Világgazdaság, 1995. július (27. évfolyam, 125/6634-145/6654. szám)

1995-07-01 / 125. (6634.) szám

68,00 Ft XXVII. évfolyam, 125. (6634.) szám [ MAI SZÁMUNKBAN: MENEDZSERKALAUZ | 68,00 Ft ^8^ VILÁGGAZDASÁG 2 EGYESÜLT ÁlLlAMOK ÖNKORMÁNYZATOK MW AGRÁRTÁMOGATÁSOK B9I KAMATOK__________|| EGIS____________________ PV1 ÉRTÉKPAPÍROK_________ A KÖLTSÉGVETÉS NÖVEKVŐ AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS ÚJRA P J I A GYÓGYSZERKUTATÁS I KJ MÓDOSULÓ KIEGYENSÚLYOZÁSA HSII HITELÁLLOMÁNY ELSŐBBSÉGET ÉLVEZ I FORDULÓPONTON? W MA HAZAHOZATALA ■■■I SZJA-SZABÁLYOZÁS A gsors VILÁGGAZDASÁG JELENTI­­Az Alkotmánybíróság döntése után A HÉT VÉGÉN IS DOLGOZTAK A PM-BEN. Elemezték az Alkotmánybíróság döntését, és megoldásokat keresnek a ki­eső pénzforrások pótlására. Draskovics Tibor, a tárca közigaz­gatási államtitkára a Világgazdaságnak elmondta, hogy hétfőn ülnek össze egyeztetésre, és javaslataikat csütörtökön tárják a kormány elé. Ezután várható döntés arról, hogy kezdeményez­zék-e a parlament rendkívüli összehívását a nyári szünet alatt. LETETTE ESKÜJÉT DUNAI IMRE. Az új ipari és kereskedel­mi miniszter Pál László helyét foglalja el 1995. július 15-i hatállyal. Dunai Imre korábban a tárca közigazgatási államtit­kári posztját töltötte be. AZ ORSZÁGGYŰLÉS OMBUDSMANOKAT VÁLASZ­TOTT. Gönczöl Katalint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, Polt Pétert az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének, Majtényi Lászlót adatvédelmi biztosnak és Kaltenbach Jenőt nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának választották. Az ombudsma­­nok a Ház előtt letették az esküt. NÉGY SZÁZALÉKKAL EMELTÉK A NYUGDÍJAKAT. Sza­bó György népjóléti miniszter elmondta, hogy a nyugdíj jellegű támogatások visszamenőleges emelésének terhét a költségvetés nem tudta vállalni. A Ház igent mondott a tb­­költségvetésekre is, s elfogadta a villamosenergia-iparról szó­ló törvény módosítását II. JÁNOS PÁL PÁPA SZLOVÁKIÁBAN. II. János Pál a kassai repülőtéren tartott szertartáson szentté avatott három kassai vértanút, Körösi (Crisinus) Márk egykori esztergomi kanono­kot, Pongrácz István és Grodeczki Menyhért egykori jezsuita atyákat, akik Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-es bevo­nulása idején nem voltak hajlandók áttérni a kálvinista hitre, ezért kínhalált kellett halniuk. PRIVATIZÁCIÓS TÖRVÉNY LENGYELORSZÁGBAN. A lengyel törvényhozás pénteken elfogadta az állami vállalatok privatizációját szabályozó törvényt. Az új rendelkezés szerint a szeszipar, az olaj- és gázipar, a hadiipar, a bankok, a biztosító intézetek, valamint a távközlési, energetikai, szénbányászati és kikötői tevékenységet folytató cégek csak a szejm hozzájá­rulásával adhatók magántulajdonba. SZABADKERESKEDELMI ÖVEZET A NYUGATI FÉLTE­KÉN. Harmincnégy ország kereskedelmi miniszterei hét végi denveri értekezletükön megegyeztek, hogy 2005-ig létrehoz­zák a pánamerikai szabadkereskedelmi övezetet. A miniszte­rek munkacsoportokat állítottak fel a megállapodás előkészí­tésére, és 1996 márciusára kitűzték a következő, kolumbiai találkozó időpontját. A SZLOVÁKOKNAK CSAK A FELE TÁMOGATJA AZ EU­­TAGSÁGOT. A szlovák lakosság 17 százaléka ellenzi az Európai Unióba való belépést, egyharmadának