Világgazdaság, 1992. május (24. évfolyam, 85/5841-104/5860. szám)
1992-05-05 / 85. (5841.) szám
19,50 Ft WIRTSCHAFTSKURIER Ungarische Eco-Berichte in deutscher Sprache Seite 12. A VILÁGGAZDASÁG JELENTI ■ Az EBEÉ-országok határozott fellépését sürgeti a boszniai államelnökség a szerb agresszió beszüntetésére. A testület állásfoglalása értelmében a délszláv köztársaság még ezen a héten katonai intervenciót kér a támadók ellen. A nap folyamán ismét számos lövedék csapódott be Szarajevóban és több más boszniai városban. ■ Vállaljon kötelezettséget a területén lévő nukleáris eszközök megsemmisítésére az ukrán, a fehérorosz és a kazah vezetés — sürgette az orosz külügyminiszter. Kozirev álláspontját a Vatanabe japán külügyminiszterrel folytatott moszkvai megbeszélésen fejtette ki. ■ Atomfegyvermentes övezet létrehozását szorgalmazta a Földközi-tenger térségében az ukrán államfő. Kravcsuk Ankarában a régió országainak szorosabb együttműködéséről tárgyal. Demirel kormányfővel barátsági szerződést írt alá. ■ Észak-Korea először adott közre összesítést atomlétesítményeiről - közölte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. A bécsi székhelyű szervezet néhány napon belül állást foglal a listáról. ■ Németországnak nincs szüksége új külpolitikára — jelentette ki Klaus Kinkel, a német külügyminisztériumi poszt várományosa. Az FDP politikus ezzel visszautasította a bajor CSU-nak a külpolitikai irányváltásra vonatkozó javaslatait. ■ Bulgáriát aggasztja Macedónia alkotmányának több paragrafusa. A függetlenség útjára lépett délszláv köztársaság alapokmánya szerint az ország figyelemmel kíséri a macedón néphez tartozók státusának alakulását a szomszédos országokban. A szófiai álláspontot Ganev külügyminiszter ismertette. ■ Harcok törtek ki Kabul közvetlen közelében. Az új iszlám hatalom elismerését megtagadó fundementalista szervezet állásait lőtték a kormány csapatai. Visszatért Afganisztánba Rabbani modzsahed vezető, aki a következő két hónapban az államfői posztot tölti majd be. ■ Általános sztrájk bénította meg Marokkó üzleti életét. A munkavállalók egy korábbi tiltakozó megmozdulás brutális elfojtása ellen tüntettek. A szakszervezetek kezdeményezésére megtagadták a munka felvételét a köztisztviselők, a bankok és az idegenforgalom alkalmazottjai. ■ 13 ember halt meg Egyiptomban egy vallási ellentétek kiváltotta összecsapásban. Muzulmán és keresztény családok egy ház eladása feletti ügyben vívtak tűzpárbajt, s a rendet a rohamrendőrség állította helyre. ■ Újabb tíz politikai foglyot bocsátottak szabadon, s ezzel úgy tűnik állja a szavát az új vezetés Burmában. A katonai junta vezetőjének április 23-i leváltása után jelentették be a politikai bebörtönzöttek folyamatos elengedését. ■ Tíz polgári személyt sebesítettek meg izraeli fegyveresek Dél-Libanonban. Az egyik Irán-barát szervezet tagjai viszonozták a tüzet. ■ Magyarország és az Európai Közösség között a politikai konzultációk még a gazdasági együttműködésnél is erőteljesebben fejlődhetnek - közölte Antall József az Európa Parlament küldöttségének tagjaival. ■ Lehetséges a megegyezés a szakszervezetek között. A hét szakszervezeti konföderáció egyeztető megbeszélést tartott. Megállapodtak azokban az alapelvekben, amelyek betartását szükségesnek ítélik a szakszervezeti választást szabályozó törvénytervezet kidolgozásánál. ■ Technikai okok miatt nem szavazott az Országgyűlés a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénytervezetről. Az ülés előtt az alkotmányügyi bizottság pontatlanságokat tárt fel a tervezetben. A törvény július 1-jén lépne hatályba, elfogadása még ezen a héten várható. ■ A sajtóból értesült arról, hogy Király Béla (SZDSZ) bűnvádi pert készül indítani ellene - közölte az MTI-vel Csurka István MDF-alelnök. Megítélése szerint a Királlyal foglalkozó Magyar Fórum-cikkekben csak tényanyagok szerepeltek. Osztrák aggodalmak a kelet-európai verseny miatt Ausztriában újra hangot kaptak azok