Világgazdaság, 1992. április (24. évfolyam, 64/5820-84/5840. szám)
1992-04-01 / 64. (5820.) szám
WIRTSCHAFTSKURIER Ungarische Eco-Berichte in deutscher Sprache Seite 12. A VILÁGGAZDASÁG JELENTI ■ Moszkvában aláírták az oroszországi föderációs szerződést. Tatárföld és a Csecsen Köztársaság nem csatlakozott az egyezményhez. Jelcin orosz elnök szerint az aláírás bizonyítja a világnak, hogy töretlen az ország fejlődése, s hogy Oroszország a jövőben is egységes marad. (Cikkünk a 3. oldalon.) ■ Bakuban megkezdte tárgyalásait a karabahi konfliktusban közvetítő békemisszió. A küldöttség felállításáról az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet múlt heti helsinki ülése hozott döntést. A delegáció vezetője Jiri Dienstbier csehszlovák külügyminiszter. ■ Rendkívüli állapotot hirdettek ki a Csecsen Köztársaságban. Groznijban a Dudajev elnök lemondását követelő ellenzéki erők elfoglalták a rádió épületét, és közleményükben népszavazást követeltek. Az elnök hívei is az utcákra vonultak, az összecsapásoknak halálos áldozata és sebesültjei is voltak. ■ Németország a jövőben is támogatni kívánja a lengyel gazdaság átalakítását. Ezt Kohl német kancellár hangsúlyozta Bonnban Lech Walesának. A lengyel államfő szerint a két ország a történelemben még sohasem került olyan közel egymáshoz, mint napjainkban. ■ Lemondásra kényszerült Stoltenberg német védelmi miniszter. Távozását az idézte elő, hogy minisztériuma a bonni törvényhozás tavalyi tilalma ellenére is szállított 15 Leopard 1 típusú harckocsit Törökországnak. A védelmi tárca élére a Kereszténydemokrata Unió főtitkárát, Volker Rühét nevezték ki. (Kommentárunk a 3. oldalon.) ■ Átkutatták Berlinben a volt NDK több vezető politikusának lakását. Bizonyítékokat kerestek egyebek között arra, hogy kit terhel a felelősség az egykori német-német határon leadott lövésekért. A drezdai államügyészség egyidejűleg vádat emelt Modrow volt keletnémet miniszterelnök ellen. ■ Elindultak a francia kéksisakosok Jugoszláviába. A 2000 francia fegyveres közül tegnap 1300 hajózott be, április 4-én Fiuméban (Rijekában) szállnak majd partra. ■ A francia kormány átalakításról tárgyalt Mitterrand elnök. Előbb Edith Cresson miniszterelnökkel, majd Bérégovoy pénzügyminiszterrel folytatott eszmecserét. Párizsban a szocialista párt választási vereségéért sokan az ország eddigi legnépszerűtlenebb kormányfőjét tették felelőssé. (Kommentárunk a 3. oldalon.) ■ Líbia megtagadta a kiutazási vízumot számos külföldi állampolgártól. Az ügy kapcsán több kormány fejezte ki aggodalmát, Lengyelország jegyzékben tiltakozott az eljárás ellen. Líbia kairói nagykövetsége cáfolta a vízumok késedelmes kiadását. ■ A szófiai kormány nem kívánja teljesíteni a sztrájkoló bolgár aranybányászok követeléseit. A szakszervezetek elsősorban az ipari miniszter leváltását akarják elérni. A bányászok azzal fenyegetőznek, hogy a sztrájkmozgalmat kiterjesztik az ország más részeire is. ■ A német kormány 50 millió márkát szavazott meg Salvador támogatására. A segélyt a polgárháborút szenvedett országban a menekültek százezreinek hazatelepítésére, s egyes gazdasági ágazatok fejlesztésére fogják felhasználni. Az Országgyűlés módosította a földtörvényt. Egy hónappal meghosszabbodik az a határidő, amelyen belül a szövetkezeteknek ki kell kérniük a vagyonátadó bizottságok engedélyét vagyonuk elidegenítése előtt. A törvényhozás módosította a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952-es törvényt is. ■ Brüsszelbe érkezett Für Lajos honvédelmi miniszter. Részt vesz az Észak-atlanti Együttműködési Tanács honvédelmi minisztereinek értekezletén. ■ Az igazságügyminiszter három új bírósági elnököt nevezett ki. A miniszter döntése két elnök esetében egyezik meg az összbírói értekezlet javaslataival. ■ A MUOSZ nem kívánja megosztani vagyonát semmilyen más szervezettel. Erről a szervezet választmánya hozott döntést, elutasítva a MOK vagyonmegosztással kapcsolatos követelését. Kelet-Európa EBRD-bizonyítványa A londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) első évéről szóló, hétfőn nyilvánosságra hozott jelentése részletesen taglalja a kelet-európai térség utóbbi két évi kereskedelmét, illetve az