Világgazdaság, 1995. március (27. évfolyam, 42/6551-62/6571. szám)

1995-03-01 / 42. (6551.) szám

2­0 VILÁGGAZDASÁG NEMZETKÖZI GAZDASÁG RÖVIDEN Liberalizálják és megadóztatják az EU távközlését Jacques Santer, a brüsszeli bizottság elnöke síkraszállt a távköz­lési piac liberalizálása mellett, de egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a folyamat felgyorsítása igen komoly nehézségekbe ütközne. Santer vélelménye szerint az eredeti határidőig, 1998- ig is igen sok a tennivaló, hogy addigra ténylegesen megvalósul­jon a távközlés teljes liberalizációja. Edith Cresson bizottsági tag ezzel egy időben egy olyan tervezetet ismertetett Párizsban, amely 0,5 százalékos különadót vetne ki a távközlési cégek forgalmára. Az innen származó bevételeket az oktatás és a kultúra támogatására fordítanák. (Reuter) Újabb sztrájkolók Bajorországban További 5800 munkást szólított fel sztrájkra 11 bajorországi gépipari cégnél az IG Metall szakszervezet. Ezzel a pénteken kezdődött munkabeszüntetésben szerdán már 20 800 dolgozó vesz majd részt 33 vállalatnál. Az IG Metall ismét megerősítette szándékát, hogy fokozatosan kiterjeszti a munkabeszüntetést abban az esetben, ha nem sikerül kiharcolnia a kért 6 százalékos béremelést. (AP—DJ) Skandinávia csatlakozna a Schengen-csoporthoz A skandináv országok kormányfői javasolták, hogy kezdjenek tárgyalásokat az útlevélvizsgálat nélküli skandináv övezet és a Schengen-csoport hét európai országot érintő övezetének egyesí­téséről. A luxemburgi Schengen településről elnevezett csoport tagjai — Franciaország, Németország, Belgium, Luxemburg, Hol­landia, Spanyolország és Portugália — már korábban megállapod­tak abban, hogy országaik között eltörlik az útlevélvizsgálatot, a megállapodás március végén lépne életbe. A skandináv javaslat elfogadása esetén immár 12 nemzet polgárai utazhatnának egymás országaiba az útlevélellenőrzés teljes mellőzésével. (MTI) Mezőgazdasági bank csődje Lengyelországban A lengyel központi bank felfüggesztette a poznani Rolbank mezőgazdasági hitelintézet működését, mert a pénzintézet passzí­vai meghaladták az aktívakat. A jegybank tavaly óta keresett stratégiai befektetőket a bank privatizációjához, de törekvései eddig nem jártak sikerrel. A bank 51 fiókja működik főként az ország északkeleti és nyugati részén, s az egyetlen külföldi bank, amelynek képviselete van az Oroszországhoz tartozó Kalinyin­­grádban. (Reuter) EU-támogatás Írországnak Az Európai Unió 139 millió font támogatást nyújt Írországnak a munkanélküliség enyhítésére — jelentette be Monika Wulf- Mathies, a brüsszeli bizottság regionális kérdésekben illetékes tagja. Az összegből egyebek mellett infrastrukturális, mezőgaz­dasági és idegenforgalmi beruházásokat finanszíroznak majd. A most odaítélt támogatás független attól a 240 millió fontnyi “békeosztaléktól”, amit az Európai Unió a hónap elején hagyott jóvá Írország számára. (Reuter) A Forza Italia az adóemelések ellen A tervezett adóemelések hatását enyhítő módosítási javaslatokat fog beterjeszteni a Forza Italia parlamenti frakciója a pótköltségve­tés vitája során — ismertette elképzeléseit a képviselőcsoport Milánóban. Részleteket nem árultak el, annyi azonban bizonyos, hogy komoly változtatásokra lehet számítani, mivel konzervatív oldalról igen élesen támadták Dini kormányfő 21 ezer milliárd lírás (12,8 milliárd dolláros) kiadáscsökkentő elképzeléseit. (AP—DJ) Az orosz—amerikai befektetési alap tervei Az orosz kisvállalkozások számára 1993-ban létrehozott 340 millió dolláros alaptőkével rendelkező amerikai—orosz befekte­tési alap működésének első évében 12 millió dollárt hagyott jóvá öt beruházásra. Ebből kettőt kedden jelentettek be Moszkvában: az egyik terv értelmében az alap 20 százalékos részesedést szerez egy pénzügyi szolgáltató cégben — egyelőre meg nem nevezett összegért —, illetve 800 ezer dollárt fektet be a Volga-menti Marigrazsdansztroj építőipari cégbe. Az amerikai kormány által finanszírozott alap emllett érdekelt egy fafeldolgozóban, egy női ruhagyárban és egy motorgyárban is. (AP-DJ) Tádzsikisztán egyelőre a rubelövezetben