Világgazdaság, 1992. december (24. évfolyam, 232/5988-251/6007. szám)

1992-12-03 / 234. (5990.) szám

MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL ÉS TÁVLATOK A GÉPIPARBAN• A NÖVEKEDÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON7 WIRTSCHAFTSKIJRIER 10 FÖLDMŰVELÉSÜGYI ALAPOK 11 DANUBIUS: MENNYI A 700 SZÁZALÉK 14 BANKMELLÉKLET I-VIII A VILÁGGAZDASÁG JELENTI ■ Az Országgyűlés szerdai plenáris ülésén megvitatta a koalíciós pártok nyilatkozattervezetét, amely méltatja Jelcin orosz elnök állásfoglalását 1956-tal kapcsolatban. A magyar törvényhozók nagyra értékelik Jelcin szerepét a magyar—orosz kapcsolatok megszilárdításában, és új történelmi korszak kezdetéről beszélnek a két ország viszonyában. ■ Magyar vadászgépek biztosítják a NATO AWACS gépeit — állítja a párizsi Le Monde. A francia újság szerint a magyar MiG—21-esek állandó riadókészültségben ügyelnek a volt Jugoszlávia légterének megfigyelésére küldött NATO- kötelékekre. Az RMDSZ tiltakozik Bukarestnél Mátyás király kolozsvári szobrának talapzatára helyezett román nyelvű felirat miatt. Domokos Géza, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos elnöke az Iliescu államfőhöz küldött tegnapi levelében alkotmánysértőnek minősítette az eljárást. ■ Kohl német kancellár szerint Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia csak a következő évszázadban válik majd az Európai Közösség teljes jogú tagjává, bár az időpont “a századforduló után hamarosan” bekövetkezhet. Tegnap Bonnban újabb francia—német csúcstalálkozó kezdődött. Az Európai Közösség edinbourghi csúcstalálkozójának előkészítése, a közös francia—német javaslatok kidolgozása állt a középpontjában. Valószínű, hogy az EK "működési zavarairól” is szó lesz. Állandó “ENSZ-hadsereg” nem volna célszerű —javasolta Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár. Arra azonban szükség van, hogy a tagállamok az e célra kiképzett egységeiket azonnal a világszervezet rendelkezésére tudják bocsátani. E csapatokat arra is föl lehetne használni, hogy tűzszünetek megsértése esetén beavatkozzanak. ■ A Jugoszlávia elleni ENSZ- embargó akár 3 milliárd dolláros veszteséget is okozhat Bulgáriának. Ganev bolgár külügyminiszter újabb londoni Jugoszlávia-konferencia összehívását szorgalmazta. ■ Az orosz nacionalista és hazafias körök rendkívül szoros kapcsolatot tartanak fenn a szerb kormányzattal — írja a Moszkovszkije Novosztyi. A lap értesülése szerint igen szervezetten folyik az orosz önkéntesek toborzása és Jugoszláviába küldése: jelenleg már két orosz osztag harcol Bosznia- Hercegovinában. ■ Kárpótlási törvénytervezetet terjesztett elő Waigel német pénzügyminiszter. Ennek célja: igazságot osztani azok között, akiknek az ingóságait az NDK-s időkben kisajátították. A kártalanítás nagyságrendje legfeljebb 300 ezer márka lehet, az első kifizetések 1996. január 1-jén kezdődnének. ■ Az ENSZ rendkívüli segélyprogramot indít be Örményország és Azerbajdzsán megsegítésére. A menekültügyi főbiztosság két külön misszót küldött a két országba, hogy megszervezzék a csaknem háromnegyedmillió menekültnek szánt több mint 6 millió dolláros segély eljuttatását. ■ Japán kormányátalakítás várható a most folyó parlamenti ülésszak befejeztével. Az ülésszakot a politikai botrányokat kísérő ellenzéki és kormánypárti ellentétek miatt valószínűleg a jövő hét végéig meghosszabbítják. ■ Használhatatlan a lelőtt délkoreai utasszállító gép feketedoboza, amelyet Jelcin orosz elnök adott át nemrégiben Ro Te Vu dél-koreai államfőnek. A szöuli ellenzék kifogásolja, hogy az államfő úgymond üres dobozt fogadott el, miközben 1,5 milliárd dolláros hitelt igén Moszkvának. ■ Peking csak békés eszközöket fog alkalmazni Kína és Vietnam területi vitáinak rendezésére. A Hanoiban tartózkodó kínai kormányfő elvetette azt a vietnami elképzelést, hogy vigyék nemzetközi döntőbíróság elé a vitatott Spratly-szigetek hovatartozásának ügyét. ■ A lengyel nehézipar első ízben jutott nagyobb összegű kölcsönhöz az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD). A bank londoni központjában bejelentették, hogy 6,6 millió dollár