Világgazdaság, 1998. március (30. évfolyam, 41/7301-62/7322. szám)

1998-03-02 / 41. (7301.) szám

RÖVIDEN Kamatot csökkentett az orosz jegybank Az orosz központi bank az irányadó refinanszírozási kamatot 39-ről 36 százalékra csökkentette. Az új szint mától érvényes. Két héten belül ez a második csökkentés. Előzőleg —január végétől február 16-ig — 42 százalék volt a kamatszint. A bank közleménye szerint a 3—20 napos lombardkölcsönök kamatát 39-ről ugyancsak 36 százalékra csökkentik. A bank a kötvény­piacról menekülő pénzekkel és a rubelre nehezedő eladási nyomással indokolta a januári emelést, amikor 28-ról 42 száza­lékra nőtt a kamatszint. (AP—DJ) Érvénybe lépett a lengyel költségvetés Aleksander Kwasniewski lengyel államfő aláírásával érvényre emelte az ország idei költségvetését. A tavaly jóváhagyott új­­­ lengyel alkotmány értelmében az elnök nem vé­­tózhatja meg a költségvetést, így az aláírás formá­­­­lis jellegű. A költségvetés 1998-ra a hazai összter­­vé Wj (*■' mék 5,6 százalékos növekedését irányozza elő a­­­­ tavalyi 6,9 százalékos bővülés után. Az infláció éves ütemét a dokumentum 9,5 százalékban hatá­­rozza meg, tavaly 13,2 százalékos volt a pénzromb­­­lás. A büdzsé tervezetét még az előző, baloldali kormánykoalíció dolgozta ki. A múlt év őszén hatalomra került jobboldali vezetés azt alapjaiban elfogadta, ám átcsoportosítá­sokat hajtott végre benne. (MTI) Dinamikus amerikai növekedés Bár a vártnál kissé lassabban nőtt az amerikai gazdaság a tavalyi utolsó negyedévben, a 3,9 százalékos ütem mégis egészséges­nek számít — jelentette a kereskedelmi minisztérium. Tavaly összességében 3,8 százalékkal bővült a GDP, ami 1988 óta a legmagasabb ütem az Egyesült Államokban. (AP—DJ) Orosz—ukrán megállapodás Moszkvában tíz évre szóló orosz—ukrán gazdasági együttmű­ködési megállapodást írt alá Borisz Jelcin és Leonyid Kucsma. Az orosz és az ukrán államfő szorgalmazta a Független Álla­mok Közössége együttműködésének fejlesztését. A tízéves együttműködési megállapodásban fő helyet adtak az űrhajó­zásnak, a vegyiparnak, az energiatermelésnek és a fémiparnak. Kiemelték a repülőgépgyártást is, és külön szót ejtettek a közösen készített Antonov An—70 szállítógépről. (MTI) Javuló szlovák külkereskedelmi mérleg Szlovákia külkereskedelmi hiánya januárban 5,5 milliárd koro­nára mérséklődött a tavalyi év azonos hónapjának 7,1 milliárd koronás deficitjéről. Szlovákia 1997. évi külkereskedelmi hiá­nya 49,5 milliárd koronát tett ki az 1996. évi 70,5 milliárdos deficitet követően. (Reuters) Üzletá- gazdasági hetilap HOGYAN ADÓZNAK AZ ÖNÁLLÓ TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ MAGÁNSZEMÉLYEK? MIT VÁRNAK A FŐVÁROSI VÁLLALKOZÁSOK 1998-TÓL? ELŐBB MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR, UTÁNA MAGÁNKÓRHÁZ? E HETI MELLÉKLET: INGATLAN A Pénzügyminisztérium által 1998. február 16-án a felszámolók névjegyzékében 41. sorszám alatt kihirdetett­­ LIKVID-B Csődmenedzser és Felszámoló Kft.^ 1051 Budapest, Nádor u. 26., V. em. Tel.: 302-5790, fax: 302-5788, 1245 Budapest, Pf. 974, tájékoztatja jelenlegi és leendő partnereit, hogy a cash-flow javítás, a reorganizáció, a válságjelenségek kezelése, a vagyongazdálkodás, az üzletrész-értékesítés, valamint üzletviteli, vezetési tanácsadás területén széleskörű szakértői és ügyvédi háttérrel áll megbízói rendelkezésére. Képviselőink: Debrecen dr. Sárecz Judit, 52/324-989 Győr Pusztainé Bakodi Zsuzsanna, 96/329-221 Kecskemét dr. Bodnár Sándor, 76/498-430 Nagyatád dr. Kiss Gábor, 82/352-663 Szombathely Halász Gyuláné, 94/321-660­­Veszprém Dömötörfy József, 20/343-728 a LIKVID-B­LCsődmenedzser és Felszámoló Kft., Főszerkesztő: Bánki András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Kamasz Melinda, Kovács András István Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György BELFÖLD Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, N. Vadász