Világgazdaság, 1996. szeptember (28. évfolyam, 169/6929-189/6949. szám)

1996-09-02 / 169. (6929.) szám

xxviii. évfolyam, 169. (6929.) szám / MAI SZÁMUNKBAN: BORBARÁT ♦ NEGYEDÉVES SZÍNES MAGAZIN / 66,00 Ft VILAGGAZDASAG 2 EGYESÜLT ÁLLAMOK BÁNYÁSZAT__________________GKI—POSTABANK PM TÖLGYESSY KILÉPESE EU-TEXTILPIfIC______________ BUXIMPEX____ TALÁLGATÁSOK A FED BI ■ SCHALKHAMMER SZERINT BM­B NEM JÓSOLNAK AZ SZDSZ NEM TART IM A BÉRMUNKÁNÁL JOBB 1 B A FOLYAMATOS SZÁMÍTÁS KAMATEMELÉSÉRŐL TÚL VAN A HOLTPONTON BLI A LÉNYEGES VÁLTOZÁST TÁVOZÁSI LAVINÁTÓL BMB A SAJÁT KOLLEKCIÓ­­ÍA SZEPTEMBERBEN Magyarország a tavalyi évet tekintené bázisnak Végzetes lehet az agrárexportra a GATT-megállapodás? A Világgazdaság értesülései szerint a Földművelésügyi Minisztérium az agrárgazdasági exportrendszer újabb nagyszabású átalakítását tervezi. A mai elképzeléseket kommentáló agrárszakértők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a GATT-WTO-megállapodás kiigazítása nélkül semmilyen változtatás nem lehet sikeres. Nevük elhallgatását kérő infor­mátoraink szerint a kivitelre épülő hazai mezőgazdaság összeomolhat, ha Magyarországnak a jövő évtől be kell tartania a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeket. HAZAFI LÁSZLÓ Az illetékes államigazgatási szerveknek gondot okoz, hogy a jövő évi költségvetésben mekkora összeget különítsenek el az agrárgazdasági exportra. Lapunk értesülései szerint a PM és az FM egyaránt 18,3 milli­árd forinttal számol, szemben az 1996-ra megszavazott 32,3 milliárdos összeggel. A kivite­li szubvenciók tervezett csök­kentése gyakorlatilag azt je­lentené, hogy Magyarország 1997-től visszaállna az Általá­nos Vámtarifa- és Kereskedel­mi Egyezményben (GATT) vállalt támogatási szintre. A ko­rábban napvilágott látott nyi­latkozatokból azonban már ki­derült, hogy ebben az esetben az agrártermékek nagy része elveszítené külpiaci verseny­­képességét. Nevük elhallgatását kérő szakértők szerint a tárcák dön­tését az indokolja, hogy hazán­kat másfél éve bírálatok érik exportösztönző politikája­ mi­att. A GATT örökébe lépett Világkereskedelmi Szerveze­ten (WTO) belüli vita ráadásul nem kecsegtet kedvező ered­ményekkel. Magyarország to­vábbra is a támadások kereszt­tüzében áll, mert egyes WTO- tagállamok szerint megszegi a liberalizációs szerződésben vállalt kötelezettségeit. A ki­fogást emelő országok arra hi­vatkoznak, hogy hazánk a le­hetőségekhez képest jobban tá­mogatja az agrárkivitelt és a megengedettnél több termék­nek ad támogatást. Az általunk is elismert kri­tikáknak az ad alapot, hogy Magyarország a GATT alá­írása előtt hibásan mérte fel exporttámogatási esélyeit. A megállapodásban bázisidő­szaknak tekintett 1986— 1990-es évek átlagos szubven­ciós szintje 45-50 milliárd fo­rint volt, amely az akkori 50 forintos dollárárfolyammal számolva 0,9­1 milliárd dol­lárnak felelt meg. Ha Magyar­­ország a szerződést jól kötötte volna meg, mai árfolyamon 135—150 milliárd forinttal ösztönözhetné a kivitelt. Azaz — ha a költségvetés elbírná — a teljes idei agrártámoga­tási összeg csaknem kétszere­sét költhetné az exportra. Az előző kormány ugyanak­kor nem számolt az időközben meglódult inflációval, ezért a támogatási értékeket forintban fejezte ki. Emellett a megsze­rezhető szubvenciók mintegy 40 százalékára, 21 milliárd fo­rintra tartott igényt, amellyel a több száz hazai exporttermék­ből csak 16 piacra jutását kí­vánta segíteni. A GATT-ban rögzített támogatási szint azért sem előnyös, mert az 1995— 2000 közöttre előírt 36 száza­lékos kötelező leépítés után a szubvenciók nominálértékben is 14,3­m­illiárd forintra csök­kennének. Információink szerint az ál­lamigazgatási szervek ma úgy igyekeznek kiküszöbölni a ko­rábbi tévedéseket, hogy az 1995-ben folyósított 45 milli­árd forintos magyar exporttá­mogatási összeget kívánják ki­indulási alapként elfogadtatni a WTO-val. Ebben az esetben a hazai vállalás nominálérték­ben megegyezne a bázisidő­szakban nyújtott dotációkkal. (Folytatás a 3. oldalon) Magyar exporttámogatási lehetőségek Milliárd Milliárd forintban dollárban EXPORTTÁMOGATÁS A BÁZISIDŐSZAKBAN (1 dollár - 50 Ft) 45-50 0,9-1 — a támogatások mai értéke (1 dollár-150 Ft) 135-150 0,9­1 — jó vállalás esetén 2000-ben — 0,58-0,67 HIBÁS MAGYAR VÁLLALÁS 21 0,423 — mai értéken 63,5 0,423 — a kötelező csökkentés után 1997-ben, forintalapon 18,3 0,122 — a kötelező csökkentés után 1997-ben, dolláralapon 51,9 0,346 — a kötelező csökkentés után 2000-ben* 14,3 0,288 A TAVALYI TÁMOGATÁS 45 0,3 — a kötelező csökkentés után 2000-ben* 28,8 0,191 * Kizárólag a 36 százalékos csökkentési kötelezettséget figyelembe véve Forrás: VG A­égsz VILÁGGAZDASÁG JELENTI ! KOHL FOGADTA CHIRACOT. Nem hivatalos, rövid látoga­tásra tegnap Bonnba utazott Jacques Chirac francia államfő, ahol fogadta őt Helmut Kohl német kancellár. A két vezető a katonai együttműködés aktuális kérdésein túl elsősorban a közös európai valuta bevezetése körüli problémákról tárgyalt. Párizsban attól tartanak, hogy az őszre várható társadalmi megmozdulások miatt nem tudják teljesíteni a pénzügyi unió­hoz megszabott feltételeket, ugyanakkor a német költségve­tésben is aggasztó jelek mutatkoznak. IRAKI—KURD FESZÜLTSÉG. Az iraki kormánycsapatok tá­madása Irbil kurd város ellen arról tanúskodik, hogy elhamar­kodott lenne enyhíteni az ország elleni ENSZ-embargón — közölte Bob Dole, a republikánus párt elnökjelöltje. A Fehér Ház óvatosan reagált Szaed Haszan iraki helyettes ENSZ- képviselőnek nyilatkozatára, amely szerint Irak rövidesen visszavonja csapatait Irbilből. Szakértők ezzel kapcsolatban úgy vélekednek, jócskán emelkedhet a kőolaj ára, mivel a konfliktus veszélyeztetheti a közel-keleti olaj elszállítását. NETANJAHU—ARAFAT-TALÁLKOZÓ. Benjámin Netan­­jahu izraeli kormányfő vasárnap az eddigi leghatározottabb jelét adta annak, hogy hamarosan sor kerülhet találkozójára Jasszer Arafat palesztin vezetővel. Izraeli sajtójelentések sze­rint a találkozót ezen a héten tartják. BOSSZ A FÜGGETLEN PADANIÁRÓL. Szeptember 15-én Velencében elfogadják Padania függetlenségi nyilatkozatát, s ezen a napon megalakul az ideiglenes padán kormány — jelentette ki Umberto Bossi, az Északi Liga nevű párt vezetője. Bossi azt is közölte, hogy a Padania néven függetlenné váló Észak-Olaszország a Dél terhétől megszabadulva 1999. január 1-jétől a közös európai valutát, az eurót létrehozó EU-államok közé kíván tartozni. KOLUMBIAI GERILLATÁMADÁSOK: Ki­lenc­venöt személy vesztette életét Kolumbiában a gerillák szombat hajnalban kezdődött offenzívájában. A legsúlyosabb összecsapás a fővá­rostól 600 kilométerre délre fekvő Las Delicias katonai poszt­nál volt. A földgáz éves fogyasztói átlagárának változása 1985-1996, Ft/m3 Medgyessy: tartható a gázárak 20 százalékos emelése Nem kérhetnek kártérítést Az energiaárak költségarányossá tételében a nemzetközi kötelezettségnek legkésőbb 1997. január 1-jéig kell eleget tennünk. Ez a privatizációs megállapodásokban is így szerepel, tehát addig nem terhelheti a költségvetést kártérítési igény az áremelések késlekedése miatt — válaszolta lapunk kérdésére Medgyessy Péter pénzügyminiszter. Az előző kormány által vál­lalt nemzetközi kötelezettsé­günk szerint az energiaárakat legkésőbb 1997. január 1-jéig kell költségarányossá és a vi­lágpiaci árakhoz igazodóvá tenni — mondta Medgyessy Péter lapunk kérdésére. Az energiaárak emelését koránt­sem szociális okokból, illetve a kormány népszerűségének növelése végett halasztották el. Valójában még mindig nem készült tisztességes kalkulá­ció arról, mekkora áremelés indokolt. Az energiaszolgáltatók ért­hető módon szeretnének olyan költségeket is elismertetni, amelyek egy részénél meg­kérdőjelezhető, valóban jo­gos-e azokat a fogyasztóra ter­helni. Lényegében tehát az energiaár-emelés szükséges­ségének elismerése mellett most a fogyasztók érdekében zajlik a háttérmunka. (Folytatás a 3. oldalon) Újabb fellendülés a budapesti ingatlanpiacon Az olcsóság a fejlettség jele Budapest még mindig a világ 25 legdrágább városa közé tartozik, az első osztályú irodák bérleti díjainak azonban ma már nem a csillagos ég, hanem a kereslet szab határt. A fővárosban mára kínálati piac alakult ki — tudta meg a Világgazdaság Gerő Jánostól, a DTZ Debenham Zadelhoff nemzetközi ingatlan-tanácsadó szakértőjétől. Első ránézésre csalóka a The Economist című brit hetilap ál­tal közölt nemzetközi iroda­piaci toplista: ezúttal nem ad okot büszkeségre Moszkva ele­gáns negyedik helyezése, s ki­vételesen Prágát sem kell iri­gyelni, amiért megelőzi a ma­gyar fővárost. Az ingatlanpiac fejlődése —jellegéből adódó­an ugyan két-három éves ké­séssel — szorosan követi a gaz­dasági átalakulást, az alacso­nyabb árak ebben az esetben fejlettebb piacra utalnak. Budapestnek e téren egy-két éves előnye van a régió más nagyvárosaihoz képest. Az el­ső osztályú irodák bérleti árai a DTZ adatai szerint itt 1991 — 92-ben érték el az 55 márka/ négyzetméter/hónap csúcsot, mára az enyhe túlkínálat miatt megközelítőleg 40 márkára csökkentek. (Folytatás a 2. oldalon) Budapesti irodabérleti díjak márka/rtf/hó 40 /.................................... 35 -30 1-----1-----1-----­-----1-----1 '90 '91 '92 '93 '94 '95 Forrás: DT­ Már Oroszországnak ítélik a legtöbb kölcsönt Az EBRD szolidan nyereséges Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) nem törekszik nagy nyereségre, de el akarja kerülni a veszteséget, és ez eddig sikerült is neki — mondta a Világgazdaságnak Bod Péter Ákos, a londoni székhelyű nemzetközi pénzintézet területi igazgatója a bank most közzétett féléves eredménye kapcsán. wmmnmmnm Az EBRD üzemi nyeresége ez év első felében 45 millió ECU-re (56,7 millió dollárra) nőtt a tavalyi azonos időszak­ban mért 20,2 millió ECU-ről, eközben az aláírt projektek ér­téke 30 százalékkal bővült, 774 millió ECU-ra emelkedve. Bod Péter Ákos ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ha ebből a profitból levonjuk a kockázati céltartalékot, az év első felében az EBRD nyere­sége kevesebb mint 200 ezer ECU volt. (Folytatás a 2. oldalon) KBI: nem költözik a rendőrpalotába A bankkonszolidációval kap­csolatos ügy lehet a szeptember 1-jén megalakult Központi Bűnüldözési Igazgatóság első büntetőeljárása. Az igazgatóság vezetője szerint a rendőri egy­ség megkezdheti tevékenységét, de az ORFK gazdasági vezetője kijelentette: csak a jövő év ele­jére lesz megfelelő a működési körülményük. Az egység biz­tonsági okokból nem költözik majd a Teve utcában épülő BRFK—ORFK-komplexumba. (Részletek a 6. oldalon) Új csúcson a tőzsdeindex A Budapesti Értéktőzsdén pénteken újabb 98 pontot emel­kedett a BUX tőzsdeindex, a 3473 pontos érték messze fe­lülmúlja az eddigi 3380 pontos csúcsértéket. A múlt héten hat részvény szerepelt korábban soha nem látott magas árfolya­mon, különösen a gyógyszer­­gyári részvények hoztak nagy nyereséget a tulajdonosaiknak. A piac jövőjét tekintve opti­mizmusra ad okot, hogy a piaci szereplők nagy része nem vár nagyobb visszaesést, és a kö­vetkező hónapokra is árfolyam­emelkedésre számít. (Összeál­lításunk a 9. oldalon) Cellulóztőzsdék Európában Rövid időn belül két cellu­lóztőzsde nyitását is tervezik Európában: az egyiket Helsin­kiben, a másikat Londonban. A határidős és opciós ügylete­ket lebonyolító tőzsde stabili­zálhatja a cellulóz- és papír­­gyártásban érdekelt cégek anyagi helyzetét. A cellulóz vi­lágpiaci árának nagyarányú ki­lengései állandó bizonytalan­ságban tartották a termelőket, hátráltatván új kapacitások ki­építését. (További részletek a 8. oldalon)

Next