Világgazdaság, 1991. március (23. évfolyam, 42/5548-62/5568. szám)
1991-03-01 / 42. (5548.) szám
1991. március 1. UGRÁSRA KÉSZEN? (Folytatás az 1. oldalról) Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere már eljuttatott egy levelet a kuvaiti nagykövetnek, amelyben jelezte Magyarország készségét, hogy részt vállaljon e program teljesítésében. A végleges döntés egyébként államközi szintű tárgyalásokon születik majd meg. Természetesen ahhoz, hogy a külföldiek Kuvait területére tehessék a lábukat, még számos - a háború miatt bevezetett - technikai akadály felszámolására is szükség van (például a beutazások engedélyezése). Vannak-e üzleti kilátásaink és milyenek a többi, harcok sújtotta országban? - tudakoltuk az NGKM-ben. Irakkal egyelőre semmiféle gazdasági kapcsolat nem jöhet szóba (már csak a kereskedelmi embargó miatt sem), de a helyzet normalizálódása után a magyarok készek állnak, hogy ott is tevékeny részesei legyenek az újjáépítésnek. Gy. Á. Menyhárt János, az NGKM osztályvezetője az MTI munkatársának kérdésére válaszolva kifejtette az iraki exporttal kapcsolatos lehetőségeinket: „A magyar vállalatok az ENSZ- embargó feloldása után részt vehetnek Irak újjáépítésében is, de ehhez előbb meg kell állapodni arról, Bagdad miként törleszti adósságát Magyarországnak. Jelenleg 145 millió dollárral tartozik ugyanis Irak, s ebből az elmúlt évben 16 millió dollár értékű magyar követelés lejárt, idén pedig 40 millió dollár törlesztése lenne esedékes. A teljes adósságot egyébként 1995- ig kell visszafizetnie a közelkeleti országnak.” Véleményéhez azt is hozzátette, hogy a háború befejeződése után várható a magyar-szaúdi diplomáciai kapcsolat felvétele is, illetve az, hogy magyar kereskedelmi kirendeltség nyílik Rijádban. (MTI) A Transelektro esélyei a háború után Kuvaitnak 100 millió dollárért, Iraknak még többért adtunk el... Ha a kuvaiti energiarendszert teljesen újjá kell építeni és az alállomásokat magyar cégektől rendelik meg, akkor akár 100 millió dolláros szeletet is lecsíphetünk az újjáépítési programból. Irakban hasonló esélyeink vannak, de ebben a relációban ma még legfeljebb csak álmodozni lehet. Ami viszont tény: 1991-ben 12 millió dolláros „élő” kuvaiti rendelésünket sodorta el a háború - foglalta Székely Péter, a Transelektro össze kérdésünkre a helyzetet vezérigazgató-helyettese. Ha visszalapozunk a VILÁGGAZDASÁG 1970-es, 1980-as évfolyamainak számaiban, szinte félévenkénti rendszerességgel rátalálunk a magyar energetikai ipar által Kuvaitban és Irakban versenytárgyalásokon elnyert megrendelésekre. Székely Péter, a Transelektro vezérigazgató-helyettese így összegzi az elmúlt évek eredményeit. A transzformátor-alállomásokat a hetvenes évek elején kezdtük az Öböl térségébe szállítani, mind Irakba, mind Kuvaitba. Ipari partnereink közül a Ganz Villamossági Művek (ma Ganz-Ansaldo), a Villamos Állomásszerelő Vállalat (VÁV), illetve az azóta darabjaira hullott VBKM vett részt az üzletekben. Ha az eddig Kuvaitban és Irakban felépült magyar alállomások értékét összeadjuk, akkor ez az összeg megközelíti a 100-100 millió dollárt. (Az iraki összesítés valamivel többre jött ki.) Ehhez jön az a 152 millió dolláros rendelés, amelyet 2 alállomásra 1991-ben kellett volna teljesíteni. Az előbbiekhez érdekességként hozzáteszi Székely Péter, hogy a Transelektro olyan világcégeket vont be alvállalkozóként, mint például a Siemens, de természetesen az is előfordult, hogy a Siemens vagy a svájci BBC volt a fővállalkozó, s a magyarok szerepeltek alvállalkozóként. A szituáció Irakban is hasonló volt azzal a helyzetkülönbséggel, hogy Kuvait mindig készpénzben fizetett, Iraknál viszont szállítói hitelekre volt szükség a rendelés elnyeréséhez. Mindebből természetszerűleg a vezérigazgató-helyettes azt a következtetést vonta le, hogyha Kuvaitban elkezdődik az építkezés és korábbi referenciáink alapján ismét