Világgazdaság, 1993. június (25. évfolyam, 103/6110-123/6130. szám)
1993-06-02 / 103. (6110.) szám
1993. június 2. PARLAMENT EFTA-megállapodás Az Országgyűlés tegnapi ülésén elfogadta — egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett — az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamaival 1993. március 29-én kötött szabadkereskedelmi megállapodást, valamint a magyar—finn mezőgazdasági megállapodás megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere a határozathozatal előtt méltatta az egyetértést, ami a külgazdasági stratégia fő céljait illeti. Ez a nemzetpolitikai együttműködés, ami a megállapodások támogatásában nyilvánult meg — a miniszter szavai szerint — javára válik Magyarország nemzetközi megítélésének is. Az országgyűlési határozat szerint július 1-jén életbe léphetnek az EFTA-tagországokkal Genfben kötött megállapodások. Ezek értelmében a jelenlegi magyar ipari export 85 százaléka teljesen szabadkereskedelmi feltételekkel juthat a két ország piacára. Az élelmiszeripari cikkeknél megszűnnek a termékek értékének feldolgozóipari hányadát érintő vámok. Magyar részről a vámlebontás menetrendje megfelel az EK—magyar társulási megállapodásban szereplő ütemezésnek, és a mennyiségi korlátozások felszámolása is azonos határidőig történik. Ez azt jelenti, hogy a szerződés aszimetrikus jellegű. Hazánk később nyitja meg piacait az EFTA- tagországok előtt — teljes mértékben 2001-ig —, mint azok a magyar áruk előtt. A magyar— finn megállapodás azt teszi lehetővé, hogy Magyarország szükség esetén Finnországgal szemben is alkalmazhassa a többi EFTA-országgal vagy az EK- val szemben foganatosított védőintézkedéseket. (MTI) Konzultáció a Duna Tv-ről A Miniszterelnökség és a Hungária Tv Alapítvány, valamint a Duna Tv vezető munkatársai megbeszélést folytattak a magyar műholdas televízió működésének első féléves tapasztaltairól — tudósít az MTI. A konzultációról Juhász Judit elmondta: a résztvevők nagy jelentőséget tulajdonítottak a határon túli magyarság kiemelkedő közéleti és egyházi személyiségei által kinyilvánított véleménynek, amelyben kívánatosnak és nélkülözhetetlennek tartják a Duna Tv fejlesztését, és szerepét az anyanyelvi kultúra közvetítésében. A megbeszélésen áttekintették a második fél évre tervezett, a filmvetítéseken kívüli programok gazdasági és pénzügyi problémáit. A jelenlévők megállapították, hogy a közeljövőben ki kell alakítani az együttműködést az MTV és a Duna Tv között, s kimunkálni a két intézmény műsorcseréjének lehetőségeit. A megbeszélésen többek között jelen volt Csoóri Sándor, dr. Molnár József, Kodolányi Gyula, Sára Sándor, Katona Tamás, Marinovich Endre és a hírügynökséget tájékoztató kormányszóvivő. Sikeres a Pillér Sikeres volt a Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap jegyzése — tájékoztatta az MTI-t Forgó Ferenc, az alapot kezelő cég igazgatója. A március 16-tól május 31-ig tartó jegyzési időszak alatt az alap befektetési jegyeiből mintegy 2 milliárd forint értékűt jegyeztek. Cigaretták vándorútja Patthelyzetben a dohányipar Munkatársunktól A dohányipar füstölög. A nagy nyugati befektetők — a Philip Morris, a Reemtsma és a BAT — mind erősebben sürgetik a piacvédelmet. A csempészet, a feketepiac olyan méreteket ölt Magyarországon — a három nagy egybehangzó véleménye szerint —, hogy már nem lehet megtervezni a piaci stratégiát. Magyarország nagy fogyasztó cigarettákból: évente 27 milliárd szálat füstölnek el a dohányzók. A hazai gyártás a szükségletek mintegy 90 százalékát fedezi. A külföldi cigarettákra 90 százalékos vám van, ennek ellenére a Magyarországon nem gyártott Marlborót — amely ma a legnépszerűbbek közé tartozik — a feketepiacon 65-75 forintos áron forgalmazzák. Ez csak úgy lehetséges, ha sem a cigarettákra érvényes 70 százalékos adót, sem pedig a 90 százalékos vámilletéket nem fizetik be. A dohányipar felmérése szerint ma mintegy 