Világgazdaság, 1997. január (29. évfolyam, 1/7011-22/7032. szám)
1997-01-29 / 20. (7030.) szám
Vámfelderítések Békésben kétmilliárddal kevesebb A Vám- és Pénzügyőrség Békés Megyei Nyomozó Hivatalánál a felderített ügyek összes értéke 1996-ban 0,5 milliárd forint volt, 2,1 milliárd forinttal kevesebb, mint 1995-ben. A hivatal parancsnoka, Klavács Antal szerint a csökkenés a jövedéki törvény módosításával, illetve a fantomcégek elleni hatásos fellépéssel van összefüggésben. iminiEnniM A jövedéki termékekkel történő visszaélések felderítése volt a vámnyomozó hivatalok egyik legfontosabb felderítési területe 1995-ben, amikor a Békés megyeiek országos összehasonlításban a legtöbb visszaélést — 2,6 milliárd forint értékben — felderítették. A parlament 1996. augusztus 15-én módosította a büntető törvénykönyvet, a jövedéki törvényt és a szabálysértési törvényt. A Btk.-ból kikerült a visszaélés jövedékkel bűncselekmény törvényi tényállása, és a törvénysértőkkel a vámhivatalok illetékes osztálya államigazgatási eljárás keretén belül foglalkozik. A Békés megyeiek 1996- ban több szerteágazó országos ügyön is dolgoztak, és a felderítések értéke országosan jelenik meg. Klavács utalt arra, hogy a cégbírósággal és az ügyészséggel összehangolt akcióknak köszönhetően Békés megyéből vonulnak ki a fantomcégek. A tavalyi évben felderített közel félmillió forint összes értékű elkövetésekből a jövedékkel való visszaélés — a törvénymódosítás előtt — 152 millió forint volt, csempészet és vámorgazdaság 14 millió, adócsalás — a jövedéki törvény módosítása után az olajügyek és a szesz is idetartozik — 185 millió forint volt. NAPRÓL NAPRA Magyar—szlovák egyezmény Kombinált áruszállítási egyezményt írt alá kedden Gyurkovics Sándor, a KHVM közigazgatási államtitkára és Eva Mitrova, a Szlovák Köztársaság nagykövete Budapesten. Magyarország még az év első felében hasonló szerződést kíván kötni Lengyelországgal és Horvátországgal is. Az egyezmények megkötését már tavaly elhatározták. Ezek is hozzájárulnak a tervezett európai észak-déli közlekedési korridor létrehozásához. Mivel Magyarországról Ausztria irányába szűk a kombinált fuvarozási lehetőség, az új korridor hazánk számára is alternatív áruszállítási útvonalat biztosít. (MTI) Új vezetés a Polgári Bankban Amint arról lapunk már korábban beszámolt, január 21-ével a Polgári Bank elnök-vezérigazgatója Bartha Árpád lett. Az igazgatóságba rajta kívül bekerült Nagy István, a Reanal Finomvegyszergyár Rt. elnöke és Trautmann Jánosné, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese. A felügyelőbizottság elnöke Báger Gusztávné, az Első Országos Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. A testület tagja lett még Nagy Katalin, a PM munkatársa és Vadas Attila, a PM osztályvezetője. (VG)___________________________________________ Tiltakozó borosgazdák Közúti blokádra készülnek a gazdák a kiskőrösi borvidéken az adózással, illetve társadalombiztosítással kapcsolatos, főként a kistermelőket sújtó változások miatt. Kiskőrösön megalakították azt a szervezőbizottságot, amely egyrészt petíció megfogalmazására, másrészt a demonstráció előkészítésére hivatott — mondta Kása Gyula, a kiskőrösi szőlő- és bortermelő egyesület elnöke. A gazdák azt kifogásolják, hogy az új rendelkezések szerint az őstermelőket megillető kedvezmények csak a szőlőre vonatkoznak. Aki a termést feldolgozza — tehát szőlőből mustot vagy bort készít —, az már mezőgazdasági vállalkozónak minősül. (MTI) Stabilizálódó szövetkezetek Stabilizálódott a Fejér megyei mezőgazdasági szövetkezetek többsége, mindössze 6-7 zárja vesztességgel az elmúlt évet. Matolcsy László, a mezőgazdasági szövetkezetek megyei szövetségének titkára elmondta: 1996-ban tovább nőttek az egyes szövetkezetek közötti gazdálkodási