Világgazdaság, 1992. november (24. évfolyam, 212/5968-231/5987. szám)

1992-11-03 / 212. (5968.) szám

WIRTSCHAFTSKURIER Seite 8. A VILÁGGAZDASÁG JELENTI ■ Eredményesnek minősítette a visegrádi hármak képvise­lőinek hétfői tárgyalását Major István a Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Minisztériumának helyettes államtitkára. A teljes körű szabadkereskedelmi megegyezés várhatóan 2001. január 1-jétől valósul meg, de már a jövő év január 1-jétől az ipari termékek 15-30 százalékánál eltörlik a vámokat. (Kom­mentárunk a 3. oldalon) ■ A magyar kormány kész mielőbb egyeztető tárgyalásokat kezdeni Csehszlovákiával Bős ügyében arról a keresetről, amelyet közösen nyújtanának be a Hágai Nemzetközi Bíróság­hoz. Jeszenszky Géza külügyminiszter az Országgyűlésben tegnap reményét fejezte ki, hogy Prágában hamarosan elfogad­ják a londoni megállapodásokat. ■ Magyarország kész hozzájárulni az építkezés befejezésé­hez, ha bebizonyosodik, hogy a bősi vízi erőmű nem veszélyes a környezetre. Ezt Jeszenszky Géza külügyminiszter erősítette meg egy csehszlovák lapnak adott nyilatkozatában. ■ Magyarország érdekelt a jó együttműködésben Szlováki­ával — hangoztatta Katona Tamás a bécsi Kuriernek nyilatkoz­va. Az államtitkár nem hisz valamiféle Magyarországgal szem­ben alakítandó front létrejöttében. Szerinte ilyesfajta csoporto­sulásban Ukrajna, Horvátország és Szlovénia egyáltalán nem lenne partner. ■ Ideiglenesen leállítják néhány, a bősi vízi erőműhöz tarto­zó objektum építését, amíg az Európai Közösség erre hivatott szakbizottsága elkészíti szakvéleményét — közölte tegnap Ju­lius Binder, a pozsonyi Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat igazgatója. Szerinte Bős csak a kezdet. Ha a magyarok nem fogadnak el egy erőművet, majd építünk hármat — ezt a Salz­burger Nachrichten című osztrák lapnak mondta a vállallatveze­­tő. ■ Alig van már víz a szigetközi Duna-mederben. A kutakból is eltűnt az ivóvíz több környékbeli településen. Valószínű, hogy a szlovákok még nem tudták megjavítani a vízátadó zsilipeket, és csak a kőgát repedésein érkezik víz Dunacsúny felől. ■ Az Országgyűlés elvetette az október 23-i incidens kivizs­gálását indítványozó ellenzéki javaslatot. Úgy döntött vi­szont, hogy sürgősséggel napirendre tűzi az MDF újabb igaz­­ságtételi javaslatát, amely a múlt rendszerben elkövetett bűnök kivizsgálását szorgalmazza. Ugyancsak napirendre tűzik a fa­siszta és bolsevik jelképek betiltására vonatkozó törvénymódo­sítást. ■ Az RMDSZ a Magyarországon terjedő szélsőséges indu­latok megfékezésére szólított fel. A romániai magyar kisebb­ség pártja úgy látja, a magyar társadalmat megosztó ellentétek sértik a kisebbségi sorban élő magyarok nemzeti öntudatát, és károsan érintik az egész magyarság erkölcsi tőkéjét. ■ A román állampolgárok a jövőben valószínűleg csak meg­hívóval utazhatnak Lengyelországba — közölte a varsói minisztertanács hivatalának vezetője. Az utóbbi időben egyre többen követelik Lengyelországban a románok tömeges be­utazásának megakadályozását. ■ Tagadják meg a fegyveres szolgálatot a vajdasági behívot­tak — erre szólított fel a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség képviselője. ■ A boszniai szerbek kivonultak a genfi Jugoszlávia-érte­­kezletről. Mindaddig