Világgazdaság, 1993. május (25. évfolyam, 83/6090-102/6109. szám)

1993-05-04 / 83. (6090.) szám

« A VILÁGGAZDASÁG JELENTI ■ Rövidesen változik a bank­közi devizapiac működése. Az MNB a jövőben félszázalékos intervenciós sávot vezet be. Ez azt jelenti, hogy nem a jelenlegi hivatalos vételi, illetve eladási árfolyamokon vásárolja, illetve árusítja a devizát, hanem a kö­zépárfolyamhoz viszonyítva 0,5 százalékkal drágábban ad el, il­letve 0,5 százalékkal olcsóbban veszi meg a kereskedelmi ban­kok külföldi pénzét — közölte Pásztor Csaba, az MNB főosz­tályvezetője az MTI-vel. ■ Nincs szó arról, hogy a közeli napokban sor kerülne a ma­gyar—szlovák kormányfői ta­lálkozóra. Ezt Herman János külügyi szóvivő válaszolta az MTI kérdésére, miután Vladi­mír Meciar szlovák miniszter­­relnök vasárnapi tévébeszédé­ben jelentette be Antall József szlovákiai látogatását, megem­lítve, hogy magyar kollégája a meghívását elfogadta. ■ Kemény bírálattal illették az osztrák zöldek tegnap a hivata­los látogatáson Ausztriában tar­tózkodó Meciar szlovák minisz­­terelnököt, “végzetesnek és visszahúzónak” minősítve a szlovák kormány környezeti és kisebbségi politikáját. ■ Szlovákia hétfőn 3 százalék­kal felértékelte a koronát az ECU-höz képest — jelentette be a szlovák jegybank szóvivő­je. A lépéssel Pozsony arra kí­vánt reagálni, hogy április vé­gére Szlovákiának 56 millió ECU-s kereskedelmi többlete halmozódott fel Csehországgal szemben.­­ Az Országgyűlés tegnap na­pirendre tűzte a magyar—ukrán alapszerződést. Előzőleg eluta­sította Balás István (MDF) in­dítványát, amely arra irányult, hogy ne vegyék fel a most kez­dődő ülés tárgysorozatába az alapszerződés megerősítéséről rendelkező országgyűlési hatá­rozati javaslatot. ■ Az Egészségügyi Világszer­vezet (WHO) genfi közgyűlése tegnap felfüggesztette Jugoszlá­­via tagságát. Az EK javaslatát Jugoszlávia mellett Oroszor­szág és Zimbabwe utasította el. ■ A boszniai szerb parlament ratifikálni fogja a Radovan Ka­radzics által Athénben aláírt boszniai béketervet — jelentet­te ki Goran Hadzics, az úgyne­vezett Krajinai Szerb Köztársa­ság elnöke. ■ Lengyelországnak jó és haté­kony törvényekre van szüksé­ge, ezért kell mielőbb megszü­letnie az új alkotmánynak — mondta Lech Walesa köztársa­sági elnök tegnap Varsóban, a lengyel nemzeti ünnepen. ■ Ukrajna hamarosan saját tu­lajdonába veszi a területén lévő volt szovjet atomfegyvereket, és bár teljesíti a Start-szerződés előírásait, nem fog csatlakozni az atomsorompó-szerződéshez — közölte az ukrán parlament védelmi bizottságának tagja a The Wall Street Journalnak adott nyilatkozatában. ■ Ismeretlen fegyveresek teg­nap lelőtték az örmény vasút­ügyi minisztert Jereván köz­pontjában. Valószínűleg egy he­lyi alvilági banda gyilkolta meg a politikust az örmény nemzet­­biztonsági hivatal szerint. ■ Tádzsikisztán délkeleti ré­szén tovább folytatódtak az összecsapások az Afganisztán­ból beszivárgott muzulmán har­cosok és a kormányalakulatok között. A hét végi harcokban több mint ötven muzulmán és két kormánykatona vesztette életét. ■ Kirgizsztán lesz az első kö­zép-ázsiai köztársaság, amely kilép a rubelzónából, mert par­lamentje tegnap megszavazta, hogy az ország saját pénzt