Világgazdaság, 1997. március (29. évfolyam, 43/7053-62/7072. szám)
1997-03-03 / 43. (7053.) szám
■ @QQ7• # MAI SZÁMUNKBAN: HATÁRIDŐS PIACI ÖSSZEFOGLALÓ (12. OLDAL) # Qamet XXIX. évfolyam, 43. (7053.) szám • 1997. március 3., hétfőn , 98,00 Ft . VILÁGGAZDASÁG OROSZORSZÁG_________ BANKÁR KFT.___________ FUVAR0Z°K PLATINA________________________ ÁRAMSZOLGÁLTATÓK PT1 HAJDÚTEJ RT.______________ A KORMÁNYÁTALAKÍTÁS NEM FELELŐS MM KÖZPONTI INTÉZKEDÉSRE ■ TÚLHAJSZOLT A PIACI KJ NUTRICIA-AJÁNLAT ELSŐ FELVONÁSA KÍR A POLGÁRI BANKÉRT? VÁRNAK KM A PIAC ! MÁR NAGYBAN SZÁMOL A RÉSZVÉNYEKRE 2 Kifulladóban van a Postabank körül kirobbant pánik - A nepperek névértéken vásárolják a bank papírjait A roham az egész bankrendszert fenyegeti A Postabank csődjéről terjesztett rémhír 21 milliárd forintnyi betéttől fosztotta meg négy nap alatt a pénzintézetet. A pánik csökkenésére utal azonban, hogy vasárnap a korábbi napoknál jóval kevesebbet, már csak 2 milliárd forintot vettek ki a bankból. A történtek elemzése érdekében mára összehívta a bankvezetőket a Pénzügyminisztérium. Mint a Világgazdaság kérdésére a Postabanknál elmondták, az események nyomán ma feljelentést tesznek ismeretlen tettes ellen. — ii imiimnand Vasárnapra jelentősen csökkent a Postabank ellen indított betétesi roham. Sőt tudósítóink szerint a délelőtti órákban több helyen nepperek jelentek meg a bank fiókjai előtt, és névértéken vásárolták fel a kiváltandó értékpapírokat. Mint Murányi Róbert, a bank vezérigazgató-helyettese elmondta, a csütörtöki 800 milliót, a pénteki 10 milliárdot és a szombati 8 milliárdot követően a vasárnap 13 óráig tartó rendkívüli nyitva tartás alatt mintegy 2 milliárd forintot vettek ki a bankból. Ez összesen közel 21 milliárd forint, amit a banknál levő készpénzből és a jegybanknál levő elszámolási számláról tudtak lehívni. A Postabank szerint egyelőre nem kellett mobilizálni állampapírjaikat. Mint ismert, a bank 70 milliárd forintra becsülte gyorsan készpénzzé tehető eszközét. Csütörtök estétől vasárnap délig 40 ezren fordultak meg a banknál, ami az összes ügyfél 1 százalékát jelenti. A bank vélt csődjéről szóló rémhír hatása az országban nem volt egyenletes. A dunántúli térségben például a hét végén mintegy 100 millió forint nagyságban betétet helyeztek el, és a forgalom is jóval kisebb volt. Murányi szerint azonban hétfőn is nagy forgalomra kell számítani a bérfizetés miatt. Erre azonban megfelelő mennyiségű pénzzel már felkészültek. Feltöltötték a bankjegykiadó automatákat is. A Postabank-fiókok előtt álló embereknek vasárnap az ÁBAegon Biztosító Rt. egyes munkatársai “Rendkívüli befektetési lehetőség — A banki kamatoknál 3 százalékkal magasabb hozam” fejlécű szórólapokat osztogattak — értesült a Világgazdaság. A cég egyik üzletkötője úgy nyilatkozott lapunknak: elsősorban a hosszú távú nyugdíj-biztosítási termékeiket kívánták értékesíteni ezen a módon, ám kampányuk a Postabankkal történt események előtt indult. A szórólapokat postaládákba is bedobták. A rádió Krónika című műsorában tegnap délután az ÁB egyik üzleti vezetője úgy nyilatkozott: a hét végén mintegy 100 fős üzletkötői csoport ajánlgatott befektetési lehetőséget a lakosságnak. A röplapokat a Postabank-fiókok előtt is kínálták. Egyéni akcióról s nem az ÁBAegon hivatalos kezdeményezéséről van szó — szögezte le lapunknak Heit Gábor, a biztosító PR-igazgatója. — A szórólapok osztását azonnal leállítottuk, a szervezőt felelősségre vonjuk — mondta. Az ÁB budapesti üzleti igazgatóságának egyik üzleti menedzsere (aki 50 üzletkötőt irányít) kezdte az akciót, kizárólag a fővárosban. Heit szerint a biztosító nem akarja, hogy nevét bármilyen formában összekapcsolják a Postabank vezetőjének kijelentésével, hogy egyesek szándékosan rosszat akartak a pénzintézetnek. A postabanki betétkivonás csökkenésében banki vélemények szerint nagy szerepet játszott a folyamatos nyitva tartás és kifizetés. (Folytatás a 4. oldalon) (1996. december 31.) 