Világgazdaság, 1991. december (23. évfolyam, 231/5738-249/5756. szám)

1991-12-03 / 231. (5738.) szám

1991. december 3 MAGYAR GAZDASÁG Kiaknázatlan piaci lehetőségek Latin-Amerikában Göncz Árpád látogatása Munkatársunktól Göncz Árpád köztársasági elnök december 3. és 15. között hivata­los látogatásra Chilébe, Ecuadorba, Kolumbiába és Venezuelába utazik. Magyarország és a latin-amerikai országok közötti kapcso­latok szempontjából új lehetőségeket kínál, hogy a legutóbbi időszak fejlődési sajátosságaiban több hasonlóság tapasztalható, így például a gazdasági átalakulás, a külkereskedelmi kapcsolatok diverzi­fikálása nálunk és a latin-amerikai országokban egyaránt napirenden van. A magyar export a latin­amerikai országokba az elmúlt évben 52,5 millió dollár volt, az import pedig 195,1 millió dollár. A gazdasági lehető­ségek főként a magyar export oldaláról nincsenek kihasznál­va. Ezek fellendítéséről is szó lesz az elnöki látogatás alkal­mával, annál is inkább, mert Göncz Árpádot szakminisz­tériumi képviselők is elkísérik útjára. Chilével nemrég született új kereskedelmi megállapodás, és Kádár Béla külgazdasági mi­niszter is nemrég tárgyalt a délamerikai országban. A dip­lomáciai kapcsolatok helyreál­lítása után már valamelyest növekedett a magyar export, amely korábban évi 1 millió dollár volt, tavaly pedig 2,5 millió dollár. A magyar válla­latok főként fényforrásokat, gyógyszereket, műbőrt, vegyi anyagokat exportálnak, míg az importban, amely tavaly 7,4 millió dollárt tett ki, a réz és a halliszt a meghatározó. A gaz­dasági kapcsolatok fellendí­tését szolgálja, hogy várhatóan felújítják a vegyesbizottsági tárgyalások rendszerét. A ke­reskedelem fellendítésében je­lentős szerepet vállalhat a ma­gyar emigráció is, miután a chilei üzleti életben több be­folyásos magyar üzletember is található. Ecuadorral viszonylag élénk a gazdasági kapcsolatunk. Az elmúlt évtizedben a magyar vállalatok 12 millió dollárért szállítottak oktatási beren­dezéseket, 3,3 millióért ered­ményjelző-táblákat, 1,1 mil­lióért stadionvilágító beren­dezést, valamint 40 csuklós buszt, majdnem 5 millió dol­lárért. Az idén pedig - egy ta­valyi megállapodás alapján - 100 autóbuszt szállított az Ika­rus 10,8 millió dollár értékben. A magyar export 1988-ban 6,1, 1989-ben 1, 1990-ben 0,5 millió dollár volt, az idén pedig nyolc hónap alatt már 16,4 mil­lió dollárt ért el. Az import, szintén augusztusig, 1,1 millió dollárt tett ki. A behozatalban alapanyagok, mezőgazdasági cikkek - kávé, banán - a meg­határozóak. A magyar kivitel Kolum­biába az elmúlt öt évben átla­gosan évi 5 millió dollár volt, míg az import 12 millió dollár. Magyarország főként vegyipari termékeket, gyógyszeralap­anyagokat és gépipari cikkeket szállít, míg banánt, kávét, ka­kaót és gyapotot hozunk be, sőt, legutóbb szenet is vásárolt egy magyar vállalat. Venezuela azon kevés latin­amerikai ország közé tartozik, amellyel szemben Magyar­­országnak külkereskedelmi ak­tívuma van. Az export évi 2-4 millió dollár közötti, de voltak kiugró évek, amikor a kivitel értéke meghaladta a 10 millió dollárt. A magyar vállalatok főként gyógyszereket, izzólám­pákat, buszalkatrészeket, ne­hézvegyipari termékeket és élelmiszereket visznek ki, a be­hozatal viszont elhanyagolható értékű. Helyi üzletemberekből már 1988-ban