Világgazdaság, 1996. június (28. évfolyam, 106/6866-125/6885. szám)
1996-06-03 / 106. (6866.) szám
RÖVIDEN Bezárják a gdanski hajógyárat A részvényesek június 8-i közgyűlésén várhatóan kimondják a súlyosan eladósodott Gdanski Hajógyár csődjét. Wieslaw Kaczmarek privatizációs miniszter a hét végén elkerülhetetlennek nevezte a csődeljárás megindítását, s közölte: a részvények 61 százalékát birtokló kormány erre vonatkozó indítványt tesz a közgyűlésen. Nem kizárt, hogy a hajógyár egy részéből új vállalatot alapítanak, mely a 7 ezer dolgozóból 3 ezret tovább tudna foglalkoztatni. (MTI) Csökkent a benzin ára Horvátországban A horvát olajipari vállalat, az INA kútjainál május 31-től a 98- as oktánszámú benzin 3,8 százalékkal olcsóbb, 4 kuna 30 lipa (107 forint). A 91-es oktánszámú 4 százalékkal lett olcsóbb, 3 kuna 80 lipa (95 forint). Az ólommentes 95-ös benzin literje jelenleg 4 kuna (100 forint). Az árváltozásról megjelent közlemény a világpiaci ármozgásokkal indokolja a döntést, arról viszont nem szól, hogy más olajcégek horvátországi kútjainál változnak-e a benzinárak. (VG) Csődeljárás két bolgár bank ellen A Bolgár Nemzeti Bank csődeljárást kezdeményez az állami Mineralbank és a magánkézben lévő First Priváté Bank ellen. A Mineralbank a múlt év végére 8,6 milliárd leva veszteséget halmozott fel, a First Priváté Bank rossz kinnlevőségei pedig több mint megkétszereződtek. (Reuter) Optimista az IMF (Folytatás az 1. oldalról) A Világgazdasági Kilátások című dokumentum emlékeztet rá: Magyarország pénzügyi helyzete a kilencvenes évek eleje után nagyon zilált volt, a költségvetés hiánya 1994-ben elérte a GDP 8,5 százalékát. Ez tükröződött a fizetési mérleg növekvő hiányában is. A tavalyi szigorításoknak köszönhetően csökkent mindkét mérleg paszszívuma, de a hosszú távú, fenntartható növekedés megalapozásához további intézkedéseket kell hozni. A valutaalap szakértői szerint a növekedés üteme idén 1,4 százalék lesz, az árak 21 százalékkal emelkednek. A jelentés készítői úgy vélik: a kelet-közép-európai rendszerváltó országok gazdasága átlagosan a tavalyi 1,4 után idén 3 százalékos ütemben bővül, az árak növekedése pedig az 1995-ös 40 százalékról 21 százalékra csökken. Óvatos optimizmus jellemzi a jelentésnek a fejlett és a fejlődő országokkal foglalkozó fejezeteit. A fejlett gazdaságok utóbbi években lassult növekedése 1997-ben már gyorsulni fog, és eléri az átlag 2,6 százalékot. Bár valamelyest magasabb lesz az áremelkedések üteme, a munkanélküliség enyhén csökkenni fog. A fejlődő országok idén a tavalyinál gyorsabb növekedésre (átlagosan 4,5 százalék) és alacsonyabb ütemű áremelkedésekre (6 százalék) számíthatnak. _ _ ÁLLAMI A 7 PRIVATIZÁCIÓS fiS *■ ■ VAGYONKEZELŐ RT. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) nyilvános tanácsadói pályázatot hirdet a vidéki ügyfélszolgálati tevékenység lebonyolításának tárgyában. A részletes pályázati kiírás átvehető 1996. június 3-án és 4-én 9-15 óra között az ÁPV Rt. székházában: 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. 117. szoba, Török Dánielné flip f'f? •• %’spff \ \ \ » y, Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Vezető szerkesztők: Gaál Csaba, Golubeff Lóránt, Kamasz Melinda Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György Belföld: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Vajda Zsuzsa, Welsz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Fehér István, Hazafi László, Kubik Pál, Lovas Judit, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emília, Szily László, Tóth Judit, Vadász Zsuzsa ♦ Fórum: Vajda Zsuzsa (rovatvezető) ♦ Külföld: Gaál Csaba (rovatvezető), Kozma Géza, Mádl József, Urkud György ♦ Társadalom: Kovács András István (rovatvezető), Kis Zoltán (rovatszerkesztő), Illsz L. László, Kovách Attila, Lázár Ildikó, Tüske Erika, Vigh Gábor ♦ Tőzsde: Golubeff Lóránt (rovatvezető), Alkonyi László, Kecskeméti Judit, Kishonti László ♦ Vállalkozás, Árupiac: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla (rovatszerkesztő), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára ♦ Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehöcz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Farkas Katalin, Mucsi Ferenc, Róna Judit, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika: EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp. Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 175-6723/1145. Képviselők: Böjti Andrea, Kolozs Krisztina ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG ra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodában (Budapest XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: HELIR, 1900 Budapest), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. ♦ Előfizetési díj egy évre 25 800, fél évre 12 900, negyedévre 6450 Ft. ♦ Terjeszti a Hirker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ♦ ISSN 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F.u.: Lendvai Lászlóné megbízott vezérigazgató. ■ Jelcin ambiciózus gazdasági programja 2000-ig lezárul az orosz átalakítás Két héttel az orosz elnökválasztás előtt Borisz Jelcin közzétette választási programját, mely azzal számol, hogy 2000-re lezárulnak az átalakítást célzó reformok. A széles körű liberalizációs tervek ellenére Moszkvában bejelentették, hogy szeptember elsejétől emelkedik a textiltermékek importvámja, minit Borisz Jelcin elnök újraválasztása esetén fő feladatának az orosz reformok és az átalakítás sikeres befejezését tartja. Az MTI jelentése szerint az államfő elmondta: az 1992-ben kezdett gazdasági reform fő céljait sikerül megvalósítani az ezredfordulóra, és a gazdasági átalakítás első sikerei lehetővé teszik a jelenlegi alacsony életszínvonal emelését. Jelcin programjában előtérbe helyezte a szociális célokat, és az ígérte, hogy újraválasztása esetén az életszínvonal magasabb lesz négy év múlva, mint a kelet-európai térségben bárhol. Tervei szerint 2000-ben az infláció 5, a gazdasági növekedés 4 százalékos lesz, a költségvetés pedig kiegyensúlyozottá válik. Befejezik a privatizációt, a gazdaság növekedési pályára állásával növekszik majd a külföldi tőkebefektetés, a rubel teljeskörűen konvertibilis lesz, ígéretet tett az adóterhek jelentős csökkentésére és az adórendszer stabilitásának megteremtésére. Az államfő nagyobb szerepet kíván biztosítani az orosz tőzsdének is. Ennek érdekében szigorítani akarja a jegyzett vállalatokra vonatkozó előírásokat és fejleszteni a tőzsde infrastruktúráját. Kiemelt szerepet kell kapnia a befektetői érdekek védelmének — szögezte le. Javaslatot tett egy nemzeti letéti és klíringrendszer létrehozására is. A Reuter emlékeztet rá, hogy az orosz részvénykereskedelem döntő része jelenleg a tőzsdén kívüli piacon bonyolódik le, ahol a jegyzési követelmények minimálisak. Jelcin hangsúlyozta: a következő években a költségvetési deficit finanszírozásában kiemelt szerephez jutnak majd a külföldi hitelek. A kincstárjegyek (GKO) kibocsátása csökken és nőni fog a takarékkötvények (OGSZI) részesedése a finanszírozásban. A belső megtakarításokat a gazdasági növekedést elősegítő befektetésekbe kell forgatni, és nem szabad megengedni, hogy ezeket felszívja a költségvetés — fejtette ki. A Jelcin által kilátásba helyezett liberalizációs intézkedésekkel szemben Moszkva szeptembertől a textiltermékek importvámjának emelésére készül. Az intézkedést a hazai termelők védelmével magyarázzák. Értesülések szerint a vámemelés mértéke 5 és 10 százalék között lesz. —ny.m.rv..H.T ( imrauim— KÜLFÖLD Oroszország és a kereskedelmi banki hitelezőket tömörítő Londoni Klub képviselői közel jutottak a megállapodáshoz egy korábban már jóváhagyott, 33 milliárd dolláros adósságátütemezés részleteiről — jelenti az AP—DJ. Az egyezményben várhatóan 26 milliárd dollár tőke és 7 milliárd dollár kamat fizetését ütemezik át 25 évre. Mint a hitelezők képviselőinek elnöki posztját betöltő Deutsche Bank szóvivője jelezte, a megállapodás véglegesítése novemberben várható, amikor sor kerül az új kötvények és hitelek kibocsátására. Prodi elnyerte az olasz alsóház bizalmát is Folytatódik a monetáris szigor Pénteken a képviselőház bizalmát is elnyerte Romano Prodi olasz miniszterelnök, aki a bizalmi szavazás előtt tartott programbeszédében ismét kifejtette gazdaságpolitikai célkitűzéseit, valamint kiállt a föderalista elképzelések mellett. Ezzel egy időben Antonio Fazio, a jegybank elnöke szigorú költségvetés készítésére szólította fel a kormányt, valamint sürgette a déli országrész gazdasági felzárkóztatását. Romano Prodi a kommunisták támogatásával a szenátust követően az olasz képviselőházban is megnyerte a bizalmi szavazást. A szavazás előtt tartott programbeszédében a hangsúlyt a föderális reform végrehajtására, Olaszország pénzügyi helyzetének javítására és az alkotmány megújítására helyezte. Ismételten ígéretet tett a pótköltségvetés mielőbbi elkészítésére, amellyel változtatni kívánnak az állami kiadások szerkezetén — írja az AP—DJ. Prodi elutasította Umberto Bossinak, az ellenzéki Északi Liga vezetőjének követelését, hogy népszavazáson döntsenek az északi és déli országrész elszakadásáról. A kormányfő Bossinak két belső valuta bevezetésére tett javaslatára azzal válaszolt, hogy Olaszországnak a jövőben egyetlen valutája lesz, a euro. Antonio Fazio, aki az olasz jegybank éves közgyűlésén tartott beszédet, a szeparatizmussal szemben a déli országrész gazdasági felzárkóztatása mellett foglalt állást. Mint elmondta, az északi tartományok csak nyerhetnek, ha a déli gazdaság talpraáll. Amennyiben délen megerősödik a termelési struktúra, az az északi rész számára is stabilitást jelent, ami élénkíti az egész olasz gazdaságot — tudósít a Reuter, Faziót idézve. Fazio szerint biztató jelek mutatkoznak arra nézve, hogy több olasz vállalat is érdeklődést mutatott a délolasz befektetések iránt. A jegybank elnöke kifejtette: nem kívánnak változtatni az eddigi monetáris szigoron, amelynek célja a magas infláció letörése. Addig nem csökkentik a jegybanki alapkamatot, ameddig az infláció nem éri el a 4 százalékos határt, az 1997-es célkitűzés viszont már a három százalék. A költségvetésről szólva elmondta, a hiány 17-18 ezer milliárd lírával meghaladja 109,4 ezer milliárd lírára tervezett értéket, bár a pótköltségvetés magába foglal közel 15 ezer milliárd lírás deficitcsökkentő intézkedéseket is. Fazio kitért a gazdasági növekedésre is. Olaszország 1995-ben a fejlett országok között is kiemelkedő, 3 százalékos GDP-bővülést ért el, ez azonban a jegybank elnöke szerint nem fog megismétlődni az idén, részben az óriási adósságállomány miatt. Klaus elvesztette többségét (Folytatás az 1. oldalról) A külföldi befektetések gyors kivonása a szakértők többsége szerint nem képzelhető el, valószínűbb, hogy a befektetők kiváró álláspontra