14.72% 15.82% devizabetét [ffill] Postabankjegy [ | folyószámla MMM Postatakarékjegy | | Postatakaréklevél | | Betétszámlakönyv Forrás: VG A tsseli VILÁGGAZDASÁG JELENTI NÉMET—OSZTRÁK EGYEZTETÉS AZ EMU-RÓL. Németország és Ausztria következetesen betartja az Európai Gazdasági és Valutaunió (EMU) maastrichti kritériumait — jelentette ki a két ország külügyminisztere, Klaus Kinkel és Wolfgang Schüssel a hét végén az ausztriai Lechben. Kinkei visszautasította azokat a — mint fogalmazott — felelőtlen piaci spekulációkat, amelyek szerint Németország úgymond el akarja halasztani a valutauniót. Kinkei szerint az lenne az “ideális”, ha mind a 15 európai uniós tagország — így a semlegesek is — belépnének a Nyugat-európai Unióba és a NATO-ba. AZ EDU A NATO- ÉS EU-BŐVÍTÉS MELLETT. A konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő nemzetközi szervezet, az Európai Demokrata Unió (EDU) támogatja a NATO és az Európai Unió kibővítését, a kelet-közép-európai országok felvételét — egyebek között ezt tartalmazza az a záróközlemény, amelyet vasárnap hoztak nyilvánosságra a francia fővárosban, ahol a szervezet elnöksége tartott a hét végén kétnapos tanácskozást. PRÁGA A HORNETET VÁLASZTJA? A cseh védelmi minisztérium azt tanácsolja a kormánynak, hogy a légierő tervezett korszerűsítését az amerikai McDonnell Douglas F/A—18 Horet típusú szupermodern vadászgépeinek bérlésével, majd az ezredfordulót követően azok megvételével oldja meg. A védelmi minisztérium szóvivője ezt a lapértesülést nem erősítette meg, de nem is cáfolta. ROMÁN—UKRÁN ALAPSZERZŐDÉS. A szakértői küldöttségek vezetői elfogadták a román—ukrán alapszerződés szövegét a héten Kijevben folytatott tárgyalássorozat eredményeként. Bukarest megítélése szerint az alapszerződés aláírása “ütőkártyául” szolgálhat annak érdekében, hogy Románia az “első körben” csatlakozhasson a NATO-hoz. A ma kezdődő hágai perről cikkünk a 6. oldalon A magyar tőke egy része külföldre megy Jersey szigete kedvelt célpont Tavaly az adóparadicsomként számon tartott Jersey szigete volt a magyar működőtőkeexport kedvenc célpontja: a devizahatóság tudtával kiáramlott — apporttól számított — mintegy 66 millió dollárnyi működőtőke fele oda érkezett. De eljutott a magyar tőke Japánba, Francia Guyanába és Jordániába is. muMMBim A devizatörvény tavalyi hatálybalépése után azonnal érezhetővé vált a liberalizáció a magyar működőtőke kiáramlásában is: mintegy duplájára nőtt a kivitele. A devizahatóságnál bejelentett vagy engedélyköteles volta miatt kérelmezett vállalatalapítást, illetve résztulajdonszerzést célzó tőkeexport a célországokat illetően közel sem volt egységes: összesen 46 országba vittek ki pénzt a magyar befektetők. Mint a Magyar Nemzeti Banknál megtudtuk, 472 esetben jelentettek be tőkekivitelt összesen 11 milliárd forint értékben, ami tavaly év végi árfolyamon számolva 66 millió dollár volt. Ebben a készpénz mellett benne van a szellemi és a tárgyi apport is. Emellett 79 engedélykérelem érkezett 115 millió forint (mintegy 700 ezer dollár) értékű tőkekivitelre. (Folytatás a 3. oldalon) A kelet-európai társult országok felzárkóztatására Új hitelkeret az EIB től Az Európai Beruházási Bank (EIB) új hitelkeretet tervez nyitni az Európai Unióval társulási megállapodást kötött tíz kelet-közép-európai ország, továbbá Albánia számára, hozzájárulva az érintett