a félelmek, hogy a kelet-európai országok nyitottá válásával növekvő veszély fenyegeti az ország munkaerőpiacát. Az osztrák bérszínvonalra minden bizonnyal kedvezőtlen hatással lesz a keleti országok által támasztott verseny — írja a Der Standard, véleményét két osztrák jelentésre alapozva. Balás Péter, az NGKM főosztályvezetője szerint a bécsi napilap nagyon általánosan fogalmaz, amikor egy kalap alá veszi az egykori szocialista országokat. A Der Standard közli az Arbeitskammer érdekképviseleti szervezet jelentését, miszerint a legnagyobb veszély onnan ered, hogy a kelet-európai államokénak többszöröse az osztrák bérszínvonal, és ez az eltérés előbb-utóbb lecsapódik a piacon. Különösen kellemetlen konkurenciát jelenthet Magyarország és Csehszlovákia, ahol a már létező alapokon viszonylag könnyen kialakíthatók új ipari kapacitások. A helyzet különösen kiéleződhet, ha a két ország megállapodást köt az EFTA-val. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás előírásai nyomán lényegében akadálytalanul jutnának Ausztriába a két reformországból származó termékek. Az osztrák munkavállalói kamara azonban nemcsak az alacsony keleti bérek miatt aggódik, hanem az ottani alacsonyabb energiaárak és szállítási költségek hatásától is tart. További hátrány származhat abból, hogy a keleti szomszédországokban nem terhelik a termelést olyan környezetvédelmi járadékok, amelyek tetemesen megdrágítják az osztrák ipari termékeket. A pohárban az utolsó csepp az lehet, ha az adósságaik és a fejlesztési terveik miatt devizaszerzési kényszerrel szembenéző országok erőteljesen leértékelik valutájukat az exportőrök versenyképesség érték fokozása végett. (Folytatás a 3. oldalon) Tovább növekszik az infláció Csökkentették a romániai ártámogatásokat A bukaresti kormány határozata nyomán drasztikusan csökkentették 19 alapvető élelmiszer, továbbá a fűtőolaj és a villamosenergia ártámogatását. Az intézkedést , amelyet Stolojan miniszterelnök kellemetlen, de elkerülhetetlen lépésnek minősített — hétfő délutánig nem kísérte nyugtalanság vagy tömeges elégedetlenség. A támogatások megvonása után ugrásszerű növekedés várható a jelenleg — éves szintre átszámítva — 500 százalékos inflációban. A kormány lépése nyomán a háztartási energiaárak mintegy hatszorosukra fognak növekedni. A vaj kétszeresére, a kenyér és a tej 50 százalékkal, a hús pedig 25 százalékkal drágul. Számos termék ára továbbra is tartalmaz kisebb-nagyobb mértékű támogatást, ezt azonban a következő két év során szeretnék maradéktalanul megszüntetni. A terv végrehajtása mindenesetre függ az idén júniusra tervezett általános választások kimenetelétől. A kormány igyekezett bizonyos pénzbeni juttatásokkal enyhíteni a mostani áremelés hatását. A havi minimálbéreket a korábbi 44 dollárnak megfelelő összegről 53-ra, az átlagfizetéseket pedig 89-ről 104 dollárra növelték. (A román jegybank hivatalos árfolyama szerint 1 dollár jelenleg 209 lejt ér). (Reuter) Elkészült a privatizációs program Budapest Bank A tervek Bokros Lajos, a Budapest Bank (BB) elnök-vezérigazgatója tegnap megnyitotta a pénzintézet új, lipótvárosi igazgatóságát. A tervek szerint még az idén a Kálmán Imre utcai épület tőszomszédságába költözik a BB központi vezetősége. Bokros Lajos az esemény kapcsán ismertette a bank soron következő terveit. Elmondta, hogy a vezetés hétfőn elfogadta a bank privatizációs tervét, a többi között szólt a pénzintézet, befektetési politikájának bővítéséről, továbbá értékbefektetési alap, biztosítási ügynökség, vagyonértékelő, valamint egy ingatlanforgalmazási cég alapításával összefüggő terveiről, illetve a BB öröklött hiteleinek eladásáról folyó tárgyalásokról. A Budapest Bank a nagybankok között elsőként tartotta éves közgyűlését. Az igazgatóság már a tájékoztatóban jelezte, hogy az elkövetkezendő egy év folyamán átváltoztatható kötvények kibocsátását tervezi. A legalább 500 millió forintos, a lakosság körében értékesítendő kötvénycsomag