Világgazdaság, 1991. december (23. évfolyam, 231/5738-249/5756. szám)
1991-12-03 / 231. (5738.) szám
1991. december 3 MAGYAR GAZDASÁG Kiaknázatlan piaci lehetőségek Latin-Amerikában Göncz Árpád látogatása Munkatársunktól Göncz Árpád köztársasági elnök december 3. és 15. között hivatalos látogatásra Chilébe, Ecuadorba, Kolumbiába és Venezuelába utazik. Magyarország és a latin-amerikai országok közötti kapcsolatok szempontjából új lehetőségeket kínál, hogy a legutóbbi időszak fejlődési sajátosságaiban több hasonlóság tapasztalható, így például a gazdasági átalakulás, a külkereskedelmi kapcsolatok diverzifikálása nálunk és a latin-amerikai országokban egyaránt napirenden van. A magyar export a latinamerikai országokba az elmúlt évben 52,5 millió dollár volt, az import pedig 195,1 millió dollár. A gazdasági lehetőségek főként a magyar export oldaláról nincsenek kihasználva. Ezek fellendítéséről is szó lesz az elnöki látogatás alkalmával, annál is inkább, mert Göncz Árpádot szakminisztériumi képviselők is elkísérik útjára. Chilével nemrég született új kereskedelmi megállapodás, és Kádár Béla külgazdasági miniszter is nemrég tárgyalt a délamerikai országban. A diplomáciai kapcsolatok helyreállítása után már valamelyest növekedett a magyar export, amely korábban évi 1 millió dollár volt, tavaly pedig 2,5 millió dollár. A magyar vállalatok főként fényforrásokat, gyógyszereket, műbőrt, vegyi anyagokat exportálnak, míg az importban, amely tavaly 7,4 millió dollárt tett ki, a réz és a halliszt a meghatározó. A gazdasági kapcsolatok fellendítését szolgálja, hogy várhatóan felújítják a vegyesbizottsági tárgyalások rendszerét. A kereskedelem fellendítésében jelentős szerepet vállalhat a magyar emigráció is, miután a chilei üzleti életben több befolyásos magyar üzletember is található. Ecuadorral viszonylag élénk a gazdasági kapcsolatunk. Az elmúlt évtizedben a magyar vállalatok 12 millió dollárért szállítottak oktatási berendezéseket, 3,3 millióért eredményjelző-táblákat, 1,1 millióért stadionvilágító berendezést, valamint 40 csuklós buszt, majdnem 5 millió dollárért. Az idén pedig - egy tavalyi megállapodás alapján - 100 autóbuszt szállított az Ikarus 10,8 millió dollár értékben. A magyar export 1988-ban 6,1, 1989-ben 1, 1990-ben 0,5 millió dollár volt, az idén pedig nyolc hónap alatt már 16,4 millió dollárt ért el. Az import, szintén augusztusig, 1,1 millió dollárt tett ki. A behozatalban alapanyagok, mezőgazdasági cikkek - kávé, banán - a meghatározóak. A magyar kivitel Kolumbiába az elmúlt öt évben átlagosan évi 5 millió dollár volt, míg az import 12 millió dollár. Magyarország főként vegyipari termékeket, gyógyszeralapanyagokat és gépipari cikkeket szállít, míg banánt, kávét, kakaót és gyapotot hozunk be, sőt, legutóbb szenet is vásárolt egy magyar vállalat. Venezuela azon kevés latinamerikai ország közé tartozik, amellyel szemben Magyarországnak külkereskedelmi aktívuma van. Az export évi 2-4 millió dollár közötti, de voltak kiugró évek, amikor a kivitel értéke meghaladta a 10 millió dollárt. A magyar vállalatok főként gyógyszereket, izzólámpákat, buszalkatrészeket, nehézvegyipari termékeket és élelmiszereket visznek ki, a behozatal viszont elhanyagolható értékű. Helyi üzletemberekből már 1988-ban