Világgazdaság, 1991. május (23. évfolyam, 83/5589-103/5609. szám)

1991-05-03 / 83. (5589.) szám

Ára: 19,50 Ft TÖRVÉNY A KÁRPÓTLÁSRÓL A hogyan, mikor, hol, mi a teendő? kérdéseire az Igazságügyi Minisztérium szakértője válaszol. (4-5. oldal) A JELENTI A CSŐDELJÁRÁSRÓL, A FELSZÁMOLÁSRÓL ÉS A VÉGELSZÁMOLÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY­­JAVASLATOT fogadott el tegnapi ülésén a magyar kormány. Emellett törvénymódosító javaslatot terjeszt az országgyűlés elé a költségvetési garanciavállalással kapcsolatban, valamint megtárgyalta a lakáshoz jutás szabályozásáról szóló előterjesztést. A FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT A KOALÍCIÓ MEGERŐSÍTÉSÉT KÍVÁNJA - jelentette be főtitkára az FKgP sajtótájékoztatóján. A párt igényt tart arra, hogy a kárpótlási törvényhez kapcsolódó rendeletek megalkotásá­ban elsősorban a kisgazdapárti miniszterek legyenek illeté­kesek. SÚLYOS SZEREPTÉVESZTÉS VOLT A BUDAPEST BANK ELNÖKÉNEK LEVÁLTÁSA az állami többségi tulajdonos részéről a Bankszövetség nyilatkozata szerint. A szervezet helytelenítette az osztalék kifizetésének meghatá­rozását is. LÖVÖLDÖZÉS VOLT HORVÁTORSZÁG több telepü­lésén az ottani szerb területen tartott fegyverbegyűjtési akció idején. Értesülések szerint több rendőr és egy civil meg­halt, egy faluba a jugoszláv hadsereg alakulata vonult be. KURD AUTONÓM TERÜLETNEK ENGEDI ÁT A BAGDADI KORMÁNY KIRKUTOT a terület olajbevé­teleinek egy részével együtt - közölte Irak ENSZ-képvise­­lője a kurd-iraki tárgyalásokon elért megállapodást. IRAK FIZESSE A KURD MENEKÜLTEK MEGSE­GÍTÉSÉNEK KÖLTSÉGEIT - javasolja Washington az ENSZ vitájában. A több mint félmilliárd dollárt a jövőbeni iraki olajeladások bevételéből kellene fedezni az USA szerint. MEGNÖVELTÉK AZ ÉSZAK-IRAKI BIZTONSÁGI ÖVEZETET az ott állomásozó szövetséges haderők, új menekülttábort létesítve a kurdok számára. BAGDAD KÉPES LEHET ATOMFEGYVER ELŐÁLLÍTÁSÁRA - íja a The New York Times. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség értesülése szerint Irak nukleáris létesítményeinek egy része működőképes, és elegendő dúsított uránnal is rendelkezik. RIZSKOV VOLT SZOVJET KORMÁNYFŐ IS INDUL az oroszországi elnökválasztáson Borisz Jelcin ellenfele­ként. JORDÁNIÁBAN IS TÁRGYAL A KÖZEL-KELETI RENDEZÉSRŐL a szovjet külügyminiszter jövő heti izra­eli útja előtt. AZ ANGOLAI POLGÁRHÁBORÚNAK VÉGET VETŐ MEGÁLLAPODÁST írt alá az angolai kormány és az ellene harcoló UNITA Portugáliában. Az egyezséget május 15-ig kell hivatalosan elfogadni, s ezután léphet életbe a tűz­szünet. SZÁZEZER HALÁLOS ÁLDOZATA VAN a húsz év óta legsúlyosabb bangladesi tájfunnak egyes értesülések szerint. A DÉL-KOREÁBAN LEVŐ AMERIKAI ATOMFEGY­VEREK KIVONÁSÁRÓL folytat tárgyalásokat az USA és a Szovjetunió, hogy így akadályozzák meg az észak-koreai atomfegyverkezési terveket. DÉLKELET-ÁZSIAI GAZDASÁGI SZERVEZETET TERVEZNEK LÉTREHOZNI az ASEAN tagjai más ázsi­ai országokkal, köztük Japánnal és Kínával együtt. A szer­vezet programját és alapszabályát a május 11-12-i ASE­­AN-tanácskozáson dolgozzák ki. 200 RUBELES PÉNZJEGYET HOZNAK FORGALOMBA a Szovjetunióban - közölte a Goszbank illetékese. DRÁGUL A HÁZTARTÁSI TÜZELŐOLAJ MAGYARORSZÁGON május 5-étől, 2 forinttal. Az OKGT ezt követően már csak a világpiaci áraktól függően változ­tatja a fűtőolaj