Világgazdaság, 1994. december (26. évfolyam, 234/6490-253/6509. szám)

1994-12-01 / 234. (6490.) szám

1994. december 1. Kormányülés-előzetes Energiaárak és kompenzáció A kormány csütörtöki ülésé­nek napirendjén szerepelnek a jövő évi energiaárak, valamint az ehhez kapcsolódó lakossági és intézményi kompenzáció kér­dései. Foglalkozik a testület a pénzintézeti törvény kisebb mó­dosításával is. Az MTI információja szerint még nem biztos, hogy csütörtö­kön döntés születik az áremelés­ről. A több variációban elkészült előterjesztések a villamos ener­gia 65-75 és a gázenergia 53-78 százalék közötti tarifanövelését javasolják. A drágulásból szár­mazó többlet áfa-bevételt a kor­mány teljes egészében a kom­penzációra kívánja fordítani. Ez jövőre legalább 8 milliárd forin­tot jelent. Téma lesz a kormányülésen a vasutasok által bejelentett sztrájk, illetve bérkövetelés. Foglalkozik a testület a társada­lombiztosítás 1995. évi költség­­vetésének elfogadásáig szüksé­ges átmeneti törvény tervezeté­vel. Erre azért van szükség, mert a parlament zsúfolt programja miatt az idén már nem tudja elfo­gadni a jogszabályt. Burgenlandiak a gyorsabb átkelésért A burgenlandi gazdasági ka­mara a tartomány európai kér­désekben illetékes irodájához intézett levelében konkrét in­tézkedéseket javasol a határát­kelés gyorsítása érdekében. Hosszabb ideig kellene az immár nemzetközivé minősí­tett Pamhagen—Fertőd határ­­állomást nyitva tartani — véli a kamara, s javasolja: a jelenle­gi reggel hat órai nyitást hoz­zák előbbre öt órára. Ezen túl­menően legalább a nyári hóna­pokban új határátkelőt kellene nyitni Kismarton térségében az ingázóknak. A javaslat szerint ez utóbbi új határátkelőn csak a jogo­sultságukat igazolók közleked­hetnének. Mindamellett a gaz­dasági kamara nem nevezi meg, mely konkrét ponton javasolja az új határátkelőt. (MTI) Új Alfa-áruház Nonstop bevásárlás Újabb áruházat nyitott a vi­szonteladóknak az Alfa Keres­kedelmi Rt. A budapesti Kon­­dorosi úton, az egykori piac helyén mintegy 800 millió fo­rintos költséggel felépült 6600 szerv­ietm®teresáruházi komp­ja .Őt Lednyiczky Zsigmond, vezérigazgatója mutatta 52­­gnap áruszállító partne­­rét :k­m­­a reggeltől már vásárol­ta­­ mak is az ország legnagyobb élelmiszer- és vegyiáru-kész­­letével rendelkező egységben a kiskereskedők, a vendéglátó cégek, valamint a közületi áru­beszerzők. Az áruháznak kü­lön zöldség-gyümölcs, tejter­mék, tengherihal-termék és mi­relit részlege van. Magánszemélyeket nem szolgálnak ki, a vállalkozók az első belépéskor vevőkártyát kapnak, amelynek felmutatá­sával ké­sőbb bármilyen ösz­­szegben vásárolhatnak. Mini­mális értékhatárt nem írtak elő. Számos árut kedvezménnyel adnak, s a vevők egyszázalé­kos fuvardíj-visszatérítést kap­nak az Alfától. A kelenföldi Kereskedők Háza minden nap éjjel-nappal nyitva tart. A be­vásárlók rendelkezésére áll a 18 ezer négyzetméteres parko­ló is. F. I. AKTUÁLIS Az ÉVOSZ elnökségi ülése az építésitörvény-tervezetről Az ellenőrzés szigorítását követelik A készülő építési törvénynek mindenképpen az építési ágazat legmagasabb szintű integratív jogszabályának kell lennie — szorgalmazták az ÉVOSZ elnökségi ülésén, ahol az építési törvénytervezetet vitatták meg. A németországi szabályozott­sághoz viszonyítva a hazai gya­korlat óriási lemaradást mutat. Kérték, hogy a törvénytervezet­ből töröljék a házilagos kivitele­zésre vonatkozó részt. Meg kell győzni a kormányt, hogy a ma­gyar építőipart jellemző fegyel­mezetlenség, szabálytalanság nem tartható tovább. Baráth Etele, az Országgyű­lés Környezetvédelmi Bizott­ságának elnöke felkérte az ÉVOSZ-t, hogy vegyen részt az építési és infrastrukturális albi­zottság munkájában. Az elnök elmondta: az önkormányzati tör­vény értelmében jövő év júniu­sáig létrehozzák a területfejlesz­tési