Világgazdaság, 1998. január (30. évfolyam, 1/7261-20/7280. szám)
1998-01-05 / 1. (7261.) szám
IZRAEL TÁVOZIK A KÜLÜGYMINISZTER Ü ZE T MELL E E I IN AMERIKAI TÁVKÖZLÉS TISZTÁZATLAN VISZONYOK LAKÁSTAKARÉK DECEMBERI HAJRÁ KOSZOVO A FÜGGETLENSÉG ÉVE? 10 BURGONYAPIAC VARSÓ KORLÁTOZNI SZERETNE 12 118 FT BEFEKTETÉS INDULNAK A PROCENT ALAPOK . Medgyessy: Idealizált gazdasági teljesítményre nem építek Magas kamatok - a büdzsé ráfizet Ha az infláció csökken — és ennek érdekében a jegybank is mindent megtesz —, akkor mérséklődnek a kamatok s velük az államháztartási hiány is, fejtette ki a Világgazdaságnak adott interjújában Medgyessy Péter pénzügyminiszter. Szerinte nemcsak nominálisan, hanem az inflációhoz viszonyítva is magas a kamatszint. Úgy becsüli, hogy 1998 első három hónapjában 16 százalék körüli vagy talán 15—16 százalék között lesz a drágulás éves mértéke. MUNKATÁRSAINKTÓL — A tények láttán kedvezőbbre módosították az 1997- es növekedésre és a külső egyensúlyra vonatkozó előrejelzéseiket. Miért voltak korábban olyan visszafogottak? — Volt ebben tudatosság is: nem vagyok hajlandó az elosztási rendszereket idealizált gazdasági teljesítményre ráépíteni. Nem állítom, hogy pontosan előre tudtam, milyen mértékű lesz végül is a teljesítmény, de elvem, hogy az elosztást a várható legrosszabb eshetőségre építsük fel. Ezt alkalmaztam az 1998. év tervezésekor is. Ezt diktálja az óvatosság, melyet korábban oly sokszor nem tartottak be. — Igencsak átrendeződtek az idei költségvetés prioritásai a Pénzügyminisztérium eredeti szándékaihoz képest. Önök az infrastruktúrafejlesztést és a közbiztonságot részesítették volna előnyben, aztán mégis a bér- és nyugdíjemelés került előtérbe. — Itt éveken keresztül gyűlt a gőz a fazékban, egyre nőtt a feszültség. A meginduló növekedés hírére — bár én mindig óvatosan nyilatkoztam erről — széles kört képviselő szervezetek kezdték mondani: jó-jó, a külföld elismeri a magyar gazdasági teljesítményt, de mikor fogják ezt érezni az egyszerű magyar dolgozók? Ez óriási nyomást jelentett. A prioritások csakugyan átrendeződtek, ami azonban nem jelent komoly veszélyt a makrogazdasági folyamatokra. Fájó pontnak érzem, hogy háttérbe szorult a felsőoktatás, amit pedig 1997-ben előnyben részesítettünk, s én szerettem volna ötéves kiemelt programként érvényesíteni. Mégsem tudtuk folytatni 1998- ban, mert elvitték a pénzt más, egyébként igen fontos célok, például a közbiztonság, a nyugdíjemelés. Ezért úgy gondolom, a jövőben nem egyéves, hanem középtávú, az EU-csatlakozást elősegítő prioritásokra van szükség, s ebben első helyen kell szerepelnie a felsőoktatásnak és a kutatásnak. —Nem kellene súlyt helyezni az adóterhek mérséklésére ? — Sokan úgy érvelnek, hogy az adókulcscsökkentés önmagában is az állami bevételek növekedését eredményezi. Ez a csak egyszeri hatás. Adó csökkentése célaz intézkedés évében,m hozott megugró bevételt, s a következő évben már a természetes, gazdaságban rejlő tényezők határozták meg a bevétel nagyságát. Ugyanez áll a személyi jövedelemadóra is, ahol 1997-ben csökkentettük az adókulcsokat. Híve vagyok az adómérséklésnek, de látni kell, hogy ez nem kimeríthetetlen eszköz a megfelelő állami bevételek biztosítására. Az 1998- as költségvetésben azért sem vállalkozhattunk adómérséklésre, mert a feszültségek miatt növelnünk kellett a költségvetés kiadásait. —A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint az inflációt akkor lehetne tartósan leszorítani, ha 1998 után 1—1,5 százalékponttal csökkentenék az államháztartás GDP-hez viszonyított hiányát. Teljesíthető-e ez a követelmény ? — Teljesíthető. Ha az infláció csökken — és ennek érdekében a jegybank is mindent megtesz, hiszen itt a monetáris politika szerepe legalább akkora, mint a fiskális politikáé —, akkor a kamatok s velük az állami