árát. KÖZELEDIK BRÜSSZEL ÉS BUDAPEST ÁLLÁSPONTJA A magyar érdekeknek megfelelő döntések születtek az EK-társulásunkról folytatott legutóbbi tárgyalásokon. (3. oldal) Elemzés az idei gazdasági folyamatokról A gazdasági kabinet két változatot mérlegel Munkatársunktól. A gazdasági kabinet mai ülésén áttekinti az idei év gazdasági folyamatainak eddigi alakulását, s elemzi azt a két prognózisváltozatot, amely 1991 egészére vonatkozik. Nincs könnyű helyzetben a gazdasági kabinet, amikor az idei év eddigi tapasztalatait próbálja elemezni. A folyamatokról tudósító statisztikai adatok ugyanis meglehetősen hiá­nyosak, az esetek nem kis ré­szénél csak az első két hónap­ról készültek összefoglaló szám­sorok, így február végi adat van az 50-nél több munkást foglal­koztató vállalatok teljesítmé­nyéről: e szektorban a termelés 10 százalékkal csökkent. A külgazdasági folyamatok­ról már elkészült a 3 havi össze­sítés, amiből kitűnik: 200 mil­lió dolláros aktívum alakult ki. Ami az árakat illeti, az ipari termelői árak 38 százalékkal, míg a fogyasztói árak 33 szá­zalékkal emelkedtek február végéig a tavalyi bázishoz ké­pest. A költségvetés hiánya március végén 22 milliárd fo­rint volt, ami időarányosnak minősíthető. (Folytatás a 3. oldalon) Csak az amerikaiak csökkentették a kamatlábat Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed váratlanul fél százalékkal csökkentette a leszámítolási kamatlábat, szinte azonnal a hét vezető ipari ország pénzügyi vezetőinek was­hingtoni értekezlete után. A Fed lépését követték a nagy amerikai bankok, de Németország és Japán egyelőre nem mutat haj­landóságot a példa követésére. Pedig az amerikai politikusok, köztük maga Bush elnök, győzködték a német és a japán illetékeseket, hogy hasonló kamatcsökkentéssel segítsék a recesszió mélypontja körül járó amerikai gazdaság fellendí­tését. A Federal Reserve meglepte a pénzügyi piacokat április 30- án, amikor 6 százalékról, 5,5 százalékra csökkentette a leszá­mítolási kamatlábat, és ugyan­csak 6 százalékról 5,75 száza­lékra a pénzpiaci kamatláb kívánatos szintjét. Mindkét kamatláb azt befolyásolja, hogy a bankok mennyiért jutnak tőkéhez, és ezen keresztül azt is, mennyit számítanak fel adósaiknak. A piac arra számít, hogy ezt a kamatcsökkentést újabb fogja követni. Három nagy amerikai keres­kedelmi bank máris 50 bázis­ponttal (1 bázispont egyenlő 1 század százalékponttal) 8,5 százalékra csökkentette a prime rate-et, vagyis a legjobb adó­soknak felszámított kamatlábat. Egy negyedik bank azonban csak 25 bázisponttal csökkentett, 8,75 százalékra. A különbség - amely nem először fordul elő - mu­tatja, hogy az amerikai bankok körében milyen éles a verseny. (Folytatás a 2. oldalon) További COCOM-könnyítésekre Várhatóan a Magyarországra irányuló csúcstechnológia-ex­port korlátozásainak további csökkentéséről dönt a hónap végén a COCOM párizsi tanács­kozása - közölte az MTI Kőhal­mi Zsoltra, az exportellenőrzés tárcaközi bizottságának elnöké­re hivatkozva. A stratégiai fontosságú termékek exportjá­nak ellenőrzésére létrehívott testület miniszterhelyettesi szin­tű tanácskozását eredetileg márciusra tervezték, de az új, rövidített tilalmi listák össze­állítása a tervezettnél hosszabb időt vett igénybe. A kedvezőbb, diffenciált eljá­rás fokozottan érvényesül majd a magyar, csehszlovák