Világgazdaság, 1993. augusztus (25. évfolyam, 147/6154-165/6172. szám)
1993-08-03 / 147. (6154.) szám
20 VILÁGGAZDASÁG NEMZETKÖZI GAZDASÁG NEMZETKÖZI HÍREK Zsilvölgyi bányászsztrájk Hétfőn reggel leálltak a bányák a Zsil völgyében, amely Románia fő szénmedencéje, és kezdetét vette a Miron Cozma vezette bányászszakszervezet által meghirdetett sztrájk. A megmozdulást más szakszervezetek, például a mozdonyvezetők képviselői is támogatják. Ugyanakkor a legnagyobb román szakszervezet, a CNSLR-Fratia elhatárolta magát a megmozdulástól, mivel a zsil-völgyi bányászok által követelt bérszint aránytalanul magas, és erős inflációs hatással járna. A kormány által felajánlott 166 ezer lejes átlagbér többszöröse ugyan az országosan engedélyezett átlagbérnek, de a bányászok 234 ezer lejt követelnek. (MTI) Újabb koronaleértékelés? Nem zárta ki a szlovák korona újbóli leértékelését Vladimir Masar, a szlovák jegybank újonnan kinevezett elnöke. A koronát július 10-én értékelték le 10 százalékkal a Nemzetközi Valutaalap feltételezett ajánlása alapján. (Reuter) Többe kerül betegnek lenni Franciaországban Vasárnaptól többe kerül betegnek lenni Franciaországban, miután érvénybe lépett a társadalombiztosítási térítések csökkentéséről hozott intézkedés. Ennek megfelelően megváltozott a kórházi térítési díj: a társadalombiztosítás az eddigi napi 50 helyett 55 frankos hozzájárulást kér a betegektől. Ugyancsak változott a gyógyszerárak visszatérítésének rendszere. A súlyos vagy idült betegségekben szenvedők az eddigi 70 helyett csak 65 százalékot kapnak vissza a társadalombiztosítástól gyógyszerszámlájukból. A könnyű lefolyású, nem veszélyes betegségekre kiírt gyógyszerek árának pedig csak 35 százalékát lehet visszaigényelni az eddigi 40 helyett. Az orvosi vizsgálatok költségének visszatérítéséből is levettek öt százalékot, 75 helyett csak 70 százalékot adnak vissza a betegnek. Az intézkedés célja az, hogy csökkentsék a társadalombiztosítási rendszer hatalmas, 30 milliárd frankos évi deficitjét. Ugyancsak ezt a célt szolgálja, hogy jelentősen, csaknem kétszeresére emelték az úgynevezett általános szociális hozzájárulást, és felemelték a munkanélküli biztosításra befizetendő összeget is. A fizetésekből ez utóbbi célra az eddigi 2,07 helyett 2,42 százalékot vonnak le. (MTI) Orosz olajtender Közel 30 külföldi olajipari vállalat jelezte érdeklődését arra az új versenytárgyalásra, amelyet a távol-keleti Szahalin-sziget olaj- és földgázmezőinek kiaknázására írtak ki. A szerződésminta alapján a külföldi partner a kibányászott kőolaj 50 százalékát exportálhatja. A decemberben kihirdetendő nyertes 6 évre kap kitermelési jogot a tengerparti területeken. (Reuter) Cseh aszálykárok Idén az évtized legrosszabb gabonatermésére számít a cseh statisztikai hivatal, aminek oka a rendkívül száraz időjárás. Várhatóan 6,353 millió tonna gabonát fognak betakarítani az idén, ami 1,5 százalékkal marad el a tavaly begyűjtött mennyiségtől, illetve 27 százalékkal az 1990-es terméstől, amely az évtized legjobbjának számított. (Reuter) Mi a fontos az osztrákoknak az EK-csatlakozásnál? Az osztrákok azt szeretnék, ha hazájuk az Európai Közösséggel (EK) folyó csatlakozási tárgyalások során elsősorban az élelmiszerek Ausztriában megszokott jó minőségét és a rendkívül szigorú osztrák környezetvédelmi törvényeket őrizné meg számukra. Ausztria semlegessége mindössze a harmadik helyen szerepel a fontossági sorrendben. Az osztrákok 44 százaléka kétli, hogy Ausztria érvényesíteni tudja szempontjait. Mindez a Market elnevezésű osztrák közvélemény-kutató intézet június végén lezárt felméréséből derül ki. (MTI) Rekordtermés Oroszországban Idén várhatóan 120-125 millió tonnás gabonatermésre lehet számítani Oroszországban, szemben a tavalyi 106,8 millió tonnával — közölte Alekszandr Zaverjuha miniszterelnök-helyettes. Ez azt jelenti, hogy a múlt évi 26 millió tonnás behozatallal szemben 1993-ban csak 16 millió tonna importjára lesz szükség. (Reuter) Indiai