Világgazdaság, 1995. február (27. évfolyam, 22/6531-41/6550. szám)

1995-02-03 / 24. (6533.) szám

1995. február 3. Álcán Aluminium Visszakerült a nyereségzónába A kanadai Álcán Alumini­um Ltd. azt reméli, ez év végén vagy jövő év elején újraindít­hatja néhány kiöregedett ter­melőkapacitását, ha a piaci fel­tételek jelentősen tovább ja­vulnak. A társaság elnök-vezér­igazgatója szerint az alumíniu­mágazat tavaly kezdett felé­ledni az elmúlt három­négy év lidércnyomásából, amit az orosz exportdömping okozott. Ebben nagy szerepe volt a nyugati termelők árszilárdító önkorlátozásának. A jövőbeni fejlődés motorja az alumínium iránti világkereslet növekedé­se, amelynek idei üteme elér­heti az 5 százalékot. Ezen belül főleg Ázsia és Dél-Amerika igénye erősödhet, így a jobb értékesítési felté­telek, valamint az agresszív költségcsökkentési program és bizonyos állóeszközök értéke­sítése együttes hatásaként ta­valy — három év óta először — ismét nyereséges lett került a montreáli székhelyű társa­ság, így a az 1993. évi 104 millió dolláros veszteség után 96 millió dolláros nettó nye­reséget könyvelhetett el. (AP— DJ) Renault Alumínium sportautó gyártását tervezi A Renault SA még az idén megkezdi alumínium karosszé­­riájú sportautók gyártását. Az autók ára a vállalat tervei sze­rint nem fogja meghaladni a 200 ezer frankot. A modell, amelyet először a márciusi Genfi autószalonon mutatnak be, tető nélküli kétüléses autó lesz 150 lóerős motorral. Súlya 700-800 kilogramm lesz. A Renault nem kívánta nyilvánosságra hozni, meny­nyit gyárt a modellből évente, kezdetben várhatóan ezer da­rabot. A Renault jelenleg évi 50- nél kevesebb nagy teljesítmé­nyű, speciális anyagokból ké­szülő Alpine sportautót gyárt. A vállalat a megfelelő kereslet hiányára hivatkozva tavaly mondott le egy olcsóbb sport­autó gyártására irányuló terve­iről. Utoljára 1968-ban értéke­sített valódi sportautót , a Ca­­ravelle-t. A francia autógyár a genfi autószalonon kívánja bemutat­ni a Lagúna kombiváltozatá­nak terveit. Ezt a modellt a tervek szerint ősszel kezdik ér­tékesíteni. (Reuter) Nullszaldós a Deutsche Telekom Nem lesz versenytársa 1998 előtt A Deutsche Bundespost Telekomnak nem lesz belföldi versenytársa 1998. január 1. előtt, a német posta- és távközlési minisztérium ugyanis — Wolfgang Bötsch miniszter tegnapi bejelentése szerint — legkorábban 1998-ban kíván szolgáltatási engedélyt adni újabb telefontársaságoknak. Az Európai Unió jelenlegi szabályozása szerint a távbe­szélő-szolgáltatásokat 1998-tól kell liberalizálni, de a német nagyvállalatok, például a Veba, a Viag és a Thyssen korábban azt remélték, hatóságai­k haj­lan­­dóak ennél korábban is engedé­lyeket kiadni. Bötsch a német távközlési ipar képviselőivel folytatott tárgyalás után adta csa­lódást keltő nyilatkozatát. A miniszter nem mondta meg, pontosan mennyi engedélyt fog­nak kiadni hangszolgáltatásra, csak annyit közölt: az engedé­lyeket 1997 első felében adják ki, hogy az új szolgáltatóknak legyen idejük a felkészülésre. A minisztérium eddig hét ké­relmet kapott — elsősorban köz­művállalatoktól — speciális szolgáltatások nyújtására. A Ve­ba cég például, Németország egyik legnagyobb magánkéz­ben lévő távközlési vállalata, kérelmében azt állította, a két német közszolgálati televízió­nak jobb és olcsóbb szolgáltatá­sokat tudna kínálni, mint a De­utsche Telekom. A Deutsche Telekom remény­beli versenytársainak csalódást okozott az is, hogy a miniszter semmi közelebbi részletet nem hozott nyilvánosságra a libera­lizáció után életbe lépő szabá­lyozás irányvonalairól. A né­met nagyvállalatok azt remélik — más országokhoz hasonlóan —, a német kormány is úgy alakítja az új szabályozást, hogy az kedvezőbb lehetőségeket kí­náljon az újonnan