marad Oroszország és Tádzsikisztán megállapodott abban, hogy a közép-ázsiai államban az év végéig a rubel marad a hivatalos fizetőeszköz. Dzsamsed Karimov tádzsik kormányfő elmondta, hogy az év vége előtt tisztázódik majd, Tádzsikisztán végleg megmarad-e a rubelövezetben, vagy pedig kilép, és saját valutát vezet be. A megállapodásban Moszkva ígéretet tett arra, hogy segít stabilizálni a súlyos készpénzhiányban szenvedő tádzsik pénzügyi rendszert. (MTI) Az első menedzseriskola Kínában Az Európai Unió támogatásával Kínában megnyílt az első üzleti főiskola. A Sanghajban nyíló főiskola működéséhez a helyi önkormányzat, valamint az Európai Unió nyújt támogatást, 25 millió ECU-t, amit elsősorban a helyiségek kialakítására fordí­tanak. A tervek szerint az első év után az iskola önfinanszírozóvá válik, illetve európai vállalatok adományaiból tartja fenn magát. (Europe) Ingatlanvásárlás külföldieknek Libanonban Ismét vásárolhatnak külföldiek is ingatlanokat Libanonban, mi­után a kormány feloldotta a két évig érvényben lévő tilalmat. A libanoni pénzügyminiszter a helyi sajtónak nyilatkozva elmond­ta, hogy a tilalom feloldása előtt másfél éven át mérték fel, mennyi ingatlan van külföldi tulajdonban — az összesítés sze­rint a földterület 0,07 százaléka. Ez bőven a megengedett arány alatt marad, hiszen Bejrút előírásai szerint az ország hat körze­tének mindegyikében a külföldi tulajdoni hányad 5 százalékos lehet. (MTI) Kutatják a szingapúri üzletkötő indítékait Csillapodnak a Barings-csőd hullámai Egyetlen pénzintézetre jellemző “specifikus” jelenségnek minősítette Clarke brit pénzügy­­miniszter a Barings bankcsoport összeomlását. Az értékelést megerősíteni látszanak azok a New York-i értékelések, amelyekben az amerikai gazdaság számára veszélytelen, “egyetlen tengerentúli magánbankra korlátozódó” fejleményről beszélnek. Délkelet-Ázsiában továbbra is nagy erőkkel kutatják a bukásért felelős Nick Leesont, a Barings­­csoport szingapúri derivatív-ar­­bitrázs részlegének vezetőjét. Eközben Londonban nyilatko­zott Peter Baring, a több száz éves bankárdinasztia tagja, a csődbel ütött pénzintézeti csoport elnöke. A bankár megerősítette, hogy volt némi gyanújuk a szin­gapúri részleg működésével kap­csolatban, amelynél szokatlanul nagy összegekkel üzletelt a fia­tal alkalmazottjuk. A szingapúri deri­vatív-arbitrázs üzletáguk ko­rábban nagyon nyereséges volt, és a csalások kezdetéig — meg­felelő fedezeti ügyletekkel — sikerült korlátok között tartani a kockázatokat. A londoni köz­pont múlt pénteken reggel szer­zett tudomást a bajokról, és nyomban átlátták a veszteség méreteit. Baring szerint az elnökség el­ső reflexe az volt, hogy korlátoz­ni kell a gyorsan növekvő kár összegét. Értesítették a jegyban­kot, amely óriási energiával és a megszokott professzionalizmus­sal fogott hozzá egy lehetséges mentőakció kidolgozásához. A Bank of England kormányzója, Eddie George az első telefonhí­vás után félbeszakította a francia Alpokban éppen megkezdett sí­szabadságát, és hazasietett. Szá­mára ekkor úgy fogalmazódott meg a dilemma, hogy hagyja-e alámerülni a City egyik legpati­násabb, és a királyi család pén­zét is kezelő bankot, vagy indít­ványozza az adófizetők terhére való megmentését. A negatív döntéssel messzemenően egyet­értett a Financial Times, amely szerint egy ilyen eminens bank összeomlásának látványa el kell gondolkoztasson minden pénz­intézetet a belső ellenőrzési me­chanizmusok szükségességével kapcsolatban. Peter Baring maga is csak ta­lálgatásokba tudott bocsátkozni a szingapúri menedzser lehetsé­ges indítékaival kapcsolatban. Nyilatkozatából több hírügy­nökségi jelentés is azt emeli ki, hogy Leeson valószínűleg össze­játszott valakivel. A Financial Times szó szerint idézte a pénz­intézet vezetőjét, aki úgy fogal­mazott, hogy “tegyük fel, egy üzletfele megkörnyékezte Lee­sont, építsen ki rejtett longpozí­­ciókat a Baringsnél olyan mérté­kig, hogy azok felderítésekor a bank ne tudja betartani azokat, és váljon fizetésképtelenné”. A pénzintézet elnöke szerint ez a feltételezett partner párhu­zamosan ugyanilyen összegű