ve­zessen be. ■ Az iráni hadsereg tegnap már harmadik napja folytatott harci tevékenységet Irak északi, kur­­dok lakta területein. Az iráni támadásnak számos sebesültje van. ■ Andreotti szenátor, volt olasz miniszterelnök kérte mentelmi joga felfüggesztését és azt, hogy a szenátus járuljon hozzá bűn­vádi eljárás lefolytatásához el­lene a maffiához fűződő kap­csolatainak gyanúja miatt. ■ Németország Szociáldemok­rata Pártja tegnap megvált elnö­kétől, az 53 éves Björn Eng­­holmtól, amiért nem mondott igazat a karrierjét elősegítő Bars­­chel-ügyet kivizsgáló bizottság előtt 1987 novemberében. ■ Alkotmányellenesek a helyi­séggazdálkodásról szóló rendel­kezések — mondta ki tegnapi határozatában az Alkotmánybí­róság. A kifogásolt rendelkezé­seket 1993. december 31-i ha­tállyal semmisítette meg. 28,50 Ft VILAGGAZDASAG XXV. évfolyam, 83. (6090.) szám ÜZLETI NAPILAP 1993. május 4., kedd I F A B O *93 9—12. oldal MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL EGY VOLT MINISZTERELNÖK HALÁLÁRA2 HÁTTÉRFEJLESZTÉS A TÁVKÖZLÉSBEN3 MAGYAR-NÉMET GAZDASÁGI KLUB5 AZ IMF KELET-EURÓPÁRÓL7 WIRTSCHAFTSKURIER 13 MAI ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK: NAGY-BRiTANNIA II. Erzsébet királynő ma kezdődő háromnapos látogatása kapcsán a brit kereskedelmi tanácsos és a külgazdasági minisztérium illetékese a kétoldalú brit-magyar kereskedelmi kapcsolatok további fejlődését jelzi előre, amelyhez hozzájárulhat az is, hogy a szigetországi gazdaság kilábalóban van a recesszióból. " A brüsszeli bizottság javasolja Piackönnyítések Kelet-Európának Az Európai Közösség (EK) brüsszeli bizottsága jóváhagyta azt javaslatot, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben és gyorsabb ütemben bontsák le a kelet-európai országok importját sújtó EK-vámtételeket —jelentette ki Hans van den Broek, a Közösség külügyi kapcsolatokért felelős bizottsági tagja. Az EK nagyobb segítséget ígér továbbá az infrastukturális beruházásokhoz. Juhász Endre, a külgazdasági minisztérium európai hivatalának államtikára a Világgazdasággal közölte, hogy Budapestet nem lepték meg a bizottsági javaslatok, amelyeket minden bizonnyal megvitatnak van den Broek mai magyaroszági tárgyalásain is. A döntésnek a magyar export­ra gyakorolt hatásáról még korai lenne számadatokat közölni — jelentette ki a Világgazdaság­nak Gottfried Péter kereskedel­mi főtanácsos, a Magyar Köz­társaság EK mellé rendelt misszi­ójának helyettes vezetője. Kö­zölte, hogy az EK számára ellen­­tételezés nélküli kereskedelem­könnyítő javaslat meghozatalá­ban minden bizonnyal nagy sze­repe volt azoknak az év eleji magyar, lengyel és cseh kéré­seknek, hogy a társulási szerző­désekben meghatározott vám­csökkentési, illetve a kvótaeme­lési ütemet gyorsítsák. Hozzá­tette, hogy a brüsszeli javaslatot még jóvá kell hagynia a koppen­hágai csúcstalálkozón az EK Ta­nácsának is. A tanácsos a PHARE alapról elmondta, hogy az eddig csak ta­nácsadásra volt igénybe vehető, de most a fej­lettebbnek mondható kelet-európai országok kívánsá­gára, ezen belül is kifejezetten Magyarország javaslatára az EK szorgalmazza, hogy azt ezentúl az infrastruktúra fejlesztésébe is fo­kozottabban be lehessen vonni. (Folytatás a 2. oldalon) A