megalakult a Vene­zuelai Magyar Kereskedelmi Szövetség, amely az üzleti kap­csolatok fellendítését tűzte ki célul. A venezuelai piacon ugyanis mind az állami szek­torral - egészségügy, kikötőfej­lesztés, városi közlekedés, mezőgazdaság, energetika -, mind a magánszektorral - gyógyszerek, kohászati beren­dezések - van lehetőség a gaz­dasági kapcsolatok bővítésére. A Catro megvette a Szenzort Az osztrák Catro Consulting AG meg­­vette a legnagyobb magyar állami tanács­adó cég, a Szenzor részvényeinek 90 százalékát - mondta dr. Szilas Ádám­, a Szenzor vezérigazgatója. A vételár egyelőre nem ismeretes, csak annyit le­het tudni, hogy a privatizálás során a Szenzort 100 millió forintos alaptőkéjű részvénytársasággá alakították. Az akció célja - Otto Leissinger, a Catro elnöke szerint-az volt,hogy megvethessék lábu­kat az egyik legígéretesebbnek tartott kelet-európai piacon. Leissinger elkép­zelhetőnek tartja, hogy részvényeik kisebb részét bankoknak vagy kisebb befek­tetőknek adják el, és leghamarabb 1993- ban a tőzsdén is megjelennek. A rész­vények 10 százalékát a dolgozók vásárolták meg. A Szenzor az idén előreláthatólag 429 millió forintos forgalmat fog elérni. A jövő évre tervezett konszolidálódás után, amikor is a forgalom több mint 400 millió forint lesz, 1993-ban majdnem 500 milliós forga­lomra számítanak. A Szenzor és a Catro egyébként mér régebben is kapcsolatban állt: a Szenzor 10 kft-je közül kettőben a Catro két éve 50 százalékos részesedést szerzett. Mint dr. Szilas Ádám elmondta, a tulajdonosváltástól főleg ismereteseret vár­nak. A tervek szerint folytatni fogják a pénzügyi, privatizációs és személyzeti tanácsadást, a vagyonértékelést, van bró­ker- és céginformációs cégük és számító­­gépközpontj­uk. Újdonság lesz a jogi és az adótanácsadás. A Catro tanácsadó csoport a többi kelet-európai országban is terjeszkedik. Egy éve már alapított egy vegyes vállala­tot Csehszlovákiában, amely eddig 25 megbízást kapott, nemrégiben pedig Len­gyelországban is létrehoztak egy tanács­adó céget. A Catro ez évi honoráriumai­nak összege becsléseik szerint 70,6 mil­lió schilling lesz, ami az 1990-es 71,4 millió schillinges értékhez képest cse­kély visszaesést jelent. Ennek az oka azonban Leissinger szerint az, hogy 1990- ben túl gyorsan nőttek a cég megbízásai az 1989-es 50 millió schillinges értékről. , C­­ MemoLuX H­B­D­T­M/MemoLuX SZERVEZŐ, FEJLESZTŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT Bp XIV. Angol u. 27. H-1443 Budapest Pf. 228 Tel: 183-2935, 183-3111 Fax: 1­63-5079 A kárpótlási igény 8 milliárd forint Nyolcmilliárd forint értkű kár­pótlásra tart igényt az a 151 ezer károsult, aki november végéig benyújtotta kérelmét az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hi­vatalhoz - derül ki a hivatal leg­újabb, hétfőn közzétett jelen­téséből. Az adatok szerint a legtöbb igénylő 10 ezertől 500 ezer forintig terjedő kárpótlásra jogosult. Öt­száze­zer és egymillió forint közötti értékű kárpótlásra már csak 919-en jogosultak. Kilencvenheten számít­­hatnak egy és két millió forint közötti összegre, öten két-három millió forintra. Három-és négymil­lió, illetve négy- és ötmillió forint közötti értékű kárpótlási jegyre már csak 1-1 igénylő számíthat. Ösz­­szességében egy kérelmezőre átla­gosan 52 693 forint jut. Mint is­meretes, a