Világgazdaság, 1994. június (26. évfolyam, 104/6360-125/6381. szám)
1994-06-01 / 104. (6360.) szám
ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK: a 10. oldalon MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL A LENGYEL ADÓSSÁGTÖRLESZTÉS MÓDOZATAI 2 MILYEN LESZ AZ ÚJ TB-KÁRTYA 3 LEMONDOTT A RÁKÓCZI BANK IGAZGATÓSÁGA 5 BŰVÉSZKEDÉS AZ OROSZ GAZDASÁGI MUTATÓKKAL 7 PRÍMAGÁZ: 6,5 SZÁZALÉK OSZTALÉK 13 A VILÁGGAZDASÁG JELENTI VÁLTOZNI FOG A JELENLEGI MINISZTÉRIUMOK RENDSZERE, mert az MSZP világos felelősségi és rendelkezési viszonyokra törekszik — mondta Szekeres Imre, a párt ügyvezető alelnöke. A szocialisták konkrét koalíciós tárgyalási pozíciójának kialakítása a jövő héten várható. A JÚNIUS 13-ÁVAL KEZDŐDŐ HÉT LESZ a költözködés időszaka a Parlamentben — erre számít az Országgyűlés Hivatala. A leköszönő törvényhozás képviselőinek a parlament alakuló üléséig joguk van használniuk eszközeiket — mondta Soós Tibor, a hivatal vezetője. NEM CÍMKÉJÜK ALAPJÁN ÍTÉLI MEG a brit kabinet a külföldi kormányokat, hanem tevékenységük és politikájuk után — jelentette ki tegnap a londoni külügyminisztérium szóvivője. Emlékeztetett rá, hogy a baloldali lengyel kormány folytatta a reformpolitikát. A “GULYÁSKAPITALIZMUSNAK” NEVEZHETŐ SZOCIALISTA KORMÁNYZÁST hatalmas távolság választja el a régi kommunista rendszertől — vélekedik a konzervatív színezetű The Daily Telegraph című brit lap keddi vezércikkírója. Az újság szerint az EU és a NATO akkor jár el a leghelyesebben, ha tovább építi a Magyarországgal 1989 óta kialakított kapcsolatokat. NEM SOK JÓT ÍGÉR AZ SZDSZ-NEK a koalícióban való részvétel a kocsi “ötödik kerekeként”, de az újabb négy év ellenzékiség sem csábító a liberálisoknak eddigi ellenfeleikkel közös táborban — írja keddi számában a Neue Zürcher Zeitung. A lap szerint az SZDSZ koalíciós részvétele erősíthetné az MSZP liberális szárnyát. HA AZ SZDSZ ELLENZÉKBE VONUL az MDF mellé, akkor támogatottsága négy év alatt a liberális pártok esetében Nyugat- Európában szokásos 4-6 százalékra fog zuhanni — vélekedett Jánosi György, az MSZP alelnöke a Gazeta Wyborcza című lengyel napilap keddi számában megjelent nyilatkozatában. A szabaddemokratáknak ez az első és az utolsó alkalmuk, hogy bekerülhessenek a kormányba — mondta. TÁVOZIK POSZTJÁRÓL AZ MDF PÁRTIGAZGATÓJA, Rubovszky András, aki eleve csak a választásokig vállalta ezt a feladatot. Június 15-től teljes állásban a Gellért Szálló igazgatói teendőit kívánja ellátni, de részt vesz az MDF újjászervezésében — mondta a pártigazgató. AZ FKGP KIZÁRÓLAG AZ ORSZÁG SORSÁT BEFOLYÁSOLÓ előterjesztésekkel kíván foglalkozni ezután, és nem megy bele személyeskedő vitákba — mondta Torgyán József pártelnök. Június első hetében tartja alakuló ülését a Független Kisgazdapárt új frakciója. KONZULTÁCIÓT FOLYTAT A FIDESZ Országos Választmánya az utóbbi időszak történéseiről — mondta Kövér László a párt vezető testületének hét végi tanácskozása kapcsán. A Fidesz parlamenti frakciójának vezetője hangsúlyozta, hogy az alapos elemzés a kongresszus feladata lesz. ILIESCU ELNÖK KÖZBENJÁRÁSÁT KÉRTE a Romániai Magyar Demokrata Szövetség az oktatási törvénytervezet e héten kezdődő parlamenti vitája előtt a romániai magyarság által elfogadhatatlannak tekintett előírások megváltoztatása céljából. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a törvénytervezet visszalépést jelentene a jelenleg érvényben lévő jogszabályhoz képest is. OLASZ—SZLOVÉN MINISZTERELNÖKI TALÁLKOZÓ lesz július első napjaiban Triesztben — jelentették be Ljubljanában. Janez Dmovsek szlovén miniszterelnök elmondta, hogy a Silvio Berlusconi vezett új olasz kormánynak nincsen ugyan területi követelése szomszédaival szemben, de ellenezte, hogy Szlovénia bekerüljön az Európai Unió potenciális tagjai közé. TERJESZKEDŐ POLITIKÁVAL VÁDOLTA OROSZORSZÁGOT Dogan Güres tábornok, a török fegyveres erők vezérkari főnöke a Sabah című török napilapnak adott nyilatkozatában. Az interjú nem sokkal azelőtt jelent meg, hogy Süleyman Demirel török elnök elutazott Ukrajnába. AKNAMEZŐK TELEPÍTÉSÉT KELLETT ELRENDELNI KAMCSATKÁBAN Pavel Gracsov védelmi miniszter utasítására, hogy így akadályozzák meg az utóbbi időben egyre gyakoribbá váló lopásokat az ottani orosz fegyver- és lőszerraktárakból. ÜZLETI NAPILAP NJ 7 1 USD 1 USD (’94. szept.) 1 USD 1 DEM 1 DEM (’94. szept.) 100 JPY 100 ATL Arany (1 uncia USD-ben) BÉT-index Kárpótlási jegy 102,37 HUF(MNB) 111,00 HUF(BÁT) 1,6412 DEM (Frankfurt) 62,39 HUF (MNB) J 66,25 HUF (BÁJ) 97,91 HUF (MNB) 887,07 (MNB) 387,60 (London) 1555,45(—11,82) JÁ 569,00 HUF (BÉT) XXVI. évfolyam, 104. (6360.) szám 1994. június 1., szerda Baldwin után mások is úgy vélik Sokba kerül az EU keleti Az Európai Unió Kelet-Európával való kibővítése erősen növelni fogja a struktúraátalakítási kiadásokat, és ha nem reformálják meg alaposan az agrárpolitikát, a mezőgazdasági kiadások is emelkednek hosszú távon — áll abban a most megjelent tanulmányban, amelyet közgazdászok csoportja készített a brüsszeli bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának megbízásából. Ha ezeket az országokat ugyanúgy kezelik, mint Görögországot és Portugáliát, a tanulmány szerint a struktúraátalakító alapból évente lakosonként 400 ECU átutalást kellene teljesíteni a kelet-európai országok számára. Ily módon a négy visegrádi ország 26 milliárd ECU-höz jutna. Ha a balkáni és a balti országok is bejutnának, a struktúraalap kialadásai 54 milliárd ECU-vel nőnének, ami az EU- tagállamok 1990-es bruttó hazai termékének 0,85 százaléka. 1990 és 1992 között ezek az országok 3,5 milliárd ECU- t kaptak. Spanyolország, Portugália és Írország 1993-ban 16,5 milliárd ECU-t kapott az alaptól. Mint ismertes, Richard Baldwin neves közgazdász lapunkban többször is idézett könyvében hasonló nagyságrendű többletköltséggel számol az EU keleti bővítésével kapcsolatban. (Folytatás a 2. oldalon) CETI Új közép-európai távközlési befektetési alap Öt pénzintézet 52 millió dolláros befektetési alapot hozott létre kisebb távközlési projektek finanszírozására Közép-Európában — számol be a Budapest Business Journal. A Central European Telecom Investment Ltd. Partnership (CETI), amelynek tőkéje akár 100 millió dollárra is emelkedhet, várhatóan magyarországi projektekbe fogja a legtöbb pénzt fektetni. A helyi távközlési koncessziók nyerteseinek nagy része — köztük a Digital 2001, a Central European Telecom, a Tápiótel és a JászCom — szeretné megnyerni befektetőnek a CETI-t. A Central European Telecom 250 millió dollárt készül beruházni három körzetben, az UTS pedig 280 millió dollárt négy körzetben. Eddig a Világbankhoz tartozó International Finance Corp. 20 millió dollárt, a Los Angeles-i Strome Suskind befektetési alap 16 milliót, a washingtoni Emerging Markets Fund 10 milliót, az osztrák Creditanstalt Securities 4 milliót, a szintén Los Angeles-i Remy Trust pedig 2 millió dollárt fektetett be a CETI-be. A CETI 20 millió dollárnál kisebb projekteket kíván finanszírozni, nemcsak a telefonhálózat, hanem adott esetben az adatátvitel és a drót nélküli hálózatok fejlesztésében. (Folytatás a 3. oldalon) Az ÁVÜ a megszokott ütemben dolgozik „Emelt fővel állunk az új kormány elé” Az ÁVÜ a választások után is a megszokott ütemben dolgozik. A privatizálandó vagyon piaci értéken 150-200 milliárd forint. Már készül az átadás-átvételi jegyzőkönyv, s emelt fővel állhatunk az új kormány elé — mondta tegnap Hatvani Szabó János ügyvezető igazgató. Az ÁVÜ működési kényszerben van, hiszen mostanában tartják közgyűlésüket a társaságok, és számos döntést kell hozni. A kiírt pályázatokról is a megadott határidőn belül kell dönteni, ellenkező esetben az ajánlattevőket kár éri. Az új pályázatok kiírását viszont nem a működési kényszer indokolja, de tekintettel a társaságok rossz állapotára, a gyors privatizáció lehet a kivezető út. Az adóskonszolidációt, amelynek közepén tartanak, szintén folytatni kell. Hatvani Szabó János elmondta, hogy az utóbbi időben 25 munkatárs távozott az ÁVÜ-ből. Ez egyrészt az általános fluktuációval,másrészt az ÁVÜ portfoliójának csökkenésével és az ezzel járó feladatváltozással magyarázható. Megszűnt a vállalatok átalakulása, a lezárt privatizációs szerződések utókezelése kerül előtérbe, és ehhez a megváltozott feladathoz igazodik a szervezet is. (Folytatás a 3. oldalon) Nemzetközi tejnap Savanyú helyzetkép Munkatársunktól Ma Magyarországon a hazai tejből és tejtermékből — tejegyenértékben kifejezve — 150 liter körüli a személyenkénti fogyasztás. Ez nemzetközi összehasonlításban rendkívül csekély — állapította meg Berend Ferenc, a Magyar Tejtanács elnöke tegnap, a nemzetközi tejnapon tartott budapesti sajtótájékoztatón. A szakember szerint a belföldi fogyasztói piacon 1989- ben adtak el a legtöbbet: 2,137 milliárd litert. Egy évvel később azonban 1,9 milliárd, 1993-ban pedig már csak 1,540 milliárd liter volt a forgalom. A csökkenés mértéke termékfőcsoportonként eltérő. A savanyított tejkészítmények nagyjából a négy évvel ezelőtti szinten maradtak, az ömlesztett és a natúrsajtok forgalma viszont 20 százalékkal volt kisebb tavaly, mint 1989-ben. A hazai előállítású ízesített termékek eladása 43 százalékkal csökkent. A fogyasztó számára talán legfontosabb tejértékesítés 35 százalékkal csökkent. A legnagyobb visszaesést a vajeladás szenvedte el: 67 százalékos a csökkenés. (Folytatás a 9. oldalon) Postabank Jó eredménnyel zárult az ellenőrzés Megérkezett a Postabankhoz annak az általános ellenőrző vizsgálatnak az eredménye, amit az Állami Bankfelügyelet nevében is eljárva a Magyar Nemzeti Bank végzett a pénzintézetnél tavaly szeptember elsejétől december 20-ig. A vizsgálat egyértelműen pozitív, azok az egyes észrevételek — amelyeket egyébként már egyeztettünk a jegybankkal — jobbára csak technikai jellegűek és figyelemfelhívók — válaszolta