Világgazdaság, 1995. március (27. évfolyam, 42/6551-62/6571. szám)
1995-03-01 / 42. (6551.) szám
20 VILÁGGAZDASÁG NEMZETKÖZI GAZDASÁG RÖVIDEN Liberalizálják és megadóztatják az EU távközlését Jacques Santer, a brüsszeli bizottság elnöke síkraszállt a távközlési piac liberalizálása mellett, de egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a folyamat felgyorsítása igen komoly nehézségekbe ütközne. Santer vélelménye szerint az eredeti határidőig, 1998- ig is igen sok a tennivaló, hogy addigra ténylegesen megvalósuljon a távközlés teljes liberalizációja. Edith Cresson bizottsági tag ezzel egy időben egy olyan tervezetet ismertetett Párizsban, amely 0,5 százalékos különadót vetne ki a távközlési cégek forgalmára. Az innen származó bevételeket az oktatás és a kultúra támogatására fordítanák. (Reuter) Újabb sztrájkolók Bajorországban További 5800 munkást szólított fel sztrájkra 11 bajorországi gépipari cégnél az IG Metall szakszervezet. Ezzel a pénteken kezdődött munkabeszüntetésben szerdán már 20 800 dolgozó vesz majd részt 33 vállalatnál. Az IG Metall ismét megerősítette szándékát, hogy fokozatosan kiterjeszti a munkabeszüntetést abban az esetben, ha nem sikerül kiharcolnia a kért 6 százalékos béremelést. (AP—DJ) Skandinávia csatlakozna a Schengen-csoporthoz A skandináv országok kormányfői javasolták, hogy kezdjenek tárgyalásokat az útlevélvizsgálat nélküli skandináv övezet és a Schengen-csoport hét európai országot érintő övezetének egyesítéséről. A luxemburgi Schengen településről elnevezett csoport tagjai — Franciaország, Németország, Belgium, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország és Portugália — már korábban megállapodtak abban, hogy országaik között eltörlik az útlevélvizsgálatot, a megállapodás március végén lépne életbe. A skandináv javaslat elfogadása esetén immár 12 nemzet polgárai utazhatnának egymás országaiba az útlevélellenőrzés teljes mellőzésével. (MTI) Mezőgazdasági bank csődje Lengyelországban A lengyel központi bank felfüggesztette a poznani Rolbank mezőgazdasági hitelintézet működését, mert a pénzintézet passzívai meghaladták az aktívakat. A jegybank tavaly óta keresett stratégiai befektetőket a bank privatizációjához, de törekvései eddig nem jártak sikerrel. A bank 51 fiókja működik főként az ország északkeleti és nyugati részén, s az egyetlen külföldi bank, amelynek képviselete van az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádban. (Reuter) EU-támogatás Írországnak Az Európai Unió 139 millió font támogatást nyújt Írországnak a munkanélküliség enyhítésére — jelentette be Monika Wulf- Mathies, a brüsszeli bizottság regionális kérdésekben illetékes tagja. Az összegből egyebek mellett infrastrukturális, mezőgazdasági és idegenforgalmi beruházásokat finanszíroznak majd. A most odaítélt támogatás független attól a 240 millió fontnyi “békeosztaléktól”, amit az Európai Unió a hónap elején hagyott jóvá Írország számára. (Reuter) A Forza Italia az adóemelések ellen A tervezett adóemelések hatását enyhítő módosítási javaslatokat fog beterjeszteni a Forza Italia parlamenti frakciója a pótköltségvetés vitája során — ismertette elképzeléseit a képviselőcsoport Milánóban. Részleteket nem árultak el, annyi azonban bizonyos, hogy komoly változtatásokra lehet számítani, mivel konzervatív oldalról igen élesen támadták Dini kormányfő 21 ezer milliárd lírás (12,8 milliárd dolláros) kiadáscsökkentő elképzeléseit. (AP—DJ) Az orosz—amerikai befektetési alap tervei Az orosz kisvállalkozások számára 1993-ban létrehozott 340 millió dolláros alaptőkével rendelkező amerikai—orosz befektetési alap működésének első évében 12 millió dollárt hagyott jóvá öt beruházásra. Ebből kettőt kedden jelentettek be Moszkvában: az egyik terv értelmében az alap 20 százalékos részesedést szerez egy pénzügyi szolgáltató cégben — egyelőre meg nem nevezett összegért —, illetve 800 ezer dollárt fektet be a Volga-menti Marigrazsdansztroj építőipari cégbe. Az amerikai kormány által finanszírozott alap emllett érdekelt egy fafeldolgozóban, egy női ruhagyárban és egy motorgyárban