Világgazdaság, 1996. július (28. évfolyam, 126/6886-148/6908. szám)
1996-07-01 / 126. (6886.) szám
XXVIII évfolyam 126 (6886.) szám / MAI SZÁMUNKBAN MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA [ „„n & VILÁGGAZDASÁG 2 UKRAJNA______________ n IPARBANKHÁZ__________ VOLÁN________________________ KONJUNKTÚRAJELENTÉS ■“TB SZÁLLODAFÚZIÓ_______ÉVRÓL_________________ VÁMEMELÉSRŐL MEGKEZDŐDIK W* W REKONSTRUKCIÓ KIJ A NÖVEKEDÉSRE MÉG WM, AZ IBIS-LÁNCBAN ÚJABB ELADÁSRA VÁRÓ DÖNTÖTTEK A FELSZÁMOLÁS ■UI ADÓELENGEDÉSRŐL? VÁRNI KELL HM AZ AERO ÉS A VOLGA 11&11 CSOMAG — A szolgálatok, a privatizációs intézményrendszert és a bankszférát is figyelik Fedővállalkozásokkal a feketegazdaság ellen Fedőcégek létrehozásával és hosszú távú működtetésével nyitnak új frontot a titkosszolgálatok a feketegazdaság elleni küzdelemben — tudta meg hiteles forrásból a Világgazdaság. A “Cég” más eszközök felhasználása mellett, az általa létrehozott álvállalkozások révén kívánja felderíteni a legsúlyosabb gazdasági bűncselekmények hátterét. Értesülésünk szerint a polgári titkosszolgálatok elemzői egyöntetűen vallják: a feketegazdaság erősödésének legfőbb motorja a korrupció. Operatív megfigyelések célpontja lehet az ebből a szempontból leginkább veszélyeztetett privatizációs szervezetrendszer és a kormányzati szakapparátus is. 11111 ■ IMN — A nemzetbiztonsági törvény felhatalmazása alapján fedőcégek segítségével a közeljövőben a titkosszolgálatok is még intenzívebben veszik fel a küzdelmet az elharapódzó feketegazdasággal szemben — tudta meg hiteles forrásból a Világgazdaság. A nemzetbiztonsági szervek pénzmosási, vesztegetési, hitel- és adócsalási ügyek felderítéséből is kiveszik a részüket. Ezért — hivatalos megfogalmazás szerint: “hálózati rendszerük kiterjesztésével" — operatív információkat kívánnak gyűjteni az állami és gazdasági szervezetek és a pénzintézetek tevékenységéről. Titkosszolgálati szakértők ezzel kapcsolatban jelezték: ez azt is jelenti, hogy a “Cég” figyelme a — tevékenysége és döntései miatt egyébként eddig is jelentős politikai viharokat keltő — privatizációs szervezetrendszer működésére is ráterelődik. A miniszterelnökség alá rendelt gazdaságvédelmi koordinációs bizottság múlt heti ülésének első napirendi pontja a polgári titkosszolgálatok lehetőségei, feladatai a feketegazdaság elleni fellépés hatékonyságának növelésében címet viselte — a bizottság ülésén elhangzottakról azonban semmi nem került nyilvánosságra. Ugyanakkor nemzetbiztonsági források a Világgazdaságot arról tájékoztatták, hogy a politikai viták és a miniszterelnöki nyomozóhivatallal kapcitos eltökéltsége által gerjlt feketegazdaság-ellenes közkedésnek is köszönhetően" titkosszolgálatok behat , s foglalkoznak majd a bűnözés és az illegalitás ezen problémakörével. Titkosszolgálati elemzések szerint a feketegazdaság erősödésének egyik legfontosabb motorja a korrupció. Értesülésünk szerint a szolgálatok a megvesztegetési bűncselekmények szempontjából nemcsak a privatizációs szervezetrendszert, hanem a kormányzati szerveket és intézményeket is különösen érzékeny szférának minősítik, így terveik szerint ezen szervek “biztonsági védelmét” is elrendelhetik. Magyarán: könnyen a szolgálatok ellenőrzési célpontjává válhat a kormányzati, nemzetgazdasági szakapparátus. Ebben — első megközelítésben — semmi kivetnivalót nem lehet találni, hiszen a nemzetbiztonsági törvény a titkosszolgálatot feljogosítja arra, hogy felderítse és elhárítsa a Magyar Köztársaság gazdasági, pénzügyi, tudományos-technikai biztonságát veszélyeztető leplezett törekvéseket. Más kérdés — erre egy alkotmányjogi szakértő hívta fel a figyelmet —, hogy a szakapparátusok esetleges ellenőrzése nem terjedhet-e át a politikai szférára is. Ez ugyanis a politikai jogok — a titkosszolgálatok számára — tiltott korlátozását is jelenthetné. A kiemelt fontosságú állami és gazdálkodószervek ellenőrzése a titkosszolgálat szerint azért is fontos lehet, mert így könnyebben lehet megakadályozni a szervezett bűnöző csoportok — a sajtóban sokat emlegetett — beépülési törekvéseit. A Világgazdaság értesülése szerint ezen a területen