Világgazdaság, 1994. február (26. évfolyam, 21/6277-40/6296. szám)
1994-02-17 / 33. (6289.) szám
1994. február 17. PÉNZVILÁG • Egy év alatt a legnagyobb mértékben, 26,8 százalékkal a svájci frankkal szemben értékelődött le a forint, míg a spanyol pezetával szemben nem változott nemzeti fizetőeszközünk értéke. Egyebek közt ez is kiderül, ha összehasonlítjuk a forint február 16-ig a legújabb, 2,6 százalékos devalválás után közzétette MNB-bankjegyárfolyamát az egy évvel korábbi árfolyamokkal. Egy év alatt a forint 24 százalékot veszített értékéből az angol fonttal, és 20 százalékot az amerikai dollárral szemben. A magyar külkereskedelem szempontjából meghatározó német márkához viszonyítva csak 15 százalékot veszített erejéből a forint, ugyanannyit, mint az osztrák schillinghez képest. Ennél is kisebb mértékben, 10,6 százalékkal ér kevesebbet a forint az olasz lírához képest. A görög drachmával szemben pedig 6,4 százalékkal értékelődött le a forint. Az 1993. február 16. és 1994. február 16. közötti időszakban hat alkalommal értékelték le a forintot, összességében mintegy 17 százalékkal. (MTI) • Lemondott a román külkereskedelmi bank vezetője. A 42 esztendős Dan Pascariu volt a kommunista időszak utáni román bankreform egyik atyja. Egyelőre nem tudni, mi a lemondás oka, de valószínűleg az áll mögötte, hogy a kormány beavatkozott a bank pénzügypolitikájába. A bank 65 százalékban az állami vagyonügynökség tulajdonában van. A bank élére a lemondott vezető helyettese, Rázván Temesan került, akit a kormányzó párthoz közeli személynek ismernek. (MST4) • Svájc legnagyobb bankja, a Swiss Bank Corp. (SBC) tavaly 36 százalékkal növelte nyereségét. A pénzintézet profitja a tavalyelőtti 1,01 milliárd frankról 1,37 milliárdra nőtt 1993-ban, ami meglepte a tőzsdei elemzőket, mert ennél lényegesen rosszabb eredményeket jeleztek. A bank ugyanis több olyan hitelügyletbe ment bele az utóbbi években, ami rontotta a pénzintézet üzletmenetét, a tavalyi adatok azonban azt mutatják, hogy sikeresen átvészelte ezt az időszakot, így az idén és jövőre további jó eredményekre számítanak. (Reuter) • Macedónia visszafizette a Világbanknak 106 millió dolláros hátralékát, s ezzel megnyílt az út egy 80 millió dolláros új hitel folyósítása előtt. Ezt a hitelt a múlt héten hagyta jóvá a nemzetközi pénzügyi szervezet, azzal a feltétellel, hogy Macedónia megadja a korábbi tartozásokat. Ezek az adósságok abból az időből származnak, amikor Jugoszlávia még egységes volt, a tartozásokat tavaly osztották fel a volt jugoszláv tagköztársaságok között. (AP—DJ) • Románia külföldi tartozásai 3,334 milliárd dollárra rúgtak a tavalyi év végén, ennek java része — 2,054 milliárd dollár — nemzetközi pénzintézetektől származott. A román nemzeti bank tájékoztatása szerint az ország adósságszolgálata 351 millió dollár volt tavaly, ebből 204 millióra rúgott a kamatteher. 1992-ben 2,354 milliárd, 1991-ben 1,1 milliárd dollár volt Románia külföldi adóssága, az azt megelőző évben viszont csak 211 millió dollár. Az idén várhatóan 4,9 milliárd dollárra nő az adósság, s 500 millióra az adósságszolgálat. Romániának az egyes országok 2,7 milliárd dollárral tartoznak, a legnagyobb adósa Irak, 1,7 milliárd dolláros adóssággal. (Reuter) PÉNZÜGYEK Gazdálkodó szervezetek látlelete Tavaly sem csökkent a cégalapítási kedv A gazdálkodó szervezetek száma tavaly is dinamikus növekedést mutatott. Az elmúlt év folyamán 17 700 vállalkozást jegyeztek be, még a megszűnések száma nem érte el a másfél ezret sem — mutatott rá jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal. Az elmúlt év végén 85 638 jogi személyiségű gazdasági szervezet működött. Arányát tekintve 23 százalékkal több, mint az év elején. A legnagyobb növekedést a gazdasági társaságok adták, összesen 27 százalékot. A legkedveltebb forma a korlátolt felelősségű társaság, ez adta ugyanis a gazdasági társaságok 97 százalékát. A szövetkezetek száma 5 százalékkal nőtt. Az állami vállalatok aránya viszont egyharmaddal csökkent. A foglalkoztatottak számát tekinteve továbbra is a kisvállalkozások növekedése a legdinamikusabb. A 20 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások száma 29 százalékkal emelkedett. A nagyvállalatok — 300 főnél több alkalmazott — csökkenése továbbra is folytatódik. Sajnálatos tendencia, hogy az új szervezetek több mint fele a fővárosban és Pest megyében jött létre, így a többi megyére alig néhány százalékos növekedés jut. A csődöt jelentett gazdálkodó szervezetek 3074-re emelkedtek, ami 34 százalékos növekedést jelent. A csődöt jelentő szervezetek kétharmada a gazdasági társaságok közül került ki, őket követik a szövetkezetek és végül a vállalatok. A mai napig összesen 2382 csődeljárás fejeződött be. Nem jelent különösebb meglepetést, hogy az esetek felében sikerült egyezséget kötni. A fennmaradó részben kénytelen volt a bíróság felszámolási eljárást indítani. Felszámolási eljárás alá alig kevesebb mint 5000 jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás került. Ezek több mint fele korlátolt felelősségű társaság, egyharmada pedig szövetkezet. A jogi személyiség nélküli gazdálkodók aránya 39 százalékkal emelkedett. Legnépszerűbb a betéti társaság. Cs. T. Pénzmosás, bennfentes kereskedelem Módosul a büntető törvénykönyv “A Btk.-ban a gazdasági bűncselekményekre vonatkozó szabályozás a kisebb, és részleges módosításoktól eltekintve — amelyek már hatályban vannak — a korábbi gazdasági irányításhoz és a korábbi rendszerhez kötődnek” — mondta parlamenti expozéjában Balsai István igazságügyi miniszter. A gazdasági bűncselekményeket a Btk. XVII. fejezete tartalmazza. Az itt szabályozott bűncselekmények többsége még szorosan kapcsolódik az állami gazdaságirányításhoz. Ugyanakkor a gazdaság szerkezetváltozása miatt, nagy szükség volt a piacgazdasági körülményeknek megfelelő új szabályok megalkotására. A gazdasági bűncselekmények korszerűsítésére már eddig is történtek lépések. Az 1992. évi XXI. törvény bevezette a Btk.-ba a csődbűntettet és a “hitelező jogtalan előnyben részesítése” bűncselekményét. A piacgazdaság viszonyai között jelentősen visszaszorul a gazdaság büntetőjogi eszközökkel történő befolyásolása. Ugyanakkor, ahogy ezt a nemzetközi tapasztalatok is mutatják, a büntetőjogi védelemre nemcsak az átmeneti időszakban, hanem a konszolidált piacgazdaság viszonyai között is szükség van. Az újonnan elfogadott jogszabályok között találhatók fogyasztóvédelmi (pl.: az áru hamis megjelölése, a fogyasztó megtévesztése), pénzintézeti (bankkártya-hamisítás, bankkártyával visszaélés, pénzmosás, váltóhamisítás), és egyéb olyan gazdasági szabályok, amelyek eddig legfeljebb csak belső szabályzatokban vagy etikai kódexekben fordultak elő. Ezentúl büntetik a bennfentes értékpapír-kereskedelmet, csakúgy, mint az üzleti vagy a banktitok megsértését. A számítógépes technika fejlődésével egyre gyakoribbá váló számítógépes manipulációk szankcionálására vezetik be a “számítógépes csalás” törvényi tényállását, amely segítségével remélhetőleg sikerül az adatfeldolgozás és -betáplálás menetébe történő illetéktelen beavatkozásnak gátat