Világgazdaság, 1995. január (27. évfolyam, 1/6510-21/6530. szám)

1995-01-03 / 1. (6510.) szám

1 USD 1 USD (’95. márc.) 1 USD 1 DEM 1 DEM (95. márc.) 100 JPY 1 ATL Arany (1 uncia USD-ben) BÉT-index Kárpótlási jegy 110,75 HUF (MNB) 120,20 HUF (BÁT) 1,5552 DEM (Frankfurt) 71,42 HUF (MNB) f 77,00 HUF (BÁT) 111,05 HUF(MNB) 10,15 HUF (MNB) —(London) 1430,98 (-7,02) 405,00 HUF (BÉT) XXVII. évfolyam, 1. (6510.) szám ÜZLETI NAPILAP 1995. január 3., kedd MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL HOZZÁADOTTÉRTÉK-ADÓ SVÁJCBAN 2 .lub­­ihany-privatizáció 3 E EMELKEDŐ NYERSANYAGÁRAK 6 ZBRD HITEL A MOL-NAK 7 A VILÁGGAZDASÁG JELENTI MEG KEZDŐDIK A HADERŐREFORM, tovább csökken a srkatonák létszáma és folytatódik a részvétel a NATO béke­­irm­erségi programjában — számolt be a Honvédelmi Minisz­­rium idei feladatairól a tárca szóvivője. Az átszervezés mint­­eg 20 százalékos létszámcsökkenést jelent majd a vezetésben.­ÁTSZATTEVÉKENYSÉGRE SZORÍTANÁ a budapesti vá­­rosvezetés a közgyűlés bizottságait, és az érdemi munkát a jvőben a főpolgármester-helyettesek végeznék — mondta De­meter Ervin, a Fővárosi Önkormányzat MDF-frakciójának ügy­vezetője. Kifogásolta, hogy még nem kezdődött meg az egyez­tetés a főváros 24 önkormányzata között a központi pénzekből való részesedésről. WALESA NEM FOGAD EL MÁS JELÖLTET a nemzetvédel­mi miniszter posztjára, mint az általa kijelölt Wojciech Okonskit — közölte a lengyel államfő hétfőn Waldemar Pawlak minisz­terelnökkel. A köztásasági elnök arról is határozott, hogy ezen­túl maga nevezi ki a nagyköveteket. MEGKEZDTÉK A FELKÉSZÜLÉST a Boszniában állomáso­zó ENSZ-erők a vasárnap délben életbe lépett szerb—muzulmán fegy­verny­ug­vási egyezmény ellenőrzésére. A kéksisakosok vár­hatóan január végén foglalják el állásaikat a szemben álló feleket elválasztó övezetekben —jelentette be Garry Coward, az ENSZ szarajevói katonai képviselője. A BOSZNIAI HORVÁTOK IS CSATLAKOZTAK tegnap a szerbek és a muzulmánok közötti tűzszünethez. A fegy­vernyug­­vási egyezmény elfogadásáról szóló nyilatkozatot Kresimir Zu­­bak, a boszniai horvát—muzulmán föderáció elnöke írta alá a Michael Rose boszniai ENSZ-parancsnokkal folytatott mostari tárgyalásain. ELKESEREDETT HARCOK FOLYTAK Groznij utcáin a város védői és az ostromló orosz csapatok között — számolt be tegnap a moszkvai Otkritoje rádió. A csecsen főváros ellen újabb táma­dásra készültek a az orosz légierő helikopterei és repülőgépei. ABHÁZ ZSOLDOSOK IS HARCOLNAK CSECSENFÖL­­DÖN az oroszok ellen — állította adatokra hivatkozva Eduard Sevardnadze grúz államfő. A politikus a kaukázusi országok vezetői közül elsőként támogatta az orosz katonai beavatkozást, és annak gyors befejezését jósolta. NEM BÍZIK BORISZ JELCINBEN az oroszok 65 százaléka — hangzott el a moszkvai NTV tévéállomás műsorában egy orszá­gos közvélemény-kutatás alapján. A felmérést két héttel aztután végezték el, hogy az orosz hadsereg csapatai támadást indítottak a csecsen főváros, Groznij ellen. VALÓSZÍNŰLEG MÉRGEZETT PEZSGŐ okozta a Tádzsi­kisztánban állomásozó orosz békefenntartók hat katonájának halálát és tizenhárom további katona súlyos mérgezését újévkor. A pezsgőt közvetlenül a 201-es számú gépesített lövészhadosz­tály laktanyája előtt árulták. CLINTON KÖZÖS