Világgazdaság, 1998. január (30. évfolyam, 1/7261-20/7280. szám)

1998-01-05 / 1. (7261.) szám

IZRAEL TÁVOZIK A KÜLÜGYMINISZTER Ü Z­­­E T ME­LL E­­ E I­ IN­ AMERIKAI TÁVKÖZLÉS TISZTÁZATLAN VISZONYOK LAKÁSTAKARÉK DECEMBERI HAJRÁ KOSZOVO A FÜGGETLENSÉG ÉVE? 10 BURGONYAPIAC VARSÓ KORLÁTOZNI SZERETNE 12 118 FT BEFEKTETÉS INDULNAK A PROCENT ALAPOK . Medgyessy: Idealizált gazdasági teljesítményre nem építek Magas kamatok - a büdzsé ráfizet Ha az infláció csökken — és ennek érdekében a jegybank is mindent megtesz —, akkor mér­séklődnek a kamatok s velük az államháztartási hiány is, fejtette ki a Világgazdaságnak adott interjújában Medgyessy Péter pénzügyminiszter. Szerinte nemcsak nominálisan, hanem az inflációhoz viszonyítva is magas a kamatszint. Úgy becsüli, hogy 1998 első három hónapjá­ban 16 százalék körüli vagy talán 15—16 százalék között lesz a drágulás éves mértéke. MUNKATÁRSAINKTÓL — A tények láttán kedve­zőbbre módosították az 1997- es növekedésre és a külső egyensúlyra vonatkozó előre­jelzéseiket. Miért voltak koráb­ban olyan visszafogottak? — Volt ebben tudatosság is: nem vagyok hajlandó az elosz­tási rendszereket idealizált gaz­dasági teljesítményre ráépíteni. Nem állítom, hogy pontosan előre tudtam, milyen mértékű lesz végül is a teljesítmény, de elvem, hogy az elosztást a vár­ható legrosszabb eshetőségre építsük fel. Ezt alkalmaztam az 1998. év tervezésekor is. Ezt diktálja az óvatosság, melyet korábban oly sokszor nem tar­tottak be. — Igencsak átrendeződtek az idei költségvetés prioritásai a Pénzügyminisztérium eredeti szándékaihoz képest. Önök az infrastruktúrafejlesztést és a közbiztonságot részesítették volna előnyben, aztán mégis a bér- és nyugdíjemelés került előtérbe. — Itt éveken keresztül gyűlt a gőz a fazékban, egyre nőtt a feszültség. A meginduló növe­kedés hírére — bár én mindig óvatosan nyilatkoztam erről — széles kört képviselő szerveze­tek kezdték mondani: jó-jó, a külföld elismeri a magyar gaz­dasági teljesítményt, de mikor fogják ezt érezni az egyszerű magyar dolgozók? Ez óriási nyomást jelentett. A prioritások csakugyan átrendeződtek, ami azonban nem jelent komoly ve­szélyt a makrogazdasági folya­matokra. Fájó pontnak érzem, hogy háttérbe szorult a felső­­oktatás, amit pedig 1997-ben­­ előnyben részesítettünk, s én­­ szerettem volna ötéves kiemelt­­ programként érvényesíteni. Mégsem tudtuk folytatni 1998- ban, mert elvitték a pénzt más, egyébként igen fontos célok, például a közbiztonság, a nyug­díjemelés. Ezért úgy gondolom, a jövőben nem egyéves, hanem középtávú, az EU-csatlakozást elősegítő prioritásokra van szükség, s ebben első helyen kell szerepelnie a felsőoktatás­nak és a kutatásnak. —Nem kellene súlyt helyez­ni az adóterhek mérséklésére ? — Sokan úgy érvelnek, hogy az adókulcscsökkentés önma­gában is az állami bevételek növekedésé­t eredményezi. Ez a cs­­ak egyszeri hatás. A­­dó csökkentése cél­­az intézkedés évében,­m hozott megugró be­­v­ételt, s a következő évben már a természetes, gazdaságban rej­lő tényezők határozták meg a bevétel nagyságát. Ugyanez áll a személyi jövedelemadóra is, ahol 1997-ben csökkentettük az adókulcsokat. Híve vagyok az adómérséklésnek, de látni kell, hogy ez nem kimeríthetetlen eszköz a megfelelő állami be­vételek biztosítására. Az 1998- as költségvetésben azért sem vállalkozhattunk adómérsék­lésre, mert a feszültségek miatt növelnünk kellett a költségve­tés kiadásait. —A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint az inflációt ak­kor lehetne tartósan leszoríta­ni, ha 1998 után 1—1,5 száza­lékponttal csökkentenék az ál­lamháztartás GDP-hez viszo­nyított hiányát. Teljesíthető-e ez a követelmény ? — Teljesíthető. Ha az inflá­ció csökken — és ennek érde­kében a jegybank is mindent megtesz, hiszen itt a monetáris politika szerepe legalább akko­ra, mint a fiskális politikáé —, akkor a kamatok s