Világgazdaság, 1997. február (29. évfolyam, 23/7033-42/7052. szám)

1997-02-03 / 23. (7033.) szám

------------------------------------------------------------------------Ü­Z­L­E­T­I NAPI­L­AP ♦ M­E­G­Y­E BANKRENDSZER 2 ROMÁNIA 3 FÁJDALMAS REFORMOK ELŐTT MÁTÓL RÉSZVÉNYCSERE A VEZETŐI KIVÁLASZTÁS KOCKÁZATAI MEZŐBANK □ LENIE OTSZ KÖLTSÉGVETÉS KIHASZNÁLATLAN KERETEK HUNGEXPO RT. A KAMARÁK VÉTELI AJÁNLATA ZWACK RT. MIÉRT SZÁRNYAL AZ ÁRFOLYAM? VILÁGGAZDASÁG JELENTI SOLANA FIGYELMEZTETI TÖRÖKORSZÁGOT­ Javier So­lana, a NATO főtitkára szombaton óvta Törökországot attól, ■hogy az Európai Unióval fennálló nézeteltéréseit az észak­atlanti szövetségbe “importálja”. Mint ismeretes, Tansu Ciller török miniszterelnök-helyettes korábban azzal fenyegetőzött, hogy országa ellenezheti a NATO keleti irányú kibővítéséről hozandó döntést, ha az Európai Unió nem veszi komolyan Ankara EU-csatlakozási szándékát. ARAFAT A NETANJAHU TALÁLKOZÓ DAVOSBAN. Teg­nap negyvenperces, kétoldalú találkozót tartott Davosban Ben­jamin Netanjahu izraeli mi­niszterelnök és Jasszer Ara­fat, a Palesztin Hatóság veze­tője. Az izraeli kormányfő a találkozó után újságíróknak nyilatkozva elmondta: a meg­beszélésen arról volt szó, hogy a “Hebron utáni” megállapo­dások ügyében milyen irányvonalat kövessenek. Netanjahu és Arafat csütörtökön újabb megbeszélést tart Erecben. OROSZ—FRANCIA CSÚCSTALÁLKOZÓ. A Moszkva mel­letti Novo-Ogarjovóban tegnap két és negyed órán át folytatott megbeszéléseket Borisz Jelcin orosz és Jacques Chirac francia államfő. A két elnök az európai biztonságról, a NATO és Oroszország kapcsolatáról és kétoldalú ügyekről tárgyalt. KARADZSICS HÁBORÚVAL FENYEGET. Radovan Kara­­dzsics, a boszniai szerbek volt elnöke úgy nyilatkozott, hogy ha nem rendeződik a vitatott státusú észak-boszniai Brcko város helyzete, akkor a boszniai szerbek újabb háborút rob­bantanak ki. A hágai nemzetközi törvényszék által háborús bűnökkel vádolt szerb vezető egy görög lapnak adott nyilatko­zatában tagadta, hogy háborús bűnös volna, és azzal fenyege­tőzött, hogy ha megpróbálják letartóztatni, annak vérontás lesz a következménye. KORMÁNYALAKÍTÁS VÁRHATÓ BULGÁRIÁBAN. A vá­lasztások azonnali kiírását követelő ellenzéki megmozdulások ellenére a jövő héten a kormányzó szocialisták alakítanak kormányt Bulgáriában — jelentette be szombaton Georgi Parvanov, a Szocialista Párt elnöke. Az ellenzék fő erejét alkotó Demokratikus Erők Uniója és az egyetemi diákság az eddigieknél is erőteljesebb tiltakozó megmozdulásokat szer­vez, és kiterjeszti a közúti és a vasúti forgalom blokádját, ha a szocialisták alakítanak kormányt. FOLYTATÓDÓ BELGRÁDI TILTAKOZÁSOK. Szombat es­te Belgrádban két felvonulással is tiltakoztak az ellen, hogy a szerb hatalom részlegesen megsemmisítette, illetve meghami­sította a múlt évi helyhatósági választások eredményeit: első­ként a diákok gyűltek össze, majd az Együtt ellenzéki pártko­alíció hívei vonultak fel a jugoszláv főváros központjában. A tüntetőkhöz szóló Vuk Draskovics, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke elmondta: bízik abban, hogy a hatalom végül elismeri a választási eredményeket, s a szocialisták megnyitják a médiumokat az ellenzék előtt. KLESTIL MARADNI AKAR. Thomas Klestil osztrák államfő kijelentette: megbízatása végéig mindenképpen államfő akar maradni, s nyáron alaposan meggondolja, ősszel pedig hivata­losan közli is, hogy jövőre ismét indul-e az elnöki székért. Az államfő rendkívül kedvezően nyilatkozott Viktor Klímáról, a most hivatalba lépett osztrák kancellárról. ÚJABB TÖMEGMÉSZÁRLÁS ALGÉRIÁBAN. Az algériai Medeában a hét végén 31 embert mészároltak le iszlám szél­sőségesek, akik elvágták áldozataik torkát, és le is fejezték őket. Szemtanúk elmondása szerint a fővárostól mintegy 80 kilométerre lévő településen a fegyveresek a lőtérre kísérték a békés lakosokat, s ott különös kegyetlenséggel végeztek velük. Munkanélküliségi ráták nemek szerint Magyarországon (1996. év. negyedév) % 13,9 20-24 25-29 30-39 40-54 55-59 kor Koalíciós alku­­helyet keresnek Suchman számára Teljesíthetetlen a törvényhozási terv Az eddig sem csendes parlamenti szünet után ma ismét beindul a törvényhozási gyár. A menetrendet kormánypárti és ellenzéki oldalról egyaránt betarthatatlannak tartják. A tavaszi ülésszak elé kerül több botrányos ügy, az ÁPV Rt.