Világgazdaság, 1997. április (29. évfolyam, 63/7073-84/7094. szám)

1997-04-29 / 83. (7093.) szám

1997. ÁPRILIS 29. ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­ VILAGGAZDASAG IZLETI NAPILAP TÁRSADALOM Semmis a párt hitelszerződése? Törvénytelen a KDNP vezetése A Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette a KDNP országos választmányának (ov) 1996. december 14-ei ülése valamennyi határozatát. Ezzel visszaállt a tisztújítás előtti állapot: a pártot Giczy György, a választmányt Latorcai János vezeti. A pártelnöknek le kellene vonnia a konzekvenciákat — jelentette ki lapunknak Latorcai János. ARIANN­A A Legfelsőbb Bíróság a tiszt­újító év határozatait megsem­misítő ítélete után lényegében exlex állapot alakult ki a KDNP-ben. A decemberi év óta hivatalban lévő vezetést il­legitimnek nyilvánította a bí­róság, így jogellenes vala­mennyi, azóta hozott határo­zat, megtartott pártfórum vagy aláírt szerződés. A pénzügyi törvények alapján így semmis­nek tekinthető a KDNP veze­tése által a Magyar Hitel Bank­kal aláírt hitelszerződés és az év február 15-én hozott több, az alapszabályt módosító hatá­rozata is. A Világgazdaság úgy tudja, Rubovszky György or­szággyűlési képviselő pert in­dított a február 15-ei év­i ülés határozatainak megsemmisíté­séért. A tárgyalást egyelőre nem tűzték ki. Többek között februárban mondta ki az ov, hogy kizárha­tó a pártból az a politikus, aki megsérti az alapszabályt. A Legfelsőbb Bíróság most épp a Giczy György nevével jelzett pártvezetésről állítja ezt. Az íté­let indoklásában az szerepel, hogy “egy jogszerűtlenül összehívott, vitatott mandátu­­mú tagokból álló testület nem állapíthatja meg saját jogsze­rűségét, tehát a szavazati arány­nak nincs meghatározó jelen­tősége”. — A Legfelsőbb Bíróság döntésével helyreállt a tisztújí­­tás előtti állapot —jelentette ki lapunknak Latorcai János —, a pártot Giczy György vezeti, az ov elnöke pedig én vagyok.­­ Latorcai úgy véli, a tisztújító ov összehívásáig a hivatalban lévő pártvezetés viszi az ügye­ket. Információink szerint lap­zártánkkal egy időben kezdő­dött a KDNP parlamenti politi­kusainak részvételével egy, a helyzetet elemző informális ta­nácskozás. Hogy Latorcai mikorra hívja össze az ov-t, arról egyelőre nem várható döntés. Már csak azért sem, mert vitatott 50 ov­i tag mandátuma is. A bíró­ság első fokon megsemmisí­tette a fővárosi és a Pest me­gyei választmányok határoza­tait, a Giczy-féle tábor viszont fellebbezett, így akár hónapo­kig is elhúzódhat az újabb per. Latorcai a Világgazdaságnak úgy fogalmazott: Giczynek le kellene vonnia a személyi kon­zekvenciákat. Isépy Tamás, a KDNP frak­cióvezetője lapunknak kifejtet­te: a Legfelsőbb Bíróság tör­vénytelennek minősítette a pártvezetést. Mizsei Zsuzsan­na alelnök viszont úgy értel­mezte a történteket, hogy a bí­róság beleavatkozott a párt bel­­ügyeibe. Mizsei visszautasítot­ta Latorcai javaslatát, mely sze­rint a pártegység megteremté­se érdekében harmadik sze­mélyt kellene elnökké jelölni. Majdnem elmaradt a parlament ülése Alkotmánybíró-választás következik Többszöri nekifutással, a házbizottság rendkívüli ülése után szavazta csak meg a parlament, hogy az új alkotmánybíró megválasztását napirendre tűzze — azaz ma szavaznak ar­ról, hogy Bruhács Jánost alkotmánybíróvá válasszák-e. Majdnem elmaradt tegnap a parlament ülése, mert a képvi­selők nem támogatták első ne­kifutásra a házbizottság által ajánlott napirendi pontokat. Az ügy előzménye: a koalíció el­utasította az ellenzék kérését, miszerint ma tartsanak alkot­mánybíró-választást. Mint is­meretes, az ellenzéki pártok Bruhács János pécsi jogászpro­fesszort ja­vasolták a taláros tes­tületbe. Ezt követően a T. Ház MSZP-s többséggel elutasítot­ta Áder János (Fidesz) két, székházjuttatást vizsgáló par­lamenti különbizottság felállí­tásáról szóló javaslatát. Az egy­ik az MSZMP, illetve utód­pártja, az MSZP, valamint az általuk alapított vállalatok, egy­személyes kft.