Világgazdaság, 1997. január (29. évfolyam, 1/7011-22/7032. szám)

1997-01-02 / 1. (7011.) szám

XXIX. évfolyam, 1.(7011.) szám / MAI SZÁMUNKBAN: UTAZTATÁS SZIGORODÓ SZABÁLYOKKAL (5. OLDAL) 1 m VILÁGGAZDASAG 2 NÉMETORSZÁG_______________________WTW MEZŐGAZDASÁG KÜLKERESKEDELEM MTM JOUTIKA________________ KV VÁLLALATOK KV TŐZSDE______________ VÉGE SZIGORÚBB KTfI JAVULNAK PIACRA JUTÁSI LESZ-E TŐKÉT VÁR NYÍLTVÉGŰVÉ AZ ÉPÍTÉSI LÁZNAK AGRÁRSZABÁLYOK HI LEHETŐSÉGEINK POLGÁRI SZÖVETSÉG?­EKH SZAVTOVAZ HE ALAKULÓ ALAPOK A 15-évI VILÁGGAZDASÁG JELENTI FŐTITKÁRCSERE AZ ENSZ-NÉL. Szerdán végleg távozott New Yorkból Butrosz Gáli, az ENSZ eddigi főtitkára, és hivatalosan is átadta posztját utódjának, a ghánai Kofi Annan­­nak. A távozó ENSZ-főtitkár azt tartja legnagyobb kudarcá­nak, hogy nem tudta megoldani a világszervezet költségvetési gondjait. Sikerként könyvelte el ugyanakkor, hogy sikerült megőriznie az ENSZ függetlenségét. ÚJÉVI TÜNTETÉS BELGRÁDBAN. Hatalmas ellenzéki meg­mozdulással kezdődött az új év Belgrádban, legalább kétszáz­ezer ember vonult keresztül szerdára virradóra a város köz­pontján, hogy demokratikus változásokat követeljen Szerbiá­ban. A Zajedno (Együtt) mozgalom által szervezett megmoz­dulás résztvevői dobokkal, csengettyűkkel és ébresztőórákkal érkeztek a tüntetés helyszínére. Ilyen úton kívánták Szlobodan Milosevics elnök tudtára adni: az államfő ideje lejárt. MERÉNYLET HEBRONBAN. Világszerte sok politikus adott hangot megdöbbenésének a Hebronban elkövetett merénylet miatt. A helyi piacon hét palesztint sebesített meg lövöldözé­sével egy izraeli katona. A politikusok egyben kifejezték reményüket, hogy a terrorakció nem akadályozza meg a város átadását a palesztin hatóságnak. KOVÁC NEM ÍRJA ALÁ A BTK.-T. Michal Kovác szlo­vák államfő nem írta alá a büntető törvény­­könyv módosítását. Az ellenzék, illetve az európai szervezetek részéről aggodalmakat kiváltó, “köztársaságvédelmi törvényként” is aposztrofált módosítást az államfő visszaadta a parlamentnek. Kovác az újraszentesítést nem ajánlja a honatyáknak, és indoklásában tételesen is rámutat a módosított Btk. alkot­mányellenes rendelkezéseire. FOLYTATÓDIK A LIMAI TÚSZDRÁMA. Újabb két túszt engedtek el kedden este a limai japán nagykövetséget meg­szállva tartó perui gerillák, akik azonban továbbra is 81 magas rangú személyiséget tartanak fogva. Hírügynökségi értesülé­sek szerint Fujimori perui elnök foglalkozik azzal a gondolat­tal, hogy szabad elvonulást ad a gerilláknak. A túszszedőknek ehhez el kellene engedniük a nagykövetség épületében fogva tartott valamennyi személyt, és le kellene tenniük a fegyvert. ZSELEV ÚJÉVI BOCSÁNATKÉRÉSE. Zselju Zselev bolgár államfő újévi köszöntőjében bocsánatot kért honfitársaitól az ország “nyomorúságos állapotáért”. “Szégyellem magam a politikai elit miatt... Szégyellem magam a bolgár állam miatt, amely ilyen nyomorúságos létbe süllyedt” — jelentette ki az elnök. “A piacgazdaságba való bolgár átmenet megbukott, miközben a többi népnek sikerült” — jelentette ki Zselev, aki a kudarcot az ország “rossz vezetésének” és a “téves” alkotmá­nyos rendnek tulajdonította. MEGÚJÍTOTT SZANKCIÓK IRAK ELLEN. Az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa megerősítette az Irakkal szembeni gazdasági szankciókat. Mint a BT soros elnöke megfogalmazta, a testület tagjait aggodalommal tölti el, hogy nem sikerült haladást elérni az Öböl-háború hadifoglyai és a harcok során eltűnt személyek ügyében. Bruttó hazai IKKHÍT.. J termék 1996* El°zö év =100 Uásépítés 115 eruházás £J||H100 ruexport BPehIkIÍShR^Í 110-112 J----------------------------1--------------------------------------------------------------------------i/j -mMMWtámanTM I ruimport 107-109 £ 90 1 00 110 120 130 Népesség lélekszáma: 10.175.000 tő Munkanélküliségi ráta: 10 % (1996. december) Az idén a költségvetésnek 100 milliárddal jut kevesebb Csökkennek az importot sújtó terhek január elsejétől jelen-­­gyes importtermékek vámjai, az összes WTO-tagország viszony 1s 1 százalékos statisztikai illetéket, illetve vámkeze­lési díjat. A ke felvállalt importvámpótlék-megszűnés is további importtőher -csc.ív...-,i - ,t j«-'»,inv­etkezményeként 196 milliárd forint vám-és import­befizetéssel számol az idei költs«.„ -tes, ami 20 százalékkal marad el a tavalyitól. ■KKixraxmsaHi 1997-től már érezhető, hogy a nemzetközi szerződésekben a magyarok milyen mértékben nyitottak a piac felé. A keres­kedelmi világszervezetbeli (WTO) tagságunk, illetve a kü­lönböző megállapodásokban vállaltak értelmében [az Euró­pai Unióval kötött társulási megállapodás, az Európai Sza­badkereskedelmi Megállapo­dás (EFTA), a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megálla­podás (CEFTA)] jelentősen kell a vámokat csökkenteni, il­letve megszüntetni. Vámcsökkenést eredmé­nyez, hogy az eredetileg 8 szá­zalékos importvámpótlék meg­szűnik. A kormány korábban azt vállalta, hogy 1997 júliusá­ra teljesen leépíti. A költség­­vetés a bevételek csökkenésé­ben a GATT - és egyéb nemzet­közi megállapodásaink követ­keztében 100 milliárd forint vám- és vámjellegű kieséssel számol. A kereskedelmi vámtarifa módosításáról november 22- én megjelent IKIM—PM kö­zös rendelet tartalmazza az egyes változó vámtételeket. Folytatódnak a GATT urugu­ayi fordulójának dokumentu­maiban magyar részről is vál­lalt vámcsökkentések. Mint emlékezetes, Magyarország 1995 és 2000 között hat év alatt, évente egyenlő üteme­zésben összesen 28 százalék­kal csökkenti ipari vámjait, a mezőgazdasági termékeknél az átlagos vámcsökkentés ezen idő alatt összesen 32 szá­zalékos. 1997-ben a tavalyi vámok­hoz képest a csökkenés az ipari termékeknél átlagosan 0,5 szá­zalékpontos, a mezőgazdasági cikkeknél pedig mintegy 2 szá­zalékpontos. A fenti csökkenési mérték átlagos, ami mögött igen nagy a szóródás. A mérték nagyobb azoknál az áruknál, amelyek termelési célt szolgálnak, illet­ve amelyeket nem állítanak elő Magyarországon. Az ipari vá­mok nominális átlaga 8 száza­lék körüli, a mezőgazdasági cikkeknél 38 százalékos. (Folytatás az 5. oldalon) BÉT: keresettebbé váló magyar részvények Áremelkedéssel beköszönő új év Azt tartja a mondás, hogy a házasságok és a tőzsdék életében sorsdöntő lehet a hetedik év. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) működésének hetedik éve, az 1996-os esztendő történelmi rekordokat és rendkívüli sikereket hozott. A tőzsdei szakemberek szerint az évkezdésnél is megvan a hossz folytatásának minden feltétele. ■HHmiaiiii— A Budapesti Értéktőzsde fej­­­lődését leglátványosabban a tőzsdeindex, a BUX erősödése jelzi, mely az 1996-os évet 1537 ponttal indította, és 4134 ponton zárta. Ezzel a befekte­tők azon szűk rétegének vára­kozása teljesült, akik még nyár elején 4000 pont fölé várták az index év végi értékét. Az ün­neplésre okot adó sikeres múlt év végén azonban óhatatlanul adódik a kérdés, milyen lesz a folytatás? Rotyis József a BÉT ügyve­zető igazgatója a hossz híve. Úgy gondolja, hogy 1997-ben is folytatódni fog a tőzsdei las­sú áremelkedés, ugyanis nem lát visszarendeződésre utaló je­let Rotyis József szerint még nem váltak túlértékeltté a ma­gyar részvények, az országkoc­kázatban sincs rendkívüli elem, ám hiú ábránd lenne az 1996- os fellendülés megismétlődé­sében bízni. (Folytatás a 9. oldalon) A társult kelet-európaiak nem számíthatnak új felajánlásokra Kihívások a holland elnökség előtt A kormányközi konferencia (IGC) sikeres lezárása előtt nem lehet megkezdeni a csatlako­zási tárgyalásokat a tagságra váró kelet-európai országokkal — hangsúlyozta a Világgazda­ság kérdésére az EU-elnökséget tegnap átvett Hollandia külügyminisztériumának szóvivője. Egyúttal megerősítette: a társult országok csak a már intézményesített strukturális párbe­széd keretein belül szólhatnak bele a közösségi politikák