Világgazdaság, 1991. április (23. évfolyam, 63/5569-82/5588. szám)

1991-04-03 / 63. (5569.) szám

Ára: 19,50 Ft VILÁGGAZDASÁG XXIII. évfolyam, 63. (5569.) szám ÜZLETI NAPILAP 1991. április 3., szerda A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK NEM FOGADTA EL LŐRINCZ KÁLMÁN altábornagy lemondását. Göncz Ár­pád hivatkozott a hadsereg főparancsnokának kiváló szemé­lyes tulajdonságaira és arra, hogy a kormány csak most készíti elő a fegyveres erők jogállására vonatkozó törvény terveze­­té­t. AZ IPARI MINISZTER FELMENTETTE A BORSODI VEGYI KOMBINÁT IGAZGATÓJÁT április 1-jei hatál­lyal. Az Állami Vagyonügynökség vállalati biztost nevez ki a BVK-hoz, a vállalatot államigazgatási felügyelet alá von­ta. ZÁRT ÜLÉST TARTOTT KEDDEN AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG és az MTI értesülése szerint elvi döntést hozott az államosításokkal kapcsolatos indítványok ügyében. A később nyilvánosságra hozandó állásfoglalás jelentős mértékben befolyásolhatja a kárpótlási törvény parlamenti vitáját. A FOTEX-RÉSZVÉNYEK KIBOCSÁTÁSA A NYUGA­TI PIACOKON PÉLDÁUL SZOLGÁLHAT HASONLÓ tranzakciók számára - mondta tegnapi budapesti sajtótájé­koztatóján a Salomon Brothers neves amerikai cég alelnöke. A cég részt akar venni a magyar privatizálásban, ez ügyben már felvette a kapcsolatot az ÁVÜ-vel. ÚJ HATÁRÁTKELŐHELYEK NYÍLNAK MAGYAR­­ORSZÁG ÉS AUSZTRIA KÖZÖTT. Az erre vonatkozó megállapodást Mock külügyminiszter ötödikén kezdődő budapesti látogatásán írják alá. A Külügyminisztérium szó­vivője azt is bejelentette, hogy Jeszenszky Géza külügymi­niszter rövidesen Norvégiába, Dániába és Írországba utazik. ALBÁN ELLENZÉKI TÖMEGEK ELFOGLALTÁK A KOMMUNISTÁK SKODRAI FŐHADISZÁLLÁSÁT. A választási vereség miatt elkeseredett ellenzékiek összetűztek a rendőrséggel, több halálos áldozat van. LENGYELORSZÁG ELÉGEDETLEN AZ EK ÁLTAL KÍNÁLT TÁRSULÁSI FELTÉTELEKKEL. Varsó sérel­mezi, hogy az EK hosszú ideig korlátozni akarja több len­gyel ten­ék importját. Walesa elnök kedden hivatalos láto­gatásra utazott az EK brüsszeli főhadiszállására. A SZOVJET PARLAMENT KEDDEN RATIFIKÁLTA A NÉMETORSZÁGBAN ÁLLOMÁSOZÓ CSAPATOK KIVONÁSÁNAK FELTÉTELEIRE vonatkozó egyezményt. A JUGOSZLÁV HADSEREG ULTIMÁTUMSZERŰEN FELSZÓLÍTOTTA A HORVÁT RENDŐRSÉGET, hogy hagyja el a Plitvicei Nemzeti Park térségét, ahol súlyos nemzetiségi zavargások több áldozatot is követeltek. CSEHSZLOVÁKIA DOLLÁRKLÍRING-EGYEZMÉNYT KÖTÖTT OROSZORSZÁGGAL. A kölcsönösen egyezte­tett árulistán található termékek szállíthatók klíringrendszer­ben. Prágában remélik, hogy az exportnehézségekkel küsz­ködő csehszlovák cégeknek jelentős könnyebbséget jelent ez az exportlehetőség. MOSZKVÁBAN FELÚJÍTJÁK A LITVÁN-SZOVJET TÁRGYALÁSOKAT ezen a héten. Litvánia nem adta fel követelését, hogy Moszkva állítsa helyre a január 11-e, azaz Vilnius megszállása előtti állapotokat. ÉSZTORSZÁGNAK ISMÉT VAN SAJÁT HATÁRŐRSÉGE. Húsvétkor 250 önkéntes tette le a szol­gálati esküt. Elsősorban vámellenőrzési feladatokat látnak el és a más szovjet köztársaságokba irányuló áruszállításokat és utasforgalmat ellenőrzik. SZADDÁM HÚSZÉVI CSAPATAI VISSZASZORÍTOT­TÁK A HEGYEKBE A KURD LÁZADÓKAT. Amerikai katonai szakértők cáfolták azokat a kurd állításokat, ame­lyek szerint a felkelők elfoglalták volna Kirkuk városát. AZ AMERIKAI KORMÁNY ZÁROLTATTA SZÁMOS CÉG VAGYONÁT, amelyek állítólag titkos kapcsolatban álltak Bagdaddal. A megnevezett 52 cég közül 31-nek Nagy- Britanniában van a székhelye. AZ AFGÁN ELLENÁLLÓK ELFOGLALTÁK HOSZT VÁROSÁT. Nadzsibullah elnök az akciót Pakisztán „leple­zetlen agressziójának” tartja és nemzeti gyásznappá nyilvá­nította keddet. KÉTMILLIÓ DOLLÁROS HÚSSZÁLLÍTMÁNY SZIBÉRIÁBA A Karancs Rt.