pedig nincs véleménye róla. A csatlakozást ellenzők főleg a belföldi ter­melés veszélyeztettségétől, az árak emelkedésétől és az ország jogrendszerének alávetettségétől tartanak. ÉSZAKI TANÁCSKOZÁS A BALTI ÁLLAMOK JÖVŐJÉ­RŐL. Öt északi ország támogatja Észtoszág, Lettország és Litvánia csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország miniszter­­elnöke a litván fővárosban megállapodott, hogy az “5+3”-ak következő tanácskozását jövő májusban Svédországban ren­dezik meg. SILAJDZIC—KOZIREV TALÁLKOZÓ GENFBEN. Nem vál­tozott a feleknek a Boszniával kapcsolatos álláspontja a bos­­nyák miniszterelnök és az orosz külügyminiszter Genfben tartott megbeszélései után. A szarajevói vezetés továbbra sem hajlandó közvetlen tárgyalásokat folytatni a boszniai szerbek­kel. NÉMETORSZÁGBAN TÁRGYAL KUCSMA. Ma négynapos látogatst kezd Németországban az ukrán elnök a kétoldalú kapcslatok erősítése céljából. Az államfő tanácsadója az elutazó előtt úgy nyilatkozott, hogy az európai államok közül Néme­rszágot tekintik Ukrajna legfőbb szövetségesének. Átlagos havi bruttó munkabérek Mi maradt a Bokros-csomagból? Az Alkotmánybíróság döntése ellenére a stabilizációs törvény számos szigorító rendelkezése azért hatályban marad, s különböző időpontokban hatályba is lép, lépett, így például többet kell fizetni cégautók adója címen, változnak az árfolyamnyereség számítására vonatkozó rendelkezések, emelkednek az illetékek, módosul a szerencsejátékokról szóló törvény, s fizetni kell tandíjat is. VERES IBOLYA A stabilizációs törvény kere­tében módosították a személyi­­jövedelemadó- és a társaságia­­dó-törvényeket is. Az szja­­törvény módosítása keretében változtattak az árfolyamnyere­ség számítására vonatkozó ren­delkezéseken. Ennek lényege, hogy az értékpapír beszerzési árát (kivéve az ingyenesen meg­szerzett értékpapírokat) — amennyiben a magánszemély nem tudja ezt igazolni — nullá­nak kell tekinteni. A beszerzési ár igazolására azonban ismét el­fogadják a magánszemélyek egymás között kötött szerződé­seit, hiszen az új törvényből ki­maradt az a rendelkezés, hogy a beszerzési árat csak a kibocsá­tótól, vagy értékpapír-forgal­mazótól származó szerződéssel lehet igazolni. Ezen új szabály a stabilizációs törvény kihirdeté­sét követő 15. napon lépett ha­tályba, vagyis — mivel június 15-én lett kihirdetve a törvény —, ezen szabályok június 30. óta érvényesek. A személyijövedelemadó­­törvény módosítása keretében emelik a munkáltatók tulajdo­nában, de a magánszemélyek használatában lévő autók után fizetendő adót. Ezzel együtt bő­vítik azok körét, akiknek ilyen jogcímen adót kel­l fizetniük, így a törvény hatályba lépését kö­vető hónap első napjától —júli­ustól, amelyet augusztusban kell megfizetni — ilyen jogcímen adót kell fizetni a költségvetési intézményeknek, a társadalmi szervezeteknek, az egyházak­nak és az egyházi karitatív szer­vezeteknek is. Az egyházaknak azonban csak azon autók után kell adót fizetni, amelyeket nem kizárólag feladataik ellátására üzemeltetnek. A társaságiadó-törvény mó­dosítása keretében szigorítják a munkanélküliek foglakozta­tásához kapcsolódó adóalap­csökkentési feltételrendszert, így a törvény kihirdetését kö­vető 15. naptól—június 30-tól — ez a kedvezmény