teherautóssztrájk Tovább tart Indiában a teherautósofőrök hétvégén megkezdett munkabeszüntetése, miután zátonyra futottak a kormánnyal folytatott tárgyalások. Az 1,8 millió tagot tömörítő AIMTC szakszervezet közleménye szerint a sztrájkot az állam által kivetett útvám, a határadó, valamint az annak beszedésénél feltételezett korrupció miatt hirdették meg. Az akció ugyan nem terjed ki az egész országra, de számos nagy távolságú áruszállítási útvonalat megbénít. (Reuter) Felfüggeszti termelését egy cseh acélgyár Leállította a termelését két üzemében a pénzügyi gondokkal küszködő Poldi Kladno cseh acélgyár, és 20 százalékkal megkurtította 2 ezer alkalmazottjának a fizetését. A cég illetékese szerint szeptember 1-jétől indítják be újra a termelést, amikor fizetnek a gyár adósaai. A cseh kormány júniusban döntött arról, hogy a rendkívül eladósodott Poldit árverésen értékesíti. A tenderen legalább 6 vállalat fog licitálni az 50-66 százalékos tulajdonrész megszerzésére, köztük az amerikai VCC és Elwood és a svéd Inexa. (Reuter) Pakisztáni atomerőmű kínai szakemberekkel Háromszáz megawattos, nyomottvizes atomerőmű építését kezdték meg kínai szakemberek vasárnap Pakisztánban. A két ország 1991 végén kötött megállapodást a nukleáris technológiai kooperációról. A két fél hangsúlyozta, hogy az Iszlámábádtól mintegy 300 kilométerre délre épülő Chashma Atomerőmű csak békés célokat szolgál. (MTI) Az EBRD Közép-Kelet-Európáról Lengyelország az egyedüli esélyes Közép- és Kelet-Európában idén az első negyedévben továbbra is visszaesett a GDP reálértékben, habár kisebb ütemben, mint a megelőző két évben — olvasható a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legújabb negyedéves jelentésében. A recesszióból való kilábalásra csak Lengyelország esetében látnak lehetőséget a tanulmány szerzői, arról azonban nem szólnak, hogy ez mennyiben vezethető vissza az adósságtörlesztés részleges szüneteltetésére. Az oroszországi átalakulással kapcsolatban az elemzés azt emeli ki, hogy a folyamatot beárnyékolják a felemás intézkedések és a politikai bizonytalanság. A GDP folytatódó visszaesésében fontos szerepe volt a csökkenő mezőgazdasági termelésnek. Ezt részben az általános aszály okozta, részben pedig az, hogy továbbra is késlekedtek a mezőgazdasági privatizációs döntésekkel. Kevés a remény a fordulatra 1993- ban, mert a szerkezeti nehézségek nem szűnnek. Egyes körzetekben ismét aszály van, és az állattenyésztés még csak az idén esik igazán vissza a tavalyi nagy szárazság nyomán. Idén az első négy hónapban a térség országai közül csak a lengyel ipari termelés mutatta a recesszióból való kilábalás jeleit. Az ipari termelés idén folytatódó visszaesését a térség országaiban részben az magyarázza, hogy a nyugat-európai piacokon, főleg Németországban tovább csökken a kereslet — hangoztatja az elemzés. Az egyedüli jó jelnek csak azt tartja, hogy a térségben tovább csökkent az infláció. A kelet-európai országok nagy részében megfigyelhető az export csökkenése és az import növekedése, ami veszélyezteti a fizetési mérlegeket. A deficit a térség legtöbb országában tovább nőtt az idén, és ez mélyebb okokra utal. Ezek: a makacsul gyenge kereslet Nyugat-Európában, a mezőgazdaság gondjai és az EK behozatali korlátozásai. (MTI, Reuter) Súlyos csapás az Európai Pénzügyi Rendszerre (Folytatás az I. oldalról) Mint ismeretes, a rendszer azt jelenti, hogy a jegybankok kötelesek beavatkozni, ha a valuta eléri a felső, vagy az alsó sávhatárt valamelyik más tagállam valutájával szemben. Ha a bankok megegyeznek, közösen is beavatkoznak, mielőtt az árfolyam eléri a határt. A kamatláb változtatásával is védeni lehet a megengedett sávban maradást. Ha ez lehetetlennek látszik, akkor kerül sor a paritás módosítására, erről a Közösség monetáris bizottsága dönt. A nyolcvanas évek eleje óta azonban egészen tavaly szeptemberig egyre ritkultak a paritásmódosítások. Az ingadozási sáv szélesíté -séről szóló határozatot bejelentő sajtóértekezleten