Világgazdaság, 1993. február (25. évfolyam, 21/6028-40/6047. szám)
1993-02-02 / 21. (6028.) szám
XXV. évfolyam, 21. (6028.) szám ÜZLETI NAPILAP 1993. február 2. kedd MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL A WESTEL NEM EMEL ÁRAT3 LESZ MÉG MAGYAR GÁZTENDER• KONJUNKTÚRAÉLÉNKÍTÉS AUSZTRIÁBAN7 11 CUKORKÉSZLETEK - FELDOLGOZÓI KÖRKÉP 12 AZ IBUSZ TÖBBET AD A KORONÁÉRT 14 WIRTSCHAFTSKURIER A VILÁGGAZDASÁG JELENei ■ Magyarország új demokráciájának stabilitására és integritására fölesküdtem, és az életemet adom érte — idézte a Financial Times budapesti tudósítója Antall József miniszterelnököt, aki a londoni lapnak adott interjújában határozottságot ígért a fajgyűlölő retorika és a nyomában következhető erőszak ellen. ■ Eörsi Mátyás a Legfelsőbb Bírósághoz fordul. A kormány feljelentése alapján másodfokon megrovásban részesített szabaddemokrata képviselő bízik abban, hogy a testület megvizsgálja az általa beterjesztett bizonyítékokat, és az elsőfokú, felmentő ítélettel egyetértő döntést hoz. Ellenkező esetben a Strasbourgi Nemzetközi Bírósághoz fordul. ■ Pungor Ernő tárca nélküli miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke szerint az idén javul a magyar kutatók helyzete. Elismerte azonban, komoly gond, hogy a műszaki fejlesztésre és innovációtámogatásra a szükségesnél kevesebb a pénz. ■ Együttműködési megállapodást írtak alá tegnap az Orosz Föderáció Szövetségi Kamarája és a Magyar Gazdasági Kamara képviselői. ■ A Nemzeti Demokrata Szövetség a dunacsúnyi építkezés azonnali és teljes leállítását javasolja, ugyanakkor felhívja a kormányt: vizsgálja meg az elkészült dunakiliti duzzasztómű kísérleti üzembe helyezésének lehetőségét. ■ Július Binder pozsonyi beruházási igazgató a magyar fél újabb ijesztgetésének minősítette a cseh sajtóiroda vasárnapi hírét, amely szerint Magyarország a nagymarosi objektum lebontásáról döntött, és már meg is kezdte a munkákat. ■ A szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom a Szövetségi Gyűlésbe választott képviselőit továbbra is legitim képviselőknek tekinti, akik jogosultak a választási programjuknak megfelelően képviselni a választók érdekeit — írja a mozgalom tegnap Pozsonyban ismertetett memoranduma. A Kis-Jugoszlávia jogásztársaságainak szövetsége meghíta Hillary Clintont, az amerikai elnök jogászfeleségét, hogy látogasson el Jugoszláviába. ■ A francia külügyminiszter a nyomás fokozását sürgette Brüsszelben a jugoszláviai konfliktus egymás ellen harcoló feleire, beleértve a horvátokat is az Európai Közösség külügyminiszteri tanácsának tegnapi ülésén. ■ Kinkel német külügyminiszter a hesseni rációban szólva csatlakozott azokhoz a német politikusokhoz, akik sürgetik a Bosznia-Hercegovina ellen elrendelt fegyverembargó feloldását. ■ A magyar vámhivatalok az elmúlt hét folyamán az ENSZ- embargót sértő fuvarozás miatt 69 kocsirakomány kiléptetését és 145 kocsirakomány beléptetését tagadták meg. Az embargó elrendelése óta a kiléptetéskor összesen 1002, míg belépéskor 1964 szabálytalan esetet derítettek fel — közölte az MTI-vel a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága. ■ Haszbulatov orosz parlamenti elnök szerint államcsíny veszélye fenyeget Oroszországban a következő hónapokban. Oroszországnak nem fegyverviselési törvényre van szüksége, hanem olyan jogszabályra, amely a lakosság lefegyverzéséről és a törvénytelen fegyverviselés szigorú megbüntetéséről rendelkezik. Ennek a véleményének adott hangot az orosz belügyi csapatok főparancsnoka. ■ A német kormány rendelkezésére álló titkosszolgálati jelentések szerint Oroszország jelentős területei sugárfertőzöttek. ■ Litvánia és Oroszország január végén elvben megállapodott abban, hogy a Németországból távozó orosz csapatok Litvánián keresztül fognak hazatérni — közölte egy vezető litván diplomata. ■ Az ukrán kormány legerőteljesebb bírálóihoz, a donyecki bányászokhoz utazott Leonyid Kucsma miniszterelnök. ■ A brit kormány elutasította Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes ajánlatát, hogy a Nagy-Britanniában zárolt iraki vagyon felszabadításáért cserébe szó lehet az Irakban fogva tartott brit állampolgárok elengedéséről. ■ Oroszország és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kapcsolatainak a