Világgazdaság, 1992. március (24. évfolyam, 43/5799-63/5819. szám)
1992-03-03 / 43. (5799.) szám
19,50 Ft Kedves Olvasó! Mától kezdve a megújított VILÁGIGAZDASÁGot tartja a kezében. Mint tapasztalni fogja, nemcsak küllemében változott meg - az elektronika lehetőségeit kihasználva - a lap, hanem információink körét is bővítettük. Naponta adunk mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szakinformációt, szaporítjuk a magyar és a nemzetközi vállalatokról szóló híreket, többet közlünk a világpiaci árakról, és egy lapoldalon német nyelven tájékoztatjuk a - külföldi érdekeltségű vállalatoknál dolgozó - nem magyar anyanyelvű szakembereket a magyar gazdaságról. Hisszük, hogy a változások iránya és tartalma elnyeri régi és új olvasóink elismerését. Kérjük, észrevételeiket írják meg a szerkesztőségnek. Gyulai István főszerkesztő WIRTSCHAFTSKURIER Ungarische Eco-Berichte in deutscher Sprache Seite 12. A VILÁGGAZDASÁG JELENTI Új képviselőket javasol a Kisgazdapárt 35-ös frakciója parlamenti tisztségekre: az alkotmányügyi bizottságban Torgyán József helyére Szabó Jánost, az emberi jogi bizottságban Bereczki Vilmos helyére Tóth Imrét, az önkormányzati bizottságban pedig Szabó János eddigi helyére Horváth Lászlót. Az SZDSZ parlamenti frakciójának két tagja új képviselőcsoportot választott magának. Horváth László a Fidesz, Mózs József a KDNP frakciójába ült át. A Fővárosi Közgyűlés Fideszes és SZDSZ-es frakcióvezetése tegnap húszperces eszmecserét tartott. A szerda délutáni újabb megbeszélésen várhatóan az MDF is részt vesz, és ekkor kiderülhet, lesz-e nagykoalíció. Budapesten tárgyal az ukrán védelmi miniszter, aki várhatóan kétoldalú katonai együttműködési szerződést ír alá. Magyarországra érkezett az üzbég miniszterelnök is, akivel Kádár Béla külgazdasági miniszter kereskedelmi megállapodást írt alá, amelynek indikatív listája mindkét fél részére 100 millió dollár értékű. Magyarország márciustól korlátozza egyes acéltermékek behozatalát. Az NGKM szerint a környező országokból beáramló termékekre az adott országok jelentős támogatást adnak. A behozatali kvóta megállapítása egyelőre nem jogerős, mert a korlátozást kezdeményező Vas- és Acélipari Egyesülésnek fellebbezési joga van. A köztársasági elnök tegnap beiktatta hivatalába Dr. Fábián Jánost és Dr. Sátori Jánost, a legfőbb ügyész két új helyettesét. Dr. Csúcs Lászlót a Magyar Rádió, Dr. Nahlik Gábort a Magyar Televízió alelnökévé kinevezte. Elfogadhatatlannak tartják az MSZOSZ tagszervezetei, hogy az új szövetkezeti törvény, valamint az átalakulási törvény következtében máig nem rendezték a munkanélküli-ellátásból kiszoruló szövetkezeti tagok helyzetét. Parlamenti bizottsági előterjesztés alapján lehetségesnek látszik a január elsejétől visszamenőleg történő nyugdíjemelés. A parlamentben tegnap azt is bejelentették, valószínűleg a márciusi és a szeptemberi általános emelésen kívül lesz egy harmadik emelés is a nyár folyamán, amikor a legalacsonyabb nyugdíjakat korrigálják. Elkészült a munkavállalói résztulajdonosi program törvényi szintű szabályozása. A tervezetet a parlament még e héten tárgyalja. Majdnem 11 ezer beutazni szándékozó külföldi állampolgárt utasítottak vissza a hét végén a magyar határőrök, mert nem rendelkeztek a szükséges okmányokkal, illetve elegendő pénzzel. Szarajevóban legalább húsz helyen emeltek úttorlaszokat szerb fegyveresek, akik ellenzik Bosznia-Hercegovina elszakadását Jugoszláviától. Megszakadt a vasúti és légi összeköttetés a várossal. Incidensek során négy személyt agyonlőttek. Az Európai Közösség elítélte azokat az erőszakcselekményeket, amelyek a Bosznia-Hercegovinában tartott népszavazást követően zajlottak le. Ezen a lakosság többsége a Jugoszláviától való elszakadás mellett voksolt. A serpák aggódnak a világkonjunktúra miatt A hét vezető ipari ország pénzügyminiszter-helyettesei Frankfurt mellett zárt ajtók mögött vitatták meg a világgazdaság aktuális kérdéseit a júniusi G-7 csúcsértekezlet előkészítésének keretében. Az államfők tanácskozását előkészítő szaktisztviselők, akiket himalájai hegymászókat kísérő bennszülött hegyivezetők