az ülésen elnök él belga pénzügyminiszter kijelentette: valamennyi tagállam megerősítette eltökéltéségét a maastrichti szerződésben foglaltak megvalósítása iránt, beleértve az európai monetáris unió jövő év január 1-jétől esedékes második fázisának a megindítását. Ugyancsak teljes az egyetértés abban, hogy a közös pénz megteremtéséhez szabott kritériumokat változatlan formában meg kell őrizni. A tagság egyik kritériuma éppen az, hogy a nemzeti valutának az eddig érvényes 2,25 százalékos szűkebb ingadozási sávban kell ingadoznia legalább két éven át, anélkül, hogy ez komoly feszültséget okozna a rendszerben. A rendkívüli ülésre és a szabályok módosítására azért volt szükség, mert a pénzpiacok kételkedtek abban, hogy az ERM tagvalutáit a holland forint és a német márka kivételével az engedélyezett sávon belül lehet tartani, tekintettel a magas német kamatlábra. A többi tagállam a lanyha konjunktúra és a növekvő munkanélküliség miatt nem emelhette a kamatlábat olyan mértékben, hogy megállítsa a valutájától való menekülést. A szeptember óta változó hevességgel érezhető válságot legutóbb az élezte ki, hogy a Bundesbank a várakozásokkal ellentétben változatlanul hagyta a leszámítolási kamatlábat, noha a spekulánsok már korábban is a monetáris rendszer két alapvalutájának, a német márkának, és a francia franknak az egymáshoz viszonyított árfolyamát vette célba. A brüsszeli döntést általában úgy értelmezik, hogy ez lehetővé teszi, hogy a francia frank paritását nem kell leszállítani a német márkához képest hivatalosan ahhoz, hogy az árfolyama olyan szintre süllyedjen a márkához képest, amely már lehetővé teszi a francia kamatláb leszállítását. Ezenkívül úgy vélik, hogy a 15 százalékos sáv, amely gyakorlatilag 30 százalékos változást tesz lehetővé, a valóságban az árfolyam-mechanizmus, és talán az egész monetáris unió halálát jelenti. (Reuter, AP-DJ) Japán tőkekiáramlás várható? Az erős jen arra ösztönzi a japán vállalatokat, hogy fontolóra vegyék: olcsóbban termelő országokba helyezzék át termelésüket. A jen árfolyama február óta 16 százalékkal emelkedett az akkori 125 jenes dollárárfolyamhoz képest. Jelenleg, amikor a dollár csak körülbelül 110 jent ér, nagyon nehéz a japán cégek számára — különösen a feldolgozó iparban — versenyképesnek maradni a nemzetközi piacokon — mondotta Furukane Josihiro, a Jamaicsi Kutatóintézet vezető közgazdásza. Tekintettel a jen felértékelődésére és a lanyha belföldi gazdaságra a cégeknek fontolóra kell venniük a külföldi befektetések növelését és a belföldi költségek leszorítását — tette hozzá. Egyes cégek már külföldre helyezték át termelésüket, mások az idén később követik a példájukat, ha a jen erős marad, és a gazdaság továbbra is egy helyben toporog. A Japán Külkereskedelmi Szervezet (JETRO) éves szemléje szerint a megkérdezett cégek 95 százaléka képtelen lépést tartani versenytársaival ha a dollár 110 jen alá esik. Hétfőn a dollár árfolyama 104,61 jennel zárt Tokióban, ami 15 százalékkal több az 1992-es átlagnál. A JETRO minden évben elkészíti ezt a kiadványát, de évek óta először kérdezte meg a vállalatokat arról, hogy milyen hatással van a jen magas árfolyama a termelésükre. A megkérdezett 768 cég közül 257 tervezi a külföldi termelés növelését, vagy a belföldi termelés áthelyezését külföldre. A nyolcvanas évek tapasztalatai is azt mutatják, hogy a jen erős felértékelődése a külföldi termelő befektetések növelésére ösztönzi a japán vállalatokat. Akkor főleg a gépkocsigyárak és az elektronikai cégek ragadták meg az alkalmat. A beruházás gondolatával foglalkozó vállalatok jelenleg elsősorban Ázsia felé tekintenek. A hivatalos statisztikák egyelőre nem mutatják ki jelét a külföldi befektetések növekedésének. Ennek ellenére egyes közgazdászok aggódnak, hogy a feldolgozó ipari termelés külföldre helyezése munkanélküliséget okozhat otthon. (Reuter) Magyar szakasz csak 2000 után (Folytatás az 1. oldalról) Alternatív elképzelések között szóba került egy Erdélyen