Világgazdaság, 1996. január (28. évfolyam, 1/6761-22/6782. szám)

1996-01-04 / 3. (6763.) szám

RÖVIDEN Emelkednek a tőzsdeindexek és a dollár A keddi 60 pontos emelkedés után tegnap kora délelőtt további 20 pontot emelkedett a New York-i Dow Jones részvényindex. Az amerikai értékpapírpiac szárnyalását Tokió kivételével követte az összes jelentősebb tőzsde is. A frankfurti index 44, a párizsi 32, a londoni közel 29 ponttal zárt magasabban az egy nappal korábbinál. Folytatódott a dollár erősödése is a jennel és a márkával szemben. A zöldhasúért tegnap 104-105 jent, illetve 1,44-1,45 márkát adtak. (AP—DJ) Gigantikus szingapúri úthálózat-fejlesztés Szingapúr mintegy 9,5 milliárd dolláros úthálózat-fejlesztési tervet jelentett be, amellyel a kaotikussá váló közlekedési viszonyokat akarja javítani. A 10-15 év alatt megvalósuló beruházások nagyrészt a metróhálózat fejlesztését, illetve egy városon belüli kisvasút létrehozását célozzák. A kormány a következő 5 évben közel egymilliárd dollárt költ majd mint­egy 225 kilométernyi autóút építésére. (Reuter) Tőzsdei rekord Mexikóban Kedden történelmi rekordot jegyeztek a mexikói tőzsdén: a legfontosabb értékpapírok árfolyamváltozásából számított irányadó index, az IPC 5,4 százalékot emelkedett. A részvé­nyárak váratlan megugrását a peso szilárdságával, a New York-i tőzsde fellendülésével és az alkalmi vételt kereső befektetők nagy számával magyarázták, de szerepet játszott benne az is, hogy a résztvevők a dollárban jegyzett kincstárje­gyek kamatainak csökkenésére számítanak. (MTI) Ukrán energiaipari privatizáció Az ukrán parlament arra kötelezi az állami vagyon magánkéz­be adását irányító állami vagyonalapot, hogy vonja vissza az Ukrnyefty és az Ukrgazprom energiaipari vállalatok privatizá­ciójára vonatkozó rendeleteit. A törvényhozás állásfoglalása szerint az említett két cég magánosítása több törvénnyel, illetve rendelkezéssel ellentétes. A vállalatok magánkézbe adása megsérti azt a parlamenti határozatot is, amely a nem privatizálható vállalatok jegyzékét tartalmazza. (MTI) Jelcin aláírta az idei költségvetést Borisz Jelcin orosz elnök aláírta az 1996-ra szóló költségve­tést. A büdzsét — amely a GDP 3,9 százalékában állapította meg a hiányt — a múlt hónapban hagyta jóvá a parlament mindkét háza. Ez volt az első alkalom, amikor a törvényhozás képes volt elfogadni a következő évre szóló büdzsét még az óévben. (Reuter) Tavalyi amerikai biztosítási kiadások Az amerikai biztosítók előzetes becslés szerint 8,3 milliárd dollárt fizetnek a tavalyi természeti katasztrófák után, és ez azt jelenti, hogy 1995 az ágazat harmadik legrosszabb éve volt. Az eddigi rekord 1992 volt, amelynek káraira a bizto­sítók 23 milliárd dollárt fizettek ki. A drága évek listáján a második helyen 17 milliárd dollárral az 1994-es esztendő áll. (AP—DJ) Japán befagyasztja gyorsszaporító-programját Japán befagyasztja azt a programot, amelynek során egy újabb gyorsszaporító atomreaktort épített volna. Az intézkedés oka, hogy nem egészen egy hónappal ezelőtt váratlan baleset tör­tént az ország első ilyen berendezésében. A hatmilliárd dollá­rért épített Mondzsunak júniusra teljes kapacitással kellett volna dolgoznia. Japán tudósok szerint azonban a hiba felku­tatása és kijavítása két évig is eltarthat. (MTI) Az amerikai szenátus már nem ellenzi Esély az államgépezet újraindítására Megtorpanni látszik az a konzervatív fordulat, amely az 1994 novemberi kongresszusi választásokon aratott republikánus győzelemmel vette kezdetét. Kedden a szenátus enged­ményre kényszerült a költségvetési vitában, és jóváhagyta a leállított kormányzati részlegek ideiglenes újraindítását. Ezzel lényegében kész tények elé állította a jóval radikálisabb