Világgazdaság, 1993. november (25. évfolyam, 209/6216-229/6236. szám)

1993-11-02 / 209. (6216.) szám

1993. november 2. PARLAMENT Mi van a módosító csomagban? A Becker Pál és Siklós Csaba által a kormány nevében hét­főn benyújtott költségvetési módosító csomag majdnem 110 milliárd forinttal növel­né meg az eredeti előirányza­tot. Ez a lépés várható volt, hi­szen Szabó Iván pénzügymi­niszter költségvetési expozé­jában már utalt arra, hogy a költségvetési főösszeg több mint 100 milliárd forinttal na­gyobb lesz a tervezettnél. A két képviselő által beter­jesztett módosító indítványok főbb sarokszámai a követke­zők: a belföldi államadósság 66,5 milliárd forinttal több a tervezettnél, ezen belül az 1991 előtt felvett hitelek kamata és az államkötvények kamata és jutaléka önmagában is jelentős összeget képvisel. A legna­gyobb tételt azonban 39 milli­árd forinttal a kincstárjegyek kamata és forgalmi jutaléka je­lenti. A társadalombiztosítási ala­poknak fizetendő költségtérí­tések 42 milliárd forintos to­vábbi terhet jelentenek az ál­lamháztartásnak. Az indítványok egyike egyébként felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a tár­sadalombiztosítási alapok szá­mára fizetendő állami többlet­­kiadások fedezésére további kincstárjegy-kibocsátást kez­deményezzen. A belföldi ál­lamadósság 66,5 milliárdos többletköltségének fedezésére azonban még nem született megoldás. Több ellenzéki kép­viselő emiatt a jövő évi költ­ségvetésről folytatott parla­menti vita megszakítását, illet­ve elnapolását kezdeményezte sikertelenül. A költségvetés helyzetét látva a kiadások egy részének jelentős csökkentésé­re is számíthatunk. A cél ugyan­is egyértelmű: a hiányt — leg­alábbis papíron a törvény elfo­gadásáig — 250 milliárd forin­ton belül kell tartani. A két képviselő további mó­dosító javaslatokat is benyúj­tott, így például ezek egyike javasolja, hogy a 7,5 százalé­kos munkaadói járulékból 0,3 százalékot a Bérgarancia Alap javára — annak létrejöttéig — el kell különíteni és zárolt számlán tartani. Egy másik in­dítvány szerint pedig a jövő évre fizetendő földadót adó­­kedvezményként vissza lehet tartani. Vígh Gábor Életbe lép jövőre a közalkalmazotti bérrendszer A Becker Pál és Siklós Csa­ba MDF-es képviselő által a költségvetés módosításához beterjesztett törvényjavaslat szerint már 1994-től életbe lép a közalkalmazotti bérrendszer. A tervek szerint az ehhez szük­séges összeg 50 százalékát a helyi önkormányzatok előle­geznék meg, amelyet azután a költségvetés 1996-tól 3 év alatt, negyedévenként egyenlő rész­letekben megtérítene. Amennyiben az önkormány­zat az összeg további 50 száza­lékát részben vagy egészben a számlavezető pénzintézettől felvett hitelből finanszírozza, e hitel összege után a központi költségvetés fizeti a kamatot, illetve a kamatprémiumot. V. M. G. AKTUÁLIS A MÁV Rt. és a szakszervezetek tárgyalásairól Figyelmen kívül a gazdasági ésszerűség? Rákóczi Gabriella jelenti Békés megyéből Egy esetleges vasutassztrájk ma már nem tudja megbénítani az ország gazdasági vérkerin­gését, hiszen az áruszállításnak mindössze 38-40 százalékát bonyolítják le vasúton, a közúti szállítókapacitásokból pedig igen jelentős a felesleg — jelentette ki Schamschula György közlekedési miniszter a hét végén Békés megyében. A miniszter a MÁV Rt., a szak­­szervezetek és a kormány tárgya­lásainak lehetséges kimenetelé­ről a Világgazdaságnak kifejtet­te: ha a munkavállalói érdekkép­viseleti szervek a tárgyalások so­rán nem tanúsítanak kellő rugal­masságot, a MÁV Rt. gazdasági és pénzügyi problémáit még ne­hezebb lesz feloldani. A társaság egyébként tavaly 18 milliárd forint költségvetési juttatásban részesült. Ez évben a tervek szerint 30 milliárdot kap, amelyből 18 milliárd forintot kell veszteségfinanszírozásra fordí­tani és mindössze 12 millió fo­rint marad a fejlesztésre, illetve szinten tartásra. A MÁV Rt.