Világgazdaság, 1991. szeptember (23. évfolyam, 168/5674-187/5693. szám)

1991-09-03 / 168. (5674.) szám

A JELENTI A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HELYREÁLLÍTOTTA DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATAIT A HÁROM BALTI Állammal, miután parlament egyhangúlag jóváhagyta a kormány által beterjesztett határozati javaslatot a Magyar Köztársaság, valamint az Észt, a Lett és a Litván Köztár­saság közti kapcsolatokról. MAGYARORSZÁGRA ÉRKEZETT VYTAUTAS LANDSBERGIS LITVÁN ÁLLAMFŐ a balti államok külügyminisztereinek társaságában a diplomáciai kapcsola­tok helyreállításáról szóló jegyzőkönyv aláírása alkalmá­ból. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ELISMERI A BALTI ÁLLAMOK FÜGGETLENSÉGÉT és kész a diplomáciai kapcsolatok azonnali felvételére - jelentette be George Bush amerikai elnök. A KORMÁNY KÉSZ A BÉRLIBERALIZÁCIÓRA, de ma még nem tisztázott, hogy a munkaadók és a munkavál­lalók megállapodásai miként helyettesíthetnék a bérszabá­lyozást - egyebek között ez hangzott el az Érdekegyeztető Tanács bér- és munkaügyi bizottságának ülésén, ahol a minimálbérekről is szó esett. SZEPTEMBER VÉGÉRE HALASZTJÁK A SZOVJET­UNIÓNAK NYÚJTANDÓ SEGÉLYEK MEGVITATÁSÁ­RA HIVATOTT RENDKÍVÜLI ÉK-CSÚCSTALÁLKO­ZÓT. A találkozóra, amelynek valószínű dátumaként szep­tember 13-14-ét emlegették, a legújabb tervek szerint várhatóan szeptember 30-án kerül sor. ANTALL JÓZSEF MA ANTE MARKOVICS JUGO­SZLÁV MINISZTERELNÖKKEL TÁRGYAL Jugoszlá­via területén - ezt maga a magyar kormányfő jelentette be tegnap a parlament plenáris ülésén. MEGÁLLAPODÁSSAL ÉRT VÉGET AZ A MAGYAR-JUGOSZLÁV MEGBESZÉLÉS, amelyet a két ország kormányának képviselői vasárnap és hétfőn tartottak Bécsben. A találkozót a magyar fél kezdeményezte, hogy közvetlen konzultáció útján kérjen magyarázatot Belgrádtól a határ menti katonai mozgásokra, valamint a magyar lég­tér többszöri megsértésére. MACEDÓNIÁBAN VASÁRNAP NÉPSZAVAZÁST TARTANAK A FÜGGETLENSÉGRŐL - jelentette be Kiro Gligorov macedón államfő,­­ aki szerint nem kétséges, hogy a köztársaság az elszakadás mellett foglal állást. A DÉL-AFRIKAI ARMSCOR FEGYVERGYÁRTÓ CÉG KÉPVISELŐJE CÁFOLTA, hogy vállalata fegyvert vagy lőszert szállított volna horvátországi megrendelőknek. Ugyanakkor sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta annak a 20 tonna fegyvernek a dél-afrikai eredetét, amelyet egy ugandai gép fedélzetén találtak Zágrábban. BUSH CÁFOLTA AZT A JERUZSÁLEMI LAPÉRTESÜLÉST, amely szerint James Baker külügymi­niszter hamarosan visszatérne a Közel-Keletre a békekonfe­rencia feltételeinek véglegesítésére. LENGYELORSZÁGI LÁTOGATÁSRA HÍVTA MEG AZ OROSZ ELNÖKÖT WALESA LENGYEL ÁLLAMFŐ. A meghívást Balcerowicz lengyel miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter adta át Moszkvában, ahol tegnap kezdett tárgyalásokat. NÉMETORSZÁG NYUGATI TARTOMÁNYAINAK GAZDASÁGA TOVÁBBRA IS ERŐS. A Szövetségi Sta­tisztikai Hivatal jelentése szerint a GNP az év második negyedében 4,8 százalékkal nőtt az első negyedévi 4,5 százalék után. MOSZKVÁBAN HIVATALOSAN IS VÁDAT EMEL­TEK a két héttel ezelőtti államcsíny szervezői ellen, akiket az oroszországi btk. 64. cikkelye alapján hazaárulással vádolnak-TAJVAN NEM TILTJA TÖBBÉ A KÖZVETLEN KERESKEDELMET ÉSZAK-KOREÁVAL ÉS KUBÁVAL - jelentette be a tajvani gazdasági minisztérium. A két ország kommunista társadalmi berendezkedése miatt évtizedekkel ezelőtt elrendelt tilalom hivatalos feloldása a héten várha­tó. MINDEN AUTÓPÁLYA FIZETŐ LESZ? Elképzelhető, hogy