helyezkednek. Rámutatnak azonban arra, hogy amennyiben ismét Klaus kap kormányalakítási megbízást, nehéz lesz keresztülvinnie azokat az intézkedéseket — bankprivatizációk, egyes termékek és szolgáltatások rögzített árának felszabadítása —, melyek mellett korábban elkötelezte magát. A bécsi gazdaságkutató intézet (Wifo) szakértője arra számít, hogy a választási eredményektől függetlenül Csehországban gyakorlatilag folytatódik az eddigi gazdaságpolitika, vagy legalábbis nem lesznek jelentősebb változások. Jan Stankovsky a Világgazdaságnak elmondta: a korona átváltási árfolyama természetesen függ a kormánytól és a jegybanktól, ám az utóbbi meglehetősen független intézmény. Lehet, hogy a miniszterelnök vagy a gazdasági miniszter pártolná a leértékelést, ám ez nem járna a kívánt eredménnyel. A fizetési mérleg hiánya ugyanis nem olyan nagy, ami okvetlenül szükségessé tenne ilyen lépést — véli Stankovsky. A kereskedelmi mérleg hiánya sem nő az utóbbi hónapokban, ugyanakkor többlet van a turizmusra és más szolgáltatásokra vonatkozó elszámolásokban. Megfigyelők szerint többségi kormány alakítása már csak azért sem valószínű, mert a szociáldemokraták vezetője, Milos Zeman elzárkózott attól, hogy koalícióra lépjen a szélsőjobboldali republikánusokkal vagy a kommunistákkal. Nem kizárt, hogy Václav Havel köztársasági elnök pártonkívüli technokratát bíz meg kormányalakítással, és lehetséges, hogy már jövő tavasszal előrehozott választások lesznek. A választásokon az említett két párton kívül négy jutott képviselői helyekhez. A kommunisták a szavazatok 10,8 százalékát kapták, a kereszténydemokraták 8,08 százalékkal, a republikánusok 8,01 százalékkal, a Polgári Demokratikus Szövetség pedig 6,36 százalékkal volt kénytelen beérni. Osztrák építőipar Rugalmas munkaidő Az osztrák kormány képviselői, a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői többhetes tárgyalás után megállapodtak abban, hogy az osztrák építőiparban bevezetik a rugalmas munkaidőt, és egész évre számítva osztják el a munkaidőt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nyári hónapokban az eddig kötelező 39 órás heti munkaidő felemelhető 45 órára, de két-három hetenként be kell iktatni egy 36 órás munkahetet. Eképpen a munkavállalók körülbelül hat lecsúsztatható hetet gyűjthetnek össze a téli hónapokra, így az üres időszakokban sem kerülnek utcára — jelenti az MTI. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének ügyvezető igazgatója a Világgazdaság kérdésére elmondta, ez a rendszer Magyarországon ütemezett munkarend néven már évek óta működik az építőiparban, kialakítására az ágazat szezonális jellege miatt volt szükség. A munkavállaló és a munkaadó az üzemi kollektív szerződésben foglalt feltételek szerint állapodik meg, továbbá a munkaszerződésben egy évre előre meghatározzák az adott időszak alatt ledolgozandó munkaórák számát. Visszatérve az osztrák példára, a munkarend bevezetése mind a munkavállalóknak, mind az államnak rendkívül előnyös, mert egyrészt most majd közel 40 ezren nem veszítik el állásukat a téli hónapokban, másrészt az államnak nem kell kifizetnie évente körülbelül 300 millió schilling munkanélküli segélyt. Problémát vet fel ugyan a karácsonyi ünnepnapokra járó bérek kifizetése, azt viszont egy külön alapból kívánják fedezni. Ausztriában egyébként évek óta vitáznak a rugalmas munkaidő bevezetéséről, a szakszervezetek azonban korábban határozottan elutasították az ötletet, attól félve, hogy a munkáltatók — a munkahelyek megtartásával érvelve — elfogadhatatlan munkaidő-beosztást kényszerítenek a munkavállalókra.