Világgazdaság, 1998. február (30. évfolyam, 21/7281-40/7300. szám)
1998-02-02 / 21. (7281.) szám
118 FIXXX. évfolyam, 21. (7281.) szám • 1998. február 2., hétfő www.vilaggazdasag.hu / MAI SZÁMUNKBAN: A REUTERS A KELET-EURÓPAI TŐZSDÉKRŐL (10. OLDAL) / VILÁGGAZDASÁG OROSZORSZÁG_________ LAKÁSPIAC__________ TÁVOKTATÁS_________ ADATSZOLGÁLTATÁS WTM OLASZ CSŐD_________ BORSODCHEM RT. KAMATEMELÉS K ■ A KORMÁNY DÖNT EGYMILLIÁRD ROHAM WMI A BETONÚTÉPÍTŐT NYOLCMILLIÁRD FORINTOS A TŐKEKIVONÁS ELLEN A RÉGI HITELEKRŐL HOZ A SZAKKÉPZÉSI ALAPBÓL KI KI A TB-NYOMTATVÁNYOKÉRT NEM VESZÉLYEZTETI HM EREDMÉNY? 2 A 1000 VILÁGGAZDASÁG JELENTI MÉLYÜL AZ IRAKI VÁLSÁG. Az Egyesült Államok kész “tekintélyes” erőt alkalmazni Irakkal szemben, ha a diplomáciai erőfeszítések nyomán nem oldódik meg az ENSZ fegyverzet-ellenőrzése körül kialakult válság — közölte Madeleitte Albright amerikai külügyminiszter. Albright hozzátette, hogy Washington általában támogatja a Bagdad és az ENSZ által kötött “olajat élelmiszerért” program kiterjesztését. A vasárnapi brit sajtó diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy két, de legkésőbb három héten belül várható a közös brit—amerikai katonai fellépés Irak ellen. Moszkvában jelezték: az orosz vezetés továbbra is ragaszkodik a válság békés rendezéséhez. ALBRIGHT A KÖZEL-KELETEN. Jasszer Arafat palesztin elnök beleegyezett abba, hogy tanulmányozza az izraeli— palesztin békefolyamat újjáélesztésére tettt amerikai javaslatok finomított változatát, amelyet Madeleine Albright amerikai külügyminiszter terjesztett elő. Arafat és Albright a ciszjordániai Rámalláhban vasárnap folytatott tárgyalást. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő, akivel Albright szombaton ismertette az indítványokat, azt hangsúlyozta, hogy szó sem lehet az izraeli csapatok ciszjordániai kivonásáról, amíg a Palesztin Hatóság nem tesz intézkedéseket a biztonság megerősítésére. DODIK ESKÜTÉTELE: A Milorad Dodik vezette új boszniai szerb kormány tagjai a parlament Banja Lukában tartott ülésén letették hivatali esküjüket, s ezzel gyakorlatilag befejeződött a hatalomváltás meglehetősen hosszúra nyúlt folyamata. A parlament emellett úgy határozott, hogy a Szarajevóhoz közeli Paléból az észak-boszniai Banja Lukába helyezi át a kormány székhelyét. TÜNTETÉSEK SPANYOLORSZÁGBAN. Hatalmas tiltakozó megmozdulásokat váltott ki Spanyolországban, hogy Sevillában agyonlőtték az egyik polgármester-helyettest és feleségét. A rendőrség az ETA baszk szakadár szervezetet gyanúsítja a kettős gyilkosság elkövetésével. ZEMAN KORMÁNYFŐJELÖLT: Milos Zemant jelölik a cseh szociáldemokraták a miniszterelnöki tisztségre, ha pártjuk megnyeri a júniusra tervezett, előre hozott parlamenti választásokat. A párt jelenleg a legnépszerűbb politikai tömörülés Csehországban, a felmérések szerint támogatottsága eléri a 30 százalékot. OROSZ—UKRÁN CSÚCS. Az orosz—ukrán kapcsolatok légköre lényegesen javult az utóbbi időben, de a kétoldalú viszonyt még több megoldatlan probléma terheli: vontatottan halad az államhatár kijelölése és a fekete-tengeri flottáról kötött megállapodások teljesítése — hangsúlyozta Borisz Jelcin orosz és Leonyid Kucsma ukrán elnök a Moszkva melletti Rusz rezidencián szombaton véget ért kétnapos munkatalálkozóján. IZRAELI LÉGICSAPÁS DÉL-LIBANONBAN. Az izraeli légierő gépei Dél-Libanonban támadást indítottak az Irán-barát szélsőséges szervezet, a Hezbollah feltételezett állásai ellen. A vadászbombázók a Bejrúttól 40 kilométerre délre fekvő Iklim at-Tuffáh hegységben lévő célpontokra lőttek ki rakétákat. ROBBANTÁS MONTENEGRÓBAN. Szombaton újabb politikai indíttatású robbantásos merényletet követtek el Montenegróban. Az ismeretlen támadók ezúttal a Podgoricához közeli Bijelo Poljében pokolgépet dobtak a Szocialisták Demokratikus Pártja helyi vezetőjének otthonára. A Budapesti Értéktőzsde összefoglaló adatai (1996-97) Alkotmánymódosításokra készül az Országgyűlés Újabb koalíciós összetűzések Olyan, az alkotmányos berendezkedést érintő kérdéseket akar rendezni a