a már meglévő autópályákat is bevinnék a koncesszióba. (4. oldal) AZ NGKM SZERINT NEM TÖRIK MEG AZ EXPORT LENDÜLETE A­ Szabad Demokraták Szövetségének szakértőivel szemben a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában nem látják a magyar külkereskedelem megtorpanásának jeleit. (5. oldal) Az IBUSZ is belép a partnerek közé A Visa kelet-európai terjeszkedési tervei A Visa International nemzetközi bankkártyatársaság a múlt héten Prágában kétnapos szemináriumot szerve­zett, amelyre kelet-európai bankárokat és újságírókat is meghívott, hogy megismerkedjenek a rendszer további fejlesztési lehetőségeivel a térségben. A találkozóra az apropót az adta, hogy a prágai Atrium szállóban üzem­be helyzeték Kelet-Európa első Visa-hálózatba kapcsolt pénzkiadó-automatáját. A gép - amellett, hogy felszere­lése viszonylag olcsó, és komplikációmentesebbé teszi külföldiek készpénzellátását - újabb lépést jelenthet Kelet- Európában az elektronikus bankműveletek térnyerése felé. A Visa az Egyesült Államok­ból származik, a Bank of America által 1958-ban kezde­ményezett bankkártya program­ból fejlődött ki. A mára multi­nacionálissá nőtt szervezet tagjai általában bankok, vagy bank­törvények alapján szerveződő gazdasági intézmények lehetnek, amelyek jogosultak kártyakibo­csátásra és szerződéskötésre kereskedőkkel. A Visa jelenleg a világ leg­nagyobb lakossági fizetőrend­szere. 1990-ben összesen 346 milliárd dollár értékben vásá­roltak e kártyával, melyből 1991. márciusában összesen 263 mil­lió darab volt forgalomban; ez az összes forgalomban lévő hitelkártya 52 százaléka. A rendszert 190 országban 22 ezer pénzintézet működteti 9 millió elfogadóhellyel. Pénzkiadó automata 42 országban 93 ezer áll a szolgáltatást igénybe vevők rendelkezésére. A Visa rendszerét az úgyne­vezett VisaNet telekommuni­kációs hálózat működteti, amely a tagok számára meghatalma­­zást, hírszolgálatot, elszámolást, adatfeldolgozást és kockázatel­­lenőrzést végez. A Visa International üzleti filozófiájának és stratégiájának gerincét az adja, hogy minél több országban minél több tagot vonjon be a szervezetbe. A bankok így egymással verse­nyezve természetesen egyre több és több potenciális kártyatulaj­donost szeretnének megnyerni, előnyös feltételekkel kecsegtet­ve őket. Ehhez pedig meglehe­tősen fejlett infrastruktúra szük­séges. (Folytatás a 15. oldalon) Vagyonügynökséget alapítanak a Szovjetunióban is A szovjetunióbeli puccskísér­let politikai viharai közepette elsikkadt az a gazdasági hír, amely szerint Gorbacsov rövid­del az ominózus augusztus 19- ei nap előtt elnöki rendeletben fektette le a szovjet vagyonügy­nökség jogi alapjait. Az „Álla­mi Vagyonalap” nevű szerve­zetről az azt követő napokban tettek volna közzé részleteket. Természetesen valószínű, hogy a puccsot követő átalakulások a vagyonügynökség tervezetét is módosítani fogják. A tavasszal elhatározott szov­jet privatizációt vezénylő va­gyonügynökség szövetségi szer­vezetként fog működni, az ál­lamfő nevezi ki vezetőit, a kormány felügyeli, s a parla­mentnek lesz felelős. Szorosan együtt kell működnie azon tagköztársaságok kormányaival, amelyek területén a magánkéz­be adandó vállalat található, ezért az­­Állami Vagyonalap” Szovjetuniószerte alügynöksé­­geket hoz létre. A kiadott irányelvek szerint a privatizálandó vállalatok dolgozóinak elővásárlási joguk lesz. Külföldi jelentkezők köz­vetlenül a vagyonügynökséghez fordulhatnak, ám a vagyonalap nem szállhat be az ügyletekbe, és alkalmazottai sem vásárol­hatnak részvényeket. (Industrie und Handelsrevue) Szovjet közös piac? Szalontay Mihály jelenti Moszkvából. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának múlt heti, meglehetősen terméketlen vitája után hétfőn az ország legfelső törvényhozó szerve, a népképviseleti kongresszus ült össze, hogy megpróbáljon kiutat találni abból a tragikus helyzetből, amely a Szovjetunióban a sikertelen puccskísérlet nyomán kialakult. A hét végén a szovjet központi bank, a Goszbank vezetői figyelmeztették Gorbacsovot: amennyiben nem folyamodnak a szigorú pénzügyi korlátozó intézkedésekhez, az ország az elkövetkezendő hónapokban nem kerülheti el a pénzügyi katasztrófát. Mihail Gorbacsov, a szövet­ségi parlament tehetetlenségét látva átvette a kezdeményezést, és vasárnap 10 tagköztársaság vezetőjével igyekezett megál­lapodni arról, mi menthető még meg a Sz­ovjetunióból. A ko­rábbi szövetségi szerződést előkészítő kilencekhez ezúttal Örményország is csatlakozott. Az új egyezség értelmében, amelyet Nazarbajev kazah el­nök ismertetett a rendkívüli népképviseleti kongresszus első napirendi pontjaként, a megala­kítandó szuverén államok szö­vetségében a részvétel formá­ját minden volt köztársaság maga dönti el: lehet teljes jogú vagy társult tag, illetve megfigyelő. Bármilyen státust kívánnak is azonban a leendő tagok, a közös nyilatkozat szerint azonnal gazdasági szövetséget kell köt­niük a gazdaság normális működésének biztosítása érde­kében. Az egyes szuverén álla­mok gazdasági tevékenységének összehangolására köztársaság­közi bizottság felállítását java­solják. Fenn kívánják tartani az egységes hadsereget, s javasol­ják az érdekelteknek, kössenek egyezményt kollektív biztonsá­guk szavatolására. (Folytatás a 2. oldalon) A Kopint-Datorg konjunktúravizsgálata az iparban A cégek fele a gazdasági helyzet romlására számít Minden eddiginél alább szállt 1991 nyarán a konjunk­túra-barométer, amelyet vállalatok társaságok és szövetke­zetek vezetőivel készített konjunktúrateszt alapján vázolt fel a Kopint-Datorg az idei második negyedévről. A kér­dések általában a vállalat helyzetére, gazdasági állapotára, egyes konjunkturális tényezők alakulására, valamint a vállalat által előállított termékek piaci helyzetére vonatkoztak. Az ipari cégek helyzetértékelése és rövid távú várakozása tehát tovább romlott gazdálkodásukat illetően. A mélyrepülést tükröző kon­junktúra-barométer elemzésekor helytálló az a megállapítás, hogy a jó helyzetben lévő cégek eddig is nagyon alacsony aránya bár nem csökkent tovább, viszont a konjunktúratesztelés megkez­dése - azaz 1987 márciusa - óta most a legalacsonyabb a közepes és a legmagasabb a rossz helyzetű cégek aránya: 45, valamint 48 százalék. A baro­méter-grafikon süllyedését nemcsak a cégek kedvezőtlen helyzete okozza, hanem a leg­utóbbi - idei áprilisi - felmé­réshez képest a 23 százalékkal romló közérzetmutató is. A helyzetükben visszaesést várók aránya ugyanis 26 százalékkal magasabb, mint a javulásra számítóké, míg áprilisban ez a különbség csak 3 százalék volt. A cégek a következő fél évre vonatkozó kilátásaikat is nagyon borúlátóan ítélik meg; ha érté­kelésük eredményét az előző négy év hasonló időszakában adott válaszokkal hasonlítjuk össze, akkor a mostani a leg­rosszabb. Ágazati bontásban rendkívül rossz helyzetűnek minősítik magukat a kohászat, a gépipar és az építőanyag-ipar cégei, jó helyzetűnek a vegyipar és az élelmiszeripar gazdálkodóinak egy része. A három legroszszabb helyzetű ágazat