különbségek. Azok az üzemek, amelyek idejében felszámolták a veszteséges ágazatokat, s a piac igényeihez igazodó termékszerkezetet alakítottak ki, az agrárszektor élvonalába küzdötték fel magukat. Mintegy féltucatnyi gazdaság feltehetően a felszámolás sorsára jut. (MTI) Nagykörúti felújítás Május 2-a és szeptember 15-e között sor kerül a Nagykörút újabb, harmadik szakaszának felújítására. A Nyugati pályaudvar és a Margitsziget között 1690 méter hosszú villamosvágányt cserélnek ki. Megújul az útburkolat és a járda is. A főváros 370 milliót költ a beruházásra. Budapest útjain már tart a kátyúk javítása — erre 900 milliót fordítanak az idén. Egy és háromnegyed milliárd forint értékben felújítási munkálatokat végeznek el a Szabadság, a Margit, valamint a Lánchídon és több közúti felüljárón. (VG) Miről ír a nd-mai? Meddig burjánzik még csupa vadvirágot a hazai vadkapitalizmus? — kérdeztük Sárközy Tamástól, aki abban bízik, hogy a privatizáció lezárultával vége szakad a folyamatnak. Mit kezdünk jövedelemadónk 1 százalékával, és főleg mire jutnak vele az alapítványok? Miért perli Pusoma Dénes a magyar államot? Hogyan áll a Matáv és a hamiskártyások számháborúja? Ki volt Giorgio Perlasca, aki fasisztaként kezdte, majd zsidók ezreit mentette meg Budapesten? Címlapon: 95 éve született Jávor Pál, antozirossza. BELFÖLD Tb-járulék: az Alkotmánybíróság dönt (Folytatás az• oldalról) Ez azt jelenti, hogy a társadalombiztosításban a szolidaritás elve is érvényesül — mondta. Mindenkiért fizetnie kell valakinek. A munkaviszonyban állókért a munkáltató utalja át az 1800 forintot, a vállalkozók, vállalkozások maguk fizetik, a munkanélküliek, jövedelempótló támogatásra jogosultak helyett az önkormányzat fizet. A nyugdíjasokat, a sorkatonákat, a szociális ellátásban részesülőket, a kiskorúakat és a diákokat a törvény mentesíti e kötelezettség alól. A munkáltatók és a vállalkozók által lerótt 39 százalékos tb-járulékból egyébként 15 százalék, a munkavállalókat terhelő 10 százalékból pedig 4 százalék szolgál az egészségügyi ellátás fedezetéül. Éles kritikák tárgya a törvény 103/E és 103/D paragrafusa is. Mint Turkán Ágnes rámutatott, ez nem új rendelkezés, évek óta érvényben van. Arról szól, hogy az egyéni és a társas vállalkozások a személyes közreműködés alapján kiosztott adóköteles jövedelem, de legalább a minimálbér után 39 százalék járulékot fizetnek. Magyarán: a járulékot akkor is le kell róni, ha a vállalkozás veszteséges. Turkán Ágnes megítélése szerint alkotmányellenességről itt sem lehet szó. A vállalkozás főállású tagja ugyanis biztosítottnak tekintendő. Az ő nyugdíj- és egészségügyi ellátásának költségalapját, legalább a minimális összeg erejéig, akkor is meg kell teremteni, ha a vállalkozás nulla eredményű vagy veszteséges. A kiegészítő tevékenységet végző, nyugdíjas közreműködőért nem a teljes szolgáltatást nyújtó 39 százalékot, hanem csak a 10 százalékos baleseti járulékot kell megfizetni. Alkotmányjogi szakértőnk mindezekkel szemben úgy vélekedik, a jogalkotók ügyesnek látszó, de kétes értékű megoldással csempészték vissza a tb-törvénybe a Bokros Lajosról elnevezett stabilizációs csomag immár hatályon kívül helyezett több rendelkezését. Mintapéldája ennek a már említett 103/E és a 103/D paragrafus. Egyik szabály sem új, “csupán” tartalmuk változott meg azzal, hogy egy most beiktatott értelmező rendelkezés szerint január 1-jétől csak a nyugdíjas számít kiegészítő tevékenységű vállalkozónak. Ez a megoldás a munka mellett vállalkozókat a főállású munkavállalókkal egy kalap alá veszi. A szakértő szerint ez teljes mértékben ellentétes az Alkotmánybíróság korábbi döntéseivel. Többek közt az 54/1995. (IX. 15.) számú határozattal, amely pontosan és részletesen meghatározta, mi a különbség a főállású és a