képviselőházat. A republikánus szenátorok jóváhagyásával hozott döntés két változatot tartalmaz. Az egyik nyomán ismét munkába állhatna a 20 nappal ezelőtt ha­zaküldött 280 ezer fős hivatal­noksereg, és megkaphatná a fi­zetését további 580 ezer, ők jóváhagyott fizetési keret nélkül folytatták munkájukat. A második, szigorúbb változat nyomán általánosan újrakez­dődhetne a munka, azonban to­vábbra is függőben maradna a bérek kifizetése, illetve a tiszt­viselői kar nem használhatna fel költségeket. Ennek megfe­lelően nem bonyolíthatnának le távolsági telefonbeszélge­tést, és egyéb költségkereteket sem használhatnának fel. A megszorítások egy részé­nek fenntartása mellett a kong­resszus esetleg jóváhagyná né­hány egyedi program finanszí­rozását. Az engedmények kap­csán Bob Dole, a szenátus re­publikánus többségének veze­tője kijelentette, hogy nincs szakadás a kongresszus két há­zában helyet foglaló konzer­vatív törvényhozók között. Clinton a maga részéről elis­merését fejezte ki a szenátus­nak a leállított kormányzati részlegek újraindításáért tett engedmények láttán. Az elnök egyúttal bizakodásának adott hangot a tekintetben, hogy a képviselőház is megváltoztat­ja álláspontját. Tegnap egyéb­ként a Fehér Ház szóvivője pá­ratlanul éles kirohanást idézett a képviselőház vezetői (Ging­­rich, Armey és DeLay) ellen, akik úgymond mindent elkö­vetnek, hogy egyes kormány­zati részlegek zárva maradja­nak. Egyes értesülések szerint Clinton egy ponton mutat né­mi hajlandóságot a republiká­nus törekvések elfogadására. A Los Angeles Times című lap szerint az elnök esetleg tudo­másul veszi a tőkeérték­növekedési adó jelenleg 28 szá­zalékos kulcsának leszállítását, bár a republikánusok által kö­vetelt 19,8 százalékos új kul­csot túlságosan alacsonynak tartja. A Fehér Ház később cá­folta, hogy a színfalak mögött megállapodás született volna a szóban forgó adónem tekinte­tében. Clinton elnök Taszárra látogat? Igen nagy a valószínű­sége annak, hogy Clin­ton elnök — amikor a boszniai Tuzlába látogat — útközben a taszári amerikai hadtápbázist is felkeresi — tájékoztatta Washingtonból a Világ­­gazdaságot egy, a ma­gyar nagykövetséghez közelálló forrás. A látogatás lehetőségére Ke­leti György honvédelmi miniszter is utalt a Nap TV tegnap reggeli adásában, megemlít­ve, Perry védelmi miniszter jelezte neki, hogy ilyen javaslattal fordul az amerikai elnökhöz. Washingtoni informátorunk szerint karácsony előtt Dole szenátor is jelezte, hogy szívesen elmenne a térségbe. Közben az amerikai költségvetés körüli kétpárti vita nehéz helyzetbe sodorta az Egye­sült Államok külföldi diplomáciai misszióit, amelyek készpénzhiánnyal küszködnek, a konzulátusokon tömérdek elintézetlen vízum­­kérelem halmozódott fel — idézi a Reuter a Washington Postot. A budapesti amerikai nagykövetség arra készül, hogy amint a wa­shingtoni törvényhozásban létrejött a meg­egyezés, ismét teljes körű tevékenységet lás­son el — tudta meg a Világgazdaság a nagy­­követséghez közel álló amerikai forrásból. A konzulátus gyakorlatilag immár több mint két hete zárva tart, de sürgős esetben — igazolt haláleset, súlyos betegség stb. — elfogad ví­zumkérelmet. Vízum kiadására azonban az eltelt időszakban nem került sor, mert a be­nyújtott kérelmek nem voltak kellően alátá­masztva. A felgyülemlett munka mennyisége “nem vészes” — tette hozzá. A budapesti kon­zulátus amerikai dolgozói nem kaptak bért az eltelt időszakra. A bérkifizetés felfüggesztése azonban nem vonatkozott a magyar alkalma­zottakra. B. Gy. Az új pénzügyminiszter tervei Engednek az osztrák szociáldemokraták Az új osztrák pénzügyminiszterré kinevezett szociáldemokrata Viktor Klima a konzervatív néppárt számára is elfogadhatónak látszó nyilatkozatokkal