képviselőinek többsége szerint kilátásaik egyre csökkennek, többen számítanak viszont rövid távú javulásra a gép- és a vegyipar termelői közül, mint az ipar egészének átlagában. A korábbi felmérések össze­vetéséből az is kitűnik, hogy a cégek saját helyzetükre, illetve a gazdaság egészére vonatkozó értékelése lassan közeledik egymáshoz. Ebben sajnos na­gyobb szerepe van a saját hely­zet romló tendenciájának, mint a gazdaság egészére vonatkozó bizakodóbb megítélésnek. Mindössze 4 százalék azoknak az aránya, akik valószínűnek tartják a közeljövőben a nem­zetgazdaság javulását, miközben 47 százalék a romlásra számí­tók aránya. Tovább tart a termelés zsu­gorodása: saját termékeikre vonatkoztatva a válaszadók 20 százaléka a termelés növeke­désére, fele a stagnálására és 30 százaléka a csökkenésre számít. Az ipar egészét nézve pedig az előző év azonos idő­szakához képest az idén a vá­laszadók 62 százaléka minősíti a termelést lanyhulónak, s ará­nyuk 10 százalékkal magasabb, mint az eddig mért maximum. Egyre kevesebben, mindössze 14 százalékuk számít a termelés élénkülésére - eddig a legala­csonyabb arány 16 százalék volt. Tovább rontja az amúgy is kedvezőtlen képet, hogy a cégek 1991 második negyedévében az első negyedévhez képest sem jeleznek érdemleges javulást, holott ezt eddig minden évben megtették. (Folytatás a 3. oldalon) Moszkva után Pekingben a brit kormányfő Hétfőn Pekingbe érkezett Major brit miniszterelnök. Előzőleg Moszkvában járt, ahol kettős minőségben tár­gyalt: mint az angol kormány feje és mint a hét legfej­lettebb ipari ország együttesének soros elnöke, aki ál­láspontját előzőleg egyeztette Bush amerikai elnökkel. A szovjet fővárosban Gorbacsov és Jelcin voltak a tárgya­lópartnerei, de találkozott másokkal is, többek közt Javlinszkijjal, a gazdasági átalakulás stratégiájának felelősével. A bőbeszédű, de a lényegre vonatkozóan szűkszavú infor­mációkból az derül ki, hogy a szovjet gazdaság megsegítését illetően Major tartotta magát a Bushsal egyeztetett állásponthoz; a reformok tényleges megkez­déséig - amiként ezt állítólag Javlinszkij is javasolta - nem kíván túlmenni a londoni csúcs­­konferencia határozatain. Mind­össze e határozatok végrehaj­tásának meggyorsítását helyez­te kilátásba. A legsürgősebb lépés a jóvá­hagyott agrárhitelek folyósítá­sa - hangoztatta a brit vendég. A Szovjetuniónak 900 millió dollár lehívatlan hitele van az Egyesült Államoktól és 650 millió dollár hitele az Európai Közösségtől. Föl kell mérni a Szovjetunió téli búzaszükségle­tét - hangoztatta Major -, és úgynevezett életmentő teameket kell odameneszteni, amelyek a szovjet szakemberekkel együtt segítenének megjavítani a be­gyűjtés, a szállítás és az elosz­tás jelenlegi, nem kielégítő módszereit. Londoni sajtójelen­tések szerint az egyik legna­gyobb brit szupermarket-háló­zat, a Tesco vezetője ajánlatot tett, hogy megtanítja a szovjet illetékeseket az élelem hatékony szétosztására és értékesítésére. Busht és Majort támadják, hogy az ismert eseményekből sem okultak, és éppoly szűk­­keblűek, mind a londoni csú­cson voltak. A bírálatot Aspen és más tekintélyes demokrata törvényhozók összekötötték azzal a javaslattal, hogy csíp­jenek le a segélyakció javára 1 milliárd dollárt az amerikai költségvetésből. Bush azonban idő előttinek nevezte az elgon­dolást. Özönével kerülnek napvilág­ra olyan megnyilvánulások, amelyek szerint „Bush csak akkor akarja beadni az orvossá­got, ha már előzőleg meggyó­gyult a beteg” (Folytatás a 2. oldalon)

Next