Világgazdaság, 1995. február (27. évfolyam, 22/6531-41/6550. szám)

1995-02-03 / 24. (6533.) szám

1995. február 3. EU-tagság Menetrend Ciprusnak és Máltának? Nem kizárt, hogy Ciprus és Málta esetében az Euró­pai Unió kilátásba helyezi majd a tagfelvételi tárgyalá­sok megkezdését, hat hónap­pal az EU felülvizsgálati kon­ferencia befejezte után —je­lezték csütörtökön nevük mellőzését kérő, jól tájéko­zott brüsszeli források. Az EU-tagországok külügy­miniszterei hétfőn és kedden tartják majd szokásos havi ta­nácsülésüket a belga főváros­ban, s mint EU-diplomaták je­lezték, az egy­ik napirend a holt­pontra jutott EU-török vámu­nió, illetve ezzel lényegében szoros összefüggésben Ciprus majdani taggá válásának a kér­dése lesz majd. A kérdés hátterében az áll, hogy az EU-török kapcsolatok szorosabbra vonása útjában el­sősorban Görögország makacs vétója áll. Athén többször is egyételműen értésre adta, hogy addig nem tudja elfogadni Tö­rökországgal a vámuniót, amíg a fele részben éppen török ad­minisztráció alá vont Ciprus EU-tagságát nem rendezik. A csütörtökön Brüsszelben megszellőztetett forgatókönyv szerint az alku lényege most részben az lehetne, hogy Cip­rusnak — s akkor már ve­le együtt Máltának is — kilá­tásba helyeznék az említett, EU-konferenciát követő hat hónapon belüli tárgyaláskez­dést a majdani tagságról, cse­rébe Athén nem akadályozná tovább az EU-török megálla­podás véglegesítését, utat nyit­va annak március 6-i életbe lépése előtt. A Bizottsághoz közeli forrá­sok azonban hangsúlyozták, hogy Ciprus és Málta esetében a tárgyalások lehetséges kez­detének a rögzítése önmagá­ban nem teljesen váratlan fej­lemény. Mindkét ország már évekkel ezelőtt (1990-ben) be­nyújtotta tagsági kérelmét, ké­szült is ez ügyben hivatalos bizottsági véleményezés — a magyar és a lengyel jelentke­zések esetében ilyen még nem született —, amely bizonyos feltételek teljesülése esetén el­viekben támogatta a tagsági tár­gyalás megkezdését. Málta esetében a gazdasági rendszerben tartottak szüksé­gesnek bizonyos változást, Cip­rusnál pedig elsősorban a poli­tikai probléma — a megosz­tottság kérdésének — megol­dásától tették függővé a tár­gyalások megkezdését. Ha most az Unió úgy dönt, hogy még a belpolitikai helyzet ren­dezése előtt konkrét időpontot helyez kilátásba e tárgyalások­ra, azzal azt is reméli, hogy hatással lehet éppen a szigetor­szág belső vitájának mielőbbi rendezésére, az immár látható­vá váló EU-tagsággal fokozot­tabban érdekeltté téve a ciprusi török közösséget is a mege­gyezésben. A felvetés Brüsszelben kü­lönösen azért keltett feltűnést, mert az EU részéről eddig ép­pen a (bármiféle) dátum vagy menetrend kijelölésétől zárkóz­tak el a leghatározottabban a társult kelet-európai országok esetében. Uniós körökben úgy vélik, hogy egy ennek látszó­lag ellentmondó lépés Ciprus és Málta esetében nem jelent diszkriminációt a kelet-európai jelentkezőkkel szemben. Ez utóbbiak ugyanis — brüsszeli érvelés szerint — máris birtokukban tudhatják a társulási szerződést, emellett az EU külön számukra tagfel­vételt előkészítő stratégiát is megfogalmazott, egy sor oly­an intézkedéssel és kapcsoló­dási formával, amelyet a két dél-európai szigetország