Világgazdaság, 1992. október (24. évfolyam, 190/5946-211/5967. szám)

1992-10-01 / 190. (5946.) szám

WIRTSCHAFTSKURIER Seite 8: Dunai Péter a Világgazdaság új főszerkesztője A Zöld Újság Rt.igazgatósága október elsejétől Dunai Pétert, a Népszabadság eddigi gazdasági rovatvezető-helyettesét nevezte ki lapunk főszerkesztőjévé. Gyulai István, a lap alapító főszerkesztője — saját kérésére — nyugállományba vonult. A VILÁGGAZDASÁG JELENTI ■ Csak januárban tartják meg a Magyar Demokrata Fórum hatodik országos gyűlését november helyett. A párt egyik alel­­nöke szerint a módosításnak nem politikai vagy taktikai okai vannak. Az Országgyűlés előtt álló feladatok az MDF legjobb erőit az év végéig lekötik.­­ Egyre bizonytalanabb, mikor fogadja el a parlament a mé­diatörvényt. Ez derült ki az Országgyűlés Kulturális Bizottságának tegnapi üléséről. Kulin Ferenc, a bizottság MDF-es elnöke szerint a kormány fontolgatja, hogy a régi tervezet helyett egy újjal áll elő.­­ A parlament a jövőben vita nélkül és haladéktalanul igazol­ja az új képviselők mandátumát — indítványozta Szigeti István SZDSZ-képviselő. A javalat házszabályba kerülése mega­kadályozná a hétfőihez hasonló esetet, amikor a parlament több­sége elhalasztotta egy kisgazda képviselő mandátumának iga­zolását.­­ Nem új Kisgazdapártot akarnak alapítani, hanem a régit akarják megújítani — jelentette ki Németh Béla, a Thököly úti központ vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján.­­ A sorkatonai szolgálat ideje a tervek szerint továbbra is 12 hónap lesz. Ennek csökkentésére — tekintettel az ország gaz­dasági helyzetére — még nem érett meg az idő — mondta Mészáros Ferenc vezérőrnagy az Országgyűlés Honvédelmi Bi­zottságának ülése után. B Jeszenszky Géza az ENSZ közgyűlése alkalmával ismertet­te a magyar álláspontot a délszláv válságról és a bősi erőmű ügyében New Yorkban Butrosz Gáli főtitkárral és mintegy har­minc ország vezető képviselőivel találkozott. A kisebbségi viszá­lyok nagy veszélyt jelentenek a nemzetközi stabilitás számára — mondotta a magyar külügyminiszter.­­ A magyar kormány el van szánva arra, hogy a bősi erőmű ügyében haladéktalanul a Hágai Nemzetközi Bírósághoz for­duljon — vélekedett Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter. Már dolgoznak a kereset angol nyelvű fordításán.­­ Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának delegációja október 7-én Pozsonyba látogat, ahol tárgyalni kíván a két héttel ezelőtti súlyos incidensről, a bősi erőmű problémájáról és a szlovákiai magyarság önrendelkezésével összefüggő kérdésekről.­­ A szlovákiai magyar kisebbségben látens félelem él amiatt, hogy elveszíthetik szülőföldjüket — hangoztatta Duray Miklós budapesti sajtótájékoztatóján.­­ Amíg létezik a közös csehszlovák állam, nem lehet csupán szlovák—magyar ügynek tekinteni a Pozsony és Budapest között növekvő feszültséget — írta tegnap egy cseh kormányhoz közelálló prágai lap. Szerinte helyénvaló az a félelem, hogy a szlovák—magyar vitába bevonhatják a csehszlovák szövetségi hadsereget.­­ A kelet-szlavóniai feszültségről és a boszniai helyzetről tárgyalt tegnap Genfben Kis-Jugoszlávia és Horvátország államfője. Az eszmecserében Cyrus Vance és Lord David Owen, a genfi Jugoszlá­via-konferencia két társelnöke is részt vett. Nagy- Britannia komoly diplomáciai erőfeszítéseket tesz a boszniai segélyszállítmányok felújítására.