-k tulajdonába vagy használatába került in­gatlanokkal kapcsolatos kérdé­seket vizsgáló bizottság lenne; a másik ugyanezt az MDF, il­letve a Fidesz esetében vizs­gálná. A szocialisták szerint azonban a pártok gazdálkodá­sát az ÁSZ-nak kell vizsgálnia. Az előbbi szavazások után a házelnök tegnap a napirendet akarta elfogadtatni, ám siker­telenek voltak a voksolások. Ezt követően a házbizottság rendkívüli ülésén kompro­misszum született: a koalíciós pártok támogatták az alkot­mánybíró-választás napirend­re tűzését, így kezdődött el a helyi ön­­kormányzatok 1997. évi új, in­duló címzett támogatásáról szóló törvényjavaslat vitája. A Belügyminisztériumhoz beér­kezett 287 igényből a kormány 90 támogatását javasolja a par­lamentnek, ezzel mintegy 25 milliárd forint értékű beruhá­zás valósulhat meg, amiből 19 milliárd forint a címzett támo­gatások összege, az idei támo­gatás üteme 2 milliárd forint. A 90 beruházásból 33 a víz­gazdálkodási ágazatban, 15 az egészségügyi és szociális ellá­tás, 42 pedig az oktatás és a kultúra területén javasol infra­strukturális fejlesztéseket. MSZP: bizalmi válság (Folytatás az 1. oldalról) A párton belüli elégedetlen­ség a jelek szerint meglehető­sen erős, ugyanakkor vita fo­lyik arról, hogy az 1998-as voksolás előtt, avagy csak utá­na kerüljön sor tisztújításra. Horn Gyula kormányfői po­zíciója akkor sem kerülne ve­szélybe, ha pártja már a vá­lasztások előtt új elnököt vá­lasztana. A platform elengedhetetlen­nek látja a személyi változta­tásokat, a személyes hitel megteremtését, helyreállítá­sát. Vitathatatlannak tartják Horn Gyula érdemeit az MSZP választási sikereiben, külpolitikai orientációjában, a késlekedés és a megvalósítás közben elkövetett hibák elle­nére a gazdasági stabilizáció következetes képviseletében. A platform tagj­ainak meggyő­­ződése ugyanakkor, hogy az MSZP politikai módszerei­ben megvalósítandó fordulat olyan alapvető, hogy ahhoz új vezetőre van szükség. Olyan új csapat kell, amely helyre tudja állítani a párt tisztessé­gébe és szakértelmébe vetett hitet — olvasható a vitaanyag­ban. Ezért a platform, informá­cióink szerint, javasolja a jú­niusi kongresszusnak, hogy az országos választmány leg­utóbbi döntését megváltoztat­va már őszre hívja össze a párt VI., következő kongresszusát. Ezen régi és új tagokból álló csapatot állítson a párt élére, és döntsön a miniszterelnök­jelölt személyéről is. A platform állásfoglalása megállapítja, hogy az MSZP a szocialista—szabad demok­rata kormányzás harmadik évében súlyos helyzetbe ke­rült, támogatottsága hosszú időn keresztül folyamatosan csökkent, de ennél is aggasz­tóbb jelenség a párt és a mi­niszterelnök elutasítottságá­nak drámai növekedése. “Nem túlzás bizalmi válságról be­szélni”, ha nem sikerül fordu­latot elérni, akkor — az anyag szerint — folytatódhat a hisz­tériakeltéstől sem visszariadó radikális jobboldal előretöré­se. A platform szerint a jelen­legi válság legfőbb jellemző­je, hogy az MSZP alapvető ígéreteinek hitele rendült meg. Az átgondolt, céljaiban, fő el­veiben és a megvalósítás üte­mezésében az érintettek szé­les köreivel egyeztetett refor­mok helyett kapkodó, ötlet­szerű részintézkedések történ­tek, amelyek lejáratták a re­formokat. Hiányzott a szak­­szerűséget tükröző csapat­munka, és elfogytak vagy hát­térbe szorultak a hiteles veze­tők. T. E. Titkos adatgyűjtés Tocsikról (Folytatás az 1. oldalról) Minderre abból következte­tett, hogy tavasszal — a belte­rületi ingatlanokkal kapcsola­tos igény­kielégítési program