shortpozíciókat halmozhatott fel a Nikkei-index kontraktu­sokban, amelyek lejártakor óri­ási nyereség vált volna realizál­­hatóvá. Az üggyel egyébként a brit parlament alsóháza is foglalko­zott, ahol Clarke pénzügymi­niszter bejelentette egy vizsgá­lat indítását. Egyúttal megbízták az Ernst & Young könyvvizsgá­ló céget, mérje fel a pontos hely­zetet, és kínálja fel eladásra a bankcsoport életre kelthető ma­radványait. A potenciális érdek­lődők sorából a jelentések kie­­melik a Brit National Westmins­ter Bankot, illetve az amerikai United Asset Management pénz­intézetet. (Reuter, AP—DJ) A kanadai kormány költségvetési terve Drasztikus deficitcsökkentő intézkedések A pénzpiaci nyomásoknak engedelmeskedve a kanadai kormány jelentős kiadáscsökkenté­seket és adóemeléseket irányzott elő jövő évi költségvetési tervében a csillagászati összegű államháztartási hiány csökkentésére. A fejlett ipari országok közül Kanada rendelkezik a legtete­mesebb államadóssággal, 390 milliárd amerikai dollárral, amely hazai össztermékének (GDP) hetvenhárom százaléka. Az előirányzatok alapján két éven belül a költségvetési defi­citet a jelenlegi hat százalékról a GDP három százaléka alá kí­vánják szorítani. A cél elérése érdekében a kormány elhatá­rozta, hogy hatvan százalékkal visszafogja a vállalatoknak nyújtott támogatását, megnyir­bálja a külföldi segélyprogra­mokat és a katonai kiadásokat, felére apasztja néhány minisz­térium költségkeretét, és tizenöt százalékkal csökkenti a szövet­ségi közalkalmazottak számát. A viszonylag nagylelkű szocá­­lis és munkanélküli segélyprog­ramokhoz azonban az új terve­zet sem nyúl. A bevételi oldalon kilátásba helyezi a társasági adók emelé­sét, az üzemanyag után fizeten­dő adó tizennyolc százalékos nö­velését és hétszáz amerikai dol­lárnak megfelelő bevándorlási díj bevezetését. A kormány be­jelentette azt is, hogy szándéká­ban áll több állami érdekeltséget privatizálni: egyebek között eladja a Canadian Railways Co. vasútvállalatot és a Petro-Ca­­nadában fennálló hetven száza­lékos részesedését. (MTI) Bécsi vélemény Ausztria EU-tagságának következményéről „Korlátozni kell a keleti textilimportot” Pénzes Attila jelenti Bécsből Ausztria kénytelen lesz a textilárukra és a ruházati cikkekre egy-két évre beviteli korláto­zásokat bevezetni. Ez az egyik megállapítása az Osztrák Kelet- és Dél-Kelet-Európa Intézet (OSI) tanulmányának, amely azt vizsgálta, hogy Ausztria EU-tagsága mit jelent Kelet- és Dél-Kelet-Európa számára. A dolgozat szerint valószínű, hogy az uniós tagság felerősíti a meglevő folyamatokat, így a re­cesszióból kifelé tartó Nyugat- Európa magával húzza Ausztri­át, ez pedig a kelet- és dél-kelet­­európai országokat, különösen azokat, amelyekkel az EU társu­lási szerződést kötött. Másrészt az EU-tagországok az osztrák piacon a kelet-európai térséggel szemben jobb versenyhelyzetbe kerültek, és az olcsó dél-európai munkaerővel készült termékek kiszoríthatják a kelet- és dél­kelet-európaiakat. Ez a veszély leginkább a mezőgazdasági ter­mékek esetében áll fenn. Várha­tó ugyanakkor, hogy ez a folya­mat nem lesz túl jelentős, mert Kelet- és Dél-Kelet-Európa gaz­dasága nem párhuzamos szer­kezetű Nyugat-Európáéval, így mind a két térség bizonyos mér­tékben egymásra utalt — álla­pítja meg a tanulmány. A dolgozat külön kitér Szlo­véniára, amellyel Ausztriának eddig nem sikerült szabadkeres­kedelmi szerződést kötnie. A szerzők szerint van rá remény, hogy egy ilyen szerződés még az idén megköttetik az EU és Szlovénia között. A balti álla­mokkal is hasonló szerződések megkötése várható. Vita a jugoszláv „szürkegazdaság” sorsáról Legalizáli vagy harcolni ellene? Szabadkai tudósítónk jelenti Jugoszláviában egyre élénkebb vita folyik a nemzeti össztermék közel felének megfelelő értéket előállító “szürkegazdaság” sorsáról: az egyik áramlat a szürkegazdaság elleni átfogó harc megindítását sürgeti, a másik tábor úgy véli, hogy legalizálni kellene az adózás elől menekülők tevékenységét. A leghevesebben a Független Jugoszláv Szakszervezetek Szö­vetségének elnöke, Dragan Ra­­dulovic kelt ki a szürkegazdaság