-ben a konfliktus okát a miniszter az állami nagy­vállalat gazdasági ellehetetlenü­lésében jelölte meg. A volt szov­jet nyersanyagok—timföld, va­sérc, gabona — szállítása csök­kent, s ma már a kiszállításra váró feldolgozott termékek mennyisége is kevesebb. Más­részt a jugoszláv belháború mi­att Magyarország vasúti zsákut­cába kényszerült. A MÁV hat­hét évvel ezelőtt 110-130 millió tonna árut szállított évente, ta­valy viszont ennek csak harma­dát, mintegy 40 millió tonnát. Közgazdaságilag a megoldás a MÁV méretének zsugorítása lenne, azaz meg kellene szüntet­ni azokat a tevékenységeket, amelyek veszteségesek. Bár e lépéseket egyelőre nem célszerű megtenni. Viszont tény: nem le­het egyedül a MÁV-nál nem alkalmazni azokat a megszorító intézkedéseket, amelyeket bár­melyik válságban lévő cég ese­tében meg kell tenni. A miniszter úgy véli: a szak­­szervezeti képviselők a gazda­sági ésszerűségeket nem vették figyelembe akkor, amikor bér­­követelései­k mértékét meghatá­rozták. Hiszen a kollektív szer­ződés valamennyi vívmányát meg kívánják őrizni, s emellett szeretnének 30-40 százalék bér­tarifa-emelést kiharcolni. Kötelező minőség-ellenőrzés Nyolc Intézet kapott jogosítványt A Kermin kívül további hét minőségvizsgáló intézet adhat minőségtanúsítványt —jelentette be Schagrin Tamás ipari és kereskedelmi helyettes államtitkár, az október 1-jei életbelépése óta sok vihart kavart minőség-ellenőrzési rendelet kapcsán. A jogosítvány alapján a szakte­rületükhöz tartozó termékek vizsgálatát végzik az érintettek. A helyettes államtitkár el­mondta, hogy a rend helyreállt. Az eddigi problémát az okozta, hogy a vámszervek csak az új formanyomtatványt fogadták el. Ezek ugyan újabb vizsgálatot nem igényeltek, hiszen a koráb­bi szakvélemények alapján kel­lett kitölteni, de a Kermi nem tudott határidőn belül megbir­kózni a hozzá érkezett tízezernél több kérelemmel. De a Kermi igazgatója szerint ezeknek már 24 órán belül eleget tesznek. A vizsgálat felgyorsítását szol­gálja, hogy végzésébe — az ipa­ri miniszter hozzájárulásával — további hét, szakmai minőség­­ellenőrző intézet kapcsolódik be, de számuk tovább bővülhet. Ez a lehetőség az ipari miniszter rendeletében eddig is benne volt, de egyértelművé kell tenni a pénzügyminiszter és a külgaz­dasági miniszter rendeletében is. Egyszerűsítés az is, hogy ha az ezekkel együttműködő külföldi minőség-ellenőrző intézetek ta­núsítványával jelenik meg az im­portőr, csak a mintát azonosít­ják. A kötelező előzetes minőség­­vizsgálat csak a kereskedelmi forgalomba kerülő termékekre terjed ki, nem érinti a továbbfel­­dolgozásra és a saját célra beho­zott termékeket. M. K. Minőség-ellenőrzéssel megbízott intézetek­ — Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet (ÁEEF) — Építésügyi Minőség-ellenőrző Intézet (ÉMI) — Kereskedelmi Minőség-ellenőrző Intézet (KERMI) — Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet (MEEI) — Anyagvizsgáló és Gépipari Minőség-ellenőrző Intézet (AGMI) — BIMEO Kft. — Fa-, Papír- és Nyomdaipari Minőség-ellenőrző Intézet (FÁIMEI) — Textilipari Minőségellenőrző Intézet (TEXIMEI) Eddig négy pályázat érkezett a Matávra (Folytatás az 1. oldalról) A második szempont, hogy a nyertes pályázó közreműködé­sével Budapest legyen Kelet- Közép-Európa hírközlési köz­pontja. Ennek köszönhetően oly­an technikai és szellemi bázis alakulna ki Magyarországon, amely meghatározhatja a kör­nyező országok telefonhálóza­tának fejlesztését, s egyben nö­velné Magyarország gazdasági, pénzügyi szerepét a térségben. A Matáv Rt.