hitelt nyújtanak a svéd— svájci multinacionális ABB csoport és a lengyel Dolnier Spolka vegyes vállalatának, az ABB Dömeinek. ■ Győr mindent megtesz az Audi letelepedéséért — közölte Kolozsváry Ernő polgármester a német cég vezetőivel folytatott tegnapi tárgyalásai után. Az Audi tervezett lépése több ezer embernek adna munkát. ■ A Magyarországon befektető külföldi cégeknek elsősorban következetes adópolitikára és megfelelő adórendszerre van szükségük ahhoz, hogy hosszú távon biztosítva lássák befektetéseiket — hangsúlyozta a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága, melynek vezetői tegnap tartották első megbeszélésüket a gazdasági kormányzat képviselőivel. Duna vízi szállítási stop Tiltakoznak a magyar vállalatok A napokban Magyarország is csatlakozott a Szerbia elleni hajózási embargóhoz. A döntés a tranzitszállítmányokat is érinti, tehát rendkívül érzékenyen érinti a magyar acélkivitelt, mivel az export 80 százaléka 800 ezer tonna, mintegy 250 millió dollár értékű áruvízi úton hagyja el az országot. Az érintett két magyar cég, a Dunaferr és a Mahart már levélben tiltakozott az ipari, valamint a közlekedési miniszternél a döntés miatt. A fémkivitel engedélyezésének további technikájával kapcsolatban az NGKM szakértője, Hegedűs János elmondta, hogy a minisztérium csak az energiahordozókon, valamint a vas- és acéltermékeken kívüli exportcikkekkel kapcsolatban javasolhatja az exportőröknek, hogy kiviteli engedélyt kérjenek az ENSZ illetékeseitől. Az acél tranzitkérelmét illetően csak a közeli napokban megjelenő Magyar Közlönyben olvasható miniszteri döntés adhat útmutatást, többet a fenti szakértő sem tudott mondani. Hegedűs János véleménye szerint lehet, de nem különösebben érdemes az acélkereskedőknek kártérítést kérni az ENSZ-től. Az amerikai Primary acélkereskedelmi vállalat 30 ezer tonna magyar acélt tervezett — vízi úton — Japánba szállítani. A vállalat hazai érdekeltségének igazgatója, Donner György rendkívül csalódott az embargó fenti formájának megszavazása miatt. Véleménye szerint azoknak a magyar diplomatáknak, akik az ENSZ ezen döntéséhez feltették a kezüket, fogalmuk sem volt arról, hogy tudatlanságukkal milyen kárt okoztak a magyar gazdaságnak. (Folytatás a 3. oldalon) Nemzetközi légikikötő Kunmadarason? Hamarosan Malév—Alitália frigy Az Állami Vagyonkezelő Rt. december 15-én írja alá a Malév privatizációjáról szóló szerződést az olasz Alitalia légitársasággal, amely így a Malév 35 százalékát szerzi meg — adta hírül a Die Presse mai száma. A Malév szóvivője a Világgazdaság érdeklődésére nem cáfolta az értesülést, de nem is erősítette azt meg. Barbay Kálmán, a magyar légitársaság német piacért felelős tisztségviselője ugyanakkor a VWD hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy “a Lufthansa erőfeszítései a Malév 30 százalékának megszerzésére várhatóan sikertelenül fognak végződni”. Barbay szerint hivatalos döntés egyelőre nincsen, de a Lufthansa valószínűleg visszavonja pályázatát. Barbay a privatizációról hozott döntés nyilvánosságra hozatalát december közepére jósolta. A Die Presse értesülései szerint az Alitalia azért győzött a Lufthansával szemben, mert elfogadta azt a feltételt, hogy a Malév részvényeinek 51 százaléka állami tulajdonban maradjon. A Malév-Alitalia házassággal egyidőben vált ismertté, hogy az Európai Beruházási Bank 20 millió ECU hitelt nyújt a magyar légi közlekedés fejlesztésére. A hitelt Magyarország arra használhatja fel, hogy a volt szovjet katonai repülőterek egyikét a légi teherszállítás nemzetközi kikötőjévé alakítsa át. A hitel visszafizetését a harmadik vagy az ötödik évtől kell megkezdeni a bevételekből. A Közlekedési és Hírközlési Minisztérium az amerikai EER System céget bízta meg, hogy készítsen tanulmányt hét volt szovjet repülőtér hasznosíthatóságáról. Ezek között található Közép- Európa egyik legnagyobb ilyen katonai repülőtere, a kunmadarasi. A 72 repülőgép befogadására alkalmas létesítmény kifutópályáit 1986-ban újították fel. K. P. Egy szibériai bányabáró Szén ötezer kilométerről A világ egyik legnagyobb szénbányájának az igazgatója, egyben Oroszország egyik legnagyobb magyarhoni beruházásának, a Jäger Brikettgyártó Rt.