a Világgazdaság kérdésére Antal Ernő, a Postabank vezérigazgató-helyettese. (Folytatás az 5. oldalon) Moszkva fizet Három és fél milliárd dolláros orosz adósság visszafizetéséről állapodtak meg kedden cseh és orosz illetékesek — jelentette a CTK hírügynökség. A visszafizetés a második félévben indul. A cseh vállalatoknak járó 50 millió dollár első részletét “a közeljövőben” fizetik meg, míg további 312 millió dollárt 1995 végéig különféle termékek szállításával — állapodott meg Vladimír Rudlovcak, cseh pénzügyminiszter-helyettes és orosz kollegája, Andrej Vavilov. A csehszlovák kommunista kormány által az egykori Szovjetunió számára adott 1,3 milliárd dolláros kölcsön visszafizetése 1996 elején kezdődik. (Folytatás a 2. oldalon) Lupis-tartozást vesz a Postabank A Postabank a névértékhez közeli árfolyamon megvásárolja a MÁV-nak a Lupis Brókerház Rt.-vel szemben fennálló követelését — mondta Berényi János, a MÁV Rt. miniszteri biztosa az MTI-nek. A hírt a Világmegerősítette Murányi Róbert, a Postabank ügyvezető igazgatója is. (Folytatás a 3. oldalon) A sok alap között elvész a vállalkozó Az 1993-ban 230 milliárd forint forrással működő elkülönített állami pénzalapoknak csak 15 százalékát kapták a vállalkozások — derül ki az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban (IKM) a kis- és középvállalkozások fejlesztéséről készült előterjesztésből. (Folytatás az 5. oldalon) VALUTÁK,TŐZSDÉK BUDAPEST: A Budapesti Értéktőzsdén tegnap stabil volt a részvények árfolyama. A nemrég alaptőkét emelő Garagent iránt viszont megnövekedett a kereslet. A kárpótlási jegy árfolyama 570 forint körül alakult. VILÁG: Míg a tokiói részvénypiacon egyre optimistábbak a befektetők, és a Nikkei-index tovább emelkedett, addig az európai és amerikai tőzsdék hangulatát a kamatszint alakulása miatti borúlátás határozta meg. A dollár lassan, de esett a márkához képest. Hát Mélypontról indul a szász-magyar kooperáció „A Nyugat hibát követett el...” Az egykori szocialista országok néhány év alatt nagy fejlődésen mennek majd keresztül. A mi kötelességünk minden segítséget megadni ehhez — hangoztatta Kaja Schommer szász gazdasági és munkaügyi államminiszter a Budapesten megrendezett első szász—magyar vállalkozói fórumon. Örülünk annak, hogy Németország az elmúlt esztendőkben az egykori Szovjetuniót megelőzve Magyarország első számú gazdaság partnerévé válhatott — mondta Kaja Schommer, aki szerint különösen örvendetes, hogy Magyarország és Németország új tartományai között a gazdasági kapcsolatokban szinte ötven százalékkal a Szász Szabad Állam a legfontosabb tartomány. E pozíciót tovább szeretnék építeni. A magyar és a szász ipar csak akkor tud helytállni, ha a műszaki fejlesztésre építenek. Szerinte Magyarország, az egykori Szovjetunió és más keletközép-európai országok néhány esztendő után igen pozitív fejlődést mutatnak fel. Ami kötelességünk — hangoztatta — minden segítséget megadni annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a gazdasági fejlődést ezen országokban. Éppen a nyugati nagyhatalmak követtek el hibákat, amikor e struktúraváltásban nem helyeztek kellő hangsúlyt oda, ahová kellett volna, és nem töltötték ki azt a vákuumot, amelyet a szovjet kapcsolatok megszakadása jelentett. (Folytatás a 3. oldalon)