megalakult a Venezuelai Magyar Kereskedelmi Szövetség, amely az üzleti kapcsolatok fellendítését tűzte ki célul. A venezuelai piacon ugyanis mind az állami szektorral - egészségügy, kikötőfejlesztés, városi közlekedés, mezőgazdaság, energetika -, mind a magánszektorral - gyógyszerek, kohászati berendezések - van lehetőség a gazdasági kapcsolatok bővítésére. A Catro megvette a Szenzort Az osztrák Catro Consulting AG megvette a legnagyobb magyar állami tanácsadó cég, a Szenzor részvényeinek 90 százalékát - mondta dr. Szilas Ádám, a Szenzor vezérigazgatója. A vételár egyelőre nem ismeretes, csak annyit lehet tudni, hogy a privatizálás során a Szenzort 100 millió forintos alaptőkéjű részvénytársasággá alakították. Az akció célja - Otto Leissinger, a Catro elnöke szerint-az volt,hogy megvethessék lábukat az egyik legígéretesebbnek tartott kelet-európai piacon. Leissinger elképzelhetőnek tartja, hogy részvényeik kisebb részét bankoknak vagy kisebb befektetőknek adják el, és leghamarabb 1993- ban a tőzsdén is megjelennek. A részvények 10 százalékát a dolgozók vásárolták meg. A Szenzor az idén előreláthatólag 429 millió forintos forgalmat fog elérni. A jövő évre tervezett konszolidálódás után, amikor is a forgalom több mint 400 millió forint lesz, 1993-ban majdnem 500 milliós forgalomra számítanak. A Szenzor és a Catro egyébként mér régebben is kapcsolatban állt: a Szenzor 10 kft-je közül kettőben a Catro két éve 50 százalékos részesedést szerzett. Mint dr. Szilas Ádám elmondta, a tulajdonosváltástól főleg ismereteseret várnak. A tervek szerint folytatni fogják a pénzügyi, privatizációs és személyzeti tanácsadást, a vagyonértékelést, van bróker- és céginformációs cégük és számítógépközpontjuk. Újdonság lesz a jogi és az adótanácsadás. A Catro tanácsadó csoport a többi kelet-európai országban is terjeszkedik. Egy éve már alapított egy vegyes vállalatot Csehszlovákiában, amely eddig 25 megbízást kapott, nemrégiben pedig Lengyelországban is létrehoztak egy tanácsadó céget. A Catro ez évi honoráriumainak összege becsléseik szerint 70,6 millió schilling lesz, ami az 1990-es 71,4 millió schillinges értékhez képest csekély visszaesést jelent. Ennek az oka azonban Leissinger szerint az, hogy 1990- ben túl gyorsan nőttek a cég megbízásai az 1989-es 50 millió schillinges értékről. , C MemoLuX HBDTM/MemoLuX SZERVEZŐ, FEJLESZTŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT Bp XIV. Angol u. 27. H-1443 Budapest Pf. 228 Tel: 183-2935, 183-3111 Fax: 163-5079 A kárpótlási igény 8 milliárd forint Nyolcmilliárd forint értkű kárpótlásra tart igényt az a 151 ezer károsult, aki november végéig benyújtotta kérelmét az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz - derül ki a hivatal legújabb, hétfőn közzétett jelentéséből. Az adatok szerint a legtöbb igénylő 10 ezertől 500 ezer forintig terjedő kárpótlásra jogosult. Ötszázezer és egymillió forint közötti értékű kárpótlásra már csak 919-en jogosultak. Kilencvenheten számíthatnak egy és két millió forint közötti összegre, öten két-három millió forintra. Három-és négymillió, illetve négy- és ötmillió forint közötti értékű kárpótlási jegyre már csak 1-1 igénylő számíthat. Öszszességében egy kérelmezőre átlagosan 52 693 forint jut. Mint ismeretes, a kárpótlási