Világgazdaság, 1996. augusztus (28. évfolyam, 149/6909-168/6928. szám)

1996-08-01 / 149. (6909.) szám

XXVIII. évfolyam, 149. (6909.) szám | MAI SZÁMUNKBAN: NÖVEKVŐ HELYIADÓ-BEVÉTELEK (12. OLDAL) 1­86,00 Ft Ü A VILÁGGAZDASÁG Ü­Z­L­E­T­I N­A­P­I­L­A­P ♦ MEGJELENIK ÖTSZÖR EGY HÉTEN_ OROSZORSZÁG________MAGYAR POSTA____________________ MHB-PM______________ORTT_____________________________WUM HOLTEX~RÉSZVÉNYEK BuM ADÓBEHAJTÁSRA ■ MÉM VETTÉK ÁT B1cV NAPIRENDEN ||M MÉDIAHÁBORÚ VÁRJÁK MEGÁLLT KÉSZÜLNEK Hífj A RENDSZERT AZ ELSZÁMOLÁSREFORM B1c­h A LÁTHATÁRON? WUM A JELENTKEZŐKET ÁD AZ ÁRESÉS Lassan halad a rendőrség a privatizációs tranzakciók vizsgálatával Felfüggesztették a nyomozást a Gerbeaud-ügyben A Világgazdaság értesülése szerint a privatizációs és egyéb gazdasági visszaélések vizsgálá­­sára alakult, úgynevezett tiszta kezek bizottsága által feltárt tizenegy ügy közül kettő eljutott a bírósági, míg másik kettő az ügyészi szakig. A gyanúsítás vagy vádemelés alapja általában különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, sikkasztás, illetve csődbűntett. A nagy figyelmet keltett magánosítási esetek közül ugyanakkor még egyetlen egyet sem sikerült kivizsgálni, az ügyek vagy még mindig a nyomozati szakban vesztegelnek, vagy az illetékes szervek megtagadták a nyomozást. SZILY LÁSZLÓ A Kuncze Gábor belügymi­niszter vezette tárcaközi bizott­ság kezdeményezésére 1994 végén és a rákövetkező év első felében tizenegy cég esetében indult eljárás — nyilatkozta la­punknak Csiha Judit, az Igaz­ságügyi Minisztérium politikai államtitkára. Az érintett társa­ságok a Környei Agráripari Rt., a Dunafarm Kft., a Pannon Sü­tőipari Kft., a Caola Rt., az Autóker Holding Rt., a Topán Rt., az Alföldi Füszért Rt., az Elektromodul Vállalat, a Ni­ke­x Rt., a Hortobágyi Halgaz­daság Rt. és ide tartozik a Ger­­beaud-ház ügye is. A Világgazdaság informáci­ója szerint az esetek nagy ré­szében több mint egy évig hú­zódott a nyomozás, de a na­pokban közülük több bírósági, illetve ügyészi szakba jutott. Az Alföldi Füszért Rt. ügyé­ben a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság gazda­ságvédelmi osztálya a hűtlen kezelés miatt lefolytatott nyo­mozást július 10-én befejezte, és az iratokat vádjavaslattal át­­küldte a Debreceni Városi Ügyészséghez. (Lényege az volt, hogy a felszámolás alatt álló cégnek három vezetője volt, közülük ketten a gyanú szerint egy kft.-be apportálták volna az Alföldi Füszért körül­belül 150 millió forintot érő, működő egységeit.) Lapunk ér­tesülése szerint a “rengeteg nyomozati irat” és a bíróság nyári szünete miatt augusztus végére várható a vádemelés. Szintén hűtlen kezelés miatt tett vádemelési javaslatot a Veszprém Megyei Rendőr­főkapitányság a városi ügyész­ségen a Pannon Sütőipari Kft. Ügyében. A több mint ezer ol­dalas irathalmot a nyári sza­badságolások végeztével kez­dik érdemben vizsgálni, tud­tuk meg az ügyészségen. A Környei Agráripari Rt.