mind­máig nélkülözni kénytelen. (MTI) Változások az eurokötvény-piacon Az EMU előírásai segítik a befektetőket A maastrichti konvergenciakritériumok jelentősen befolyásolják a kormányzati kötvények vásár­lóinak preferenciáit — állítják szinte egybehangzóan az europiaci szakértők. A kötvényforgalomra a legnagyobb hatást az inflációra és az államadósságra vonatkozó rendelkezések gyakorolják. Az utóbbi időben a kockázat­nak egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a befektetők — mutatnak rá a szakértők. Ennek következtében a nagyobb adós­ságot felhalmozó országok pa­­pírjainak árfolyama fokozatosan csökken. Az Európai Monetáris Unióra vonatkozó maastrichti rendelkezések egyike például előírja, hogy az államadósság nem lépheti túl a GDP 60 száza­lékát. A Gazdasági Együttmű­ködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint Belgium adósság-GDP rátája idén 140 százalék körül lesz, Németor­szágé viszont csak 61 százalék. Ennek következtében viszont a német és belga kormányzati köt­vények hozama közötti 0,9 szá­zalékpontos különbség az év vé­gére 1,1 százalékpontra nőhet. Szakértők szerint Spanyolor­szág a 67 százalékos adósság- GDP rátájával felzárkózott Svédország és Olaszország mö­gé. Franciaország pozícióit is jó­nak ítélik, ahol az államadósság a GDP-nek mindössze 59 száza­lékára rúg, az infláció pedig de­cemberben 1,6 százalékos volt éves szintre vetítve. (A maast­richti előírások szerint a fogyasz­tói árak emelkedése maximum 1,5 százalékponttal lépheti túl a három legkisebb inflációjú or­szág rátáját.) A pénzhígulás szempontjából a szakértők a német és a holland kötvényeket értékelik a legked­vezőbben, de elégedettek Íror­szág és Dánia teljesítményével is. Az EU-átlaghoz képest Por­tugália 4 százalékos inflációja számottevő ugyan, de nem annyira, hogy gondokat okoz­zon a piacon. (Reuter) Új javaslatok Spanyolországban Kollektív harc az adócsalások ellen A spanyol adóügyi minisztérium csaknem félszáz konkrét javaslatot tartalmazó javaslatot dolgozott ki az adócsalások hatékonyabb kiszűrésére, illetve megakadályozására. A tervezetet a napokban fogadta el a kormány, s az intézkedések legnagyobb része a tervek szerint még idén életbe lép. Enrique Martines Robles adó­ügyekkel foglalkozó államtitkár a tervezet ismertetésekor felhí­vást intézett a politikai pártok és a társadalmi szervezetek képvi­selőihez, sőt minden állampol­gárhoz, hogy “vegyenek részt az adócsalás elleni harcban, hiszen az mindenki javát szolgálja”. Az intézkedés célja nem az, hogy a minisztérium több adót szedhes­­sen be, hanem hogy mindenki egyenlő feltételek közt adózhas­son — tette hozzá. Tavaly a felfedezett adócsalá­sok teljes összege elérte a 800 milliárd pezetát (6 milliárd dol­lárt). A tervezett intézkedések szerint az állampolgárokat már az iskolában meg kell tanítani arra, hogy nézzenek szembe adó­zási kötelezettségeikkel. Terve­zik egy tájékoztató füzet kiadá­sát, amelyben az adózási jogok és kötelezettségek lennének le­fektetve. Könnyíteni akarják az adóügyi reklamációk intézését, és csökkenteni a büntetések összegét. Nyilvánosságra kívánják vi­szont hozni az 5 millió pezetánál­nál nagyobb összegű adócsalást elkövetők