után serpáknak neveznek, aggódnak a világgazdaság növekedésének lassulása miatt, de úgy vélik, hogy nem fenyeget az általános recesszió veszélye. A hét vezető ipari ország - Egyesült Államok, Japán, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada és Olaszország pénzügyminiszter-helyetteseinek és vezető tisztviselőinek tanácskozása után Horst Köhler német pénzügyi államtitkár tartott sajtóértekezletet, mivel jelenleg Németország a csoport soros elnöke. Az államtitkár elmondta, hogy számos kérdést vitattak meg, elsősorban a világgazdaság helyzetét és a növekedés meggyorsítását szolgáló intézkedéseket, továbbá az egykori Szovjetunió több milliárd dolláros adósságának problémáját. Ami a növekedést illeti, az államtitkár szerint nemcsak a rövid távú konjunkturális problémák megoldását kell megkísérelni, hanem fontos az egészséges hosszú távú fejlődés megfelelő keretfeltételeinek kialakítása is. David Mulford amerikai pénzügyi államtitkár, az értekezlet szünetében elárulta, hogy szó volt a jen gyengeségéről is, de nem hoztak döntést arról, mi a teendő. (Folytatás a 3. oldalon) Vámeljárási bonyodalmak Szabad kereskedelem: az ezredfordulóra Munkatársunktól Március elsején lépett életbe a Magyarország és az Európai Közösség (EK) társulási szerződéséhez kötődő ideiglenes kereskedelmi megállapodás. Ennek értelmében Magyarország és a közösség 12 tagországa között 2000. december 31-ig - a mezőgazdasági termékek kivételével - szabadkereskedelmi övezet létesül. Az ideiglenes megállapodásról hétfő délelőtt Juhász Endre, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának főosztályvezetője tartott tájékoztatót az NGKM-ben. Bevezetőül emlékeztetett arra, hogy a szerződés szerint a magyar export értékének mintegy 60 százalékát kitevő ipari termékekre azonnal megszüntetnek minden mennyiségi beviteli korlátozást. Az ipari termékek mintegy 70 százaléka ugyancsak azonnali hatállyal vámmentességet kap), a fennmaradó hányad vámját legkésőbb öt év alatt nullára csökkentik. Addig a közösség vámmentes kontingenseket, illetve menynyiségi plafonokat állapít meg ezekre a termékekre. E határokon belül ezek az áruk is vámmentesen exportálhatók az EK-országokba. A kontingens feletti szállításokra automatikusan vámot kell fizetni, a beviteli plafonok esetében a határt meghaladó szállításokra - a közösség elhatározásától függően - kivethető a vám. Az acéltermékek bevitelének mennyiségi korlátait eltörlik, a vámokat öt év alatt bontják le. A magyar kivitel 13 százalékát alkotó textiltermékek beviteli akadályait a közösség átmeneti időszak alatt szünteti meg: a mennyiségi korlátokról még az idén külön jegyzőkönyv intézkedik, a vámokat pedig hat év alatt bontják le. (Folytatás a 4. oldalon) I 11A Privatizáció idén gyorsabb lesz? Munkatársunktól A kormány már megtárgyalta a privatizációs törvényeket, most folyik a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) vitája a Parlamentben, a kormányzat kialakította az új privatizációs hitelkonstrukciót, megvitatta a garanciarendszer korszerűsítését. Mindez azt szolgálja, hogy a privtizáció töretlen legyen, sőt gyorsuljon az eddigiekhez képest - mondotta egyebek között Szabó Tamás, a privatizációs ügyekkel megbízott tárca nélküli miniszter hétfőn az Állami Vagyonügynökségnél (ÁVÜ) tartott sajtótájékoztatón. Ez év január végéig összesen 242 állami vállalat alakult át gazdasági társasággá, amelyekből 34 önprivatizációval, 190 vállalati és/vagy befektetői kezdeményezéssel lett társaság. Emellett állami kezdeményezésű privatizációra 18 esetben került sor, 11 alkalommal viszont egyszer már elutasította az ÁVÜ az átalakulást, ám később mégis engedélyezte, mert az új program megfelelő volt. Az elfogadott átalakulások 350,9 milliárd forint könyv szerinti vagyont érintettek. Jelenleg 604 átalakulás van folyamatban. A privatizációs bevétel tavaly 40,12 milliárd forint volt, az idén január végén ez a szám máris 10,3 milliárdra rúg. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy ebben a tavalyról áthúzódó és januárban lezárult ügyek is benne vannak. A privatizációs kiadások 3,64 milliárd forintot értek el .