Világgazdaság, 1997. január (29. évfolyam, 1/7011-22/7032. szám)

1997-01-29 / 20. (7030.) szám

­ Vámfelderítések Békésben kétmilliárddal kevesebb A Vám- és Pénzügyőrség Békés Megyei Nyomozó Hivatalá­nál a felder­ített ügyek összes értéke 1996-ban 0,5 milliárd forint volt, 2,1 milliárd forinttal kevesebb, mint 1995-ben. A hivatal parancsnoka, Klavács Antal szerint a csökkenés a jövedéki törvény módosításával, illetve a fantomcégek elleni hatásos fellépéssel van összefüggésben. iminiEnniM A jövedéki termékekkel tör­ténő visszaélések felderítése volt a vámnyomozó hivatalok egyik legfontosabb felderítési területe 1995-ben, amikor a Bé­kés megyeiek országos össze­­­­hasonlításban a legtöbb vissza­élést — 2,6 milliárd forint ér­tékben — felderítették. A par­lament 1996. augusztus 15-én módosította a büntető törvény­­könyvet, a jövedéki törvényt és a szabálysértési törvényt. A Btk.-ból kikerült a visszaélés jövedékkel bűncselekmény tör­vényi tényállása, és a törvény­­sértőkkel a vámhivatalok ille­tékes osztálya államigazgatási eljárás keretén belül foglalko­zik. A Békés megyeiek 1996- ban több szerteágazó országos ügyön is dolgoztak, és a felde­rítések értéke országosan jele­nik meg. Klavács utalt arra, hogy a cégbírósággal és az ügyészség­gel összehangolt akcióknak kö­szönhetően Békés megyéből vonulnak ki a fantomcégek. A tavalyi évben felderített közel félmillió forint összes értékű elkövetésekből a jövedékkel való visszaélés — a törvény­­módosítás előtt — 152 millió forint volt, csempészet és vá­morgazdaság 14 millió, adó­csalás — a jövedéki törvény módosítása után az olajügyek és a szesz is idetartozik — 185 millió forint volt. NAPRÓL NAPRA Magyar—szlovák egyezmény Kombinált áruszállítási egyezményt írt alá kedden Gyurkovics Sándor, a KHVM közigazgatási államtitkára és Eva Mitrova, a Szlovák Köztársaság nagykövete Budapesten. Magyaror­szág még az év első felében hasonló szerződést kíván kötni Lengyelországgal és Horvátországgal is. Az egyezmények megkötését már tavaly elhatározták. Ezek is hozzájárulnak a tervezett európai észak-déli közlekedési korridor létrehozá­sához. Mivel Magyarországról Ausztria irányába szűk a kom­binált fuvarozási lehetőség, az új korridor hazánk számára is alternatív áruszállítási útvonalat biztosít. (MTI) Új vezetés a Polgári Bankban Amint arról lapunk már korábban beszámolt, január 21-ével a Polgári Bank elnök-vezérigazgatója Bartha Árpád lett. Az igazgatóságba rajta kívül bekerült Nagy István, a Reanal Fi­nomvegyszergyár Rt. elnöke és Trautmann Jánosné, a Pénz­ügyminisztérium főosztályvezető-helyettese. A felügyelőbi­zottság elnöke Báger Gusztávné, az Első Országos Nyugdíj­­pénztár ügyvezető igazgatója. A testület tagja lett még Nagy Katalin, a PM munkatársa és Vadas Attila, a PM osztályveze­­tője. (VG)___________________________________________ Tiltakozó borosgazdák Közúti blokádra készülnek a gazdák a kiskőrösi borvidéken az adózással, illetve társadalombiztosítással kapcsolatos, főként a kistermelőket sújtó változások miatt. Kiskőrösön megalakí­tották azt a szervezőbizottságot, amely egyrészt petíció meg­fogalmazására, másrészt a demonstráció előkészítésére hiva­tott — mondta Kása Gyula, a kiskőrösi szőlő- és bortermelő egyesület elnöke. A gazdák azt kifogásolják, hogy az új rendelkezések szerint az őstermelőket megillető kedvezmé­nyek csak a szőlőre vonatkoznak. Aki a termést feldolgozza — tehát szőlőből mustot vagy bort készít —, az már mezőgazda­­sági vállalkozónak minősül. (MTI) Stabilizálódó szövetkezetek Stabilizálódott a Fejér megyei mezőgazdasági szövetkezetek többsége, mindössze 6-7 zárja vesztességgel az elmúlt évet. Matolcsy László, a mezőgazdasági szövetkezetek megyei szö­vetségének titkára elmondta: 1996-ban tovább nőttek az egyes szövetkezetek közötti gazdálkodási különbségek. Azok az üze­mek, amelyek