nevét, és hatékonyab­bá akarják tenni a leginkább vi­tatott szektorok (az ingatlanpi­ac, a hozzáadottértékadó-ügyek, a külföldi partnerrel rendelkező vegyesvállalatok, a szabadfog­lalkozásúak) ellenőrzését. Ugyancsak az adócsalások csökkentése érdekében fokozot­tabb ellenőrzés alá kívánják von­ni az ingatlanvásárlási akciókat és a bankkölcsönök felvételét. Kidolgoztak egy tervezetet a társadalombiztosítással kapcso­latos csalások megakadályozá­sára is, a betegszabadság, a gyógyszerekre kiírt receptek és a különféle nyugdíjak témájá­ban. A munkanélküli segélyek folyósítását is fokozottabban akarják ellenőrizni. Spanyolor­szágban több, mint 20 százalé­kos a munkanélküliség, amivel elvileg elviselhetetlen társadal­mi feszültségnek kellene együtt­­járnia. Ezért joggal feltételezhe­tő, hogy rengetegen dolgoznak illegálisan közülük (MTI) NEMZETKÖZI GAZDASÁG Mind több a hosszabb ideje állást kereső Nagy munkanélküliség Franciaországban A munkanélküliek számának növekedése Franciaországban tavaly jelentősen lassult, de ez még messze nem elégséges a kormány által előirányzott munkanélküliségi hányad eléréséhez. A munkaügyi minisztérium ál­tal közreadott hivatalos jelentés szerint a múlt hónapban 8200 fővel kevesebb állástalant re­gisztráltak, s így a munkanélkü­liek száma 3,3 millió körül ala­kult. Az egész 1994-es évben az emelkedés mindössze 26 700 fő volt, ez jóval kevesebb, mint az 1993-as esztendő 312 ezer fős növekedése. A javulás azonban elsősorban az átmeneti munka­­nélküliség visszaeséséből adó­dott. A tartósan állás nélkül lé­vők száma továbbra is erősen emelkedik — az elmúlt év de­cemberében már elérte az 1,24 millió főt —, 1994 végén 13,8 százalékkal haladta meg az elő­ző év adatát. A munkanélküliség a megkez­dődött konjunktúra ellenére is Franciaország legsúlyosabb gaz­dasági és társadalmi problémá­ja. A 12,6 százalékos arány még az Európai Unió 10,7 százalé­kos átlagát is meghaladja. A probléma a választások előtt kü­lönösen fontossá vált. A közvé­leménykutatások eredményei alapján az elnöki poszt legvaló­színűbb várományosa, a jelenle­gi miniszterelnök Eduard Bal­­ladur kormányprogramjában el­sődleges feladatként fogalmaz­ta meg a munkanélküliség csök­kentésének szükségességét. Egyes vélemények szerint a decemberi csökkenéssel a kor­mány közelebb került célja — a munkanélküliei­ számának 200 ezer fővel való csökkentése 1995-ben — megvalósításához. Ehhez azonban szükség van a szakszervezetek és a munkaa­dók egyetértésére a munkaidő csökkentésével kapcsolatban. (Financial Times) A Kelet—Nyugat Alap eddigi tevékenysége (Folytatás az I. oldalról) Az osztrák kormány 1990-ben hívta életre a Kelet—Nyugat Alapot, amelynek kezelésével az állami tulajdonban lévő FGG-t bízta meg. Az OWF olyan álla­mi garanciaprogram, amely 10 milliárd schillinges keretéből osztrák vállalatoknak nemzet­közi beruházásaikhoz adhat ga­ranciát. A cégeknek legalább 10 millió schillinget kell beruház­niuk, de felső határ nincsen. A ténylegesen megvalósuló beru­házások értéke általában 20-80 millió schilling között mozog — mondta Braumann. Közvetlen garanciánál a felső határ a beruházás 50 százaléka, finanszírozási garanciának 100 százaléka. Eddig 66 