Világgazdaság, 1997. február (29. évfolyam, 23/7033-42/7052. szám)
1997-02-03 / 23. (7033.) szám
------------------------------------------------------------------------ÜZLETI NAPILAP ♦ MEGYE BANKRENDSZER 2 ROMÁNIA 3 FÁJDALMAS REFORMOK ELŐTT MÁTÓL RÉSZVÉNYCSERE A VEZETŐI KIVÁLASZTÁS KOCKÁZATAI MEZŐBANK □ LENIE OTSZ KÖLTSÉGVETÉS KIHASZNÁLATLAN KERETEK HUNGEXPO RT. A KAMARÁK VÉTELI AJÁNLATA ZWACK RT. MIÉRT SZÁRNYAL AZ ÁRFOLYAM? VILÁGGAZDASÁG JELENTI SOLANA FIGYELMEZTETI TÖRÖKORSZÁGOT Javier Solana, a NATO főtitkára szombaton óvta Törökországot attól, ■hogy az Európai Unióval fennálló nézeteltéréseit az északatlanti szövetségbe “importálja”. Mint ismeretes, Tansu Ciller török miniszterelnök-helyettes korábban azzal fenyegetőzött, hogy országa ellenezheti a NATO keleti irányú kibővítéséről hozandó döntést, ha az Európai Unió nem veszi komolyan Ankara EU-csatlakozási szándékát. ARAFAT A NETANJAHU TALÁLKOZÓ DAVOSBAN. Tegnap negyvenperces, kétoldalú találkozót tartott Davosban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság vezetője. Az izraeli kormányfő a találkozó után újságíróknak nyilatkozva elmondta: a megbeszélésen arról volt szó, hogy a “Hebron utáni” megállapodások ügyében milyen irányvonalat kövessenek. Netanjahu és Arafat csütörtökön újabb megbeszélést tart Erecben. OROSZ—FRANCIA CSÚCSTALÁLKOZÓ. A Moszkva melletti Novo-Ogarjovóban tegnap két és negyed órán át folytatott megbeszéléseket Borisz Jelcin orosz és Jacques Chirac francia államfő. A két elnök az európai biztonságról, a NATO és Oroszország kapcsolatáról és kétoldalú ügyekről tárgyalt. KARADZSICS HÁBORÚVAL FENYEGET. Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek volt elnöke úgy nyilatkozott, hogy ha nem rendeződik a vitatott státusú észak-boszniai Brcko város helyzete, akkor a boszniai szerbek újabb háborút robbantanak ki. A hágai nemzetközi törvényszék által háborús bűnökkel vádolt szerb vezető egy görög lapnak adott nyilatkozatában tagadta, hogy háborús bűnös volna, és azzal fenyegetőzött, hogy ha megpróbálják letartóztatni, annak vérontás lesz a következménye. KORMÁNYALAKÍTÁS VÁRHATÓ BULGÁRIÁBAN. A választások azonnali kiírását követelő ellenzéki megmozdulások ellenére a jövő héten a kormányzó szocialisták alakítanak kormányt Bulgáriában — jelentette be szombaton Georgi Parvanov, a Szocialista Párt elnöke. Az ellenzék fő erejét alkotó Demokratikus Erők Uniója és az egyetemi diákság az eddigieknél is erőteljesebb tiltakozó megmozdulásokat szervez, és kiterjeszti a közúti és a vasúti forgalom blokádját, ha a szocialisták alakítanak kormányt. FOLYTATÓDÓ BELGRÁDI TILTAKOZÁSOK. Szombat este Belgrádban két felvonulással is tiltakoztak az ellen, hogy a szerb hatalom részlegesen megsemmisítette, illetve meghamisította a múlt évi helyhatósági választások eredményeit: elsőként a diákok gyűltek össze, majd az Együtt ellenzéki pártkoalíció hívei vonultak fel a jugoszláv főváros központjában. A tüntetőkhöz szóló Vuk Draskovics, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke elmondta: bízik abban, hogy a hatalom végül elismeri a választási eredményeket, s a szocialisták megnyitják a médiumokat az ellenzék előtt. KLESTIL MARADNI AKAR. Thomas Klestil osztrák államfő kijelentette: megbízatása végéig mindenképpen államfő akar maradni, s nyáron alaposan meggondolja, ősszel pedig hivatalosan közli is, hogy jövőre ismét indul-e az elnöki székért. Az államfő rendkívül kedvezően nyilatkozott Viktor Klímáról, a most hivatalba lépett osztrák kancellárról. ÚJABB TÖMEGMÉSZÁRLÁS ALGÉRIÁBAN. Az algériai Medeában a hét végén 31 embert mészároltak le iszlám szélsőségesek, akik elvágták áldozataik torkát, és le is fejezték őket. Szemtanúk elmondása szerint a fővárostól mintegy 80 kilométerre lévő településen a fegyveresek a lőtérre kísérték a békés lakosokat, s ott különös kegyetlenséggel végeztek velük. Munkanélküliségi ráták nemek szerint Magyarországon (1996. év. negyedév) % 13,9 20-24 25-29 30-39 40-54 55-59 kor Koalíciós alkuhelyet keresnek Suchman számára Teljesíthetetlen a törvényhozási terv Az eddig sem csendes parlamenti szünet után ma ismét beindul a törvényhozási gyár. A menetrendet kormánypárti és ellenzéki oldalról egyaránt betarthatatlannak tartják. A tavaszi ülésszak elé kerül több botrányos ügy, az ÁPV Rt.