idejében felszámolták a veszteséges ágazatokat, s a piac igényeihez igazodó termékszerkezetet alakítottak ki, az agrárszektor élvonalába küzdötték fel magukat. Mintegy féltu­catnyi gazdaság feltehetően a felszámolás sorsára jut. (MTI) Nagykörúti felújítás Május 2-a és szeptember 15-e között sor kerül a Nagykörút újabb, harmadik szakaszának felújítására. A Nyugati pályaud­var és a Margitsziget között 1690 méter hosszú villamosvá­gányt cserélnek ki. Megújul az útburkolat és a járda is. A főváros 370 milliót költ a beruházásra. Budapest útjain már tart a kátyúk javítása — erre 900 milliót fordítanak az idén. Egy és háromnegyed milliárd forint értékben felújítási munká­latokat végeznek el a Szabadság, a Margit, valamint a Lánchí­don és több közúti felüljárón. (VG) Miről ír a n­d-mai? Meddig burjánzik még csupa vadvirágot a hazai vadkapitaliz­mus? — kérdeztük Sárközy Tamástól, aki abban bízik, hogy a privatizáció lezárultával vége szakad a folyamatnak. Mit kezdünk jövedelemadónk 1 százalékával, és főleg mire jutnak vele az alapítványok? Miért perli Pusoma Dénes a magyar államot? Hogyan áll a Matáv és a hamiskártyások számháborúja? Ki volt Giorgio Perlasca, aki fasisztaként kezdte, majd zsidók ezreit mentette meg Budapesten? Címlapon: 95 éve született Jávor Pál, a­ntozirossza. BELFÖLD Tb-járulék: az Alkotmánybíróság dönt (Folytatás az­­• oldalról) Ez azt jelenti, hogy a társa­dalombiztosításban a szolida­ritás elve is érvényesül — mondta. Mindenkiért fizetnie kell valakinek. A munkavi­szonyban állókért a munkálta­tó utalja át az 1800 forintot, a vállalkozók, vállalkozások ma­­guk fizetik, a munkanélküliek, jövedelempótló támogatásra jogosultak helyett az önkor­mányzat fizet. A nyugdíjaso­kat, a sorkatonákat, a szociális ellátásban részesülőket, a kis­korúakat és a diákokat a tör­vény mentesíti e kötelezettség alól. A munkáltatók és a vállal­kozók által lerótt 39 százalé­kos tb-járulékból egyébként 15 százalék, a munkavállalókat terhelő 10 százalékból pedig 4 százalék szolgál az egészség­­ügyi ellátás fedezetéül. Éles kritikák tárgya a tör­vény 103/E és 103/D paragra­fusa is. Mint Turkán Ágnes rá­mutatott, ez nem új rendelke­zés, évek óta érvényben van. Arról szól, hogy az egyéni és a társas vállalkozások a szemé­lyes közreműködés alapján ki­osztott adóköteles jövedelem, de legalább a minimálbér után 39 százalék járulékot fizetnek. Magyarán: a járulékot akkor is le kell róni, ha a vállalkozás veszteséges. Turkán Ágnes megítélése szerint alkot­mányellenességről itt sem le­het szó. A vállalkozás főállású tagja ugyanis biztosítottnak te­kintendő. Az ő nyugdíj- és egészségügyi ellátásának költ­ségalapját, legalább a minimá­lis összeg erejéig, akkor is meg kell teremteni, ha a vállalkozás nulla eredményű vagy veszte­séges. A kiegészítő tevékeny­séget végző, nyugdíjas közre­működőért nem a teljes szol­gáltatást nyújtó 39 százalékot, hanem csak a 10 százalékos baleseti járulékot kell megfi­zetni. Alkotmányjogi szakértőnk mindezekkel szemben úgy vé­lekedik, a jogalkotók ügyes­nek látszó, de kétes értékű meg­oldással csempészték vissza a tb-törvénybe a Bokros Lajos­ról elnevezett stabilizációs cso­mag immár hatályon kívül he­lyezett több rendelkezését. Mintapéldája ennek a már említett 103/E és a 103/D pa­ragrafus. Egyik szabály sem új, “csupán” tartalmuk válto­zott meg azzal, hogy egy most beiktatott értelmező rendelke­zés szerint január 1-jétől csak a nyugdíjas számít kiegészítő te­vékenységű vállalkozónak. Ez a megoldás a munka mellett vállalkozókat a főállású mun­kavállalókkal egy kalap alá ve­szi. A szakértő szerint ez teljes mértékben ellentétes az Alkot­mánybíróság korábbi döntése­ivel. Többek közt az 54/1995. (IX. 15.) számú határozattal, amely pontosan és részletesen meghatározta, mi a különbség a főállású és a kiegészítő tevé­kenység