beruházást hajtottak végre Kelet-Európában hajtottak végre, közülük 31-et Magyarországon. Csehországban 13, a volt NDK területén 9, Len­gyelországban 6, Szlovéniában és Szlovákiában 2-2 beruházás jött létre az OWF segítségével. A számok azonban megté­­vesztőek lehetnek, mert Csehor­szágban sokan mindenféle ga­rancia nélkül is beruháztak. Vagy azért, mert nem érezték szüksé­gét semmi garanciának sem, vagy mert nem vállalták azokat a megkötöttségeket, amik a ga­ranciavállalással együttjárnak. Jelenleg az FGG-nél kilenc cég kér garanciát beruházásaihoz Magyarországon, ugyannyi, mint ahányan a Csehországban vagy Szlovéniában szeretnének garanciával beruházni — mond­ta az igazgató. Nagyon nagy kockázatot kell vállalniuk a befektetőknek. A problémák között ott szerepel a forint konvertibilitásának a hiá­nya, a növekvő infláció, és hogy a privatizáció során az állami vál­lalatokat értékük felett kíván­ják értékesíteni. Sok vállalatnak csak tőkére van szüksége, de nem szívesen veszik, ha a beru­házó bele is szól a vállalat belső ügyeibe, jogi hézagok, adójogi hiányosságok vannak. Hiányoz­nak a helyi pénzügyi partnerek is — sorolta a Magyarországgal kapcsolatos gondokat Brau­mann. A budapesti pénzügyminisz­ter lemondását figyelmeztetőjel­­ként értékelik. A privatizációs államtitkárt követően a második jelentős gazdasági szakember mondott le, és ez megkérdőjele­zi a kormány privatizációs tö­rekvéseinek a komolyságát — hívta fel a figyelmet az igazgató. A befektetők félnek, hogy az infláció tovább növekszik, a vál­lalkozók adóterhei emelkedni fognak, a privatizáció lelassul és hosszútávon is eredménytelen lesz a gazdaságpolitika. Az FGG tanácsadóként is se­gíti az osztrák kancelláriát a Ke­­let-Európa felé nyújtott bilaterá­lis segélyekkel kapcsolatban. A PHARE JCPP programban is részt szeretnének venni, de mi­vel nem kereskedelmi bankként működnek, ezért először bizo­nyos jogi problémákat kell meg­oldani. Annak viszont már most sincs semmi akadálya, hogy az EU-n belül a Német Fejlesztési Társasággal (Deutsche Entwick­­lungsgesellschaft) együttmű­ködjenek. VILÁGGAZDASÁG 7 Elkezdődik a tömeges román privatizáció Piacon az első kétszáz cég A román magántulajdoni alapok 200 állami vállalatban lévő részesedésüket kínálják fel privatizációs kuponok ellenében. A 4­2 millió részvényt 25 ezer lejes rögzített árfolyamon lehet majd jegyezni március közepétől. Az ország öt magántulajdoni alapját 1992-ben hozták létre, ekkor mintegy 6 ezer állami vál­lalatban kaptak 30 százalékos részesedést. Ezeknek a cégek­nek a privatizációs törvény értelmében 7-15 éven belül magánkézbe kell kerülniük. A részvények maradék 70 száza­léka az állami tulajdoni alap ke­zében van. A jegyzés, amely előrelátha­tóan minimum három hétig fog tartani, március 15-én kezdődik. Az érintett vállalatok vezetői és alkalmazottai az első szakasz­ban kedvezményes feltételek mellett juthatnak majd részese­déshez. Az alapok vezetői nagy siker­re számítanak, aminek egyik oka, hogy a legutóbbi kupon—rész­vény csere alkalmával 512 szá­zalékos volt a túljegyzés. Az ál­lami tuljdoni alap részvényeit viszont aluljegyezték — igaz, azokat csak készpénz ellenében lehetett vásárolni. Az állami