piacra lépő vállalatoknak. Bötsch közölte: az irányvo­nalak megalkotásával meg kell várni a szabályozással foglal­kozó 32 tagú szövetségi testület létrehozását. Mindazonáltal két­ségeit fejezte ki az ilyen irány­vonal megvalósíthatóságával kapcsolatban, mondván, azt sem lehet megakadályozni, hogy egy Deutsche Telekomhoz hasonló vállalat új technológiákat ve­zessen be. A Deutsche Telekom vezetői egyébként nem tartanak attól, hogy a liberalizálás hirtelen csökkenést okoz a cég bevétele­iben. Joachim Kroeske, a válla­lat gazdasági vezérigazgatója nem vitatja, hogy cégének piaci részesedése várhatóan jelentő­sen csökkeni fog az alapszolgál­tatásokban, ezt azonban szerinte ellensúlyozni fogják az új ter­mékek és szolgáltatások (példá­ul a multimédia) kiterjesztésé­ből származó jövdelmek. A Deutsche Telekom az 1993- as 3,6 milliárd márka veszteség után nullszaldóval zárta a tava­lyi évet, és a vállalat vezetői erre az évre “határozott nyereséget” ígérnek. A vállalat bevételei 1994-ben elérték a 64 milliárd márkát az ezredfordulóra pedig — a tervezett liberalizálás elle­nére — mintegy 80 milliárdos bevételre számítanak. A Deutsche Telekom, ame­lyet 1995. január 1-jével alakí­tottak részvénytársasággá, az 1996-tól kezdődő privatizáció bevételeit tetemes adósságának csökkentésére kívánja fordítani. A vállalat adósságállománya el­éri a 128 milliárd márkát. Az első, 1996 tavaszára tervezett részvénykibocsátás során mint­egy 15 milliárd márka bevételre számítanak majd ugyanennyire, a második 1999-es kibocsátás­kor. (AP—DJ, Financial Times) Lengyel kokszolók, kohászati üzemek Lehetlen állapotok a szénkereskedelemben A lengyel széntársaságok olyan drágán adják el a szenet a kokszolóműveknek (tonnánként 60— 64 dollárért, holott az exportár 32—40 dollár), hogy azoknak kifizetődőbb a szénimport. Ma ez az import a kokszoló­művek szénszükségletének mindössze 5 százaléka, de állan­dóan növekszik. Abszurd hely­zetek alakulnak ki. Előfordul, hogy a lengyel széntársaságok fele annyiért adják el Csehor­­szágnak a kokszolható szenet, mint saját kokszolóműveiknek. Majd ugyanaz a szén, melyért a csehek 32­-40 dollárt adtak, visszatér Lengyelországba, de ára már 50 dollár. A magas belföldi szénárak mi­­att a lengyel kokszolóművek nemrég kérték Grzegorz Kolod­­ko miniszterelnök-helyettest, tö­rölje el az importszénre kivetett vámot. Válasz még nem érke­zett. A lengyel széntársaságok jelenleg a kokszolható szénre három árat alkalmaznak: a bel­földi 60-64, az exportár 32—40 dollár, az úgynevezett belső ex­portár január 1-je óta 51—52 dollár. Ez utóbbi arra a szénre érvényes, melyet a kokszolómű­vek kizárólag exportra dolgoz­nak fel. A kokszolóművek nem akar­nak konfli­ktusba keveredni a kő­szénbányászattal, mivel meg­kezdődtek a tárgyalások arról, mennyi szenet vásárolhatnak belső exportáron. Ha ugyanis a keret túl kicsi lesz, a kokszoló­művek kénytelenek lesznek bel­földi áron — tonnánként 62— 64 dollárért — megvásárolni a hiányzó mennyiséget. Az európai piacon a koksz ára 100 dollár körüli. A lengyel kok­szolóműveknek ár vonatkozá­sában versenyképesnek kell ma­­radniok. A lengyel koksz pozí­cióját a nemzetközi piacon erő­sen veszélyezteti a kínai és a cseh koksz. A vám és az úgynevezett ha­táradó által védett lengyel szén magas belföldi ára a kohászati üzemeket is nehéz helyzetbe hozza. Itt megint csak anomáli­ák tapasztalhatók a koksz ex­portára és azon ár között, me­lyet a kohászati üzemeknek kell fizetniük. Ibéria jövőre profitot termel? Már jövőre nyereséges lehet a megtépázott pénzügyi helyzetben lévő spanyol Ibéria légitár­saság, amennyiben az Európai Unió elfogadja szerkezetátalakítási programját és ezt sikere­sen megvalósítják. Ezt Juan Manuel Eguinga­­ray ipari