keresztül vezető autópálya lehetősége is. Ez az út a Krakkó felől érkező forgalmat Miskolcon, Debrecenen keresztül vinné Kolozsvár felé. Románia több mint 1000 kilométer hosszú közút felújítására adott megrendelést román és olasz cégeknek — írja a Reuter. A versenytárgyaláson legjobban szerepelt két román, két olasz és egy román—olasz vegyes vállalat szeptemberben kezdi meg a munkálatokat, amelyekre 120 millió dollár hitelt ad a Világbank, 80-80 milliót pedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint az Európai Befektetési Bank. Románia összesen 125 millió dollárral járul a felújításhoz. Egy hetedik megbízás sorsáról még nem döntött a román kormány. A két és fél évre tervezett felújítási program ezenkívül 5 ezer kilométernyi szakasz közúti jeleinek felújítását, valamint 6 határátkelőhely korszerűsítését is magában foglalja. Az ország több mint 14 500 kilométer hosszú úthálózatának 70 százaléka rossz állapotban van, 3 ezer kilométernyi szakasz pedig sürgős felújításra szorulna. K. P. 1993. augusztus 3. Lengyel vagonok a “Csalagút” számára A reimsi Remafer céggel kooperál a chorzówi Konstel Acélszerkezetek Gyára a La Manche csatornát átszelő Eurotunnel vonatalagútjaiban közlekedő vonatok konténerszállító vagonjai gyártására. A szerződés értelmében a lengyel gyár összesen 270 , óránként 140 km-es sebességnek megfelelően kialakított — vagont szállít. A különleges vagonok hossza 36,5 m, raksúlyuk 136 tonna, önsúlyuk 100 tonna. A magas biztonsági követelményekre való tekintettel a tehervagonokat a lengyel gyár különleges hegesztési technológiával készíti. Eddig 35 vagont szállítottak Reimsbe, ahol a szerelés végső szakaszát végzik. (Gazeta Wyborcza) Ha HITEL BEFEKTETÉS, akkor We Star A Magyar Vállalkozói Kamara Pénzügyi Tanácsadója Telefon/Telefax: 167-3221 168-6298 A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten Főszerkesztő: Dunai Péter Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Bognár Nándor, Lakatos Mária Vezető szerkesztő: Szabó László Zsolt Főmunkatársak: Bán Zsuzsa, Bányai Gyula, Kozma Géza Művészeti szerkesztő: Horváth László Szekciók: Aktuális: Szabó László Zsolt Értékpapírpiacok: Golubeff Lóránt Menedzser Kalauz Kvassinger Klára Mezőgazdaság: Szirmai Péter Pénzügyek Csabai Károly Vállalatok, árupiacok Sági Gyöngyi Vidék: Lázár Ildikó Wirtschaftskaleidoskop Nemes Bettina Munkatársak: Amar Rezső (alapító tag), Fabók Margit, Fehér István, Facsinay Kinga, Gaál Csaba, Gárdonyi Imre, Horváth Lilla, Kiss Tamás, Kovács Péter, Krekó László, Magos Katalin, Mádl József, Sz. Molnár János, Nyomárkay Kázmér, Pekár Erzsébet Tudósítók: dr Elek Lenke (Moszkva), Komáromi Ákos (Ljubljana), Tóth Mihály (Pozsony), Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Fisch Judit (Székesfehérvár), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehőcz Rudolf (Kaposvár), Mentusz Károly (Eger), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Pécs), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Kéziratszerkesztők: Róna Judit, Tatai Miklós, Weisz Györgyi Tördelőszerkesztők: Gazdag István, Krepfer István, Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Barcsai Ildikó, Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Kovács Andrea, Kutrik Zita, Major István, Posta Ágnes, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria Számítástechnika: EFGÉ Kft Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I. Naphegy tér 8. Postacím 1536 Bp., Pf 331. Telefon 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel/fax- 202-4199, tel: 175-6722/1145 Képviselők Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR, Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219 98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 6840, fél évre 3420 Ft Terjeszti a Magyar Posta. ISSN 0042 6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest F.v.: dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérigazgató A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet.