Világgazdaság, 1992. január (24. évfolyam, 1/5757-21/5777. szám)
1992-01-21 / 13. (5769.) szám
Adóvita Ausztriában Mennyit ér egy gyermek? Zavar támadt az osztrák adózási rendszerben az alkotmánybíróság egy közelmúltban kihirdetett ítélete nyomán. A bírák szerint ugyanis az adózási szabálynak minden gyermekre vonatkoznia kell, hogy eltartásuk költsége levonható legyen az adóalapból. Erre eddig csak a gyermeküket egyedül nevelőknek volt lehetőségük. Akinek három házasságon kívüli gyerekről kellett gondoskodnia, az végső soron kevesebb adót fizetett, mint a tisztes családapák. Az idei év költségvetésének elfogadásán éppen csak túljutott koalíciós kormányzó pártok hevesen reagáltak az ítéletre. Lacina pénzügyminiszter első állásfoglalásában a költségvetési hiány 30 milliárd schillinges növekedéséről beszélt, amennyiben a bíróság döntése következtében meg kell változtatni a jövedelemadózás rendszerét. A miniszter valószínűleg arra gondolt, hogy az úgynevezett rendkívüli terhek körébe - ezek bizonyos szabályok szerint levonhatók az adóalapból - fel kell venni a gyermeknevelési költségeket is. A rendkívüli terhek kategóriája eddig főként a baleset vagy betegség következtében előállott helyzetek adózási szempontból méltányos kezelésére került a rendszerbe. A Néppárt (ÖVP) ezt a változatot részesítené előnyben, Lacina szociáldemokrata pártja viszont inkább a családok támogatását szeretné. Nincs egyetértés abban sem, hogy mennyit is “ér” egy gyermek az osztrák államnak. A Néppárt a harmadik gyerektől kezdve növelni szeretné a gyermekenként levonható összeg nagyságát, a szociáldemokraták azonban ezt ellenzik. Az előbbi javaslat szerint az adózó havonta és gyermekenként 500 schillinget vonhatna le, a harmadik gyermektől kezdve pedig 750-et. Ez a költségvetésnek - előzetes számítások szerint -10,5 milliárd schilling többletkiadást jelentene. A szociáldemokraták inkább az úgynevezett családtámogatási alap bővítésére gondolnak. Ausztriában pillanatnyilag ebből a kasszából finanszírozzák a gyermekgondozási segélyt, és a családosok egyéb juttatásait. A pénzügyminisztérium február elejére ígéri az első részletes kimutatást az egyes intézkedések költségvetés következményeiről. A kormánynak egyébként az év végéig van ideje dönteni: 1993 január 1-jétől ugyanis az alkotmánybírósági döntés nyomán automatikusan hatályát veszti a kifogásolt törvény megfelelő paragrafusa. Rózsa W. Alex NEMZETKÖZI GAZDASÁG 1992. január 21. Szíriának reformokra van szüksége Szíria a gazdasági reformok ellenére is csak a külföldi segélyeknek és kedvezményes hiteleknek köszönheti, hogy 1,1 milliárd dolláros aktívummal zárta az 1991-es évet. A Nemzetközi Valutaalap becslései szerint a segélyek apadásával 1992-ben az aktívum 43 millió dollárra csökken, 1993-ra pedig már veszteségbe csap át. Arab források szerint Szíria 1991-ben egy milliárd dolláros segélyt és 500 millió dolláros kedvezményes kamatozású kölcsönt kapott abból az alapból, amelyet az Öböl-háború következtében gazdasági veszteséget szenvedett országok kártalanítására hoztak létre. Szíriában már eddig is jelentős reformokat hajtottak végre: jelentősen megnőtt a magánbefektetések aránya, számottevően növekedett az olajtermelés, a kormány lefaragta az állami támogatásokat, részben liberalizálta a mezőgazdasági kereskedelmet, és adóreformot hajtott végre. Elemzők szerint azonban Damaszkusznak még komolyabb reformokat kell végrehajtania, hogy lényeges és hosszabb távra szóló javulást érjen el az ország gazdasági helyzetében. (Reuter) Új előfizető vagyok, és megrendelem egy évre a®VILÁGGAZDASÁG -ot .................példányban 1992. március 1-jétől. 5400 forintos előfizetési díjért, 1ó fél évre 2700 forintos előfizetési díjért. EGYÉNI ELŐFIZETŐ ESETÉN KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN Név:.......................................................... Cég neve:................................................. Cím:.......................................................... Címe:....................................................... Az előfizetési díjat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. Az előfizetési díjat a ..................................................számú OTP átutalási betétszámláról egyenlítem ki. Az előfizetési díjat a................................................................. számú elszámolási számlán egyenlítjük ki. aláírás cégszerű aláírás Új előfizető vagyok, és megrendelem a VILÁGGAZDASÁGot .................példányban 1992. március 1-jétől, egy évre 5400 forintos előfizetési díjért, 1ó fél évre 2700 forintos előfizetési díjért. EGYÉNI ELŐFIZETŐ ESETÉN KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN Név:.......................................................... Cég neve:................................................. Cím:.......................................................... Címe:........................................................ Az előfizetési díjat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. 1 1 Az előfizetési díjat a ..................................................számú OTP átutalási betétszámláról egyenlítem ki. Az előfizetési díjat a................................................................. számú elszámolási számlán egyenlítjük ki. aláírás ______________________________________ cégszerű aláírás Negatív tendenciák ! Óvatos előrejelzések Norvégiában Negatív irányban módosult a norvég Statisztikai Hivatal most közzétett, az elmúlt év ténylegesen várható eredményeire, valamint 1992 kilátásaira vonatkozó prognózisa a múlt szeptemberihez képest. A változtatás legfontosabb okát a norvég előrejelzők az elmúlt esztendő harmadik negyedévében bekövetkezett exportvisszaesésben látják. Logikusan következik ebből az is, hogy az 1992-re tervezett jelentős exportnövekedést az új prognózis már 4 százalékkal tervezi alacsonyabbnak, mint néhány hónappal korábban. A kivitel gyengülését jól mutatja, hogy 1991 harmadik negyedévében csaknem 3 százalékkal volt alacsonyabb, mint a második negyedben és mintegy 5 százalékkal maradt el 1990 hasonló időszakáétól. A feldolgozott kőolajipari termékek exportja 18 százalékkal volt kisebb. Egy esztendei folyamatos emelkedés után 5 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben a nyersolaj és a földgáz kivitele is. A gépipar exportja 1,7 százalékkal esett vissza. Mindezt nem tudta ellensúlyozni a szolgáltatószférában elért 4 százalékos kivitelnövekedés, mely mindenekelőtt a hajófuvarozás jó teljesítményére alapozódott. Csökkenő jövedelemszint A negatív tendenciák, részadatok szerint ugyan, de tovább folytatódtak a negyedik negyedévben is. Ez az oka annak, hogy az egész évre még szeptemberben 1 százalékosnak jelzett kivitelnövekedést a jelenlegi prognózis több, mint 1 százalékos csökkenésre módosította. Valamivel biztatóbb a kép a belföldi fogyasztás alakulását illetően. Az 1991 első felében történt visszaesés után a harmadik negyedévben 2 százalékos növekedés következett be. Ezen belül áruvásárlásra 2,1, szolgáltatásokra 1,4 százalékkal költöttek többet a norvégok. Ennek ellenére a házastársak szabad rendelkezésű jövedelemszintje jelenleg alacsonyabb, mint a nyolcvanas évek közepén volt. Jelentősebb, 2,4 százalékos volt a növekedés a közületi fogyasztásban, 1990 hasonló időszakához képest. (A kormány 2,8 százalékos növekedést tervezett.) Az 1991 első fél évét jellemző beruházás-visszaesés, elsősorban a közületi és energiaszektor beruházásainak növekedése következtében megállt. A magánszektor beruházásai 1991-ben mintegy 7 százalékkal lesznek magasabbak, mint egy évvel korábban. Ebben a növekedésben a főszerep a cellulóz- és papíriparnak jut. Az ágazat ebben az esztendőben egyenesen beruházási rekordszinttel számol. Visszaesik viszont a lakásépítés, és az 1991-es színvonal alig a felét teszi ki a rekordévnek számító 1987-nek. Az ország exportja szempontjából létfontosságú olajipari beruházások költségei, folyó áron számolva, mintegy 14 milliárd koronával nőnek. Ez megfelel a norvég beruházások 1990. évi teljes összegének, az olajipar kivételével. A csökkenő export mellett a behozatal értékben nagyjában-egészében az 1990- es szinten marad. A harmadik negyedévben is folytatódott az első félév tendenciája a GDP csökkenésében. Romlott a helyzet a munkaerőpiacon is. A munkanélküliek aránya az első félévi 5,3 százalékról 5,6 százalékra emelkedett és csökkent a ledolgozott munkaórák száma is. Alacsony infláció A pozitív oldalhoz tartozik a norvég kormány antiinflációs politikájának sikere. Minden valószínűség szerint sikerült 1991 -ben az inflációs rátát éves szinten 3,5 százalék alatt tartani. Mindent összevetve, még a végleges adatok ismerete nélkül, már megállapítható, hogy az OECD-országokra jellemző, a vártnál valamivel