Zuzsa (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Binder István, Fehér István, Hazafi László, Kulcsár Anna, Lázár Ildikó, Lovas Judit, Magos Katalin, Molnár Mária, Nagy Ildikó, Papp Emília, Rozgonyi Zoltán, Sóvári Mónika, Tóth Judit ♦ KÜLFÖLD: Gaál Csaba (rovatvezető), Facsinay Kinga, Kozma Géza, Mádl József, Oszlay Péter, Szalay Hanna, Urkuti György ♦ TÁRSADALOM: Illisz L. László (rovatvezető), Mucsányi Marianna (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Dudás Gergely, Tüske Erika, Tompa Imre ♦TŐZSDE, Nyomárkay Kázmér (rovatvezető), Lovas András, Majoros György (rovatszerkesztők), Daróczi Dávid, Halaska Gábor, B. Sebestyén Stella ♦ VÁLLALKOZÁS, ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára ♦ MENEDZSERKALAUZ: Weisz Györgyi ♦ WIRTSCHAFTSLETTER: Nemes Bettina ♦ TUDÓSÍTÓK: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Lehöcz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ TÖRDELŐSZERKESZTŐK: Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Katalin, Tóth Brigitta ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK: Sas László (vezető), Friedrich Zoltán, Környei Éva, Takács Zsolt, Tatai Miklós ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: EFGÉ Kft ♦ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓ: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp . Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax 175-4191 ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 175-6722/1145. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hirlap­­kézbesítőknél: Budapesten a HELP kerületi ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (175-6722/20-47) ♦ Előfizetési díj egy évre 34 800, fél évre 17 400, negyedévre 8700 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Egyesülés és a regionális rt.-k. ♦ ISSN­ 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra lapnyomda Rt., Budapest. F. v.: Lendvai László­né vezérigazgató. Internet: http:/ /www.lang.hu/szikra.nyomda, e-trail. szikra@lang.hu. A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másoláséval, terjesztésével, az adatok elektronikus tároláséval és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. Közeledik a résztvevők kiválasztása Tizenegy taggal indulhat az EMU Egymást érik a bombasztikus bejelentések a maastrichti kritériumok tavalyi teljesítése kap­­csán. A 3 százalékos deficit/GDP mutató tekintetében szemmel láthatóan nem kell semmifé­le engedményt tenni, inkább csak az elért szint tarthatóságát kell igazolni a május 2-i csúcs­­találkozón. Árnyaltabb a helyzet az államadósságnak az éves GDP-hez viszonyított arányá­ban, ahol a mintatanulónak kikiáltott Németország is elhibázta a mércét egy árnyalattal. A legvaskosabb meglepetés­sel egyértelműen Olaszország szolgált: a hatalmas költségve­tési hiányok után elérték a ko­rábban hihetetlennek tartott 2,7 százalékos deficit/GDP muta­tót. A Prodi-kormányt dicsérik az eredmények akkor is, ha az idei és a következő évben újabb súlyos megszorításokat kell fo­ganatosítani az elért szint tartá­sa végett. A megítélésen az sem változtat lényegesen, hogy az olasz eredményben lehet némi kozmetika—jelenti a/dentert. Problémás viszont a—javulás dacára még mindig — 121,6 százalékos adósság/GDP muta­tó. Brüsszel máris kérte, hogy a Prodi-kormány terjesszen elő egy hároméves makrogazdasá­gi-pénzügyi tervet. A maga 2,7 százalékos deficit/GDP muta­tójával Németország is lazán belül van a határon, jóllehet ez tavaly korántsem volt egyértel­mű. Problémás viszont Bonn számára a 61,3 százalékos adósság/GDP mutató, amely az idén is csak árnyalatnyival csökken anélkül, hogy a 60 szá­zalékos határ alá menne. A monetáris unióban való tagságra pályázók közül Fran­ciaország is bejelentette, hogy megfelel a követelményeknek. Dominique Strauss-Kahn pénz­­ügyminiszter kiemelte, hogy kormánya nemcsak a deficit, illetve az