vetni. S. I. Távközlési Alap Parlamenti döntés szükséges a működtetéshez Várhatóan a jövő héten a kormány elé kerül az elkülönített állami pénzalapokról szóló törvénynek a Távközlési Alap működtetéséről és felhasználásáról szóló fejezete — mondta el az Országgyűlés Gazdasági Bizottság Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Albizottságának szerdai ülésén Bölcskei Imre, a KHVM helyettes államtitkára. A Távközlési Alap december második felében jött létre, a távközlésről szóló törvény rendelkezései alapján. A működtetéshez azonban szükség van az elkülönített állami pénzalapokról szóló törvény módosítására is. Az alapba eddig 6,5 milliárd forint folyt be a GSM-mobiltelefon-tender és 13,25 milliárd forint a Matáv privatizációjának bevételeiből. További 5-10 milliárd forintra számítanak a helyi távközlési koncessziók díjaiból. Az alapból 6 milliárd forint folyt be a költségvetésbe az államháztartási törvény tavalyi módosítása nyomán. Kormánydöntés szerint mintegy 9 milliárd forintot az alap a Mezőgazdasági Alapnak adna kölcsön, hároméves lejáratra. Mindehhez azonban újra módosítani kellene az államháztartási törvényt, amely így átjárhatóságot biztosítana a különböző állami pénzalapok között. — Erre azért volna szükség, hogy az alapok átmenetileg szabad pénzeszközeit időben egyenletesen lehessen felhasználni — mondta a helyettes államtitkár. Katona Kálmán (Fidesz) csatlálkozásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a Távközlési Alap már két hónapja létezik, és még nem született meg a kezeléséről szóló szabályozás. Az államtitkár-helyettes kifejtette: az alapba most folytak be a pénzek, s ezek zárolt számlára kerültek, tehát nem lehet azokat felhasználni a megfelelő törvénymódosítások megszületéséig. (MTI) A GATT-egyezmény Csökkenő vámok, visszafogott export A nyolcadik GATT-tárgyalássorozat zárásaként elfogadott egyezmény értelmében 1995-től az ipari országok egyharmaddal csökkentik majd az ipari termékekre megállapított vámtételeket. Az importált áruk 40 százaléka vámmentességet kap. A fejlett ipari országokban így az átlagos vámteher 3 százalékra csökken. A negyven önálló egyezményt felölelő megállapodás jelentőségén igazán nem változtat az sem, hogy néhány lényeges pontban nem született közös megegyezés. A résztvevő 117 ország nem tudott megállapodni a pénz és a tengerhajózási szolgáltatások, a filmkereskedelem és a repülőgépgyártás támogatása kérdésében. A mezőgazdaságban 6 év alatt 20 százalékos csökkentést terveznek, amelyet a hatálybalépés után 6 év alatt hajtanának végre. Az eddig támogatott export értékét 36 százalékkal kell mérsékelni és az összes meglévő importkorlátot vámmá kell átalakítani. A szolgáltatási szférában csak keretmegállapodást sikerült tető alá hozni. Keretegyezményben állapították meg a hazai pénzpiacok megnyitásának feltételeit és határozat született a további konkrét liberalizáló javaslatokról is. Külön említést érdemel a monopóliumok, a nemzetközi forgalmat képező pénzügyi szolgáltatások, a harmadik országban való üzleti jelenlét és a refinanszírozás kérdése. Ezekben a témakörökben az adott állam védőintézkedését annyiban fogadja el az egyezmény, amennyiben az adott nemzet pénzügyi rendszerének stabilitását, integritását szolgálja. A tárgyalásokon megállapodtak a már hosszú idő óta tervezett Világkereskedelmi Szervezet genfi felállításáról. Erre már az idei év áprilisában sor kerül majd. Cs. T. A VILÁGGAZDASÁG 5 ÁLLAMI VAl.YOXfl.YXOKSLI ! Az Állami Vagyonügynökség (továbbiakban: kiíró) nyilvános, egyfordulós pályázatot hirdet