Világgazdaság, 1997. november (29. évfolyam, 211/7221-230/7240. szám)

1997-11-03 / 211. (7221.) szám

w ,v^, 011,70011 " 1007 h­g h't," / MAI SZÁMUNKBAN: HETI HATÁRIDŐS PIACI ÖSSZEFOGLALÓ (10. OLDAL) / 98 00 Ft XXIX. évfolyam, 211. (7221.) szám • 1997. november 3., hétfő | r yo,uuri­m VILAGGAZDAS­AG 2 EBRD-JELENTÉS______ADÓRENDSZER__________________ ÉPÍTÉSI PIAC________ NYUGDÍJREFORM NOKIAI-REKORD_________ GRABOPLAST RT. A NÖVEKEDÉS TESTRE SZABOTT ^­­ CIKLIKUS MOZGÁS ÉV TÖBB VAGYONKEZELŐT FELFUTÓBAN A PÉCSI LEZÁRULT NEM AUTOMATIKUS KEDVEZMÉNYEK HM AZ ENGEDÉLYEKNÉL AJÁNLANAK EGYSÉG ■■■ AZ ALAPTŐKE-EMELÉS 2 Mamutsegély Indonéziának - Támadások a globalizáció ellen Hazánk 2002-ig teljesen liberalizálja a tőkemozgásokat A Nemzetközi Valutaalap monstre, 30 milliárd dollárt megközelítő segélycsomagot kínált fel a hét végén Indonéziának. A korábban 17 milliárddal megtámogatott Thaiföld, a súlyos valutaválságot átélő Malajzia, a világméretű tőzsdepánikot kiváltó hongkongi, hét eleji gyászos összeomlás jelzi a Délkelet-Ázsiában kialakult súlyos gondokat. Malajzia mától ad otthont 15 feltörekvő ország csúcsértekezletének, amelyen egyesek minden bizonnyal kemény sza­vakkal szólnak majd a globalizáció súlyos következményeiről. Ezzel szemben a Magyaror­szágon tárgy­aló Mario Monti EU-biztos leszögezte, nem a szabad tőkeáramlás, hanem a rossz gazdaságpolitika okoz a mostanihoz hasonló összeomlásokat. MUNKATÁRSAINKTÓL Magyarország az európai uniós tagság idejére, 2002-ig teljesen liberalizálja a tőkemoz­gásokat — mondta Medgyessy Péter pénzügyminiszter a Mario Montival közösen tartott sajtótájékoztatón. Korábban ismertté vált, hogy Magyarországon 1998-tól gya­korlatilag már csak a rövid le­járatú műveletek köre nem lesz szabad, így például a látra szó­ló betétekkel, a rövid lekötésű számlákkal, az egy évnél rövi­­debb lejáratú kincstárjegyek­kel, az egyhetes befektetési köt­vényekkel kapcsolatos tranzak­ciók vagy a természetes szemé­lyek külföldi bankbetét nyi­tásának lehetősége. Monti is a liberalizációra biz­tatta Magyarországot, mond­ván, hogy a stabilizációs törek­vések és szerkezeti reformok olyan gazdasági légkört terem­tenek, amelyben kevéssé koc­kázatos a nyitás. “Érdekes volt tapasztalni, hogy a nemzetkö­zi tőkepiacokon kialakult zűr­zavaros állapotok ellenére a fo­rint jól tartotta magát, és a ka­matok sem változtak.” Ami Délkelet-Ázsiát illeti, pénteken folytatódott a térség összes valutájának gyengülése. A legrosszabbul a thai bahi zár­ta a napot, mely a július elején bevezetett lebegtetés óta már 37 százalékot süllyedt. A tőzsdét is csak az mentette meg, hogy a jegybank javuló adatokat tett közzé a devizatartalékok és a fizetési mérleg alakulásáról, s így az árfolyamok még emel­kedtek is. Nagy mértékben esett az indonéz rúpia, a dél-koreai von, a Fülöp-szigeteki peso és a maláj ringgitis. Folynak az erőfeszítések a súlyos helyzetbe került államok megsegítésére. Az indonéz gaz­daság 23 milliárd dolláros se­gélycsomagban részesül —je­lentette be Michel Camdessus, az IMF vezérigazgatója. To­kióban egy önálló ázsiai valu­taalap létrehozását is sürgették. Egyes becslések szerint az In­donéziának nyújtott segítség teljes nagysága akár a 30 mil­liárd dollárt is elérheti. A feltörekvő országok 15-ös csoportjának csúcsértekezlete ma kezdődik Malajziában. Ko­rábban a gazdasági és kereske­delmi miniszterek felszólították a Világkereskedelmi Szerveze­tet (WTO), hogy tanulmányoz­za a valutaingadozások keres­kedelemre gyakorolt hatását. A miniszterek ugyanakkor nem tették magukévá a maláj kormányfő sürgetését, aki a de­vizakereskedelmi szabályok módosítása mellett szállt síkra. A Reuter emlékeztet rá, hogy Malaj­zia többször a devizaspe­­kulációt, név szerint Soros Györgyöt tette felelőssé a valu­ták leértékelődéséért. (Folytatás a 2. oldalon) Kelet-ázsiai valuták értékvesztése 1997-ben indonéz rúpia­i thai baht B&Jl-'Á'.S' i- - :i* maláj ringgit j ] j , iiii peso, Fülöp-sz. i i i i | | dél-koreai von , j j | \ HH|| tajvani dollár ' j J j ' j 1 ' | ' | I szingap. dollár i i | -40% -30% -20% -10% 0% Forrás: The Economist A ›s==?