Világgazdaság, 1993. május (25. évfolyam, 83/6090-102/6109. szám)
1993-05-04 / 83. (6090.) szám
« A VILÁGGAZDASÁG JELENTI ■ Rövidesen változik a bankközi devizapiac működése. Az MNB a jövőben félszázalékos intervenciós sávot vezet be. Ez azt jelenti, hogy nem a jelenlegi hivatalos vételi, illetve eladási árfolyamokon vásárolja, illetve árusítja a devizát, hanem a középárfolyamhoz viszonyítva 0,5 százalékkal drágábban ad el, illetve 0,5 százalékkal olcsóbban veszi meg a kereskedelmi bankok külföldi pénzét — közölte Pásztor Csaba, az MNB főosztályvezetője az MTI-vel. ■ Nincs szó arról, hogy a közeli napokban sor kerülne a magyar—szlovák kormányfői találkozóra. Ezt Herman János külügyi szóvivő válaszolta az MTI kérdésére, miután Vladimír Meciar szlovák miniszterrelnök vasárnapi tévébeszédében jelentette be Antall József szlovákiai látogatását, megemlítve, hogy magyar kollégája a meghívását elfogadta. ■ Kemény bírálattal illették az osztrák zöldek tegnap a hivatalos látogatáson Ausztriában tartózkodó Meciar szlovák miniszterelnököt, “végzetesnek és visszahúzónak” minősítve a szlovák kormány környezeti és kisebbségi politikáját. ■ Szlovákia hétfőn 3 százalékkal felértékelte a koronát az ECU-höz képest — jelentette be a szlovák jegybank szóvivője. A lépéssel Pozsony arra kívánt reagálni, hogy április végére Szlovákiának 56 millió ECU-s kereskedelmi többlete halmozódott fel Csehországgal szemben. Az Országgyűlés tegnap napirendre tűzte a magyar—ukrán alapszerződést. Előzőleg elutasította Balás István (MDF) indítványát, amely arra irányult, hogy ne vegyék fel a most kezdődő ülés tárgysorozatába az alapszerződés megerősítéséről rendelkező országgyűlési határozati javaslatot. ■ Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) genfi közgyűlése tegnap felfüggesztette Jugoszlávia tagságát. Az EK javaslatát Jugoszlávia mellett Oroszország és Zimbabwe utasította el. ■ A boszniai szerb parlament ratifikálni fogja a Radovan Karadzics által Athénben aláírt boszniai béketervet — jelentette ki Goran Hadzics, az úgynevezett Krajinai Szerb Köztársaság elnöke. ■ Lengyelországnak jó és hatékony törvényekre van szüksége, ezért kell mielőbb megszületnie az új alkotmánynak — mondta Lech Walesa köztársasági elnök tegnap Varsóban, a lengyel nemzeti ünnepen. ■ Ukrajna hamarosan saját tulajdonába veszi a területén lévő volt szovjet atomfegyvereket, és bár teljesíti a Start-szerződés előírásait, nem fog csatlakozni az atomsorompó-szerződéshez — közölte az ukrán parlament védelmi bizottságának tagja a The Wall Street Journalnak adott nyilatkozatában. ■ Ismeretlen fegyveresek tegnap lelőtték az örmény vasútügyi minisztert Jereván központjában. Valószínűleg egy helyi alvilági banda gyilkolta meg a politikust az örmény nemzetbiztonsági hivatal szerint. ■ Tádzsikisztán délkeleti részén tovább folytatódtak az összecsapások az Afganisztánból beszivárgott muzulmán harcosok és a kormányalakulatok között. A hét végi harcokban több mint ötven muzulmán és két kormánykatona vesztette életét. ■ Kirgizsztán lesz az első közép-ázsiai köztársaság, amely kilép a rubelzónából, mert parlamentje tegnap megszavazta, hogy az ország saját pénzt vezessen be. ■ Az iráni hadsereg tegnap már harmadik napja folytatott harci tevékenységet Irak északi, kurdok lakta területein. Az iráni támadásnak számos sebesültje van. ■ Andreotti szenátor, volt olasz miniszterelnök kérte mentelmi joga felfüggesztését és azt, hogy a szenátus járuljon hozzá bűnvádi eljárás lefolytatásához ellene a maffiához fűződő kapcsolatainak gyanúja miatt. ■ Németország Szociáldemokrata Pártja tegnap megvált elnökétől, az 53 éves Björn Engholmtól, amiért nem mondott igazat a karrierjét elősegítő Barschel-ügyet kivizsgáló bizottság előtt 1987 novemberében. ■ Alkotmányellenesek a helyiséggazdálkodásról szóló rendelkezések — mondta ki tegnapi határozatában az Alkotmánybíróság. A kifogásolt rendelkezéseket 1993. december 31-i hatállyal semmisítette meg. 28,50 Ft VILAGGAZDASAG XXV. évfolyam, 83. (6090.) szám ÜZLETI NAPILAP 1993. május 4., kedd I F A B O *93 9—12. oldal MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL EGY VOLT MINISZTERELNÖK HALÁLÁRA2 HÁTTÉRFEJLESZTÉS A TÁVKÖZLÉSBEN3 MAGYAR-NÉMET GAZDASÁGI