Világgazdaság, 1996. január (28. évfolyam, 1/6761-22/6782. szám)
1996-01-04 / 3. (6763.) szám
RÖVIDEN Emelkednek a tőzsdeindexek és a dollár A keddi 60 pontos emelkedés után tegnap kora délelőtt további 20 pontot emelkedett a New York-i Dow Jones részvényindex. Az amerikai értékpapírpiac szárnyalását Tokió kivételével követte az összes jelentősebb tőzsde is. A frankfurti index 44, a párizsi 32, a londoni közel 29 ponttal zárt magasabban az egy nappal korábbinál. Folytatódott a dollár erősödése is a jennel és a márkával szemben. A zöldhasúért tegnap 104-105 jent, illetve 1,44-1,45 márkát adtak. (AP—DJ) Gigantikus szingapúri úthálózat-fejlesztés Szingapúr mintegy 9,5 milliárd dolláros úthálózat-fejlesztési tervet jelentett be, amellyel a kaotikussá váló közlekedési viszonyokat akarja javítani. A 10-15 év alatt megvalósuló beruházások nagyrészt a metróhálózat fejlesztését, illetve egy városon belüli kisvasút létrehozását célozzák. A kormány a következő 5 évben közel egymilliárd dollárt költ majd mintegy 225 kilométernyi autóút építésére. (Reuter) Tőzsdei rekord Mexikóban Kedden történelmi rekordot jegyeztek a mexikói tőzsdén: a legfontosabb értékpapírok árfolyamváltozásából számított irányadó index, az IPC 5,4 százalékot emelkedett. A részvényárak váratlan megugrását a peso szilárdságával, a New York-i tőzsde fellendülésével és az alkalmi vételt kereső befektetők nagy számával magyarázták, de szerepet játszott benne az is, hogy a résztvevők a dollárban jegyzett kincstárjegyek kamatainak csökkenésére számítanak. (MTI) Ukrán energiaipari privatizáció Az ukrán parlament arra kötelezi az állami vagyon magánkézbe adását irányító állami vagyonalapot, hogy vonja vissza az Ukrnyefty és az Ukrgazprom energiaipari vállalatok privatizációjára vonatkozó rendeleteit. A törvényhozás állásfoglalása szerint az említett két cég magánosítása több törvénnyel, illetve rendelkezéssel ellentétes. A vállalatok magánkézbe adása megsérti azt a parlamenti határozatot is, amely a nem privatizálható vállalatok jegyzékét tartalmazza. (MTI) Jelcin aláírta az idei költségvetést Borisz Jelcin orosz elnök aláírta az 1996-ra szóló költségvetést. A büdzsét — amely a GDP 3,9 százalékában állapította meg a hiányt — a múlt hónapban hagyta jóvá a parlament mindkét háza. Ez volt az első alkalom, amikor a törvényhozás képes volt elfogadni a következő évre szóló büdzsét még az óévben. (Reuter) Tavalyi amerikai biztosítási kiadások Az amerikai biztosítók előzetes becslés szerint 8,3 milliárd dollárt fizetnek a tavalyi természeti katasztrófák után, és ez azt jelenti, hogy 1995 az ágazat harmadik legrosszabb éve volt. Az eddigi rekord 1992 volt, amelynek káraira a biztosítók 23 milliárd dollárt fizettek ki. A drága évek listáján a második helyen 17 milliárd dollárral az 1994-es esztendő áll. (AP—DJ) Japán befagyasztja gyorsszaporító-programját Japán befagyasztja azt a programot, amelynek során egy újabb gyorsszaporító atomreaktort épített volna. Az intézkedés oka, hogy nem egészen egy hónappal ezelőtt váratlan baleset történt az ország első ilyen berendezésében. A hatmilliárd dollárért épített Mondzsunak júniusra teljes kapacitással kellett volna dolgoznia. Japán tudósok szerint azonban a hiba felkutatása és kijavítása két évig is eltarthat. (MTI) Az amerikai szenátus már nem ellenzi Esély az államgépezet újraindítására Megtorpanni látszik az a konzervatív fordulat, amely az 1994 novemberi kongresszusi választásokon aratott republikánus győzelemmel vette kezdetét. Kedden a szenátus engedményre kényszerült a költségvetési vitában, és jóváhagyta a leállított kormányzati részlegek ideiglenes újraindítását. Ezzel lényegében kész tények elé állította