ránk bízzák a transzformátor-alállomások szállítását, akkor a kuvaiti fél valószínűleg készpénzben fog fizetni. Ma még azonban - fejtette ki kérdésünkre Székely Péter - semmit sem tudunk arról, a kuvaiti villamosrendszer milyen mértékben sérült meg, a károkat nyilván még ők maguk sem mérték föl, tehát legfeljebb csak prognosztizálni lehet a közelebbi, illetve távolabbi üzletet. Az azonban biztos - tette hozzá a vezérigazgató-helyettes -, hogy a magyar energetikai ipar már 15 évvel ezelőtt is olyan versenyfeltételek közepette nyerte meg a tendereket, amelyeket az újjáépítés kapcsán is meg fognak hirdetni. Előnyeink tehát nemcsak a korábbi referenciákból származhatnak, hanem abból is, hogy egyes berendezéseket csupán ki kell egészíteni, és nem teljesen újjáépíteni. Márpedig ez jelentős költségmegtakarítás lehet a megrendelőnek. Tisztában vagyunk azonban azzal is mutatott rá a külkereskedelmi szakember hogy versenytársaink - a már említett Siemens, valamint a japán Hitachi és a svéd/svájci Asea/ Brown Boweri cég - hasonló terveket dédelgetnek. E. P. KÖZÖS VÁLLALKOZÁSBA VINNÉNK, ESETLEG BÉRBE ADNÁNK Bp. VII. kerületében (Almássy téri szabadidőközpont mellett) lévő helyiségünket (230 m2), szociális helyiségekkel, irodával, telefonnal. Érdeklődni lehet a 142-9197 vagy 142-6156 telefonon. A KECSOZE KFT. a XIII. kerületben, forgalmas helyen lévő konténer-raktáráruházát a meglévő infrastruktúrával együtt eladja. Irányár: 180 millió Ft. Érdeklődni lehet az ügyvezető igazgatónál. Telefon: 120-6863 129-1091 Telex: 22-2041 Cím: Budapest XIII. ker., Röppentyű u. 5. VII/30. Csepeli iparvállalat exportértékesítési osztálya keres németül és angolul tárgyalóképes külkereskedelmi üzletkötőt és idegennyelvű levelezőt magas jövedelemmel. Jelentkezés a vállalat exportértékesítési osztályán Postacím: Budapest, Csepel 1., Pf. 49. 1751. Telefonszám: 276-8461 MAGYAR GAZDASÁG Az OKHB helyesbít Lapunk keddi számában „Miért változnak a kamatok?” címmel cikk jelent meg, amelynek egyik mondata téves információt tartalmazott. Helyesen: „A kereskedelmi bankok a náluk elhelyezett devizabetétek 85 százalékát forgatják a hazai piacon.” A hibáért elnézést kérünk. Izraeli-magyar műanyagfeldolgozó és -kereskedelmi kft. nagy gyakorlattal és autóval rendelkező ügynököket keres azonnali belépéssel. Magas kereseti lehetőség! Érdeklődni lehet: Pallósné 114-3674, 113-1059 A jegybanki célhitel segít? MÉG KÉT ÉV SORBAN ÁLLÁS Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank (OKHB), a tavaly megkezdett intézkedéssorozat újabb lépéseként, hamarosan ismét jegybanki hitelkeretet vesz igénybe a pénzügyi sorban állás oldásához. A mostani beavatkozástól azt remélik, hogy mintegy 20 százalékkal csökkennek az ügyfeleik közé tartozó vállalatoknál a sorban állások - tudtuk meg a Szigethy Miklós elnökhelyettessel és Hodina Péterné főosztályvezetővel folytatott beszélgetés során. Nemcsak a vállalatok könyvelték el, hogy hosszabb ideig együtt kell élniük a likviditáshiányból és a laza pénzügyi fegyelemből eredeztethető sorban állásokkal, de úgy tűnik, már a bankok is hozzászoktak a gondolathoz, hogy e jelenség megszüntetéséig el kell telnie egy kevés időnek. Szigethy Miklós véleménye szerint legalább kétéves terápiára van szükség ahhoz, hogy a mintegy négy esztendő alatt látványosan felduzzadt „körbetartozások” eltűnjenek a magyar gazdaságból. Az OKHB elnökhelyettese így amiatt sem csügged, hogy a sorok apasztására tett eddigi próbálkozások egyelőre nem járnak stabil eredménnyel. Tavaly nyáron például már igénybe vettek a Magyar Nemzeti Banktól egy 2 milliárd forintos, úgynevezett „áthidaló hitelt”, amelynek felhasználásával körülbelül 4 milliárdnyit rövidült a sor. Az akkori intézkedést egy technikai trükk alkalmazásával is összekötötték. A Magyar Hitel Bankkal közösen elkészítették azt az összesítést, amely láthatóvá tette, hogy a két bank kimutatásaiban - az információk hiányában - miként halmozódtak a vállalatok közötti tartozások. A kölcsönös beszámításokkal így jó néhány vállalat helyzetéről viszonylag tiszta kép alakult ki, és azoknál, amelyek ezután hitelképesnek bizonyultak, a likviditási gondok megszüntetésére vagy enyhítésére be lehetett vetni a jegybanki hitelt. A hirtelen bekövetkező látványos javulást azonban néhány hónapon belül látszólagos viszszarendeződés követte. Szigethy Miklós szerint viszont nincs szó másról, mint hogy a sorbanállások nominálértéke elérte korábbi nagyságát, az egyes vállalatok helyzete azonban másképp - mondhatni igazságosabban - alakult, mint a hitel bevetését megelőzően. Ilyen, első látásra nem túl eredményesnek tűnő lépésekre még jócskán szükség lesz. Mindaddig újra és újra kell próbálkozni - állítja amíg a gazdasági környezet át nem alakul, a privát tulajdon túlsúlyba nem kerül, s a valódi tulajdonosi szemlélet hatása érződik mind a vásárlói, mind pedig az eladói oldalon. A kedvezményes jegybanki áthidaló hitelt másodízben március folyamán tervezi felvenni az OKHB. Egyelőre a kölcsönös beszámítások elvégzéséhez szükséges előmunkálatok folynak - mondja Hodina Péterné. Miután a Magyar Hitel Bankkal ismét rendezik a kereszttartozásokat, a központ kikéri a fiókok véleményét arról, hogy mely cégeknek lehet biztonsággal juttatni a célhitelből. A bankvezetés nem számít túlságosan kedvező képre, mert az 1991-es év nem hozott igazán jó indulást a vállalatoknak. A kelet-európai export átmeneti vagy végleges befulladása, a vele járó gondokkal - a raktárra történő termeléssel, a korábbinál is nehezebben csordogáló bevételekkel — nagyon sok céget sodort nehéz helyzetbe. Ám valószínűleg így is mód lesz az OKHB-nál legutóbb kimutatott, összesen mintegy 26 milliárdra rúgó sorban állást 4-5 milliárd forinttal megkurtítani. A jegybanki hitelkeret felhasználását egyébként - a bankárok véleménye szerint - lényegesen egyszerűsítené, ha azt hosszabb futamidő mellett lehetne felhasználni. A 3 hónap ugyanis nem alkalmazkodik a gazdaságban kialakult periódusokhoz, így a hitel bevetését a mai feltételek mellett a vállalatok és a kereskedelmi bankok is kissé kockázatosnak tartják. Az elnökhelyettes szerint egyébként a jó perspektívával kecsegtető vállalatok stabilizálásának, egyidejűleg a sorban állások megszüntetésének is nagy lökést adna, ha a kormány nyilvánosságra hozná elképzeléseit a gazdaság struktúrájáról, mert így a hazai és a külföldi vállalkozók megtudnák, hogy milyen fejlődési irányhoz kell majd igazodniuk. Sz. I. Visszaesett a termelés, nőtt a munkanélküliség Aktívum a fizetési mérlegben A Központi Statisztikai Hivatalban elkészült az ország társadalmi-gazdasági helyzetét áttekintő összesítés. Az ország népessége 3,1 százalékkal csökkent az 1980. évi népszámlálás adataihoz képest. Javult a lakosság lakáshelyzete: az országban lévő lakások száma csaknem 300 ezerrel több, mint az előző népszámlálás időpontjában volt, amin belül a három- és többszobás lakások aránya 10 év alatt 24-ről, 40 százalékra emelkedett. A foglalkoztatási helyzet 1990-ben jelentősen megváltozott. Az aktív keresők száma 1991 elején megközelítőleg 100 ezerrel volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A reáljövedelem csökkenő tendenciájú. A bruttó keresetek havi átlaga az elmúlt évben 13 205 forint volt, ami nettó értéken 9960 forintot jelentett. Ezzel szemben a fogyasztói árszínvonal éves átlagban 29 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Meg kell azonban jegyezni, hogy decemberben az átlagos árszínvonal 33 százalékkal volt magasabb, mint 1989 záró hónapjában. Csökkent a lakosság fogyasztása, a kiskereskedelmi forgalom mennyiségében 6 százalékkal maradt el az előző évitől. A jogi személyiségű gazdasági társaságok száma a múlt évben 14 ezerrel nőtt, az év végére megközelítőleg 30 ezer ilyen társaságot jegyeztek be a