Világgazdaság, 1992. december (24. évfolyam, 232/5988-251/6007. szám)

1992-12-01 / 232. (5988.) szám

XXIV. évfolyam, 232. (5988.) szám ■ ■— ÜZLETI NAPILAP_ 1992. december kedd MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL GYERÜNK A MOZIBA BE NÖVEKVŐ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS? 7 EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZOVJET UTÓDÁLLAMOK KÖZÖTT 10 WIRTSCHAFTSKURIER 14 PRIVATIZÁCIÓS KONCEPCIÓ AZ ÉLELMISZERIPARBAN 17 LAKÁSTÁMOGATÁSI ELKÉPZELÉSEK 21 A VILÁGGAZDASÁG JELENTI ■ Ma Magyarországra érkezik a szlovén miniszterelnök. Janez Dmovsek 1992 áprilisától áll a szlovén kormány élén. ■ A Nyugat-európai Unió politikai bizottsága a bősi konfliktus békés megoldása mellett foglal állást. Az unió parlamenti közgyűlése, amely hétfőn kezdődött Párizsban, várhatóan foglalkozik a bősi konfliktussal is, erre készült a bizottság jelentése. ■ Iliescu román elnök a Magyar—Román Baráti Társaság tagja lesz. A pécsi központú társaság küldöttségét fogadva Iliescu méltatta a társaság munkáját. ■ Az Országgyűlés Kulturális Bizottsága nem támogatja a rádió és a televízió költségvetésének a miniszterelnökség alá való rendelését. Kulin Ferenc, a bizottság elnöke a parlamentben közölte, hogy változatlanul a médiatörvény mielőbbi elfogadására törekszik, ezt akadályozná az említett javaslat elfogadása. Az orosz kormány esetleg lemond, hogy Jelcin elnöknek több manőverezési szabadsága legyen a népképviselők ma nyíló kongresszusán. Andrej Nyecsajev gazdasági miniszter szerint a mostani kongresszusi ülés az áprilisihoz hasonlóan viharos lesz. A helyzet annyiban változott — tette hozzá —, hogy most már szinte mindenki a kormány lemondását követeli. ■ Törvényesnek minősítette az SZKP csúcsszerveinek betiltását az orosz alkotmánybíróság, ám illegálisnak azt, hogy az alapszervezetek működését sem engedélyezik. Jelcin elnök az augusztusi puccs után tiltotta be a kommunisták működését. ■ Gorbacsov szovjet exelnök latin-amerikai körútja első állomásán, Buenos Airesben élesen bírálta Jelcin orosz elnököt, amiért túl gyorsan valósítja meg a gazdasági reformokat és a privatizációs folyamatokat. ■ Milan Panics mégis indulhat a szerb elnökválasztáson. Belgrádi diákok az utolsó pillanatban tudták megszerezni a szükséges aláírásokat ahhoz, hogy Panics jugoszláv államfő indulhasson a decemberben tartandó elnökválasztásokon. ■ Nagy tüntetés volt vasárnap a moldovai fővárosban az újraegyesítés mellett. Chisinauban mintegy tízezer ember vett részt a megmozduláson és nacionalista dalokat énekelve követelte a kapcsolatok szorosabbra fűzését Romániával. ■ A Lettországban állomásozó orosz katonai egységek védelmet nyújtanak a törvényes államhatalmi szervekkel szemben ellenséges szervezeteknek — állítja a lett parlament sajtószolgálata válaszul arra a levélre, amelyben az orosz ajkú lakosságot képviselő szervezetek követelték, hogy a parlament változtassa meg az oroszok érdekeit sértő törvényeket. ■ Az iszlám országok ma tanácskozást kezdenek Boszniáról a szaúd-arábiai Dzsiddában. Várhatóan felszólítják az ENSZ-et, hogy katonai erővel akadályozza meg Szerbiát a muzulmán bosnyákok elleni fellépésben. ■ Németországban több embert letartóztattak külföldiek elleni merénylet vádjával. Azzal vádolják őket, hogy egy Hamburg melletti menekültotthonra gyújtóbombákat dobtak, és más menekültintézményeket is lángba akartak borítani. ■ Kína fenntartja vétóját a hongkongi repülőtér megépítése ellen. Azzal fenyegette meg a gyarmati kormányzatot, hogy 1997 után, amikor Hongkong visszatér az anyaországhoz, érvénytelennek tekint majd minden, az óriásrepülőtér megépítésével kapcsolatos szerződést. London visszautasította a pekingi vétót. ■ Húsz év óta először látogatott kínai kormányfő a szomszédos Vietnamba. A két kommunista vezetésű ország ellenséges viszonya 1979-ben határmenti háborúhoz vezetett, miután Vietnam megszállta a kínai érdekszférába tartozó Kambodzsát. A jelen megbeszélések középpontjában várhatóan a két ország sokrétű határvitája áll. ■ Fennáll a diplomáciai szakítás veszélye Venezuela és Peru között, Fujimori perui elnök ugyanis