a jóval radikálisabb képviselőházat. A republikánus szenátorok jóváhagyásával hozott döntés két változatot tartalmaz. Az egyik nyomán ismét munkába állhatna a 20 nappal ezelőtt hazaküldött 280 ezer fős hivatalnoksereg, és megkaphatná a fizetését további 580 ezer, ők jóváhagyott fizetési keret nélkül folytatták munkájukat. A második, szigorúbb változat nyomán általánosan újrakezdődhetne a munka, azonban továbbra is függőben maradna a bérek kifizetése, illetve a tisztviselői kar nem használhatna fel költségeket. Ennek megfelelően nem bonyolíthatnának le távolsági telefonbeszélgetést, és egyéb költségkereteket sem használhatnának fel. A megszorítások egy részének fenntartása mellett a kongresszus esetleg jóváhagyná néhány egyedi program finanszírozását. Az engedmények kapcsán Bob Dole, a szenátus republikánus többségének vezetője kijelentette, hogy nincs szakadás a kongresszus két házában helyet foglaló konzervatív törvényhozók között. Clinton a maga részéről elismerését fejezte ki a szenátusnak a leállított kormányzati részlegek újraindításáért tett engedmények láttán. Az elnök egyúttal bizakodásának adott hangot a tekintetben, hogy a képviselőház is megváltoztatja álláspontját. Tegnap egyébként a Fehér Ház szóvivője páratlanul éles kirohanást idézett a képviselőház vezetői (Gingrich, Armey és DeLay) ellen, akik úgymond mindent elkövetnek, hogy egyes kormányzati részlegek zárva maradjanak. Egyes értesülések szerint Clinton egy ponton mutat némi hajlandóságot a republikánus törekvések elfogadására. A Los Angeles Times című lap szerint az elnök esetleg tudomásul veszi a tőkeértéknövekedési adó jelenleg 28 százalékos kulcsának leszállítását, bár a republikánusok által követelt 19,8 százalékos új kulcsot túlságosan alacsonynak tartja. A Fehér Ház később cáfolta, hogy a színfalak mögött megállapodás született volna a szóban forgó adónem tekintetében. Clinton elnök Taszárra látogat? Igen nagy a valószínűsége annak, hogy Clinton elnök — amikor a boszniai Tuzlába látogat — útközben a taszári amerikai hadtápbázist is felkeresi — tájékoztatta Washingtonból a Világgazdaságot egy, a magyar nagykövetséghez közelálló forrás. A látogatás lehetőségére Keleti György honvédelmi miniszter is utalt a Nap TV tegnap reggeli adásában, megemlítve, Perry védelmi miniszter jelezte neki, hogy ilyen javaslattal fordul az amerikai elnökhöz. Washingtoni informátorunk szerint karácsony előtt Dole szenátor is jelezte, hogy szívesen elmenne a térségbe. Közben az amerikai költségvetés körüli kétpárti vita nehéz helyzetbe sodorta az Egyesült Államok külföldi diplomáciai misszióit, amelyek készpénzhiánnyal küszködnek, a konzulátusokon tömérdek elintézetlen vízumkérelem halmozódott fel — idézi a Reuter a Washington Postot. A budapesti amerikai nagykövetség arra készül, hogy amint a washingtoni törvényhozásban létrejött a megegyezés, ismét teljes körű tevékenységet lásson el — tudta meg a Világgazdaság a nagykövetséghez közel álló amerikai forrásból. A konzulátus gyakorlatilag immár több mint két hete zárva tart, de sürgős esetben — igazolt haláleset, súlyos betegség stb. — elfogad vízumkérelmet. Vízum kiadására azonban az eltelt időszakban nem került sor, mert a benyújtott kérelmek nem voltak kellően alátámasztva. A felgyülemlett munka mennyisége “nem vészes” — tette hozzá. A budapesti konzulátus amerikai dolgozói nem kaptak bért az eltelt időszakra. A bérkifizetés felfüggesztése azonban nem vonatkozott a magyar alkalmazottakra. B. Gy. Az új pénzügyminiszter tervei Engednek az osztrák szociáldemokraták Az új osztrák pénzügyminiszterré kinevezett szociáldemokrata Viktor Klima a konzervatív néppárt számára is elfogadhatónak látszó