Világgazdaság, 1994. június (26. évfolyam, 104/6360-125/6381. szám)

1994-06-01 / 104. (6360.) szám

ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK: a 10. oldalon MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL A LENGYEL ADÓSSÁGTÖRLESZTÉS MÓDOZATAI 2 MILYEN LESZ AZ ÚJ TB-KÁRTYA 3 LEMONDOTT A RÁKÓCZI BANK IGAZGATÓSÁGA 5 BŰVÉSZKEDÉS AZ OROSZ GAZDASÁGI MUTATÓKKAL 7 PRÍMAGÁZ: 6,5 SZÁZALÉK OSZTALÉK 13 A VILÁGGAZDASÁG JELENTI VÁLTOZNI FOG A JELENLEGI MINISZTÉRIUMOK REND­SZERE, mert az MSZP világos felelősségi és rendelkezési viszonyokra törekszik — mondta Szekeres Imre, a párt ügyveze­tő alelnöke. A szocialisták konkrét koalíciós tárgyalási pozíció­jának kialakítása a jövő héten várható. A JÚNIUS 13-ÁVAL KEZDŐDŐ HÉT LESZ a költözködés időszaka a Parlamentben — erre számít az Országgyűlés Hiva­tala. A leköszönő törvényhozás képviselőinek a parlament ala­kuló üléséig joguk van használniuk eszközeiket — mondta Soós Tibor, a hivatal vezetője. NEM CÍMKÉJÜK ALAPJÁN ÍTÉLI MEG a brit kabinet a külföldi kormányokat, hanem tevékenységük és politi­káj­uk után — jelentette ki tegnap a londoni külügyminisztérium szóvivője. Emlékeztetett rá, hogy a baloldali lengyel kormány folytatta a reformpolitikát. A “GULYÁSKAPITALIZMUSNAK” NEVEZHETŐ SZOCIA­LISTA KORMÁNYZÁST hatalmas távolság választja el a régi kommunista rendszertől — vélekedik a konzervatív színezetű The Daily Telegraph című brit lap keddi vezércikkírója. Az újság szerint az EU és a NATO akkor jár el a leghelyesebben, ha tovább építi a Magyarországgal 1989 óta kialakított kapcsolatokat. NEM SOK JÓT ÍGÉR AZ SZDSZ-NEK a koalícióban való részvétel a kocsi “ötödik kerekeként”, de az újabb négy év ellenzékiség sem csábító a liberálisoknak eddigi ellenfeleikkel közös táborban — írja keddi számában a Neue Zürcher Zeitung. A lap szerint az SZDSZ koalíciós részvétele erősíthetné az MSZP liberális szárnyát. HA AZ SZDSZ ELLENZÉKBE VONUL az MDF mellé, akkor támogatottsága négy év alatt a liberális pártok esetében Nyugat- Európában szokásos 4-6 százalékra fog zuhanni — vélekedett Jánosi György, az MSZP alelnöke a Gazeta Wyborcza című lengyel napilap keddi számában megjelent nyilatkozatában. A szabaddemokratáknak ez az első és az utolsó alkalmuk, hogy bekerülhessenek a kormányba — mondta. TÁVOZIK POSZTJÁRÓL AZ MDF PÁRTIGAZGATÓJA, Rubovszky András, aki eleve csak a választásokig vállalta ezt a feladatot. Június 15-től teljes állásban a Gellért Szálló igazgatói teendőit kívánja ellátni, de részt vesz az MDF újjászervezésében — mondta a pártigazgató. AZ FKGP KIZÁRÓLAG AZ ORSZÁG SORSÁT BEFOLYÁ­SOLÓ előterjesztésekkel kíván foglalkozni ezután, és nem megy bele személyeskedő vitákba — mondta Torgyán József pártel­nök. Június első hetében tartja alakuló ülését a Független Kis­gazdapárt új frakciója. KONZULTÁCIÓT FOLYTAT A FIDESZ Országos Választ­mánya az utóbbi időszak történéseiről — mondta Kövér László a párt vezető testületének hét végi tanácskozása kapcsán. A Fidesz parlamenti frakciójának vezetője hangsúlyozta, hogy az alapos elemzés a kongresszus feladata lesz. ILIESCU ELNÖK KÖZBENJÁRÁSÁT KÉRTE a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség az oktatási törvénytervezet e héten kezdődő parlamenti vitája előtt a romániai magyarság által elfo­gadhatatlannak tekintett előírások megváltoztatása céljából. Mar­kó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a törvénytervezet visszalépést jelentene a jelenleg érvényben lévő jogszabályhoz képest is. OLASZ—SZLOVÉN MINISZTERELNÖKI TALÁLKOZÓ lesz július első napjaiban Triesztben — jelentették be Ljubljaná­ban. Janez Dmovsek szlovén miniszterelnök elmondta, hogy a Silvio Berlusconi vezett új olasz kormánynak nincsen ugyan területi követelése szomszédaival szemben, de ellenezte, hogy Szlovénia bekerüljön az Európai Unió potenciális tagjai közé. TERJESZKEDŐ POLITIKÁVAL VÁDOLTA OROSZORSZÁ­GOT Dogan Güres tábornok, a török fegyveres erők vezérkari főnöke a Sabah című török napilapnak adott nyilatkozatában. Az interjú nem sokkal azelőtt jelent meg, hogy Süleyman Demirel török elnök elutazott Ukrajnába. AKNAMEZŐK TELEPÍTÉSÉT KELLETT ELRENDELNI KAMCSATKÁBAN Pavel Gracsov védelmi miniszter utasításá­ra, hogy így akadályozzák meg az utóbbi időben egyre gyakoribbá váló lopásokat az ottani orosz fegyver- és lőszerraktárakból. ÜZLETI NAPILAP NJ 7 1 USD 1 USD (’94. szept.) 1 USD 1 DEM 1 DEM (’94. szept.) 100 JPY 100 ATL Arany (1 uncia USD-ben) BÉT-index Kárpótlási jegy 102,37 HUF(MNB) 111,00 HUF(BÁT) 1,6412 DEM (Frankfurt) 62,39 HUF (MNB) J 66,25 HUF (BÁJ) 97,91 HUF (MNB) 887,07 (MNB) 387,60 (London) 1555,45(—11,82) JÁ 569,00 HUF (BÉT) XXVI. évfolyam, 104. (6360.) szám 1994. június 1., szerda Baldwin után mások is úgy vélik Sokba kerül az EU keleti Az Európai Unió Kelet-Európával való kibővítése erősen növelni fogja a struktúraátalakítási kiadásokat, és ha nem reformálják meg alaposan az agrárpolitikát, a mezőgazdasági kiadások is emelkednek hosszú távon — áll abban a most megjelent tanulmányban, amelyet közgazdászok csoportja készített a brüsszeli bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának megbízásából. Ha ezeket az országokat ugyanúgy kezelik, mint Gö­rögországot és Portugáliát, a tanulmány szerint a struktúra­átalakító alapból évente lako­sonként 400 ECU átutalást kel­lene teljesíteni a kelet-európai országok számára. Ily módon a négy visegrádi ország 26 mil­liárd ECU-höz jutna. Ha a balkáni és a balti orszá­gok is bejutnának, a struktúra­alap kialadásai 54 milliárd ECU-vel nőnének, ami az EU- tagállamok 1990-es bruttó ha­zai termékének 0,85 százalé­ka. 1990 és 1992 között ezek az országok 3,5 milliárd ECU- t kaptak. Spanyolország, Por­tugália és Írország 1993-ban 16,5 milliárd ECU-t kapott az alaptól. Mint ismertes, Richard Bald­win neves közgazdász lapunk­ban többször is idézett köny­vében hasonló nagyságrendű többletköltséggel számol az EU keleti bővítésével kapcso­latban. (Folytatás a 2. oldalon) CETI Új közép-európai távközlési befektetési alap Öt pénzintézet 52 millió dolláros befektetési alapot hozott létre kisebb távközlési projektek finanszírozására Közép-Európában — számol be a Budapest Business Journal. A Central European Telecom Investment Ltd. Partnership (CETI), amelynek tőkéje akár 100 millió dollárra is emelkedhet, várhatóan magyarországi projektekbe fogja a legtöbb pénzt fektetni. A helyi távközlési koncesszi­ók nyerteseinek nagy része — köztük a Digital 2001, a Central European Telecom, a Tápiótel és a JászCom — szeretné meg­nyerni befektetőnek a CETI-t. A Central European Telecom 250 millió dollárt készül beruházni három körzetben, az UTS pedig 