Világgazdaság, 1992. január (24. évfolyam, 1/5757-21/5777. szám)

1992-01-21 / 13. (5769.) szám

Adóvita Ausztriában Mennyit ér egy gyermek? Zavar támadt az osztrák adózási rendszerben az alkot­mánybíróság egy közelmúltban kihirdetett ítélete nyomán. A bírák szerint ugyanis az adózási szabálynak minden gyermek­re vonatkoznia kell, hogy eltartásuk költsége levonható le­gyen az adóalapból. Erre eddig csak a gyerme­küket egyedül nevelőknek volt lehetőségük. Akinek három há­zasságon kívüli gyerekről kel­lett gondoskodnia, az végső soron kevesebb adót fizetett, mint a tisztes családapák. Az idei év költségvetésének elfogadásán éppen csak túlju­tott koalíciós kormányzó pár­tok hevesen reagáltak az ítélet­re. Lacina pénzügyminiszter első állásfoglalásában a költ­ségvetési hiány 30 milliárd schillinges növekedéséről be­szélt, amennyiben a bíróság döntése következtében meg kell változtatni a jövedelemadózás rendszerét. A miniszter va­lószínűleg arra gondolt, hogy az úgynevezett rendkívüli ter­hek körébe - ezek bizonyos sza­bályok szerint levonhatók az adóalapból - fel kell venni a gyermeknevelési költsége­ket is. A rendkívüli terhek ka­tegóriája eddig főként a baleset vagy betegség következtében előállott helyzetek adózási szempontból méltányos ke­zelésére került a rendszerbe. A Néppárt (ÖVP) ezt a változatot részesítené előnyben, Lacina szociáldemokrata pártja viszont inkább a családok támogatását szeretné. Nincs egyetértés abban sem, hogy mennyit is “ér” egy gyer­mek az osztrák államnak. A Néppárt a harmadik gyerektől kezdve növelni szeretné a gyer­mekenként levonható összeg nagyságát, a szociáldemok­raták azonban ezt ellenzik. Az előbbi javaslat szerint az adózó havonta és gyermekenként 500 schillinget vonhatna le, a har­madik gyermektől kezdve pedig 750-et. Ez a költség­­vetésnek - előzetes számítások szerint -10,5 milliárd schilling többletkiadást jelentene. A szociáldemokraták inkább az úgynevezett családtámo­gatási alap bővítésére gondol­nak. Ausztriában pillanatnyi­lag ebből a kasszából finan­szírozzák a gyermekgondozási segélyt, és a családosok egyéb juttatásait. A pénzügyminisz­térium február elejére ígéri az első részletes kimutatást az egyes intézkedések költség­­vetés következményeiről. A kormánynak egyébként az év végéig van ideje dönteni: 1993 január 1-jétől ugyanis az alkot­mánybírósági döntés nyomán automatikusan hatályát veszti a kifogásolt törvény megfelelő paragrafusa. Rózsa W. Alex NEMZETKÖZI GAZDASÁG 1992. január 21. Szíriának reformokra van szüksége Szíria a gazdasági reformok ellenére is csak a külföldi segélyeknek és kedvezményes hitelek­nek köszönheti, hogy 1,1 milliárd dolláros aktí­vummal zárta az 1991-es évet. A Nemzetközi Valutaalap becslései szerint a segélyek apadásával 1992-ben az aktívum 43 millió dol­lárra csökken, 1993-ra pedig már veszteségbe csap át. Arab források szerint Szíria 1991-ben egy milliárd dolláros segélyt és 500 millió dolláros kedvezményes kamatozású kölcsönt kapott ab­ból az alapból, amelyet az Öböl-háború következ­tében gazdasági veszteséget szenvedett országok kártalanítására hoztak létre. Szíriában már ed­dig is jelentős reformokat hajtottak végre: je­lentősen megnőtt a magánbefektetések aránya, számottevően növekedett az olajtermelés, a kor­mány lefaragta az állami támogatásokat, rész­ben liberalizálta a mezőgazdasági kereskedel­met, és adóreformot hajtott végre. Elemzők szerint azonban Damaszkusznak még komo­lyabb reformokat kell végrehajtania, hogy lényeges és hosszabb távra szóló javulást érjen el az ország gazdasági helyzetében. (Reuter) Új előfizető vagyok, és megrendelem egy évre a®VILÁGGAZDASÁG -ot .................példányban 1992. március 1-jétől. 5400 forintos előfizetési díjért, 1­ó fél évre 2700 forintos előfizetési díjért. EGYÉNI ELŐFIZETŐ ESETÉN KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN Név:.......................................................... Cég neve:................................................. Cím:.......................................................... Címe:....................................................... Az előfizetési díjat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki.­­­­ Az előfizetési díjat a ..................................................számú OTP átutalási betétszámláról egyen­lítem ki. Az előfizetési díjat a................................................................. számú elszámolási számlán egyenlít­jük ki. aláírás cégszerű aláírás Új előfizető vagyok, és megrendelem a VILÁGGAZDASÁG­­ot .................példányban 1992. március 1-jétől, egy évre 5400 forintos előfizetési díjért, 1­ó fél évre 2700 forintos előfizetési díjért. EGYÉNI ELŐFIZETŐ ESETÉN KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN Név:.......................................................... Cég neve:................................................. Cím:.......................................................... Címe:........................................................ Az előfizetési díjat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. 1 1 Az előfizetési díjat a ..................................................számú OTP átutalási betétszámláról egyen­lítem ki. Az előfizetési díjat a................................................................. számú elszámolási számlán egyenlít­jük ki. aláírás ______________________________________ cégszerű aláírás Negatív tendenciák ! Óvatos előrejelzések Norvégiában Negatív irányban módosult a norvég Statisztikai Hivatal most közzétett, az elmúlt év ténylegesen várható eredményeire, valamint 1992 kilátásaira vonatkozó prognózisa a múlt szeptemberihez képest. A változtatás legfontosabb okát a norvég előrejelzők az elmúlt esztendő harmadik negyedévében bekövetkezett exportvisszaesésben látják. Logikusan következik ebből az is, hogy az 1992-re tervezett jelentős exportnövekedést az új prognózis már 4 százalékkal tervezi alacsonyabbnak, mint néhány hónappal korábban. A kivitel gyengülését jól mutatja, hogy 1991 harmadik negyed­évében csaknem 3 százalékkal volt alacsonyabb, mint a má­sodik negyedben és mintegy 5 százalékkal maradt el 1990 ha­sonló időszakáétól. A feldolgozott kőolajipari termékek exportja 18 száza­lékkal volt kisebb. Egy eszten­dei folyamatos emelkedés után 5 százalékkal csökkent a har­madik negy­edévben a nyersolaj és a földgáz kivitele is. A gép­ipar exportja 1,7 százalékkal esett vissza. Mindezt nem tud­ta ellensúlyozni a szolgáltató­szférában elért 4 százalékos kivitelnövekedés, mely min­denekelőtt a hajófuvarozás jó teljesítményére alapozódott. Csökkenő jövedelemszint A negatív tendenciák, rész­adatok szerint ugyan, de tovább folytatódtak a negyedik ne­gyedévben is. Ez az oka annak, hogy az egész évre még szep­temberben 1 százalékosnak jelzett kivitelnövekedést a je­lenlegi prognózis több, mint 1 százalékos csökkenésre mó­dosította. Valamivel biztatóbb a kép a belföldi fogyasztás alakulását illetően. Az 1991 első felében történt visszaesés után a har­madik negyedévben 2 száza­lékos növekedés következett be. Ezen belül áruvásárlásra 2,1, szolgáltatásokra 1,4 száza­lékkal költöttek többet a nor­végok. Ennek ellenére a házas­társak szabad rendelkezésű jövedelemszintje jelenleg ala­csonyabb, mint a nyolcvanas évek közepén volt. Jelentősebb, 2,4 százalékos volt a növekedés a közületi fogyasztásban, 1990 hasonló időszakához képest. (A kormány 2,8 százalékos nö­vekedést tervezett.) Az 1991 első fél évét jelle­mző beruházás-visszaesés, el­sősorban a közületi és ener­giaszektor beruházásainak növekedése következtében megállt. A magánszektor be­ruházásai 1991-ben mintegy 7 százalékkal lesznek magasab­bak, mint egy évvel korábban. Ebben a növekedésben a fő­szerep a cellulóz- és papíripar­nak jut. Az ágazat ebben az esztendőben egyenesen be­ruházási rekordszinttel számol. Visszaesik viszont a lakás­építés, és az 1991-es színvonal alig a felét teszi ki a rekord­évnek számító 1987-nek. Az ország exportja szempontjából létfontosságú olajipari beru­házások költségei, folyó áron számolva, mintegy 14 milliárd koronával nőnek. Ez megfelel a norvég beruházások 1990. évi teljes összegének, az olajipar kivételével. A csökkenő export mellett a behozatal értékben nagyjában-egészében az 1990- es szinten marad. A harmadik negyedévben is folytatódott az első fé­lév ten­denciája a GDP csökkenésében. Romlott a helyzet a munkaerő­­piacon is. A munkanélküliek aránya az első félévi 5,3 száza­lékról 5,6 százalékra emelke­dett és csökkent a ledolgozott munkaórák száma is. Alacsony infláció A pozitív oldalhoz tartozik a norvég kormány antiinflációs politikájának sikere. Minden valószínűség szerint sikerült 1991 -ben az inflációs rátát éves szinten 3,5 százalék alatt tartani. Mindent összevetve, még a végleges adatok ismerete nél­kül, már megállapítható, hogy az OECD-országokra jellemző, a vártnál valamivel gyengébb