érdekessége — s ebben áll “átváltoztathatósága” —, hogy amint a BB papírjai tőzsdére kerülnek, részvényre válthatók. A tőzsdei forgalmazásra azonban még 2-3 évet várni kell. (Folytatás a 10. oldalon) Aláírták a megállapodást az EGT-ről Átmeneti megoldás? Aláírták az Északi-sarktól Szicíliáig terjedő, 375 millió fogyasztóra támaszkodó övezet, a 19 országot tömörítő Európai Gazdasági Tér létrehozataláról szóló megállapodást az Európai Közösség (EK) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagországainak külügyminiszterei. A mintegy ezeroldalas szerződés olyan piac kereteit teremti meg, amely a vásárlóerőt tekintve a földkerekség legnagyobb gazdasági egysége, a világkereskedelemből pedig mintegy 40 százalékkal részesedik. Az alapokmányt a portugáliai Portóban látták el kézjegyükkel a politikusok, ahol egyúttal új tranzitegyezményt kötöttek az EK- tagországok teherjárműveinek keresztülhaladásáról Ausztrián és Svájcon. Az eredeti elképzelésekhez képes öt hónapos késéssel aláírt egyezmény — a hatalmas belső piacnak köszönhetően — óriási távlatokat nyit. A soron következő ratifikációs eljárás sikeres befejezése után már 1993 elejétől életbe léphet a “négy szabadság”, azaz megvalósulhat a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad forgalma az egész térségen belül. A pozitívumok mellett azonban a megállapodás árnyoldalaira is felhívják a figyelet, így arra, hogy legjobb esetben is csak átmeneti egyezményről van szó, amely az egyes EFTA-tagországok bilaterális alapon folytatott EK-csatlakozási tárgyalásainak lezárása után fokozatosan elveszíti jelentőségét. A negatívumok közé sorolják még azt a rengeteg — főleg az agrárkereskedelmet érintő — kivételt is, amely a megállapodás jelenlegi szövegváltozatát tarkítja. (VWD, Handelsblatt) Középárfolyamok (IV. 20-V. 4.) 8 3T [) 5 r _ 1 EM 1 02 .e:u 7 84 61 9 7 1 USD 79,87 Ft (-0,16Ft) 1 DEM 48,48 Ft (+0,08 Ft) 1 ECU 99,48Ft (+0,20 Ft) Budapesti tőzsdeindex: 873,09(7,30) Nagy hét Prágában Munkatársunktól Ma a külügyminiszterek, holnap pedig az állam- és kormányfők tárgyalnak Prágában a visegrádi hármak együttműködésének jelenéről, a kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeiről. A tanácskozáson az Európai Közösség “külügyminisztere”, Frans Andriessen is részt vesz, hiszen a hármak európai integrációja is a témák között szerepel. Magyar vélemény szerint a mostani találkozó egyfajta “ötletbörzének” is tekinthető és Budapest nem is annyira konkrét megállapodásokra számít, mint inkább az együttműködési lehetőségek számbavételére. A gazdasági témák között minden bizonnyal szó lesz az Adria-kőolajvezeték kapacitásának bővítéséről, sőt esetleges privatizációjáról, illetve arról, hogy a visegrádi hármak hogyan kapcsolódhatnának be a volt szovjet köztársaságoknak szánt nyugati segélyszállításokba. Hazánk elsősorban gyógyszeripari termékeket szeretne szállítani nyugati finanszírozással a térségbe. Másnapos hangulat a tőzsdén A Távol-Keleten a dollár árfolyama szilárdabb volt, mint péntek délután New Yorkban, de a piac gyakorlatilag szünetelt a tokiói és a londoni szünnap miatt. Arra számítanak, hogy a dollár középtávon erősödni fog a németországi sztrájk következtében. A márka már gyengült a fonttal, a jennel és a svájci frankkal szemben. Európában a márka gyengült a német politikai helyzet következtében, de a forgalom csekély volt. A font alig erősödött, mert a tőzsdések brit kamatláb-leszállításra számítanak. A dollár is szűk sávban mozgott az ünnep előtt kiadott gyenge amerikai gazdasági adatok következtében. A márka árfolyamára ellentétes hatással volt az Ifo gazdaságkutató intézetnek az a jelentése, hogy a német államadósság 1995-ig nőni fog, ami azt jelenti, hogy a márkakamatok magasak maradnak. New Yorkban a dollárkötések vegyesek voltak szűk határok között a két órával korábbi európai jegyzésekhez képest. A forgalom csekély volt, a figyelem a német sztrájkhelyzetre összpontosult (Reuter)