-nek fizetnek a szovjetek (3. oldal) AZ ERŐS SZÜRKEFORINT A forint jól tartja magát Hegyeshalmon túl, hiszen másfél évvel ezelőtt 100 forintért 15 schillinget lehetett kapni, most, a közel 50 százalékos infláció ellenére, 13-at. (23. oldal) Esettanulmány privatizációelhárításra Megvárják, amíg a Hungexpo (is) tönkremegy? Köztes állapotban lebeg immár hatodik hónapja a legnagyobb magyar vásárbirodalom, a Hungexpo, holott látszólag minden a legnagyobb rendben van vele. Kész a vagyon felmérése - nemcsak könyv szerinti, hanem üzleti értéken is­­, részvénytársasággá alakult, s priva­tizálásával nem kisebb céget bízott meg októberben az Állami Vagyonügynökség, mint a Credit Commercial de France-t. Ajánlattevői is akadnak szép számmal, münc­heni, hannoveri, bécsi vásárrendező cégek aspirálnak többek között a részesedésre. Ez azonban csak a felszín. A valóságban egyetlen lépést sem tettek a Hungexpo privati­zálására, a bizonytalan helyze­tű társaság sem taktikai, sem stratégiai koncepciókat nem dolgozhat ki, a konkurens pri­vát szféra rohamosan apasztja a Hungexpo szellemi tőkéjét, ami óhatatlanul együtt jár a nemzetközi reputáció csökkené­sével. A vásárváros puszta föld­­tulajdona, jelentős beruházásra váró épülettömege viszont egészen más értéket képvisel a piacon mint egy prosperáló vásárrendező, vásárszervező és reklámbirodalom. A Hungexpo tegnap megtar­tott részvénytársasági közgyűlé­se nem hozott váratlan fordula­tot - tudtuk meg Kovács István elnök-vezérigazgatótól. Az egyetlen részvénytulajdonos, az Állami Vagyonügynökség, el­fogadta az igazgatótanács jelen­tését, nyugtázta a cég több mint 120 millió forintos nyereségét, s jóváhagyólag tudomásul vet­te a menedzsment 1991-es gazdasági programját. Ennyi történt, és nem több. Holott előfordulhatott volna, hogy a tulajdonosként szereplő ÁVÜ végre közli, valójában hol is tart a cég privatizációja, történt-e előrelépés a CÖF-fel folytatott tárgyalásokban, meddig váratja még a mind türelmetlenebb külföldi vevőket. Mindezt azon­ban az állami vagyon tulajdo­nosa és kezelője elmulasztotta megtenni. A Hungexpo ügye akár eset­­tanulmány is lehetne arra, hogyan nem szabad privatizál­ni egy szellemileg nagy értéket képviselő vállalkozást. (Folytatás a 3. oldalon) Meghátráltak az orosz kommunisták Az áremelkedés nem csalta elő az árut az üzletekben Szalontay Mihály jelenti Moszkvából. Váratlan fordulatot vett kedden az orosz népképvise­leti kongresszus. Ivan Polozkov, az orosz kommunisták vezére kijelentette: nem tartja időszerűnek a köztársa­sági vezetés leváltását, pedig éppen ezért erőszakolták ki hívei a testület rendkívüli ülésének összehívását. Gorbacsov a központi tiltó rendelkezések és a példátlan rendőri készültség dacára megrendezett március 28-i moszkvai tüntetésből, úgy tűnik, azt a következtetést vonta le: most engednie kell. A bányászsztrájk és az áremelés mellé ugyanis Jelcin megbuktatása ismét az utcára vihette volna az embereket, csak most már jóval nagyobb tömegben. Az oroszországi népképvise­leti kongresszus hatodik napján a kommunista