Világgazdaság, 1991. október (23. évfolyam, 188/5694-209/5715. szám)
1991-10-01 / 188. (5694.) szám
Ára: 19,50 Ft XXIII. évfolyam, 188. (5694.) szám ÜZLETI NAPILAP 1991. október 1., kedd A forint középárfolyama 100 dollár 7460,52 Ft (-50,18 Ft) 100 márka 4488,34 Ft (+31,48 Ft) Budapesti tőzsdeindex 856,15 (-8,36) A JELENTI Napirend előtti felszólalásokkal kezdődött az Országgyűlés hétfői ülésszaka, amelyen Balsai István igazságügyminiszter a bíróságokról szóló törvény módosítását terjesztette a képviselők elé. Szlavóniáig nyomultak előre a jugoszláv központi hadsereg egységei, amelyek hétfőre virradóra indultak Belgrádból. Hírek szerint a szövetségi erők a tengerparton is jelentős átcsoportosításokat hajtanak végre, miközben a horvátországi Vukovárt lövik, az Eszék melletti Szentlászlót pedig bombázták. A hét végén 870 jugoszláv állampolgár kért ideiglenes menedéket Magyarországon, miközben 153-an a korábban érkezettek közül visszatértek hazájukba - mondta a határőrség helyettes szóvivője, Krisán Attila. Tegnap óta ismét dolgoznak a Zsil-völgyi bányászok. Negyvenezren vették fel hétfőn reggel a munkát. Csupán egyetlen üzemben sztrájkolnak még Romániában. A bányászok a múlt heti sztrájk eredményeként elérték, hogy adómentes lesz a veszélyességi pótlék, hogy fizetésük követi az inflációt, és hogy a bányászözvegyek adóját a felére csökkentik. Új választások kiírását sürgette Romániában az egyik legismertebb ellenzéki politikus, Doina Cornea. Egy nyilatkozatában kifejtette, hogy Petre Roman kormányfő után Iliescu elnöknek is le kellene mondania. A politikusasszony véleménye szerint az alkotmányos monarchia lenne a legmegfelelőbb államforma Romániában. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kész résztvenni az új kormány megalakításáról folytatott tárgyalásokon. Erről a szervezet elnöksége döntött kolozsvári tanácskozásán. Gorbacsov szovjet államfő még a héten részletes választ ad Bush amerikai elnök atomleszerelési javaslataira - jelentette az Interfax független hírügynökség. Korábban az elnöki sajtóiroda vezetője azt nyilatkozta, hogy a moszkvai válasz jelszava a “robbanófejért-robbanófejet” elv lesz. A szovjet védelmi miniszter szerint az amerikai leszerelési javaslat eredményeként a taktikai atomfegyverek megsemmisítése pozitív hatással lehet a hadászati fegyverek csökkentésére is. Elutaztak Bagdadból az ENSZ megfigyelők. A csoport az iraki nukleáris program állásáról gyűjtöttek bizonyítékokat. A szakértők elutazásának legfőbb oka, hogy a bagdadi kormány nem adott megfelelő lehetőségeket munkájukhoz. Az amerikai elnök is fogadja a magyar kormányfőt. Antall József vasárnap este érkezett New Yorkba, hogy résztvegyen az ENSZ közgyűlés ülésszakán. A miniszterelnök nem sokkal érkezése után az amerikai magyarok képviselőivel találkozott. Varsóban tárgyal a magyar hadvédelmi miniszter. Für Lajos a magyar-lengyel katonai együttműködés elmélyítéséről és megújításáról folytat megbeszéléseket, és a tárgyalásokon szó lesz egy újabb Nyitott Égbolt megállapodás lehetőségéről is. Mától drágább a fűtés és a melegvíz-szolgáltatás. A tarifaemelés a távfűtéses lakások egyharmadát érinti, mértéke pedig meghaladja a 20 százalékot. Az idén több mint 30 ezren kaptak munkanélküli segélyt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol a legtöbb a munkanélküli. Egyes becslések szerint 40-50 ezren lehetnek azok, akiknek nincsen munkahelyük, az eltartottak száma pedig megközelíti a 130 ezret a Nyírségben. Hazánkban a télen nem lesz gázhiány és áremelés, de számlázási változások igen - jelentették be a siófoki nemzetközi gázkonferencián. A számlázási változások lényege, hogy nem