kiegészítő tevékenység között. Kiegészítő munkát végzőnek az minősül, akinek főállású munkaviszonya, nyugdíjas státusa vagy tanulói jogviszonya van. Megélhetésük fő forrása a főállásban szerzett jövedelem, a nyugdíj, illetve a tanuló eltartotti minősége. A vállalkozás csak kiegészítő jövedelmet ad. Ezen az elnevezés nem változtathat. Miként a szerződéseket, a jogviszonyokat is tényleges tartalmuk szerint kell elbírálni, és nem az elnevezésből kiindulva — szögezte le szakértőnk. Komolyabb gond az, hogy a főállásúakért munkáltatójuk lerója a 39 százalékos járulékot, ők maguk pedig megfizetik a 10 százalékos járulék összegét. Ennek fejében eleve teljes nyugdíj- és egészségbiztosítási ellátásra jogosultak. Most, hogy egyéni és társas vállalkozásukban is a teljes járulék megfizetését írják elő részükre, még egy teljes ellátásra szereznek jogot. Elvben. Ezt a jogukat ugyanis egy másik rendelkezéssel erősen korlátozzák. A jelenlegi szabály szerint betegségük esetén két táppénzt kaphatnak ugyan, nyugdíjjogukat azonban korlátozzák, az csak a jövedelem és a fizetés egybeszámításával, maximum napi 3300 forint után illeti meg őket. Ezt meghaladóan semmit sem kap a biztosított a járulékáért. A szakértő aggályosnak tartja azt is, hogy a tb-törvény megszabja a kiegészítő tevékenységet folytatók jövedelmének alsó határát. Ugyanis ha a vállalkozás veszteséges vagy nulla eredményű, a 39 plusz 10 százalékot a jelenleg 17 ezer forintos minimálbér alapján kell megfizetni. Ezzel — az elmondottakon kívül — az a baj, hogy 1945/95. (VI. 30.) számú határozatával az Alkotmánybíróság megtiltotta, hogy a járulékot fiktív, fel nem vett jövedelem figyelembevételével fizettessék meg. Bár az SZDSZ az elmúlt év végén megszavazta a tbtörvény módosítását, most mégis szükségesnek vélik ennek ismételt áttekintését. Az akkor támogatott elv — a tbterhek szélesebb körű kiterjesztése — ma is helyes, ám az elmúlt csaknem egy hónap alatt kiderült, a gyakorlati megvalósítás több problémát is felvet. Ezért döntött úgy az SZDSZ út, hogy áttekinti e járulékrendszert, és javaslatot dolgoz ki a módosításra — közölte a Világgazdaság kérdésére Gaál Gyula, az SZDSZ gazdasági szakértője. A mellékfoglalkozású vállalkozók esetében, akiknek kis jövedelmük keletkezik, elképzelhető, hogy a minimálbérnél alacsonyabb összeg után szabnák meg a minimális járulékot. A kisebbik kormánypárt szerint célszerű lenne negyedévente teljesíteni a tb-járulékfizetési kötelezettséget. Az SZDSZ elképzeléseit egyezteti az MSZP-vel is (amelynek köreiben a közelmúltban szintén felmerült a tbterhek csökkentésének szükségessége), s javaslataikról rövidesen a PM illetékeseivel is tárgyalnak. Keller László, a Népjóléti Minisztérium MSZP-s politikai államtitkára szerint nem lenne jó, ha a kiegészítő foglalkozású vállalkozók és a társas vállalkozások tulajdonosainak tb-járulékterheit enyhítené a parlament. E lépés ugyanis felborítaná a tb költségvetésének bevételi oldalát. A tb-jogszabályok vizsgálatára alakult szakértői bizottság listát készít az ez év január 1- jétől hatályos tb-járulékfizetési szabályok tapasztalatairól. A pénzügyi, népjóléti és igazságügyi tárcák, valamint a két tbönkormányzat szakértőiből álló bizottság elsősorban arra a célra alakult, hogy az adó- és jogszabályokat összehangolja. Utólag ugyanis kiderült, hogy vannak félreérthető törvényi pontok — nyilatkozott lapunknak Szikszainé Bérces Anna, a PM szakértője. Szikszainé nem tartja kizártnak, hogy csökkentik a kiegészítő tevékenységű vállalkozók járulékának mértékét, de úgy véli, valószínűleg a kistelepüléseken kiegészítő tevékenységet folytatók méltányossági alapon mentesülnek majd a járulékfizetés alól. Mint a szakértő elmondta, a változtatás független az Alkotmánybíróság vizsgálódásaitól. Mind a 19 