-re benyújtott pá­lyázatok elbírálásának harmadik szempontja a részvények vétel­ára, amely a miniszter véleménye szerint több tíz milliárd forint is lehet. Rákóczi Gabriella Konferencia az iparpolitikai koncepcióról (Folytatás az 1. oldalról) A gazdaságkutatók a tárcá­nál pesszimistábbak — mond­ta dr. Papanek Gábor, a Gaz­daságkutató Rt. igazgatóhe­lyettese, a holnapi konferencia másik előadója. Szerinte az el­húzódó stagnálást, a további visszaesést csak akkor lehet el­kerülni, ha a gazdaság minden szereplője — a kormányzat, a vállalkozói és a munkavállalói szféra — együttesen küzd a kibontakozásért.Szerinte elke­rülhetetlen, hogy az iparpoliti­ka a közvetetten ható eszközök mellett közvetlen beavatkozá­sokkal is segítse az ipar fejlő­dését. Ezen belül a vállalkozá­sok formális kötöttségeit oldó intézkedéseket sürgetett. A sajtótájékoztatón bemutat­kozott a tárca november 1-jei hatállyal kinevezett, iparért fe­lelős helyettes államtitkára, dr. Hegyháti József A feldolgo­zóipari főosztály eddigi veze­tője az ÁV Rt.-be távozott Ko­csis István utódja, M.K. A Richter vegyes vállalata (Folytatás az 1. oldalról) — A Richter az 1992-es évet közel 1,4 milliárd forint veszte­séggel fejezte be, az idén viszont 1993 kilenc hónapját 2 milliárd forint nyereséggel zárta. Ez annyit jelent, hogy a tavalyi kö­veteléseket sikerült behajtani a FÁK-országoktól? — Nem, a korábbi veszteség még mindig befagyott követelé­sünk az orosz központi bankkal szemben. Ám jelenünket és jö­vőnket már óvatosabb elszámo­lási rendben biztosítjuk. A kö­zép- és kelet-európai térségről vi­szont nem áll szándékunkban le­mondani. Egyrészt mert a Rich­­ter-termékeknek igen széles pa­lettája ismert ezeken a piacokon, másrészt a mennyiség is számot­tevő, hiszen a térségbe irányuló gyógyszerexport több mint 50 százaléka Richter-készítmény.­­ A gyógyszergyár a tervek szerint a kozmetikai üzletágat eladja, hogy ennek hasznából fedezze további fejlesztéseit. Mi­kor valósul meg ez az akció? — A pályázatok beadási határ­ideje november 15. és előrelátha­tólag már november 22-én ered­ményt hirdetünk, ki nyerte el a Fabulon kozmetikai üzletágat. —Ezek a lépések a privatizá­ció, a tőkebevonás előkészítésé­nek is felfoghatók? — Ezek mindenképpen olyan eredményes befektetések, ami­ Moszkvában iyek erősítik a társaság pozíció­ját. Egyébként egyáltalán nem vagyok bizonyos abban, hogy a pri­vatizációnak okvetlen külföl­di stratégiai partner bevonását kell jelentenie. Hiszem, hogy ép­pen a gyógyszergyártásnak, amely stratégiai ágazat, nemzeti többségű tulajdonban kell ma­radnia. A következő évben ezért kívánjuk több oldalról erősíteni a Richter versenyképességét és piaci pozícióját. Egyébként nem­­csak a Richter menedzsmentje vélekedik így, a gyógyszergyá­rak többsége hasonlóképpen íté­li meg a hazai gyógyszeripar perspektíváját. Bán Zsuzsa VG-FÓKUSZ A betétek futamidő szerinti megoszlásában nem következett be lényeges változás: a túlnyomó többséget változatlanul az egy éven belüli futamidejű ügyletek teszik ki. Az egy hónapon belüli lekötésű betétek kamatai az első negyedévi csökkenés után folyamatosan növekedve szeptemberre elérték a 13,7 százalé­kot. Az igen csekély arányt képviselő, egy évnél hosszabb időre lekötött betétek átlagos kamatai 16—19 százalék között inga­doznak. A vállalkozói szféra betétkamatainak alakulása az idén 22 20 18 16 14 12 10 jan. febr. márc. ápr. máj. júni. júli. aug. szept. Megjegyzés: a tárgyhónapban kötött betétszerződésekben szereplő kamatlábak­ból számított súlyozott átlagkamatlábak. Forrás: MNB Hat konzorcium versenyben végső szakaszába ér a repülőtéri