Metalloglobus esete a Metallochemiával Perelik az államot is A nagytétényi önkormányzat és 1271 ottani lakos 5,6 miliárd forint kártérítési igénnyel keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz a magyar állam és a Metalloglobus ellen - jelentették be a XXII. kerületi önkormányzat tegnapi tájékoztatóján. Más módon nem tudták érvényesíteni követeléseiket — hangoztatták. Egy februári emlékeztető szerint viszont a mostani felperesek még egyetértettek a rehabilitációs tervvel — tájékoztatta a Világgazdaságot dr. Vajda László, a Metalloglobus vezérigazgatója. A Metalloglobus privatizáci­ójának előkészületeivel is fűsze­rezett történet előzménye, hogy az “ólmos ügy” hírhedtté vált, nagytétényi környezetszennye­ződést okozó Metal­lochemiát a Metalloglobus 1983-ban meg­vette a Csepeli Fémműtől. Ez utóbbi felelős a szerződés sze­rint minden korábbi környezeti károkozásért. Bár 1977-től a leg­­szennyezőbb technológiákat le­állították, van mit felróni az 1910 óta működő üzemnek. A nyolc évtizedes szennyezés következ­tében az 1990 májusában 24 órán belül bezárt gyár területén 800 ezer tonna fémkohászati salak gyűlt össze, a kerítésen kívüli egy kilométer sugarú körben pe­dig a talaj fél méter mélységben szennyezett ólommal és más ne­hézfémekkel. (Folytatás a 3. oldalon) Éj Suzuki kisautó Indiából A Suzuki autógyár egy új, csapotthátú kisautó gyártását kezdte meg a hét végén Indiában. Az 1000 köbcentiméter hengerűrtartalmú motorral felszerelt autókat elsősorban Nyugat-Európába kívánják értékesítni — Alto néven. A Suzuki indiai érdekeltségé­nél, a Maruti Udyog Ltd.-nél 1995-ben 70 ezer darabra kíván­­ják felfuttatni a termelést, amely­­nek több mint felét exportra szán­ják. Az első Altók jövő év elején érkeznek Hollandiába, áruk kö­rülbelül 7 ezer dollár lesz—mond­ta K C. Bhargava, a Maruti gyár igazgatója. A Maruti Indiában Zen néven már jövő hónapban meg­kezdi az új Autók értékesítését. A kiskocsiból a tervek szerint 7 ezer darab készül az 1994. már­cius 31-én véget érő pénzügyi évben. A rákövetkező 12 hónap­ban 20-25 ezer darab gyártását tervezik, amelynek 75-80 szá­zalékát szánják exportra. A Maruti, amelyben jelenleg 50-50 százalékos érdekeltsége van a Suzukinak és az indiai kormánynak, 1987-ben kezdett külföldre szállítani. Az export 1991 — 1992-ben érte el a csú­csát, amikor 23 ezer kisautót ér­tékesítettek külföldön — főként Kelet-Európában. A jugoszlávi­ai polgárháború kitörése után — a délszláv ország volt a legfon­tosabb felvevő piac — 12 ezerre csökkent a külföldi értékesítés. (Reuter) Kelet-Németország Sztrájk hatvan év után Hétfőn sztrájkba lépett 16 ezer munkás Németország keleti felében, és várható, hogy a sztrájk a hét folyamán kiterjed. Ez a munkabeszüntetés eddig a legélesebb jele annak, hogy milyen feszültségeket okoz a tervgazdaságról a piacgazdaságra való áttérés még akkor is, ha a legnagyobb európai gazdaság ereje finanszírozza. Ez a folyamat azonban nemcsak és nem elsősorban pénzügyi probléma. Brandenburgban 6000 acél­ipari munkás, Szászországban pedig 10 ezer gépipari munkás szüntette be a munkát hétfőn hajnalban, illetve reggel. Ezzel megkezdődött Németország ke­leti részében az első hivatalos sztrájk 