velük az ál­lami kiadások is csökkennek, tehát mérséklődik az államház­tartási hiány is. (Folytatás az 5. oldalon) A­zssat VILÁGGAZDASÁG JELENTI KURD MENEKÜLTGONDOK. Romano Prodi olasz kormány­fő tegnap európai szintű együttműködést sürgetett az Olaszor­szágon át Nyugat-Európába irányuló illegális emigráció keze­lésére. Egy hét leforgása alatt Törökországból két hajón több mint­ 200 menekült érkezett Dél-Olaszországba, akiknek több­sége kurd nemzetiségű, de vannak köztük Srí Lanka-i és pakisz­táni állampolgárok is. Ankara eközben cáfolta, hogy kurd menekültek ezrei indultak volna el Németország felé. A bonni kormány határozottabb fellépésre szólította fel Törökországot és Olaszországot is. MÁSODIK FORDULÓ LITVÁNIÁBAN. Litvániában tegnap tartották az elnökválasztás második fordulóját. A szavazópol­gárok két jelöltre adhatták le voksukat, mindketten a liberális gazdaság hívei. A hetvenegy éves Valdas Adamkus egykor az Egyesült Államokban élt. A negyvennégy éves Arturas Paulauskast, a független Litvánia első főügyészét a baloldal támogatja. Előzetes felmérések szerint Paulauskas, aki az első fordulóban a szavazatok 45,35 százalékát kapta, némileg vezet vetélytársa előtt. RAKÉTÁK A BAGDADI ENSZ-KÉPVISELETRE. Ismeretlen támadók két rakétát lőttek ki az iraki fővárosban az ENSZ képviseletére, mely egyben a fegyverzetleszerelést ellenőrző bizottság központja is. A támadásban személyi sérülés nem történt. A bagdadi kormány elítélte az akciót. ENSZ-tisztségvi­­selők hangoztatják, hogy a bizottság munkája a fenyegetések ellenére sem áll le. TÁLIB FENYEGETÉS IRÁNNAK: Iránt az Észak-Afganisztán­­ban lemészárolt tálib harcosok hozzátartozóinak bosszúja fe­nyegeti, ha nem adja ki a tálib kormánynak a vérengzésért felelős ellenzéki tábornokot — jelentette ki a tálib kormány tájékoztatási minisztere. Malik Pahlavan üzbég katonai vezető júniusban Észak-Afganisztánban mintegy 2000 tálib harcos lemészárlását rendelte el. Pahlavan novemberben Iránba mene­kült az ellenzék ellenőrizte északi országrészből, miután vesz­tesként került ki a Rasid Dosztum üzbég hadúrral folytatott hatalmi harcból. A távbeszélő díjak változása Magyarországon 1998. január 1-jétől Jövedelemkülönbségek: Magyarország már a francia szinten Mélyülő szakadékok világszerte Sorra érkeznek a társadalmakon belüli jövedelmi egyenlőtlenségek erősödéséről szóló je­lentések a világ minden tájáról. A jelenség egyaránt megfigyelhető a fejlett ipari országok­ban­, a fejlődőkben, valamint a posztszocialista térségben — így Magyarországon is, ahol a differenciálódás mértéke hamarosan elérheti a dél-európai szintet. URKUTI GYÖRGY A legkiáltóbb egyenlőtlensé­geket talán Latin-Amerikában lehet feljegyezni. Brazíliában például a lakosság leggazda­gabb tizede a teljes jövedelem 46,8 százalékához (!) jutott hozzá 1996-ban, míg a legsze­gényebb tized mindössze 1 szá­zalékhoz — idézi az ország sta­tisztikai hivatalának megállapí­tásait a Reuters. Négy évvel korábban a leggazdagabb réteg még “csupán” 45,1 százalékot mondhatott magáénak. Hazánkban a jövedelmi kü­lönbségek ma már nagyobbak, mint Németországban vagy Ausztriában, jelenleg a francia szintnél járunk. Kutatói véle­mény szerint attól nem kell tar­tani, hogy latin-amerikai típu­sú eltérések alakulnak ki, de a jövőben a differenciálódás erő­södésére számíthatunk. (Folytatás a 9. oldalon) Az agrártárca veszi át az exportengedélyezést Liberalizált lesz az árpakivitel Az idén a Földművelésügyi Minisztérium (FM) átveszi az agrárgazdasági exportengedélye­zést az ipari tárcától. Januárban megalakul az exportregisztrációs feladatokat ellátó Agrár­intervenciós Központ (AIK) is, de ez csak áprilistól kezdi meg működését. Az FM egyúttal tovább liberalizálja az agrárkivitelt: az árpa exportjához ez évtől nem kell majd engedély. HAZAFI LÁSZLÓ A kormány döntése szerint január 1-jével a Földművelés­­ügyi