­­hez kapcsolódik az a két ügy, amelyek (áll közül) már elju­tottak a bíróságra. A Tatabá­nyai Városi Ügyészség — ér­tesülésünk szerint — különö­sen nagy vagyoni hátrányt oko­zó hűtlen kezelés miatt emelt vádat a városi, illetve jelentős értékre elkövetett sikkasztás miatt a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságon. A Nikex Rt. privatizációja, majd az azt követő székház­csere (ennek során juttatták székházhoz a Duna Televízi­ót) annak idején igazi botrány volt, az ügyben parlamenti in­terpelláció is elhangzott. Bár a magánosítás körülményeit még egy, a privatizációs szervezet által felkért jogi iroda is vizs­gálta, a tranzakció kapcsán vé­gül senkit sem marasztaltak el. A BRFK vizsgálati főosztálya ugyanakkor csődbűntett miatt jelenleg is nyomozást folytat — tudta meg a Világgazdaság. Lapunk értesülése szerint a feljelentést megelőzően a Ni­kex felszámolását végző PK­­Econo Rt. által felkért könyv­­vizsgáló is megerősítette a csődbűntett gyanúját, vagyis azt, hogy a reménytelen hely­zetbe került cég tulajdonosai “kimenekítették” a vagyont a hitelezők elől. A hitelezők — szinte bizonyosan hiába — több mint egymilliárd forintot kö­vetelnek a Nikextől — közölte Agócs Péterné, a felszámoló képviselője. A társaság köve­teléseinek jó része ugyanakkor nem behajtható. A Nikex Rt. adósainak nagy része ugyanis — feltehetőleg nem véletlenül — a Nikex tulajdonosának, a Rail Holding Rt.-nek az érde­keltsége. Bár a tizenegy eset többsége eljutott vagy az ügyészségig vagy a bíróságig, a szigorúan vett privatizációs ügyek mind­egyikében vagy megtagadták a nyomozást, vagy megrekedt az eljárás. A Caola Rt. ügyében külö­nösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt történt feljelentés, de a Fővárosi Főügyészség 1995. február 10-én bűncselekmény alapos gyanúja híján megta­gadta a nyomozást. A válaszul bejelentett panaszt a Legfőbb Ügyészség. 1995 március 28- án elutasította. Hasonló sorsra jutott a To­pán Rt. vezetője ellen a Hajdú- Bihar Megyei Rendőr-főka­pitányságon tett feljelentés. (Folytatás a 3. oldalon) VILÁGGAZDASÁG JELENTI ENGEDNEK A BOSZNIAI HORVÁTOK. A Bosznia déli ré­­szén 1993-ban létrehozott szakadár horvát állam képviselői beleegyeztek abba, hogy ''­­ gyors ütemben lebontsák a függetlenséget jel­­képező politikai struktúrákat, amelyek eddig i­s akadályozták a helyzet normalitását Boszniá­­­­­ban- Előzőleg Ejup Ganic boszniai alelnök . ­ felszólította Franjo Tudjman horvát elnököt, hogy 5-6 napon belül szüntesse meg a bosz­­jifvá­niai horvát miniállamot, s annak szerveit ol­vasszák be a föderáció intézményeibe. DRÁGA LESZ A NATO-TAGSÁG? Cseh lapértesülések sze­rint Brüsszel úgy véli, hogy a NATO kibővítése négy közép­európai országgal 2010-ig mintegy 60-120 milliárd dollárba kerülne. A prágai Mladá fronta Dnes című napilap az amerikai kongresszus költségvetési bizottságának a témával foglalkozó egyik tanulmányára hivatkozva azt állítja, hogy az első négy NATO-ba felveendő állam ebből 42-51 milliárd dollárt térí­tene meg. AMERIKAI FIGYELMEZTETÉS AZ EU-NAK. Az Egyesült Államok óva intette az Európai Unió tagállamait minden megtorló intézkedéstől, amelyet a Kuba-ellenes amerikai szank­ciókat szigorító törvény miatt foganatosítanának. Mint ismert, Brüsszel jóváhagyta azt az intézkedéscsomagot, mely jogi alapot biztosít ahhoz, hogy az európai cégeket rákényszerít­­hessék a Helms-Burton-törvény figyelmen kívül hagyására. LUKASENKO MINISZTEREKET VÁLTOTT LE. Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök leváltotta a kormány két gazdasá­gi ügyekért felelős tagját, Leonyid Szinyicint, a külgazdasági kapcsolatokat irányító miniszterelnök-helyettest és Georgij Badej gazdasági minisztert. Az államfő ezt megelőzően a kormány és a nemzetbiztonsági tanács együttes ülésen kemé­nyen bírálta a kabinet munkáját. A személygépkocsik leggyakrabban előforduló hibái _________az időszaki műszaki vizsgákon_________ Kipufogóhiba 16,6% Olajfolyás Kézifék hiba 12,9 Kézifék hiba Olajfolyas 0,1 Rozsdasodas Kerékhibak 9,4 Kipufogóhiba Fényszóró a­­ Fényszóro-Fékhiba 8,2 Válaszok az Európai Unió kérdőívére Szlovénia nem titkolózik Az EU-tagságra pályázó kelet-közép-európai országok közül jó néhány helyütt nagyobb nyíltsággal kezelik az unió kérdőívére adott válaszokat, mint Magyarországon — derül ki a Világgazdaság által végzett felmérésből. — iiiiiii menü— Benjámin Lukman, a ljublja­nai külügyminisztérium szak­értője szerint Szlovéniában semmit sem tekintenek állam­titoknak a dokumentumból, azok bármely részét bárki meg­tekintheti a minisztéri­umoknál. Egyes tárcák azt tervezik, hogy a hatáskörükbe tartozó vála­szokat meg is jelentetik. A lengyel kormány még nem határozott a múlt héten átadott válaszok nyilvánosságra hoza­taláról. Ha megtartják az au­gusztus 12-re tervezett rendkí­vüli kabinetülést, akkor ott szü­letik döntés, ha nem, akkor csak szeptemberben — közölte la­punkkal Johanna Gepsert, a varsói külügyminisztérium il­letékese. Egyes részek, példá­ul a kül- és biztonságpolitikai válaszok bizonyára titkosak lesznek, de az anyag legna­gyobb részét valószínűleg bár­ki számára elérhetővé teszik. Hasonló módon járnak el Csehországban is, ahol a tit­kosnak minősített részektől el­­tekitve bárki beletekinthet az iratokba, ha felkeresi a kül­ügyminisztérium megfelelő osztályát. Mint ismeretes, Ma­gyarországon nem teszik köz­zé a válaszokat, csupán tájéko­­zatókat tartanak az egyes té­makörökről. U. Gy. Jövő évtől 100 százalékos cukoráremelés? Finisben az iparág privatizációja Az agrárpiaci rendtartás a jövő évtől a cukorrépa-termesztést és a cukorgyártást is szabá­lyozza, s várhatóan olyan árat határoz meg, amely a cukorgyárak jelenlegi vesztesége helyett tisztességes nyereséget tartalmaz. Mindennek következtében nagymértékű, akár százszáza­lékos cukoráremelésre is sor kerülhet. A környező országokban egyébként a másfél dolláros vagy azt meghaladó kilónkénti cukorár sem szokatlan. HB.K­A.MiU A kedvező kilátások miatt a szakmai befektetők élénken ér­deklődnek a még állami kéz­ben lévő cukorgyári részvé­nyek iránt, s a már tulajdonos külföldi cégek mellett más, a magyar piacon még jelen nem lévő nagy cukoripari érdekelt­ségek vételi szándékára is szá­mítani lehet — tájékoztatta a Világgazdaságot az ÁPV Rt. egyik, magát megnevezni nem kívánó munkatársa. Elsőként a Rábai Cukorgyár Rt. még állami tulajdonú rész­vénycsomagját hirdetik meg, utána a petőházi gyár, majd a többi Beghin-Say- és Agrana­­érdekeltséget, s a jövő év első felének végére az iparág priva­tizációja teljesen befejeződik. (Folytatás a 4. oldalon) Még nem fizettek az önkormányzatoknak A gázrészvényekért perel a TÖOSZ A gázszolgáltatók privatizációjából származó 18,6 milliárd forintos részvénycsomagot még nem kapták meg az önkormányzatok. Szerintük ugyanis az ÁPV Rt. nem hajlik a megálla­podásra, ezért a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) perel. A vagyonátadó viszont arra vár, hogy egymás között egyezzenek meg a települések. Ennek újabb határideje szeptember 30., de ha addig sem születik döntés, az ÁPV Rt. lakosságará­nyosan osztja el a részvényeket. ■ KHSHH Az 1995. évi LXX. törvény értelmében az önkormányza­toknak tavaly november 30- áig kellet volna megállapodni­uk arról, hogy a gázszolgálta­tók 40 százaléknyi részvény­­pakettjét milyen elvek szerint osztják el egymás között. (Vi­lággazdaság, 1996. január 30., I. év/a/j. A megállapodás azon­ban nem jött létre, így a tör­vény értelmében a 18,6 milli­árd forint névértékű részvény­­csomagot az ÁPV Rt. lakos­ságarányosan oszthatja el az 1050 önkormányzat között. Információink szerint a TÖOSZ — mint az önkor­mányzatok jogi képviselője — perrel él a vagyonátadóval szemben, mi­vel az önkormány­zati törvény alapján máig sem kapták meg a részvénycsoma­got. (Folytatás a 3. oldalon) Külföldi részvények forintért Mától lehet a Bank Austria GiroCreditnél forintért külföl­di részvényeket vásárolni. El­ső lépésben 26 nagy cég rész­vényei közül vásárolhatnak a brókercég készletéből a be­fektetők, a jutalék vételnél és eladásnál is kisebb mint a ha­zai tőzsdén kívüli piacon meg­szokott 1 százalék. A részvé­nyek hozamát becsülni ugyan nehéz, az elmúlt egy évben viszont nemcsak a magyar pa­pírokkal, hanem az amerikai­akkal is nagy nyereséget lehe­tett elérni. (Cikkünk a 9. olda­lon, a részvényeket tartalma­zó állandó táblázatunk all. oldalon) Tb-alapok: jövő évi költségvetés időre A tb-önkormányzatok be­nyújtották a pénzügyi tárcának a két biztosítási alap jövő évi gazdálkodására tett javaslatai­kat. A PM a járulékrendszert úgy akarja átalakítani, hogy az biztosítsa az egészségügyi és nyugdíjkiadások teljes finan­szírozását. A tárca úgy véli, ennek a szempontnak nem fe­lelnek meg az önkormányza­tok javaslatai. Éppen ezért va­lószínűsíthető, hogy a végle­ges változat csupán a PM saját elképzeléseit tükrözi majd. (Cikkünk a 3. oldalon) Tízmillió dolláros szuperkoncert A Világgazdaság informáci­ói szerint a több világsztárt fel­vonultató kedd esti szuperkon­cert produkciós költsége 10 mil­­lió dollár volt. José Carrerasra, Placido Domingóra, Diana Rossra és Rost Andreára becs­lések szerint több mint 50 ezer hazai és külföldi vendég volt kíváncsi. Annak érdekében, hogy semmi ne zavarja a művé­szi hatást, áthelyezték a Nép­stadion fölött elvezető légi fo­lyosót. (írásunk a 6. oldalon)

Next