nyilatkozatokkal sietett a koalíciós tárgyalások segítségére. rnrcmr.miZE A korábbi közlekedési miniszter az új tisztségében tett első hivatalos nyilatkozatában kijelentette, hogy elsősorban a kiadások csökkentésével akarja mérsékelni az ország költségvetési deficitjét. Mint hangoztatta, az államháztartás hiányát — a maastrichti megállapodás kritériumaihoz igazodva — 1997 végéig a GDP 2,7 százalékára kell csökkenteni. A deficit jelenleg a hazai össztermék 5,3 százalékának felel meg. Klima a következő két évben összesen mintegy 100 milliárd schillinget akar megtakarítani az osztrák kincstárnak. A költségvetés hiánya 1995- ben 116 milliárd schilling volt, ezt 1997-ben 68 milliárdra kívánja leszorítani. Az egyszeri privatizációs bevételek segítenek majd áthidalni az 1996-os hiányt, hosszabb távon azonban strukturális reformokra van szükség ahhoz, hogy Ausztria meg tudjon felelni az egységes valuta bevezetéséhez szükséges feltételeknek — mondta az új pénzügyminiszter. A néppárt egyébként üdvözölte Klima nyilatkozatát, a párt főtitkára szerint el lehetett volna kerülni a tavaly év végén tartott előrehozott választásokat, ha a szociáldemokraták készek lettek volna hasonló lépésekre a költségvetési egyeztetés során. Klima egyébként ma kezd tárgyalásokat a néppárti gazdasági miniszterrel az államháztartás rendbetételének elveiről. Kommentárok szerint az új pénzügyminiszter egyrészt kiválóan bánik a számokkal, és emellett nagyszerű szervező hírében is áll. Életpályáját a sikeresen végrehajtott átszervezések sora jelzi. A ma 48 éves, bécsi születésű szakember pályafutását az ÖMV olajtársaságnál kezdte 1969-ben, ahol már ötéves tevékenység után a vezetőségbe választották. Az ÖMV-nél mindenkor gazdasági elemzések és szervezési-műszaki feladatok tartoztak a hatáskörébe — rajzolja meg a miniszter portréját az APA. A politikus 1992. április 3-án lett az osztrák államosított ipart és a közlekedési tárcát irányító miniszter. Hivatali idejében mértékadó volt közreműködése az Európai Unióval való tranzitegyezmény megvalósításában. Sikeresen dolgozott az államosított ipar újjászervezésén és szanálásán is. Értékpapír-piaci szabad kereskedelem Újabb lépés az EU pénzügyi integrációja felé Január 2-án lépett életbe az európai pénzügyi integrációt jelentős mértékben továbbfejlesztő új EU-direktíva a befektetési szolgáltatásokról. A direktíva lehetővé teszi, hogy az EU-ban bejegyzett brókercégek és befektetési bankok közvetlenül kereskedhessenek bármely tagország tőzsdéin. Egy szintén most hatályossá vált másik jogszabály ugyanezen pénzintézetek tőkemegfelelési követelményeit szigorítja. — TIIITTTTITHTI— Az értékpapír-kereskedelemmel foglalkozó cégek tavaly az év végéig csak helyi leányvállalataikon keresztül jelenhettek meg egy másik EU- tagország tőzsdéin. A változás tehát igen látványos: ezentúl egy londoni bróker saját irodájának számítógépéről egyaránt adhat-vehet brit, svéd vagy német részvényeket — derül ki a Financial Times írásából. A befektetési szolgáltatások direktívája (ISD) átrendezheti ennek a pénzügyi szakterületnek a piacát — vélik piaci elemzők. A jogszabály az eddiginél előnyösebb helyzetbe hozza a nagy befektetési bankokat és a jelentősebb értéktőzsdéket kisebb és szerényebb forgalmú társaikhoz képest. Az ISD ugyanis a részvények és származékos ügyletek szabad kereskedelmének bevezetésével csökkenti a nagybankok értékpapír-kereskedelemmel foglalkozó részlegeinek költségeit, hiszen ezeknek nem kell többé külön leányvállalatokat fenntartaniuk az egyes tagországokban. A kis cégek számára további hátrány, hogy elveszítik egyik jelentős bevételi forrásukat, a nagy nemzetközi bankok számára végzett helyi