él­len- számíthatunk gyes viszonylatban, hiszen e három ország teremtette meg az exportellenőrzés kívánt szigo­rú rendszerét. Az amerikai ál­láspont szerint e rendszerek folyamatos, zavartalan műkö­dése az előfeltétele annak, hogy a három ország belátható időn belül végképp lekerüljön a COCOM-listáról. (MTI) Tíz évbe telik Kelet-Európa felzárkózása Washington kevesli a privatizációt támogató világbanki terveket Washington döntőbíróként állhatott fel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank szokásos, kétnapos tavaszi tanácskozásáról, miután sikeresen blokkolta a Világbank­csoporthoz tartozó Nemzetközi Pénzügyi Társulás (IFC) alaptőke-emelési igényét (VILÁGGAZDASÁG, 1991. április 30., 2. oldal). Mint ismeretes, a hét végén tartott G-7 tanácskozáson a vezető tőkésországok egyetér­tettek abban, hogy Kelet-Euró­­pát és az Öböl-háború szenve­dő alanyait támogatni kell, ám ennek módjáról eltértek a véle­mények. Japán, attól való félel­mében, hogy esetleg ráhárulna a pénzügyi segítségnyújtás oroszlánrésze, javasolta, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) teremtsen új pénzt, s ebből finanszírozzák a rászoruló gaz­daságok talpraállítását. Az Egyesült Államok ezzel szem­ben a megoldás kulcsát első­sorban abban látja, hogy a Világbank és társintézményei az eddiginél nagyobb részt vállal­janak az átalakuló országok privatizációjában. Többek között ez ügyben ülésezett az IMF és a Világbank fejlesztési bizott­sága a hét elején. (Folytatás a 2. oldalon) A hitelezők is készek változtatni magatartásukon Kupa Mihály elégedett Az utóbbi időben már megszokottá vált, hogy amikor egy vezető magyar gazdaságpolitikus külföldön tárgyal - külö­nösen, ha a nemzetközi pénzvilág nagyjaival találkozik -, az itthoniak első kérdése: vajon mennyi hitelt (kölcsönt, támo­gatást stb.) kapott? Kupa Mihály pénzügyminiszter tegnap érkezett haza Washingtonból, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tanácskozásáról. S bár nem hozott több pénzt, mint amennyit már eddig is kilátásba helyeztek hazánk számára, a repülőtéren adott intrejújából úgy tűnt, legnagyobb hitele­zőink (úgy a kormányok, mint a nemzetközi pénzügyi szer­vezetek) hajlanak egy új finanszírozási stratégia kidolgozá­sára. A pénzügyminiszter úgy véli, Magyarországnak elsősorban két dologra van szüksége: tőkére és piacra. Kupa Mihály szerint a legfejlettebb tőkésországok vezető pénzügyi körei szimpátiával figyelik a magyar gazdaságban zajló változásokat, és készek közreműködni a tőke megszerzésében, a piacok megnyitásában. Az Európai Közösség felemeli azt az összeget, amelyet Lengyelország és Magyarország támogatására szán. A Világbank az idén is folytatja a gazdasági szerkezet átalakítását célzó, 200-250 millió dolláros kölcsön folyósítását, amelyet a japán Eximbank társfinanszírozásban még további 100 millióval megtold, a privatizációt pedig mintegy 150 milió dollárral segíti. (Folytatás a 3. oldalon) ­ A történet eleje A történet a VILÁGGAZDASÁG-ról szól, az eleje pedig az a több mint 22 esztendő, amely most - Gyulai István alapító főszerkesztő távozásával - véget ér. Egy kelet-európai napilap, természeténél fogva, nem csupán írásaiban, hanem saját sorsában is tükrözi a kor hullámzásait. Érvényes ez már a nevében is külvilágra nyitást jelző „zöld újságra”, amelyet egy