igények végleges beadási határideje december 16. (MTI) Bírói zár alatt a Maxwell-féle Sárga Lapok Munkatársunktól A Fővárosi Bíróság november 28-án kelt végzésével zár alá helyezte a Maxwell-érdekeltségű Hungarian Yellow Pages Kft. által kiadott Sárga Lapok című kötetet. A végzés ellen 15 napon belül lehet fellebbezni, amelynek azonban nincs halasztó hatálya - tájékoztatta hétfőn az MTI-t a HTD Nyomdaipari és Adatfeldolgozó Kft. ügyvezető igazgatója. A Maxwell Communication Corporation Plc. és a Hungarian Yellow Pages Kiadó Kft. felperesek tisztességtelen piaci magatartás miatt indítottak pert a HTD Nyomdaipari és Adatfeldolgozó Kft., valamint az Egri Nyomda ellen. A folyamatban lévő perben az elsőrendű felperes ugyanolyan kiadványt kíván forgalomba hozni, mint amilyet a HTD Kft. már évek óta forgalmaz. A bíróság a jogsértést valószínűsítette, ezért a Sárga Lapok bírói zár alá vételét rendelte el. Az azonnal végrehajtandó ideiglenes intézkedés indoka az, hogy a Hungarian Yellow Pages Kft. reklámjain - amelyekkel a kiadványban szereplő hirdetéseket szerezte - kiadványát “igazi"-nak, a Yellow Pages elnevezést, valamint a kiadványt szimbolizáló “sétáló ujjak”at ábrázoló emblémát saját tulajdonának és védjegyének tüntette fel. A bíróság álláspontja szerint a reklám és az annak alapján megjelentetni szándékozott kiadvány sérti az Országos Szaknévsort hazánkban több éve kiadó HTD Nyomdaipai Kft. személyiségi jogait, amely a napokban adta ki első ízben a Budapesti Szaknévsort is. A két cég között folyamatban lévő per adatai szerint a Hungarian Yellow Pages Kft. minden alap nélkül nevezi kiadványát “igazi"-nak, a terméknevet és megjelölést saját tulajdonának, ilyen módon tisztességtelen előnyhöz jut az üzleti versenyben. A bíróság december 4-én tartja az ügyben a következő tárgyalást, az azonban már most tény, hogy a Budapesti Sárga Lapok című kiadvány egyelőre nem kerül forgalomba. Szénkereskedelmi kft. alakult Tatabányán Ráth Erzsébet jelenti Tatabányáról Szabad osztályozói kapacitásaik előnyös kihasználására magyar-német érdekeltségű szénkereskedelmi kft.-t alakítottak Tatabányán. Az alapítók, a Tatabányai Bányák és a Thysse Berlin AG képviselői a napokban írták alá a Hungarocarbon elnevezésű társulás szerződését. A külföldi cég nagyságára jellemző, hogy 150 ezer alkalmazottja van és kereskedelmi tevékenysége Tajvantól Chiléig terjed. A 16 millió forint induló tőkével létrehozott kft-ben a bányavállalat üzletrésze 49 százalék, a német partneré 51 százalék. A közös vállalkozásban a Thyssen szerepe elsősorban a marketingtevékenységben és a finanszírozásban nyilvánul majd meg. Szikrai Miklós, a Tatabányai Bányák vezérigazgatója elmondta, hogy szénosztályozó és -mosó üzemeiket még az eocénprogram keretében építették fel, állami beruházásból. Ezek a létesítmények évi 5,5 millió tonna szén osztályozására és dúsítására alkalmasak, ezzel szemben a vállalat éves termelése jelenleg mindössze 1,2-1,3 millió tonna. Miután elhatározott tény, hogy meggyorsítják a gazdaságtalan hazai szénbányák bezárását, és a lakosság ellátására évi 1 millió torma szenet importál az ország, ebben a liberalizált szénimportban a Tatabányai Bányák vállalat meghatározó szerepet akar betölteni. A Hungarocarbon ugyanis külföldön