Világgazdaság, 1998. május (30. évfolyam, 84/7344-103/7363. szám)
1998-05-04 / 84. (7344.) szám
2 ■ RÖVIDEN Infrastruktúrafejlesztés Izraelben Kétéves közmunkaprogramot javasol munkahelyteremtő célzattal az izraeli pénzügyminiszter. Az 1 milliárd sékelnyi (270 millió dollár) költségvetési kiadásnövekedéssel járó program főleg utak, vasutak és kikötők építését helyezi kilátásba. A szükséges összeget részben minden egyes tárca büdzséjének 0,2 százalékos csökkentésével, részben 350 millió sékelnyi egyéb megtakarítással teremtenék elő. A programról a héten dönt a kormány. (Reuters) Egy hete tart a sztrájk Dániában Lapzártánkig nem született megegyezés az egy hete tartó, több mint félmillió foglalkoztatott bevonásával zajló kiterjedt sztrájk ügyében Dániában. Az éves fizetett szabadsága5-ről 6 hétre növelését célzó munkabeszüntetésben (Világgazdaság, 1998. április 28., 2. oldal) leginkább érintett felek vasárnap éjszakáig szerettek volna megállapodni. Megfigyelők nem tartják lehetetlennek, hogy a balközép kormány végül rendeleti úton vet véget az országot megbénító akciónak. (Reuters) " Januártól életre kel az euro (Folytatás az 1. oldalról) José-Maria Gil-Robles, az Európai Parlament elnöke szerint az EU keleti bővítését mindaddig el kell halasztani, amíg mind a tizenöt tagállam be nem lép az EMU-ba. Az euroövezet kialakítása révén az Egyesült Államokkal Wim Duisenberg elnök (holland) (*) 8 Christian Noyer alelnök (francia) 4 Sirkka Hámáláinen (finn) 5 Domingo Solans (spanyol) 6 Tomasso Padoa Schioppa (olasz) 7 Ottmar Issing (német) 8 (*) Négy év után visszalép Forrás: Reuters lakosság, termelés és kereskedelem szempontjából egyenrangú gazdasági hatalom jön létre — jelentette ki Gordon Brown brit külügyminiszter. Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat jelentése szerint ez az övezet rendelkezik majd a világon a legnagyobb valutatartalékokkal. Mindemellett kis híján zátonyra futott az EU-csúcs az ECB elnökének kinevezése körül kirobbant vitán. A tagállamok többsége Wim Duisensberget akarta, míg a franciák a maguk jegybankelnöke, Jean- Claude Trichet mellett érveltek. A több fordulóban kialakított kompromisszum értelmében Duisenberget nyolc évre nevezték ki, ő pedig közölte, hogy életkorára való tekintettel nem kívánja kitölteni a teljes terminust, de elnökli a bankot az euro teljes bevezetéséig, aminek időpontja 2002. július 1-je. Mivel a bank ez év július 1-jén kezdi meg működését, az elnöki periódus ily módon éppen megfeleződik — a franciák legnagyobb örömére. A frankfurti székhelyű ECB irányítja majd az EMU monetáris politikáját, meghatározni az euroövezet kamatviszonyait. Az ECB elnöke lesz az európai gazdaságpolitika legfőbb döntnöke, a kontinens egyik legnagyobb hatalmú embere —jegyzi meg a Reuters. Míg Németország azt szeretné, hogy az ECB — a Bundesbank hagyományait folytatva—biztosítsa az euro “márkaszilárdságát”, addig a francia szocialista kormányzat olyan monetáris irányítást kívánna, amely szociálpolitikai szempontokra való tekintettel ösztönzi a növekedést. Közgazdászok szerint a pénzpiacok aligha honorálják a Duisenberg-elnökség megfelezésében rejlő üzenetet, ami a leendő ECB függetlenségének megkérdőjelezésével ér fel. Ez pedig csökkenti az EMU-ba vetett bizalmat — nyilatkozott egy német bankszakember, aki szerint a hatás nem okvetlenül számszerűsíthető, de a