ciklus utolsó heteiben a kormány, melyekről négy év alatt sem sikerült megegyezniük a pártoknak. Az Alkotmánybíróság (Ab) működését meghatározó szabályok változása és a kisebbségek parlamenti képviseletének biztosítása miatt éles vita alakult ki az MSZP és az SZDSZ között. A kormány álláspontjával ellentétes véleményt fogalmazott meg Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is. Az MSZP kezdeményezésére a hét elején összeül a Koalíciós Egyeztető Tanács (KET). mmnmumi Semmiféle megállapodás nem született a miniszterelnök és az Ab tagjainak találkozóján — nyilatkozta a Világgazdaságnak Kilényi Géza, a legfőbb bírói testület tagja. Horn Gyula kormányfő január 20-án látta vendégül a bírákat. Információink szerint a ma is hivatalban lévő alkotmánybírák mandátumának 9 évről 12 évre történő meghosszabbításán kívül szó volt még a testület működési feltételeiről és az Ab-ról szóló törvények átfogó módosításáról. Lapunk úgy tudja, érdemi megbeszélés azonban csak a mandátumok meghosszabbításáról folyt, melyről a kormányfő úgy nyilatkozott, “személy szerint tudná támogatni”. Ezen félmondat alapján kezdett törvény-előkészítő munkába az Igazságügyi Minisztérium (IM). A kormány másodszori tárgyalás után döntött úgy, hogy az SZDSZ ellenvéleményének jegyzőkönyvezése mellett a parlament elé viszi a tervezetet. Értesüléseink szerint a kormány előterjesztése több olyan pontot tartalmaz, amelyekről egyáltalán nem esett szó a miniszterelnök és az Ab megbeszélésén. Az SZDSZ egyes politikusai nem tartják magukat ahhoz az 1997. decemberi KET-en kötött írásbeli megállapodáshoz, mely szerint a két párt nem folytat egymás ellen kampányt, és véget vet a nyilvános pártközi vitáknak — mondta Horn Gyula kormányfő az MSZP országos választmányának és frakciójának vasárnapi együttes ülésén. A miniszterelnök az állam és az egyház viszonyának rendezését, az idősek és a gyerekek támogatását, a Dunának a szlovákokkal közös hasznosítását, a cigánykérdést, a kisebbségek parlamenti képviseletét és Abról szóló törvénycsomagot nevezte meg mint az utóbbi idők főbb koalíciós vitapontjait. Számítani lehetett arra, hogy Horn Gyulának fejébe száll a koalíciós kormány közös sikere — olvasható Kuncze Gábor, az SZDSZ elnökének vasárnap este kiadott közleményében. Elfogadhatatlan az a miniszterelnök fejében létező koalíciós munkamegosztás, mely szerint a sikerekért az MSZP, a kudarcokért az SZDSZ felel. Az SZDSZ sem decemberben, sem máskor nem tett némasági fogadalmat, természetes, hogy vitába száll minden antiliberális, populista politikai megnyilvánulással — szól Kuncze állásfoglalása. (Folytatás a 6. oldalon) Az adóbevételek alapján is növekedett tavaly a gazdaság Csúcsra járatott beszedés Az adóhivatal tavalyi bevételei a gazdaság fellendülését, valamint a gazdálkodás eredményességének javulását tükrözik. Az általános forgalmi adó és a társasági adó nettó bevétele messze az inflációt meghaladó mérékben, 30 százalék fölötti javulást mutat. Az APEH nyilvántartásából egyértelműen kimutatható, hogy tavaly az áfa- visszaigénylések lassabban növekedtek, mint az értékesítés. NAGY ILDIKÓ Tavaly a költségvetési célkitűzések jelentősen túlteljesültek, szinte minden adónemből többlet folyt be az APEH-hez. S bár tavaly az adóhivatal jelentős létszámbővítést tudott végrehajtani—1700 új munkatárs lépett be —, a javuló eredményeket nem lehet teljesen az adóhivatal jobb munkájával indokolni —jelentette ki a Világgazdaságnak Nagy János, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal tervezési főosztályvezetője. Az összes, APEH által kezelt adóbevétel — beleértve a költségvetésbe és az államháztartás egyéb alrendszereibe befolyó összegeket, így az útalapot, a termékdíjat és a játékadót is — elérte az 1882 milliárd forintot, azaz 368 milliárddal meghaladta az 1996-os év bevételét. Az összeg 24,3 százalékkal több, mint a tavalyelőtti, azaz az 1997-es évi inflációt több százalékponttal meghaladja. A kedvező adatsor oka pedig egyértelműen a gazdasági növekedés beindulása, a gazdálkodás eredményességének növekedése. (Folytatás az 5. oldalon) A davosi fórum résztvevői nem írták le a kis tigriseket Ázsia vonzó üzleti célpont Az ázsiai válság, az euro jövője és az iraki fejlemények uralták eddig a holnap véget érő davosi világgazdasági fórum résztvevőinek megbeszéléseit. A találkozóra ellátogató Surányi György MNB-elnök elmarasztalta a hitelminősítőket túlságos óvatosságuk miatt. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A svájci síparadicsomban a hagyományosan az év elején megrendezett gazdasági eszmecserén ezúttal a világ kétezer meghatározó személyisége — nagyvállalati vezetők, jegybankelnökök, politikusok és tudósok — vesz részt. A Price Waterhouse-nak (PW) a fórumra időzített Ázsia-felmérése nyomban a beszédek és beszélgetések első számú témájává avatta a Csendes-óceán nyugati partjainak pénzügyi fejleményeit. A PW által megkérdezett 377 vezérigazgató 51 százaléka nyilatkozott november-decemberben, vagyis az ázsiai válság csúcspontján úgy, hogy változatlanul Ázsiát tartja a világ azon térségének, amely a legnagyobb üzleti lehetőségeket kínálja (32 százalék voksolt Latin-Amerika mellett). Ezt a véleményt visszhangozták Davosban azoknak a cégeknek a vezetői is, amelyeknek székhelye a válság sújtotta Ázsián kívül van. (Folytatás a 2. oldalon) Hibás prognózis a Győr—Hegyeshalom közötti forgalomra Beszáll az állam a társaságba? A Győr és Hegyeshalom közötti viszonylag alacsony forgalom, valamint az M1-es autópálya díjával kapcsolatos per együttesen vezetett az Első Magyar Koncessziós Autópálya (Elmka) Rt. pénzügyi gondjaihoz — tudta meg a Világgazdaság. Elképzelhető, hogy a pénzügyi helyzet stabilizálása érdekében az állam beszáll a koncessziós társaságba. MAGOS KATALIN A koncessziós szerződés aláírását és az MI—M15-ös projekt pénzügyi zárását megelőzően, 1993 novemberében készült részletes forgalmi és pénzügyi tanulmány 1996—1997- re a Győr—Hegyeshalom közötti teljes forgalmat átlagosan napi körülbelül 20-22 ezer gépjárműre becsülte, és egy állandóan növekvő tendenciával számolt. Ezzel szemben naponta körülbelül 13 ezer gépjármű halad át az útszakaszon, a tendencia pedig nem növekvő, hanem csökkenő irányú. Például a hegyeshalmi határállomásnál átlépők száma tavaly 6 százalékkal kevesebb volt, mint 1996-ban. A teljes forgalomból az M1 - es koncessziós autópályát választók aránya közel áll az eredetileg tervezetthez, sőt tavaly emelkedett (a személyautók és a buszok esetében 55-60 százalék körül mozog). (Folytatás a 3. oldalon) Váratlan fúziós terv a gyógyszeriparban A brit SmithKline Beecham péntek éjszaka váratlanul megszakította a hónapok óta folyó fúziós tárgyalásokat az American Home Productsszal, és hasonló megbeszélésekbe kezdett a szintén brit Glaxo Wellcome-mal. A meglepően gyorsan haladó egyeztetés eredményeképpen a világ legnagyobb gyógyszeripari vállalata jöhet létre 163 milliárd dolláros piaci tőkeértékkel. Az új óriásnak évi 3 milliárd dollárja lenne kutatás-fejlesztésre, 50 százalékkal több, mint bármely versenytársának. (Reuters) Negyedével csökkent a szövetkezetek jövedelme Az előző évhez képest mintegy negyedével csökkent tavaly a mezőgazdasági szövetkezetek és más társas agrárvállalkozások ténylegesen realizált jövedelme. Számosan csak úgy tudták 1997-ben egyensúlyban tartani gazdálkodásukat, hogy kiadásaikat a vagyontárgyaik értékesítésének bevételeiből fedezték, vagy például úgy, hogy csökkentették az alkalmazottak számát. Ennek következménye, hogy a szövetkezeti létszám tavaly tovább apadt .(Cikkünk a 3. oldalon) Újabb kastélytender a KVI-nél A Kincstári Vagyoni Igazgatóság pályázatot ír ki több vár és műemlék épület vagyonkezelésére. Egyebek között a diósgyőri, a siklósi és a szigetvári vár, valamint a kiskundorozsmai szélmalom szerepel a listán. A műemléki ingatlanok vagyonhasznosítási szerződésének összege több milliárd forintra rúghat. A kezelési jog maximum 99 évre adható át. A nyertesek a pénzt nem fizetik ki, hanem négy-öt éven belül az épületek felújítására fordítják. (Cikkünk a 3. oldalon)