MEGHALLGATÁSON FOGADTA az iz­raeli és a szíriai vezérkari főnököt, miután Ehud Barak tábornok és Hikmat Sihabi vezérőrnagy négyszemközt tárgyalt egymással Washingtonban — közölték amerikai kormánykörökből. Az elnök nyugtalanságának adott hangot a felek közti békekötés halasztódása miatt. TÁMADÁST INTÉZTEK A SZAÚDI ERŐK egy jemeni határ­őrposzt ellen a vitatott északi határterületen — állítja egy Szana­­ában kibocsátott közlemény. A dokumentum szerint a szaúdi “héják” ezzel az akcióval akarják meghiúsítani Ali Abdullah Szaleh jemeni elnök és Fahd szaúdi király erőfeszítéseit a két ország megbékélésére. BECSLÉSEK SZERINT KÖZEL FÉLMILLIÓAN TÜNTET­TEK Addisz-Abebában az új etióp alkotmány mellett. Az új alaptörvény biztosítja Etiópia népeinek önrendelkezését, még az országtól való elszakadást is megengedi. BEFEJEZTE A RUANDAI MENEKÜLTEKET SEGÍTŐ légi­szállításait a német légierő. A Bundeswehr katonai gépei hat hónapig végezték humanitárius küldtésüket, de az ENSZ mene­kültügyi hivatala immár szükségtelennek nyilvánította a légihíd fenntartását. \7 ÁIJAMT VAOVtWOCVtffcSta TATJA A tavalyi külkereskedelmi deficit 3,5—3,6 milliárd dollár Pál László külgazdasági mozgásterünkről Alig van eszköz a kormány kezében a külkereskedelmi mérleg befolyásolására — derül ki abból az interjúból, amelyet Pál László adott a Világgazdaságnak. Az ipari és kereskedelmi miniszter mégis bízik abban, hogy a deficitből 1995-ben sikerül mintegy 700-800 millió dollárt lefaragni. — Milyennek értékeli a múlt év külgazdasági teljesítményét? — 1993-ban olyan folyama­tok indultak meg, amelyek hatá­sai még érvényesültek. 1993- ban a külkereskedelmi hiány 3,5 milliárd dollárra romlott, és fenn­állt a veszély, hogy ez a trend folytatódik. Nagyon kemény be­avatkozásokra volt szükség, hogy ne következzen be, amitől tartottunk, a több mint a 4,5 mil­liárdos deficit. A kormány kezé­ben lévő és rövid távon ható eszközök viszont korlátozottak voltak, az export felfuttatásához gyakorlatilag hiányoztak. Az im­port korlátozásában a nemzet­közi szerződések nagy­on sok te­kintetben akadályoznak bennün­ket. Ezért főként a belföldi ke­reslet visszafogásának módját kerestük. A legjelentősebb bea­vatkozás az augusztusi 8 száza­lékos forintleértékelés volt. Si­került némiképpen javítani az exporton és érzékelhető mérték­ben csökkenteni az importnöve­kedést. Kisebb vámlépéseket is tehettünk — természetesen el­lentmondásos hatásokkal. Vég­eredmény: nagyjából megismét­lődött az előző évi hiány, és 3,5- 3,6 milliárd dollárral fejeztük be 1994-et. (Folytatás a 3. oldalon) Feszített idei agrárelőirányzat Romlanak az exportesélyek? Az 1995. évi költségvetésben 35 milliárd forint támogatási keret áll rendelkezésre az agrárexport megsegítésére. Ez az összeg megegyezik az 1994-es pótköltségvetésben jóváhagyottal, amely azonban mintegy 5 milliárd forinttal kisebb az 1994. évi várhatónál. Változatlan exportforgalom­hoz képest pedig az 1994. évi várhatónál is legalább 5 milli­árd forinttal több exporttámo­gatásra lenne szüksége az ága­zatnak, hogy reálértékét meg­őrizze, így mintegy 10 milli­árd forinttal csökkent a támo­gatási keretösszeg, holott a költségvetés gazdaságpolitikai fejezete szerint a támogatáson belül jobban kell segíteni az exportot. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének főtit­kára, Piros László szerint így nincs esély arra, hogy a kor­mány által számított 12-17 szá­zalékos agrárexport-növekedést elérje az ágazat. Mindez nem az árualapok hiányából fakad, ha­nem a közgazdasági feltételek­ből. Ha a tavalyi közgazdasági feltételrendszerrel számolhattak volna a gazdálkodószervezetek, az exportnövekedés árualapját megteremthették volna, de a 10 milliárdos támogatáscsökke­néssel e feltételek rosszabbak. (Folytatás az 5. oldalon) Áremelési körkép Nem mindenütt drágul az élelmiszer Munkatársunktól Az energia- és fuvarozási költségek, valamint az áfa január 1-jével életbe lépett emelkedése miatt több élelmiszer-kereskedelmi vállalat élt az áremelés lehetőségével. Ám több helyen úgy gondolják, ha lehet, még „lenyelik” az áfa 10-ről 12 százalékra emelését, de ha a szállítók drágítanak, az már mindenképpen megjelenik az élelmiszertermékek áraiban. A Kaiser’s nyolc élelmiszer­áruházában január elsejével nem volt áremelés. A vállalat vezetése úgy döntött, a 2 szá­zalékos áfa-emelést nem hárít­ja át a vásárlókra. Jelenleg azonban zajlanak az idei ártár­gyalások a közel 100 szállító­val, s eldől, milyen mértékben emelnek a partnerek. Várako­zásaik szerint ez 5—10 száza­lékos lesz, de néhány termék­nél elérheti a 20 százalékot is. A Kaiser’s egyébként 6—10 ezer terméket kínál üzleteiben. Ezek 80 százaléka hazai, a 20 százalékot pedig külföldről szerzik be. Az importtermékek­nél a vámok növelése miatt vár­ható áremelés a következő egy­két hónapban. A vállalat az alapvető élelmiszerek árait csak a végső esetben emeli. (Folytatás a 3. oldalon) Stabilizációs elképzelések külföldi segítséggel Többmilliárdos segélycsomag Mexikónak A mexikói kormány a válságosra fordult gazdasági helyzet stabilizálására 10-15 milliárdos gazdasági segélycsomagról tárgyal a fejlett tőkés országok kormányaival és a nemzetközi pénzintézetekkel. Zedillo elnök ellenfelei elsősorban az USA-val és Kanadával kötött Észak­amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA) tartják a felelősnek a válságért. Az egy éve érvénybe lépett egyezmény célja — többek kö­zött — az volt, hogy mindhárom ország hasznot húzzon az im­portvámok és egyéb korlátozá­sok lebontásából. Mexikó azon­ban — állítják a NAFTA ellen­felei — eddig csak a hátrányokat “élvezhette”, hiszen import­­számlája egyre magasabb lett. Ez volt az egyik oka a peso kará­csony előtti leértékelődésének, amikor is árfolyama két hét alatt 40 százalékkal esett a dolláréval szemben. (Múlt pénteken egy dollárért 4,65 pesót adtak, ami némi javulás az 5,7 pesós mély­ponthoz képest, de jelentős csök­kenés a válság előtti 3,46-os ár­folyamhoz viszonyítva.) (Folytatás a 2. oldalon) Hírlapkiadó Vállalat „Pártatlan” hirdetésszervezés a Vicónak is Munkatársunktól A Hírlapkiadó egyenlő elbánásban részesítette az érdekeltségébe tartozó Pest Megyei Hírlapot és a Vico által indított Pest Megyei Híreket. Hirdetésszervező részlege, az Alap Reklámügynökség egyformán 10 százalékos jutalékot kapott a két lapnak szerzett hirdetések után — mondta a Világgazdaság kérdésére Heller Éva, az Alap Reklámügynökség vezetője. Vödrös Attila, a Pest Megyei Hírlap főszerkesztője, mint is­meretes, többször is azzal