csak ak­kor vehető igénybe, ha a mun­kavállaló a foglalkoztatását megelőzően legalább 6 hóna­pon belül nem állt munkavi­szonyban az őt foglalkoztató társaságnál. Ezt a szigorító fel­tételt a személyijövedelemadó­­törvénybe is beépítették az egyéni vállalkozókra vonat­koztatva. Hatályban maradt a szeren­csejátékokról szóló törvény, valamint az illetékekről szóló törvény módosítása is. A sze­rencsejátékokról szóló törvény módosítása a törvény kihirde­tését követő 15. napon lépett hatályba. A megemelt illetéke­ket viszont csak augusztus el­sejét követően kell megfizetni. (Folytatás az 5. oldalon) Bokros Lajos a Duna TV-ben Adósságátütemezésről szó sem lehet Mint kormánytag és állampolgár természetesen elfogadom az Alkotmánybíróság határozatát, de változatlanul úgy vélem, hogy a gazdaságpolitikai döntések meghozatala nem az Alkotmány­­bíróság hatáskörébe tartozik — mondta Bokros Lajos vasárnap este a Duna TV-ben. HHQIh­HN­XiZmM A pénzügyminiszter kifejtet­te, hogy a külső adósság átüte­mezéséről szó sem lehet, mivel Magyarország külföldi adóssá­gai kötvényekben vannak. Má­ra az ország külső adóssága meghaladta a 30 milliárd dol­lárt, és ez tovább nem növelhe­tő. Szerinte az elmúlt 5 év a késlekedések sorozata volt. Az utóbbi időben a gazdasági fo­lyamatok nem a számított ke­retek között alakulnak, és így olyan államháztartási deficit ala­kulhat ki, amely elérheti a GDP 10-11 százalékát is, és ez már finanszírozhatatlan. A Bokros-csomagként közis­mert intézkedéseknél az Alkot­mánybíróság csupán a beveze­tés határidejének rövidségét ve­tette el. Bokros Lajos kifejtette, hogy Magyarország ma a jóléti kiadásokra a GDP 27 százalé­kát költi, míg a gazdaság teljesí­tőképessége csak 10 százalékot tenne lehetővé. A miniszter sze­rint a pénzügyi világ egyöntetű lelkesedéssel fogadja a csoma­got. (Az alkotmánybíróság­i dön­tésről lásd az 5. oldalt.) Haladék a pénzügyi szolgáltatások szabályozására Az USA kivonult a rendezésből A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) tagállamainak pénteki genfi tanácskozásán — az Európai Unió javaslatára — július 28-ig meghosszabították a pénzügyi szolgáltatásokról szóló megállapodás megkötésének határidejét. — mnungiM A szavazáson nem vett részt az USA küldöttsége, amely egy nappal korábban — a partneror­szágok elégtelennek minősített engedményeire hivatkozva — kivonult a tanácskozásról. A ha­táridő elhalasztásáról döntő töb­bi WTO-tagállam úgy vélte, hogy a halasztás lehetővé teszi egy, legalább néhány éves, pró­baidőre érvénybe léptethető egyezmény kidolgozását. Renato Ruggiero, a szervezet vezérigazgatója üdvözölte a döntést és reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok va­lamilyen formában ismét csat­lakozni fog a megbeszélések­hez, illetve az esetleg létrejövő egyezményhez. Az uruguayi forduló néven ismert világkereskedelmi tár­gyalássorozatot lezáró, 1993 vé­gén kötött megállapodásból ki­maradt a banktevékenység, az értékpapír-forgalmazás és a biz­tosítási szolgáltatások globális forgalmának szabályozása. Az addig elért eredmények megőrzése végett a felek vállal­ták, hogy a szóban forgó terüle­ten tett javaslataikat fenntart­ják. A június 30-i határidő meg­hosszabbításának elmaradása esetén fennállt