teljesítés alól a norvég gazdaság sem képez kivételt. Az 1992-es kilátások tekin­tetében az előrejelzés abból in­dul ki, hogy az ország fő kereskedelmi partnereinél a kereslet növekszik a norvég áruk iránt, és az adócsök­kentések következtében a nor­vég háztartások 5 milliárd ko­rona többletbevételhez jutnak, s így tovább növekszik a belföl­di kereslet. Mindezek alapot nyújtanak a GDP 1,5 százalékos növe­kedéséhez. Ugyanakkor a ko­rábban 6 százalékosra jelzett kivitelnövekedés helyett a mostani prognózis csupán sze­rény, 2 százalékos növekedés­sel számol. Nem túl kedvezőek a kilátások a beruházások területén sem. A legutóbbi felmérés a magánszektorban a beruházások volumenét csupán az 1991-es szinten igazolta vissza 1992-re. Jobb a helyzet a közületi beruházásoknál, amelyek a tervek szerint volu­menben a központi szerveknél 7,5 és a helyieknél 4 száza­lékkal fognak növekedni. Növekvő munkanélküliség Optimista az előrejelzés a magánfogyasztás növekedése tekintetében, amelynél mintegy 3 százalékos emelkedéssel szá­molnak 1992-ben. Ez, valamint a közületi fogyasztás tervezett emelkedése mindenképpen elősegítheti a termelés maga­sabb színvonalát. Ez a nö­vekedés azonban nem lesz ele­gendő, hogy javítson a mun­kaerőpiac helyzetén. Ezért az előrejelzés a munkanélküliség némi emelkedését helyezi kilátásba. Mindössze 4 száza­lékosra jelzik a munkabérek át­lagos növekedését. Ezt azon­ban az antiinflációs politi­ka elkerülhetetlen elemének tekintik. Az előrejelzés az exportárak 1, az importárak 2 százalékos növekedését várja. Nagy bi­zonytalanságot okoz a nor­végok számára az olajár ala­kulása. A prognózis 20 dolláros barrelenkénti árat és 6,3 nor­vég korona/dollár árfolyamot vett alapul. Ezért kénytelenek voltak az eredetileg 47-48 mil­liárd koronás többletet 30 mil­­liárdra mérsékelni. Az olajár további esése újabb módosítá­sok veszélyét rejti magában- Lakatos Béla Kormánytámogatás az olasz állami iparnak Az olasz kormány 10 ezer milliárd líra támogatást hagyott jóvá az IRI állami holdingnak és az Efim állami ipari hol­dingnak. A pénzt bonyolult for­mulával nyújtják, hogy meg­kerüljék a legfelsőbb bíróság és a brüsszeli bizottság kifo­gásait. Az IRI adósságai felülmúlják az 55 ezer milliárd lírát, és 1989 óta nem kapott friss tőkét. Az Efim tartozása 7 ezer milliárd líra, miközben csőd fenyegeti a veszteséges alumínium­­gyártás támogatása miatt. Ta­valy februárban a kormány 10 ezer milliárd líra összegű tá­mogatást akart nyújtani a két szervezetnek, de ezt a szám­vevőszék meghiúsította. A legfelsőbb bíróság is jóváhagy­ta ezt a döntést azon az alapon, hogy a kormány hároméves program keretében finanszíroz, és ezért alkotmányellenes en­nél hosszabb időre kötele­zettséget vállalni a jövőbeli kormányok terhére. A kormány tőkeinjekciói után a két olasz állami holding 1991 és 1993 között összesen körülbelül 10 ezer milliárd líra hitelt vehet fel. Erre a pénzre elsősorban a korszerű ágaza­tok, például a távközlés fejlesz­tése céljából van szükség, de nagy befektetéseket igényel a hagyományos iparágak át­szervezése is. Nagy összegeket emészt fel ezenkívül egyes folyó kiadások állami tá­mogatása, például az állami televízióé. Az IRI eleget akar tenni a kormány ama követelésének, hogy privatizálás révén 15 ezer milliárd líra bevételre tegyen szert. Ehhez azonban még vég­legesen jóvá kell hagyni a pri­vatizálás formáját. (Financial Times) Cseh és szlovák munkanélküliség A cseh munkanélküliek száma megközelítette a 222 ezret, a munkaképes korú lakosság 4,13 százalékát,­­ jelentette be Milan Horalek cseh munkaügyi és szociális miniszter. Csehországban ugyanakkor hivatalosan alig több mint 48 ezer álláslehetőséget tartanak nyilván. Igaz, a kisvállalkozók is keresnek új munkaerőt, de ők általában nem fordulnak az állásközvetítő irodákhoz. Szlovákiában az 5,1 millió lakosból csaknem 302 ezren maradtak munka nélkül 1991 végére. Tavaly hivatalosan mintegy tízezer cseh vendégmunkást tar­tottak számon Németországban és Ausztriában. Az illegális munkavállalókat is beleszámítva azonban valójában 25 ezren dolgoztak ezekben az országokban. Különösen az osztrák munkaadókra jellemző, hogy feketén alkalmaznak cseh vendég­­munkásokat, ami az utóbbiak számára azzal a hátránnyal jár, hogy elvesztik a biztosításukat. Amennyiben baleset éri őket külföldön, érvényes biztosítás nélkül a cseh állam nem fedezi a betegápolási vagy egyéb költségeket. (CSTK)

Next