KLUB5 AZ IMF KELET-EURÓPÁRÓL7 WIRTSCHAFTSKURIER 13 MAI ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK: NAGY-BRiTANNIA II. Erzsébet királynő ma kezdődő háromnapos látogatása kapcsán a brit kereskedelmi tanácsos és a külgazdasági minisztérium illetékese a kétoldalú brit-magyar kereskedelmi kapcsolatok további fejlődését jelzi előre, amelyhez hozzájárulhat az is, hogy a szigetországi gazdaság kilábalóban van a recesszióból. " A brüsszeli bizottság javasolja Piackönnyítések Kelet-Európának Az Európai Közösség (EK) brüsszeli bizottsága jóváhagyta azt javaslatot, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben és gyorsabb ütemben bontsák le a kelet-európai országok importját sújtó EK-vámtételeket —jelentette ki Hans van den Broek, a Közösség külügyi kapcsolatokért felelős bizottsági tagja. Az EK nagyobb segítséget ígér továbbá az infrastukturális beruházásokhoz. Juhász Endre, a külgazdasági minisztérium európai hivatalának államtikára a Világgazdasággal közölte, hogy Budapestet nem lepték meg a bizottsági javaslatok, amelyeket minden bizonnyal megvitatnak van den Broek mai magyaroszági tárgyalásain is. A döntésnek a magyar exportra gyakorolt hatásáról még korai lenne számadatokat közölni — jelentette ki a Világgazdaságnak Gottfried Péter kereskedelmi főtanácsos, a Magyar Köztársaság EK mellé rendelt missziójának helyettes vezetője. Közölte, hogy az EK számára ellentételezés nélküli kereskedelemkönnyítő javaslat meghozatalában minden bizonnyal nagy szerepe volt azoknak az év eleji magyar, lengyel és cseh kéréseknek, hogy a társulási szerződésekben meghatározott vámcsökkentési, illetve a kvótaemelési ütemet gyorsítsák. Hozzátette, hogy a brüsszeli javaslatot még jóvá kell hagynia a koppenhágai csúcstalálkozón az EK Tanácsának is. A tanácsos a PHARE alapról elmondta, hogy az eddig csak tanácsadásra volt igénybe vehető, de most a fejlettebbnek mondható kelet-európai országok kívánságára, ezen belül is kifejezetten Magyarország javaslatára az EK szorgalmazza, hogy azt ezentúl az infrastruktúra fejlesztésébe is fokozottabban be lehessen vonni. (Folytatás a 2. oldalon) A Metalloglobus esete a Metallochemiával Perelik az államot is A nagytétényi önkormányzat és 1271 ottani lakos 5,6 miliárd forint kártérítési igénnyel keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz a magyar állam és a Metalloglobus ellen - jelentették be a XXII. kerületi önkormányzat tegnapi tájékoztatóján. Más módon nem tudták érvényesíteni követeléseiket — hangoztatták. Egy februári emlékeztető szerint viszont a mostani felperesek még egyetértettek a rehabilitációs tervvel — tájékoztatta a Világgazdaságot dr. Vajda László, a Metalloglobus vezérigazgatója. A Metalloglobus privatizációjának előkészületeivel is fűszerezett történet előzménye, hogy az “ólmos ügy” hírhedtté vált, nagytétényi környezetszennyeződést okozó Metallochemiát a Metalloglobus 1983-ban megvette a Csepeli Fémműtől. Ez utóbbi felelős a szerződés szerint minden korábbi környezeti károkozásért. Bár 1977-től a legszennyezőbb technológiákat leállították, van mit felróni az 1910 óta működő üzemnek. A nyolc évtizedes szennyezés következtében az 1990 májusában 24 órán belül bezárt gyár területén 800 ezer tonna fémkohászati salak gyűlt össze, a kerítésen kívüli egy kilométer sugarú körben pedig a talaj fél méter mélységben szennyezett ólommal és más nehézfémekkel. (Folytatás a 3. oldalon) Éj Suzuki kisautó Indiából A Suzuki autógyár egy új, csapotthátú kisautó gyártását kezdte meg a hét végén Indiában. Az 1000 köbcentiméter hengerűrtartalmú motorral felszerelt autókat elsősorban Nyugat-Európába kívánják értékesítni — Alto néven. A Suzuki indiai érdekeltségénél, a Maruti Udyog Ltd.