menedékjogot adott 93 venezuelai katonának, akik részt vettek a múlt heti puccsban. ■ Francia idegenlégiós alakulatok érkeztek Kambodzsába. A légió először vállalt ENSZ- békefenntartó szerepet valamely külföldi országban. ■ Az ellenzéki UNITA szervezet felkelői vasárnap támadó hadműveletet kezdtek Észak- Angolában. Csütörtökön az UNITA még tűzszünetet kötött a kormánnyal. ■ Felolvasták a vádiratot Erich Honecker és társai ellen. A hétfői tárgyalási nap kezdetén a volt keletnémet vezető ügyvédei a per beszüntetését követelték Honecker sérthetetlenségére hivatkozva. Új váltópénzérmék ' I MNB: elsődleges cél az infláció mérséklése Munkatársunktól December 1-jén a 200 forintos címletű ezüstérmével megkezdődik az új váltópénzérmék kibocsátása. A nyolc új és három régi érmét tartalmazó érmesort tegnap mutatták be a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) az újságíróknak. Bod Péter Ákos, az MNB elnöke beszámolt a jegybanktörvény életbe lépése óta eltelt egy év tapasztalatairól is. A központi bank elnöke szerint a jegybank az eltelt évben megfelelően élt a jegybanktörvény által immáron de jure is garantált önállóságával. Az MNB önállóan alakította monetáris politikáját, melynek része a kereskedelmi banki tartalékok szabályozása, a kamatpolitika, a hitelműveletek, valamint a nyíltpiaci műveletek. A jegybank kapcsolata a kormánnyal azonban nem lazult, rendszeresen részt vesznek egymás testületi ülésein, az árfolyam-politika alakításában pedig felelősségük megosztott. S bár az MNB-nek hivatalból támogatnia kell a kormány politikáját, ez nem jelenti azt, hogy mindenben egyetértenek. Az elmúlt évben a központi bank több gazdasági témában kifejtette eltérő véleményét, így például felhívta a kormány figyelmét az államadósság növekedésének veszélyeire, a forrásadó ellentmondásaira. (Folytatás a 22. oldalon) . Minarik György APEH-elnök az adóbeszedésről Átlendültünk-e az alsó holtponton? Az év végéhez közeledve minden vállalkozó oszt-szoroz, adót kalkulál, kiskapukon, adócsökkentési fogásokon töri a fejét. A honatyák egy része az ország adóbevételeit kevesli és az adószerkezetet bírálja. Minarik Györgyöt, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökét az adókintlévőség mértékéről kérdeztük. Az APEH évi 700 milliárd forintot szed be. A kintlévőség ennek az összegnek mintegy tíz százaléka, azaz jelenleg 65-70 milliárd forint. Ennek jelentős része gyakorlatilag behajthatatlan tartozás, és 5-10 milliárdra rúg az a rész, amely remélhetőleg előbb-utóbb mégiscsak befolyik az állampénztárba. — Nyugaton jobb a behajthatósági arány? — Nem igazán összehasonlítható a helyzetünk; sok nyugatinak érthetetlenek a mi gondjaink. Nemrég Finnországban jártam, s ott az évi 160 milliárd márkás adóbeszedésből 15-16 milliárd — azaz tíz százalék — a kintlévőség. Pedig Finnország nem ment át olyan viharos átalakuláson, mint Magyarország az utóbbi néhány évben. (Folytatás az 5. oldalon) Mától tőzsdén a kárpótlási jegy Eddig 22 milliárd forint értékről döntöttek A privatizációban és kárpótlásban fordulópontot jelent, hogy mától jegyzik a Budapesti Értéktőzsdén a kárpótlási jegyet is. A kárpótlási hivatalok a múlt hét végéig mintegy 22 milliárd forint értékű kárpótlásban hoztak határozatot. Ugyancsak mától jegyezhetőek a Danubius-részvények és hétmilliárd forint értékben az új államkötvények. Dr. Sepsey Tamás államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke lapunknak elmondta, hogy ez összesen 360 ezer határozatot jelent, s eszerint a kárpótoltak 21 milliárd forint értékben kapnak kárpótlási jegyet, s egymilliárd forint értékben csak föld vásárlására használható utalványt. Eddig 11 ezren jutottak földkárpótláshoz, az elkülönített földalapból összesen egymillió aranykorona értékű föld, aranykoronánként 650 forintos áron talált új tulajdonosra. Az államtitkár mindehhez hozzátette, hogy a kárpótlási jegyek tőzsdei szereplése csak növeli a kárpótlás iránti bizalmat, hiszen immár törvényesen,állami felügyelet mellett folyhat adásvétele és cseréje. (Folytatás a 3. oldalon) Volkswagen: egymilliárd márkás veszteség? A Volkswagen autógyár idén 1,1 