között. Kiegészítő munkát végzőnek az minősül, akinek főállású munkaviszo­nya, nyugdíjas státusa vagy ta­nulói jogviszonya van. Megél­hetésük fő forrása a főállásban szerzett jövedelem, a nyugdíj, illetve a tanuló eltartotti minő­sége. A vállalkozás csak ki­egészítő jövedelmet ad. Ezen az elnevezés nem változtathat. Miként a szerződéseket, a jog­viszonyokat is tényleges tar­talmuk szerint kell elbírálni, és nem az elnevezésből kiindulva — szögezte le szakértőnk. Komolyabb gond az, hogy a főállásúakért munkáltatójuk le­rója a 39 százalékos járulékot, ők maguk pedig megfizetik a 10 százalékos járulék össze­gét. Ennek fejében eleve teljes nyugdíj- és egészségbiztosítá­si ellátásra jogosultak. Most, hogy egyéni és társas vállalko­zásukban is a teljes járulék megfizetését írják elő részük­re, még egy teljes ellátásra sze­reznek jogot. Elvben. Ezt a jo­gukat ugyanis egy másik ren­delkezéssel erősen korlátozzák. A jelenlegi szabály szerint be­tegségük esetén két táppénzt kaphatnak ugyan, nyugdíjjo­gukat azonban korlátozzák, az csak a jövedelem és a fizetés egybeszámításával, maximum napi 3300 forint után illeti meg őket. Ezt meghaladóan semmit sem kap a biztosított a járulékáért. A szakértő aggályosnak tart­ja azt is, hogy a tb-törvény meg­szabja a kiegészítő tevékeny­séget folytatók jövedelmének alsó határát. Ugyanis ha a vál­lalkozás veszteséges vagy nul­la eredményű, a 39 plusz 10 százalékot a jelenleg 17 ezer forintos minimálbér alapján kell megfizetni. Ezzel — az elmondottakon kívül — az a baj, hogy 1945/95. (VI. 30.) számú határozatával az Alkot­mánybíróság megtiltotta, hogy a járulékot fiktív, fel nem vett jövedelem figyelembevételé­vel fizettessék meg. Bár az SZDSZ az elmúlt év végén megszavazta a tb­­törvény módosítását, most mégis szükségesnek vélik en­nek ismételt áttekintését. Az akkor támogatott elv — a tb­­terhek szélesebb körű kiterjesz­tése — ma is helyes, ám az elmúlt csaknem egy hónap alatt kiderült, a gyakorlati megva­lósítás több problémát is fel­vet. Ezért döntött úgy az SZD­SZ út, hogy áttekinti e járulék­­rendszert, és javaslatot dolgoz ki a módosításra — közölte a Világgazdaság kérdésére Gaál Gyula, az SZDSZ gazdasági szakértője. A mellékfoglalkozású vállal­kozók esetében, akiknek kis jövedelmük keletkezik, elkép­zelhető, hogy a minimálbérnél alacsonyabb összeg után szab­nák meg a minimális járulékot. A kisebbik kormánypárt sze­rint célszerű lenne negyedéven­te teljesíteni a tb-járulékfizeté­­si kötelezettséget. Az SZDSZ elképzeléseit egyezteti az MSZP-vel is (amelynek köreiben a közel­múltban szintén felmerült a tb­­terhek csökkentésének szüksé­gessége), s javaslataikról rövi­desen a PM illetékeseivel is tárgyalnak. Keller László, a Népjóléti Minisztérium MSZP-s politi­kai államtitkára szerint nem lenne jó, ha a kiegészítő foglal­kozású vállalkozók és a társas vállalkozások tulajdonosainak tb-járulékterheit enyhítené a parlament. E lépés ugyanis fel­borítaná a tb költségvetésének bevételi oldalát. A tb-jogszabályok vizsgála­tára alakult szakértői bizottság listát készít az ez év január 1- jétől hatályos tb-járulékfizeté­­si szabályok tapasztalatairól. A pénzügyi, népjóléti és igazság­ügyi tárcák, valamint a két tb­­önkormányzat szakértőiből ál­ló bizottság elsősorban arra a célra alakult, hogy az adó- és jogszabályokat összehangolja. Utólag ugyanis kiderült, hogy vannak félreérthető törvényi pontok — nyilatkozott lapunk­nak Szikszainé Bérces Anna, a PM szakértője. Szikszainé nem tartja kizárt­nak, hogy csökkentik a kiegé­szítő tevékenységű vállalkozók járulékának mértékét, de úgy véli, valószínűleg a kistelepü­léseken kiegészítő tevékeny­séget folytatók méltányossági alapon mentesülnek majd a já­rulékfizetés alól. Mint a szakértő elmondta, a változtatás független az Alkot­mánybíróság vizsgálódásaitól. Mind a 19 megyei, valamint a