el­ső üteme után — a Vörösmarty téren, közel az irodájához rend­szeresen három, a városbeli mozgása iránt feltűnően érdek­lődő embert látott. A felbukka­násukban tapasztalható rend­szerességet több taxisofőr is figyelemre méltónak találta, és ezt közölték is Tocsikkal. “Más körülmények alapján arra tudtam következtetni, hogy a telefonomat is lehall­gatják” — mondta Tocsik Már­ta. A jogásznő hozzátette: “Fur­csa volt, hogy amiről Liszkai Péterrel telefonon megbeszé­lést folytattunk — nevezete­sen egy bizonyos nagyváros belterületi ingatlanjaival kap­csolatos igényekről —, akkor azt kellett tapasztalnom, hogy ezek az információk idő előtt az ellenérdekű fél tudomására jutottak.” Liszkai Péter a Világgazda­ságnak megerősítette, hogy To­csik jelezte számára a titkos megfigyelésekkel kapcsolatos gyanúját és azt is, hogy a jo­gásznővel telefonon folytatott megbeszélései valahogy kiszi­várogtak. Liszkai ezután szakemberek­kel átvizsgáltatta budapesti la­kását, és két poloskára, vagyis lehallgatókészülékre bukkan­tak. “A poloskák jelenleg is a la­kásban vannak, és valószínű­leg működőképesek is” — mondta Liszkai Péter, aki el­árulta: az események felgyor­sulása után nem volt lehetősé­ge arra, hogy a berendezéseket hatástalanítsa. Az ellene folytatott akciók­ról — már csak azok szigorúan bizalmas jellege miatt is — a jogásznő nem tud részletekkel szolgálni. Mindenesetre való­színűnek tartja, hogy nem csak a titkosszolgálat próbált adato­kat gyűjteni a tevékenységé­ről. Tocsik elmondta: 1996 má­jusában szerzett tudomást ar­ról, hogy a belterületi ingatla­nokkal kapcsolatos, az ÁPV Rt.-hez benyújtott úgynevezett “Tocsik-program” dokumentu­mai egy újságszerkesztőség birtokába kerültek. Tocsik ar­ról is értesült, hogy ez a szer­kesztőség úgy döntött, még­sem köztik a Tocsik-sztorit. “A rendőrségi dokumentum bizonyítja, hogy állami ellen­őrzés alatt folytattam a munká­mat” — mondta Tocsik. Meg­jegyezte: “Megvárták, míg el­végzem a munka nyolcvan szá­zalékát, aztán számomra ho­mályos politikai okokból konc­nak vetettek oda.” Semmis a Liszkai Péterrel 1997. január 21-én közölt rendkívüli felmondás, és az ÁPV Rt.-t 360 ezer forint illeték megfizetésére kötelezik — ezt az ítéletet hirdette ki tegnap a Fővárosi Munkaügyi Bíróság. Mint ismeretes, Liszkai 1996. november 12-én mondta fel munkaviszonyát az ÁPV Rt.­­vel. Szabó Pál, a vagyonkezelő vezérigazgatója ekkor abban állapodott meg Liszkaival, hogy a négy hónapos felmondási időre mentesíti a munkavégzés alól. Ehhez képest januárban a vezérigazgató rendkívüli felmondással eltávolította Lisz­­kait. A bíróság álláspontja szerint a vezérigazgatónak nem volt joga megváltoztatni a korábbi jognyilatkozatát. Peták: A sport közérdekű Új arculat a tévének Az eddigi negyvenévi televíziózás összegzésének és a követ­kező évtizedekre utalásnak szánja a Magyar Televízió veze­tése az új arculat megalkotását. A közszolgálati műsorsza­bályzat terén többféle törekvés látszik körvonalazódni — derült ki tévévezetők szavaiból. mmxm­musnam Az MTV-nek új arculatot kí­ván adni a vezetése — jelen­tette be tegnap Peták István. Az intézmény elnöke Asbót Kristóf tévérendező-bel­­sőépítészt bízta meg a munka irányításával. A tízmillió fo­rint körüli értékű projekt célja összegezni az idén negyven­éves Magyar Televízió eddigi “életét”, összekötve ezt a kö­vetkező évtizedekkel — mond­ta Asbót. Csapatának műve a naponta háromszor vetített egyperces, jubileumi etűdso­rozat. Végső soron vizuális for­radalmat kell végrehajtani az MTV-ben — közölte Asbót —, szakítva a mostani, rettenete­sen konzervatív képi világgal. Először “nevet” adnak az MTV két csatornájának, majd meghívásos pályázaton kérnek fel alkotókat a logo megterve­zésére. Szabályozni