milliárd márkás üzemi veszteséget lesz kénytelen elkönyvelni — állította a Der Spiegel német magazin legutóbbi száma. A hetilap azt is tudni véli, hogy a cég pozsonyi telepén nem fogják tovább bővíteni a Passat típusú személygépkocsik gyártását, mivel lanyha az iránta mutatkozó kereslet. Hasonló okokból nem kerül sor a legnagyobb Skoda gyár kibővítésére, valamint az új Mosel-telep terv szerinti befejezésére sem. A cég szóvivője nem kívánta megerősíteni a Der Spiegel értesülését, úgy vélte azonban, hogy az üzemi eredményre vonatkozó adatok a vállalat belső mutatói, és azok nem tükrözik a részvénytulajdonosokat is érintő vállalati eredményeket. A lap egy igazgatótanácsi jelentést idéz, amely szerint a korábbi várakozásokkal ellentétben az 1992-es pénzügyi év kiábrándító lesz a vállalatcsoport számára. Az újságcikk ezenfelül számos, magát megnevezni nem kívánó forrást is megszólaltat, akik beszámolnak a Volkswagen súlyos eladósodásáról. A 25 milliárd márkás tartozással szemben mindössze 9,4 milliárd márka likvid követelés áll, 1994-re pedig a tartozások várhatóan elérik a 32,9 milliárd márkát. A cég közölte, hogy konszolidált likvid pénzalapjai elérték a 10,2 milliárd márkát, míg a forrás oldalon összesen 57,2 milliárd márka szerepelt. A legutóbbi igazgatótanácsi jelentés a rövid lejáratú tartozásokat 33,8 milliárd márkára becsülte. A cég szóvivője rámutatott arra, hogy nem minden hitel jelent egyben adósságot is, mivel jelenleg egy sor olyan hitellehetőség áll a vállalat rendelkezésére, amelyet eddig még nem használt ki. A Volkswagen nem kívánta kommentálni a Der Spiegelnek azt az állítását sem, hogy cég a jövőben 25 ezer alkalmazottat tervez elbocsátani. (WWD) KÖZÉPÁRFOLYAMOK (XI. 3.—XI. 30.) ATS (100) 710 105 ECUNt 69 JPY (100) 63 Szja és áfa Meglepetések nélkül Kétszeri sikertelen kísérlet után fogadta el az Országgyűlés tegnap Kónya Imre MDF-es képviselő javaslatát, s így megkezdődhetett az 1993. évi költségvetési törvényjavaslat részletes vitája. További módosító indítványokat is benyújtottak a képviselők, s lapzártakor még nem lehetett tudni, hogy sikerül-e tartani az előzetes menetrendet és szavaz-e a parlament az általános forgalmi adóról (áfa), valamint a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvénnyel kapcsolatban benyújtott módosításokról. A kormánypártok többsége miatt a lehető legritkábban fordult elő idáig, hogy a pénzügyminiszter ellen szavazott volna az Országgyűlés. Várhatóan most is így lesz, ezért összefoglalhatjuk azokat a módosításokat, amelyeket nagy valószínűséggel szentesíteni fog a testület. (Folytatás a 3. oldalon) Román benzinilleték A vállalati kocsikat nem terheli Munkatársunktól Nem kell benzinilletéket fizetni a román határon a vállalkozások, illetve vállalatok tulajdonában lévő személygépkocsik után az Észak-alföldi Regionális Gazdasági Kamara információi szerint. A tulajdonjog igazolásához a forgalmi engedély és a szabályosan kitöltött menetlevél mellett célszerű az útra elvinni a cégvezető (tulajdonos) írásbeli engedélyét, amelyben hozzájárul a gépkocsi külföldi utazásra történő igénybevételéhez. Lengyelország kétkulcsos áfa A varsói parlament jóváhagyta a magyar áfa-nak megfelelő hozzáadottérték-adót (VAT) és a speciális forgalmi adókat 1993 júliusi bevezetéssel. A lengyel adóreform utolsó lépéseként 22 százalékban állapították meg a normálkulcsot, az egyes élelmiszerekre, orvosi műszerekre, valamint a gáz- és energiafogyasztásra vonatkozó kedvezményes kulcs pedig 7 százalékos lesz. A döntés 6 ezer milliárd zlotyval csökkentheti a költségvetés bevételeit — jegyezte meg borúlátóan Witold Modzelewski pénzügyminiszter-helyettes. A jövőben speciális forgalmi adók érvényesek a benzinre, a gépkocsira, a cigarettára, a sóra, a sztereóberendezésekre, a gyufára és a rágógumira. (AP—DJ) Esett a dollár A tokiói árfolyam-emelkedés után a dollár Európában és New Yorkban gyengült a hóvégi csekély forgalom közepette. New Yorkban a figyelem középpontjában az ausztrál dollár áll, amelyet ötéves mélypontja körül jegyeznek. Szakértők a dollár hosszabb távú kilátásait optimistán ítélik meg. (Reuter, AP-DJ)