oda érkező tőkeberuházások és hitelek összetételét. A jelentés egyebek között megállapítja: az előző évhez képest a kelet- és közép-európai országok exportjának mennyisége 1990-ben 10 százalékkal, 1991-ben 25 százalékkal esett vissza, importjuk 1990-ben 5 százalékkal, 1991- ben 20 százalékkal csökkent, egymás közti kereskedelmük 1990-ben 20 százalékkal, 1991- ben 20-25 százalékkal szűkült Az Európai Közzont 1989 óta bővült. A Szovjetunió a előző évinél értékíázalékkal kevesebbet, Tizmin Hí'*' pedig újabb 45 százalékkal kevesebbet importált a kelet- és közép-európai országokból. Az oda irányuló szovjet export mennyisége csökkent, értéke viszont nem. A Magyarország—Csehszlovákia—Lengyelország országcsoporton belül a kereskedelem az előző évhez képest 1990-ben 10 százalékkal, 1991- ben közel 20 százalékkal csökkent. Ezen országcsoport Romániával és Bulgáriával folytatott kereskedelme 1989 óta 66 százalékkal esett vissza. Az EBRD éves jelentésével együtt kiadott egyik tanulmány szerint a közép- és keleteurópai térségnek a következő tíz év alatt évi 40 milliárd dollárnyi külföldi tőkére lenne szüksége az érezhető gazdasági javuláshoz. A bank úgy éli, az idén a 40 milliárd dollrnyi külföldi pénznek lega felére lehet számítani. Az EBRD összesítése szerint a Szovjetunió tavaly 12 milliárd dollár új kölcsönt vett fel, és 500 millió dollár működőtőke-beruházást fogadott be. A térség többi országának 15 milliárd dollár hivatalos külső finanszírozás jutott tavaly, főleg fizetésiieg-támogatás formájában, továbbá 5 milliárd dollárnyi magántőke, amelynek egyharmada volt működőtőke-befektetés. Folytatás a 13. oldalon) Módosult az szja-törvény Megszűnik az egyéni vállalkozók megkülönböztetése, miután az adószámmal rendelkező kifizetőknek nem kell adóelőlegként 3 százalékot levonniuk az egyéni vállakozókkal végeztetett munka, illetve a tőlük igénybe vett szolgáltatás ellenértékéből. Erről tegnap délben 94 százalékos többséggel döntött a parlament. Tárom SZDSZ-párti képőjavaslatot terjesztett elő személyijövedelemadótörvény módosítására (Világgazdaság, 1992. február 28., 13. oldal.). Ennek lényege, hogy helyezzék hatályon kívül a háromszázalékos levonást kötelezővé tevő szabályt, és helyébe a tényleges jövedelmen alapuló és az egyéni vállalkozó által fizetendő adóelőleg lépjen. “Bárhogy dönt is a Tisztelt Ház, az csak jobb lehet a jelenleginél” — mondta az egyik javaslattevő, Gaál Gyula képviselő a szavazást megelőzően. Miután a képviselői önálló indítványhoz 12 módosító javaslat érkezett, így a végleges szabályozás némileg megváltozott a javaslathoz képest. Tehát az egyéni vállalkozó tevékenységének ellenértékéből előbb levonja az általános forgalmi és a fogyasztási adót, majd az így kapott árbevétel 3 százalékát adóelőlegként befizeti. A mezőgazdasági termelő, ha állati terméket értékesít, úgy az előbbi módon számolt árbevétel 0,5 százalékát, míg ha növényi terméket ad el, akkor 2,5 százalékát fizeti be adóelőlegként. (Nem kell az adóelőleggel foglalkoznia annak az egyéni vállalkozónak, aki az előző évben veszteséges volt, vagy az idén fogott vállalkozásba, illetve akkor sem, ha az előleg nem éri el az ezer forintot.) (Folytatás a 13. oldalon) A jegybank elnöke a gazdaság jövőjéről Jobb a helyzet, mint ahogy látszik Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank nemrégiben (és meglehetősen viharos körülmények között) kinevezett elnöke jó iskolának tekinti az Antall-kormány minisztereként eltöltött időt. Munkatársunknak adott exkluzív interjújában elmondta, fájó szívvel mondott le képviselői mandátumáról, de a nagyobb presztízst kínáló jegybankelnöki poszt kihívásának nem tudott ellenállni. Bod Péter Ákos úgy véli, az ország pénzügyi helyzete általában jobbnak mondható, mint amilyennek a statisztikák, a sajtóközlemények mutatják, és ahogyan azt a közvélemény érzékeli. Véleménye szerint a költségvetési hiányt az adófizetési morál javításával, valamint a jóléti, a kulturális és az egészségügyi kiadások terén tapasztalható pazarlás megszüntetésével lehetne csökkenteni. (Cikkünk a 4. oldalon) Újabb világbanki hitel Munkatársunktól Valószínűleg a jövő héten hagyja jóvá a Világbank kormányzótanácsa