bizalomvesztés később mindenképpen magasabb kamatokhoz vezet. Egy londoni elemző szerint a márka már ma, hétfőn gyengül majd. Meglehetősen szokatlan módon — ugyancsak mától — a második fél évben soros EU- elnök Ausztria veszi át a jelenlegi elnök Nagy-Britanniától az euróval kapcsolatos ügyek intézését, minthogy London kimaradt az EMU-ból. Az ECB- elnökség kezelésmódja és az EU-elnökségi hatáskör egy részének kényszerű leadása miatt a Reuters kommentátora úgy vélekedik, hogy vége Tony Blair és a külpolitika mézesheteinek. (az egyes tagok mandátumával együtt) Név Év feletti gazdasági hetilap A TÁRSASÁGI ADÓBEVALLÁS FORTÉLYAI BANK TOPLISTA KÖRNYEZETVÉDELMI HELYZETKÉPE HETI MELLÉKLET: SZAKVÁSÁROK ÉS KIÁLLÍTÁSOK KÜLFÖLD Szigorúbb adó- és vámbehajtást ígér az új pénzügyminiszter Alkudozás az IMF és Moszkva közt Oroszország rövidesen hozzájuthat a Nemzetközi Valutaalap által két éve felállított hitelkeret újabb részletéhez — adott hangot reménykedésének Zadornov pénzügyminiszter az IMF-fel folytatott tárgyalások alkalmából. A folyósítás fejében Moszkva ígéretet tett az adóbehajtás további szigorítására. Borisz Jelcin államfő a múlt hét végén újabb kormánytagokat nevezett ki. 10— IN11111 IMI 11 Az IMF tavaly év végén—az államháztartás gyatra állapotára hivatkozva — függesztette fel az 1996-ban felállított, mintegy 10 milliárd dolláros hitelkeret esedékes részleteinek folyósítását. Ez év elején azonban felszabadították a visszatartott összegeket, és várhatóan a következő részletekkel sem lesz baj. Zadornov arra számít, hogy a következő hányad már május végén vagy június elején rendelkezésre áll majd. A szóban forgó összeg kapcsán a Reuters 700 millió, az APE D 7 600 millió dollárról beszél. Az IMF-delegáció moszkvai tárgyalásain—immár örökzöld témaként — visszatért az adó- és általában a költségvetési bevételeknek a tervezettől való elmaradása. A kiesést Moszkva azzal magyarázta, hogy világszerte esnek az olaj-, illetve alumíniumárak, késik néhány adótörvény és megszűnt a készpénzes adósfizetésnek a természetbeni megváltása. Az orosz költségvetés bevételei — a tervezettnél mintegy 64 milliárddal alacsonyabbak — 303,6 milliárd rubeles szint körül várhatók. A kiadásokat ennek megfelelően 62,4 milliárd rubellel, 437,5 milliárd rubelre szállítják le. A kiadások csökkentésére a költségvetési törvény ad lehetőséget, mert a kormánynak engedélyezi, hogy a bevételek arányában teljesítse az előirányzott állami kiadásokat. A problémák mellett Moszkva eredményekről is be tudott számolni az IMF-nek. A pénzügyminiszter szerint a központi költségvetés immár nem tartozik bérrel senkinek, csak a kormányzóságok körében maradt fenn 6 milliárd rubeles hátralék április elején. Az első negyedévben a költségvetési hiány az időarányos GDP 4,6 százaléka volt a tavalyi első negyedévi 8,7 százalék helyett, az idei év egészére pedig 5 százalékos GDP- arányos deficitet jósol az orosz pénzügyi vezetés. Zadornov azt is megígérte, hogy megszigorítják a vámok beszedését. Javítja az orosz kincstár kilátásait, hogy várhatóan erőteljesen növekednek a privatizációs bevételek. Ebből a forrásból 15 milliárd rubelt várnak, a költségvetési törvényben eredetileg előirányzott 8 milliárddal szemben. Az idei eladási lista élén a Rosznyeft olajvállalat áll — 13 milliárd rubeles kikiáltási árral —, ezt követi a Szvjazinveszt távközlési cég. Két