Baranya Megyei Tejipari Vállalatból 1993. június 30-i hatállyal átalakult Baranya Megyei Tejipari Részvénytársaság állami tulajdonban levő részvényeinek megvásárlására. A részvénytársaság jegyzett tőkéje: 486 461 E Ft tőketartaléka: 157 039 E Ft A részvénytársaság 100 százalékos tulajdonosa a magyar állam, kezelője az Állami Vagyonügynökség. Az Állami Vagyonügynökség a részvénycsomag 51 százalékát (248 095 E Ft össznévértékű részvénycsomag) elsősorban szakmai befektető részére kínálja megvételre készpénz, E-hitel és kárpótlási jegy ellenében. Az ajánlott vételár önkormányzatokra eső része, valamint a privatizáció költsége — mintegy 15 000 E Ft — kizárólag készpénzben fizethető meg. A pályázati irányár a meghirdetett portfolió névértéke. Tájékoztatásul közöljük, hogy a mezőgazdasági termelőknek tartalékolt, kárpótlási jegy ellenében megvásárolható 25 százalék + 1 szavazatra jogosító részvénycsomag a szakmai befektetőnek történő értékesítéssel egy időben, nyilvános forgalomba hozatal útján kerül értékesítésre. Az Állami Értékpapírfelügyelet jóváhagyásától függően a termelői portfolio jegyzésének várható kezdési időpontja 1994. március 7. Részletes felvilágosítás a West LB Investment Rt.-nél (1055 Budapest, Balassi B. 21—23.) dr. Szalai Zsolt és Cselovszky Róbert a 132-2540 és a 132-2740-es telefonszámokon ad. Várható jegyzési helyek: West LB Investment Rt. (1055 Budapest, Balassi B. u. 21—23.), illetve a West LB Investment Rt. pécsi kihelyezett jegyzési helyén (7623 Pécs, Köztársaság tér 2. telefon: 72/311-977). A dolgozók részére kedvezmény a vagyonpolitikai irányelvek, valamint az ÁVÜ igazgatótanácsa dolgozói kedvezményekről szóló 1993. november 3-i E—48/ÁVÜ/93. határozata szerint adható. A pályázatokat személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani 3 példányban magyar nyelven, zárt, cégjelzés nélküli borítékban a pályázatra utaló megjelöléssel. Külföldi pályázó magyar nyelvű példány mellett angol vagy német nyelven is benyújthatja ajánlatát, azonban ez esetben is a magyar nyelvű “eredeti” jelölésű példány az irányadó. A benyújtott ajánlatok közül egyértelműen meg kell jelölni, hogy melyik az eredeti példány. Az ajánlatnak félreérthetetlen módon tartalmaznia kell, hogy az ajánlat a benyújtásra nyitva álló határidő lejártától számított 90 naptári napig érvényes. A pályázatok benyújtásának helye: Állami Vagyonügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. VIII. emelet 804. szoba A pályázatok benyújtásának határideje: 1994. április 6., 12—14 óra. A borítékon fel kell tüntetni az alábbi szöveget: “ Baranyatej -pályázat”. A kiíró fenntartja a jogot arra, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A jelen pályázati felhívásban nem szabályozott kérdésekben az ÁVÜ versenyeztetési szabályzatának a rendelkezései az irányadóak. A pályázatok benyújtásához az eljárási rendet is tartalmazó részletes pályázati felhívás és a Baranyatej Rt. legfontosabb adatait tartalmazó és tevékenységüket bemutató információs memorandum 5000 Ft + áfa megfizetésével beszerezhető az Állami Vagyonügynökség ügyfélszolgálatán és a pécsi ügyfélszolgálati irodákban titkossági nyilatkozat ellenében. Ez a pályázaton való részvétel feltétele. További információ beszerezhető: az Állami Vagyonügynökség Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Humán Privatizációs Igazgatóságán Szendrő Éva tanácsosnál, 1133 Budapest, Pozsonyi út 56., telefon: (361) 269-8600/1412, valamint a Baranyatej Rt. vezérigazgatójánál, Straub Jánosnál (7623 Pécs, Tüzér u. 15., telefon: 72/313-248).