cégbíróságok. Az új vállalkozások többsége viszonylag kis alaptőkéjű, néhány fős kft., amelyek főként a belkereskedelemben, az építőiparban és a gépiparban működnek. Az1990- ben alakult gazdasági szervezetek 28 százaléka külföldi tőke részvételével jött létre, törzstőkéjüknek 36 százaléka, körülbelül 400 millió dollár külföldi deviza (elsősorban USA-dollár, német márka és osztrák schilling). A bruttó hazai termék - kétévi stagnálás után - 1990-ben csökkent. Ez valamennyi fő termelési ágazatban megfigyelhető, és döntően gazdaságikeresleti-szerkezeti okai voltak, de szerepet játszott a termeléscsökkenésben az aszály is. Az ipari termelés visszaesése 4-5 százalék volt. A rubelelszámolású országokba irányuló ipari termékek exportja 27 százalékkal maradt el az 1989. évitől, a nem rubelelszámolású kivitel ezzel szemben 13 százalékkal növekedett. Az építőipar termelése 16 százalékkal esett vissza, ami nagyrészt a lakásépítések viszszaszorulásának következménye. A mezőgazdasági termelés 6- 7 százalékkal csökkent, ezen belül a növénytermelésben 10- 11, az állattenyésztésben 2 százalékkal. A mezőgazdasági termékek felvásárlási ára 31 százalékkal emelkedett, úgy, hogy a növénytermelési és kertészeti termékeket 43, az élőállatokat 25 százalékkal drágábban vették át a felvásárlók. A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján a múlt évben a konvertibilis folyó fizetési mérlegben csaknem 130 millió dollár többlet keletkezett, szemben az 1989. évi 1,4 milliárd dolláros hiánnyal. A külkereskedelmi aktívum és az idegenforgalom bevételi többlete, valamint a szolgáltatások és folyó átutalások aktívuma ugyanis együttesen több volt, mint a konvertibilis adósság 1,4 milliárd dolláros nettó kamatterhe. Az év végén a konvertibilis adósságállomány bruttó összege körülbelül 21 milliárd dollárt tett ki. (MTI) BRIT BERUHÁZÁSOK MAGYARORSZÁGON Öt év alatt 3-4-szeresére nőhet a magyar-brit kereskedelmi forgalom - mondta Allen Lewis, a brit gyáriparosok szövetsége (CBI) 2 millió font (4 millió dollár) költségvetéssel meghirdetett kezdeményezésének elnöke. A brit cégeket tömörítő CBI ugyanis áprilistól júliusig tudományos igényű szemináriumokat tart a brit vállalatoknak a magyar, a csehszlovák, a lengyel és a szovjet gazdasági helyzetről, üzleti kilátásokról, valamint a problémákról. Országonként átlagosan 400 brit cég érdeklődését várják. A CBI könyveket és referencia-összeállításokat is kiad a keleteurópai országokról, hosszú távon pedig a kelet-európai kormányokkal együttműködve megszervezi, hogy a befektetni akaró brit cégek komoly partnerre találjanak a fogadó országokban. Hasonló szolgáltatással segíti a kelet-európai cégek nagy-britanniai elképzeléseit is, s a kezdeményezés nemcsak e vegyes vállalatok alapítását, hanem a kétoldalú kereskedelmet is előmozdítja majd. A brit cégek elsősorban a mezőgazdasági felszerelések, távközlési eszközök, vegyipari cikkek, építőipari gépek, tudományos berendezések, gyógyszerek és egészségügyi cikkek többletexportjára látnak lehetőséget Magyarországon - fejtette ki az üzletember. A CBS adatai szerint Nagy-Britannia 1990-ben 110 millió font (körülbelül 220 millió dollár) értékben exportált árut Magyarországra, és 193 millió fontért (körülbelül 380 millió dollár) vásárolt tőlünk, illetve a Magyarországon működő 870 nyugati magyar vegyes vállalat közül 42-ben részesednek a brit cégek. A CBI összesítése csak azokat a vegyes vállalatokat tartalmazza, amelyek szerintük ténylegesen igazolhatóan is működnek. Ettől függetlenül tény, hogy Nagy-Britannia erősen lemaradt Németország és Ausztria mögött - ismerte el Allen Lewis. Az üzletember egy évi 400 millió dolláros forgalmat lebonyolító vállalatcsoport tulajdonosa, ezért személyesen is érdekelt a kelet-európai beruházásokban. Lehetőséget lát a bankszektorban, az ingatlanüzletben és a vegyiparban vegyes vállalatok létrehozására. (MTI)