sietett a koalíciós tárgyalások segítségére. rnrcmr.miZE A korábbi közlekedési mi­niszter az új tisztségében tett első hivatalos nyilatkozatában kijelentette, hogy elsősorban a kiadások csökkentésével akar­ja mérsékelni az ország költ­ségvetési deficitjét. Mint han­goztatta, az államháztartás hiá­nyát — a maastrichti megálla­podás kritériumaihoz igazodva — 1997 végéig a GDP 2,7 szá­zalékára kell csökkenteni. A de­ficit jelenleg a hazai összter­mék 5,3 százalékának felel meg. Klima a következő két év­ben összesen mintegy 100 mil­liárd schillinget akar megtaka­rítani az osztrák kincstárnak. A költségvetés hiánya 1995- ben 116 milliárd schilling volt, ezt 1997-ben 68 milliárdra kí­vánja leszorítani. Az egyszeri privatizációs bevételek segíte­nek majd áthidalni az 1996-os hiányt, hosszabb távon azon­ban strukturális reformokra van szükség ahhoz, hogy Ausztria meg tudjon felelni az egységes valuta bevezetéséhez szüksé­ges feltételeknek — mondta az új pénzügyminiszter. A néppárt egyébként üdvö­zölte Klima nyilatkozatát, a párt főtitkára szerint el lehetett vol­na kerülni a tavaly év végén tartott előrehozott választáso­kat, ha a szociáldemokraták ké­szek lettek volna hasonló lépé­sekre a költségvetési egyezte­tés során. Klima egyébként ma kezd tárgyalásokat a néppárti gazdasági miniszterrel az ál­lamháztartás rendbetételének elveiről. Kommentárok szerint az új pénzügyminiszter egyrészt ki­válóan bánik a számokkal, és emellett nagyszerű szervező hí­rében is áll. Életpályáját a sike­resen végrehajtott átszervezé­sek sora jelzi. A ma 48 éves, bécsi születésű szakember pá­lyafutását az ÖMV olajtársa­ságnál kezdte 1969-ben, ahol már ötéves tevékenység után a vezetőségbe választották. Az ÖMV-nél mindenkor gazdasá­gi elemzések és szervezési-mű­szaki feladatok tartoztak a ha­táskörébe — rajzolja meg a mi­niszter portréját az APA. A politikus 1992. április 3-án lett az osztrák államosított ipart és a közlekedési tárcát irányító miniszter. Hivatali idejében mértékadó volt közreműködé­se az Európai Unióval való tran­zitegyezmény megvalósításá­ban. Sikeresen dolgozott az ál­lamosított ipar újjászervezésén és szanálásán is. Értékpapír-piaci szabad kereskedelem Újabb lépés az EU pénzügyi integrációja felé Január 2-án lépett életbe az európai pénzügyi integrációt jelentős mértékben továbbfejlesztő új EU-direktíva a befektetési szolgáltatásokról. A direktíva lehetővé teszi, hogy az EU-ban bejegyzett brókercégek és befektetési bankok közvetlenül kereskedhessenek bármely tagor­szág tőzsdéin. Egy szintén most hatályossá vált másik jogszabály ugyanezen pénzintézetek tőkemegfelelési követelményeit szigorítja. — TI­IITTTTITHTI— Az értékpapír-kereskede­lemmel foglalkozó cégek ta­valy az év végéig csak helyi leányvállalataikon keresztül je­lenhettek meg egy másik EU- tagország tőzsdéin. A változás tehát igen látványos: ezentúl egy londoni bróker saját irodá­jának számítógépéről egyaránt adhat-vehet brit, svéd vagy né­met részvényeket — derül ki a Financial Times írásából. A befektetési szolgáltatások direktívája (ISD) átrendezhe­ti ennek a pénzügyi szakterü­letnek a piacát — vélik piaci elemzők. A jogszabály az ed­diginél előnyösebb helyzetbe hozza a nagy befektetési ban­kokat és a jelentősebb érték­tőzsdéket kisebb és szeré­nyebb forgalmú társaikhoz ké­pest. Az ISD ugyanis a rész­vények és származékos ügy­letek szabad kereskedelmének bevezetésével csökkenti a nagybankok értékpapír-ke­reskedelemmel foglalkozó részlegeinek költségeit, hiszen ezeknek nem kell többé külön leányvállalatokat fenntartani­uk az egyes tagországokban. A kis cégek számára további hátrány, hogy elveszítik egyik jelentős bevételi forrá­sukat, a nagy nemzetközi ban­kok számára végzett helyi