miniszter jelentette be, hozzátéve, hogy a légitár­saság várhatóan már 1995-ben komoly üzemi nyereséget könyvel majd el. Az Ibéria, latin-amerikai ér­dekeltségeivel együtt, a tava­lyi évet mintegy 44 milliárd peseta (340 millió dollár) hi­ánnyal zárta, az egy évvel ko­rábbi 69 milliárd pesetás hiány után. Az EU brüsszeli bizottsága jelenleg vizsgálja a légitársa­ság szerkezetátalakítási tervét, mely szerint 3500 munkahe­lyet szüntetnének meg, átlago­san 8 százalékkal csökkente­nék a fizetéseket, és 1 milliárd dollár friss tőkét fecskendez­nének a vállalatba. A tervet ta­valy év végén hagyták jóvá a szakszervezetek (Reuter) Hirdetmény A MAGYAR NEMZETI BANK NYUGDÍJPÉNZTÁRA IGAZGATÓSÁGA értesíti tagjait, hogy 1995. MÁRCIUS 9-ÉN, 10.30 ÓRAKOR KÖZGYŰLÉST HÍV ÖSSZE A közgyűlés helye: Budapest V., Vadász u. 16. előadóterem, II. emelet A közgyűlés napirendi pontjai: 1. Az alapszabályban — a Pénztárfelügyelet által kért és végrehajtott — módosítások ismertetése és elfogadása. 2. Beszámoló a pénztár 1994. évi működéséről, a beszámoló jelentés elfogadása. 3. Ellenőrző bizottság jelentése az 1994. évről. 4. Az 1995. évi és az 5 éves hosszú távú pénzügyi terv ismertetése és jóváhagyása. 5. Egyebek. Kérjük, hogy a pénztártagok személyesen vagy meghatalmazottjuk útján vegyenek részt a közgyűlésen. Budapest, 1995. január 23. Igazgatótanács NEMZETKÖZI VÁLLALATOK ÉS VILÁGGAZDASÁG 5 In Ungarn expandierender deutscher Fleisch- und Wurstproduzent und -grobfilialist sucht zűr Erweiterung seines Teams in Budapest eine(n) Metzgermeister(in) fúr administrative Aufgaben. WIR ERWARTEN: — Exzellentes Deutsch und Ungarisch in Wort und Schrift — Erfahrung im Umgang mit PC und Software — Efahrung mit Buchhaltungs- und Verwaltungsaufgaben — Flexibilitát — PKW—Führerschein — Freundliches Auftreten und nettes Áuberes WIR BIETEN: — Einen sicheren Arbeitsplatz — Angenchme Arbeitsatmospháre — Betriebsinterne Weiterbildung in Deutschland — Leistungsbezongene Entlohnung Bewerbungen mit Lebenslauf sind schriftlich mit Bild zu richten an: Ottó Bauer Hungária Kér. Kft. z. Hd. Hr. Gunnar Bauer Huszti út 32/111 H-1033 Budapest Oroszországi vegyes vállalatok egyre nagyobb szerephez jutnak Az Oroszországban bejegyzett vegyes vállalatok száma az elmúlt négy évben megtízszereződött. A bejegyzett cégeknek 1993 végén körülbelül csak fele, 6359 volt aktív, ezek az iparban foglalkoztatottak 0,4 százalékának, közel 300 ezer embernek nyújtanak megélhetést. A külkereskedelem 8 száza­lékát ugyanakkor a vegyes vál­lalatok bonyolították le. Az egy főre jutó exportteljesítmény 10,2 ezer dollár volt, szemben a 600 dolláros orosz átlaggal — írja a Handelsblatt a Német Gazdasági Intézet tanulmánya alapján. A vegyes vállalatok 37 száza­léka az iparban, 31 százaléka a kereskedelemben és vendéglá­tásban, 17 százaléka pedig a köz­lekedésben, a távközlésben és az egyéb szolgáltatások terüle­tén működik. Foglalkoztatotta­ik közel kétharmada dolgozik az iparban, 15 százalék a keres­kedelemben és vendéglátóipar­ban, az egyéb szolgáltatásokat területén 10 százalék. Forgalom szempontjából is az iparban jutottak kiemelkedő szerephez: összbevételük 60 százaléka származik innen. Eb­ből a tüzelőanyag-gyártás 22 százalékkal részesedik. A többi iparág kisebb, tekintve az itt fog­­lalkoztatottak arányát (57 szá­zalék). A legtöbbet exportáló ágazat az olaj- és gázszektor, de kie­melkedik a fa- és papíripar, a vas-, acél- és fémipar, valamint a vegyipar. A vegyes vállalatok területi elhelyezkedése egyenetlen. Kü­lönösen nagyfokú a koncentrá­ció Moszkva és Szentpétervár területén, itt található a vegyes vállalatok fele. Ezeket követi Kalinyingrád, Krasznodar és Karélia. A legfontosabb telep­hely-választási szempont a nyersanyag- és iparközpontok közelsége. Az Amerikai Egyesült Álla­mok és Németország a vegyes vállalatok közel negyedét alapí­totta, és ezzel a legjelentősebb befektető, őket követi Kína, Finnország, Lengyelország és az Oroszországgal szomszédos államok, megelőzve a többi ipa­ri országot. A vegyes vállalatok az ame­rikai vállalatoktól származó im­port közel egyötödét veszik át, viszont exportjuknak csak 3 százaléka jut az USA-ra. A né­metek esetében a helyzet for­dított, a vegyes vállalatok kivi­telének jó 14 százaléka megy Németországba, míg import­juknak csak 7 százaléka szár­mazik onnan. A magyarázat az ágazati összetételben keresen­dő. Az amerikai beruházások az olaj- és gázszektorra össz­pontosítanak, ugyanakkor az otthoni szükségleteket Kana­dából és Dél-Amerikából elé­gítik ki. Ezzel szemben Né­metország jelentős felvevője az orosz energetikai termékeknek, beruházásai a közepes szekto­rokat érintik. A vegyes vállala­tok németországi exportjának 47 százaléka a tyumenyi föld­gázterületről származik. Dél-csehországi Téglagyár korszerűsítéssel mérsékli árait A Ceské Budejovice-i a. s. Jihoceské cihelny (Dél-csehországi Téglagyár Rt.) tavaly átmenetileg három üzemében leállítot­ta a gyártást, hogy megkezdhesse nagyarányú rekonstrukci­ós programját. A Wienerberger Ziegelindust­­rie AG osztrák társaság többségi tulajdonában lévő vállalat így 17 millió koronás első fél éves nyeresége ellenére veszteséggel zárta az évet. A korszerűsítéshez a pénzt 200 millió koronás alaptőke-emelés­sel és 200 millió koronás hitellel oldotta meg — írja a Hospo­­dárské Noviny. A vezérigazgató tájékoztatása szerint az új gyártó gépsorok felszerelése, a kemen­cék és szárítók korszerűsítése, a számítógépes gyártásirányítás bevezetése és a csomagolás au­tomatizálása javítja gyártmánya­inak minőségét és versenyké­pességét. A gyártási költségeket a felére csökkenti, így ismét árat csökkenthet: téglánként 1,10— 1,15 koronára. A rekonstrukció befejezése után, 1996-ban a vál­lalat 290 millió darab téglának megfelelő termékmennyiséget akar gyártani, 2,4-szer annyit, mint 1994-ben. Ezáltal az ége­tett építési anyagok egy­i­k legna­­gyobb gyártója lesz Csehország­ban. Az új technológia bevezetése után mintegy 40 százalékkal ke­vesebb munkaerőt foglalkoztat a vállalat. A bérek és a norma túlteljesítéséért járó prémiumok azonban tovább emelkednek (az idén várhatóan 8606 korona lesz az átlagkereset). A vállalat 1994-ben 140 mil­lió téglaegységnyi építési anya­got exportált, 53 százalékkal töb­bet, mint 1993-ban. Ebből 25 millió egység Németországba jutott (+56 százalék). A gyárban a német formaszabvány szerint számolják az egységet, a cseh szabványos tégla kisebb, így ar­ra átszámolva a fenti mennyisé­gek mintegy 40 százalékkal töb­bet jelentenének. In Ungarn expandierender deutscher Fleisch- und Wurstproduzent und -grobfilialist sucht zűr Erweiterung seines Teams in Budapest eine(n) Metzgermeister(in) oder eine(n) Absolventen(in) einer Fleischfashschule zűr Übernahme von Führungsaufgaben zűr fashlichen Betrenung von Fleiscch- und Wurstwarenfilialen. WIR ERWARTEN: — Exzellentes Deutsch und Ungarisch in Wort und Schrift — Eventuell Erfahrung in Führung von Einzelhandelsláden — Elexibilitát, Dynamik, Übernahme von Eigenverantwortung — Selnstándiges Arbeiten, Durschsetzungsvermögen — Fahgigkeit zűr Koordinierung mehrcrer Aufgaben — Freundliches Auftreten und gepflegtes Áuberes — PKW—Führerschein WIR BIETEN: — Eimen sicheren Arbeitsplatz — Angenchme Arbeitsatmospháre — Betriebsinterne Weiterbildung in Deutschland — Leistungsbezongene Entlohnung Bewerbungen mit Lebenslauf sind schriftlich mit Bild zu richten an: Ottó Bauer Hungária Kér. Kft. z. Hd. Hr. Gunnar Bauer Huszti út 32/III. H-1033 Budapest

Next