Világgazdaság, 1992. október (24. évfolyam, 190/5946-211/5967. szám)
1992-10-01 / 190. (5946.) szám
WIRTSCHAFTSKURIER Seite 8: Dunai Péter a Világgazdaság új főszerkesztője A Zöld Újság Rt.igazgatósága október elsejétől Dunai Pétert, a Népszabadság eddigi gazdasági rovatvezető-helyettesét nevezte ki lapunk főszerkesztőjévé. Gyulai István, a lap alapító főszerkesztője — saját kérésére — nyugállományba vonult. A VILÁGGAZDASÁG JELENTI ■ Csak januárban tartják meg a Magyar Demokrata Fórum hatodik országos gyűlését november helyett. A párt egyik alelnöke szerint a módosításnak nem politikai vagy taktikai okai vannak. Az Országgyűlés előtt álló feladatok az MDF legjobb erőit az év végéig lekötik. Egyre bizonytalanabb, mikor fogadja el a parlament a médiatörvényt. Ez derült ki az Országgyűlés Kulturális Bizottságának tegnapi üléséről. Kulin Ferenc, a bizottság MDF-es elnöke szerint a kormány fontolgatja, hogy a régi tervezet helyett egy újjal áll elő. A parlament a jövőben vita nélkül és haladéktalanul igazolja az új képviselők mandátumát — indítványozta Szigeti István SZDSZ-képviselő. A javalat házszabályba kerülése megakadályozná a hétfőihez hasonló esetet, amikor a parlament többsége elhalasztotta egy kisgazda képviselő mandátumának igazolását. Nem új Kisgazdapártot akarnak alapítani, hanem a régit akarják megújítani — jelentette ki Németh Béla, a Thököly úti központ vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján. A sorkatonai szolgálat ideje a tervek szerint továbbra is 12 hónap lesz. Ennek csökkentésére — tekintettel az ország gazdasági helyzetére — még nem érett meg az idő — mondta Mészáros Ferenc vezérőrnagy az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának ülése után. B Jeszenszky Géza az ENSZ közgyűlése alkalmával ismertette a magyar álláspontot a délszláv válságról és a bősi erőmű ügyében New Yorkban Butrosz Gáli főtitkárral és mintegy harminc ország vezető képviselőivel találkozott. A kisebbségi viszályok nagy veszélyt jelentenek a nemzetközi stabilitás számára — mondotta a magyar külügyminiszter. A magyar kormány el van szánva arra, hogy a bősi erőmű ügyében haladéktalanul a Hágai Nemzetközi Bírósághoz forduljon — vélekedett Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter. Már dolgoznak a kereset angol nyelvű fordításán. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának delegációja október 7-én Pozsonyba látogat, ahol tárgyalni kíván a két héttel ezelőtti súlyos incidensről, a bősi erőmű problémájáról és a szlovákiai magyarság önrendelkezésével összefüggő kérdésekről. A szlovákiai magyar kisebbségben látens félelem él amiatt, hogy elveszíthetik szülőföldjüket — hangoztatta Duray Miklós budapesti sajtótájékoztatóján. Amíg létezik a közös csehszlovák állam, nem lehet csupán szlovák—magyar ügynek tekinteni a Pozsony és Budapest között növekvő feszültséget — írta tegnap egy cseh kormányhoz közelálló prágai lap. Szerinte helyénvaló az a félelem, hogy a szlovák—magyar vitába bevonhatják a csehszlovák szövetségi hadsereget. A kelet-szlavóniai feszültségről és a boszniai helyzetről tárgyalt tegnap Genfben Kis-Jugoszlávia és Horvátország államfője. Az eszmecserében Cyrus Vance és Lord David Owen, a genfi Jugoszlávia-konferencia két társelnöke is részt vett. Nagy- Britannia komoly diplomáciai erőfeszítéseket tesz a boszniai segélyszállítmányok felújítására. Mintegy ezer menekült indult haza a szerbek által megszállt baranyai és kelet-szlavóniai horvát területekre, a zágrábi kormány és az ENSZ illetékesei felhívása ellenére. A román államfő elhatárolta magát a hargitai és a kovásznai magyar prefektusok leváltásától, illetve Funar kolozsvári nacionalista polgármester némely intézkedésétől. Iliescu a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozva Budapest javára írta, hogy egy hónappal ezelőtt visszafogta a magyarok szerinte nacionalista hangulatú világkongresszusát. Átvették a dusanbei repülőtér ellenőrzését a Tádzsikisztánban állomásozó orosz csapatok. Előzőleg a tádzsik elnök a Független Államok Közössége, illetve az ENSZ vezetőihez intézett felhívásában jelezte, képtelen a polgárháború megfékezésére. B Karabahban újabb harcok voltak az azeri erők és az örmények között. Mindkét oldalon több halálos áldozata és sebesültje volt az összecsapásoknak. B Tiszteletbeli osztrák konzulátus nyílt