nem vesznek részt a tárgyalásokon, amíg nem teljesítik követeléseiket — jelentette a Tanjug. A boszniai területen lévő úgynevezett Szerb Köztársaság parlamentje a genfi tárgyalások bojkottjával kívánja kikényszeríteni nemzet­közi elismerését. ■ Bulgáriában Iraknak szánt plutóniumot foglaltak le a belügyminisztérium szervei brit lapértesülések szerint. ■ Borisz Jelcin elnök szükségállapotot rendelt el Dél-Oszé­­tiában és Ingusföldön tegnap délutántól. A két, dél-oroszorszá­gi nemzetiségi vidéken a hétvégi zavargások igen sok halálos áldozatot követeltek. ■ Riadókészültségbe helyezték a Grúziában állomásozó orosz csapatokat, miután az éjszaka grúz katonák elfoglaltak egy lőszerrraktárt, és foglyul ejtették annak őrségét. Sevardnadze elnök élesen elítélte a grúz fegyveresek akcióját. ■ A tádzsikisztáni Dusanbe környékén súlyos harcok voltak tegnap a kormányerők és a felkelők között. Az orosz páncélo­sok a kormányerők oldalán beavatkoztak a harcokba. Kádár Béla az adósságkérdésről Magyar—orosz gazdasági bizottság alakul Munkatársunktól Magyar—orosz kereskedelmi és gazdasági együttműködési bizottság felállításáról állapodott meg hétfőn Moszkvában ven­déglátójával, Valerij Maharadze miniszterelnök-helyettessel Ká­dár Béla magyar külgazdasági miniszter. A magyar gazdasági diplomácia irányítója, aki tárgyalt Pjotr Aven orosz külgazda­sági miniszterrel is, a Világgazdaság kérdésére elmondta, hogy az orosz adósság rendezéséről is szót ejtettek.­ ­ Előbbre mozdult-e a hoz­závetőlegesen 2 milliárd dol­lárra tehető adósság visszafize­tésének az ügye ? — A közeljövőben megtud­juk. Az orosz külgazdasági mi­niszternek másokkal is egyez­tetnie kell ebben a kérdésben. —Milyen körben tanácskoz­tak a minszterelnök-helyettes­­sel? — Részt vettek az orosz üzleti vezetők is, magyar részről pedig a GY­OSZ, az Iposz, a V­OSZ, az MGK képviselői. Mindkét oldal szorgalmazta a magánszektor­ral való együttműködést. Maha­radze urat meghívtam Budapest­re, az új bizottság év végén tar­tandó első ülésére. —A további program ? — Kedd reggel Ufába, Bas­­kirisztán fővárosába repü­lünk, ahol a miniszterelnökkel tárgyalunk, majd este továbbu­tazunk Tatarsztánba. Ufában aláírjuk a jövő évi magyar— baskír kereskedelmi keretme­gállapodást, amely előmozdítja a vállalatok közötti együttmű­ködést is. — Segíthet ez az Ikaruson, Videotonon? — Reméljük. Az Ikaruson nagy valószínűséggel igen. A Videoton esetében már bonyo­lultabb a helyzet mert helyi té­végyártásról van szó, de ez is magyar közreműködést, expor­tot feltételez. Raskó György: élelmiszert vásárol az FM Az agrárkormányzat egyre sokoldalúbb eszközökkel próbál úrrá lenni az ágazatot érintő válságon. A tervek szerint rövidesen 3 milliárd forint értékű konzerv-, hús-, tej- és baromfiipari élelmiszerkészleteket vásárolnak. Ettől várják többek között, hogy a károsan felduzzadt raktárkészleteik­től megszabadított vállalatok fizetőképessége javuljon. (Interjúnk az 5. oldalon) Kupa Mihály ismertette az áfa-tervezetet Jövőre 16-19 százalékos infláció A parlamentben tegnap kezdődött el — a koalíciós pártokon belül is nézetkülönbségeket kiváltó — adórendszer módosítá­sát célzó törvényjavaslat vitája. Az áfa és a fogyasztási adó összesen 80 milliárd forint