—Tocsik-vizsgálat anyaga, és a képviselők megvitatják az úgynevezett olajgate-jelentést is, amely a hónapok óta tartó vizsgálatot egy egyetlen mondatos határozati javaslatban foglalja össze. Az alaptörvény megalkotásának újabb kudarca esetén a kormánypártok mindenképpen visszavonják az önként vállalt alkotmánymódosítási moratóriumot. A koalíció abban is eltökélte magát, hogy egyszer és mindenkorra pontot tesz az úgynevezett „Suchman-ügy” végére. ■nEmim A kormány 61 törvényt vitt a Ház elé, a legfontosabbak: az igazságszolgáltatási reform, illetve a nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszerről szóló jogszabályok. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakát a miniszterelnök expozéja nyitotta volna meg, amelyben — információnk szerint — kitért volna Magyarország külföldi megítélésére, a bősi tárgyalásokra, a szociális kérdésekre és a korrupció elleni küzdelemre, illetve a parlament által megtárgyalandó legfontosabb törvényekre. A beszédet Horn Gyula aligha mondja el: tegnap jelentette a távirati iroda, hogy a miniszterelnök a hét végén influenzában megbetegedett, ezért kénytelen lemondani a hét első felére tervezett programjait. Bár csak ma ül össze a parlament, az elmúlt másfél hónap sem volt csendes. Az MSZP elnöksége egy állásfoglalásában már a választási kampány elemeinek minősítette az utóbbi hetek nyilatkozatait. A hangnem élesedését jelzi , hogy a miniszterelnök pártja kétnapos frakcióülésén kijelentette: az ellenzékkel nem tud a kormány a más országokban megszokott párbeszédet folytatni. A következő hónapok politikai eseményei közül kiemelkedhet a folytatódó alkotmányozás. Ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a parlamenti pártok, hogy a kormány március 31-i határidejét figyelembe véve megalkossák az alaptörvény normaszövegét. Ha nem sikerül tartani a határidőt, a Miniszterelnöki Hivatalból származó értesüléseink szerint a kabinet kész módosítani a hatályos alkotmányt. A koalíciós pártok egyetértenek abban, hogy mielőbb rendezni kell a miniszterek jogállását és meg kell újítani az igazságszolgáltatást. (Folytatás a 6. oldalon) Csehák Judit 12 kompromisszumos pontja a nyugdíjreformról Három pillér, de eltérő arányok Nyugdíjreformügyben Csehák Judit, a parlament szociális bizottságának elnöke kompromisszumokat szorgalmaz a kormány és a nyugdíjbiztosító elképzelései között, így javasolja, hogy az egyéni finanszírozású pillérbe fizetendő járulék 6-8 százalék legyen, s ellenzi, hogy állampapírokkal fedezzék a nyugdíjreform miatt keletkező hiányt. MUNKATÁRSUNKTÓL Az MSZP frakciója elfogadta a múlt héten a kormány nyugdíjreform-koncepciójának alapelveit, ám meggondolandónak tartja Csehák Judit 12 pontba foglalt módosító javaslatait is. Csehák, mint írja, támogatja a vegyes finanszírozású (hárompillérű) nyugdíjrendszer meghonosítását, de nem a tőkepiac élénkítését tartja fontosnak. A tőkefedezeti pillértől inkább azt várja, hogy erősödik általa a nyugdíjrendszerbe vetett személyes bizalom, s javul a járulékfizetési fegyelem. Csehák Judit először is megfontolandónak tartja, nem kellene-e a tervezett 1998 eleji időpontról 1998 második felére halasztani a tőkefedezeti pillér bevezetését, hogy sor kerülhessen a “jó kompromisszumok megkötésére”, a szükséges szabályozási és intézményi feltételek megteremtésére. (Folytatás az 5. oldalon) Rekordmennyiségű tőke áramlott be Vonzóbbak a feltörekvő országok Tavaly rekordmennyiségű magántőke áramlott a feltörekvő gazdaságokba. A washingtoni Institute of International