Pécsett. Kupa: “magyarnak lenni vállalkozás” Az Országgyűlés előtt a jövő évi költségvetési terv Tegnap délután Kupa Mihály pénzügyminiszter átnyújtotta Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének a jövő évi költségvetés tervezetét. A tervezet 180-185 milliárd forintos deficittel számol, és legvitatottabb része feltehetően a kétkulcsos áfa, illetve az önkormányzatok adóbevételének csökkentése lesz. Szabad György nagyra értékelte a törvény szabta határidő betartását, és kifejezte reményét, hogy november 30-án — eddig kell ugyanis elfogadnia a parlamentnek a törvényt - pezsgőt bonthatnak. Az eseményt követően Kupa pénzügyminiszter fellélegezve ült le az első fotelbe. Elmondta, három igen-igen fontos kérdésben sikerült dűlőre jutnia. Az 1992-es költségvetési hiányt ésszerű keretek közt sikerül tartani, és az IMF-fel történt tárgyalások is optimizmusra adnak okot. Az újságírók kérdésére a pénzügyminiszter elmondta, hogy a jövő évi költségvetési tervezetnek két “forró” pontja van. Az egyik minden bizonnyal az önkormányzatoknak átutalandó személyijövedelemadó-bevételek csökkenése lesz. (Mint ismeretes, a korábbi 50-50 százalékról most 70-30 százalékra módosulna az önkormányzati részesedés az önkormányzatok hátrányára.) A másik érzékeny pont a kétkulcsos áfa bevezetésése, ennek azonban kulcskérdése a kompenzáció, amire vonatkozóan maga a költségvetési törvény is tartalmaz javaslatokat. A kétkulcsos áfa bevezetésének inflációs hatása egyébként — mondja a pénzügyminiszter — jóval alatta marad a tavalyi energiaár-emelés hatásának. Kupa Mihály washingtoni útjával kapcsoltban elmondta, továbbra is “sikerországként” vagyunk elkönyvelve. A magyarok elsősorban alkalmazkodóképességük és kreativitásuk okán vonzóak a külföld számára, ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban még mindig olcsó nálunk a munkaerő. Gilyén Ágnes ÁVÜ-döntések Sikertelennek bizonyult a Centrum privatizációja Visszalépett Centrum Áruházak Kft. megvásárlásától az egyetlen versenyben maradt befektető — mondta Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) tegnapi sajtótájékoztatóján. A vásárló nevét ugyan nem közölte, de mint azt lapunkban korábban megírtuk (Világgazdaság, 1992. augusztus 24.), az bizonyosan a német Kaufling-áruházlánc volt. Az ÁVÜ Igazgatótanácsa az Ipari és Kereskedelmi Minisztériummalzösen szakmai bizottság elé utalta az ügyet, valószínt új pályázatot fognak kiírni. A sajtótájékoztatón dr. Csi V. Imre, az ÁVÜ igazgatótanácsának tagja ismertette a privatizáció jelenlegi helyzetét. A kormány 1992. szeptember 9-én fogadta el a bankprivatizációs stratégiáról szóló dokumentumot. A döntés értelmében 1997 végéig 25 százalék alá kell csökkennie a bankokban lévő közvetlen állami tulajdonnak. A bankok eladásába stratégiai befektetőt kell bevonni, de lehetőséget kell biztosítani a kisbefektetők számára is. Ezen elvek alapján 1992. július végén került kiírásra egy előjavaslat, amelynek értelmében is nemzetközi bankkonzorciumot kértek fel, ismertessék elképzeléseiket a magyar bankprivatizációról. A 16 közül végül 8 bank (Barclays de Zoete Wedd, Credit Commercial de France, Credit Suisse First Boston, Hambros, Meryl Lynch, J.P. Morgan, Morgan Stanley, Salamon Brothers) készítette el beszámolóját. (Folytatás a 3. oldalon) Intercontinental Hotels Per az ÁVÜ ellen? Az Intercontinental Hotels Group úgy véli, hogy az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) döntése a Duna Intercontinental Szálló vételi jogának odaítéléséről hibás volt, ezért meg kell változtatni — mondta tegnap sajtótájékoztatóján Terje Myklebust, a cég egyik alelnöke. Emiatt azt a lehetőséget is mérlegelik, hogy perre vigyék az ügyet. Az ÁVÜ ugyanis csak a szállodáért felajánlott vételár nagyságát vette figyelembe, az emellett vállalt rekonstrukció, fejlesztés mértékét nem. Az ÁVÜ tegnapi sajtóértekezletén viszont Csépi Lajos, az ÁVÜ elnöke újságírók kérdésére válaszolva közölte, hogy szerinte egy esetleges pernek nincs meg a jogi alapja. Mint ismeretes, a Duna Intercontinental vételi jogát júliusban versenytárgyaláson a Marriott Hotels szerezte meg, megelőzve a hotelt franchise-szerződés keretében jelenleg is működtető Intercontinentalt. Terje Myklebust szerint az ÁVÜ a döntésnél nem mérlegelt megfelelő súllyal minden szétpntot. Igaz, hogy a g) ként befutó