­­ Mintegy ezer menekült indult haza a szerbek által megszállt baranyai és kelet-szlavóniai horvát területekre, a zágrábi kor­mány és az ENSZ illetékesei felhívása ellenére.­­ A román államfő elhatárolta magát a hargitai és a kovásznai magyar prefektusok leváltásától, illetve Funar kolozsvári naci­onalista polgármester némely intézkedésétől. Iliescu a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozva Budapest javára írta, hogy egy hónappal ezelőtt visszafogta a magyarok szerinte nacionalista hangulatú világkongresszusát.­­ Átvették a dusanbei repülőtér ellenőrzését a Tádzsikisztán­ban állomásozó orosz csapatok. Előzőleg a tádzsik elnök a Független Államok Közössége, illetve az ENSZ vezetőihez in­tézett felhívásában jelezte, képtelen a polgárháború megfékezésére. B Karabahban újabb harcok voltak az azeri erők és az örmények között. Mindkét oldalon több halálos áldozata és sebesültje volt az összecsapásoknak. B Tiszteletbeli osztrák konzulátus nyílt Pécsett. Kupa: “magyarnak lenni vállalkozás” Az Országgyűlés előtt a jövő évi költségvetési terv Tegnap délután Kupa Mihály pénzügyminiszter átnyújtotta Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének a jövő évi költ­ségvetés tervezetét. A tervezet 180-185 milliárd forintos deficit­tel számol, és legvitatottabb része feltehetően a kétkulcsos áfa, illetve az önkormányzatok adóbevételének csökkentése lesz. Szabad György nagyra érté­kelte a törvény szabta határidő betartását, és kifejezte reményét, hogy november 30-án — eddig kell ugyanis elfogadnia a parla­mentnek a törvényt - pezsgőt bonthatnak. Az eseményt követően Kupa pénzügyminiszter fellélegezve ült le az első fotelbe. Elmondta, három igen-igen fontos kérdés­ben sikerült dűlőre jutnia. Az 1992-es költségvetési hiányt ésszerű keretek közt sikerül tar­tani, és az IMF-fel történt tár­gyalások is optimizmusra ad­nak okot. Az újságírók kérdésére a pénz­ügyminiszter elmondta, hogy a jövő évi költségvetési tervezet­nek két “forró” pontja van. Az egyik minden bizonnyal az ön­­kormányzatoknak átutalandó személy­ijövedelemadó-bev­­ételek csökkenése lesz. (Mint ismeretes, a korábbi 50-50 szá­zalékról most 70-30 százalékra módosulna az önkormányzati részesedés­­ az önkormányza­tok hátrányára.) A másik érzé­keny pont a kétkulcsos áfa beve­­zetésése, ennek azonban kulcs­kérdése a kompenzáció, amire vonatkozóan maga a költségve­tési törvény is tartalmaz javasla­tokat. A kétkulcsos áfa beveze­tésének inflációs hatása egyéb­ként — mondja a pénzügymi­niszter — jóval alatta marad a tavalyi energiaár-emelés hatá­sának. Kupa Mihály washingtoni út­­jával kapcsoltban elmondta, to­vábbra is “sikerországként” va­gyunk elkönyvelve. A magya­rok elsősorban alkalmazkodó­képességük és kreativitásuk okán vonzóak a külföld számá­ra, ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban még mindig olcsó nálunk a munkaerő. Gilyén Ágnes ÁVÜ-döntések Sikertelennek bizonyult a Centrum privatizációja Visszalépett Centrum Áruházak Kft. megvásárlásától az egyet­len versenyben maradt befektető — mondta Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) tegnapi sajtótájékoztatóján. A vásárló nevét ugyan nem közölte, de mint azt lapunkban korábban megírtuk (Világgazdaság, 1992. augusztus 24.), az bizonyosan a német Kaufling-áruházlánc volt. Az ÁVÜ Igaz­gatótanácsa az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumma­lzö­­sen szakmai bizottság elé utalta az ügyet, valószínt új pályázatot fognak kiírni. A sajtótájékoztatón dr. Csi V. Imre, az ÁVÜ igazgatótanácsának tagja ismertette a p­­ri­vatizáció jelenlegi helyzetét. A kormány 1992. szeptember 9-én fogadta el a bankprivatizá­ciós stratégiáról szóló dokumen­­tumot. A döntés értelmében 1997 végéig 25 százalék alá kell csökkennie a bankokban lévő közvetlen állami tulajdonnak. A bankok eladásába stratégiai be­fektetőt kell bevonni, de lehető­séget kell biztosítani a kisbefek­tetők számára is. Ezen elvek alapján 1992. július végén ke­rült kiírásra egy előjavaslat, amelynek értelmében is nem­zetközi bankkonzorciumot kér­tek fel, ismertessék elképzelé­seiket a magyar bankprivatizá­cióról. A 16 közül végül 8 bank (Barclays de Zoete Wedd, Cre­dit Commercial de France, Cre­dit Suisse First Boston, Hamb­­ros, Meryl Lynch, J.P. Morgan, Morgan Stanley, Salamon Brot­hers) készítette el beszámolóját. (Folytatás a 3. oldalon) Intercontinental Hotels Per az ÁVÜ ellen? Az Intercontinental Hotels Group úgy véli, hogy az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) döntése a Duna Intercontinental Szálló vételi jogának odaítéléséről hibás volt, ezért meg kell változtatni — mondta tegnap sajtótájékoztatóján Terje Mykle­­bust, a cég egyik alelnöke. Emiatt azt a lehetőséget is mérlegelik, hogy perre vigyék az ügyet. Az ÁVÜ ugyanis csak a szállodáért felajánlott vételár nagyságát vette figyelembe, az emellett vál­lalt rekonstrukció, fejlesztés mértékét nem. Az ÁVÜ tegnapi sajtóértekezletén viszont Csépi Lajos, az ÁVÜ elnöke újságírók kérdésére válaszolva közölte, hogy szerinte egy esetleges per­nek nincs meg a jogi alapja. Mint ismeretes, a Duna Inter­continental vételi jogát július­ban versenytárgyaláson a Mar­riott Hotels szerezte meg, mege­lőzve a­­ hotelt franchise-szer­­ződés keretében jelenleg is mű­ködtető­­ Intercontinentalt. Terje Myklebust szerint az ÁVÜ a döntésnél nem mérlegelt meg­felelő súllyal minden szét­­p­n­­tot. Igaz, hogy a g) ként befutó vállalathoz képest az In­tercontinental néhány millió dol­­lárral alacsonyabb vételárat kí­nált, ám a vállalt felújítási, bőví­tési ráfordításokat is figyelembe véve az általuk felajánlott összeg 20-30 millió dollárral volt ma­gasabb. A nagy értékű pótlóla­gos beruházások pedig kiemelt haszonnal járnának. (Folytatás a 3. oldalon) Középárfolyamok (IX. 16—30.) Budapesti tőzsdeindex: 840,66 (-1,31) 82 USD 74 57 DEHI 1­49 110 ECU­ s tr4 \ / N_* \/ 102 1 USD 76,81 Ft (-0,21 Ft) 1 DEM 54,65 Ft (+0,58 Ft) 1 ECU 106,89Ft(+0,3Ft) Egyesült Államok—Románia Továbbra sincs legnagyobb kedvezmény Elsöprő többséggel vetette el a legnagyobb kereskedelmi ked­vezmény megadását Romániá­nak az amerikai kongresszus. A javaslatot még a kormány ter­jesztette be, és 238 : 88 arányban szavazták le. A szavazást a múlt hétről ha­lasztották el, miután több képvi­selő úgy vélekedett, hogy a ja­vaslat esetleges jóváhagyása Ili­escu elnök politikája melletti ki­állást jelentett volna a vasárnapi választások előtt. A kedvezmény megadásának ellenzői Románia emberjogi po­litikáját kifogásolták. Romá­nia 1988-ig