az Információs Hivatal, tehát a hírszerzés (a valahai állambiztonsági főcsoportfőnökség III/I- es csoportfőnökségének jogutódja) is kap feladatokat, minthogy a szervezett bűnözés “nem ismer határokat”. (Folytatás a 6. oldalon) A VILÁGGAZDASÁG JELENTI KARADZIC NEM ELNÖK TÖBBÉ. Vasárnap felmentették hivatalából Radovan Karadzicot, a boszniai Szerb Köztársaság ezen a héten újraválasztott elnökét. Az elnöki teendőket ezentúl Biljana Plavsics, eddigi alelnök látja el. Carl Bildt, a nemzetközi közösség boszniai képviselője hangsúlyozta: “Karadzic lemondása fontos lépés, de nem az utolsó azon az úton, amely a bosznai Szerb Köztársaság háborús bűnöktől való megtisztításához vezet.” JELCIN ELTŰNT A NYILVÁNOSSÁG ELŐL. Borisz Jelcin péntek óta a Moszkvától nyugatra fekvő barvihai dácsában piheni ki a választási kampány fáradalmait, s állítólagos rekedtségét. Mivel az elnök a választási kampányban való részvétel fontosságára hivatkozva nem vett részt a hétvégi lyoni csúcson, élénk találgatások indultak meg a 65 éves politikus egészségi állapotáról. LEBEGY ALELNÖK LENNE. Alekszandr Lebegy, a Kreml biztonsági szolgálatának egy hete kinevezett főnöke egy televíziós nyilatkozatban felvetette annak a lehetőségét, hogy Oroszországban visszaállítanák az alelnöki posztot, amelyet ő szívesen ellátna. A tábornok azzal az indítvánnyal is előállt, hogy az elnökválasztás után koalíciós kormányt hozzanak létre, amelybe bevennék a kommunistákat is. “Kevéssé valószínűnek” tartotta viszont azt, hogy ő legyen a miniszterelnök. MOSTARI VÁLASZTÁS. Vasárnap a szeptemberi általános boszniai választás főpróbájának tartott helyi választást rendeztek Mostarban. A hercegovinai városban a közös önkormányzatra és városi elöljáróságra, valamint a kerületi vezetés tagjaira szavaztak. Az első jelentések szerint a voksolás rendben zajlott le, súlyosabb rendbontásról nem érkezett jelentés. ÚJ ELNÖK IZLANDON. Olafur Ragnar Grimsson volt pénzügyminiszter, a Szocialista Népi Szövetség jelöltje nyerte a vasárnapi izlandi elnökválasztást, így a világ első, közvetlenül választott elnöknőjét, a 16 éve hivatalban lévő Vigdís Finnbogadóttirt váltja fel az államfői tisztségben. Grimsson első nyilatkozatában kijelentette, hogy államfőként az izlandi nép egyesítésén fog munkálkodni. METRÓSZAKASZJEGY - 35 Ft METRÓÁTSZÁLLÓJEGY - 80 Ft wTMybanTs2á!láSa gj TU**' 30 percig érvényes! ^ érvényes (megszakítás nélkül)] SMka«át«állójeg^^ Q ^ $ __ következő állomásokig /\ lehet S, fl ^ mm utazni a Lehel tértől.__________ ♦ % , w./y x \\ i ! 3 ff/ Opera Déli pu 9 J yAs^Bajcsy-Zsilinszky út __ Deák Ferenc tér Jp) Vörösmarty tér\Jp' Vn I '(•)' • ' • ► ^ rYiT Vn í6'®" ***** METRÓ-SZAKASZÁTSZÁLLÓ- Tankötelesek csoportos JEGY-55 Ft gyűjtőjegye - 20 db/400 Ft Egy átszállással, egyszeri utazásra, Csak csoportos utazásnál 5 megállóig, a bélyegzéstől számítva Forrás: BKV használható! (Egy diáknak 1 óráig érvényes (megszakítás nélkül)1 20 Ft-ba kerül az utazás.) 12-13 milliárd forint többletforrásra lenne szükség Az ősszel leállhat az agrárexport A Világgazdaság információi szerint a gazdasági kabinet mai ülésén tárgyalja meg az agrárgazdasági támogatások jelenlegi helyzetéről szóló minisztériumi előterjesztést. Az agrártárca által készített elemzés többek között megállapítja, hogy újabb kormányzati intézkedések nélkül szeptember végére kimerülthet az exportszubvenciós keret. HAZAFI LÁSZLÓ Információink szerint Benedek Fülöp, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) közigazgatási államtitkára ma tájékoztatja a gazdasági kabinetet a 81 milliárd forintos idei agrárköltségvetési összeg felhasználásáról, az elmúlt hónapokban a kialakult pénzügyi feszültségekről és a szükségesnek vélt megoldásokról. A helyzetfelmérésre Medgyessy Péter pénzügyminiszter nemrég levélben kérte fel Lakos László földművelésügyi minisztert. A Pénzügyminisztérium ugyanis aggasztónak tartotta, hogy egyes költségvetési fejezetekben vészesen apad az agrárszubvenciós keret. Lapunk megbízható forrásokból úgy értesült, hogy az FM elemzése a korábbi híreknek megfelelően a 32,3 milliárd forintos export- és a 7 milliárd forintos