gyengébb teljesítés alól a norvég gazdaság sem képez kivételt. Az 1992-es kilátások tekintetében az előrejelzés abból indul ki, hogy az ország fő kereskedelmi partnereinél a kereslet növekszik a norvég áruk iránt, és az adócsökkentések következtében a norvég háztartások 5 milliárd korona többletbevételhez jutnak, s így tovább növekszik a belföldi kereslet. Mindezek alapot nyújtanak a GDP 1,5 százalékos növekedéséhez. Ugyanakkor a korábban 6 százalékosra jelzett kivitelnövekedés helyett a mostani prognózis csupán szerény, 2 százalékos növekedéssel számol. Nem túl kedvezőek a kilátások a beruházások területén sem. A legutóbbi felmérés a magánszektorban a beruházások volumenét csupán az 1991-es szinten igazolta vissza 1992-re. Jobb a helyzet a közületi beruházásoknál, amelyek a tervek szerint volumenben a központi szerveknél 7,5 és a helyieknél 4 százalékkal fognak növekedni. Növekvő munkanélküliség Optimista az előrejelzés a magánfogyasztás növekedése tekintetében, amelynél mintegy 3 százalékos emelkedéssel számolnak 1992-ben. Ez, valamint a közületi fogyasztás tervezett emelkedése mindenképpen elősegítheti a termelés magasabb színvonalát. Ez a növekedés azonban nem lesz elegendő, hogy javítson a munkaerőpiac helyzetén. Ezért az előrejelzés a munkanélküliség némi emelkedését helyezi kilátásba. Mindössze 4 százalékosra jelzik a munkabérek átlagos növekedését. Ezt azonban az antiinflációs politika elkerülhetetlen elemének tekintik. Az előrejelzés az exportárak 1, az importárak 2 százalékos növekedését várja. Nagy bizonytalanságot okoz a norvégok számára az olajár alakulása. A prognózis 20 dolláros barrelenkénti árat és 6,3 norvég korona/dollár árfolyamot vett alapul. Ezért kénytelenek voltak az eredetileg 47-48 milliárd koronás többletet 30 milliárdra mérsékelni. Az olajár további esése újabb módosítások veszélyét rejti magában- Lakatos Béla Kormánytámogatás az olasz állami iparnak Az olasz kormány 10 ezer milliárd líra támogatást hagyott jóvá az IRI állami holdingnak és az Efim állami ipari holdingnak. A pénzt bonyolult formulával nyújtják, hogy megkerüljék a legfelsőbb bíróság és a brüsszeli bizottság kifogásait. Az IRI adósságai felülmúlják az 55 ezer milliárd lírát, és 1989 óta nem kapott friss tőkét. Az Efim tartozása 7 ezer milliárd líra, miközben csőd fenyegeti a veszteséges alumíniumgyártás támogatása miatt. Tavaly februárban a kormány 10 ezer milliárd líra összegű támogatást akart nyújtani a két szervezetnek, de ezt a számvevőszék meghiúsította. A legfelsőbb bíróság is jóváhagyta ezt a döntést azon az alapon, hogy a kormány hároméves program keretében finanszíroz, és ezért alkotmányellenes ennél hosszabb időre kötelezettséget vállalni a jövőbeli kormányok terhére. A kormány tőkeinjekciói után a két olasz állami holding 1991 és 1993 között összesen körülbelül 10 ezer milliárd líra hitelt vehet fel. Erre a pénzre elsősorban a korszerű ágazatok, például a távközlés fejlesztése céljából van szükség, de nagy befektetéseket igényel a hagyományos iparágak átszervezése is. Nagy összegeket emészt fel ezenkívül egyes folyó kiadások állami támogatása, például az állami televízióé. Az IRI eleget akar tenni a kormány ama követelésének, hogy privatizálás révén 15 ezer milliárd líra bevételre tegyen szert. Ehhez azonban még véglegesen jóvá kell hagyni a privatizálás formáját. (Financial Times) Cseh és szlovák munkanélküliség A cseh munkanélküliek száma megközelítette a 222 ezret, a munkaképes korú lakosság 4,13 százalékát, jelentette be Milan Horalek cseh munkaügyi és szociális miniszter. Csehországban ugyanakkor hivatalosan alig több mint 48 ezer álláslehetőséget tartanak nyilván. Igaz, a kisvállalkozók is keresnek új munkaerőt, de ők általában nem fordulnak az állásközvetítő irodákhoz. Szlovákiában az 5,1 millió lakosból csaknem 302 ezren maradtak munka nélkül 1991 végére. Tavaly hivatalosan mintegy tízezer cseh vendégmunkást tartottak számon Németországban és Ausztriában. Az illegális munkavállalókat is beleszámítva azonban valójában 25 ezren dolgoztak ezekben az országokban. Különösen az osztrák munkaadókra jellemző, hogy feketén alkalmaznak cseh vendégmunkásokat, ami az utóbbiak számára azzal a hátránnyal jár, hogy elvesztik a biztosításukat. Amennyiben baleset éri őket külföldön, érvényes biztosítás nélkül a cseh állam nem fedezi a betegápolási vagy egyéb költségeket. (CSTK)