(Folytatás a 4. oldalon) A forint középárfolyama 1 USD 78,38 Ft (+0,19 Ft) 1 DEM 47,71 Ft (-0,08 Ft) 1 ECU 97,63 Ft (-0,25 Ft) Budapesti tőzsdeindex: 813,80 (+10,37 Az MNB elnöke Japánban A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az idén összesen mintegy félmilliárd dollár értékben szándékozik hitelt felvenni a japán pénzpiacon, vagyis várhatóan az év második felében újabb értékpapírral jelenik meg a szamurájpiacon - közölte Bod Péter Ákos, aki hétfőn kezdte meg tárgyalásait Tokióban. Mint az MNB elnöke elmondta, szeretné áttekinteni az idei üzleti kapcsolatokat, többek között a japán Eximbank eddig csak mintegy fele részben kihasznált kölcsönkeretének felhasználását. “A magyar gazdaság növekedése és az import felfutása állított eddig korlátot a hitelfelvétel elé, de már a Suzuki-fejlesztés is nagyobb Eximbank-hiteleket mozgósított” -jegyezte meg. A japánok felajánlották, hogy szakmai segítséget nyújtanak a “magyar Eximbank”, vagyis az Exporgarancia Rt. létrehozásához - erről is tárgyal majd az MNB elnöke. Bod Péter Ákos a volt Szovjetuniónak nyújtandó élelmiszer-szállításokkal kapcsolatban felveti, hogy az ipari országok “Kelet-Európáról se feledkezzenek meg”, ám bankelnök ez ügyben különösebb illúziókat nem táplál, mint kifejtette, egyesült államokbeli útján is azt tapasztalta, hogy belpolitikai okok miatt főképp saját farmereiket szeretnék támogatásban részesíteni az országok. Japán egyébként saját árut szállít a volt Szovjetuniónak megajánlott első, 100 millió dolláros segélycsomagjában, és még nem kezdte el a tárgyalásokat a következő, 500 millió dolláros támogatás részleteiről (Folytatás a 3. oldalon) Kárpótlás Augusztustól földárverések Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal (OKKH) legfrissebb adatai szerint közel 830 ezren nyújtottak be igényt több mint 3,2 millió vagyontárgyra. Az adatok egyelőre 35 milliárd forintos összegről szólnak, de Semsey Tamás államtitkár szerint a végösszeg körülbelül 60 milliárd forint körül alakul majd. A kárpótlási hivatalt gyakran vádolják amiatt, hogy csigalassúsággal halad a kárpótlás ügye. A hivatal vezetője szerint március 30-tól felgyorsulnak az események, s tömegesen kapják meg az érdekeltek a határozatokat. Addig is, függetlenül attól, hogy tulajdonosához került-e már, a papír kamatozik. A kamat a jegybanki alapkamat (jelenleg 22 százalék) 75 százaléka. (A kárpótlási jegyek kamattal emelt összegét rendszeresen közli a Magyar Közlöny.) A kárpótlásokat intéző rendszer “főpróbájaként” múlt év decemberének utolsó napjaiban 350-en, mintegy 25 millió forint értékben már kézhez kapták kárpótlási jegyüket. Közülük többen éltek a jegy felhasználásának egyik lehetőségével: önkormányzati lakást vásároltak a papírért. A kárpótlásra jogosultak közül a legtöbben földre kívánják jegyüket beváltani - tudtuk meg a tegnapi sajtótájékoztatón. Őket érinti az államtitkár bejelentése, miszerint február 16-tól megküldték a szövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak a bejelentett igények úgynevezett összesített aranykorona-értékét. Fontos tudni hogy a hivatal - első lépésben - csak az igények összesítését vállalta, így előfordulhat, hogy egyes kérelmeket elutasítanak majd, s így később szűkül a lista. (Folytatás a 4. oldalon) Kissé javul a dollár Tokióban hétfőn a dollár alig észrevehetően emelkedett, a forgalom rendkívül csekély volt az eheti gazdasági mutatók kibocsátása előtt. Általános vélemény, hogy a dollár árfolyamának irányzata közép távon emelkedő, a sziac az amerikai gazdasági fellendülés több bizonyítékát várja mielőtt több dollárt vásárol. Frankfurtban a dollár árfolyama a tengerentúlról érkezett kedvező statisztikai adatok hatására valamelyest javult. New Yorkban röviddel a tőzsdenyitás után meglepetést okozott két, aznap közzétett statisztikai adat. Az egyik, a beszerzéssel foglalkozó menedzserek tendenciaelemzése alapján készített index februárban 5 százalékponttal növekedett, és jelenleg tavaly október óta a legmagasabb szinten áll. A jelentések hatására növekedett az amerikai valutába vetett bizalom. (AP-OJ, Reuter)