liberális az új kormányban Az IMF-tárgyalásokkal egy időben a múlt hét végén újabb kormánytagokat neveztek ki Moszkvában. Figyelemre méltó, hogy Zadornov pénzügyminiszter mellett a — korábban kormányellenes álláspontot képviselő — liberális Jabloko frakció még egy képviselője bekerült a kabinetbe, mégpedig Okszana Dmitrijeva munkaügyi és népjóléti miniszter személyében. A gazdasági szempontból fontos tárcák közül nem volt változás a vagyonigazgatási minisztérium élén,ahol posztján maradt Farid Gazizullin. Ugyancsak a helyén maradt a korábbi gazdasági miniszter, Jakov Urinszon. A mezőgazdasági miniszter viszont Viktor Szemjonov lett, aki Viktor Hrisztunt váltotta fel ezen a poszton. Gyorsulhat a tőkebeáramlás (Folytatás az 1. oldalról) A NATO-csatlakozás és az azzal kapcsolatos vita ebben a vonatkozásban nemcsak a biztonság garantálásához, hanem egyáltalán Magyarország megismertetéséhez is hozzájárul — hangoztatta a szakértő. A NATO-csatlakozás befektetésekre gyakorolt hatását nagyon nehéz előre megbecsülni, hiszen nincsenek korábbi külföldi példák. A spanyol és portugál belépésre a mostanitól teljesen eltérő körülmények közepette került sor, mivel ezen országokban a NATO-integráció megelőzte a gazdasági nyitást, nálunk pedig éppen fordított a helyzet: Magyarország már egy évtizede nem gördít akadályokat a tőkebeáramlás útjába — mutatott rá Hamar Judit. A csatlakozás mindenesetre rövid távon biztosan az amerikai befektetések növekedését fogja eredményezni, ám ez a kutató szerint valószínűleg csak annak a csökkenésnek az ellensúlyozására lesz elegendő, ami a választási időszakokat törvényszerűen kíséri, valamint részben ellensúlyozhatja a csatlakozással járó, már felvállalt kötelezettségeket. A külföldi tőkeberuházások érdemi növekedését inkább az európai uniós csatlakozástól várhatjuk, ám előreláthatólag ez sem lesz olyan volumenű, hogy önmagában biztosítsa a gazdaság valamennyi problémájának megoldását —figyelmeztetett a kutató. A szenátusi jóváhagyás igen gatója. A szakértő kevésbé biztos azonban abban, hogy a szenátusi jóváhagyás nyomban a közvetlen külföldi — beleértve az amerikai — tőkebefektetések nagyarányú megugrását fogja eredményezni. Mindenesetre a Magyarországon már megtelepedett befektetők nagyobb biztonságban érzik majd magukat. A PlanEcon kutatási igazgatója ugyanakkor kitért arra az elméleti lehetőségre, mi lett volna, ha Magyarország NATO-tagsága ügyében nincs pozitív szenátusi döntés. Ha ez megtörténik, Magyarország legrosszabb esetben akár Szlovákia szintjére is lecsúszhatott volna, amely iránti politikai meggondolásokból — a külföldi befektetők kevés érdeklődést mutatnak. A magyar aktivitás a tőkebefektetések ösztönzésében természetesen Crane szerint is fontos, de az amerikai üzletemberek részére a távközlés, a légi közlekedés olcsó, ezért egy népes üzletember-delegáció budapesti útja talán hasznosabb is lehet, mint drága irodák fenntartása. (Mint ismert, az ITD Hungary kereskedelmi szolgálata nemrég zárta be Los Angeles-i és chicagói irodáját.) A szakértő azt prognosztizálja, mire Magyarország az EU tagjává válik, a hazánkban megvalósított amerikai tőkebefektetések értéke meghaladhatja a 10 milliárd dollárt. (A budapesti amerikai követség adatai szerint jelenleg 6 milliárd dollár körüli az állomány.) Hosszabb távon valóban a tengeren túlról érkező működőtőke növekedését