4,5 milliárd darab cigaretta kerül a lakossághoz a feketepiac útján. A cigarettagyártók tartanak attól, hogy a csempészet miatt kieső adóbevételeket és vámot úgy próbálja kompenzálni a kormányzat, hogy tovább emeli az élvezeti cikkek adóját. Erre már hangzottak el javaslatok a parlamentben is. 1992-ben az összes csempészáru 40 százalékát foglalták le, 1300 esetben kezdeményeztek eljárást. A lefoglalt áru értéke meghaladta a 700 millió forintot. Paradox módon a feketepiac árualapját a lefoglalt cigaretták is növelik. A bíróságok ugyanis általában felkínálják megvásárlásra a rakományt annak a gyárnak, amelyiktől eredetileg az áru származott. A dohánygyárak azonban nem hajlandók arra, hogy leszállított áron visszavásárolják cigarettáikat, ők a szállítmányok megsemmisítése mellett vannak. A bíróságok viszont felkínálhatják megvásárlásra a lefoglalt árut bármilyen jogi személynek. A kisvállalkozók így közvetlenül a bíróságtól szerezhetik be — mélyen leszállított áron — azt a mennyiséget, amelyet a dohánygyárak konkurenciájaként forgalmaznak. Játék a feltételekkel Pályázatbontás bonyodalmakkal A hazai versenytárgyalásokat már harmadik éve kisebb vagy nagyobb botrányok kísérik. Nem maradt el a szabálytalanság a múlt héten a mobil telefonhálózat koncessziójára kiírt GSM- pályázat bontásánál sem. Az esélyesnek tartott DRFH konzorcium — amely a hirdetésekben E-Tel néven vált ismertté — elmulasztotta a kiírás egyik fontos feltételét teljesíteni: nem mellékelte pályázatához a teljesítés garancianyilatkozatát. A tárca képviseletében Bölcskei Imre helyettes államtitkár először a másik négy csoport képviselőjét próbálta rábírni arra, hogy adják beleegyezésüket a hiányos ajánlat elfogadásához, majd miután ez nem sikerült, a versenytárgyalást kiíró tárca nevében úgy döntött, hogy nem diszkvalifikálják a DRFH konzorciumot. * Egy telefonpályázatnál már megégette magát a magyar kormányzat, amikor kiderült, hogy a telefonrendszer kiválasztására kiírt versenytárgyalást nem a 100 fős szakmai zsűri pontrendszere alapján, hanem egyszerű kormánydöntéssel bírálták el. Egészen a parlamenti albizottság vizsgálatáig lehet tagadni a tényeket, üzleti érdekekre való hivatkozással el lehet titkolni a valóságos adatokat. Sajátos, hogy akkor is előre lejátszott meccsről beszéltek benfentesek és kibicek, s a suttogásból valóság lett: a nyertesek tényleg azok lettek, akikről mindenki előre sejtette. A mobilrendszerre kiírt pályázatnál kísérteties a hasonlóság, csakhogy itt már a bontásnál szabálytalanságon érték az egyik legnagyobb esélyest, a Deutsche Bundespost Telekom, a France Telecom, a British Telecom és az Antenna Hungária nevével fémjelzett konzorciumot. A szabálytalanság nem nagy, de ahhoz éppen elég, hogy egy szigorú pályázati elbírálás során kizárják az érintetteket a további versenyből. Dehát hogyan is lehetne lefuttatni egy olyan versenyt, amelyen a befutó már a startjelnél elvérzik. Márpedig a DRFH konzociumra nagyon nehezen lehetne ráfogni, hogy gyakorlatlan pályázó, inkább csak feledékenységről lehet szó, amelyet utólag jóvá lehet tenni. Csakhogy a feltételek között szerepel az a bizonyos kitétel, hogy a pályázatok bontása után, módosításnak helye nincs. Lehetne persze úgy is kiírni versenytárgyalást, hogy bizonyos időtartamon belül még helyesbíthetnek, illetve pótolhatnak a pályázók. A GSM-pályázat azonban nem ilyen volt. A tárcának vállalnia kellett a kisebb botrányt, hogy elkerülhesse az esetleges nagyobbat, amelyet a nagy esélyes rendezhetett volna, ha pályázatát nem fogadják el. Mindez csupán azért érdemel szót, mert jól tükrözi azt a gazdasági morált, amellyel versenytárgyalásainkat intézzük. Nemcsak a távközlésben, hanem a privatizáció során is, s minden olyan alkalommal, amikor rendre magunk szegjük meg az általunk felállított játékszabályokat. Elfelejtve, hogy akinek az adott szavára nem lehet alapozni, annak máskor nincs