280 millió dollárt négy körzet­ben. Eddig a Világbankhoz tar­tozó International Finance Corp. 20 millió dollárt, a Los Ange­­les-i Strome Suskind befektetési alap 16 milliót, a washingtoni Emerging Markets Fund 10 mil­liót, az osztrák Creditanstalt Se­curities 4 milliót, a szintén Los Ange­les-i Remy Trust pedig 2 millió dollárt fektetett be a CE­­TI-be. A CETI 20 millió dollár­nál kisebb projekteket kíván fi­nanszírozni, nemcsak a telefon­­hálózat, hanem adott esetben az adatátvitel és a drót nélküli háló­zatok fejlesztésében. (Folytatás a 3. oldalon) Az ÁVÜ a megszokott ütemben dolgozik „Emelt fővel állunk az új kormány elé” Az ÁVÜ a választások után is a megszokott ütemben dolgozik. A privatizálandó vagyon piaci értéken 150-200 milliárd forint. Már készül az átadás-átvételi jegyzőkönyv, s emelt fővel állhatunk az új kormány elé — mondta tegnap Hatvani Szabó János ügyvezető igazgató. Az ÁVÜ működési kény­szerben van, hiszen mostaná­ban tartják közgyűlésüket a tár­saságok, és számos döntést kell hozni. A kiírt pályázatokról is a megadott határidőn belül kell dönteni, ellenkező esetben az ajánlattevőket kár éri. Az új pályázatok kiírását viszont nem a működési kényszer indokol­ja, de tekintettel a társaságok rossz állapotára, a gyors priva­tizáció lehet a kivezető út. Az adóskonszolidációt, amelynek közepén tartanak, szintén foly­tatni kell. Hatvani Szabó János elmond­ta, hogy az utóbbi időben 25 munkatárs távozott az ÁVÜ-ből. Ez egyrészt az általános fluktuá­cióval,másrészt az ÁVÜ portfo­liójának csökkenésével és az ez­zel járó feladatváltozással ma­gyarázható. Megszűnt a vállala­tok átalakulása, a lezárt privati­zációs szerződések utókezelése kerül előtérbe, és ehhez a meg­változott feladathoz igazodik a szervezet is. (Folytatás a 3. oldalon) Nemzetközi tejnap Savanyú helyzetkép Munkatársunktól Ma Magyarországon a hazai tejből és tejtermékből — tejegyenértékben kifejezve — 150 liter körüli a személyenkénti fogyasztás. Ez nemzetközi összehasonlításban rendkívül csekély — állapította meg Berend Ferenc, a Magyar Tej­tanács elnöke tegnap, a nemzetközi tejnapon tartott budapesti sajtótájékoztatón. A szakember szerint a bel­földi fogyasztói piacon 1989- ben adtak el a legtöbbet: 2,137 milliárd litert. Egy évvel ké­sőbb azonban 1,9 milliárd, 1993-ban pedig már csak 1,540 milliárd liter volt a forgalom. A csökkenés mértéke termék­főcsoportonként eltérő. A sa­vanyított tejkészítmények nagyjából a négy évvel ezelőtti szinten maradtak, az ömlesz­tett és a natúrsajtok forgalma viszont 20 százalékkal volt ki­sebb tavaly, mint 1989-ben. A hazai előállítású ízesített ter­mékek eladása 43 százalékkal csökkent. A fogyasztó számá­ra talán legfontosabb tejérté­kesítés 35 százalékkal csök­kent. A legnagyobb visszae­sést a vajeladás szenvedte el: 67 százalékos a csökkenés. (Folytatás a 9. oldalon) Postabank Jó eredménnyel zárult az ellenőrzés Megérkezett a Postabankhoz annak az általános ellenőrző vizsgálatnak az eredménye, amit az Állami Bankfelügyelet nevé­ben is eljárva a Magyar Nemzeti Bank végzett a pénzintézetnél tavaly szeptember elsejétől de­cember 20-ig. A vizsgálat egy­értelműen pozitív, azok az egyes észrevételek — amelyeket egyébként már egyeztettünk a jegybankkal — jobbára csak technikai jellegűek és figyelem­felhívók — válaszolta a Világ­­gazdaság kérdésére Antal Ernő, a Postabank vezérigazgató-he­lyettese. (Folytatás az 5. oldalon) Moszkva fizet Három és fél milliárd dolláros orosz adósság visszafizetéséről állapodtak meg kedden cseh és orosz illetékesek — jelentette a CTK hírügynökség. A visszafi­zetés a második félévben indul. A cseh vállalatoknak járó 50 millió dollár első részletét “a közeljövőben” fizetik meg, míg további 312 millió dollárt 1995 végéig különféle termékek szál­lításával — állapodott meg Vla­dimír Rudlovcak, cseh pénzügy­miniszter-helyettes és orosz kol­legája, Andrej Vavilov. A csehszlovák kommunista kormány által az egykori Szov­jetunió számára adott 1,3 milli­árd dolláros kölcsön visszafize­tése 1996 elején kezdődik. (Folytatás a 2. oldalon) Lupis-tartozást vesz a Postabank A Postabank a névértékhez közeli árfolyamon megvásárol­ja a MÁV-nak a Lupis Bróker­ház Rt.-vel szemben fennálló kö­vetelését — mondta Berényi Já­nos, a MÁV Rt. miniszteri bizto­sa az MTI-nek. A hírt a Világ­­megerősítette Mu­rányi Róbert, a Postabank ügy­vezető igazgatója is. (Folytatás a 3. oldalon) A sok alap között elvész a vállalkozó Az 1993-ban 230 milliárd fo­rint forrással működő elkülöní­tett állami pénzalapoknak csak 15 százalékát kapták a vállalko­zások — derül ki az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban (IKM) a kis- és középvállalko­zások fejlesztéséről készült elő­terjesztésből. (Folytatás az 5. oldalon) VALUTÁK,TŐZSDÉK BUDAPEST: A Budapesti Ér­téktőzsdén tegnap stabil volt a részvények árfolyama. A nem­rég alaptőkét emelő Garagent iránt viszont megnövekedett a kereslet. A kárpótlási jegy árfo­lyama 570 forint körül alakult. VILÁG: Míg a tokiói részvény­­piacon egyre optimistábbak a befektetők, és a Nikkei-index tovább emelkedett, addig az eu­rópai és amerikai tőzsdék han­gulatát a kamatszint alakulása miatti borúlátás határozta meg. A dollár lassan, de esett a már­kához képest. Hát Mélypontról indul a szász-magyar kooperáció „A Nyugat hibát követett el...” Az egykori szocialista országok néhány év alatt nagy fejlődésen mennek majd keresztül. A mi kötelességünk minden segítséget megadni ehhez — hangoztatta Kaja Schommer szász gazdasági és munkaügyi államminiszter a Budapesten megrendezett első szász—magyar vállalkozói fórumon. Örülünk annak, hogy Német­ország az elmúlt esztendőkben az egykori Szovjetuniót mege­lőzve Magyarország első szá­mú gazdaság partnerévé vál­hatott — mondta Kaja Schom­mer, aki szerint különösen ör­vendetes, hogy Magyarország és Németország új tartományai között a gazdasági kapcsola­tokban szinte ötven százalék­kal a Szász Szabad Állam a legfontosabb tartomány. E po­zíciót tovább szeretnék építe­ni. A magyar és a szász ipar csak akkor tud helytállni, ha a műszaki fejlesztésre építenek. Szerinte Magyarország, az egy­kori Szovjetunió és más kelet­­közép-európai országok né­hány esztendő után igen pozi­tív fejlődést mutatnak fel. Ami kötelességünk — hangoztatta — minden segítséget megadni annak érdekében, hogy bizto­sítani lehessen a gazdasági fej­lődést ezen országokban. Éppen a nyugati nagyhatal­mak követtek el hibákat, ami­kor e struktúraváltásban nem helyeztek kellő hangsúlyt oda, ahová kellett volna, és nem töl­tötték ki azt a vákuumot, ame­lyet a szovjet kapcsolatok meg­szakadása jelentett. (Folytatás a 3. oldalon)

Next