kárpótlási igények vég­leges beadási határideje december 16. (MTI) Bírói zár alatt a Maxwell-féle Sárga Lapok Munkatársunktól A Fővárosi Bíróság november 28-án kelt végzésével zár alá he­lyezte a Maxwell-érdekeltségű Hungarian Yellow Pages Kft. által kiadott Sárga Lapok című kötetet. A végzés ellen 15 napon belül lehet fellebbezni, amelynek azonban nincs halasztó hatálya - tájékoztat­ta hétfőn az MTI-t a HTD Nyom­daipari és Adatfeldolgozó Kft. ügy­vezető igazgatója. A Maxwell Communication Corporation Plc. és a Hungarian Yellow Pages Kiadó Kft. felperesek tisztességtelen piaci magatartás miatt indítottak pert a HTD Nyo­mdaipari és Adatfeldolgozó Kft., valamint az Egri Nyomda ellen. A folyamatban lévő perben az el­sőrendű felperes ugyanolyan kiad­ványt kíván forgalomba hozni, mint amilyet a HTD Kft. már évek óta forgalmaz. A bíróság a jogsértést valószínűsítette, ezért a Sárga Lapok bírói zár alá vételét rendel­te el. Az azonnal végrehajtandó ideig­lenes intézkedés indoka az, hogy a Hungarian Yellow Pages Kft. rek­lámjain - amelyekkel a kiadvány­ban szereplő hirdetéseket szerezte - kiadványát “igazi"-nak, a Yellow Pages elnevezést, valamint a kiad­ványt szimbolizáló “sétáló ujjak”­­at ábrázoló emblémát saját tulaj­donának és védjegyének tüntet­te fel. A bíróság álláspontja szerint a reklám és az annak alapján megje­lentetni szándékozott kiadvány sérti az Országos Szaknévsort hazánk­ban több éve kiadó HTD Nyo­­mdaipai Kft. személyiségi jogait, amely a napokban adta ki első íz­ben a Budapesti Szaknévsort is. A két cég között folyamatban lévő per adatai szerint a Hungarian Yel­low Pages Kft. minden alap nélkül nevezi kiadványát “igazi"-nak, a terméknevet és megjelölést saját tulajdonának, ilyen módon tisz­tességtelen előnyhöz jut az üzleti versenyben. A bíróság december 4-én tartja az ügyben a következő tárgyalást, az azonban már most tény, hogy a Budapesti Sárga Lapok című kiad­vány egyelőre nem kerül forga­lomba. Szénkereskedelmi kft. alakult Tatabányán Ráth Erzsébet jelenti Tatabányáról Szabad osztályozói kapacitásaik előnyös kihasználására magyar-német érdekeltségű szénkereskedelmi kft.-t alakí­tottak Tatabányán. Az alapítók, a Tatabányai Bányák és a Thysse Berlin AG képviselői a napokban írták alá a Hunga­­rocarbon elnevezésű társulás szerződését. A külföldi cég nagyságára jellemző, hogy 150 ezer alkalmazottja van és kereskedelmi tevékenysége Tajvantól Chiléig terjed. A 16 millió forint induló tőkével létrehozott kft-ben a bányavállalat üzletrésze 49 szá­zalék, a német partneré 51 szá­zalék. A közös vállalkozásban a Thyssen szerepe elsősorban a marketingtevékenységben és a finanszírozásban nyilvánul majd meg. Szikrai Miklós, a Tatabányai Bányák vezérigazgatója elmond­ta, hogy szénosztályozó és -mosó üzemeiket még az eocénprogram keretében építették fel, állami beruházásból. Ezek a létesít­mények évi 5,5 millió tonna szén osztályozására és dúsítására alkal­masak, ezzel szemben a vállalat éves termelése jelenleg mindössze 1,2-1,3 millió tonna. Miután elhatározott tény, hogy meggyorsítják a gazdaságtalan hazai szénbányák bezárását, és a lakosság ellátására évi 1 millió torma szenet importál az ország, ebben a liberalizált szénimportban a Tatabányai Bányák vállalat meghatározó szerepet akar be­tölteni. A Hungarocarbon ugyanis