realizmusra kell épülnie — hangsúlyozta tegnap phenjani tárgyalásait befejezve az orosz elnök különmegbízottja. ■ Nagylaknál 25, Gyulánál 15, míg Biharkeresztesnél 2 órát várakoztak kilépésre tegnap délelőtt a kamionok — mondta el a Határőrség helyettes szóvivője. A hét végén majdnem 7 ezer külföldi állampolgártól kellett megtagadni a beléptetést. Nagy többségük román állampolgár volt. Horn Gyula a davosi fórumról Viták a kelet-európai átalakításról Megoszlottak az álláspontok a kelet-európai gazdasági átalakítás gyorsaságát illetően a visegrádi csoport meghívott politikusai között a davosi világgazdasági konferencián — jelentette ki Horn Gyula, az MSZP elnöke a Ferihegyi repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján. Mint mondta, Klaus cseh és Suchocka lengyel miniszterelnökök szerint a gazdasági reformnak rendkívül gyorsnak kell lennie, és annak végrehajtásában a szociális szempontok sem okozhatnak megtorpanást. Nem értett egyet ezzel az állásponttal Horn Gyula és Arkagyij Volszkij, az orosz vállalkozók szövetségének elnöke sem, akik egy baloldalibb, szociális szempontból érzékeny program mellett tették le a voksukat. Az MSZP elnöke szerint a korábbi rendszer átalakításánál minden kelet-európai országnak saját modelleket kell kidolgoznia. A cseh miniszterelnöknek egyébként annyira eltérő az átalakításról alkotott véleménye, hogy a szociális piacgazdaság kifejezést is eltúlzottnak tartja. A davosi konferencián is érzékelhető volt, hogy egyre kevesebbet foglalkoznak a nyugati országok a közép- és keleteurópai térséggel, amelynek az is oka, hogy mindjobban foglalkoztatják a fejlett országokat a harmadik világ egyre égetőbb problémái. A nyugati érdeklődés szempontjából a középeurópai térségen belül kisebb arányeltolódás következett be a közelmúltban Lengyelország és Csehország javára — vélekedett Horn Gyula. (További információk a davosi fórumról a 2. oldalon) T. Cs. Románia—EK Aláírták a társulási szerződést Hétfőn Brüsszelben Nicolae Vacaroiu román miniszterelnök aláírta Bukarest részéről az Európai Közösség (EK) és Románia közötti társulási szerződést, Teodor Melescanu külügyminiszter pedig a még a ratifikálás hosszadalmas eljárása előtt életbe lépő kereskedelempolitikai részt tartalmazó ideiglenes egyezményt. Ezzel, mint román részről örömmel állapítják meg, Bukarest ledolgozza a visegrádi hármakkal szembeni hátrányát az EK-val fennálló kapcsolatainak szabályozását illetően, és elkerül, mint a Romania Libera írta a hét végén, az “utolsó helyről” a Nyugat- és Közép-Európa közötti kapcsolatokban. Románia még Ceausescu idején, 1980-ban az első ország volt, amely kereskedelmi megállapodást kötött az EK-val, a nyolcvanas évek végén azonban a Közösség felfüggesztette ezt a megállapodást, hogy így tiltakozzék a diktátor emberjogi politikája ellen. Az 1989-es fordulat után így Bukarestnek olyan úton kellett végigmennie, amelyet időközben a térségből három ország előtte megjárt, a kereskedelmi és együttműködési egyezmény, majd a társulási megállapodások megkötésével. A kereskedelmi és együttműködési megállapodás végül 1991 májusában lépett életbe, s az EK országainak külügyminiszterei 1991 decemberében — a három visegrádi országgal a társulásról folytatott tárgyalások lezárásakor — határozták el, hogy megkezdik ugyanerről a feltáró-előkészítő megbeszéléseket Bukaresttel és Szófiával. A brüsszeli bizottság eredetileg külön záradékot kívánt a szerződéshez csatolni, amely kilátásba helyezi a szerződés egyoldalú felmondását, amennyiben a másik fél nem tartaná tiszteletben az alapvető demokratikus és emberi jogokat. Ez ellen azonban Bukarest és Szófia is hevesen tiltakozott, mivel hasonló kitétel a visegrádiak egyezményében nem szerepel. A vitatott klauzula végül is az adott formában nem került a szerződésbe. A hétfői aláírás után hosszú ratifikációs eljárás következik (ez még egyetlen kelet-középeurópai országgal sem fejeződött be), de a legfontosabb gazdasági intézkedéseket tartalmazó ideiglenes megállapodás várhatólag már a tavasszal életbe lép, mivel ehhez csak az Európai Parlament és a román parlament jóváhagyása kell. (Folytatás a 2. oldalon) Csaba László a hiteljegyről A kormányzat eláll a szándékától? A kormány vélhetően márciusban mégsem