—Tocsik-vizsgálat anyaga, és a képviselők megvitatják az úgynevezett olajgate-jelentést is, amely a hónapok óta tartó vizsgálatot egy egyetlen mondatos határozati javaslatban foglalja össze. Az alaptörvény megalkotásának újabb kudarca esetén a kormánypártok mindenképpen visszavonják az önként vállalt alkotmánymódosítási moratóriumot. A koalíció abban is eltökélte magát, hogy egyszer és mindenkorra pontot tesz az úgynevezett „Suchman-ügy” végére. ■nEmim A kormány 61 törvényt vitt a Ház elé, a legfontosabbak: az igazságszolgáltatási re­form, illetve a nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer­ről szóló jogszabályok. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakát a miniszterelnök ex­­pozéja nyitotta volna meg, amelyben — információn­k sze­rint — kitért volna Magyaror­szág külföldi megítélésére, a bősi tárgyalásokra, a szociális kérdésekre és a korrupció elle­ni küzdelemre, illetve a parla­ment által megtárgyalandó leg­fontosabb törvényekre. A beszédet Horn Gyula alig­ha mondja el: tegnap jelentet­te a távirati iroda, hogy a mi­niszterelnök a hét végén inf­luenzában megbetegedett, ezért kénytelen lemondani a hét első felére tervezett prog­ramjait. Bár csak ma ül össze a par­lament, az elmúlt másfél hó­nap sem volt csendes. Az MSZP elnöksége egy állás­­foglalásában már a választási kampány elemeinek minősí­tette az utóbbi hetek nyilatko­zatait. A hangnem élesedését jel­zi , hogy a miniszterelnök párt­ja kétnapos frakcióülésén ki­jelentette: az ellenzékkel nem tud a kormány a más orszá­gokban megszokott párbeszé­det folytatni. A következő hónapok poli­tikai eseményei közül kiemel­kedhet a folytatódó alkotmá­nyozás. Ismét tárgyalóasztal­hoz ülnek a parlamenti pár­tok, hogy a kormány március 31-i határidejét figyelembe véve megalkossák az alaptör­vény normaszövegét. Ha nem sikerül tartani a ha­táridőt, a Miniszterelnöki Hi­vatalból származó értesülése­ink szerint a kabinet kész mó­dosítani a hatályos alkot­mányt. A koalíciós pártok egyetér­tenek abban, hogy mielőbb rendezni kell a miniszterek jogállását és meg kell újítani az igazságszolgáltatást. (Folytatás a 6. oldalon) Csehák Judit 12 kompromisszumos pontja a nyugdíjreformról Három pillér, de eltérő arányok Nyugdíjreformügyben Csehák Judit, a parlament szociális bizottságának elnöke kompro­misszumokat szorgalmaz a kormány és a nyugdíjbiztosító elképzelései között, így javasolja, hogy az egyéni finanszírozású pillérbe fizetendő járulék 6-8 százalék legyen, s ellenzi, hogy állampapírokkal fedezzék a nyugdíjreform miatt keletkező hiányt. MUNKATÁRSUNKTÓL Az MSZP frakciója elfogad­ta a múlt héten a kormány nyugdíjreform-koncepciójá­nak alapelveit, ám meggondo­landónak tartja Csehák Judit 12 pontba foglalt módosító ja­vaslatait is. Csehák, mint írja, támogatja a vegyes finanszíro­zású (hárompillérű) nyugdíj­­rendszer meghonosítását, de nem a tőkepiac élénkítését tartja fontosnak. A tőkefedezeti pil­lértől inkább azt várja, hogy erősödik általa a nyugdíjrend­szerbe vetett személyes biza­lom, s javul a járulékfizetési fegyelem. Csehák Judit először is meg­fontolandónak tartja, nem kel­­lene-e a tervezett 1998 eleji időpontról 1998 második felé­re halasztani a tőkefedezeti pil­lér bevezetését, hogy sor ke­rülhessen a “jó kompromisszu­mok megkötésére”, a szüksé­ges szabályozási és intézmé­nyi feltételek megteremtésére. (Folytatás az 5. oldalon) Rekordmennyiségű tőke áramlott be Vonzóbbak a feltörekvő országok Tavaly rekordmennyiségű magántőke áramlott a feltörekvő gazdaságokba. A washingtoni Institute of International Finance (IIF) szerint