is. (AP-DJ) Tádzsikisztán egyelőre a rubelövezetben marad Oroszország és Tádzsikisztán megállapodott abban, hogy a közép-ázsiai államban az év végéig a rubel marad a hivatalos fizetőeszköz. Dzsamsed Karimov tádzsik kormányfő elmondta, hogy az év vége előtt tisztázódik majd, Tádzsikisztán végleg megmarad-e a rubelövezetben, vagy pedig kilép, és saját valutát vezet be. A megállapodásban Moszkva ígéretet tett arra, hogy segít stabilizálni a súlyos készpénzhiányban szenvedő tádzsik pénzügyi rendszert. (MTI) Az első menedzseriskola Kínában Az Európai Unió támogatásával Kínában megnyílt az első üzleti főiskola. A Sanghajban nyíló főiskola működéséhez a helyi önkormányzat, valamint az Európai Unió nyújt támogatást, 25 millió ECU-t, amit elsősorban a helyiségek kialakítására fordítanak. A tervek szerint az első év után az iskola önfinanszírozóvá válik, illetve európai vállalatok adományaiból tartja fenn magát. (Europe) Ingatlanvásárlás külföldieknek Libanonban Ismét vásárolhatnak külföldiek is ingatlanokat Libanonban, miután a kormány feloldotta a két évig érvényben lévő tilalmat. A libanoni pénzügyminiszter a helyi sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy a tilalom feloldása előtt másfél éven át mérték fel, mennyi ingatlan van külföldi tulajdonban — az összesítés szerint a földterület 0,07 százaléka. Ez bőven a megengedett arány alatt marad, hiszen Bejrút előírásai szerint az ország hat körzetének mindegyikében a külföldi tulajdoni hányad 5 százalékos lehet. (MTI) Kutatják a szingapúri üzletkötő indítékait Csillapodnak a Barings-csőd hullámai Egyetlen pénzintézetre jellemző “specifikus” jelenségnek minősítette Clarke brit pénzügyminiszter a Barings bankcsoport összeomlását. Az értékelést megerősíteni látszanak azok a New York-i értékelések, amelyekben az amerikai gazdaság számára veszélytelen, “egyetlen tengerentúli magánbankra korlátozódó” fejleményről beszélnek. Délkelet-Ázsiában továbbra is nagy erőkkel kutatják a bukásért felelős Nick Leesont, a Baringscsoport szingapúri derivatív-arbitrázs részlegének vezetőjét. Eközben Londonban nyilatkozott Peter Baring, a több száz éves bankárdinasztia tagja, a csődbel ütött pénzintézeti csoport elnöke. A bankár megerősítette, hogy volt némi gyanújuk a szingapúri részleg működésével kapcsolatban, amelynél szokatlanul nagy összegekkel üzletelt a fiatal alkalmazottjuk. A szingapúri derivatív-arbitrázs üzletáguk korábban nagyon nyereséges volt, és a csalások kezdetéig — megfelelő fedezeti ügyletekkel — sikerült korlátok között tartani a kockázatokat. A londoni központ múlt pénteken reggel szerzett tudomást a bajokról, és nyomban átlátták a veszteség méreteit. Baring szerint az elnökség első reflexe az volt, hogy korlátozni kell a gyorsan növekvő kár összegét. Értesítették a jegybankot, amely óriási energiával és a megszokott professzionalizmussal fogott hozzá egy lehetséges mentőakció kidolgozásához. A Bank of England kormányzója, Eddie George az első telefonhívás után félbeszakította a francia Alpokban éppen megkezdett síszabadságát, és hazasietett. Számára ekkor úgy fogalmazódott meg a dilemma, hogy hagyja-e alámerülni a City egyik legpatinásabb, és a királyi család pénzét is kezelő bankot, vagy indítványozza az adófizetők terhére való megmentését. A negatív döntéssel messzemenően egyetértett a Financial Times, amely szerint egy ilyen eminens bank összeomlásának látványa el kell gondolkoztasson minden pénzintézetet a belső ellenőrzési mechanizmusok szükségességével kapcsolatban. Peter Baring maga is csak találgatásokba tudott bocsátkozni a szingapúri menedzser lehetséges indítékaival kapcsolatban. Nyilatkozatából több hírügynökségi jelentés is azt emeli ki, hogy Leeson valószínűleg összejátszott valakivel. A Financial Times szó szerint idézte a pénzintézet vezetőjét, aki úgy fogalmazott, hogy “tegyük fel, egy üzletfele megkörnyékezte Leesont, építsen ki rejtett longpozíciókat a Baringsnél olyan mértékig, hogy azok felderítésekor a bank ne tudja betartani azokat, és váljon fizetésképtelenné”. A pénzintézet elnöke szerint ez a