kiadások is csökkennek, tehát mérséklődik az államháztartási hiány is. (Folytatás az 5. oldalon) Azssat VILÁGGAZDASÁG JELENTI KURD MENEKÜLTGONDOK. Romano Prodi olasz kormányfő tegnap európai szintű együttműködést sürgetett az Olaszországon át Nyugat-Európába irányuló illegális emigráció kezelésére. Egy hét leforgása alatt Törökországból két hajón több mint 200 menekült érkezett Dél-Olaszországba, akiknek többsége kurd nemzetiségű, de vannak köztük Srí Lanka-i és pakisztáni állampolgárok is. Ankara eközben cáfolta, hogy kurd menekültek ezrei indultak volna el Németország felé. A bonni kormány határozottabb fellépésre szólította fel Törökországot és Olaszországot is. MÁSODIK FORDULÓ LITVÁNIÁBAN. Litvániában tegnap tartották az elnökválasztás második fordulóját. A szavazópolgárok két jelöltre adhatták le voksukat, mindketten a liberális gazdaság hívei. A hetvenegy éves Valdas Adamkus egykor az Egyesült Államokban élt. A negyvennégy éves Arturas Paulauskast, a független Litvánia első főügyészét a baloldal támogatja. Előzetes felmérések szerint Paulauskas, aki az első fordulóban a szavazatok 45,35 százalékát kapta, némileg vezet vetélytársa előtt. RAKÉTÁK A BAGDADI ENSZ-KÉPVISELETRE. Ismeretlen támadók két rakétát lőttek ki az iraki fővárosban az ENSZ képviseletére, mely egyben a fegyverzetleszerelést ellenőrző bizottság központja is. A támadásban személyi sérülés nem történt. A bagdadi kormány elítélte az akciót. ENSZ-tisztségviselők hangoztatják, hogy a bizottság munkája a fenyegetések ellenére sem áll le. TÁLIB FENYEGETÉS IRÁNNAK: Iránt az Észak-Afganisztánban lemészárolt tálib harcosok hozzátartozóinak bosszúja fenyegeti, ha nem adja ki a tálib kormánynak a vérengzésért felelős ellenzéki tábornokot — jelentette ki a tálib kormány tájékoztatási minisztere. Malik Pahlavan üzbég katonai vezető júniusban Észak-Afganisztánban mintegy 2000 tálib harcos lemészárlását rendelte el. Pahlavan novemberben Iránba menekült az ellenzék ellenőrizte északi országrészből, miután vesztesként került ki a Rasid Dosztum üzbég hadúrral folytatott hatalmi harcból. A távbeszélő díjak változása Magyarországon 1998. január 1-jétől Jövedelemkülönbségek: Magyarország már a francia szinten Mélyülő szakadékok világszerte Sorra érkeznek a társadalmakon belüli jövedelmi egyenlőtlenségek erősödéséről szóló jelentések a világ minden tájáról. A jelenség egyaránt megfigyelhető a fejlett ipari országokban, a fejlődőkben, valamint a posztszocialista térségben — így Magyarországon is, ahol a differenciálódás mértéke hamarosan elérheti a dél-európai szintet. URKUTI GYÖRGY A legkiáltóbb egyenlőtlenségeket talán Latin-Amerikában lehet feljegyezni. Brazíliában például a lakosság leggazdagabb tizede a teljes jövedelem 46,8 százalékához (!) jutott hozzá 1996-ban, míg a legszegényebb tized mindössze 1 százalékhoz — idézi az ország statisztikai hivatalának megállapításait a Reuters. Négy évvel korábban a leggazdagabb réteg még “csupán” 45,1 százalékot mondhatott magáénak. Hazánkban a jövedelmi különbségek ma már nagyobbak, mint Németországban vagy Ausztriában, jelenleg a francia szintnél járunk. Kutatói vélemény szerint attól nem kell tartani, hogy latin-amerikai típusú eltérések alakulnak ki, de a jövőben a differenciálódás erősödésére számíthatunk. (Folytatás a 9. oldalon) Az agrártárca veszi át az exportengedélyezést Liberalizált lesz az árpakivitel Az idén a Földművelésügyi Minisztérium (FM) átveszi az agrárgazdasági exportengedélyezést az ipari tárcától. Januárban megalakul az exportregisztrációs feladatokat ellátó Agrárintervenciós Központ (AIK) is, de ez csak áprilistól kezdi meg működését. Az FM egyúttal tovább liberalizálja az agrárkivitelt: az árpa exportjához ez évtől nem kell majd engedély. HAZAFI LÁSZLÓ A kormány döntése szerint január 1-jével a Földművelésügyi