frakciónak a Jelci­nék eddigi tevékenységét elég­telennek minősítő javaslatára 926 közül csupán 320-an sza­vaztak. De sikerült megakadá­lyozniuk egyelőre Jelcin elnök­ké választását, valamint annak a radikális frakció által beter­jesztett indítványnak az elfoga­dását, amelynek alapján a kong­resszus megvonta volna a bizalmat Gorbacsovtól. A kongresszus az elnök lemondását követelő bányászok sztrájkját elemezve döntött úgy: csak kéréseik jogosságát isme­ri el. A bányászok képviselői eközben megkezdték tárgyalá­saikat a kormánnyal. Vitalij Ignatyenko elnöki szóvivő keddi sajtóértekezletén úgy nyilatko­zott, hogy sikerült az eszmecse­rét konstruktív mederbe terel­ni, s így a bányászok három­szoros béremelési és egyéb gazdasági követeléseiről folyik az egyezkedés a Kremlben. Gorbacsovnak a bányászok követelései mellett fontolóra kell vennie a Legfelső Tanács ja­vaslatát a rendkívüli állapot bevezetésére a Grúziához tarto­zó Dél-Oszétiában, ahol szabá­lyos polgárháborút vívnak a grúzok és a központi hatalom támogatását élvező oszétek. (Folytatás a 2. oldalon) Lassul a privatizálás Németországban? A Rohwedder-gyilkosság csak átmenetileg zavarja a piacokat Csépi Lajos nem tart hasonló akciótól A bonni kormány kedd estig még nem döntött a va­gyonügynökség meggyilkolt elnökének, Rohweddernek utódjáról. Detlev Rohweddert hétfőre virradó éjszaka gyilkolták meg Düsseldorf melletti lakásában, feltehető­leg szélsőbaloldali terroristák. A merényletért a Vörös Hadsereg Frakció vállalta a felelősséget. A piacok alig érzik meg a gyilkosság hatását, megfigyelők szerint legfeljebb a privatizálás üteme lassul valamelyest. A vagyonügynökség, a világ legnagyobb holdingja, igyekszik új gazdát szerezni mintegy nyolcezer, állami tulajdonban lévő keletnémet vállalat számá­ra. Az ügynökséget felállításá­nak első pillanatától kezdve minden oldalról heves bírálatok érték. A tőkeerős nyugatnémet cégek pedig mindeddig nem mutattak különösebb érdeklő­dést, mert számukra mind a mai napig kifizetődőbb a kiépített nyugat-németországi telephe­lyeiken maradni és termékeik­kel onnan elárasztani a keletné­met piacot, tönkretéve az otta­ni tehetetlen gazdaságot. A gyilkosság híre átmeneti­leg meggyengítette ugyan a márkát, de a német valuta árfo­lyamára nem annyira Rohwed­­der erőszakos halála, hanem inkább a német gazdasági hely­zet gyakorol majd befolyást. (Lásd cikkünket a 23. oldalon.) A német valutát főként Német­ország keleti felének katasztro­fális gazdasági helyzete gyen­gíti meg. A gyilkosság híre a német részvénypiacokat alig rendítet­te meg. Olyannyira nem, hogy az előzetes várakozásokkal el­lentétben a német részvényárfo­lyamokat tükröző DAX index nemhogy gyengült volna, hanem még erősödött is tegnap. A kötvényárfolyamok is feljebb kúsztak. A megfigyelők szerint nem várható nagyobb változás a vagyonügynökség politikájában. A várakozások szerint pusztán az képzelhető el, hogy a vagyon­ügynökség új vezetője valame­lyest lassítja majd a privatizá­lás ütemét és társadalmilag elviselhetőbbé teszi majd a vállalatbezárásokat. (Reuter, MTI, APA)* Vajon nem tart-e hasonló támadástól az Állami Vagyon­ügynökség vezetője, Csépi La­jos? Kérdésünkre az ÁVÜ vezetője a következőket mond­ta: „Megfordult a fejemben a dolog, de bízom benne, nálunk ilyenre nem kerül sor. Magyar­­országon a privatizáció lénye­gét eddig egyetlen párt vagy csoportosulás