ügyletekből származó jutalé­kukat. További változás, hogy a pénzpiaci szabad kereskede­lemben ezentúl maguk a ha­táridős és értéktőzsdék is részt vehetnek. Az eredmény itt is a verseny erősödése lesz az Unió területén működő 32 ér­tékpapír­ és 24 származékos piac között. Általános véleke­dés szerint néhány alulmara­dó kis tőzsde el is veszítheti önállóságát, a nagyobbak ve­szik majd át vagy vásárolják fel őket. Tovább erősödik majd viszont elsősorban Lon­don, de Párizs és Frankfurt vezető szerepe is. Az ISD ugyan meglehetősen különböző tempóban válik ha­tályossá az egyes tagállamok­ban, hiszen tavaly év végéig a 15 EU-tagból csupán 7 ország­ban fogadták el az ehhez szük­séges helyi törvényeket. A jog­szabály azonban legalább be­látható időn belül az egész Uni­óban érvényes lesz — ellentét­ben például a “szomszédos” szakterületet, a bankfelügye­letet érintő direktívával, amely végül is hamvába holt. Az új ISD-szabályok szerinti első kereskedelmi napon, janu­ár 2-án még meglehetősen mér­sékelt volt az érdeklődés az új lehetőségek iránt — jelenti az AP—DJ. Csupán néhány olyan nagybank értékpapír-részlege élt a “szabad kereskedelem” jogával, mint a brit National Westminster Securities. A szintén most életbe lépett tőkemegfelelési direktíva (CAD) két fő előírást tartal­maz. Egyrészt megköveteli a befektetési bankoktól, hogy az értékpapír-piaci ügyletek koc­kázatának fedezésére is külö­nítsenek el meghatározott összegeket saját tőkéjükből. (Eddig csupán a hagyományos hitelügyletek kockázatát kel­lett ily módon fedezni.) Más­részt pedig elő is írja ezeknek a kockázatoknak a folyamatos megfigyelését. Nyilvánvaló, hogy ezen elő­írásoknak is a nagyobb pénzin­tézetek felelnek meg majd könnyebben. Még a legkisebb bankoknak is legalább 50 ezer fontnak megfelelő összegbe ke­rül majd a megfigyeléshez szükséges szoftverek beszer­zése (de csak akkor, ha a meg­felelő számítógépes hálózat, a hardver már megvan, ami a leg­több esetben nyilván nem áll fenn). Ez nekik viszonylago­san nagyobb terhet jelent majd, mint a legnagyobb befektetési bankok akár 5 millió fontra is rúgó hasonló számlája. Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Vezető szerkesztők: Gaál Csaba, Golubeff Lóránt, Kamasz Melinda Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György Belföld: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Va­da Zsuzsa, Welsz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Fehér István, Kiss Tamás, Lovas Judit, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emília, Tóth Judit, Vadász Zsuzsa, Veres Ibolya ♦ Fórum: Va­da Zsuzsa (rovatvezető) ♦ Külföld: Gaál Csaba (rovatvezető), Kozma Géza, Mádl József, Urkud­ György ♦ Társadalom: Kovács András István (rovatvezető), Ilu­sz L. László, Kovách Attila, Lázár Ildikó, Vigh Gábor ♦ Tőzsde: Golubeff Lóránt (rovatvezető), Alkonyi László, Kecskeméti Judit, Kishonti László ♦ Vállalkozás, Árupiac: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla (rovatszerkesztő), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára ♦ Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Mucsi Ferenc, Róna Judit, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika: EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 175-6722/1145. Képviselők: Kolozs Krisztina ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodában (Budapest XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: HEUR, 1900 Budapest), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. ♦ Előfizetési díj egy évre 25 800, fél évre 12 900, negyedévre 6450 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ♦ ISSN­ 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F.v.: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató.

Next