az idén is a tavalyihoz hasonló, 230 milliárd dollár körüli tőkebeáramlás várható a megvizsgált 30 országban, köztük Magyarországon. MUNKATÁRSUNKTÓL A lapunknak eljuttatott je­lentés szerint a vizsgált orszá­gokban 1995-höz képest 19 százalékkal nőtt a külföldi ma­gántőke beáramlása, s értéke 231,2 milliárd dollárt tett ki. Az IIF szerint a feltörekvő gaz­daságok utáni növekvő érdek­lődés az országok javuló gaz­dasági helyzetével és a portfo­liók egyre szélesedő földrajzi megosztásával magyarázható. Kelet-Európába 30 milliárd dollár érkezett. A tőke iránti kereslet csökkent ugyan Ma­gyarországon és Csehország­ban, de ezt kompenzálta az Oroszországba áramló 12 mil­liárd dollár. Az intézet jelenté­se kiemeli: Magyarországon a fizetési mérleg hiányának csök­­kenése, valamint a külföldiek erőteljes részvényvásárlásai miatt a kormány mérsékelte az új hitelfelvételt. A magyar rész­vényárak dollárban kifejezve 128,7 százalékkal nőttek, a jegybank által kibocsátott eurokötvények hozamfelára pedig mintegy felére csökkent. (Folytatás a 2. oldalon) Növekvő idegenforgalmi aktívum Visszaszorul a feketegazdaság? Bár az idegenforgalmi bevételek egy része még mindig a feketegazdaságban keletkezik, az MNB szakértője úgy véli, a közzétett adatok egyre inkább megközelítik a tényleges bevéte­leket. A folyó fizetési mérlegadatok azt mutatják: tavaly 11 hónap alatt több mint kétmilliárd dollár bevétel származott a turizmusból. LÁZÁR ILDIKÓ A folyó fizetési mérleg ada­tai szerint tavaly január és no­vember között közel 2,1 mil­liárd dollár bevétel szárma­zott a nemzetközi idegenfor­galomból, miközben a kiadás 867 millió dollárt tett ki. A dollárban számított bevéte­lek az egy évvel korábbihoz viszonyítva 31 százalékkal emelkedtek, míg a kiadások 13 százalékkal csökkentek. A két tétel pozitív egyenlege 1,2 milliárd dollár volt, ami mint­egy 620 millióval haladta meg az egy évvel korábbi adatot. Szilágyiné Zimay Judit, az MNB főtanácsosa elmondta, a jegybank a nemzetközi ide­genforgalomból származó be­vételei között a bankok, pénz­intézetek, valutaváltók által je­lentett valutabeváltást, a kül­földiek hitelkártyával történő fizetéseit, valamint a szerve­zett utakkal kapcsolatos át­utalásokat regisztrálja. Az összesített idegenforgalmi adatok alapján megállapítha­tó, hogy a tavalyi év bevétele­inek kedvező alakulásában több tényező is szerepet ját­szott. (Folytatás a 3. oldalon) A TVK ötmilliárdja Az ÁPV Rt. nem ellenőriz­heti, hogy a privatizált cégek valóban dolgozói részvényki­bocsátásra fordítják-e egykori vételáruk 20 százalékát, me­lyet a vagyonkezelő az idén visszautal minden érintett tár­saságnak — mondta a Világ­­gazdaságnak az ÁPV Rt. ve­zetéséhez közel álló forrás. Ez­zel a meglátással egyetért Pálfi Sándor, a TVK vezérigazgató­­helyettese is. Cége — amely ötmilliárd forint körüli összeg­re számít — a pénzből fejlesz­téseket készül finanszírozni. A vagyonkezelő az idén 31 milli­árd forintot fizet vissza több mint 130 társaságnak ilyen cí­men. (Cikkünk a 9. oldalon) Szétverik a Tocsik-bizottságot? A Tocsik-botrány ál-jelen­téstervezetének kiszivárogta­tása a vizsgálóbizottság szét­verésére tett kísérlet — ebben minden, az ügyben érintett po­litikus egyetért. Azonban el­lenzék és kormánypárt egy­mást vádolja a tervezet meg­­szellőztetésével. Szakértők szerint az újabb botrány is bi­zonyítja: az egész ügynek po­litikai indíttatása van. (Cik­künk a 6. oldalon) Az ágycsökkentés nem elég Az ágyszámcsökkentés ön­magában nem jár megtakarí­tással, ehhez teljes intézménye­ket kellene bezárni vagy át­szervezni — nyilatkozta la­punknak Keller László. A Népjóléti Minisztérium államtitkára szerint valódi ér­dekeltséget kell teremteni ab­ban, hogy a rászorulókat az olcsóbb alap- és járóbeteg-el­látásban részesítsék, illetve csak addig legyenek kórház­ban, ameddig ez szakmailag indokolt. Ezáltal ugyanis nagyban csökkenthetők az úgynevezett állandó költsé­gek. (Cikkünk a 3. oldalon)

Next