fővárosi kereskedelmi és ipar­kamara is kifejezte egyetérté­sét azzal az indítvánnyal, ame­lyet a Jász-Nagykun-Szolnok megyei köztestület adott be az Alkotmánybírósághoz a tb­­járadék ügyében — tájékoztat­ta Kerékgyártó Imre titkár a Világgazdaságot. A szolnoki álláspont szerint a kiegészítő tevékenységet folytatók ezután két főállás után fizetik a társadalombiztosítási járulékot, holott tevékenységük főállású és kiegészítő jellege nem változott. A járulékfizetés tekintetében pedig — a koráb­ban kiegészítő tevékenységnek minősülő — vállalkozásból fik­tív járulékalapot határoz meg a jogszabály. A kamara véleménye szerint ez a szabályozás több okból is alkotmányellenes. A kiegészí­tő tevékenységet folytatók a tényleges főfoglalkozásuk után már biztosítottak, ez a plusz tehát az ő szempontjukból kényszerű többletbiztosítás. A kiegészítő tevékenység el nem ismerése ellenére is ezen jog­viszony biztosítási járulékalap­ja csak a ténylegesen elért jö­vedelem lehet. Az Alkotmány­­bíróság 73/1995. (XII. 15.) ha­tározatában is kimondta: a “té­nylegestől eltérő, fiktív jöve­delemjárulékalappá tétele a ki­egészítő tevékenység körében sérti a jogbiztonság követel­ményét, ezért alkotmányelle­nes”. A jogalkotó azzal, hogy a ténylegesen főfoglalkozásuk melletti kiegészítő tevékeny­séget végzőket megfosztotta e minőségüktől, az alkotmány 70/A paragrafusában deklarált diszkriminációmentesség sza­bályát is megsértette. A táma­dott törvény ugyanis nem tesz különbséget a teljes megélhe­tést nyújtó főfoglalkozás és a csak jövedelem kiegészítésé­re, pótlására irányuló kiegészí­tő vállalkozói tevékenység kö­zött. Ez pedig — a fiktív járu­lékalap meghatározását figye­lembe véve — az aránytalan közteherviselés miatt hátrányos helyzetbe hozza azokat, akik ténylegesen csak kiegészítő vállalkozást folytatnak. Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében eléri az ezret azok szá­ma, akik felszámolták egyéni vagy társas vállalkozásukat (a kamara taglétszáma korábban csaknem 14 ezer volt) — mond­ta Kerékgyártó Imre. Az Al­kotmánybíróság várhatóan feb­ruár első felében tárgyalja a tb­­törvényekkel kapcsolatos be­adványokat. Az Ipartestületek Országos Szövetségének közgyűlése felhívással fordult a kormányhoz és az Országgyűléshez, hogy módosítsák a január 1. óta hatályos társadalombiztosí­tási jogszabályokat, amelyek szerintük szakmailag hibásak, átgondolatlanok. Ezért az év eleje óta több mint 20 ezer egyéni vállalkozó szüntette meg vállalkozását. Fennáll a veszélye annak, hogy akár 100 ezer vállalkozó is ugyanezt teszi, s akkor a GDP 7,4 százalékkal csökkenne, 500 millió dolláros exportkieséssel is számolni kellene. A Vállalkozók Országos Szövetsége szerint több milliárd forintos kárt okoz a gazdaságnak, és a feketegazdaságot erősíti a tb-járulék és az egészségügyi hozzájárulás új szabályozása. Az új előírá­sok több tízezer ember egzisztenciáját veszélyeztetik, és alkotmányellenes rendelkezéseket is tartalmaznak. (MTI) ­ Adóajánló Mint ismeretes, az állam­polgárok személyi jövedelemadójuk 1 %-át már ebben az évben—az adóbevallással egyidejűleg — az APEH-nek visszaküldendő nyilatkozatban megjelölt szervezeteknek, intézményeknek közcélokra felajánlhatják. Ezeknek a szervezeteknek, intézményeknek alkalmanként kedvezményes megjelenési lehetőséget nyújtunk a VILÁGGAZDASÁG­ban is. (A megjelentetés költsége 2 hasáb 25 mm felületen 5000 Ft + áfa; 2 hasáb 50 mm felületen 10 000 Ft + áfa) Kérjük, hogy a közlendő szöveget és a megrendelést a 202-419- es faxra küldjék. Felszámolói jogosítvánnyal rendelkező | TÁRSASÁGBAN | többségi tulajdonosi RÉSZESEDÉST | VÁSÁROLNÁNK | készpénzért. Érdeklődni: 06-20/291467 V telefonszámon lehet egész nap. | Erscheint jeden Montag WIBISCMHS1HÍEI Rufen Sie uns einfach ati! Bettina Nemes Telefon: (36-1) 202-4962 Telefax: (36-1) 175-4191

Next