Világgazdaság, 1997. szeptember (29. évfolyam, 168/7178-189/7199. szám)

1997-09-01 / 168. (7178.) szám

LENGYELORSZÁG SZIGORÚBB BANKTÖRVÉNY Külkereskedelmi Főiskola Könyvtára Budapest ÜZLETI NAPILAP ♦ MEGJELENIK OTSZ KÖZALKALMAZOTTAK PATTHELYZET A BÉRTÁRGYALÁSOKON BORHAMISÍTÁS MÁR MARHATRÁGYÁT IS FELHASZNÁLNAK ÚTLEVÉLÜET NEM TUDNI, HONNAN LOPTÁK MULTIK______________ A PHILIPS MEGEGYEZETT A GRUNDIGGAL TŐZSDÉK A RÉGIÓBAN TOVÁBBI ÁREMELKEDÉSRE VÁRVA Évről évre megduplázódik a befektetési jegyekben tartott vagyon Az alapok bővülése élénkíti a tőzsdét A hazai pénzügyi szféra egyik legdinamikusabban növekvő területe a befektetési alapok piaca. Míg a lakossági megtakarítások csak mérsékelten nőnek, a befektetési alapokban tartott pénz évről évre megduplázódik, bár az állomány még így is elmarad a fejlett országok adataitól. A tendencia vesztesei a saját alapkezelővel nem rendelkező bankok lehetnek. Egyre több alap tartja pénzét részvényekben, ami azt jelenti, hogy a várható további növekedés újabb lökést adhat a Budapesti Értéktőzsdének. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az elmúlt években radikáli­san megváltozott a befektetők pénzügyi kultúrája. Egyre töb­ben fordulnak el a bankbeté­tektől, s választják az általában kedvezőbb hozamot biztosító és adóhitellel is “támogatott” befektetési jegyeket. Jelenleg a lakossági megtakarításoknak 8 százalékát, az éves GDP-nek pedig 3 százalékát teszi ki a befektetési alapokban tartott vagyon. Az alapok által kezelt pénz az elmúlt években rendre meg­duplázódott, és a szakemberek további növekedésre számíta­nak. Forgó Ferenc — a hazai alappiac 45 százalékát uraló Budapest Alapkezelő ügyve­zetője — a Világgazdaság kér­désére elmondta, hogy tízéves távlatban az alapokban kezelt vagyon elérheti a GDP 30 szá­zalékát, ami változatlan árak­kal számolva is tízszeres növe­kedést jelent. Egy ilyen mértékű bővülés újabb lökést adhat a Budapesti Értéktőzsdének. Az alapok kez­detben állampapírokban tartot­ták pénzüket, de az elmúlt egy évben egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a részvényekbe is fektető alapok. Jelenleg a ke­zelt vagyon kevesebb mint ti­zede lehet részvényekben, 10- 15 milliárd forintról lehet szó. A dinamikus növekedés nem tűnik irreálisnak annak tükré­ben, hogy az alapok ma még sokkal kisebb szerepet játsza­nak a tőkepiacon, mint a fejlett országokban. Még a hasonló fejlettségűnek számító Portu­gáliában és Görögországban is 1500 dollár felett van az ala­pokban kezelt egy lakosra jutó vagyon, a hazai 100 dollárral szemben. (Európában egyéb­ként Finnországban számíta­nak “elmaradott” befektetési formának, ott a GDP-nek mind­össze 2 százalékát teszik ki, de az egy főre jutó befektetési alapban levő megtakarítás még itt is 494 dollár.) Az alapok dinamikus növe­kedésére egyrészt azért számí­tanak a szakemberek, mert az elmúlt években bebizonyoso­dott, hogy az alapok még ak­kor is reálhozamot tudnak fel­mutatni, ha tőkéjüket teljes egé­szében csak állampapírokban tartják, másrészt kedvező piaci helyzet esetén az átlagbefekte­tőhöz képest jóval kisebb költ­ségek mellett tudnak diverzifi­kált portfoliót összeállítani. Fi­gyelemre méltó, hogy a rész­vényalapok az árfolyamok drasztikus esésére sem annyira érzékenyek. (Folytatás a 12. oldalon) A befektetési alapokban tartott vagyon A lssza­i VILÁGGAZDASÁG JELENTI JOSPIN EU-REFORMOT SÜRGET. Fontos partnereivel, így Kohl német kancellárral és Blair brit miniszterelnökkel folytatott minapi tárgyalásainak legfőbb célja az volt, hogy megerősítsék az