köbméter, hanem fűtőérték szerint számolnak. A szerkesztőség új címe: Bp. L. Naphegy tér 8. Levélcím: Pf. 3., 1426. Telefon: 175-6722 (MTI). Az EK jobb társulási feltételeket minál Párizs engr Csaknem egy hónap szünete után új lendületet vehetnek Magyarország, Legszág és Csehszlovákia társulási tárgyalásai. Párizs feladta a növekvő marhahúsimport kiváltotta makacs ellenkezését, és az Európai Közösség miniszteri tanácsa tegnap elvben megegyezett a társulni kívánó országokkal tárgyaló bizottság mandátumának módosításáról. Igaz, ezzel korántsem hárult el minden akadály a megegyezés útjából, a textilkereskedelemmel kapcsolatos formula még módosításra szorul. A Brüsszelben összesereglett külügyminiszterek megállapodása értelmében a három kelet-európai ország a következő öt évben évi 10 százalékkal növelheti az EK- ba irányuló mezőgazdasági exportját. Ezenkívül a kelet-európai marhahús és juhhúsexport 10 százalékos növekménye a Szovjetuniónak és a Közös Piacnak egyaránt eladható. A Reuter hírügynökség részletesebben is kifejti a megállapodás egyes pontjait: eszerint a húsexportra érvényes közös piaci kvóta évi 10 százalékos növekménye a kedvezményes importlefölözés kategóriájába fog esni. (Az agrárrendtartásról lásd kislexikonunkat a 6. oldalon.) A jelenleg érvényes előírások szerint a három ország kedvezményesen évi 11 ezer tonna marhahúst és 18 ezer tonna juhhúst exportálhat az EK-ba. Kedvezményes importlefölözési rendszer vonatkozik az élő borjú bevitelére is, 198 ezer darab erejéig. Idén a három keleteurópai ország összes közös piaci élőborjú-exportja 425 ezer darab volt, tehát jóval meghaladta a kvótát, így a küszöbön felüli mennyiségre már a teljes importlefölözés törvénye érvényesült. (Ezen a ponton egyébként a közösség közbelépett a további import megakadályozására.) Diplomáciai forrásokból származik az a hír, hogy Franciaország a borjúimport plafonját mind az öt év alatt évi 425 ezer darabban kívánta rögzíteni, de erről a követelésről végül is partnerei nyomására letett. A kompromisszum alig különbözik attól az előterjesztéstől, mint amelyet szeptember 6-án Franciaország megvétózott. Akkoriban a miniszteri tanács a tárgyaló bizottság hat pontban javasolt engedményeit vitatta meg, s miután öt témában megállapodott, a marha- és a juhhúsexport terén váratlanul csökönyös ellenállásba ütközött a franciák részéről. A kelet-európai tisztségviselők megrökönyödtek, akárcsak a Franciaország egyes EK-beli partnerei, és a társulási tárgyalások holtpontra jutottak. Az utolsó pillanatig kétséges volt a tegnapi miniszteri tanácsi ülés sikere is, miután a francia parasztok éppen vasárnapra időzítették tüntetésüket. Párizs végül is megfelelő garanciákat kért és kapott közösségi partnereitől: eszerint az EK útját állja a társulni óhajtó országok támasztotta tisztességtelen versenynek, és szigorú egészségügyi követelményeket állít a kelet-európai agárexport elé. A miniszterek biztonsági záradék formájában megfelelő mozgásteret hagynak maguknak, ugyanis bármikor korlátozhatják a három országból származó importot. (Folytatás a 2. oldalon) Ma tárgyalják az MNB csomagtervét A gazdasági kabinet a hírek szerint ma délután tárgyalja a Banktanács pénzszűkítő javaslatait. Az MNB többpontos csomagtervéről kevés konkrétum szivárgott ki, de tudni lehet, hogy a kereskedelmi bankok kötelező tartalékrátája a mostani 15 százalékról néhány százalékponttal emelkedik, az utána fizetendő kamat viszont drasztikusan csökken. Mindez a kereskedelmi bankok szemszögéből azt jelenti, hogy több pénzért kevesebb kamatot kapnak. A másik lehetséges megoldás szerint a kereskedelmi bankok jegybanki értékpapírokat vásárolnának. Erre hajlanak is, de csak olyan mértékben, hogy tartalékaikból jusson a kétes kintlevőségek fedezését szolgáló alapba, és az elengedhetetlenül szükséges infrastrukturális beruházásokra is. Ez a kompromisszum viszont éppen megfelezné az MNB kívánt bevételét. Mi indokolja a forgalomban lévő pénz mennyiségének a szűkítését? A fizetési mérleg gyakorlatilag nullszaldós, a működőtőke beáramlása megközelíti az egymilliárd dollárt, ráadásul az utóbbi hónapban alig egy százalékkal nőtt az infláció. Mindez akár jó hír is lehetne, ha a gazdaság fel tudná szívni az országba bejövő pénzt. Ez azonban nincs így. Miért? Egy lehetséges válasz a sok közül: az állami szektor exportképessége csökkent. Ezt ugyan ellensúlyozta a privát szféra, de az exportrugalmasság ma még viszonylag kis mennyiségekkel társul. A piaci réseket hamar felfedező magánszektor ugyanis csak akkor tud növekedni, ha kedvező feltételekkel juthat hitelhez. Meg is születtek a látszólag jó kondíciójú, úgynevezett országhitelek. Ezekkel “csak” két gond van: a pénzt a felajánló országban kell elkölteni (márpedig a magyar vállalkozó nem nagyon tudja, hogy ott kitől, mit érdemes venni), másrészt e hitelek minimuma is túl sok - legalábbis, amikor a biztosítékokat kell letenni a hazai vállalkozóknak. Márpedig, ha a bejövő pénz nem hasznosul, akkor reális az infláció veszélye. Ez utóbbi tételből kiindulva tette meg javaslatait a jegybank. A kereskedelmi bankok ezzel szemben úgy érvelnek, hogy ha megnő forrásaik beszerzési költsége, ez automatikusan megemeli a hitelkamatokat is, ami azon túl, hogy fokozhatja a recessziót, újabb inflációs várakozásokat gerjeszt. Az érvek látszólag szakmaiak, de megjelennek mögöttük az érdekek is, amelyek előbb-utóbb ideológiává terebélyesednek. Önmagában akár a forgalomban lévő pénz mennyiségének a szűkítése - vagy ellenkezőleg, a bővítése - járhat növekvő és csökkenő inflációval is. Attól függ, hogy milyen a gazdasági környezet, vagyis a feltételrendszer, így mindenekelőtt a meghozandó intézkedés hatásmechanizmusát kell felvázolni, ami meg is történt a bemutatott ellentétekkel együtt. A helyzet pikantériája, hogy elfogadni csak az egyik álláspontot lehet. Ennek ellenére az ellenérdekű fél néhány hónap múlva nyugodtan hirdetheti: az ő koncepcióját elfogadva ma sokkal jobb lenne a helyzet. Bizonyítsa be valaki az ellenkezőjét! N.G. Messze még a megállapodás Magyar-lengyel-csehszlovák szabadkereskedelem Munkatársunktól A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában (NGKM) határozottan cáfolták azt a hírt, miszerint az október elején Krakkóban esedékes magyar-lengyel-csehszlovák csúcstalálkozón aláírnák a három ország szabadkereskedelmi megállapodását. Balázs Péter vámpolitikai főosztályvezető elmondta: nemhogy megállapodás, de kormányfelhatalmazás sincs a tárgyalások megkezdésére. Ugyanakkor intenzív, kétoldalú szakértői feltáró megbeszélések zajlanak. Ezek lényege, hogy összevessék, melyik ország hol tart a gazdasági átalakulásában, milyenek az árrendszerek, az export-import ösztönzési módszerek, a versenyjogszabályok, a vámrendszerek. Lengyelországnak ráadásul a Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezményben, a GATT- ban újra kell tárgyalnia tagsági feltételeit, s amíg ez nem tisztázódik, nem lehet előrelépni a szabadkereskedelmi tárgyalásokban. Ara a kérdésre, mikor léphet hatályba a visegrádi hármak szabadkereskedelmi megállapodása, az NGKM-ben most csak annyit tudtak mondani, hogy előbb az Európai Közösséggel és az Európai Szabadkereskedelmi Társulással, az EFTA-val kell megkötni a társulási szerződéseket, s csak utána ennek alapján lehet tárgyalni az egymás közti vámok leépítéséről. Ezzel kapcsolatban pedig csak annyi bizonyos, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia, eltérően a közösséggel kötendő megállapodástól, egymás között szimmetrikusan építi majd le a vámokat. Hogy ez milyen termékekre vonatkozik, arra Balázs Péter azt mondta: Budapest a lehető legszélesebb körre szeretné kiterjeszteni a megállapodást, de az eltérő érdekek miatt ez valószínűleg nem valósul majd meg. Magyarország például aligha nyitná meg szívesen piacát a lengyel buszok előtt, másrészt pedig a magyar mezőgazdasági termékek sem feltétlenül akadálytalanul juthatnak be Lengyelországba vagy Csehszlovákiába. Az utóbbi években a teljes magyar külkereskedelmi forgalom mintegy 10-11 százaléka bonyolódott le Csehszlovákiával és Lengyelországgal. Ez az idén mintegy 7-8 százalékra csökkent, bár forgalmunk a volt KGST-országok közül Lengyelországgal és Csehszlovákiával esik vissza a legkevésbé. Az év eleji rubelelszámolású forgalmat nem számítva augusztus végéig mintegy 300-300 millió dolláros forgalmat bonyolítottak le a magyar vállalatok, s ez az év végére mindkét viszonylatban akár 500 millió dollár körüli is lehet. Szűkítik az Állami Vagyonügynökség jogkörét? Csökken az Állami Vagyonügynökség jogköre, ha a parlament elfogadja a vagyonpolitikai irányelveket, amelynek sürgősségi tárgyalásáról hétfőn döntöttek a honatyák. Az Állami Vagyonügynökség működésének célját és elveit, valamint az idei év utolsó három hónapjában és a következő évben a privatizációból származó bevételek felhasználásának elveit is meghatározták a tervezetben, amelyben egyébként több újdonság is szerepel. Ilyen például a tartósan állami kézben maradó kizárólagos, többségi, vagy kisebbségi állami tulajdon kezelésére létrehozandó Állami Tulajdonosi Intézet (ÁTI), amelynek megbízásából állami holdingok érvényesíthetik a kormány szempontjait. A vagyonügynökség a vagyonkezelői jogokat csak átmeneti jelleggel, és csak meghatározott esetekben - például a pénzintézeteknél, illetve a privatizáció folyamata alatt - gyakorolhatja közvetlenül. (Részletes cikkünk 4.oldalon.) A leszerelés mélypontra vitte a dollárt A devizapiacok múlt heti eseménytelen napjai után, amikor a legfontosabb valuták árfolyama szűk sávok között ingadozott, hétfőn Bush elnök hétvégi leszerelési javaslatainak hatására a dollár öthónapos mélypontra esett vissza a német valutával szemben, és frankfurti záróárfolyama is a legalacsonyabb volt március óta. A kelet-nyugati feszültség enyhülése kedvező a márkának, ennek a klasszikus “frontvonal”valutának, de kedvezőtlen a dollárnak, amely válságidőkben látszik menedéknek. A dollár lanyhulása már a távol-keleti piacokon elkezdődött: Tokióban 132,95 jennel zárt az árfolyama, miután 133,15 jen volt New Yorkban és 133,82 péntek este Tokióban. Frankfurtban folytatódott a dollár árfolyamesése, de csak mérsékelt ütemben. Hétfőn zárás felé az volt a vélemény, hogy a dollárárfolyam 1,66 márka alá eshet. Az áresés oka részben az volt, hogy a leszerelés kedvezőtlen hatással lesz az amerikai hadiiparra, részben az, hogy az amerikai gazdaságnak újabb kamatláb-csökkentésre van szüksége a konjunktúra igen mérsékeltnek tartott, sőt egyenesen kétségbevont javulása miatt. A két órával korábbi európai szintekhez képest New Yorkban a délelőtt közepe táján a dollárárfolyam valamivel javult. Magyar idő szerint fél négy körül 1,6648 DM volt az árfolyama, de ez még jóval alacsonyabb, mint péntek délután a New York-i 1,6705 márka. A javulás annak tulajdonítható, hogy az ügynökök nem akarnak túl kevés dollár fölött rendelkezni a fontos gazdasági mutatók e heti közzététele előtt. (AP-DJ)