vásárol aknaszenet, mégpedig abban az országban, ahol a legolcsóbban jut hozzá. Ezt a feldolgozatlan nyersszenet szállítják Tatabányára, ahol azt osztályozzák és dúsítják. Ezzel a lakosság ellátására alkalmas jó minőségű szenet és olyan szénport nyernek, amit felhasználnak a vállalat brikettgyárában. Újabb Puli-széria Hódmezővásárhelyről Fekete Klára jelenti Csongrád megyéből Veszteséggel (vagy a legjobb esetben nulla eredménnyel) zárja az évet az a két kft., amely az - eddig mezőgazdasági gépeket gyártó - Hódgép vállalatból alakult. Az átalakuláskor a két jól elkülöníthető tevékenységet elválasztották egymástól, s így alapították meg a Hódgép Járműgyártó Kft-t és a Puli Kft-t. A Járműgyártó 383 millió forint alaptőkével, 260 emberrel, a Puli pedig 286 millióval és 170 dolgozóval indult el az önállóság útján. A Hódgép - 22 fős adminisztratív létszámmal - jelenleg vagyonkezelőként működik. Nettó adósságállománya 300 millió forint, ám vagyona 1 milliárd 90 millióra rúg, így bőven csillapíthatná hitelezőinek éhségét. Azonban, úgy tűnik, a hitelezőknek sem érdekük a fölszámolás. A Hódgép az ügyvezető igazgatók - Kozári József, Hrutka János és Pikali Sándor - szerint azért nem kelt eddig el, mert túlságosan rendezett, jó állapotú üzemei vannak, tehát sokat kellene fizetni érte. Például egy csarnok, amelynek a könyv szerinti értéke 2 millió forint volt, időközbeni felújítása után most már 40 milliót ér. Elsősorban a piaci helyzet az oka, hogy az adósság nélkül elindított két kft. mégis veszteséggel, avagy nullszaldó körüli eredménnyel zárja az évet. A Puli Kft-nél olyan üzletek estek kútba, amelyekre májusban még mint biztosakra számítottak. A dízelüzemű Puliból 53, az elektromos változatból 250 talált gazdára. Jövőre azonban jobb helyzetbe kerülhet a cég, hiszen a kapacitások 80 százalékát máris lekötötték a vevők. Németország nyugati felébe és Svájcba 400-500 elektromos Pulit szállít a kft. Nagy reményeket fűznek a vezetők az osztrák piachoz: egy újkeletű rendelet értelmében Bécs belvárosából kitiltják a robbanómotoros kocsikat. Az árakat nem tudni, mert az importalkatrészek beszerzési költsége még befolyásolni fogja. Svájc megközelítően 16 ezer svájci frankot, Németország pedig majdnem 20 ezer márkát ad egy minijárgányért. Itthon feltehetően nem lesz kereslet a 700 ezer forintba kerülő bevásárlóautó iránt, noha a cég vám és áfakönnyítésekért a PM-hez fordult. A Puli Kft. hamarosan vegyes vállalattá alakul, a stuttgarti E-Mobil Masse szerez benne 51 százalékos részesedést. A Hódgép Járműgyártó Kft. kiforrottabb profillal kezdett májusban - a Kögeltől a licencszerződést is “ráírták" -, mégsem lesz nyereséges. Az importliberé következtében ugyanis olyan konkurensekkel került szembe, mint a német Schwarzmüller, avagy itthon a Rába. Az árbevétel 85 százalékát teljesítik, német, svéd, holland exporttal. Ukrajnával jók az üzleti kilátások, jövőre 500 felépítményből - idén mindössze 300-at gyártottak -100 darab orosz-ukrán eladás. Most, az év végén sokat lendített a kft. üzleti helyzetén, hogy egy német bankkal lízingszerződést kötöttek, amelynek következtében egy hónap alatt sikerült 25 felépítményt eladniuk. A Járműgyártó Kft. egyébként szeretné a kelet-európai országokat is mielőbbi megnyerni. V