pályázat A jövő hónapban várhatóan végső szakaszába ér a Ferihegyi repülőtér bővítésére kiírt pályázat. A Légiforgalmi és Repü­lőtéri Igazgatóság (LRI) megkapta a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a XVIII. kerületi önkormányzat jóváhagyását is. A győztest várhatóan április 3-án fogják kihirdetni. A tervek szerint — írja a Budapest Business Journal — Ferihegy II. jobb és bal oldalán építenek egy-egy új utasfor­galmi épületet, melyek révén 6 millió utasra nőhet a repülőtér átbocsátó képessége. A ver­senyben lévő hat konzorcium közül (lásd a listát) akár ketten is győztesen kerülhetnek ki, a pályázati kiírás szerint ugyan­is lehetőség van arra, hogy az egyes létesítmények beruházá­sára más-más pályázó kapjon megbízatást. Néhány hónappal ezelőtt még nem volt világos, joga van­­­ az LRI-nek bekapcsolódni az utasforgalom lebonyolításába. A repülőterek általában jelen­tős jövedelemre tesznek szert az utas- és csomagforgalom­ból, korábban azonban ez Ma­­lév-monopólium volt, amelyet csak májusban számolt fel a KHVM rendelete. A pályázók: Airport Terminal Operations Management & Investment Co.: vezetője a chicagói székhelyű Golub cég, amely elsősorban lakóházak és bevásárlóközpontok üzemeltetésével foglalkozik. Airport Development Corporation: vezetője a Huang Dancz­­kay ázsiai—kanadai vegyes vállalat, amely a torontói nemzetközi repülőtér új Trillcum terminálját építette és üzemelteti. Airport Development Consortium Budapest: vezeti a Lockheed Aircraft Corp. Bovis Consortium: vezeti a brit Bovis International. Ferihegy Development Corp.: vezeti a holland Schiphol Airport. Ferihegy Airport Consortium: vezeti a német Philipp Holz­mann építőipari vállalat. NAPRÓL NAPRA ▲ A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet újabb értékesítési ak­ciót kezd, miután a múlt heti árveréseken a felajánlott 36 in­gatlan közül 4-re akadt csupán vevő. Az újabb akció előrelát­hatólag november közepén kezdődhet, miután a KVSZ a lapokban meghirdette az ingat­lanokat. A múlt heti árverése­ken egyben felajánlott ingatla­nok egy részét novemberben részenként próbálják majd meg értékesíteni. (MTI) ▲ A lakosság reáljövedelme két-három százalékkal csök­ken az idén. A Gazdaságkutató Intézet Rt. előrejelzése szerint növekszik a saját előállítású ter­mékek fogyasztása, miközben a természetbeni társadalmi jut­tatások az átlagosnál is jobban csökkennek. A bruttó átlagke­reset 25, a nettó 21 —22 száza­lékkal növekszik, a reálbérek viszont kismértékben, 1—2 százalékkal csökkennek. (MTI) ▲ Rohamosan emelkedik a végrehajtási eljárások száma Fejér megyében. Tavaly össze­sen hatezer esetben voltak kénytelenek végrehajtást elren­delni a cégek és magánszemé­lyek tartozásai fejében, az idén már szeptember végén 5529 végrehajtási határozatot iktat­tak a Fejér Megyei Bíróság Végrehajtó Irodájában. (MTI)­­ A KSH adatai szerint a har­madik negyedév átlagában 517 ezer volt a munkanélküliek szá­ma, míg a munkaügyi kiren­deltségek — a hóvégi záróna­pokon — júliusban 677 ezer, augusztusban 675 ezer, szep­temberben 670 ezer munkanél­külit tartottak nyilván. Az elté­rés oka, hogy a KSH nem nyil­vántartásból, hanem a nemzet­közileg alkalmazott módszer szerint, reprezentatív felmérés­ből számítja ki a negyedéves adatokat. (MTI) ▲ Többkilométeres sorban vá­rakoztak hétfőn a kamionosok a záhonyi határátkelőhelynél. Kovács János, a Ligához tarto­zó Nemzetközi Gépkocsiveze­tők Országos Szakszervezeté­nek elnöke elmondta: a sorban teherkocsikkal várakozó szak­­szervezeti tisztségviselőknek kellett lebeszélniük néhány kollégájukat arról, hogy kami­onokkal tiltakozásul eltorla­szolják az utat. (MTI) A VILÁGGAZDASÁG 3

Next