vádol­ta a Hírlapkiadót, hogy reklá­mügynökségének kétszer annyi jutalékot fizet a konkurens Pest Megyei Híreknek szerzett hir­detések, mint a Pest Megyei Hír­lap hirdetései után. Semmiféle diszkrimináció nem érte a Pest Megyei Hírlapot — mondta a Világgazdaságnak Heller Éva. A tiszavirág-életű Pest Megyei Híreknek, amely december 16-tól szünetelteti mű­­ködését, az alap egyébként sem szerzett túlságosan sok reklámot. Heller Éva szerint nincs sem­mi rossz abban, hogy a Hírlapki­adó egy érdekeltségébe tartozó lap versenytársának is szervez hirdetéseket, hiszen eközben pártatlanul jár el , győzzön a Jobbik. A két Pest megyei lap esete egyébként sem példa nél­küli. Az Alap Reklámügynök­ség például egyaránt dolgozik a Hírlapkiadóhoz tartozó Otthon és a konkurens Lakáskultúra szá­mára is. Forintleértékelés A Magyar Nemzeti Bank 1995. január 3-i hatállyal saját hatáskörben 1,4 százalékkal le­értékelte a forintot a valutako­sárral szemben (MTI). Marad a 800 dollár Munkatársunktól A pénzügyminisztérium nem tervezi a lakosság 800 dolláros valuta­keretének módosítását. Az igényelt valuta tavaly előrelát­hatóan eléri a 600 millió dollárt — hangsúlyozta a Világgazda­ság kérdésére válaszolva Far­­kasné dr. Pagonyi Judit, a Pénz­ügyminisztérium illetékes főosz­tályvezető-helyettese. (Folytatás a 7. oldalon) Változó forint refinanszírozás Magyar Nemzeti Bank január 3-tól csak a legalább 36 hónap lejáratú devizabetét ellenében nyújt forint refinanszírozást. A január 3. előtt kötött szerződé­sekre lejáratukig az eredeti felté­telek érvény­esek -jelenti az MTI. A devizabetét ellenében nyúj­­tott forinthitel kamata megegye­zik a kamatmegállapítást mege­lőző utolsó négy 3 hónapos disz­kontkincstárjegy aukción kia­lakult átlaghozam számtani át­lagával. Jól startolt a denominált zloty A varsói devizapiac kedvező­en reagált az új zloty bevezetésé­re, a dollár árfolyama ugyanis kissé esett a négy nullától meg­szabadított lengyel valutával szemben a kereskedés idei első napján. A pénzreform értelmé­ben az új zloty 10 ezer régivel egyenlő. Az árakat két éven ke­resztül mindenütt régi és új zloty­­ban egyaránt meg kell adni, és ugyanennyi ideig lesznek forga­lomban a régi bankjegyek is. (Folytatás a 2. oldalon, további cikkünk a 7. oldalon) Zárjegyellenőrzés az orosz határon Az orosz vámhatóság ismét felhívta a figyelmet arra, hogy zárjeggyel kell ellátni a fogyasz­tási adóval sújtott szeszes italo­­kat és dohánytermékeket. En­nek hiányában ilyen cikkeket ti­los az országba vinni, mert csem­­pészárunak minősülnek. A tavaly bevitt szeszes italokat feb­ruár T jéig, a cigarettaféléket március 1 jéig el kell adni. (Folytatás a 2. oldalon) ÉRTÉKTŐZSDÉK TŐZSDEINDEXEK: New York DJ 3 834,44 (+1,01) London FTSE 3 065,50 (-0,10) Tokió Nikkei 19 723,06 ( 29,92) Frankfurt DAX-30 2 079,45 (-27,13) Párizs CAC-40 1 881,15 (-13,00) Pozsony SAX 216,30 (+0,92) Január 2., esti zárás, (New Yorkban déli zárás), zárójelben az előző napi záráshoz mért változás. BUDAPEST: Az óév utolsó tőzs­denapján a forgalom megközelí­tette a 200 millió forintot. A rész­vények közül figyelemre méltó volt az Egis iránti nagy kereslet, a Pick jelentős visszesése, valamint az, hogy a Soproni Sörgyár rész­vényei már 3000 forint alatt is forogtak.

Next