sem kérdőjelezte meg.” Végezetül hozzátette, hogy a felmerülő problémákat eddig és a jövőben is az Érdek­egyeztető Tanácsban vitatják meg. - Sz. T. Mit akar Craxi? Az olasz kormányválság hátráltatja a sürgős gazdasági intézkedéseket A második világháború utáni 49. olasz kormány összeomlása Andreotti kereszténydemokrata párti miniszterelnök pénteki lemondása után azzal fenyeget, hogy nem tudják meghozni a sürgető gazdasági intézkedése­ket. A gazdasági tárcák vezetői még a legújabb olasz kormány­­válság előtt azt remélték, hogy áprilisban sikerül elfogadni a 12 ezer milliárd lírás intézkedési csomagot a költségvetési kiadá­sok csökkentése és a bevételek növelése érdekében. Az a veszély fenyeget ugyan­is, hogy az 1991-es költségve­tés 132 ezer milliárd lírára tervezett hiányát túllépik, és akkor a központi bank szerint a deficit kicsúszik az ellenőr­zés alól. A jegybank, még a kormányválság előtt, abban bízott, hogy az intézkedési csomagot gyorsan elfogadják, és akkor lehetőség lesz a 12,5 százalékos irányadó kamatláb mérséklésére. Ez is elhúzódik, és még tovább halasztódhat, ha nem sikerül a jelenlegi koalí­ciós partnerekkel új kormányt alakítani, mert akkor Cossiga államelnöknek nem marad más választása, mint a parlam­­ent feloszlatása és az 1992 közepé­re tervezett választások előreho­zatala. Politikai elemzők a jelenlegi kormányválság kulcsfigurájának a Szocialista Párt vezetőjét, Bettina Craxit tartják. Ő volt az, aki Andreottihoz intézett ultimátumában a kormány össze­tételének megváltoztatását követelte a felhalmozódott, a maffiától a gazdasági gondokig terjedő problémák megoldásá­ra. A kereszténydemokraták utáni legerősebb koalíciós part­nerpárt vezetője előtt kényes választási lehetőség van, ameny­­nyiben úgy ítéli meg, hogy az előrehozott választásokon párt­ja erősödhet, akkor nem fog belemenni koalíciós kompro­misszumba, ez pedig kiváltja a választások előrehozatalát. Amennyiben viszont úgy véli, a jelenlegi koalícióban van esélye a kormányfői posztra - amit 1983 augusztusa és 1987 márciusa között két kormány élén betöltött­­, akkor megpró­bál már most újra miniszterel­nök lenni. (Reuter) Jól haladnak a szovjet-kínai határtárgyalások A szovjet-kínai pártközi csúcstalálkozó előkészítése végett a napokban Pekingben tárgyalt Alekszandr Besszmert­­nih szovjet külügyminiszter. Csiang Cö-min, a Kínai Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának főtitkára a tervek szerint május közepén utazik Moszkvába, Mihail Gorbacsov szovjet államfő két évvel ezelőt­ti pekingi látogatásának viszon­zásaképpen. Besszmertnih szerint a két ország négy évtizedes ellensé­geskedése ma már a múlté, s a jelen feladatai közt előtérbe került a gazdasági kapcsolatok normalizálása. Igaz, még nem született megegyezés a szovjet­kínai viszonyt változatlanul meg­terhelő határkérdésben, valamint a közös határon állomásozó katonai erők csökkentésében, de a szovjet külügyminiszter szerint a tárgyalások jól haladnak. Peking márciusban 1 milliárd svájci frank (730 millió dollár) értékű áruvásárlási hitelt aján­lott fel a Szovjetuniónak. Kül­földi megfigyelők úgy tudják, Kína, a hitelért cserébe, szov­jet harci repülőgépeket kíván beszerezni. Meg nem erősített hírek szerint húsz, egyenként 30 millió dollár értékű repülőgé­pet vásárolna, melyekért rész­ben áruval, részben készpénz­zel fizetne. (Reuter, AP-DJ)

Next