Európai Unió kormányzási képességét és előrébb lépjenek a nélkülözhetetlen intézményi reformok terén. Az EU-beli helyzet katasztrofálissá válhat, ha az új tagállamokkal történő kibővítést nem előzi meg az uniós intézményrendszer hatékonyságát növelő reform — jelen­tette ki Lionel Jospin francia kormányfő pártja, a szocialis­ták hét végi találkozóján. PLAVSICS NEM AKAR ELNÖKVÁLASZTÁST. Bi­ljana Plav­sics boszniai szerb elnök közölte, hogy a boszniai szerb állam belpolitikai válságát előre hozott parlamenti választásokkal kell megoldani. Az államfő egyben kizárta annak lehetőségét, hogy a törvényhozási választásokkal együtt elnökválasztást is rendezzenek. A NÉMET ÁLLAMFŐ MOSZKVÁBAN, Moszkvába érkezett ötnapos hivatalos látogatásra Roman Herzog német államfő. A magas rangú vendéget Viktor Csernomirgyin kormányfő és Jevgenyij Primakov külügyminiszter fogadta. Herzog szemé­lyében az országegyesítést követően először jár német államfő az orosz fővárosban. Legutóbb 1987-ben látogatott Moszkvá­ba Richard von Weizsäcker, az NSZK elnöke. LENGYEL VÁLASZTÁSI KAMPÁNY. Lengyelországban a hét végén teljes erővel beindult a választási kampány, amelyet mindeddig erősen mérsékeltek a júliusi árvízkatasztrófa miatt szükségessé vált különleges intézkedések. A parlamenti vá­lasztásokat három hét múlva tartják meg. KENYAI MENEKÜLTEK. Sok­ezren menekültek el a kenyai Mombasa egyik külvárosából a várható rendőrségi razziák elől. Az egykor hatvanezres városrészben már csak körülbelül tízezren maradtak. A körzetben jól szervezett bandák soroza­tos támadásokat hajtanak végre a helyi lakosok ellen, s eddig 47 embert öltek meg. Az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma Magyarországon (1997. január-július) Változás előző év azonos időszakához képest: I­s csökkent CZH 0-25 %-kal növekedett HH 26-50 %-kal növekedett 50 %-nál nagyobb mértékben növekedett 1997. jan-júl. 1996. jan-júl. 1995. jan-júl. Forrás: MTI/KSH/BM Adatfeldolgozó Hivatala Megdöbbenéssel fogadták Diana hercegnő halálhírét Kereszttűzben a sajtóetika Világszerte megdöbbenéssel fogadták Diana walesi hercegnő halálának hírét, aki barátjával együtt vasárnap hajnalban Párizsban autóbaleset áldozata lett. A tragédia kapcsán ismét fellángoltak a viták a magánélet intim pillanatait kifürkésző fotóriporterek tevékenységéről. ■WIIIMIIMMm — Vasárnap hajnalban, rövid­del éjfél után csapódott a pári­zsi Pont De l’Alma híd alatt futó alagút falának az a Merce­des, amelyben Diana herceg­nőn kívül barátja, a dúsgazdag egyiptomi Dodi Fayed, vala­mint a sofőr és egy testőr uta­zott. A balesetben szerepet játszhatott, hogy a híres párt fotóriporterek serege vette ül­dözőbe motorkerékpárokon. A körülményekre jellemző, hogy egy közülük még közvetlenül a baleset után is megpróbált felvéteseket készíteni az áldo­zatokról, a járókelők azonban alaposan helybenhagyták. A világ vezető politikusai — Clinton amerikai elnöktől Jel­cin orosz államfőig — meg­döbbenésüknek és részvétük­nek adtak hangot az eset kap­csán, és méltatták Diana em­berbaráti tevékenységét. Töb­ben közülük elítélték a fotóri­porterek magatartását, és a probléma szabályozását tartot­ták szükségesnek. (Folytatás a 2. oldalon) AP-fotó Bokros: Elavult struktúrákba szórjuk a pénzt Túl nagy az elbizakodottság Csak gyors gazdasági növekedéssel érhetjük utol Európát, nem elég az évi 3-3,5 százalék. Ehhez több megtakarításra és beruházásra volna szükség. Tehát egyensúlyba kell hozni a büdzsét, mi több, radikálisan tovább kell csökkenteni az állami újraelosztás mértékét — fejtegeti