ellen, s a napokban megrende­zett egy tanácskozáson általá­nos harcot szorgalmazott a vál­ságot tovább mélyítő jelenség ellen. “Jugoszláviában a mun­kaképes lakosság egyharmada végez valamilyen feketemunkát, s az általuk előállított érték meg­közelíti a hivatalos nemzeti össz­termék felét. Amikor a szankci­ók miatt tömegesen küldi­k kény­szerszabadságra a munkásokat, nagy a munkanélküliség, kicsik a bérek, akkor a feketegazdaság csak tovább növeli a szegénysé­get — mondta Radulovic. A feketemunka elleni harc megindításának hívei a bünteté­sek összegének növelését, a for­galmi adók emelését és a ma­gánforgalomban behozott áruk vámjának növelését szorgal­mazzák. Egy másik szakszervezeti ve­zető, Sveta Vladisavljevic ellen­kező álláspontra helyezkedett, s a szürkegazdaság legalizálását szorgalmazta, mivel úgy véle­kedett, hogy ezzel növelni lehet­ne az adófizetők számát és a beszedett adók összegét. A belgrádi kormány egyelőre még nem foglalt állást a kérdés­ben, azonban Srecko Minjovic, köztársasági magánvállalkozási miniszterhelyettes azt hangsú­lyozta, hogy a feketegazdaság a gazdaság valamennyi szektorá­ban jelen van, majd hozzátette: bizonyos feltételekkel hasznot nyújthat a feketegazdaság, s az adminisztratív lépések több kárt, mint eredményt hozhatnak. 1995. március 1 Hitelstop Romániának (Folytatás az 1. oldalról) A jelentések úgy tudják, hogy a két pénzintézet a reformfolya­mat elégtelenségeire hivatkoz­va tagadta meg az esedékes összegek rendelkezésre bocsá­tását. A konkrét kifogások sorá­ból kiemelik a tömeges privati­záció lassú előrehaladását, a csődtörvény és az értéktőzsde hiányát. A privatizácóban való érdemi előrehaladást a Világ­bank által folyósítandó hitel fel­tételéül szabták. A két pénzinté­zet ezen felül határozott intézke­déseket vár a makrogazdaság sta­bilizálására. A román kormány még tavaly augusztusban meghirdette a tö­meges privatizációt, amelynek keretében rövid időn belül 3000 állami vállalatot kellene magán­kézbe adni. A terv végrehajtásá­hoz szükséges törvényekről azonban végeláthatatlan viták folynak a bukaresti törvényho­zásban. Az Evenimentul Zilei szerint az IMF által visszatartott 265 millió dolláros összeg egy 700 millió dolláros hitelmegál­lapodás részét képezi. A román nemzeti bank szóvivője egyéb­ként nem tudott arról, hogy a két pénzintézet vonakodna esedé­kes hitelrészletek folyósításától. (Reuter) A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten Megbízott főszerkesztő: Varga András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Vezető szerkesztők: Gaál Csaba, Golubeff Lóránt Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Főmunkatársak: Bányai Gyula, Kozma Géza, Magos Katalin Szekcióvezetők: Aktuális: Weisz Györgyi Árupiacok: B. Horváth Lilla Értékpapírpiacok: Golubeff Lóránt Menedzser Kalauz: Kvassinger Klára Mezőgazdaság Szirmai S. Péter Nemzetközi: Gaál Csaba Pénzügyek: Kiss Tamás Vállalatok, vásárok: Sági Gyöngyi Vidék: Lázár Ildikó Munkatársak: Eidenpenz József, Fabók Margit, Fehér István, Gárdonyi Imre, Kovács Péter, Krekó László, Lovas Judit, Mádl József, Mucsi Ferenc, Pekár Erzsébet, Tóth Levente Tudósítók: Antal Ildikó (Pécs), Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehőcz Rudolf (Kaposvár), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Kéziratszerkesztők: Róna Judit, Tatai Miklós Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Krizsán Ágnes, Major István, Pasztendorf Judit, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria, Soltész Mónika Számítástechnika: EFGÉ Kft. Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest­­„ Naphegy tér 8. Telefax: 202-4199; tel 175-6722/1145 Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a HELIR-nél: Budapest XIII, Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 17 820, fél évre 8910 Ft. Terjeszti a Nemzeti Hírlapker. Rt. és a regionális rt.-k ISSN 0042 6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest F.u. dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérigazgató A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet. (_________________________)

Next