ügyletekből származó jutalékukat. További változás, hogy a pénzpiaci szabad kereskedelemben ezentúl maguk a határidős és értéktőzsdék is részt vehetnek. Az eredmény itt is a verseny erősödése lesz az Unió területén működő 32 értékpapír és 24 származékos piac között. Általános vélekedés szerint néhány alulmaradó kis tőzsde el is veszítheti önállóságát, a nagyobbak veszik majd át vagy vásárolják fel őket. Tovább erősödik majd viszont elsősorban London, de Párizs és Frankfurt vezető szerepe is. Az ISD ugyan meglehetősen különböző tempóban válik hatályossá az egyes tagállamokban, hiszen tavaly év végéig a 15 EU-tagból csupán 7 országban fogadták el az ehhez szükséges helyi törvényeket. A jogszabály azonban legalább belátható időn belül az egész Unióban érvényes lesz — ellentétben például a “szomszédos” szakterületet, a bankfelügyeletet érintő direktívával, amely végül is hamvába holt. Az új ISD-szabályok szerinti első kereskedelmi napon, január 2-án még meglehetősen mérsékelt volt az érdeklődés az új lehetőségek iránt — jelenti az AP—DJ. Csupán néhány olyan nagybank értékpapír-részlege élt a “szabad kereskedelem” jogával, mint a brit National Westminster Securities. A szintén most életbe lépett tőkemegfelelési direktíva (CAD) két fő előírást tartalmaz. Egyrészt megköveteli a befektetési bankoktól, hogy az értékpapír-piaci ügyletek kockázatának fedezésére is különítsenek el meghatározott összegeket saját tőkéjükből. (Eddig csupán a hagyományos hitelügyletek kockázatát kellett ily módon fedezni.) Másrészt pedig elő is írja ezeknek a kockázatoknak a folyamatos megfigyelését. Nyilvánvaló, hogy ezen előírásoknak is a nagyobb pénzintézetek felelnek meg majd könnyebben. Még a legkisebb bankoknak is legalább 50 ezer fontnak megfelelő összegbe kerül majd a megfigyeléshez szükséges szoftverek beszerzése (de csak akkor, ha a megfelelő számítógépes hálózat, a hardver már megvan, ami a legtöbb esetben nyilván nem áll fenn). Ez nekik viszonylagosan nagyobb terhet jelent majd, mint a legnagyobb befektetési bankok akár 5 millió fontra is rúgó hasonló számlája. Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Vezető szerkesztők: Gaál Csaba, Golubeff Lóránt, Kamasz Melinda Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György Belföld: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Vada Zsuzsa, Welsz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Fehér István, Kiss Tamás, Lovas Judit, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emília, Tóth Judit, Vadász Zsuzsa, Veres Ibolya ♦ Fórum: Vada Zsuzsa (rovatvezető) ♦ Külföld: Gaál Csaba (rovatvezető), Kozma Géza, Mádl József, Urkud György ♦ Társadalom: Kovács András István (rovatvezető), Ilusz L. László, Kovách Attila, Lázár Ildikó, Vigh Gábor ♦ Tőzsde: Golubeff Lóránt (rovatvezető), Alkonyi László, Kecskeméti Judit, Kishonti László ♦ Vállalkozás, Árupiac: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla (rovatszerkesztő), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára ♦ Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Mucsi Ferenc, Róna Judit, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika: EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 175-6722/1145. Képviselők: Kolozs Krisztina ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodában (Budapest XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: HEUR, 1900 Budapest), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. ♦ Előfizetési díj egy évre 25 800, fél évre 12 900, negyedévre 6450 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ♦ ISSN 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F.v.: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató.