Világgazdaság, 1997. július (29. évfolyam, 125/7135-147/7157. szám)
1997-07-04 / 128. (7138.) szám
GYORSJELENTÉS Az IMF óv a katonai költekezéstől Nem igazán tetszik a gazdasági reformokat finanszírozó nemzetközi pénzügyi intézményeknek a NATO-hoz csatlakozni vágyó kelet-európai országok hadikiadásainak várható alakulása. A kölcsönzők, köztük a Nemzetközi Valutaalap (IMF) attól tartanak, hogy a katonai kiadásoknak a társadalmi ráfordítások rovására tesznek majd eleget — írta a Reuter. A múlt héten az IMF arra kérte az Egyesült Államokat, hogy ne bátorítsa az improduktív hadiköltekezést. Magyarország, Lengyelország és Csehország jelenleg hazai össztermékének 1,5- 3 százalékát fordítja hadi célokra, és az előrejelzések szerint ez az arány nemigen vagy egyáltalán nem nő a csatlakozás után. Mindhárom ország határozottan állítja, hogy megengedheti magának a NATO-tagság anyagi kötelezettségeit. (MTI) Szlovéniában a kimaradás válságot okozott A szlovén ellenzék Zoran Thaler külügyminiszter leváltását követeli, s azzal vádolja a Janez Drnovsek vezette ljubljanai kormányt, hogy gyenge külpolitikájában hibákat követett el Szlovénia egyre húzódó euroatlanti csatlakozási folyamatában. Szlovénia — washingtoni bejelentés szerint — egyelőre nem számíthat arra, hogy a NATO első bővítési körében a szervezet tagjává váljon, s az Európai Unióval tavaly aláírt társulási szerződését sem ratifikálta még alkotmányos előírások miatt. (MTI) Havel bízik a második hullám ígéretében Ukrajna és a Cseh Köztársaság az európai biztonság központi elemének tekinti a NATO-t, amelynek kiterjesztése természetes folyamat, a földrész biztonsági rendszerének az új körülményekhez való alkalmazkodását segíti elő — áll abban az ukrán—cseh közös nyilatkozatban, melyet Leonyid Kucsma ukrán és Václav Havel cseh elnök fogadott el Kijevben. Kucsma kijelentette, hogy a NATO kibővítése szoros kapcsolatban áll az oroszországi eseményekkel. Mint mondta, a Moszkva által választott úttól függ az észak-atlanti szövetség bővülésének üteme. Havel kifejezte meggyőződését, hogy a NATO-ba belépő első államokat csatlakozók újabb hulláma követi. A cseh elnök nem zárta ki, hogy a volt szovjet tagállamok is folyamodhatnak tagságért. (MTI) Elkészült a Gripen exportváltozata Százmillió dolláros svéd beruházás A Gripen meg kíván felelni a NATO-szabványoknak, amit az is bizonyít, hogy a British Aerospace a Saabbal létrehozott vegyes vállalat keretében segíti a gép exportpiacra jutását. A magyarországi eladás érdekében eddig százmillió dollár értékű beruházást hajtottak végre — mondta a Világgazdaságnak Linköpingben Hans Krüger, a Gripen Saab—British Aerospace AB alelnöke. Jachmiir Mielőtt Svédországban 1982-ben megszületett a határozat egy negyedik generációs harci repülőgép kifejlesztésére, a szakemberek megvizsgálták a piacon akkor hozzáférhető amerikai és francia gépeket, de egyiket sem találták a svéd védelmi politika által támasztott igények kielégítésére teljesen alkalmasnak. Svédország volt az első, amely megtörte azt a tendenciát, hogy a fejlettebb gépek mindig drágábbak, mint kiöregedett társaik — mondta Hans Krüger. A tervezés megkezdéséről a szerződést 1982-ben kötötték, és 1995-re volt teljesen készen a Jas—39 Gripen. A Gripen exportváltozata is elkészült. Ez bizonyos, a svéd változatnál nem szükséges tulajdonságokkal is rendelkezik. Ilyen például a tankolási lehetőség a levegőben. Ezekben a repülőkben a pilóta számára is olyan felszerelést készítenek, amely hosszabb ideig látja el levegővel. A Gripen exportváltozatát többfajta fegyverzettel is el lehet látni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy NATO-n belüli hadművelet esetén mind a fegyverzeti, mind a számítógépes együttműködés megvalósulhasson. Az exporttípussal lehet majd melegebb országokban is repülni. A megrendeléstől számítva a szállítás megkezdéséig általában két-három évre van szükség; az első exporttípus 2001- re várható. A Gripen nagy része számítógépes rendszerre épült, amelynek átprogramozása nagyon gyorsan történik. Ma a világon ez az egyetlen negyedik generációs gép. A többi, jelenleg piacon lévő harci gép általában már 20-25 éves. Négy kontinensen, mintegy 8-10 országban folytat a Saab a British Aerospace-szel kampányt a Gripen exportpiacra juttatása érdekében. Hans Krüger szerint a legígéretesebb piac Ausztria, Csehország és Chile. Az alelnök Magyarországról szólva kiemelte azt a hosszú távú ipari együttműködést, amely sokkal kedvezőbb lehetőségeket kínál az országnak, mint egy hagyományos teljes ellentételezési program. Ebben már 31 cég vesz részt, amelyek részben a Saab Gripen alvállalkozói, részben pedig az Investor Grouphoz, a Wallenberg ipari csoport beruházási érdekeltségéhez kapcsolódó vállalatok. Az ipari együttműködési program keretében Magyarországon végrehajtott svéd beruházások értéke 1996—97- ben elérte a 105 millió dollárt. Az oldalt szerkesztette: Bak Mihály MAGYARORSZÁG ÉS A NATO Erősödik az európai ellenállás a bővítés ügyében A madridi csúcsra vár a megoldás A NATO-nagyköveteknek nem sikerült megegyezniük a szövetség bővítésének kérdésében. Az Egyesült Államok ragaszkodik a “minimumkonszenzushoz”, azaz hogy csak Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot vegyék fel az első körben, míg a szlovén és román csatlakozást támogató legalább kilenc ország hasonlóan elszánt. Franciaország utóbbi, Olaszország előbbi nélkül nem tudja elképzelni a szövetség nyitását. GORDON TAMÁS Kevesebb mint egy héttel Madrid előtt a bővítés még mindig az európai—amerikai szövetség erőpróbája. Miután az új párizsi kormány — egyetértésben Jacques Chirac elnökkel — bejelentette, hogy nem szorgalmazza Franciaország viszszatérését a NATO katonai szervezetébe, már kevésbé érdekelt a belső reform sikerében, ezért megengedheti magának, hogy például a bővítés kérdésében is merevebb álláspontra helyezkedjék. Nem fogadja el, hogy Washington becsapja az ajtót a másik két ország orra előtt. Erősödött az európai ellenállás azzal, hogy Bonn hosszú hallgatás után színt vallott: “Németország támogatja, hogy Bukarest ott legyen az első körben.” A kormányszóvivő ehhez kissé dodonaian hozzáfűzte: “Kohl kancellár aláhúzta, hogy a madridi döntés konszenzuson alapul” , ami úgy is értelmezhető, hogy Bonn a kellő pillanatban meghajol a három országra korlátozott felvétel előtt. Hasonlóan rugalmas Wim Kok holland kormányfő, aki három, négy, sőt akár öt ország felvételét is el tudja fogadni. Szövetségesei ellenállása csupán annyiban változtatott Washington érvein, hogy most már nem azt sorolja, miért bukik el a vizsgán Románia és Szlovénia, hanem azt hangsúlyozza, hogy a NATO-nak be kell bizonyítania: a bővítés “működik”, a szövetség 19 országgal is hasonlóan hatékony marad, és kétségbe vonja, hogy a NATO jelenlegi felvevő kapacitása három országnál többet is elbír. A héten Brüsszelbe látogatott amerikai szenátusi küldöttség, élén a republikánus többségi vezető, Trent Lott is megerősítette, hogy a szenátorok között sokan támogatják a szélesebb nyitást, de tiszteletben tartják Bill Clinton elnök döntését. Lott számára nem kétséges, hogy a bővítésről szavazó szenátusban meglesz a ratifikációhoz szükséges kétharmados többség. “Ehhez azonban biztosítékok kellenek, hogy az Oroszországgal aláírt alapokmány nem kínál Moszkvának vétójogot, valamint hogy akiket most meghívunk a NATO-ba, azok hasonló jogokban részesülnek, mint Oroszország.” Robert Hunter amerikai NATO-nagykövet visszautasítja a Washingtont arroganciával vádoló európai véleményeket. “Az Egyesült Államok azután nevezte meg jelöltjeit, hogy jó páran már régen kirukkoltak saját javaslataikkal. A három ország felvételében egyetértés van.” Ettől persze még igaz Amerika dominanciája. A másik oldalról, a csatlakozókéról nézve pedig igaza lehet annak a közép-európai diplomatának, aki szerint “nem lenne irigylésre méltó helyzete annak az országnak, amelyik az Egyesült Államok ellenére válna NATO-taggá”. O cd Oc/Q)=3CT id coc ( m Magyarország valószínűleg a déli szárnyra kerül Bővítés és átalakulás A jövő heti madridi csúcstalálkozón a bővítés mellett a NATO szervezeti átalakulásáról is dönteni kell. Az egyik legfontosabb változásnak ígérkezik, hogy három helyett két európai főparancsnokság lesz. Magyarország alighanem a déli szárnyra kerül — állítja Deák Péter, a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központjának igazgatója. MUNKATÁRSUNKTOI A hármas bővítés is nagyarányú változásokat indukál a NATO-ban, amely szervezeti átalakulást is kikényszerít. A két folyamat egymással párhuzamosan zajlik, egymást feltételezi. A fegyverrendszerek és a haderő szerkezetének átalakulása is a strukturális módosulás mellett szól — szögezi le Deák Péter ezredes. A NATO-ban többnemzetiségű, összhaderőnemi, alkalmi harci hadműveleti kötelékek alakulnak az eddigi területvédelem helyett. Deák Péter szerint például a válságkezelés indokolja ezt. Ez megköveteli a vezetési struktúra változását is. A 65 parancsnokság száma 20-23-ra csökken, és kevesebb európai hadszíntéri térségi főparancsnokságot akarnak. Az egyik változatban kettő alakul: északon és délen, egy másik elképzelés úgy szól, hogy lesz egy kelet-európai regionális parancsnokság is, amely azonban különbözne az északitól és délitől. Németország pártolná ezt a megoldást — mondta Deák ezredes. Végül nem kizárt, hogy a viták után mégis marad a három főparancsnokság. A strukturális változás összefügg a NATO és az Európai Unió védelmi szervezete — a Nyugat-európai Unió (WEU) — közti szervezeti közeledéssel. Távlati elképzelés az, hogy a WEU beolvad a NATO-ba. Ennek indoka az — mondja a biztonságpolitikai szakértő —, hogy a két szervezet infrastruktúrája között jelentős átfedés van. A tervek szerint Monsban, az európai szövetséges főparancsnokságon létesítenének egy főparancsnok-helyettesi posztot, aki az európai műveleteket irányítaná. A NATO szempontjából a fő európai krízishelyzet a balkáni, amely Magyarország jövendő státusát inkább a déli szárnyhoz köti — állítja Deák Péter. — Noha képességei az északi térség konfliktusaiban való részvételt is lehetővé tennék hazánk számára, logisztikaistratégiai szempontból a déli szárnyhoz tartozás a valószínűbb. Tíz éven belül várják a nagy keresletfelfutást Verseny a keleti fegyverpiacért A NATO bővítése előtt szűkösnek, de stratégiailag fontosnak tartja a közép- és kelet-európai fegyverpiacot az AFP francia hírügynökség elemzése. Mint írja, a NATO-t eddig is alapjában ellátó amerikai fegyvergyártók nagy előnnyel indulnak, de az európai cégek is többet szeretnének morzsáknál kikanyarítani az új piacból, amely az elkövetkező években több milliárd dollár forgalmat hozhat. A NATO-tagjelöltek eddig csak viszonylag kis ügyleteket kötöttek nyugati hadianyagra, távközlési eszközök, rakéták és néhány helikopter vásárlása formájában, kivéve Magyarországot, amely 100 millió dollár értékű szerződést kötött a francia Matra Mistral föld-levegő rakétáira — idézi az MTI az AFP-t. A francia Aerospatiale és a német DASA alkotta Euromissile csoport éppen most versenyez egy Boeing vezette amerikai konzorciummal egy 500 millió dolláros szerződésért: a lengyel Huzar helikoptereket kellene páncélelhárító rakétákkal fölszerelni. A legnagyobb üzletekre azonban a lengyel, a magyar és a cseh légierő korszerűsítésében kínálkozik lehetőség. Magyarországon a szakértők esélyt adnak a svéd Gripennek, de sokan mégis inkább úgy vélik, hogy az amerikaiak aratják le ezeket a nagy szerződéseket ezekben az országokban. A Dassault francia repülőgépgyár nem említi a közép-európai országokat a Mirage 2000-5-ös legbiztatóbb piacai között. Az amerikaiak nagy nyomást gyakorolnak ezekre az országokra, különböző gazdasági és politikai támogatásokat és helyi részvételt villantanak fel — mondta az AFP-nek egy meg nem nevezett francia fegyverexportőr. A Bell amerikai helikoptergyártó, csak hogy eladhassa harci helikoptereit Romániának, májusban nem habozott 70 százalékot szerezni a brassói IAR vállalatból, szétrobbantva ezzel a román cég és a francia Aerospatiale társulását is, amely Puma helikopterek romániai gyártására alakult korábban — írta az AFP. “Ezek az országok egyelőre kevéssé fontosak a piac nagyságát tekintve, de mindent meg kell tenni akár egy kis megrendelésért is” — mondta az amerikai légiipari cégek szakmai szövetségének külügyi felelőse, Joel Johnson. — Ez stratégiailag fontos, mert öt-tíz éven belül nagyobb lesz ez a piac, amikor a régi szovjet hadianyag végképp elavul, és az érintett országoknak a pénze is több lesz — tette hozzá. Most a legtöbb európai gyártó úgy véli, hogy a NATO-tagjelöltek beszerzési költségvetését kimeríti a légierő-korszerűsítés. A brit cégek közül a British Aerospace talán szerephez jut a svéd Gripen forgalmazásában, de rajta kívül a brit cégek sem tekintik kecsegtetőnek ezeket a piacokat — írta az AFP. Madrid után Április 4-e minden valószínűség szerint ismét jeles nap lesz a magyar történelemben: 1999-ben, hajszálpontosan ötven évvel a szövetség megalakítása után, várhatóan ezen a napon írják alá azt a dokumentumot, amellyel közép-európai országok csatlakoznak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez. A teljes jogú tagságot a jelenlegi állás szerint Csehország és Lengyelország mellett Magyarország kapja meg, ha a Madridban várható meghívásuk után csatlakozási folyamatuk el nem akad a kétoldalú tárgyalások és a tagság — valamennyi országban kötelező — parlamenti megerősítésének késlekedése folytán. A meghívás ünnepélyes pillanatait már a jövő hét második felétől kemény munka követi: a szövetség és a meghívottak képviselői kétoldalú tárgyalásokon rögzítik azokat a feladatokat, amelyeket végre kell hajtani ahhoz, hogy az újonnan belépők a taggá válás pillanatára megfelelő fejlettséggel rendelkezzenek politikai, gazdasági, műszaki és katonai téren. A tárgyalások feltehetően a haderőfejlesztésre összpontosítanak: a két fél feltehetően tételes listát állít fel a belépésig megteendő lépésekről. Egyik oldalról sem számolnak elhúzódó tárgyalási szakasszal. A belépésig hátralévő idő nagy része arra kell, hogy a NATO tagországainak törvényhozásai egyetértésüket fejezzék ki az új tagokkal decemberben megkötni tervezett csatlakozási megállapodással, azaz ratifikálják azt. Nem lesz teljesen zökkenőmentes a meghívástól a tagságig vezető út. Jóllehet a közvélemény mindhárom országban a tagság támogatása felé hajlik, meg kell vívni a törvényhozással, illetve a lakossággal a harcot a kellő arányú többség megnyeréséhez. Magyarországon minden bizonnyal népszavazás dönt majd. Eredménye mindenesetre kihatással lehet a régi tagok magatartására is, legalábbis tartja magát a feltételezés, hogy a ratifikálással több tagállam megvárja a népszavazás végét. (MTI)