azt a 200 millió dolláros hitelt, amely a magyar gazdaság szerkezetátalakítását szolgálja. Többek közt ezt jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Parvez Hasan, a Világbank vezető közgazdásza, aki Európa és Közép- Ázsia problémáival foglalkozik. (Beszámolónk a 3. oldalon) A forint középárfolyama (III. 17-111.31.) A görög nagykövet Siklós Csabánál Már ötven magyar kamion a görög határon Siklós Csaba miniszter tegnap a minisztériumba kérette a görög nagykövetet, hogy magyarázatot kérjen arra, illetve jegyzéket nyújtson át azzal kapcsolatban, hogy immár mintegy 50 magyar kamion vesztegel a görög határon a görög fuvarozók blokádja miatt. A blokád oka, hogy elfogyott a magyar részről biztosított 6000 ingyenes fuvarengedély, és késik a beígért 4000 ingyenes, illetve 14 ezer kedvezményes díjszabású engedély. A magyar illetékesek szerint azonban a késés éppen a görög fél hibájából következett be. Mint azt a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) tájékoztatási osztályától megtudtuk, február 6-án Budapesten megállapodás rendezte a fuvarengedélyek mennyiségét és díjszabását. Az egyezségre az Európai Közösség is áldását adta, sőt, 400 millió forint értékű támogatást adott Görögországnak a fuvarengedélyek fizetésének könnyítésére. Az írásban rögzített feltételrendszer elfogadását már csak a görög félnek kellett volna egy formális levélben visszaigazolnia, ehelyett azonban újabb igényekkel lépett elő. A magyar fuvarozók érdekképviseleti szervei együtt nyújtják be kárigényüket a KHVM-hez. A kárigény nemcsak a két héttel ezelőtti görög vámossztrájk és a mostani blokád miatt fellépő többletköltségeket fogja tartalmazni, hanem az év eleje óta a fuvarosokat ért összes hátrányos intézkedésből (súlyadó, tarifák felemelése, zöld kártyához külön vizsga, stb.) költségeit is. Juhász György 83 u30) 19 51 D U 46 I 1 USD 80,02 Ft (+0,13Ft) 1 DEM 48,56 Ft (-0,09 Ft) 1 ECU 99,27 Ft (-0,15Ft) Budapesti tőzsdeindex: 879,28 (+4,55) Több Favorit készül az idén A Volkswagen-csoporthoz tartozó csehszlovákiai Skodaautógyár 590 autóról 657-re növelte Mlada Boleslav-i üzemének napi termelését. Ez azt jelenti, hogy az 1991-ben előállított 172 ezer gépkocsihoz képest az idén 15 ezerrel többet akarnak gyártani. A változtatást elsősorban a Favorit típus iránt megnövekedett belföldi kereslet indokolta. A Skoda Favorit kizárólagos magyarországi importőrének, a Porsche Hungáriának a munkatársa, Borbás Balázs lapunknak elmondta: ezres nagyságrendben importálnak gépkocsikat Csehszlovákiából, és a termelés növekedése cégük tevékenységét nem befolyásolja. Sem a menynyiségen, sem az áron nem változtatnak. Információik szerint Csehszlovákiában a Favorit árának emelkedése ellenére is jelentősen nőtt a kereslet e kocsitípus iránt, ezért a gyár most főleg erre a területre koncentrál. ÍGy. Nemzeti valuták a magyarcsehszlovák kereskedelemben? Munkatársunktól A Magyar Nemzeti Banknál (MNB) megerősítették azokat az értesüléseket, amelyek szerint Magyarország és Csehszlovákia között tárgyalások folynak újszerű elszámolási rendszer bevezetéséről.Mint ismeretes, a KGST összeomlását követően a két ország áttért a konvertibilis valutában történő elszámlásokra. A nemzeti valuták csak a lakossági turistaforgalomban válthatók át egymásra. A MNB-nél azt is közölték, hogy a nemzeti valuták alkalmazására vonatkozó tárgyalások még kezdeti szakaszban vannak. Ellentmondó hírek a japán kamatlábról A dollár árfolyama Tokióban kedden magasabb szinten végzett az előző napi New York-i záráshoz képest, elsősorban fedezővásárlások miatt. A piac nem vette figyelembe azokat a híreszteléseket, hogy küszöbön áll a hivatalos japián leszámítolási kamatláb csökkentése. Frankfurtban a dollár árfolyama csökkent a nap későbbi időpontjára várt amerikai gazdasági adatok miatt érzett aggodalom következtében. New Yorkban a dollár nyitás után erősödött a két órával korábbi európai szinthez képest, míg a német márka gyengült a jennel szemben. A forgalom csekély volt a későbbre várt statisztikai adatok okozta bizonytalanság miatt. A piacok a német statisztikákból arra következtetnek, hogy a közeljövőben nem várható a német kamatlábak csökkenése. (AP-DJ)