Finance (IIF) szerint az idén is a tavalyihoz hasonló, 230 milliárd dollár körüli tőkebeáramlás várható a megvizsgált 30 országban, köztük Magyarországon. MUNKATÁRSUNKTÓL A lapunknak eljuttatott jelentés szerint a vizsgált országokban 1995-höz képest 19 százalékkal nőtt a külföldi magántőke beáramlása, s értéke 231,2 milliárd dollárt tett ki. Az IIF szerint a feltörekvő gazdaságok utáni növekvő érdeklődés az országok javuló gazdasági helyzetével és a portfoliók egyre szélesedő földrajzi megosztásával magyarázható. Kelet-Európába 30 milliárd dollár érkezett. A tőke iránti kereslet csökkent ugyan Magyarországon és Csehországban, de ezt kompenzálta az Oroszországba áramló 12 milliárd dollár. Az intézet jelentése kiemeli: Magyarországon a fizetési mérleg hiányának csökkenése, valamint a külföldiek erőteljes részvényvásárlásai miatt a kormány mérsékelte az új hitelfelvételt. A magyar részvényárak dollárban kifejezve 128,7 százalékkal nőttek, a jegybank által kibocsátott eurokötvények hozamfelára pedig mintegy felére csökkent. (Folytatás a 2. oldalon) Növekvő idegenforgalmi aktívum Visszaszorul a feketegazdaság? Bár az idegenforgalmi bevételek egy része még mindig a feketegazdaságban keletkezik, az MNB szakértője úgy véli, a közzétett adatok egyre inkább megközelítik a tényleges bevételeket. A folyó fizetési mérlegadatok azt mutatják: tavaly 11 hónap alatt több mint kétmilliárd dollár bevétel származott a turizmusból. LÁZÁR ILDIKÓ A folyó fizetési mérleg adatai szerint tavaly január és november között közel 2,1 milliárd dollár bevétel származott a nemzetközi idegenforgalomból, miközben a kiadás 867 millió dollárt tett ki. A dollárban számított bevételek az egy évvel korábbihoz viszonyítva 31 százalékkal emelkedtek, míg a kiadások 13 százalékkal csökkentek. A két tétel pozitív egyenlege 1,2 milliárd dollár volt, ami mintegy 620 millióval haladta meg az egy évvel korábbi adatot. Szilágyiné Zimay Judit, az MNB főtanácsosa elmondta, a jegybank a nemzetközi idegenforgalomból származó bevételei között a bankok, pénzintézetek, valutaváltók által jelentett valutabeváltást, a külföldiek hitelkártyával történő fizetéseit, valamint a szervezett utakkal kapcsolatos átutalásokat regisztrálja. Az összesített idegenforgalmi adatok alapján megállapítható, hogy a tavalyi év bevételeinek kedvező alakulásában több tényező is szerepet játszott. (Folytatás a 3. oldalon) A TVK ötmilliárdja Az ÁPV Rt. nem ellenőrizheti, hogy a privatizált cégek valóban dolgozói részvénykibocsátásra fordítják-e egykori vételáruk 20 százalékát, melyet a vagyonkezelő az idén visszautal minden érintett társaságnak — mondta a Világgazdaságnak az ÁPV Rt. vezetéséhez közel álló forrás. Ezzel a meglátással egyetért Pálfi Sándor, a TVK vezérigazgatóhelyettese is. Cége — amely ötmilliárd forint körüli összegre számít — a pénzből fejlesztéseket készül finanszírozni. A vagyonkezelő az idén 31 milliárd forintot fizet vissza több mint 130 társaságnak ilyen címen. (Cikkünk a 9. oldalon) Szétverik a Tocsik-bizottságot? A Tocsik-botrány ál-jelentéstervezetének kiszivárogtatása a vizsgálóbizottság szétverésére tett kísérlet — ebben minden, az ügyben érintett politikus egyetért. Azonban ellenzék és kormánypárt egymást vádolja a tervezet megszellőztetésével. Szakértők szerint az újabb botrány is bizonyítja: az egész ügynek politikai indíttatása van. (Cikkünk a 6. oldalon) Az ágycsökkentés nem elég Az ágyszámcsökkentés önmagában nem jár megtakarítással, ehhez teljes intézményeket kellene bezárni vagy átszervezni — nyilatkozta lapunknak Keller László. A Népjóléti Minisztérium államtitkára szerint valódi érdekeltséget kell teremteni abban, hogy a rászorulókat az olcsóbb alap- és járóbeteg-ellátásban részesítsék, illetve csak addig legyenek kórházban, ameddig ez szakmailag indokolt. Ezáltal ugyanis nagyban csökkenthetők az úgynevezett állandó költségek. (Cikkünk a 3. oldalon)