a Világgazdaságnak adott interjújában Bokros Lajos volt pénzügyminiszter. — Úgy tűnik, túl vagyunk a nehezén, a gazdasági stabili­záció megteremtette a fenn­tartható növekedés alapjait. Mely pontokon lát ön mégis gondokat? — Amit elértünk, valóban nem kevés. De úgy érzem, el­uralkodott egyfajta elbizako­dottság, és sokan nem látják azokat a veszélyeket, amelyek még a stabilizáció eredménye­it is fenyegetik. Először is az idén nagyon elszaladtak a reál­bérek. Ha fennmarad az első fél év reálbér-növekedési ten­denciája, elvesznek azok az eredmények, amelyeket 1995—96-ban, a nemzetközi versenyképesség megerősíté­sében elértünk. A másik veszélyforrás az, hogy még mindig nem kez­dődtek meg azok a strukturá­lis reformok, amelyek meg­alapoznák az államháztartá­son belüli takarékoskodást. Mint 1996 februárjában, le­mondásom idején előre jelez­tem, a tervezettet négyszere­sen meghaladta tavaly a tb hiánya. Az idén is pótköltség­vetés készül. Évről évre újra jelentkezik az al­ultervezett de­ficit problémája, és mindig rosszul oldódik meg. (Folytatás a 4. oldalon) Majtényi szerint csak a bűncselekmény képeit szabad rögzíteni Térfigyelés a Belvárosban Napokon belül megkezdődik Budapest belvárosában a Váci utcát, valamint az Erzsébet híd alatti parkoló környékét huszonnégy órán át figyelő rendőrségi kamerarendszer kiépítése — nyilatkozta a Világgazdaságnak Berta Attila főkapitány. Az adatvédelmi biztos szerint erről a polgárokat előzetesen és pontosan tájékoztatni kell. A közeli napokban a főváros V. kerületében megkezdődik az állandó rendőrségi térfigye­lő rendszerek kialakítása — nyilatkozta lapunknak Berta Attila dandártábornok. Efféle kamerákat először a Pólus Cen­ter — autólopási szempontból rendkívül fertőzött — parko­lójában szereltek föl, és ott be­váltotta a hozzá fűzött remé­nyeket, jelentősen csökkent a lopások és gépkocsifeltörések száma. A tervek szerint a rendszer huszonnégy órán át figyeli majd a Váci utcát, valamint az Erzsébet híd pesti hídfője alatti parkolót. 1998-ban tervezik még a Moszkva tér állandó fi­gyelésének kiépítését is. (Folytatás a 6. oldalon) A Volvo is az Ikarus kérői között A Volvo és Széles Gábor bi­zonyosan, a Hyundai talán, a Man viszont biztosan nem ké­szül arra, hogy beadja pályáza­tát az Ikarus 64 százaléknyi részvényének megvásárlására — tudtuk meg az érintett cé­gektől. A jelentkezést legkésőbb október végéig kell eljuttatni az ÁPV Rt .-hez, de abban vál­lalni kell, hogy kifizetik a vál­lalat 8,5 milliárd forintos tar­tozását, és legalább kétmilli­árd forinttal megemelik az alaptőkét. (Részletek a 7. ol­dalon ) Sok termelőnek nem jut az ötvenmilliárdból Az agrártermelők mától nyújthatják be pályázataikat a bankokhoz a kormány által meghirdetett 50 milliárd forin­tos tőkepótló hitelre. Már most biztosra vehető, hogy a keret nem fedezi majd az igényeket. Szakértők úgy vélekednek, hogy az államilag támogatott tőkepótlás nem éri el a célját, nem a kistermelőkhöz és az elmaradott térségekben gazdál­kodó szövetkezetekhez jut majd el. (Cikkünk az 5. ol­dalon) Takarás 11 millióért Hatályba lépett a reklámtörvény A Magyarországon látható 22 970 óriásplakát közel egy­ötödét kellett az elmúlt napok­ban letakarni , az ok: ma ha­tályba lépett a gazdasági rek­lámtörvény. A Világgazdaság értesülései szerint a reklámcé­gek 11 millió forintot csak arra költöttek, hogy vasárnap éjfé­lig a közoktatási és egészség­­ügyi intézmények 200 méteres körzetéből elvigyék vagy leta­karják a 2000, dohányárut rek­lámozó plakátot. (Részletek a 6. oldalon)

Next