Világgazdaság, 1997. augusztus (29. évfolyam, 148/7158-167/7177. szám)

1997-08-01 / 148. (7158.) szám

XXIX. évfolyam, 148. (7158.) szám • 1997. augusztus 1., péntek MELLÉKLETÜNK: NYUGDÍJPÉNZTÁRAK MÉRLEGBESZÁMOLÓI 1 98,00 Ft • 1 m VILÁGGAZDASAG ■■HHIBBHIHUI9XHHlXXnBXMIEEnnHHnUKS9ilMIlMlKjDKI 2 BOSZNIA-HERCEGOVINA MUNKANÉLKÜLISÉG Mgj MAGYAR DOHÁNYIPAR­IFAVISSZATÉRITÉS WPJ KISKERESKEDELEM PfJ VÁLLALATI TOPLISTA LEHETŐSÉGEK B PÁLYAKEZDŐK EZB NINCS PÉNZ I K] KEVÉS I P I FEJLESZT­I EZT ÉLEN AZ AMERIKAI AZ ÚJJÁÉPÍTÉSBEN A PIACON UEM A MEGELŐZÉSRE A NYERŐ CÉG A PLUS EASII CÉGEK Bírság a „Bermuda-háromszögben ”? Borhamisítók végnapjai Mintegy 400 millió forintos jövedéki bírsággal sújthatják a bor “Bermuda-háromszögeként” is emlegetett, Kecel—Kiskőrös—Soltvadkert térség borhamisítóit a május óta lefoglalt, közel 1,9 millió liter cukorcefre miatt. A visszaélések megakadályozására mától csak úgynevezett származási igazolással lehet szőlőt és bort forgalomba hozni az országban. A borágazatban jelentős feszültségeket okozhat, hogy — miközben a szüret várhatóan két hét múlva megkezdődik — az igazolások leghamarabb 30 nap múlva állhatnak rendelkezésre. ti 1111111 márad Mától szigorodnak a borfor­galmazási szabályok, mivel ha­tályba lép az a módosított föld­művelésügyi minisztériumi rendelet, amely szerint szőlőt és bort származási igazolás nél­kül nem lehet értékesíteni az országban. Zimonyi András, az agrártárca főtanácsosa lapunk­nak elmondta, hogy a változta­tás egyértelműen a hamisítá­sok kiszűrését szolgálja. A bi­zonylattal a jövőben igazolni kell, mely területről származik a szőlő, illetve a bor milyen szőlőből készül. A borminősítéssel és a mi­nőség ellenőrzésével megbí­zott Országos Borminősítő In­tézet (OBI) az új szabályozást úgy értelmezi, hogy a rendel­kezést először az idén leszü­retelt szőlőre és az ebből elő­állított (tehát nem a korábbi években készült) borokra kell alkalmaznia — értesültünk Szőke Jánostól, az OBI igaz­gatóhelyettesétől. Ha a piaci szereplők a későbbiekben nem tudják felmutatni igazolásai­kat, az intézet nem állítja ki számukra az úgynevezett mi­nősítési okiratot. Ennek hiá­nyában pedig az ellenőrzések­kor szabálysértési, illetve­­ a parlament előtt lévő bortör­vény alapján — minőségvé­delmi bírságot szabhat ki. A még nem véglegesített, új szabálysértési kódex szerint a szabálysértési bírság 30 ezer­ről 200 ezer forintra, a bortör­vényben rögzített minőségvé­delmi bírság egymillió forintra emelkedhet — mondta Szőke. (Folytatás az 5. oldalon) VILÁGGAZDASÁG JELENT NEMZETKÖZI ALBÁNIA-KONFERENCIA. A nemzetközi közösség elkötelezte magát az ország támogatása mellett, de a konkrét segítségnyújtás megkezdéséhez elengedhetetlen fel­tétel a közrend és biztonság helyreállítása - hangsúlyozták tegnap Rómában azon a nemzetközi konferencián, amelyen 23 ország és 15 nemzetközi szervezet, pénzintézet képviselői vitatták meg, hogy milyen formában lehet segítséget nyújtani Albániának. Tirana rendőrfőkapitánya eközben kijelentette, hogy a hatóságok készen állnak a lakosságnál illegálisan lévő fegyverek begyűjtésére. FELOSZLIK A PALESZTIN KORMÁNY? A palesztin tör­v FUNAR A KONZULÁTUS ELLEN. Gheorghe Funar, Kolozs­vár polgármestere tegnap újabb nyílt levelet intézett a román külügyminiszterhez, Adrian Severinhez, amelyben követeli a kolozsvári magyar főkonzulátus azonnali bezárását, illetve azt, hogy nyilvánítsák nemkívánatos személynek a konzulátus magyar alkalmazottjait, élükön a főkonzullal. Funar arra hi­vatkozik, hogy “a diplomáciai konvenciókat megszegve, ro­mániai magánházra tűzték ki a magyar állami zászlót, amely­nek címere Erdély felségjogát is szimbolizálja”. MASZHADOV HAJLANDÓ MOSZKVÁBA MENNI. Aszlan Maszhadov csecsen elnök kész bármikor Moszkvába utazni, hogy eleget tegyen Borisz Jelcin orosz államfő meghívásának, s megvitassa vele az orosz föderáció és a kaukázusi köztársa­ság között eddig kötött megállapodások teljesítését. Maszha­dov jelezte, hogy változatlanul átfogó megállapodásra akar jutni Moszkvával, annak ellenére, hogy Jelcin szerdai nyilat­kozatában elutasította egy ilyen “alapszerződés” megkötését. ÚJ BOLGÁR CÍMER: Hétesztendei politikai kötélhúzás után a bolgár parlament tegnap új címert hagyott jóvá, sisakjában koronával váltva föl a kommunista vörös csillagot, amely korábban díszelgett a pajzsbeli oroszlán feje fölött. Fényhozó tanács tegnap felkérte Jasszer Ara­­fatot, a Palesztin Hatóság elnökét, hogy osz­lassa fel 18 tagú kormányát és szeptemberig alakítson új kabinetet, mivel az elmúlt hetek­ben néhány minisztere ellen korrupció gyanú­ja merült fel. A parlament tagjai azt követően­­ , , határoztak a kormány feloszlatására tett javas­latukról, hogy kilenctagú bizottságuk szerint mind a tizennyolc minisztériumban széles körű visszaélésekre bukkantak. Jövőre 35 százalék lehet a kiemelt osztalék terhelése Ingatlaneladás: kevesebb adó Jövőre — az idei 27 százalékkal szemben — 35 százalékkal adóztatná a Pénzügyminisztéri­um az osztalék munkajövedelemnek minősülő részét — tudtuk meg Akar László államtitkár­tól. A még nem végleges elképzelések szerint a legalább 15 éve megszerzett ingatlan átruházásából származó jövedelem adómentes lesz. Az Alkotmánybíróság ha­tálytalanította a munkajövede­lemnek minősített osztalék tb­­járulékoltatását. Ilyen jövede­lemnek számít az idén az osz­taléknak az a része, amely meg­haladja a betétesre jutó saját tőke 46 százalékát (azaz az év elején érvényes alapkamat két­szeresével számított hányadát). Ennek az osztalékrésznek a sze­mélyi jövedelemadója (szja) 27 százalék, szemben a 20 száza­lékos általános mértékkel. A PM legújabb javaslata sze­rint a jövő évi kiemelt oszta­lékadókulcs 35 százalékra emelkedik, ugyanakkor a mun­kajövedelem-határ a jegyban­ki alapkamat háromszorosára változik — mondta el kérdé­sünkre Akar László. Hozzátet­te: e módosítás messze nem egyenlíti ki a taláros testület ítélete miatt kieső közbevételt, de az osztalék nagyobb mérté­kű adóztatását már nem tarta­nák kívánatosnak. Az szja-törvény módosításá­nak tervezete még nem végle­ges, tárcakörözés alatt áll — tudtuk meg Akar Lászlótól. Egy, a szerkesztőségünk birto­kába került július 25-i változat még 50 százalékban állapította meg a jövő évi kiemelt oszta­lékkulcsot; ez esetben a mun­kajövedelemnek minősített osztalék terhelése 59 százalék lett volna, szemben a bérek 67,5 százalékos közterhével, a leg­magasabb szja-kulccsal szá­molva). Az ingatlanok átruházásából származó jövedelem adója mó­dosulna. A megszerzés utáni hatodik évtől fokozatosan csökkenne a megadóztatott jö­vedelemrész, a csökkentés 10 százalékról indulna és a 15. évben elérné a 100 százalékot. (Folytatás a 3. oldalon) A Transparency International korrupciós listája Javult Magyarország megítélése Magyarország a 28. azon az idei korrupciós világranglistán, amelyet a Transparency International (TI), a korrupció visszaszorítására létrehozott nemzetközi szervezet tett közzé. Magyarország tavaly óta javított korrupciós indexén, miközben a kelet-európai térség más országainak indexe kisebb-nagyobb mértékben romlott. mmmxnxmmnsm A korrupciós index arról tu­dósít, hogy az üzletemberek, a politikai elemzők, valamint az általános közvélemény mennyire érzékeli a korrupciót az egyes országokban — mondta Peter Eigen, a TI elnö­ke. A szervezet számításai sze­rint az idei listavezető, tehát a listán szereplő 52 ország közül a legkevésbé korrupt ország Dánia, az utolsó helyen — bár a tavalyi indexhez képest so­kat javulva — továbbra is Ni­géria áll. A keleti blokk országai kö­zül Csehország a legkevésbé korrupt, bár indexe tavalyhoz képest romlott, csakúgy, mint Lengyelországé és Oroszor­szágé. Csehországot szorosan követi Magyarország, amely egy éven belül 0,32 pontot javított korrupciós indexén. Johann Graf Lambsdorff, a ku­tatás vezetője a Világgazda­ságnak nyilatkozva elmond­ta: mindenképpen figyelemre méltó, hogy Magyarország megelőzi a kelet-európai or­szágok között tavaly legjobb helyezést elérő Lengyelorszá­got. (Folytatás a 2. oldalon) Nyírfa-ügy — nyilatkozik Kocsis Kálmán exhírszerzőfőnök „Csak vesztesek lesznek” Elődjéhez hasonlóan a mostani titkosszolgálati minisztert is tájékoztatta az Információs Hivatal a politika és a szervezett bűnözés kapcsolatáról, mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Kocsis Kálmán, aki 1990 és 1996 között volt a hírszerzés főigazgatója. Szerinte a Nyírfa-történet árulásról szól, egyesek a nemzet biztonsága fölé helyezték érdekeiket. Kocsis augusztusban foglalja el nagyköveti állomáshelyét Szarajevóban. KOVÁCH ATTILA — A parlament nemzetbiz­tonsági bizottsága a Nyírfa­ügyet vizsgálva mintegy 1700 oldalnyi jelentéstömeget olva­sott el, és rámutattak arra, hogy léteznek a Nyírfa-dosz­­sziéval kapcsolatos egyéb dossziék is. Mit tartalmaznak és miért nem láthatták ezeket a parlamenti képviselők? — A Nyírfából elkülönített konkrét hírszerző dossziék olyan ügyek, amelyek egy-egy körülhatárolt problémáról vagy célszemélyről szóltak. A dossziék a hírszerzés kiemelt eredményeit tartalmazzák. Ha a Nyírfa akció folytatódik, ak­kor számos ilyen dosszié ke­letkezhetett volna. A bizottság­nak mindenképpen látnia kel­lett volna ezeket az anyagokat is ahhoz, hogy a Nyírfa-ügyet teljességében értékelhesse. (Folytatás a 6. oldalon) Fedezet lehet a László-villa is Készül a perre az ÁPV Rt. Az ÁPV Rt. megkapta az idézést a szeptember 10-i tárgyalásra az Arhangelszk Kft. által indított kétmilliárdos privatizációs perben — tudtuk meg Deák Péter Ferenc vezető jogtaná­csostól. A vagyonkezelő jogásza azt is elmondta, hogy a Co-Nexus ellen benyújtott kártérítési ügyükben öt és fél milliárdot kérnek, ám párhuzamosan fellépnek a hamarosan meginduló felszámolási eljárásban is. Hírek szerint a tartozás fedezeteként számításba veszik a többi között László Andrásnak, az rt. egykori elnök-vezérigazgatójának leányfalui villáját. Az Arhangelszk Geológia Hungary Kft. és oroszországi anyavállalata által nemrégiben kezdeményezett privatizációs pert, melyről lapunk adott el­sőként tájékoztatást (Világgaz­daság, 1997. július 30., 1—3. oldal), szeptember 10-én tár­gyalja a Fővárosi Bíróság. Az ÁPV Rt. megkapta az idézést, s készül a tárgyalásra — nyi­latkozta lapunknak Deák Péter Ferenc, az ÁPV Rt. vezető jog­tanácsosa. A nem mindennapi ügyben 10 millió 600 ezer dol­lárnak megfelelő 1 milliárd 960 millió forintot követelnek a vagyonkezelőtől. Mint megtudtuk, az Arhan­gelszk Kft. és oroszországi anyavállalata, a Geoldobicsa Rt. úgynevezett biztatási kár címén követeli az ÁPV Rt.-től az 1 milliárd 960 millió forintot. (Folytatás a 3. oldalon) BUX-csúcs, rekordnyereségek A tőzsdei társaságok közül három meghatározó is tegnap tette közzé féléves gyorsje­lentését. Közülük mind a TVK, mind a Richter igen di­namikusan, mintegy 50 szá­zalékkal növelte eredményét az egy évvel korábbihoz ké­pest, míg a harmadik Borsod­­Chem szerényebb, 8 százalé­kos javulásról adott számot. A tőzsdén továbbra is opti­mista a hangulat: a tőzsde hi­vatalos indexe, a BUX újabb történeti csúcsot döntve meg­közelítette a 8 ezer pontos ér­téket. A tőzsdei társaságok többsége egyébként a követ­kező két hétben teszi közzé féléves jelentését. (Cikkeink a 17. oldalon) EIB: több hitel Magyarországnak Hazánk uniós csatlakozását megkönnyítő hitelkonstruk­ciót dolgoz ki rövidesen az Európai Beruházási Bank (EIB), így a jelenlegi három­ötszörösére nőhet a bank Ma­gyarországra kihelyezett hi­telállománya. Ez akár száz­­milliárd forintos forrást is je­lenthet — hangzott el azon a tájékoztatón, amelyen beje­lentették: az állam helyett az ABN Amro Bank vezette kon­­zorcium garantálja 168 millió ECU-vel a Magyar Távközlé­si (Matáv) Rt. EIB-hitelének visszafizetését. (Cikkünk a 13. oldalon) Tb-delegálás: nincs megegyezés A munkáltatóknak a tegnapi egyeztetésen sem sikerült meg­­állapodniuk arról, milyen arányban delegáljanak képvi­selőket a társadalombiztosítási önkormányzatokba. A munka­adói szövetség a gyáriparos szövetség alkotta koalíció en­gedett eredeti követeléséből, de a kompromisszumot a VOSZ nem fogadta el. (Cikkünk a 3. oldalon)

Next