¡ VILÁGGAZDASÁG JELENTI BALKÁNI CSÚCSÉRTEKEZLET. Albánia, Bulgária, Görögor­szág, Jugoszlávia, Macedónia, Románia és Törökország veze­tői részvételével mától háromnapos csúcstalálkozót tartanak a balkáni országok Kréta szigetén. A találkozót az ismét kiújuló görög—török viszálykodás árnyékolja be. A megbeszélések középpontjában a gazdasági együttműködés és a térségbeli albán kisebbségek helyzete szerepel. AMERIKAI KATONAI AKCIÓ IRAK ELLEN? Az amerikai kormányzat értékelése szerint Bagdad semmiféle tiszteletet nem tanúsít a Biztonsági Tanács iránt. A washingtoni értékelést azután tették közzé, hogy az iraki hatóságok hazaküldtek há­rom, szemleútra érkező amerikai ENSZ-ellenőrt. A kongresszus vezetői egyidejűleg — pártállástól függetlenül — jelezték, hogy készek támogatni katonai eszközök alkalmazását Irak ellen. OROSZ—JAPÁN BÉKESZERZŐDÉS 2000-RE. Oroszország és Japán az ezredfordulóig megköti a békeszerződést —jelen­tette be Jelcin orosz elnök és Hasimoto japán kormányfő krasznojarszki találkozójuk zárónapján. A két ország között a második világháborút követően nem született békeszerződés, mert Japán visszakövetelte a szovjet hadsereg által elfoglalt négy “északi” szigetet, a Kuril-szigetek déli részét. HAIDER HAL­ASZTANÁ AZ EURO ÁTVÉTELÉT. Jörg Haider, az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke szerint nem a tervezett menetrendnek megfelelően, 1999. január elsején, hanem legalább öt évvel később kellene Ausztriában bevezetni az EU egységes valutáját, az eurót. Haider azt is hangsúlyozta: 1999-ben, ha reményei szerint ő lesz a kancellár, népszavazást írat ki az euro későbbi bevezetése érdekében. Közvetlen befektetések a világban, célországok szerinti megoszlásban (1996) usa­k Kína 42,3 Nagy-Britannia 30,1 Franciaország 20,8_________.ISSHSgifr Belgium Luxemburg 13,9 Brazília 9,5 Szingapúr HH|^| 9,4 *“ Indonézia 8,0 f~­ Mexikó MM 7,5 ~ Kanada 6,7 ^ Spanyolország 6,4 11 ] 11 " ^ Hollandia 6,3 ///III ^ Ausztrália 6,0 JJJjJ­J Svédország 5,5 OOOCCC/_______________________ Malajzia — 5,3 ,, , , ____* Lengyelország ~|MB 5,2 ~~ / OKBUBfUudZQSj Milliárd USD— Németország 3,9____________________ Ausztria 3,8 ________________ Olaszország 3,7_________________________Forrás: GLÓBUS A költségvetést háttérbe szorította a népszavazási vita Csúcskísérlet a parlamentben Törvényhozási rekordra készül az Országgyűlés: a költségvetési és a héten a Ház elé kerülő jogszabályokkal együtt 1997-ben már 140 törvényről határoznak a honatyák. A koalíció po­litikusai szerint a színvonalas előkészítés a kormány érdeme. Az ellenzék viszont a törvény­­alkotás átláthatatlanságáról beszél. — 111111111 K­­TIT Már októberben teljesítette a parlament az előző évek átlagát, legalábbis ami a törvények szá­mát illeti. Az Országgyűlés száz új jogszabályt alkotott, és a költ­ségvetéshez kapcsolódó indít­ványokkal (26), illetve a mint­egy tucatnyi, a héten a Ház elé kerülő jogszabállyal együtt év végére 140-re nőhet az elfoga­dott törvények száma. Csak az őszi ülésszakra 55 törvényt készített elő a kor­mány, melyet a parlament mun­kájának megkezdése óta még tízzel egészített ki (többek kö­zött az önkormányzati törvény­­csomaggal). Célszerű lenne számot vetnie a kormánynak még november elején, mit tart fontosnak az igé­nyelt törvényalkotási menet­rendből — mondta Soltész Ist­ván, a parlament főtitkára. Soltész emlékeztetett rá, hogy Gál Zoltán házelnök le­vélben fordult a miniszterel­nökhöz azzal a kérdéssel, hogy vajon mivel számolhat év végé­ig a parlament. (Folytatás a 6. oldalon) Ügyészség vizsgálja a DAM salakbalna-pályázatát A „nyertes” nem pályázott A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség vizsgálatot indított a Diósgyőri Acélművek (DAM) Rt. által kiírt pályázat ügyében. Gyanítják, hogy a “salakbalna-pályázat” nyertese nem rendelkezik a veszélyes hulladékok kezeléséhez szükséges engedélyekkel, a tulajdonjo­got pedig olyan cég nevére jegyezték be, amely a pályázaton nem is szerepelt. A pályázat ki­írója és nyertese utóbb közös céget alapított. BARTUS LÁSZLÓ A DAM Rt. az ÁPV Rt. egyetértésével zártkörű priva­tizációs pályázatot hirdetett a “salakhalna és a hozzá kapcso­lódó tevékenységek” eladása tárgyában. A “salakhalna” mintegy 18 hektáron elterülő 1,5 millió köbméteres salak­hegy, melynek 5-6 százaléka újrahasznosítható vashulladék. A pályázat szerint a nyertes a vastartalmú hulladékot feldol­gozás után a DAM Rt.-nek kö­teles beszállítani megegyezés szerinti áron. Szakértők becs­lése szerint a felhasználható vashulladék értéke megközelíti a másfél milliárd forintot. A DAM Rt. a salakhalnát, a va­gyontárgyakat és a hozzá kap­csolódó tevékenységeket 80 millió forintért kínálta megvá­sárlásra. A vételár megállapítá­sánál figyelembe vették, hogy a salakbarnában található egyéb hulladék kezelése több száz milliós beruházást igényel. (Folytatás a 3. oldalon) Rövidesen gyártják az USA-ban Szabadalom színtévesztőknek Két magyar kutató találmányát, a színtévesztőknek szánt, színlátást korrigáló szemüveg for­galmazását kezdik meg egy hónap múlva az Egyesült Államokban — közölte lapunkkal Áb­­rahám György, a Budapesti Műszaki Egyetem docense. A vállalkozást 12 millió dollárral tá­mogatja az Első Magyar Alap. MUNKATÁRSAINKTÓL Az Első Magyar Alap 12 mil­lió dollárt fektet két magyar kutató, a kutatást vezető Ábra­hám György és Wenzel Klára, valamint az alapítás alatt lévő Coloryte Rt. munkájába. A kutatók szerint az általuk kifejlesztett szemüveggel a be­tegeknél átlagosan legalább 80 százalékos a látásjavulás. Az alap abban bízik, hogy az új szemvizsgálati módszernek és a szemüvegnek nagy piaca lesz — válaszolt kérdésünkre Var­ga György, a Róna és Társa Rt., az alap kezelőjének igazgató­ja. A színtévesztők ugyanis el­veszíthetik állásukat, mivel képtelenek a munkahelyükön használt monitorokon megje­lentetett színek pontos megkü­lönböztetésére. A szemüveglencsék bevona­tolását a piacokhoz közel meg­alakítandó Coloryte-vállalko­­zások végzik. Az USA-ban lesz ilyen egység, Európában pedig Németországban. Magyaror­szágon a Coleptic Kft. vette meg ezt a jogot. (Folytatás a 7. oldalon) Matáv: mától jegyezhető Mintegy 500 helyen jegyez­hetők mától a Matáv-részvé­­nyek. A 100 forintos névérté­kű papírok forgalomba hozatali ársávja a 730 és 845 forint kö­zötti tartomány. A befektetők halasztott fizetéssel is jegyez­hetnek (de csak ezer darab vagy ennél kevesebb részvényt), ek­kor az ársáv alsó határaként meghatározott összeg 40 száza­lékát kell befizetniük, míg a maradékot 1998. február 16. és november 30. között törleszthe­tik. (Cikkünk a 9. oldalon) Jövőre csökkenhet az iparűzési adó A parlament költségvetési bizottságának indítványa sze­rint a vállalkozók jövőre sem számolhatnák el az anyagkölt­séget, viszont a jelenlegi 1,2 százalékos iparűzési adó 1,1 százalékra csökkenne. Gaál Gyula, a bizottság alelnöke sze­rint indokolt lenne az adó nö­velése, ám az önkormányzatok finanszírozásában jelentős aránytalanságok következné­nek be, amelyek korrekciója jelenleg még nem végezhetőek (Cikkünk a 3. oldalon) Bosszú a lebukás hátterében? Városházi feltételezés szerint egy nemrégiben eltávolított munkatárs bosszújának a kö­vetkezménye az, hogy kiderült: visszaélés történhetett a Főpol­gármesteri Hivatalban. A ki­sebb mulasztásért elmarasztalt tisztviselő ugyanis állítólag fel­tette a kérdést: Ha az ő munká­ja nem volt megfelelő, miként minősíthető azok magatartása, akik—szerinte—csúszópénzt fogadnak el a fővárosi beruhá­zási munkák odaítélésekor? Az Uzsoki utcai kórház felügyelő­tanácsának elnöke elmondta: az érdeklődésből ítélve a vállalko­zók nagy erőfeszítéseket tesz­nek, hogy elnyerjék a többmil­liós, milliárdos megbízásokat. (Cikkünk a 3. oldalon)

Next