tulajdoni alap szó­vivője kijelentette, hogy ameny­­nyiben érdeklődés mutatkozik a most piacra kerülő részvények iránt, ők is piacra dobják a 200 vállalatban lévő 70 százalékos részesedésüket. Ha viszont nem kelti fel a készpénzes jegyzés a befektetők érdeklődését, akkor a vállalatok vegyes­­ magán és állami — tulajdonúak lesznek. (Reuter) Kubai gazdaság Megindulhat a növekedés A kubai gazdaság hanyatlása a múlt évben végleg befejejező­­dött, és minden esély megvan arra, hogy az idén meginduljon a növekedés —jelentette ki az ország pénzügyminisztere. José Luis Rodriguez azt is el­mondta, hogy a kormány elköte­lezte magát a gazdasági reformp­rogram megvalósítása mellett, de azt nehéz megmondani, hogy az egyes intézkedéseket mikor ve­zetik be. Sikernek könyvelték el, hogy 1994-ben a gazdaság nem esett vissza, s az előrejelzések szerint ez az év még eredménye­sebb lesz, megindul a kubai gaz­daság helyreállítása. A javulást elősegítette a cukor és a nikkel árszínvonalának emelkedése, s az utóbbi refor­mok sikerére a termelési árak csökkentése is hatással volt. A pozitív változások közé tartozik az elektromosáram-termelő vál­lalatok kapacitáskihasználtságá­nak elmúlt évi növelése is — tette hozzá Rodriguez. A tavalyi szociális problémák elsősorban gazdasági okokra ve­zethetők vissza, így ha ezeket megfelelően tárják fel és keze­lik, a feszültség csökkeni fog — remélik Havannában. A költség­­vetési deficit 1994-ben a refor­mintézkedéseknek köszönhető­en jóval alacsonyabb volt a várt­nál, és az előrejelzések szerint ebben az évben egymilliárd pe­zóra (hivatalos árfolyamon ugyanennyi dollár), csökkenhet. A kubai valuta értéke azonban az utóbbi hónapok alatt a fekete­piacon 60 százalékkal esett, s ma már a pénzügyminiszter is beis­meri, hogy a jelenleg érvényben lévő hivatalos árfolyamrendszert fokozatosan meg kell változtat­ni. A feketegazdaság csökken­tésének leghatékonyabb eszkö­ze a gazdasági reformintézkedé­sek bevezetése (Reuter) Meghívó Az Eurocom Külkereskedelmi Képviseleti Rt. igazgatósága (székhely: 1445 Bp., Gyarmat u. 5/A) értesíti Tisztelt Részvényeseit, hogy 1995. március 7-én 8 órakor a cég irodájában (1095 Bp., Soroksári u. 38. IV/14.) közgyűlést tart. Napirendi pont: Az igazgatóság beszámolója az 1994. üzleti évről, a könyvvizsgáló és a felügyelőbizottság jelentése, a mérleg megállapítása. menetrendszerű légijáratai Zágráb Útvonal Napok Indulás Érkezés Budapest — Zagreb 1--—5-14.30 10.15 16.00 11.45 Zagreb — Budapest1........ -—5-16.40 12.25 18.10 13.55 Helyi időben Csatlakozási lehetőség Split, Dubrovnik, Rijeka, Pula­ba. Menetrendszerű járatra helyfoglalás és jegyeladás a Malév irodákban, valamint utazási irodákban. Az Aviaexpress Légiközlekedési és Szolgáltató Kft. gyors, kényelmes, légi úton, 800-1000 km-es sugarú körben vállalkozik bel- és külföldi különjárati (charter) repülésekre. Szolgáltatásait — a légifuvarozási igények biztonságos, pontos kielégítését­­ az utasok, az utaztatók és fuvaroztatók szíves figyelmébe ajánlja és felvilágosítással készséggel rendelkezésre áll az Aviaexpress Budapest, Ferihegyi repülőtér 1., 1675 Budapest, Pf. 136. Telefon: 157-7791,157-7092 Fax: 157-7891 Tx: 224508 sita:budharx

Next