már egyszer része­sült a legnagyobb kereskedelmi kedvezményből, addig Moszk­vától némileg független külpo­litikájával érdemelte ki ezt a stá­tust. Szerdán, a vasárnapi parla­menti és elnökválasztások óta a nyilvánosság előtt először meg­jelenő Iliescu elnök arra szólí­totta fel a parlamenti pártokat, hogy a gazdaság rendbetétele és a kormányzóképtelenség elke­rülése érdekében tegyék félre ellentéteiket. (Reuter) IBM Lehet még 20 ezerrel kevesebb? Munkatársunktól Az International Business Machines Corp. (IBM) bejelentette, hogy ebben az évben világszerte 40 ezer fővel — azaz 11 százalékkal — csökkenti alkalmazottainak számát, és vissza­fogja termelő kapacitásait. Az átalakítási intézkedések körül­belül 2,1 milliárd dollárba fognak kerülni. A világ legnagyobb számító­gépgyára az utóbbi időben ön­kéntes programok keretében fo­kozatosan csökkentette alkalma­zottainak számát, a most beje­lentett létszámleépítés mértéke azonban jelentősen meghaladja a korábban tervezett 20 ezer fős “fogyókúrát”. Az IBM-nek ta­valy év végén világszerte 344 ezer alkalmazottja volt. A bejelentett létszámcsökken­tés elsősorban az IBM amerikai munkahelyeit érinti — válaszol­ta a Világgazdaság kérdésére dr. Nagy Bálint, az IBM Hun­gary marketingigazgatója. Az európai, afrikai és közel-keleti tevékenységeket összefogó részlegnél mindössze néhány ezerrel csökken az alkalmazot­tak száma. Kelet-Európában egyáltalán nem lesz létszám­­csökkentés, sőt a térségben egy­előre az expanzió a cél. A “fo­gyókúrának” egyébként nincs kitüntetett területe, elvileg min­den területet érint. Legkevésbé mégis talán a nemrégiben létre­hozott személyiszámítógép­gyártással foglalkozó leányvál­lalatot, mivel ez eleve az új, áramvonalas stratégia szerint épülne. Az IBM most bejelentett áta­lakítási intézkedései között ta­lán a személyi változások mel­lett is lényegesebb a kapacitás­csökkentés. Az IBM megválik egyes gyártósoroktól, épületek­től, de teljes üzemek bezárásá­ról nincs szó. A vállalatnak Eu­rópában 12, Európán kívül 30 termelő egysége van. Az új in­tézkedések egyébként nem az IBM “leépülését”, hanem a vál­lalat megújulását, versenyképes­ségének fokozását jelenti — hangsúlyozta a vállalat képvise­lője. Újabb mélyponton a dollár Tokióban a dollár árfolyama tegnap újabb történelmi mély­pontra zuhant a jennel és a svájci frankkal szemben. A mélyr­epülés elsősorban annak tulajdonítható, hogy az ügynökök szerint a pénteken közzéteendő szeptemberi foglalkoztatási adatok valószínűleg kedvezőtlenek lesznek, és ez a hitelhez jutás könnyítésére bírhatja az amerikai jegybank szerepét ellátó Fedet. A dollárt gyengítette az a tény is, hogy az európai valutaválság elcsitultával megszűnt szokásos mentsvár szere­­pe. Az amerikai valuta Európában is hullámvölgybe került a német márkával szemben. Az olasz líra is jelentősen gyengült, miután elterjedt az a hír, hogy a római kormány a bankszámlák részleges befagyasztására készül. Eközben a finn jegybank kamatlábat csökkentett, 18,45 százalékról 17,09 százalékra. New Yorkban a dollár valamivel nyugalmasabb napot köny­velhetett el, bár kurzusa valamelyest csökkent az európai valutákéval szemben. Tegnap ugyan számos havi gazdasági adat került nyilvánosságra, de alapvetően nem befolyásolták a dollár árfolyamát. (Reuter, AP,DJ)

Next