feltételezett partner párhuzamosan ugyanilyen összegű shortpozíciókat halmozhatott fel a Nikkei-index kontraktusokban, amelyek lejártakor óriási nyereség vált volna realizálhatóvá. Az üggyel egyébként a brit parlament alsóháza is foglalkozott, ahol Clarke pénzügyminiszter bejelentette egy vizsgálat indítását. Egyúttal megbízták az Ernst & Young könyvvizsgáló céget, mérje fel a pontos helyzetet, és kínálja fel eladásra a bankcsoport életre kelthető maradványait. A potenciális érdeklődők sorából a jelentések kiemelik a Brit National Westminster Bankot, illetve az amerikai United Asset Management pénzintézetet. (Reuter, AP—DJ) A kanadai kormány költségvetési terve Drasztikus deficitcsökkentő intézkedések A pénzpiaci nyomásoknak engedelmeskedve a kanadai kormány jelentős kiadáscsökkentéseket és adóemeléseket irányzott elő jövő évi költségvetési tervében a csillagászati összegű államháztartási hiány csökkentésére. A fejlett ipari országok közül Kanada rendelkezik a legtetemesebb államadóssággal, 390 milliárd amerikai dollárral, amely hazai össztermékének (GDP) hetvenhárom százaléka. Az előirányzatok alapján két éven belül a költségvetési deficitet a jelenlegi hat százalékról a GDP három százaléka alá kívánják szorítani. A cél elérése érdekében a kormány elhatározta, hogy hatvan százalékkal visszafogja a vállalatoknak nyújtott támogatását, megnyirbálja a külföldi segélyprogramokat és a katonai kiadásokat, felére apasztja néhány minisztérium költségkeretét, és tizenöt százalékkal csökkenti a szövetségi közalkalmazottak számát. A viszonylag nagylelkű szocális és munkanélküli segélyprogramokhoz azonban az új tervezet sem nyúl. A bevételi oldalon kilátásba helyezi a társasági adók emelését, az üzemanyag után fizetendő adó tizennyolc százalékos növelését és hétszáz amerikai dollárnak megfelelő bevándorlási díj bevezetését. A kormány bejelentette azt is, hogy szándékában áll több állami érdekeltséget privatizálni: egyebek között eladja a Canadian Railways Co. vasútvállalatot és a Petro-Canadában fennálló hetven százalékos részesedését. (MTI) Bécsi vélemény Ausztria EU-tagságának következményéről „Korlátozni kell a keleti textilimportot” Pénzes Attila jelenti Bécsből Ausztria kénytelen lesz a textilárukra és a ruházati cikkekre egy-két évre beviteli korlátozásokat bevezetni. Ez az egyik megállapítása az Osztrák Kelet- és Dél-Kelet-Európa Intézet (OSI) tanulmányának, amely azt vizsgálta, hogy Ausztria EU-tagsága mit jelent Kelet- és Dél-Kelet-Európa számára. A dolgozat szerint valószínű, hogy az uniós tagság felerősíti a meglevő folyamatokat, így a recesszióból kifelé tartó Nyugat- Európa magával húzza Ausztriát, ez pedig a kelet- és dél-keleteurópai országokat, különösen azokat, amelyekkel az EU társulási szerződést kötött. Másrészt az EU-tagországok az osztrák piacon a kelet-európai térséggel szemben jobb versenyhelyzetbe kerültek, és az olcsó dél-európai munkaerővel készült termékek kiszoríthatják a kelet- és délkelet-európaiakat. Ez a veszély leginkább a mezőgazdasági termékek esetében áll fenn. Várható ugyanakkor, hogy ez a folyamat nem lesz túl jelentős, mert Kelet- és Dél-Kelet-Európa gazdasága nem párhuzamos szerkezetű Nyugat-Európáéval, így mind a két térség bizonyos mértékben egymásra utalt — állapítja meg a tanulmány. A dolgozat külön kitér Szlovéniára, amellyel Ausztriának eddig nem sikerült szabadkereskedelmi szerződést kötnie. A szerzők szerint van rá remény, hogy egy ilyen szerződés még az idén megköttetik az EU és Szlovénia között. A balti államokkal is hasonló szerződések megkötése várható. Vita a jugoszláv „szürkegazdaság” sorsáról Legalizáli vagy harcolni ellene? Szabadkai tudósítónk jelenti Jugoszláviában egyre élénkebb vita folyik a nemzeti össztermék közel felének megfelelő értéket előállító “szürkegazdaság” sorsáról: az egyik áramlat a szürkegazdaság elleni átfogó harc megindítását sürgeti, a másik tábor úgy véli, hogy legalizálni kellene az adózás elől menekülők tevékenységét. A leghevesebben a Független Jugoszláv Szakszervezetek Szövetségének elnöke, Dragan Radulovic kelt ki