kívánják, ki jelenhet meg a képernyőn riporterként, bemondóként az MTV nevében. Az MTV vezetése elkészí­tette a közszolgálati műsor­szolgáltatási szabályzat (KMSZ) tervezetét, ám kide­rült: az Országos Rádió és Te­levízió Testület most dolgozik saját szempontjain — mondta Sárközy Erika. Az alelnök és Peták szavaiból kitűnt, hogy mind az MTV kuratóriumában, mind az ORTT-ben is vannak, akik afféle pontokba szedett szabályzatot várnak. Ez aligha reális — mondták a vezetők. Peták István nem kívánta el­árulni, megkötötték-e a szer­ződést a tévés sportköz­vetítések jogtulajdonosával, Bodnár Györggyel. A Világ­­gazdaság kérdésére az elnök úgy fogalmazott: az közérde­kű adat, hogy van-e sport a képernyőn, a szerződés nem. Peták azt is bejelentette, hogy tárgyalások folynak kö­zös külföldi tudósítói hálózat fenntartására a Magyar Rádió­val, de céljuk ebbe bevonni a Magyar Távirati Irodát is. B. M. •k A Magyar Televízó sport­­osztályának átszervezése ré­sze az egész televízió átszer­vezésének — olvasható a Fe­­lesport Kft. közleményében. A változások lényege, hogy a Telesport volt főszerkesztő­sége az eddigi formájában 1997. április 30-án megszű­nik. Helyét, az MTV-n belül, egy mindössze négy főből álló megrendelő főszerkesztőség veszi át, amely 1997. május 1 -jén kezdi meg működését. A Telesport szerkesztőségé­nek nagyobbik részét, gyakor­latilag valamennyi munkatár­sat az MTV valamennyi sport­műsorát gyártó, illetve szállító Felesport Kft. veszi át, amely társaság száz százalékig az MTV tulajdona, s amelynek élén Hegedűs Csaba igazgató áll. Az újonnan alakult Teles­­port megrendelő főszerkesz­tőség vezetője Petán Péter. (OS) ------------------------------------------------------------------------------­ Hirdetmény A PIETRA Épületkerámiaipari Rt. az alábbi hirdetményt teszi közzé Közgyűlési meghívó A PIETRA Rt. igazgatósága értesíti a társaság részvénye­seit, hogy a PIETRA Épületkerámiaipari Rt. (1106 Budapest, Jászberényi u. 43—47 ) 1997. május 29-én de. 10 órakor közgyűlést tart. Helye: a társaság székhelye (1106 Budapest Jászberényi u. 43-47.) A közgyűlés napirendi pontjai: 1. Alapszabály-módosítás. 2. Az igazgatóság jelentése a társaság 1996. évi gazdálkodásáról. 3. A felügyelőbizottság jelentése a társaság 1996. évi gazdálkodásáról. 4. A könyvvizsgáló jelentése a társaság 1996. évi gazdálkodásáról. 5. Az 1996. évi mérleg megállapítása, döntés az eredményfelosztásról. 6. Alaptőke-emelés. 7. Az igazgatóság előterjesztése az 1997. évi célkitűzésekről. 8. Igazgatóság, a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló tiszteletdíjának meghatározása. 9- Egyebek. Tájékoztatjuk a tisztelt részvényeseket, hogy a szavazati jog gya­korlásának a feltétele, hogy a részvényes szavazólappal rendelkezzék. A szavazólapot legkésőbb a közgyűlés megkezdéséig a részvényes kérésére az igazgatóság állítja ki. A névre szóló részvények tulajdono­sait a közgyűlés összehívásáról az igazgatóság külön meghívóval értesíti. Budapest, 1997. április 25- PIETRA Rt. igazgatósága V_________________________________________/ I --------NAP -­ KELTE------­Április 30-án, szerda reggel is Nap-kelte 6 és 9 óra között az MTV 1-en információkkal, hazai ás külföldi jelentésekkel. Tervezett temünk: Tűzoltóság: égető gondok Flórián-nap előtt; Szauna: vita az igazságügyi reformról; Kinn, padon: Hodászi Zoltán, az átvilágító bírói testület soros elnöke; Kereszttűzben: Nikolits István tárca nélküli miniszter; NATO-tagság: népszavazás — igen vagy nem? A világ legnagyobb matematikai eseménye. Készíti a NAP TV. Producer: Gyárfás Tamás. Főszerkesztő: Kósa Somogyi György. Műsorvezető: Bárdos András. Felelős szerkesztő: Udvarhelyi Tibor. Telefonszámaink az adás alatt: 251-0490, 251-0119.

Next