tanácsokat, amelyek jelen­tős állami, önkormányzati épí­tésre szánt pénz fölött fognak rendelkezni. Célszerű lenne ezekbe a taná­csokba az ÉVOSZ-t is bevonni. A területfejlesztési tanácsok mellett létrejönnek ügynöksé­gek, kockázati tőketársaságok is. Az építési felügyelet megerő­sítését, a jogszabályok betartá­sának ellenőrzését szorgalmaz­ta az elnökség több tagja is. Sza­bó Lajos, az Építőanyag Ipari Szövetség elnöke bejelentette, hogy a szakszövetség konkrét lépéseket fog tenni az építő­anyag-ipar ellenőrzésében, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy a tisztességes vállalkozók ver­senyhátrányba kerüljenek a jog­szabályokat be nem tartókkal szemben. Tervezik, hogy rendet teremtenek az építőanyag-ipar­ra vonatkozó szabványügyi kér­désekben is. P. E. Soós Károly Attila az energiaipar privatizációjáról Átalakul az MVM Rt. Az elmúlt öt év gazdasági rendszeváltásának meghatározó eleme volt a magyar gazdaság privatizálása. Ebben a folyamatban kiemelt helyzetet foglal el az energiaipar privatizációja — mondta Soós Károly Attila, az IKM politikai államtitkára egy tegnapi tanácskozáson. A privatizáció előkészítését az Állami Vagyonkezelő Rt. vé­gezte, nagy tapasztalattal ren­delkező nyugati tanácsadó cé­gek bevonásával. Az átaluk ké­szített tanulmányok alapján dön­tött a kormány a privatizációról. Ennek értelmében az MVM Rt. átalakul. Leválnak róla az erőművek — a Paksi Atomerő­mű kivételével — és az áram­­szolgáltatók. A megmaradó MVM Rt. az atomerőműből, a teherelosztóból, az Országos Villamostávvezeték Rt.-ből fog állni. Ennek 50 százalék + 1 szavazatnyi részvénye tartósan állami tulajdonban marad. A töb­bi részvényt a kárpótoltak, kis­befektetők és a hazai, valamint külföldi intézményi befektetők részére kívánják értékesíteni. A hat áramszolgáltató és a nyolc erőmű társaság teljeskö­­rűen privatizálásra kerül, az ál­lam csak egy különleges szava­zati jogokat biztosító aranyrész­vényt tart meg, hogy az ellátás­bizottsággal kapcsolatos állami kötelezettség tejesíthető legyen. A Magyar Olaj- és Gázipari Rt. részvényeiből a kormány 25 százalék + 1 szavazatnyi mennyiséget kíván tartós állami tulajdonban megőrizni. A cél az, hogy a Mal Rt. egységes nemze­ti olajtársaságként működjön. A privatizáció keretében az öt vidéki gázszolgáltató vállalat a részvényei teljeskörűen értéke­sítésre kerülnek tendereken ke­resztül. Az állam mindegyik tár­­saságnál csak egy különleges szavazati jogot biztosító rész­vényt tart meg. Kisebb állomások önkormányzati üzemeltetésben? Üzletet ajánl a MÁV debreceni igazgatósága Dombi Margit jelenti Hajdú-Bihar megyéből A MÁV Debreceni Üzletigazgatósága egyetlen szárnyvonalat sem akar megszüntetni, ám 10 százalékos költségcsökkentést irányzott elő. Ez úgy érhető el, ha a helyhatóságok lemonda­nak a helyi adókról és átvállalják az állomások üzemeltetési költségeit. Cserébe a MÁV felajánlja hasznosításra az állomás-, illet­ve a kiszolgáló épületek felesle­ges helyiségeit — tájékoztatta tegnap a polgármestere­ket Soroll Gyula üzletigazgató. Elmondta, hogy a MÁV raci­onalizálását előirányzó kor­mányhatározatot megelőzte egy tanulmány, amelyet amerikai szakértők készítettek, s amely szerint a forgalom 90 százaléka a fővonalakon bonyolódik le. A hazai vasúthálózat 7900 kilo­méteréből 4000 kilométernyi tar­tozik ebbe a kategóriába, 3900 további működtetését felül kell vizsgálni. Sárdi szerint azonban a fővonalakat igénybe vevő áruk és utasok 30 százaléka a szárny­vonalakon keresztül érkezik. Az üzletigazgatóság a vona­tok számának csökkentését ja­vasolja, illetve az áruszállítás esetében a 24 órás rendelkezésre állás megszüntetését a kis for­galmú vonalakon. Hatékony költségcsökkentési eszköznek látják az állomások üzemelteté­sének átadását az önkorm­ány­zatoknak. Ezt a megoldást a leg­nagyobb települések kivételével minden helységben alkalmazni akarja az üzletigazgatóság. A állam által meghatározott személyszállítási tarifa mind­össze egyötödét fedezi a költsé­geknek. A többit az államnak kellene állnia (hiszen meghatá­­rozza a szolgáltatás árát), ám a költségvetés évek óta nem képes a különbözet kiegyenlítésére. Ezért kényszerült hitelfelvételre a MÁV, s ezért rúgnak a tartozá­sok most 130 milliárd forintra. Az államra vár a megfelelő környezet kialakítása Sikeres vállalkozások önerőből Komoly finanszírozási problémákat okoz a magánszektorban, hogy a hazai bankok még mindig nehezen nyújtanak hitelt az induló vállalkozásoknak — derült ki a legdinamikusab­ban fejlődő kelet-európai vállalkozásokról szóló tanulmányból. A PHARE-program kereté­ben, az Európai Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány (EFER) és a Kockázati Tőkések Európai Szö­vetségének (EV­AC) szakmai ko­ordinálásával végezték el 750 kiemelkedően sikeres magyar, cseh, szlovák, lengyel és szlo­vén vállalkozás vizsgálatát. Magyarországon az alapítás­hoz szükséges tőke 57 százaléka családi megtakarításokból, illet­ve magánúton kölcsön kapott pénzekből származik. A kezdeti időszakban a vizsgált országok közül egyedül Csehországban és Szlovákiában érte el a banki hi­telek aránya a 18-20 százalékot, a kockázati tőke egyedül nálunk játszik érdemleges szerepet. A megkérdezettek több mint 60 százaléka szerint még mindig nem alakult ki a vállalkozásba­rát gazdasági környezet. Szük­ség lenne a megfelelő tovább­képzésre, elsősorban a vezetői ismeretek és a marketing terüle­tén, és még mindig sokak nyelv­tudása is fejlesztésre szorul. S.J. Budapest—Hegyeshalom vasút (Folytatás az I. oldalról) A korszerűsítés csúcsidejének nevezett 1995-ben a munkála­tokra a német hitelből mintegy 9 milliárd forintot terveznek fel­­használni, ebből közel 3 milli­­árdot már szerződéssel lekötöt­tek. A MÁV Rt. eddig 30 tendert írt ki. A vasútvonal korszerűsí­tésére 1996-ban várhatóan 4 mil­­liárd forintot használnak fel, és a fejlesztések eredményeként a Budapest és Bécs közötti vasúti menetidő a jelenlegi 170 percről 1997-től 120 percre csökken. * A vasutas szakszervezetek az eddigi bértárgyalások ered­ménytelensége miatt december 8-án hajnali 5 és 7 óra között figyelmeztető, majd december 12-én 22 órától 36 órás általános munkabeszüntetést hirdetnek— jelentette be Márkus Imre, a Va­sutas Szakszervezet elnöke. A MÁV Rt. a bejelentésre rea­gálva közleményben ítélte el az akciót. A MÁV vezetősége és a szakszervezetek közötti megbe­szélések december 2-án folyta­tódnak. A VILÁGGAZDASÁG 3 HungarHotels-privatizáció Az American General Hospitality bizakodik Az Amercan General Hospitality Incorporated (AGH) bízik benne, hogy az Állami Vagyonügynökség végül is pozitív döntést hoz a HungarHotels többségi tulajdonának megvételé­re vonatkozó ajánlatáról — tájékoztatta Dallasból a Világgaz­daságot az amerikai szállodalánc ügyvezető alelnöke. Bruce Wiles az ÁVÜ igazga­tótanácsának azon döntését kommentálta, amely szerint az amerikai vételi ajánlatra vonat­kozó döntést—amelyet tegnap­ra vártak — december 15-re ha­lasztották. Továbbra is érdekli őket az ügylet, és várják az ÁVÜ igaz­gatótanácsának bővebb magya­rázatát a halasztás okairól. Az alelnök az ÁVÜ-vel kötött szi­gorú titoktartási megállapodás­ra tekintettel egyelőre nem kí­vánt részleteket közölni arról, hogy a HungarHotelsben való többségi tulajdoni részesedés megszerzése esetén milyen stra­tégiai, üzleti terveik lennének. Ugyanakkor meglepte őket a londoni Financial Times cikke, amely szerint nyugati befekte­tők és tanácsadóik lakmuszpa­pírként kezelik az ügyet. “Nem voltunk kapcsolatban velük a cikk megjelentetése ügyében” — tette hozzá az ÁGH alelnöke. Bányai Gyula Nem nő a munkanélküliség 1995 elején Munkaerő-kölcsönző a Dunaferrnél Munkatársunktól A Dunaferr vállalatcsoportnál az idén létrejött Dunaferr Foglalkoztatásért Alapítvány és a Munkaerő Kölcsönző Kft. egymás tevékenységét kiegészítve igyekszik megoldani a fog­lalkoztatási gondokat. Az alapítvány fő célja azok­nak a munkavállalóknak a tá­mogatása, elsősorban képzések­kel, tanácsadással, akiknek mun­ka­viszonya gazdasági vagy ipar­szerkezeti okokból megszűnt vagy megszűnik. A Munkaerő Kölcsönző Kft. átmeneti mun­kalehetőséget biztosít az érintet­teknek. Ez a konstrukció köztes állapotot hoz létre a munkanél­küliség és a vállalati alkalmazot­ti státus között, s segíti a munka­erő konvertálhatóságának meg­tartását. Az alapítvány és a társaság működtetése nemcsak a munka­­vállalók számára előnyös, ha­nem a vállalatcsoport tevékeny­sége szempontjából is kedvező. Új lehetőségeket teremt ugyanis a felszabaduló munkaerő szá­mára, csökkentve a feszültsége­ket, s mérsékelve az alkalmi munkaerőhiányt. A dunaújvárosi régió számára ez rendkívül fontos, hiszen a Du­naferr a környék legnagyobb munkaadója, egy nagyváros la­kosságának megélhetése függ tőle. Dunaújvárosban egyébként 4479 munkanélküli van jelen­leg, s abban, hogy számuk a jövőben sem emelkedik jelentő­sen, nagy szerepe van a Duna­­ferr foglalkoztatáspolitikájának. Kósáné Kovács Magda mun­kaügyi miniszter, aki tegnap Du­naújvárosban a jelenleg 10 760 dolgozót foglalkoztató vállalat­csoport foglalkoztatáspolitikájá­val, a felszabaduló munkaerő kezelésében alkalmazott mód­szereivel, a helyi munkaügyi központ tevékenységével ismer­kedett, bizakodó a munkanélkü­liség országos alakulását ille­tően is: a tárca prognózisa sze­rint 1995. első negyedévében, fél évében várhatóan stagnál, mi­nimálisan csökkenhet is a re­­gisztrált munkanélküliek száma. Alpok-Adria munkaértekezlet Letenyén Kormányzati pénz kellene Inkovics Andrea jelenti Zala megyéből Zala megyének az Alpok- Adria keretében sikerült inten­zív együttműködést kialakítania észak-olasz és osztrák tartomá­nyokkal, azonban a keleti orszá­gokkal (Lengyelország, Ukraj­na, Bulgária, Csehország, Szlo­vákia) gyakorlatilag semmiféle gazdasági eredményre nem ju­tottak — hangzott el az Alpok— Adria Munkaközösség letenyei tanácskozásán. Varga László, a Zala Megyei Idegenforgalmi Iroda vezetője, a munkaközösség zalai szóvi­vője hangsúlyozta: nagy gondot jelent, hogy az Alpok—Adria mindeddig nehezen fogadta be Magyarország gazdasági együtt­működési igényét. A kelet és nyugat közötti híd szerepet nem sikerült betölteni, ez természe­tesen nem a közösség végét je­lenti, azonban több mindent újra kell gondolni. Kolbert István, a Somogy Me­gyei Közgyűlés főjegyzője sze­rint az Alpok—Adrián belül megváltoztak a körülmények, ra­dikális reformokra lenne szük­ség, amelyek elősegítik a kap­csolatfelvételt a régiók között. Ehhez projektek kidolgozása szükséges, és a további műkö­déshez elengedhetetlenek a kor­mányzati támogatások. Elnök­sége idején a költségeket a me­gye jórészt saját maga állta, két­harmad részét pedig szponzo­rok útján teremtette elő. NAPRÓL NAPRA ▲ Felavatták Ózd hódoscsépá­­nyi városrészéban az Ózdi Ön­töde Kft. folyékonyacél-csa­­tornáját. A világszínvonalú tech­nológiával felszerelt öntöde 127 munkásnak ad munkahelyet. Az Ózdi Öntöde Kft.-ből 83 száza­lékkal részesül a FÉG Konvek­tor Rt. Az öntödében személy­­gépkocsikhoz készítenek fékdo­bokat és féktárcsákat. Beveze­tésre vár a FÉG konvektorcsa­ládjának a gyártása is. (MTI) ▲ A bíróság megszüntette a pert a Dorottya u. 6. szám alatti irodaház ügyében. A Kopint-Datorg felperes, vala­mint a Technoimpex és az V. kerületi önkormányzat al­peres közötti perben a felperes a keresetétől elállt. Ehhez mindkét alperes hozzájárult. A Kopint-Datorg a pert vélelme­zett elővásárlási jogának gya­korlása érdekében indította. (MTI)

Next