a szürkegazdaság ellen, s a napokban megrendezett egy tanácskozáson általános harcot szorgalmazott a válságot tovább mélyítő jelenség ellen. “Jugoszláviában a munkaképes lakosság egyharmada végez valamilyen feketemunkát, s az általuk előállított érték megközelíti a hivatalos nemzeti össztermék felét. Amikor a szankciók miatt tömegesen küldik kényszerszabadságra a munkásokat, nagy a munkanélküliség, kicsik a bérek, akkor a feketegazdaság csak tovább növeli a szegénységet — mondta Radulovic. A feketemunka elleni harc megindításának hívei a büntetések összegének növelését, a forgalmi adók emelését és a magánforgalomban behozott áruk vámjának növelését szorgalmazzák. Egy másik szakszervezeti vezető, Sveta Vladisavljevic ellenkező álláspontra helyezkedett, s a szürkegazdaság legalizálását szorgalmazta, mivel úgy vélekedett, hogy ezzel növelni lehetne az adófizetők számát és a beszedett adók összegét. A belgrádi kormány egyelőre még nem foglalt állást a kérdésben, azonban Srecko Minjovic, köztársasági magánvállalkozási miniszterhelyettes azt hangsúlyozta, hogy a feketegazdaság a gazdaság valamennyi szektorában jelen van, majd hozzátette: bizonyos feltételekkel hasznot nyújthat a feketegazdaság, s az adminisztratív lépések több kárt, mint eredményt hozhatnak. 1995. március 1 Hitelstop Romániának (Folytatás az 1. oldalról) A jelentések úgy tudják, hogy a két pénzintézet a reformfolyamat elégtelenségeire hivatkozva tagadta meg az esedékes összegek rendelkezésre bocsátását. A konkrét kifogások sorából kiemelik a tömeges privatizáció lassú előrehaladását, a csődtörvény és az értéktőzsde hiányát. A privatizácóban való érdemi előrehaladást a Világbank által folyósítandó hitel feltételéül szabták. A két pénzintézet ezen felül határozott intézkedéseket vár a makrogazdaság stabilizálására. A román kormány még tavaly augusztusban meghirdette a tömeges privatizációt, amelynek keretében rövid időn belül 3000 állami vállalatot kellene magánkézbe adni. A terv végrehajtásához szükséges törvényekről azonban végeláthatatlan viták folynak a bukaresti törvényhozásban. Az Evenimentul Zilei szerint az IMF által visszatartott 265 millió dolláros összeg egy 700 millió dolláros hitelmegállapodás részét képezi. A román nemzeti bank szóvivője egyébként nem tudott arról, hogy a két pénzintézet vonakodna esedékes hitelrészletek folyósításától. (Reuter) A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten Megbízott főszerkesztő: Varga András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Vezető szerkesztők: Gaál Csaba, Golubeff Lóránt Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Főmunkatársak: Bányai Gyula, Kozma Géza, Magos Katalin Szekcióvezetők: Aktuális: Weisz Györgyi Árupiacok: B. Horváth Lilla Értékpapírpiacok: Golubeff Lóránt Menedzser Kalauz: Kvassinger Klára Mezőgazdaság Szirmai S. Péter Nemzetközi: Gaál Csaba Pénzügyek: Kiss Tamás Vállalatok, vásárok: Sági Gyöngyi Vidék: Lázár Ildikó Munkatársak: Eidenpenz József, Fabók Margit, Fehér István, Gárdonyi Imre, Kovács Péter, Krekó László, Lovas Judit, Mádl József, Mucsi Ferenc, Pekár Erzsébet, Tóth Levente Tudósítók: Antal Ildikó (Pécs), Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehőcz Rudolf (Kaposvár), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Kéziratszerkesztők: Róna Judit, Tatai Miklós Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Krizsán Ágnes, Major István, Pasztendorf Judit, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria, Soltész Mónika Számítástechnika: EFGÉ Kft. Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest„ Naphegy tér 8. Telefax: 202-4199; tel 175-6722/1145 Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a HELIR-nél: Budapest XIII, Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 17 820, fél évre 8910 Ft. Terjeszti a Nemzeti Hírlapker. Rt. és a regionális rt.-k ISSN 0042 6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest F.u. dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérigazgató A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet. (_________________________)