jön ki a hiteljeggyel, mert a belső államadósság, a költségvetés helyzete és a többi probléma valószínűtlenné teszi, hogy egy ilyen költséges programot el merjen indítani — fejtette ki a Világgazdaságnak adott interjújában Csaba László, a Kopint kutatási igazgatója. — Miért pont most vetődött fel a hiteljegy gondolata a privatizálókban, hiszen évek óta vajúdott ez a dolog, más országok is már megpróbálták, váltakozó sikerrel? — Két megkülönböztető sajátossága van ennek a jól-roszszul menő magyar átalakulásnak. Az egyik, hogy a külföldi tőkének a szerepe nagy. A másik: miután nálunk nem volt se bársonyos, se véres forradalom, hanem sima hatalomváltás, ami a gazdaságban úgy ment végbe, hogy a tulajdoni kérdést még a reformszocialista kormány idején felvetették és létre is hozták a szükséges intézményi kereteket. Ez evolúciós módon történt, s így azok, akik korábban is közel ültek a tűzhöz, valami módon vagyonhoz jutottak. A nemzetközi irodalomban — a közgazdaságiban, nem a politikaiban — ezt a két mozzanatot a magyar átalakulás előnyének szokták tekinteni. Azért, mert valódi tulajdonosok jöttek létre, mert ezek az átalakulások az esetek viszonylag nagy részében együtt jártak a vállalati menedzsment javulásával, vagy ha nem, akkor viszonylag gyorsan, egy, két, három éven belül kiderült, hogy az adott személyek alkalmatlanok a vállalat vezetésére, tehát leváltották őket. Ez a fejlődés, amit lehet jónak vagy rossznak tekinteni, egyáltalán nem illeszkedik bele abba a gondolatmenetbe, ahol erkölcsi és politikai megfontolások alapján meg akarják mondani, hogy kik, milyen arányban és mértékben legyenek tulajdonosok. (Folytatás az 5. oldalon) KÖZÉPÁRFOLYAMOK (1903.1. 4.) 7701 ATS (100) 710; CHF DEM 1051 ECU Parafálták az EFTA-egyezményt Genfben hétfőn parafálták az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) és Magyarország között kötendő szabadkereskedelmi egyezmény szövegét. Az okmányt a két küldöttség vezetője látta el kézjegyével. A kétoldalú megbeszélések szombaton fejeződtek be, a megállapodást tavasszal írják majd alá — olvasható az EFTA- titkárság közleményében. (MTI) A francia és a dán valuta következik? Leértékelés Írországban Az ír valuta leértékelése újabb jelzése annak, hogy nincs vége az Európai Közösség (EK) valutáris válságának. Az európai árfolyam-mechanizmus immár ötödik hónapja tartó feszültségei kétségessé teszik az egységes valuta bevezetésének lehetőségét. Az ír kormány, miután csütörtökön kénytelen volt ismét 100 százalékra emelni a napi kölcsönök kamatlábát, a hét végén feladta a valutája szilárdságáért vívott harcot, és bejelentette, hétfőtől kezdve 10 százalékkal leértékeli az ír font árfolyamát. Az ír valuta új paritása az ECU-höz képest 0,809996 font. Az írek azonban a spanyolokhoz és a portugálokhoz hasonlóan a leértékeléssel egyidejűleg nem léptek ki az európai árfolyammechanizmusból, mint ahogy azt a britek és az olaszok tették. Az ír kormány azért ragaszkodott ilyen hosszú ideig foggal és körömmel az ír font árfolyamának fenntartásához, mert az ország reális gazdasági helyzete nem indokolná valutája megingását. (Folytatás a 2., kommentár a 3. oldalon) Balsai: még 130 törvényt kéne hozni Mintegy 130 törvényt kell még meghoznia a mostani képviselőháznak. Balsai István igazságügy-miniszter tegnap munkatársunknak elmondta, hogy a már beindult választási kampány valószínűleg hatással lesz a gazdasági törvényhozásra is, bár ahogy fogalmazott: a politikai offenzíva azokat a pártokat jellemzi, amelyek 1994-ben szeretnének a parlamentbe kerülni. A miniszter elmondta azt is, hogy a törvényhozás eddigi lelkiismereteként emlegetett Monopoly-csoport az MDF országos gyűlése után veszíteni fog korábbi jelentőségéből, hiszen a párton belüli polarizáltság is csökken. (Interjúnk a 3. oldalon) Mélyponton a font Az ír font leértékelését követően Tokióban zuhant a font sterling árfolyama. Európában elérte történelmi mélypontját a márkával szemben. Ennek oka, hogy elterjedt: Major újabb kamatcsökkentésre készül. Ezt később cáfolták, és a font sterling ismét magához tért. Az európai árfolyam-mechanizmus feszültségeiből ismét a dollár húzott hasznot, mert sokak szerint a Bundesbanknak előbb-utóbb kamatot kell csökkentenie. (Reuter, AP—DJ)