60 évvel azután, hogy Hitler 1933. május 1-je után be­tiltotta a szakszervezeteket, és 40 évvel azután, hogy 1953 júni­­usában a szovjet tankok letipor­ták a “normarendezés” ellen til­takozó berlini munkások felke­lését. A sztrájk várhatólag kiterjed mind az öt keletnémet tarto­mányra. Kedden 38 ezer sztráj­kolom számítanak. A keleti tar­tományokban 330 ezer fémipari munkás dolgozik. A sztrájk oka az, hogy a munkáltatók a rossz konjunktúrára hivatkozva csak 9 százalékos béremelést kínál­tak ez évtől az 1991-ben ígért 21-26 százalék helyett, amely azt hivatott szolgálni, hogy a keleti bérek három év alatt utol­érjék a nyugati béreket. (Folytatás a 2. oldalon) ­­J KÖZÉPÁRFOLYAMOK (1993. IV. 1.— V. 3.) Veszteséges tőzsdecégek Munkatársunktól A MÜSZI vezetése 70-100 millió forintos nyereséget vár az idén. Optimizmusuk alapja, hogy sikerült megegyezni a Re­álbankkal a mezőgazdasági és számítástechnikai társaság 350 millió forintos tartozásának ren­dezéséről. További két, ugyancsak tőzs­dén szereplő cég hozta nyilvá­nosságra első negyedéves mér­legét. Az IBUSZ és a Dunahol­­ding egyaránt veszteséges volt az év első három hónapjában. A Dunaholding közgyűlésén a ta­valyi csaknem 700 millió forin­tos veszteség ellenére arról dön­töttek, hogy az általános tartalé­kokból 40 százalék osztalékot fizetnek hűséges részvényese­iknek. Ugyancsak gyenge évet zárt ta­valy az OTP Bank. A tulajdono­sokat azonban legalább az vigasz­talhatja, hogy az ország legna­gyobb pénzintézetének elmúlt évi mérlege nem fordult mínuszba. (Tudósításaink a 14. oldalon) Ausztrál gyapjú Magyarországon? Az eladatlan ausztrál gyapjú­hegyek számára a kelet­európai piac jelenti a megol­dást — legalábbis ezt reméli az Ausgro Coop Ltd. ausztrál gyapjúkereskedő szövetkezet, amely a termék itteni értékesí­tésére jött létre. Az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium Piaci Főosztályától kapott tájékoztatás szerint az évek óta tartó gyapjútúltermelés hazánkat is sújtja. Németh Pál, a minisztérium gyapjúkereskedel­mi illetékese ugyanakkor rá­­m­utatott, hogy a gyengélkedő ha­zai mezőgazdaság, ezen belül is a juhtenyésztés visszaesése miatt már nincs akkora túlkínálat bel­földi gyapjúból, mint korábban. (Folytatás a 2. oldalon) EK—Csehország Előrelépés Nem lehet egymással összemos­ni a minap megoldódott “hús­ügyet” és az Európai Közösség (EK) acélbehozatali kvótáinak kérdését — figyelmeztette hét­főn cseh vendéglátóit Hans van den Broek, az EK brüsszeli bi­zottságának kül­kapcsolatokkal foglalkozó tagja. Ugyanakkor elismerte, hogy érzékeny kérdésekben olyan dön­tési mechanizmust kell kialakíta­niuk az EK-országoknak, ami ki­zárja a meglepetésszerű, félreér­telmezhető és káros mellékhatá­sokkal járó határozathozatalt. A feleknek sikerült megálla­podni a készülő EK—cseh társu­lási egyezmény “emberi jogi zá­radékának” kérdésében. (MTI) Gyenge forgalom Tokióban még mindig tar­tanak az ünnepek, és hétfőn a londoni valutapiac sem nyi­tott ki. A két valutaközpont hiánya rányomta a bélyegét az egész napra, ezért számot­tevő változás nem történt az árfolyamokban. A német gaz­daság helyzete és az orosz ese­mények miatt a héten a márka gyengülésére lehet számítani. (AP-DJ)

Next