gazdaságok felzárkóztatásához — nyilatkozta lapunknak Max Messner, a Luxembourgban székelő bank kelet-európai ügyekben illetékes szóvivője. ■■mmiEHmiaM Az Európai Unió tagállamainak pénzügyminiszterei január 27-én bízták meg az unió fejlesztési bankját, az EIB-et, hogy az év végéig dolgozza ki a tervezett új hitelkeret majdani működtetésének részleteit, beleértve azt is, hogy milyen területen kíván hiteleket nyújtani. Annyi bizonyos — mondta a Világgazdaságnak Max Messner —, hogy mindazon kelet-közép-európai országok igénybe vehetik majd, amelyek az EU-tagság felé haladnak. A bank egyébként nem először vállal szerepet a felzárkóztatásban: Spanyolország, Portugália, illetve Görögország számára is biztosította ezt EU-tagságuk előtt. Minden bizonnyal lesznek majd úgynevezett kulcs-, azaz preferált szektorok, ám ezek kiválasztása még hátravan. Az EIB általában infrastrukturális és ipari projekteket finanszíroz. (Folytatás a 2. oldalon) Újabb gyanúsítottak a pénzpapírügyben Több mint hat tonna még hiányzik Újabb szállításra készültek a pénzpapírügy gyanúsítottjai , értesülésünk szerint az 5,5 tonnás szállítmánynak a közeli jövőben kellett volna Magyarországra érkeznie. Országos körözéssel keresi a rendőrség D. Györgyöt, aki a pénzpapírügy újabb fontos gyanúsítottja lehet. msMMS.nm Továbbra is keresi a rendőrség azt a 6,2 tonna fémszálas bankjegypapírt, ami az 1995 decemberében Magyarországra érkezett szállítmányból még hiányzik. (Mint ismeretes, 3,7 tonna papír már korábban Budapesten előkerült.) Értesülésünk szerint az ügy gyanúsítottjai újabb szállításra is készültek: 5,5 tonna fémszálas papírra vonatkozó, 23 ezer márka értékű rendelést nyújtottak be egy Hannover melletti papírgyárhoz. A szállítás a közeli jövőben lett volna esedéles. Információink szerint a soltvadkerti lefoglalást megelőzően, február 26-án, Budapesten az ORFK szervezett bűnözés elleni szolgálatának (szbsz) emberei próbavásárlás ürügyén elfogtak egy férfit, aki 200 ív, a már említett szállítmányból származó biztonsági fémszálas papírt akart eladni 2 millió forintért. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság múlt csütörtök éjjel jelentős mennyiségű biztonsági papírra bukkant egy soltvadkerti csokoládéüzemben. (Folytatás a 6. oldalon) NATO-tagság évi 157 millió dollárért? Az AFP francia hírügynökség vasárnap egy magas rangú, de meg nem nevezett magyar katonai forrásra hivatkozva azt jelentette, hogy Magyarországnak a NATO-ba lépés mintegy tíz éven át évi 157 millió dollárjába kerül majd. A brüsszeli magyar NATO-képviselet vezetője, Simonyi András szerint egyelőre nem tudni a választ arra, akár nagyságrendileg is pontos-e az AFP által említett összeg, de nem zárható ki, hogy közelíti a valóságot. (MTI) Húsáremelés: 18-20 százalék Mától átlag 18-20 százalékkal emelik a húskészítmények árát a feldolgozók, s többségük 5-10 százalékos tőkehúsár-emelést is bejelentett kereskedelmi partnereinek. Minderre egyebek közt azért kényszerülnek, mert tavaly állítólag csupán 3-5 százalékos emelést érvényesítettek, noha költségeik ennél jóval nagyobb arányban nőttek. (Cikkünk a 3. oldalon) Márciusban Mol- Adria megállapodás?mmmnMMmsKamm Milán Kovác horvát privatizációs miniszter bejelentése szerint hamarosan aláírják a megállapodást arról, hogy a Mol Rt. megvásárolja az Adria-kőolajvezeték részvényeinek 12,5 százalékát. Ezért a Mol 92 millió 800 ezer márkát fizet, mégpedig az aláírás után 20 napon belül, egy összegben. A Világgazdaság információi szerint a horvát privatizációs miniszternek március közepére érvényes meghívása van Budapestre, és nem kizárt, hogy akkor írják alá a megállapodást az Adria megvételéről.