reformjáról szóló, hamarosan kezdődő tárgyalásokba. Hollandia az EU Tanácsá­nak soros elnökeként tisztában van azzal, hogy a közösségi politikák, legfőképpen pedig a strukturális és a mezőgazdasá­gi politika megváltoztatása alapvető hatást gyakorol a ke­let-európai országok csat­lako­zási feltételeire — húzta alá a szóvivő. Hága azt is elismeri, hogy a strukturális párbeszéd eddig inkább monológra ha­sonlított, de nem kívánja eze­ket az országokat az eddiginél jobban bevonni a reformokról szóló vitába. Magyarország bízik abban, hogy később, a csatlakozási tár­gyalások megindulása után, meg lehet majd találni azokat a csatornákat, amelyeken keresz­tül mégis befolyást lehet gya­korolni ezekre a reformokra — válaszolta lapunk érdeklődé­sére Tóth Tamás, a Külügymi­nisztérium osztályvezető-he­lyettese. (Folytatás a 2. oldalon) Megváltozik a reklámértékesítési rendszer az MTV-nél A hirdető ezután nézettséget vesz Jövő év szeptemberétől a hirdetők a jelenlegi reklámblokkok helyett immár nézett­séget vásárolhatnak maguknak a Magyar Televízió két csatornáján. Átmeneti megol­dásként az MTV-nél januártól havonta felülvizsgálják a tarifatáblázatot. A reklám­ügynökségek médiaigazgatói szerint a megvalósításhoz az MTV-nél profi szakembergár­dára lenne szükség. VI­G­H GÁBOR A két országos, földi sugár­zású kereskedelmi tévécsator­na jövő szeptemberi indulásá­val egy időben a Magyar Tele­vízió a hirdetési időt az eddigi rögzített árkategóriájú, külön­böző műsorkörnyezet­ben elhe­lyezett reklámblokkok helyett kizárólag a műsorok nézettsé­ge alapján értékesíti majd — közölte lapunk érdeklődésére Váradi Attilánék, az MTV ke­reskedelmi igazgatóságának igazgatóhelyettese. A világon elterjedt reklámér­tékesítési módszert Great Ra­­ting Pointnak (GRP) hívják. A vásárlás alapját a nézettségi, szakmai néven ratingadatok je­lentik. Ez kifejezi, hogy az adott műsoridő egy átlagos percét a magyar népesség hány száza­léka nézte. Szeptembertől például egy hirdető a reklámügynökségén keresztül az adott kampányá­hoz vásárol 400 GRP-t a cél­csoportnak megfelelő idő­elosztásban. Az MTV pedig addig sugározza az adott kam­pány ideje alatt — a kért idő­­sávokban — a megrendelő hir­detését, amíg el nem éri a 400 GBP értékű nézettséget (pél­dául 10 darab 40 százalékos ratinggel). (Folytatás a 7. oldalon) Elfogyott a központi tartalék Már 1996. december köze­pén az utolsó fillérig elfogyott a központi költségvetés általá­nos tartaléka. Ennek egyik oka, hogy a parlament úgy szava­zott meg mintegy 240 millió forintot az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) ré­szére, hogy nem rendelkezett arról, hogy honnan csoporto­sítsák át az összeget. (Cikkünk a 3. oldalon) Nem növekszik az államadósság A Magyar Nemzeti Bank és a kormány közötti kapcsolatok jelentősen átalakulnak az idén. A jegybanktörvény módosítá­sa következtében szétválnak a monetáris és a fiskális funkci­ók, és megteremtődnek a haté­konyabb működés feltételei. A költségvetés MNB-nél lévő tar­tozásainak devizaalapú hitelek­ké való átalakításával megszű­nik a nullás állomány, az ál­lamadósság és annak költségei az államadósság-nyilvántartás­ban és a költségvetésben jelen­nek meg. Az átváltás nem nö­veli az állam adósságát, csak annak belső szerkezetét vál­toztatja meg. (Cikkünk a 4. ol­dalon) Gazdasági kilátások 1997-re Egyes kutatók úgy vélik, a magyar gazdaság legfőbb kér­dése az idén az lesz, hogyan lehet egyidejűleg mérsékelni az inflációt s ugyanakkor len­dületet adni a növekedésnek. A Budapest Bank prognózisa szerint az ellentétes irányú ha­tások nagyrészt kioltják egy­mást. A GKI Gazdaságkutató Rt. szakemberei érzékelhető nö­vekedés beindulását jósolják, s ezzel párhuzamosan a stabi­lizációs folyamat lassulására számítanak. A Kopint-Datorg is lehetségesnek tartja a gaz­daság szerény növekedését, viszont nem látja ennek bizto­sítékait. (Összeállításunk a 6. oldalon)

Next