külföldön vásárol aknaszenet, mégpedig abban az országban, ahol a legolcsóbban jut hozzá. Ezt a feldolgozatlan nyersszenet szál­lítják Tatabányára, ahol azt osztá­lyozzák és dúsítják. Ezzel a lakos­ság ellátására alkalmas jó mi­nőségű szenet és olyan szénport nyernek, amit felhasználnak a vál­lalat brikettgyárában. Újabb Puli-széria Hódmezővásárhelyről Fekete Klára jelenti Csongrád megyéből Veszteséggel (vagy a legjobb esetben nulla eredménnyel) zárja az évet az a két kft., amely az - eddig mezőgazdasági gépeket gyártó - Hódgép vállalatból alakult. Az átalakuláskor a két jól elkülöníthető tevékenységet el­választották egy­mástól, s így alapí­tották meg a Hódgép Járműgyártó Kft-t és a Puli Kft-t. A Járműgyártó 383 millió forint alaptőkével, 260 emberrel, a Puli pedig 286 mil­lióval és 170 dolgozóval indult el az önállóság útján. A Hódgép - 22 fős adminisztratív létszámmal - jelenleg vagyonkezelőként mű­ködik. Nettó adósságállománya 300 millió forint, ám vagyona 1 mil­liárd 90 millióra rúg, így bőven csillapíthatná hitelezőinek éhségét. Azonban, úgy tűnik, a hitelezőknek sem érdekük a fölszámolás. A Hódgép az ügyvezető igazgatók - Kozári József, Hrutka János és Pi­ka­li Sándor - szerint azért nem kelt eddig el, mert túlságosan rendezett, jó állapotú üzemei vannak, tehát sokat kellene fizetni érte. Például egy csarnok, amelynek a könyv szerinti értéke 2 millió forint volt, időközbeni felújítása után most már 40 milliót ér. Elsősorban a piaci helyzet az oka, hogy az adósság nélkül elindí­tott két kft. mégis veszteséggel, avagy nullszaldó körüli eredmén­nyel zárja az évet. A Puli Kft-nél olyan üzletek estek kútba, ame­lyekre májusban még mint bizto­sakra számítottak. A dízel­üzemű Puliból 53, az elektromos változat­ból 250 talált gazdára. Jövőre azon­ban jobb helyzetbe kerülhet a cég, hiszen a kapacitások 80 százalékát máris lekötötték a vevők. Német­ország nyugati felébe és Svájcba 400-500 elektromos Pulit szállít a kft. Nagy reményeket fűznek a vezetők az osztrák piachoz: egy újkeletű rendelet értelmében Bécs belvárosából kitiltják a robbanómo­toros kocsikat. Az árakat nem tud­ni, mert az importalkatrészek beszerzési költsége még befolyá­solni fogja. Svájc megközelítően 16 ezer svájci frankot, Németország pedig majdnem 20 ezer márkát ad egy minijárgányért. Itthon feltehetően nem lesz kereslet a 700 ezer forintba kerülő bevá­sárlóautó iránt, noha a cég vám és áfakönnyítésekért a PM-hez fordult. A Puli Kft. hamarosan vegyes vállalattá alakul, a stutt­garti E-Mobil Masse szerez benne 51 százalékos részesedést. A Hódgép Járműgyártó Kft. kiforrottabb profillal kezdett májusban - a Kögeltől a licenc­szerződést is “ráírták" -, mégsem lesz nyereséges. Az importliberé következtében ugyanis olyan konkurensekkel került szembe, mint a német Schwarzmüller, avagy itthon a Rába. Az árbevétel 85 százalékát teljesítik, német, svéd, holland exporttal. Ukraj­nával jók az üzleti kilátások, jövőre 500 felépítményből - idén mindössze 300-at gyártottak -100 darab orosz-ukrán eladás. Most, az év végén sokat lendített a kft. üzleti helyzetén, hogy egy német bankkal lízingszerződést kötöttek, amelynek következtében egy hónap alatt sikerült 25 felépítményt eladniuk. A Járműgyártó Kft. egyébként szeretné a kelet-európai országokat is mielőbbi megnyerni. V

Next