volna annak a veszélye, hogy a delegációk a későbbiekben egymásra licitál­va vonták volna vissza a koráb­ban tett engedményeket. (Folytatás a 2. oldalon) Demonstráció a tűzoltóknál is? Veszélyben az ellátás biztonsága A műszaki felszerelés elhasználtsága miatt bármikor megtörténhet, hogy a tűzoltóság nem tud időben a bajbajutottak segítségére sietni. Az állomány elégedetlen az alacsony bérrel, ezért demonstrációt sürget, az országos parancsnok viszont a tárgyalásos rendezést támogatja. Az önkormányzatok bizonyos része egyidejűleg késlekedik megalakítani a helyi tűzoltó szerveket. ^mmnsnMsmn^ A tűzoltóság — a polgári vé­delemmel együtt—jövőre 14,2 milliárd forintot igényel felada­tai ellátásához. Ez a jelenlegi tűzvédelmi szint további bizto­sítására és minimális többletfej­lesztésre nyújt fedezetet -­ hangsúlyozta Bleszity János ve­zérőrnagy, országos parancs­nok. A szervezet az idén mint­egy 8 milliárd forintból gazdál­kodik: a kiadások 85 százalékát a bérfizetés, míg 6-7 százalékát a közműdíjak jelentik. A mara­dék összegből lehet fejleszteni. A szervezet működési költsé­géből jelenleg évi 1 milliárd fo­rint hiányzik. Horváth Endre pénzügyi szaktanácsadó szerint ez az összeg csak 600-700 mil­lió forintra csökkenthető. A tűzoltó gépjárművek fej­lesztésére 400 millió forint jut az idén. (Ma egy átlagos tűzoltó autó 30, kamionok, villamosok felemelésére alkalmas daru, amelyből a tűzoltóság egyelőre mindössze eggyel rendelkezik 80-100 millió forintba kerül.) A szűkös anyagiak miatt a gépjár­mű-fecskendők 60 százaléka elavult, a különleges eszközök­nél pedig még rosszabb az arány. (Folytatás a 3. oldalon) Oroszország Csernomirgyin a stabilizációról Az elmúlt évek gazdasági visszaesése után az idei év első felében mutatkozni kezdenek a gazdasági stabilizálódás első jelei — közölte Viktor Cserno­­mirgyin orosz kormányfő egy vasárnapi moszkvai befektetői tanácskozáson. Hangsúlyozta, hogy 1996 a pénzügyi stabilizáció éve lesz és megkezdődik az ipari növe­kedés. A tavalyi év hasonló időszakához képest 1 száza­lékkal nőtt az idén az ipari ter­melés. Az eredmények között említette, hogy növekszik a ter­melés a fémkohászatban, a vegyipar egyes ágazataiban, a kőolajfeldolgozó iparban, illet­ve a járműiparban, valamint a fafeldolgozó iparban. A vártnál magasabb, havi 6,7 százalékos volt viszont az inf­láció, noha az utóbbi három évben először fordult elő, hogy az infláció mérséklődése nem járt a termelés csökkenésével. A befektetésekről szólva Csernomirgyin elmondta, hogy a kedvező gazdasági folyama­tok ellenére az idei év első fel­ében a külföldi befeketetések csak 500 millió dollárt tettek ki. (MTI, Reuter) HB Westminster Bővült a jegyzési helyek száma Az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet jóváhagyta a HB Westminster azon kérését, mely a jegyzési helyek számá­nak növelésére vonatkozott. A kárpótlási jeggyel rendelkező befektetők immár 120 helyen jegyezhetnek a HB Westmins­ter részvényeiből, vagyis egé­szen biztos, hogy elkerülhető a sorban állás. Mint az köztu­dott, a társaság 172,4 százalé­kos árfolyamon vásárolja meg a kárpótlási jegyeket, amennyi­ben a tulajdonos az így befolyó összeget HB Westminster­­részvények megszerzésére for­dítja. (VG)

Next