-nél 1995-ben 70 ezer darabra kívánják felfuttatni a termelést, amelynek több mint felét exportra szánják. Az első Altók jövő év elején érkeznek Hollandiába, áruk körülbelül 7 ezer dollár lesz—mondta K C. Bhargava, a Maruti gyár igazgatója. A Maruti Indiában Zen néven már jövő hónapban megkezdi az új Autók értékesítését. A kiskocsiból a tervek szerint 7 ezer darab készül az 1994. március 31-én véget érő pénzügyi évben. A rákövetkező 12 hónapban 20-25 ezer darab gyártását tervezik, amelynek 75-80 százalékát szánják exportra. A Maruti, amelyben jelenleg 50-50 százalékos érdekeltsége van a Suzukinak és az indiai kormánynak, 1987-ben kezdett külföldre szállítani. Az export 1991 — 1992-ben érte el a csúcsát, amikor 23 ezer kisautót értékesítettek külföldön — főként Kelet-Európában. A jugoszláviai polgárháború kitörése után — a délszláv ország volt a legfontosabb felvevő piac — 12 ezerre csökkent a külföldi értékesítés. (Reuter) Kelet-Németország Sztrájk hatvan év után Hétfőn sztrájkba lépett 16 ezer munkás Németország keleti felében, és várható, hogy a sztrájk a hét folyamán kiterjed. Ez a munkabeszüntetés eddig a legélesebb jele annak, hogy milyen feszültségeket okoz a tervgazdaságról a piacgazdaságra való áttérés még akkor is, ha a legnagyobb európai gazdaság ereje finanszírozza. Ez a folyamat azonban nemcsak és nem elsősorban pénzügyi probléma. Brandenburgban 6000 acélipari munkás, Szászországban pedig 10 ezer gépipari munkás szüntette be a munkát hétfőn hajnalban, illetve reggel. Ezzel megkezdődött Németország keleti részében az első hivatalos sztrájk 60 évvel azután, hogy Hitler 1933. május 1-je után betiltotta a szakszervezeteket, és 40 évvel azután, hogy 1953 júniusában a szovjet tankok letiporták a “normarendezés” ellen tiltakozó berlini munkások felkelését. A sztrájk várhatólag kiterjed mind az öt keletnémet tartományra. Kedden 38 ezer sztrájkolom számítanak. A keleti tartományokban 330 ezer fémipari munkás dolgozik. A sztrájk oka az, hogy a munkáltatók a rossz konjunktúrára hivatkozva csak 9 százalékos béremelést kínáltak ez évtől az 1991-ben ígért 21-26 százalék helyett, amely azt hivatott szolgálni, hogy a keleti bérek három év alatt utolérjék a nyugati béreket. (Folytatás a 2. oldalon) J KÖZÉPÁRFOLYAMOK (1993. IV. 1.— V. 3.) Veszteséges tőzsdecégek Munkatársunktól A MÜSZI vezetése 70-100 millió forintos nyereséget vár az idén. Optimizmusuk alapja, hogy sikerült megegyezni a Reálbankkal a mezőgazdasági és számítástechnikai társaság 350 millió forintos tartozásának rendezéséről. További két, ugyancsak tőzsdén szereplő cég hozta nyilvánosságra első negyedéves mérlegét. Az IBUSZ és a Dunaholding egyaránt veszteséges volt az év első három hónapjában. A Dunaholding közgyűlésén a tavalyi csaknem 700 millió forintos veszteség ellenére arról döntöttek, hogy az általános tartalékokból 40 százalék osztalékot fizetnek hűséges részvényeseiknek. Ugyancsak gyenge évet zárt tavaly az OTP Bank. A tulajdonosokat azonban legalább az vigasztalhatja, hogy az ország legnagyobb pénzintézetének elmúlt évi mérlege nem fordult mínuszba. (Tudósításaink a 14. oldalon) Ausztrál gyapjú Magyarországon? Az eladatlan ausztrál gyapjúhegyek számára a keleteurópai piac jelenti a megoldást — legalábbis ezt reméli az Ausgro Coop Ltd. ausztrál gyapjúkereskedő szövetkezet, amely a termék itteni értékesítésére jött létre. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Piaci Főosztályától kapott tájékoztatás szerint az évek óta tartó gyapjútúltermelés hazánkat is sújtja. Németh Pál, a minisztérium gyapjúkereskedelmi illetékese ugyanakkor rámutatott, hogy a gyengélkedő hazai mezőgazdaság, ezen belül is a juhtenyésztés visszaesése miatt már nincs akkora túlkínálat belföldi gyapjúból, mint korábban. (Folytatás a 2. oldalon) EK—Csehország Előrelépés Nem lehet egymással összemosni a minap megoldódott “húsügyet” és az Európai Közösség (EK) acélbehozatali kvótáinak kérdését — figyelmeztette hétfőn cseh vendéglátóit Hans van den Broek, az EK brüsszeli bizottságának külkapcsolatokkal foglalkozó tagja. Ugyanakkor elismerte, hogy érzékeny kérdésekben olyan döntési mechanizmust kell kialakítaniuk az EK-országoknak, ami kizárja a meglepetésszerű, félreértelmezhető és káros mellékhatásokkal járó határozathozatalt. A feleknek sikerült megállapodni a készülő EK—cseh társulási egyezmény “emberi jogi záradékának” kérdésében. (MTI) Gyenge forgalom Tokióban még mindig tartanak az ünnepek, és hétfőn a londoni valutapiac sem nyitott ki. A két valutaközpont hiánya rányomta a bélyegét az egész napra, ezért számottevő változás nem történt az árfolyamokban. A német gazdaság helyzete és az orosz események miatt a héten a márka gyengülésére lehet számítani. (AP-DJ)