hitele. Bán Zsuzsa VG-KÖRKÉRDÉS GAZDASÁG Mi várható az áfa-kulcsok emelésétől? (Folytatás az 1. oldalról) Sárkány Sándor, a Lakásszövetkezetek Országos Szövetségének főtanácsosa: Mivel az újabb áfa-rendezés mindenféle közüzemi díj árának emelését, így az eddig nullakulcsos áramdíj növelését is kilátásba helyezi, tovább súlyosbodik az 1400 szövetkezetben mintegy 300 ezer lakás tulajdonosának helyzete. Nagy gond, hogy a fenntartásra, fejlesztésre befizetett pénzek 90 százalékát már most is a közüzemi díjak kiegyenlítésére fordítják a szövetkezetek. Ez azt jelenti, hogy — ahol egyáltalán be tudják hajtani a pénzt — ott sem jut mindenütt a felújításra, mert a közösségek jelenleg a felújítási alapból kénytelenek fenntartásra költeni. A szövetkezetek kintlévősége, a tagok hátraléka megközelíti a félmilliárd forintot. Ebben a helyzetben az áfa-emelés hatására a tagok tartozásának további növekedése várható. Z. Fenyvesi Géza, a Pharmafontana Budapest Gyógyszerellátó Vállalat igazgatóhelyettese: Ha a gyógyszereket is áfa terheli, annak többféle közvetlen hatása lesz. Teljesen nyilvánvaló, hogy kénytelenek leszünk emelni az áfa mértékével az árakat. A készletezés az eddiginél is nagyobb pénzeszközöket köt le, és ez tovább nehezíti a vállalatok likviditását. Kedvezőtlen költségvonata van annak is, hogy át kell írni a számítógéprendszer szoftverjét.) Schopper János, a Szegedi Tejipari Vállalat igazgatója. Az eddigi áfa-rendezés a fogyasztás csökkenésével járt. Egy újabb forgalmi adó növelés 4-5 százalékos visszaesést okozhat. Mivel a közüzemi díjak (víz, villany) forgalmi adója is növekszik, a termékárat kénytelenek leszünk ezekkel is megtoldani. Korábban azt tapasztaltuk, hogy a kényszerű áremelések — benne az adóterhek — miatt elsősorban a tartós tejtermékek, így például a sajtok forgalma esett vissza. Dr. Inotai Csaba, a Skála- Trade Rt. kereskedelmi vezérigazgatója: Az élelmiszerek forgalmazására kivetett 6 százalékos áfa-kulcs 10 százalékra emelése egyértelműen áremelkedéseket okoz hosszabb távon. Ennek inflációs hatása nem lesz csekély. Mi a szupermarketekben még mindig nem terheljük több mint 200 élelmiszertermék árát a korábban bejelentett 6 százalékos áfá-val, hanem árrésünk terhére ekkora engedményt adunk vásárlóinknak. Az új áfa-kulcsokat hallva alaposan meg kell fontolnunk, hogy tudjuk-e tartani ígéretünket, miközben az állam új terhet ró a forgalmazásra. Azon kell gondolkodnunk, hogy csökkentsük-e az eddig olcsóbban adott termékek számát, vagy szüntessük meg egészen a kedvezményt. O Ficzek Zoltán, a győri Gastron Vendéglátó Rt. pénzügyi igazgatója: Az áfa újabb emelése az előfizetéses étkeztetést végképp tönkreteheti. Nemcsak a nyersanyagok, a félkész termékek, hanem az áram és a vízdíj forgalmi adóval való terhelése is okozhatja, hogy a forgalom ebben a szektorban teljesen visszaeseik. Már eddig is 15- 20 százalékra fogyatkozott a megrendelések száma, mióta különféle okok miatt 12-13 forintról 84-85 forintra kellett növelni az árat. Fehér István VG-FÓKUSZ Saját kútjainál emeli az üzemanyagárakat a MOL Rt. Mint az a táblázatból kiolvasható, a benzináremelés után a többi ország árszintéhez képest Magyarország még mindig a középmezőnyben található. Ez azonban megtévesztő lehet, mert a magyar átlagkereset messze elmarad a nyugati országokban tapasztalt mértéktől, így a benzin itthon viszonylag jóval drágább, mint a fejlett ipari országokban. Az ólmozatlan 95-ös szuperbenzin árai Európában 1993. június pfennig/liter PL L CZ CH H A DK GB B D F NL I Forrás: Arai—VG ■m VILÁGGAZDASÁG 3 Ki képviseli a munkáltatókat? (Folytatás az 1. oldalról) — Mivel az 1993. március 21-i választás sikeres volt, a munkavállalói képviselet adott A tb-önkormányzat testületeiben a munkáltatókat ki fogja képviselni? — kérdeztük dr. Kameniczky Istvánt. — A sikeres választások eredményeképpen a munkavállalók — a szakszervezeteken keresztül — a nyugdíjbiztosítási önkormányzathoz 32 főt, az egészségbiztosítási önkormányzathoz pedig 30 főt delegálhatnak. Az egészségbiztosításnál a munkáltatók képviselőinek a másik 30 helyet kell kitölteniük. A felügyelőbizottság tiszte szerint 1993 márciusában felhívta a munkáltatók képviselőit az Érdekegyeztető Tanácsban (ÉT), hogy az ott képviselt munkáltatói szervezetek jelöljék meg delegáltjaikat a tb-önkormányzatba. Az egyeztetés folyik, névsor még nincs. A munkáltatók körében még ebben a pillanatban is vitatott, hogy kik és milyen arányban képviselik majd a magyar munkáltatókat a két tb-önkormányzati testületben. Különösen vitás a közalkalmazottakat foglalkoztató munkáltatók — önkormányzatok, egészségügyi szervezetek, iskolák, minisztériumok stb. — képviseleti aránya. —Mi alapján lehet ezt eldönteni? — A közalkalmazottak munkaadói — híresztelések szerint — létszámarányuknál fogva a 30 helyből egyharmadra tartanak igényt, míg a többi munkáltató legfeljebb néhány hely elfoglalását tartja indokoltnak. A helyek számát mindenféle közgazdasági közelítések mentén lehet védeni és támadni. Ilyen például, hogy nagyobb súllyal essék latba az elsődleges jövedelemtermelők — termelő és szolgáltató vállalkozások —, kisebbel a másodlagos elosztásban szereplők, például az állami költségvetés, illetve a települési önkormányzatok által finanszírozottak aránya. A másik megközelítés lehet a befizetett tb-járulék tömegének aránya, de számos más közelítés is lehetséges. Ezeknek az eldöntése politikai kérdés is. Az FT munkavállalói oldalának szakértőjeként mivel magyarázza ezt a helyzetet? — Az ÉT szakértőjeként is tapasztaltam, hogy a közalkalmazottak munkáltatóinak érdekképviselete nem megoldott. A közalkalmazottakat foglalkoztató munkáltatók önálló érdekképviseleti szervezetet nem hoztak létre, miután — a tapasztalatok szerint joggal — úgy vélték, hogy munkaadói érdekeiket a kormány megfelelő módon képviseli. Ebből következik, hogy ma nincs is olyan szervezet, amely a törvény előírásai szerint a közalkalmazotti munkaadók delegálását meg tudná oldani. Sokan nem bíztak abban sem, hogy a választás sikeres lesz, így az utóbbi két hétben próbáltak megoldást keresni. Ha nem sikerül megegyezni,ez nemcsak az első közgyűlés összehívását veszélyezteti, de a tb-önkormányzat későbbi munkáját is. A törvény betűjében a munkáltatói képviselet kérdésében joghézag van, ennek megszüntetésére kísérletet teszünk. Egyébként a piaci szférát képviselő munkáltatók már tudomásom szerint kijelölték képviselőiket, ezt néhány napon belül megküldik. Ha a legrövidebb időn belül nem dől el a munkáltatói képviselet egészének sorsa, törvénysértés is bekövetkezhet. Szerencsétlen dolog lenne, ha a munkáltatói képviselet úgy kezdődne meg a tb-önkormányzatokon belül, hogy nem lenne mögötte összerendezett, közös munkaadói érdek. Sz. Molnár János Az Esti Hírlapot is megbírságolták A Versenytanács tegnapi határozatában 700 ezer forintra bírságolta az Esti Hírlapot, mivel tiltott reklámok megjelentetésével tisztességtelen versenyelőnyre tett szert konkurenseivel szemben. Ezzel a döntéssel lezárult — legalábbis a versenyhivatali szakaszban — a múlt év nyarán a Helikon cigaretta reklámkampánya nyomán elindult eljárássorozat egy része. Az utóbbi napok elmarasztaló határozataival az utolsókból lettek elsők, hiszen az Európa, a Kisalföld és az Esti Hírlap ellen csak azután indított eljárást a Versenyhivatal, miután a már folyó vizsgálatokban fény derült rá: a fenti három lap is részt vett a Helikon-kampányban. Az először indult ügyek javarészt még függőben vannak. Vélhetően a döntés előtt álló “heteknek” (Egri Dohánygyár, Leo Burnett, Magyar Hírlap, Népszabadság, Reform, PR Kontakt, Avenir) sem kell már sokáig várniuk, bár a többség nyilván a bíróságon folytatja majd az ügyeket, ha elmarasztaló határozat születik — erre az eddigi tapasztalatok szerint jó esély van. T. L.