felvilágosult pillanat, az 1968-as új mechanizmus hívott életre egy kőnyomatos kiadványból, hogy a magyar gazdaság vezetőit tájékoztassa a piacgazdaság vilá­gáról. A pillanat elmúlt, de a lap megmaradt. Akkor is, amikor az ismételt bezárkózás lett a kurzus, amikor a hatalom már­­már kiszámíthatatlanná vált, amikor a napilap számára a megsemmisüléssel fenyegető „zárt terjesztés” évei következ­tek. Ráadásul úgy maradt meg, hogy nem engedett induló elveiből: a tények tiszteletéből, az elfogulatlan tájékoztatásból. Ahhoz persze, hogy a VILÁGGAZDASÁG ne csak fennma­radjon, hanem olyan tekintélye is legyen, amelyet szavahihető­sége, professzionalizmusa, olykor a sorok közé rejtett üzenetei alapoztak meg, olyan főszerkesztőre volt szüksége, mint Gyu­lai István. Vállalkozó kedvére, amellyel addig titkosnak szá­mító gazdasági elemzéseket, kizárólag a Magyar Távirati Iroda által monopolizált hírforrásokat vont be a tájékoztatásba. Arra, hogy néhány nagyágyú mellett lelkes kezdőkre, frissen végzett közgázosokra merte építeni az újságot, s éppen úgy tollhoz engedte a szorosan vett szakmán kívüli tehetségeket, mint a politikailag megbélyegzetteket. A jóindulatú, alkotáscentrikus légkör, amelyet vezetőtársaival együtt teremtett, sok ragyogó újságírói karriert indított el, és segített abban, hogy a VILÁG­­GAZDASÁG intellektuálisan talpon maradjon azután, hogy a Heti Világgazdaság 1979-ben kivált belőle. Az újság értékes munkatársakat vesztett, mégsem vérzett el. Sőt, akik másutt kerestek boldogulást - Gyulai jó ideig nem tartott vissza senkit - nemegyszer újra és újra visszatértek a szerkesztőség kötelé­kébe. Bár a VILÁGGAZDASÁG a hetvenes-nyolcvanas évek lük­tetését követve esetenként meghátrált, mégis európai sziget maradt a honi újságírásban. A MÚOSZ-iskolában akkor azt tanították, hogy a sajtó a hatalom szolgálóleánya, de a VILÁGGAZDA­SÁG szuverén hangon írt, s a főszerkesztő tartotta a hátát, ha munkatársai valamely magyar gazdasági lobby érdekeit sértet­ték. Köttettek persze fájdalmas kompromisszumok, vívtak keserves csatákat, hogy meddig szabad elmenni a szókimondásban, hogy a világgazdasági lapban mekkora hely jusson az érintésveszé­lyes magyar gazdaságnak. A vitákat az előreszaladókkal szem­ben rendszerint a reálpolitikus Gyulai István zárta le, aki kiis­merte magát az ancien régime hatalmi útvesztőiben, politikusi képességeivel, kockáztatni tudásával, személyi kapcsolataival és előítélet-mentes szövetkezéseivel védte a szerkesztőség in­tegritását. Végig partnere maradt változó lapgazdáinknak, vissza­szerezte az újság nyilvánosságát. Az alapító gondolat szelle­mében végül az ő főszerkesztése mellett evezett át a VILÁG­­GAZDASÁG a piacgazdaságba. A hagyományos függések megszűntek, az újsütetű piaci önállóság, a megalakuló Világgazdaság Kft. ezzel nemegyszer ellentétes belső demokráciája a főszerkesztő-ügyvezetőt mind­annyiunk számára váratlan konfliktusokba sodorták. Kérdője­lesebbé váltak a célok, vitatottabbá a korábbi vezetési módsze­rek, indulatosabbá, megosztottabbá mi, a munkatársai. Az alapító főszerkesztő bejelentette, hogy májustól nyugdíj­ba vonul. A történet eleje, a VILÁGGAZDASÁG Gyulai­­korszaka véget ért. Akik a hőskorból ismerték, nem felejtik el lapteremtő professzionalizmusát, puritanizmusát és keménység mögé rejtett emberségét.

Next