reorganizációs támogatás túlterheltségére hívja fel a figyelmet. (Folytatás a 3. oldalon) a5aS Q_ ‹»in wa‹ cno a‹ 2N›/) 'Cd C/›o —I Véget ért a Hetek lyoni csúcsértekezlete Elhalasztott adósságenyhítés A szokásoknak megfelelően az elmúlt egy év legjelentősebb fejleményeinek és a következő hónapok tennivalóinak felmérését végezték el a hét legnagyobb ipari hatalom vezetői szombaton véget ért lyoni csúcstalálkozójukon, jelentősebb új döntés nélkül. Fontos javaslatok és állásfoglalások születtek azonban az adósságcsökkentés, a kereskedelem- és az árfolyampolitika terén. MUNKATÁRSUNKTÓL A legteljesebb mértékű elégedettségüket a GSZ vezetői a valutaárfolyamokkal kapcsolatban fejezték ki. Üdvözölték a dollár elmúlt egyévi lábra kapását, de a zöldhasú további erősödésének elősegítése mellett már nem kötelezték el magukat. Az amerikai valuta kurzusa pénteken 109,9 jenre, 28 havi csúcsra emelkedett. Rubin amerikai pénzügyminiszter támogatásáról biztosította az egységes európai fizetőeszköz megteremtésére irányuló erőfeszítéseket, Camdessus IMF-vezér pedig kemény kihívásnak, de egyúttal lehetségesnek nevezte az olasz líra őszi visszatérését az ERM árfolyamrendszerbe. A gazdasági növekedéssel kapcsolatban már kevésbé volt osztatlan a derűlátás jeles osztályzatot csupán az Amerikai Egyesült Államok és Kanada kapott e téren. (Folytatás a 2. oldalon) Mától vásárolhatók a külföldi értékpapírok Magánszemélyek helyett alapok? Ma lép hatályba a devizaműveletek liberalizációjáról szóló kormányrendelet, amely alapján engedély nélkül lehet vásárolni külföldi értékpapírokat. A szakértők arra számítanak, hogy a magánszemélyek érdeklődése a magas költségek miatt csekély lesz, várható viszont egy-egy külföldi piacra szakosodott befektetési alap megjelenése. A kamatozó befektetések iránti keresletet azonban csökkenti, hogy a hazai papírok hozama magasabb a külföldiekénél. MUNKATÁRSAINKTÓL A kormányrendelet szerint — Világgazdaság, június 27., I. oldal — magyar állampolgárok ezentúl forintért szabadon vásárolhatnak az OECD- országok egy évnél hosszabb lejáratú államkötvényeiből, és az ezekben az országokban kibocsátott legmagasabb minősítésű vállalatok részvényeiből és egy évnél hosszabb lejáratú kötvényeiből. A könnyítés nem csak a Magyarországon kibocsátott értékpapírokra vonatkozik, azaz az előbbi papírokat külföldi tőzsdén adott megbízás alapján is lehet vásárolni. (A liberalizálás nem terjed ki a jegybankok értékpapírjaira.) A külfölditől történő vásárlásnak feltétele, hogy hazai brókercégen keresztül történjen. (Folytatás a 9. oldalon) Lengyelország is beléphet az OECD-be MUNKATÁRSUNKTÓL Lengyelország hivatalos meghívást kapott pénteken a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjainak sorába. A szervezet 28. tagjával július 11-én írják alá a csatlakozásról szóló szerződést — jelenti az AP—DJ. Jacek Pekacik, a lengyel külgazdasági minisztérium tisztviselője a Világgazdaság kérdésére elmondta: Lengyelország több fix határidős kötelezettséget is vállal. (Folytatás a 2. oldalon) Gazdaságstratégiai hivatal alakul A pénzügyminiszter szerint szükséges egy gazdaságstratégiával foglalkozó kormányzati intézmény felállítása — mondta Baja Ferenc, a választmány elnöke az MSZP szombaton az országos választmány ülése után. Baja úgy vélte: ez nem az egykori tervhivatal felélesztése, hanem egy 20-25 fős tanácsadó testület életre hívása. Baja cáfolta, hogy ez az intézmény a Nagy Sándor vezetette gazdaságkutató cég lenne. (Az MSZP-választmányról részletek a 6. oldalon.) Tb-köteles osztrák honoráriumok immiMinis Ausztriában mától tbjárulékot kell fizetni a honoráriumok után: a munkavállalók a kifizetett összeg 12,25 százalékát, a munkaadók ezen felül 15,8 százalékos járulékot kötelesek fizetni. A budapesti osztrák nagykövetség illetékese lapunknak elmondta: az osztrák tb finanszírozása nagy gondokat jelent, miközben a kiadók olyan szerződéseket készítenek a szabadúszó újságírókkal, hogy ne kelljen nekik a tb-fizetési kötelezettséget betartani. Az új szabályozás szerint a külsősök munkaszerződéseit be kell mutatni az illetékes hatóságnak. (Folytatás a 2. oldalon)