megyei, valamint a fővárosi kereskedelmi és iparkamara is kifejezte egyetértését azzal az indítvánnyal, amelyet a Jász-Nagykun-Szolnok megyei köztestület adott be az Alkotmánybírósághoz a tbjáradék ügyében — tájékoztatta Kerékgyártó Imre titkár a Világgazdaságot. A szolnoki álláspont szerint a kiegészítő tevékenységet folytatók ezután két főállás után fizetik a társadalombiztosítási járulékot, holott tevékenységük főállású és kiegészítő jellege nem változott. A járulékfizetés tekintetében pedig — a korábban kiegészítő tevékenységnek minősülő — vállalkozásból fiktív járulékalapot határoz meg a jogszabály. A kamara véleménye szerint ez a szabályozás több okból is alkotmányellenes. A kiegészítő tevékenységet folytatók a tényleges főfoglalkozásuk után már biztosítottak, ez a plusz tehát az ő szempontjukból kényszerű többletbiztosítás. A kiegészítő tevékenység el nem ismerése ellenére is ezen jogviszony biztosítási járulékalapja csak a ténylegesen elért jövedelem lehet. Az Alkotmánybíróság 73/1995. (XII. 15.) határozatában is kimondta: a “ténylegestől eltérő, fiktív jövedelemjárulékalappá tétele a kiegészítő tevékenység körében sérti a jogbiztonság követelményét, ezért alkotmányellenes”. A jogalkotó azzal, hogy a ténylegesen főfoglalkozásuk melletti kiegészítő tevékenységet végzőket megfosztotta e minőségüktől, az alkotmány 70/A paragrafusában deklarált diszkriminációmentesség szabályát is megsértette. A támadott törvény ugyanis nem tesz különbséget a teljes megélhetést nyújtó főfoglalkozás és a csak jövedelem kiegészítésére, pótlására irányuló kiegészítő vállalkozói tevékenység között. Ez pedig — a fiktív járulékalap meghatározását figyelembe véve — az aránytalan közteherviselés miatt hátrányos helyzetbe hozza azokat, akik ténylegesen csak kiegészítő vállalkozást folytatnak. Jász-Nagykun-Szolnok megyében eléri az ezret azok száma, akik felszámolták egyéni vagy társas vállalkozásukat (a kamara taglétszáma korábban csaknem 14 ezer volt) — mondta Kerékgyártó Imre. Az Alkotmánybíróság várhatóan február első felében tárgyalja a tbtörvényekkel kapcsolatos beadványokat. Az Ipartestületek Országos Szövetségének közgyűlése felhívással fordult a kormányhoz és az Országgyűléshez, hogy módosítsák a január 1. óta hatályos társadalombiztosítási jogszabályokat, amelyek szerintük szakmailag hibásak, átgondolatlanok. Ezért az év eleje óta több mint 20 ezer egyéni vállalkozó szüntette meg vállalkozását. Fennáll a veszélye annak, hogy akár 100 ezer vállalkozó is ugyanezt teszi, s akkor a GDP 7,4 százalékkal csökkenne, 500 millió dolláros exportkieséssel is számolni kellene. A Vállalkozók Országos Szövetsége szerint több milliárd forintos kárt okoz a gazdaságnak, és a feketegazdaságot erősíti a tb-járulék és az egészségügyi hozzájárulás új szabályozása. Az új előírások több tízezer ember egzisztenciáját veszélyeztetik, és alkotmányellenes rendelkezéseket is tartalmaznak. (MTI) Adóajánló Mint ismeretes, az állampolgárok személyi jövedelemadójuk 1 %-át már ebben az évben—az adóbevallással egyidejűleg — az APEH-nek visszaküldendő nyilatkozatban megjelölt szervezeteknek, intézményeknek közcélokra felajánlhatják. Ezeknek a szervezeteknek, intézményeknek alkalmanként kedvezményes megjelenési lehetőséget nyújtunk a VILÁGGAZDASÁGban is. (A megjelentetés költsége 2 hasáb 25 mm felületen 5000 Ft + áfa; 2 hasáb 50 mm felületen 10 000 Ft + áfa) Kérjük, hogy a közlendő szöveget és a megrendelést a 202-419- es faxra küldjék. Felszámolói jogosítvánnyal rendelkező | TÁRSASÁGBAN | többségi tulajdonosi RÉSZESEDÉST | VÁSÁROLNÁNK | készpénzért. Érdeklődni: 06-20/291467 V telefonszámon lehet egész nap. | Erscheint jeden Montag WIBISCMHS1HÍEI Rufen Sie uns einfach ati! Bettina Nemes Telefon: (36-1) 202-4962 Telefax: (36-1) 175-4191