Minisztérium veszi át az agrárgazdasági exporttermékek engedélyezését az IKIM- től. A dokumentumok megszerzése így egyszerűbbé válhat, hiszen a kiszállítóknak eddig a két minisztérium között kellett “ingázniuk”: először ellenjegyeztették kérelmeiket az FM-mel, a tényleges engedélyeket pedig—a jóváhagyott igények alapján — az ipari minisztériumnál válthatták ki. Az áttelepítés ötlete még Lakos László minisztersége alatt, a kormányfő részvételével megrendezett debreceni agrárfórumon merült fel. A tényleges egyeztetések azonban csak Nagy Frigyes földművelésügyi és Fazakas Szabolcs ipari miniszter között indultak meg. Információink szerint a változtatások technikai előkészítéséről még nincs végleges megállapodás, ezért egyelőre csupán formálisan veszi át az engedélyezést az FM. A dokumentumok kiadása továbbra is az ipari tárcánál marad, a két minisztérium viszont — miután az agrártárca szakértőket delegál az IKIM-be — együtt dolgozik majd. (Folytatás a 3. oldalon) A borkommandó tavalyi mérlege Minden tizedik liter hamis A Magyarországon forgalomba kerülő borok közül minden tizedik liter hamis: a szakértők számításai szerint legalább 300 ezer hektoliter “minőségi egyszersemje” készül — szőlőtőkét sohasem látott — gyanús körülmények között, ám busás profitot fialva. A hamisított nedűknek mindössze egytizedét tudták lefoglalni a hatóságok. BALLAI JÓZSEF A hatóságok 1997-ben elégelték meg a maffia működését s hozták létre a köznyelvben rögtön borkommandónak elkeresztelt rendőri-pénzügyőri akciócsoportot Bács-Kiskun megyében. A kommandó autóját a pénzügyőrség üzemelteti, az irodát a rendőrség biztosítja, a szakmai irányítás pedig a gazdaságvédelemhez tartozik. A június 23-án megalakult egység már a harmadik napon 90 ezer liter “kékfrankosra” bukkant Kecelen, majd egymást követték a sikeres akciók Kiskőrösön (s 10 ezer liter), Császártöltésen (50 ezer liter), Bócsán (120 ezer liter), Soltvadkerten (30 ezer liter). Rendőrségi forrásból a Világgazdaság úgy tudja, hogy a borkommandó 1997. évi — még nem végleges — mérlege 2 693 210 liter “elfogása”. Ez csaknem egytizede a forgalomba kerülő összes hamis bornak. 872 583 litert — mint bizonyítottan rossz minőségű terméket — már lefoglaltak. (Folytatás az 5. oldalon) Válságot jósol Szlovákiának az EIU A szeptemberben tartandó parlamenti választásokig elhúzódó politikai válságra számít Szlovákiában a brit Economist Intelligence Unit, ami a korona árfolyamát is nyomás alá helyezi . A kutatóintézet szerint a szlovák fizetőeszközt csak a szigorú pénzpolitika mentheti meg, ez azonban a növekedési kilátásokat rontja. A pesszimista jóslatok ellenére a szlovák korona erősen kezdte az évet. (Cikkünk a 2. oldalon) Éfosz: felvásárlási zavarok várhatók Elveszíti stabilitását az agrárgazdasági exportszubvenciós rendszer, mert a szaktárca “fordulatszerűen” és előkészítés nélkül változtatott a szabályozáson — véli az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége. Prognózisa szerint emiatt tömeges felvásárlási zavarok és legalább 10 százalékos élelmiszer-ipari exportcsökkenés várható erre az évre. Az agrártárca ezzel szemben úgy véli, hogy az új szabályozással növekszik a kivitel, a szubvenciók felhasználása pedig hatékonyabbá válik. (Cikkünk a 3. oldalon) Belga kerülhet az EBRD élére Belga lapértesülések szerint a jelenlegi belga pénzügyminiszter, Phillipe Maystadt lehet a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke. Maystadt a január végén nyugdíjba vonuló Jacques de Larosiére-t váltaná fel az EBRD élén. A javaslat része annak a francia—német kompromisszumnak, amelynek alapján a majdani Európai Központi Bank elnöki posztját elsőként az Európai Monetáris Intézet holland elnöke, Wim Duisenberg, majd Jean-Claude Trichet, a francia jegybank elnöke töltené be. (Cikkünk a 2. oldalon)