Minisztérium veszi át az agrárgazdasági exporttermé­kek engedélyezését az IKIM- től. A dokumentumok megszer­zése így egyszerűbbé válhat, hiszen a kiszállítóknak eddig a két minisztérium között kellett “ingázniuk”: először ellenje­gyeztették kérelmeiket az FM-mel, a tényleges engedélyeket pedig—a jóváhagyott igények alapján — az ipari minisztéri­umnál válthatták ki. Az áttelepítés ötlete még La­kos László minisztersége alatt, a kormányfő részvételével megrendezett debreceni agrár­fórumon merült fel. A tényle­ges egyeztetések azonban csak Nagy Frigyes földművelésügyi és Fazakas Szabolcs ipari mi­niszter között indultak meg. In­formációink szerint a változta­tások technikai előkészítéséről még nincs végleges megállapo­dás, ezért egyelőre csupán for­málisan veszi át az engedélye­zést az FM. A dokumentumok kiadása továbbra is az ipari tár­cánál marad, a két minisztéri­um viszont — miután az agrár­tárca szakértőket delegál az IKIM-be — együtt dolgozik majd. (Folytatás a 3. oldalon) A borkommandó tavalyi mérlege Minden tizedik liter hamis A Magyarországon forgalomba kerülő borok közül minden tizedik liter hamis: a szakértők számításai szerint legalább 300 ezer hektoliter “minőségi egyszersemje” készül — szőlőtő­két sohasem látott — gyanús körülmények között, ám busás profitot fialva. A hamisított ne­dűknek mindössze egytizedét tudták lefoglalni a hatóságok. BALLAI JÓZSEF A hatóságok 1997-ben elé­gelték meg a maffia működését s hozták létre a köznyelvben rögtön borkommandónak elke­resztelt rendőri-pénzügyőri ak­ciócsoportot Bács-Kiskun me­gyében. A kommandó autóját a pénzügyőrség üzemelteti, az irodát a rendőrség biztosítja, a szakmai irányítás pedig a gaz­daságvédelemhez tartozik. A június 23-án megalakult egység már a harmadik napon 90 ezer liter “kékfrankosra” bukkant Kecelen, majd egymást követ­ték a sikeres akciók Kiskőrösön (s 10 ezer liter), Császártöltésen (50 ezer liter), Bócsán (120 ezer liter), Soltvadkerten (30 ezer liter). Rendőrségi forrásból a Világ­­gazdaság úgy tudja, hogy a borkommandó 1997. évi — még nem végleges — mérlege 2 693 210 liter “elfogása”. Ez csaknem egytizede a forgalom­ba kerülő összes hamis bornak. 872 583 litert — mint bizonyí­tottan rossz minőségű terméket — már lefoglaltak. (Folytatás az 5. oldalon) Válságot jósol Szlovákiának az EIU A szeptemberben tartandó parlamenti választásokig elhú­zódó politikai válságra számít Szlovákiában a brit Economist Intelligence Unit, ami a koro­na árfolyamát is nyomás alá he­lyezi . A kutatóintézet szerint a szlovák fizetőeszközt csak a szigorú pénzpolitika mentheti meg, ez azonban a növekedési kilátásokat rontja. A pesszimis­ta jóslatok ellenére a szlovák korona erősen kezdte az évet. (Cikkünk a 2. oldalon) Éfosz: felvásárlási zavarok várhatók Elveszíti stabilitását az agrár­­gazdasági exportszubvenciós rendszer, mert a szaktárca “for­dulatszerűen” és előkészítés nélkül változtatott a szabályo­záson — véli az Élelmiszer-fel­dolgozók Országos Szövetsé­ge. Prognózisa szerint emiatt tömeges felvásárlási zavarok és legalább 10 százalékos élelmi­szer-ipari exportcsökkenés vár­ható erre az évre. Az agrártár­ca ezzel szemben úgy véli, hogy az új szabályozással növekszik a kivitel, a szubvenciók felhasz­nál­ása pedig hatékonyabbá vá­lik. (Cikkünk a 3. oldalon) Belga kerülhet az EBRD élére Belga lapértesülések szerint a jelenlegi belga pénzügymi­niszter, Phillipe Maystadt lehet a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke. Maystadt a január vé­gén nyugdíjba vonuló Jacques de Larosiére-t váltaná fel az EBRD élén. A javaslat része annak a francia—német komp­romisszumnak, amelynek alap­ján a majdani Európai Központi Bank elnöki posztját elsőként az Európai Monetáris Intézet holland elnöke, Wim Dui­senberg, majd Jean-Claude Trichet, a francia jegybank el­nöke töltené be. (Cikkünk a 2. oldalon)

Next