-nek a 30 százalékos társtulajdonosa, Vlagyimir Szicsov. Úgy gondolja, van fantázia a volt KGST-államokkal való gazdasági kapcsolatépítésben, s ez a legkönnyebben a magyarokkal mehet, akik a legmesszebbre tartanak a piacgazdasághoz vezető úton. Most folyik Moszkvában Jelcin elnök és a konzervatívok uralta szuperparlament nagy összecsapása. Kockán forog a gazdasági reformfolyamat is. Ott, mint a Kanszk- Acsinszki szénmedence “Berjozovszkij” nevű hatalmas bányájának az igazgatója, hogyan értékeli ezt? — Nem politizálok. Szerintem a politikai döntéseket gazdasági szükségszerűségből kell meghozni. Alapkérdés: mi kell a normális gazdasági fejlődéshez. Én a szabad árak, a szabad piac, a verseny híve vagyok. — Oroszországban a szén szabadáras termék? — Nem, szabott áron forgalmazzák a szenet. Nagyon remélem, hogy jövőre szabadárassá válik. Mert csak a szabad árak jelzik, hogy mely üzemek rentábilisak. — A szabad árnál alacsonyabb szabott ár azt jelenti, hogy önök érdekeltek a szén exportjában, hisz így magasabb árat kaphatnak érte? — Igen, mert a kötött ár sokkal alacsonyabb a világpiacinál. De furcsa a helyzetünk, mert a Berjozovszkij bányának, amely még az alacsony árak mellett is rentábilis, jövedelmét le kell adnia az államnak, amely ebből a versenyképtelen, veszteséges bányákat fenntartja. — A keményvaluta-bevételeiket megtarthatják? — Ötven százalékát piaci árfolyamon megvételre fel kell ajánlani az államnak, a másik 50 felett szabadon rendelkezünk. (Folytatás a 2. oldalon) KÖZÉPÁRFOLYAMOK (XI. 2—XII. 2.) 61 CHF 55 119 FRF 13 MNB-tervek Újabb kölcsönök Munkatársunktól A Magyar Nemzeti Bank jövőre mintegy 1-1,5 milliárd dollár értékű kötvényt kíván kibocsátani — tudtuk meg Cseres Ákostól, az MNB főosztályvezető-helyettesétől. Ezenkívül a jegybank arra számít, hogy a költségvetés elfogadása után az IMF lehetővé teszi 1993-ban az idei évre ígért, de nem folyósított 400 millió dollár hitel lehívását. A Világbank és a japán Eximbank az előzetes tervek szerint szintén mintegy 400 millió dolláros hitelt nyújtana. Ez azonban nem egyenlő a jövő évi teljes hitelfelvétellel, miután a kereskedelmi bankok és a vállalatok hozzájuthatnak keményvalutában folyósított hitelhez. (Folytatás a 3. oldalon) Terjeszkedik a Henkel Magyarországon Munkatársunktól Három magyar vállalatot vesz meg 100 százalékban a német Henkel cég —közölte a VWD hírügynökséggel a cég elnöke. A Tiszamenti Vegyiművek szolnoki mosószergyárának 100százalékos tulajdonjoga mellett szó van a Metakémia megvételéről is, valamint a Henkel-Taurus átvételéről. Ez utóbbiban a Henkel cég részesedése jelenleg 51 százalék. A Világgazdaság kérdésére az érdekeltek megerősítették a hírt, viszont a tárgyalások például a Taurus esetében még nem fejeződtek be. A német vállalat mostani vásárlásai elérik a 28 millió márkát. Philips: nem a piacot kell védeni A vezető elektronikai cégek közé tartozó holland Philips harmadik éve van jelen saját kereskedelmi leányvállalatával a magyar piacon. Jelenlétét jövőre elkészülő termelőberuházásával is erősíti. Az utóbbi időben azonban az eindhoveni székhelyű anyavállalatnak komoly értékesítési nehézségei támadtak a szórakoztatóelektronikai cikkek piacán. Mennyiben befolyásolja ez a cég kelet-európai, közelebbről magyarországi stratégiáját? Milyen évet zár a budapesti leányvállalat? — egyebek között erről kérdezte a Világgazdaság dr. Rudnay Jánost, a Philips Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatóját. Az utóbbi hónapokban valóban nem ment jól az anyavállalatnál az üzlet, de még előttünk a legerősebb hónap, a december. (Folytatás az 5. oldalon) Gyengülő francia frank A valutapiacokon az európai árfolyamrendszer (ERM) újabb felborulásától tartanak, amelynek — ha bekövetkezik — elsősorban a francia frank és a dán korona esne áldozatul. Mindez erősítette a márkát, miközben a dollár árfolyama szűk határok között ingadozott. A Bundesbank elnöke kijelentette, hogy a közeljövőben nem kívánja csökkenteni a kamatlábakat. (Reuter, AP—DJ)