többletbevételt jelentene az állam­­háztartásnak. Az adórendszer megváltoztatásából eredő fe­­szülségeket a kormányzat célkompenzációs eszközökkel pró­­bálja feloldani. A pénzügyminisztérium két­éves beható vizsgálat után ter­jesztette a parlament elé az adó­törvények módosítását. A vál­toztatást a költségvetés bevételi oldalának megszilárdítása, va­lamint az európai közösségi tár­sulási szerződésben kívánalom­ként megfogalmazott adórend­szer-módosítás indokolja. To­vábbi pozitívumként emelte ki a javaslatban Kupa Mihály, hogy az adófizetést az eddigiekhez képest csak kevésbé lehet kiját­szani. A 8 és 25 százalékban megha­tározott kétkulcsos áfa-t számos oldalról érte támadás. A kulcsok mértékét illetően változtatás azért nem indokolt, mert az elő­zetes értékelések szerint az adó­kulcsok 1 százalékos csökkené­se esetén 7 milliárd forintos be­vételkieséssel lehetne számol­ni. (Folytatás a 3. oldalon) Zastava Harmincezren munka nélkül Az elmúlt napok sztrájkjai ellenére október folyamán mégis sikerült 1400 járművet összeszerelni a kragujeváci Zastava konszern csarnokaiban — írja a Borba. A Zastava alkatrészek­ből bőséges készletek vannak a konszignációs raktárban — tudta meg a Világgazdaság Tóth Lajosáétól, a Merkur kereske­delmi vezérigazgató-helyettesétől. Zsivorad Prokty, a kragujeva­­ci autógyár igazgatója sajtóérte­kezletén elmondta, hogy ennek felét az előfizetőknek szállítják le, míg a többit a piacon értéke­sítik. Év végéig még 7600 autó gyártását tervezik, a gyár közel ennyivel tartozik azoknak, akik kifizették az árát, de nem kapták meg. A félig kész járművek felsze­relése mindössze 2000 munkást igényel, így az autógyár többi 18 ezer dolgozója otthon várja a fejleményeket. A konszern 49 ezer foglal­koztatottja közül most már 30 ezer nem dolgozik. A Merkur az utóbbi időben nem igen hozott be Zastavákat, mivel annak ára a versenytár­sakhoz képest túlságosan ma­gas lett volna. A magyar Zasta­­va-szervizeket jelenleg a Boldi­zsár utcai Fiat-szerviz konszig­nációs raktárából látják el. K. Á.—K. P. Középárfolyamok (X. 19.—XI. 2.) Budapesti tőzsdeindex: 812,60 (-1,54) 83 USD 7, 57 DEM 49 110 EGle­xust: --102­1 USD 80,41 Ft (+0,32 Ft) IDEM 52,05 Ft (-0,15 Ft) 1 ECU 102,08 Ft (-0,40 Ft) A pártok jóváhagyták az intézkedéseket Németország takarékoskodik A német kormánykoalíció pártjai megállapodtak a jövő évi deficit csökkentése céljából szükséges takarékossági intézkedé­sekben. Nem növelik a közalkalmazottak reálbérét, visszafog­ják az államaparátus kiadásait, és megkurtítják a szociális költségeket is. Az ellenzéki szociáldemokraták és a szakszerve­zetek szóvivői szerint a kormány elképzelései veszélyeztetik a takarékossági intézkedések végrehajtásához nélkülözhetetlen társadalmi megegyezésről folyó tárgyalásokat. A német koalíciós pártok po­litikusai a hét végén jóváhagy­ták a szövetségi kormány által előterjesztett takarékossági in­tézkedéseket. Ezek szerint — mint Theo Waigel pénzügymi­niszter kifejtette — az elkövet­kező 3 évben reálértékben meg­emelik a közalkalmazottak jö­vedelmét. Ezen kívül 6,3 száza­lékról 6,5 százalékra növelik az állam hozzájárulását a munka­­nélküli biztosításhoz, de 17,7 százalékról 17,5 százalékra csökkentik az állami nyugdíj­hozzájárulást. Több évre