államadósság (3,0, il­letve 58 százalék) tekintetében felelt meg a maastrichti krité­riumoknak, hanem a kevésbé előtérbe állított inflációs adat­tal (1,3 százalék) is. Történt mindez a 2,4 százalékos gazda­sági növekedés és az erősödő kereskedelmi mérlegtöbblet viszonyai közepette. A deficit/ GDP mutatót 3 százalékra várj­a ez évben a párizsi kormány, 2000-re azonban 2 százalékra tervezi leszállítani. Amint az összes adat rendelkezésre áll, jelentésben elemzi majd a hely­zetet a brüsszeli bizottság és az európai jegybank előfutárának tekintett Európai Monetáris In­tézet. Különösen nagy várako­zások fűződnek a Bundesbank március 26-ra időzített tanács­kozásához és jelentéséhez a maastrichti kritériumok teljesí­téséről. A német jegybank eb­ben az okmányban — szokásá­tól eltérően — kitér a többi tagállam teljesítményére és az eredmények tarthatóságára. Áp­rilis végén tanácskozásra ülnek össze a pénzügyminiszterek, hogy megvitassák a résztvevők körét, mielőtt az állam- és kor­mányfők május 2-án meghoz­zák végleges döntésüket. Maastrichti mutatók Ország deficit/GDP adósság/GDP __________(%) (%) Finnország 0,9 55,8 Franciaország 3,0 58 Németország 2,7 61,3 Olaszország 2,7 121,6 Hollandia 1,4 72,1 Az EMU-ban nem startoló államok Svédország 0,4 76,6 Nagy-Britannia 1,9 53,4 Dánia­­0,7 64,1 Görögország 4,0 108,7 Forrás: Reuters Keveslik a francia miniszterelnök ajánlatát Új csomag a munkanélkülieknek Új i­ntézkedéseket jelentett be a munkanélküliek megsegítésére Lionel Jospin francia állam­fő, az érintettek azonban elégedetlenségüket hangoztatják, s a tiltakozó akciók felújítását helyezte kilátásba. A kormány továbbra is elutasítja, hogy segélyt fizessen a fiataloknak. THHIUMWT Jospin új csomaggal próbál­ja leszerelni a kormányzása első jelentős válságát okozó munkanélküliek tiltakozásait. A kormányfő beleegyezett abba, hogy az állástalanok se­gélyeit emeljék és az árnöveke­déshez kössék. Továbbra sem hajlandó azonban a munkanél­küliek által követelt egyszeri 1500 frankos emelésre, s eluta­sítja a 25 éven aluliak segélye­zését is — írja a Reuters. Az állástalanok érdekeit kép­viselő három nagy csoport ve­zetői csalódottságuknak adtak hangot a bejelentett intézkedé­sek kapcsán, s közölték: már­cius 7-től felújítják országos til­takozó akcióikat. Az ellenzék mérsékelt támogatásáról bizto­sította Jospin terveit, de tovább­ra is élesen elítéli a heti 35 órás munkaidő bevezetését. A kormányfő nem közölte, az egyes intézkedések mekkora többletköltséget rónak majd a büdzsére, de elmondta, hogy a fiatalok munkahelykeresését támogató alap felállítása, vala­mint a segélyezésből kikerült munkanélküliek járandóságá­nak, a szolidaritási járuléknak az emelése összesen 1,7 mil­liárd frankba kerül majd. Ezek mellett Jospin ígéretet tett arra, hogy azon 55 év fölötti munkanélkülieknek, akik leg­alább 40 évig fizettek­ szociális járulékot, legalább havi 5 ezer frankos segélyt garantálnak, amíg el nem érik a 60 éves nyugdíjkorhatárt. Az állást ta­láló munkanélküliek egy évig még kaphatják a szolidaritási járulékot. A pénteken nyilvánosságra hozott adatok szerint januárban 12,1 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta a decem­beri 12,2-ről. Az állástalanok száma viszont némileg emelke­dett, ráadásul nőtt azok részará­nya, akik már több mint egy éve vannak munka nélkül. Egységes kamionstop az EU-ban (Folytatás az 1. oldalról) A közlekedési minisztérium szerint a változtatásra azért van szükség, mert a tehergépkocsik forgalmát szabályozó kor­mányrendelet korábbi módosí­tásában megszüntette a nemzet­közi forgalomban közlekedő tehergépkocsikra vonatkozó kamionstopot. A javaslat nem tartalmaz olyan változást, amely megváltoztatná az elke­rülendő utak számát. Arról még az EU-ban is ko­moly viták vannak, hogy mi számítson “fontosabb útnak”. Egyes tagállamok azt szeret­nék, ha mindössze a transz­európai hálózatokhoz (TEN) tartozó útvonalak kerülnének a közösségi szabályozás hatálya alá, mások viszont az összes autópályára, illetve az azokra felvezető utakra is kiterjeszte­nék az EU-szintű szabályokat. E téren várhatóan csak már­cius 11 -re, a bizottsági javaslat el­készítésének határidejére szü­letik döntés. A miniszterek tanácsa a ter­vek szerint március 17-én alkot­ná meg a direktívát. Ha addig sikerül elsimítani a nézeteltéré­seket, akkor a kamionstop a kö­zösségi joganyag részévé válik, amelyet a kelet-közép-európai tagjelölt államoknak is tisztelet­ben kell tartaniuk—figyelmez­tetett Sarah Lambert. A kamionstop egységesítését a miniszteri tanács már elhatá­rozta, így a mostani bizottsági javaslat “mindössze” a részle­tek kidolgozására hivatott. A tanács szerint ugyanis jelenleg rendkívül eltérő a szabályozás e téren az unióban. Hét tagál­lamban egyáltalán nincs sem­miféle tilalom, a másik nyolc­ban pedig igen változatos idő­szakokra, illetve útvonalakra érvényes. Az egyik legszigorúbb szabá­lyozás Ausztriában van életben, ahol szombaton 15 órától va­sárnap 22 óráig tilos a közleke­dés a 7,5 tonnánál nehezebb jár­művek számára — tudtuk meg a bécsi közlekedési miniszté­riumban. A készülő előterjesz­tés annyi engedményt tenne a tagállamoknak, hogy azok ma­guk határozhatnák meg, mi szá­mít náluk ünnepnapnak, és csu­pán be kellene jelenteniük azo­kat Brüsszelben. Magyarországon a 7,5 tonnát meghaladó tehergépkocsik, vontatók, mezőgazdasági vontatók június 15-től augusztus 31- ig szombaton 8 órától vasárnap 22 óráig nem közlekedhetnek. A korlátozás a munkaszüneti napokra, valamint az állami ünnepekre is vonatkozik. Szeptember 1-jétől június 14-ig vasár­nap és munkaszüneti napokon reggel 8 órától este 10 óráig tilos a közlekedés az ilyen tehergépkocsiknak. Ez utóbbi időszakon belül november 4-től február 28-ig a kormányrendelet egyik korábbi módosítása feloldotta a nemzetközi teherforgalomban közlekedő járművekre vonatkozó tilalmat — közölte lapunkkal az Útinform illetékese. 1997-ben 16 ezer nehéz-teherautót ellen­őriztek. Ebből 1200 közlekedett szabálytalanul. 1998. MÁRCIUS 2. IMF:Románia Elmaradt a megállapodás Egy héttel meghosszabbítot­ta eleve két hétre tervezett és előzőleg is halasztott bukares­ti tárgyalásait a Nemzetközi Valutaalap küldöttségének vezetője. Poul Thomsen mégis úgy fejezte be pénteken a ro­mán kormánnyal folytatott megbeszéléseket, hogy nem született megállapodás a ké­szenléti hitel harmadik rész­letének folyósításáról. VG-ÖSSZEFOGlflLO Az IMF-küldött zárónyilat­kozatában világosan leszögez­te: a harmadik, 86 millió dollá­ros részlet folyósításáról “akkor tárgyalunk majd, amikor meg­állapodás születik egy világos programról”. Thomsen az MTI szerint elmondta: a vesztesége­sen működő vállalatok és a bankrendszer privatizálása el­maradt a várakozásoktól és a kitűzött céloktól. További problémaként jelöl­te meg Thomsen a készülő idei költségvetést. Ezzel kapcsolat­ban egyetértés született a célo­kat — a GDP 3,6 százalékát meg nem haladó hiányt — ille­tően, de “fennmaradt egy sor technikai kérdés, amelyet az elkövetkező hetekben kell tisz­tázni”. A szakember hangsú­lyozta: a kormány által a múlt év végén elhatározott adócsök­kentés miatt jelentős hiány mu­tatkozik a költségvetésben. A büdzsé eredeti tervezeté­ben a privatizációból 10 ezer milliárd lejes bevétel, mintegy 1,2 milliárd dollár szerepelt. Az IMF küldöttsége ezt nem fo­gadta el, tekintettel arra, hogy a kormány tavalyi privatizálá­si terve sem teljesült, ehelyett az áfa növelését javasolta, amit viszont Daianu pénzügymi­niszter és a liberálisok ellenez­nek. A román koalíciós pártok ve­zetőit tömörítő egyeztető tanács ülése után Victor Ciorbea mi­niszterelnök közölte, hogy a költségvetés végleges változa­tát kedden mutatják be a koalí­ciónak, és előreláthatólag már­cius 10-éig terjeszti a kormány a parlament elé.

Next