vállalathoz képest az Intercontinental néhány millió dollárral alacsonyabb vételárat kínált, ám a vállalt felújítási, bővítési ráfordításokat is figyelembe véve az általuk felajánlott összeg 20-30 millió dollárral volt magasabb. A nagy értékű pótlólagos beruházások pedig kiemelt haszonnal járnának. (Folytatás a 3. oldalon) Középárfolyamok (IX. 16—30.) Budapesti tőzsdeindex: 840,66 (-1,31) 82 USD 74 57 DEHI 149 110 ECU s tr4 \ / N_* \/ 102 1 USD 76,81 Ft (-0,21 Ft) 1 DEM 54,65 Ft (+0,58 Ft) 1 ECU 106,89Ft(+0,3Ft) Egyesült Államok—Románia Továbbra sincs legnagyobb kedvezmény Elsöprő többséggel vetette el a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadását Romániának az amerikai kongresszus. A javaslatot még a kormány terjesztette be, és 238 : 88 arányban szavazták le. A szavazást a múlt hétről halasztották el, miután több képviselő úgy vélekedett, hogy a javaslat esetleges jóváhagyása Iliescu elnök politikája melletti kiállást jelentett volna a vasárnapi választások előtt. A kedvezmény megadásának ellenzői Románia emberjogi politikáját kifogásolták. Románia 1988-ig már egyszer részesült a legnagyobb kereskedelmi kedvezményből, addig Moszkvától némileg független külpolitikájával érdemelte ki ezt a státust. Szerdán, a vasárnapi parlamenti és elnökválasztások óta a nyilvánosság előtt először megjelenő Iliescu elnök arra szólította fel a parlamenti pártokat, hogy a gazdaság rendbetétele és a kormányzóképtelenség elkerülése érdekében tegyék félre ellentéteiket. (Reuter) IBM Lehet még 20 ezerrel kevesebb? Munkatársunktól Az International Business Machines Corp. (IBM) bejelentette, hogy ebben az évben világszerte 40 ezer fővel — azaz 11 százalékkal — csökkenti alkalmazottainak számát, és visszafogja termelő kapacitásait. Az átalakítási intézkedések körülbelül 2,1 milliárd dollárba fognak kerülni. A világ legnagyobb számítógépgyára az utóbbi időben önkéntes programok keretében fokozatosan csökkentette alkalmazottainak számát, a most bejelentett létszámleépítés mértéke azonban jelentősen meghaladja a korábban tervezett 20 ezer fős “fogyókúrát”. Az IBM-nek tavaly év végén világszerte 344 ezer alkalmazottja volt. A bejelentett létszámcsökkentés elsősorban az IBM amerikai munkahelyeit érinti — válaszolta a Világgazdaság kérdésére dr. Nagy Bálint, az IBM Hungary marketingigazgatója. Az európai, afrikai és közel-keleti tevékenységeket összefogó részlegnél mindössze néhány ezerrel csökken az alkalmazottak száma. Kelet-Európában egyáltalán nem lesz létszámcsökkentés, sőt a térségben egyelőre az expanzió a cél. A “fogyókúrának” egyébként nincs kitüntetett területe, elvileg minden területet érint. Legkevésbé mégis talán a nemrégiben létrehozott személyiszámítógépgyártással foglalkozó leányvállalatot, mivel ez eleve az új, áramvonalas stratégia szerint épülne. Az IBM most bejelentett átalakítási intézkedései között talán a személyi változások mellett is lényegesebb a kapacitáscsökkentés. Az IBM megválik egyes gyártósoroktól, épületektől, de teljes üzemek bezárásáról nincs szó. A vállalatnak Európában 12, Európán kívül 30 termelő egysége van. Az új intézkedések egyébként nem az IBM “leépülését”, hanem a vállalat megújulását, versenyképességének fokozását jelenti — hangsúlyozta a vállalat képviselője. Újabb mélyponton a dollár Tokióban a dollár árfolyama tegnap újabb történelmi mélypontra zuhant a jennel és a svájci frankkal szemben. A mélyrepülés elsősorban annak tulajdonítható, hogy az ügynökök szerint a pénteken közzéteendő szeptemberi foglalkoztatási adatok valószínűleg kedvezőtlenek lesznek, és ez a hitelhez jutás könnyítésére bírhatja az amerikai jegybank szerepét ellátó Fedet. A dollárt gyengítette az a tény is, hogy az európai valutaválság elcsitultával megszűnt szokásos mentsvár szerepe. Az amerikai valuta Európában is hullámvölgybe került a német márkával szemben. Az olasz líra is jelentősen gyengült, miután elterjedt az a hír, hogy a római kormány a bankszámlák részleges befagyasztására készül. Eközben a finn jegybank kamatlábat csökkentett, 18,45 százalékról 17,09 százalékra. New Yorkban a dollár valamivel nyugalmasabb napot könyvelhetett el, bár kurzusa valamelyest csökkent az európai valutákéval szemben. Tegnap ugyan számos havi gazdasági adat került nyilvánosságra, de alapvetően nem befolyásolták a dollár árfolyamát. (Reuter, AP,DJ)