befagyasztják a szociális segélyeket, kifejezet­ten csökkentik a menekülteket, mintegy 25 százalékkal, ráadá­sul a megmaradót lehetőleg ter­mészetben nyújtják. Felülvizs­gálják a szövetségnek a tarto­mányok közös feladataihoz nyúj­tott szubvenciót, takarékos­kodni fognak a szovjet utódálla­moknak nyújtott segélyekkel is. Összesen 3,5 milliárd márkával csökkentik a minisztériumok ki­­adásait, ebből a hadügyminisz­tériumét 450 millióval­­jelenti a Frankfurter Allgemeine Zei­tung és a Süddeutsche Zeitung. (Folytatás a 2. oldalon) Zuhan a bolgár leva Amíg nincs rend, addig nincs hitel A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Szófiában tartózkodó il­letékese szerint Bulgária addig nem számíthat új hitelszerződé­sek aláírására, amíg az ország­ban nem állítják helyre a politi­kai stabilitást. Folyamatosan zuhan az ország valutájának, a levának az értéke, miután Filip Dimit­rov kormánya múlt szerdán a parlamentben nem kapott bizal­mat. Anup Singh szerint az IMF felülvizsgálja a bulgáriai gazda­sági reformok helyzetéről szóló értékelést, és a nemzetközi pénz­intézet egy ideig nem köti meg Szófiával az új, hároméves idő­szakra szóló hitelszerződést. Emanuel Zervudakis, az IMF állandó szófiai képviselője Singhnél lényegesen enyhébb hangon nyilatkozott, amikor kö­zölte, túl korai lenne megítélni, hogy a kormány lemondása visszaveti-e a jövő év márciusá­tól érvénybe lépő szerződés alá­írásáról folyó megbeszélések ütemét. (Reuter) Clintonra várva Tokióban a dollár árfolyama csekély forgalom közepette emelkedett pénteken, a tőzsdések az amerikai elnökválasztás meglepetéseire vártak. Ügynökök szerint a piac már beépítette az árfolyamokba azt a várakozást, hogy Clinton nyeri meg a választást. Valószínűnek tartják, hogy a Demokrata Pártja inkább hajlandó lesz költségvetési eszközökkel ösztönözni a gazdaságot, mint a republikánusok. Ennek következtében meg­ugrik az infláció, és emelni kell a hivatalos kamatlábakat. Az ausztrál dollár ötéves mélypontra esett. Európában a dollár tartott volt gyenge forgalom mellett. Arra számítanak, hogy kedden sem lesz másképp, a tőzsde az elnökválasztás eredményére vár. Általában úgy vélik, hogy Clintont fogják elnökké választani. Ebben az esetben a dollár elérheti az 1,5600 márkás árfolyamot. Ha több napig e fölött tartja magát, újabb emelkedés várható, de ha nem, a dollár visszaeshet az 1,5130 márkás színvonalra. A font árfolyama esett a hét közepén tartandó brit parlamenti szavazás előtt. Akkor döntenek, ratifikálják-e a maastrichti szerződést. A francia frank árfolyamát nem befolyásolta, hogy a Banque de France 9,6 százalékról 9,35 százalékra csökkentette a pénzpia­ci beavatkozás kamatlábát. New Yorkban a dollár árfolyama hétfőn nyitás után sokkal magasabb volt, mint két órával korábban Európában. A Clinton választási győzelméhez fűzött reményekhez több más tényező is hozzájárult. Ezek közé tartozott a vártnál gyengébb német termelési statisztika és az az elképzelés, hogy a német jegybank igazgatótanácsának egyes tagjai kamatlábcsökkentést látnak indokoltnak a gyenge német konjunktúra következtében. Erő­södött a dollár a frankkal és a fonttal szemben is a kamatláb­­csökkentés, illetve a várható parlamenti szavazás miatt. (AP— DJ, Reuter)

Next