eredményezheti NATO-tagságunk — véli Csákvári Mariann, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium főosztályvezetője, akinek becslése szerint eleinte 10-15, később akár 20- 25 százalékkal is több tőke áramolhat be elsősorban az Egyesült Államokból. A tisztviselő nem a multinacionális és a nagyvállalatok tőkebefektetéseire számít, hanem arra, hogy megjelennek a Magyarországot eddig elkerülő amerikai kis- és középvállalatok is. Az a vállalatkor fordulhat hazánk felé, amely számára kiemelkedően fontos a biztonság, s amely egyfajta garan-A rendelkezésre álló adatok szerint az 1996 végéig Magyarországon befektetett külföldi tőkén belül közel egyforma arányú a Németországból és az Egyesült Államokból érkezett összeg. Igaz, az adatok csalókák is lehetnek, mivel nehéz eldönteni a statisztikák készítőinek, hogy például egy amerikai multi németországi vállalata által Magyarországra behozott tőkéjét milyen származásúnak tekintsék, ciát lát ebből a szempontból a NATO-tagságban. Tapasztalatai szerint egyébként az európai befektetők — még a kis és közepes cégek is—sokkal inkább tisztában vannak a magyarországi helyzet stabilitásával, invesztícióik biztonságával, ezért kontinensünkről NATO-tagságunk miatt nem várható a tőkebefektetések számottevő megnövekedése. Az amerikai kis- és középvállalati kör megjelenése Magyarországon nem a befektetett tőke nagyságát növeli meg számottevően, hanem a vállalkozások számát. Ám ezáltal is nő az új munkahelyek száma, szélesebb körben terjed a vállalkozói kultúra, s olyan kapcsolatrendszer alakul ki, amely a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok egyéb területein is hasznosnak bizonyulhat. B.Gy.—N.V.Zs.— T.G.—U.Gy. ® VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA Külföldi működőtőke-állomány, származási ország szerint Portfoliói Olaszország Hollandia Franciaország (1996 végéig) Egyéb[ Forrás: ITDH Félelem a versenyhátránytól A Magyarország NATO-tagságára vonatkozó szenátusi döntés pozitív hatása csak később jelentkezik majd — hangoztatta az amerikai fővárosból érdeklődésünkre az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájának (USCoC) kelet-európai ügyekben illetékes igazgatója. Rupert Finke szerint a témáról a kamarai tagság körében rendezett eszmecserén egyértelművé vált, hogy az amerikai cégek ugyanakkor vegyes érzelmekkel viseltetnek a kelet-közép-európai régió egyes országainak EU-tagsága iránt. Attól tartanak, hogy ezek egy olyan nagyobb piac részévé válnak, ahol a kívülálló országok vállalatai versenyhátrányba kerülhetnek. Ezért is tervezi a kamara, hogy ez év szeptember 16—17-én Washingtonban konferenciát rendez az EU-tagság által érintett amerikai vállalatok, illetve az EU-bővítés első hullámába tartozó Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovénia és Észtország részvételével az integrációjuk amerikai cégekre várható hatásának megvitatására. jó lélektani hatással lesz az amerikai üzleti életre — hangoztatta Washingtonból a Világgazdaságnak nyilatkozva Keith Crane, a nagy tekintélyű PlanEcon intézet kutatási igaz ti Főszerkesztő: Bánki András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Kamasz Melinda, Kovács András István Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György BELFÖLD: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztrícsány Julianna, B. Varga Judit, N. Vadász Zuzsa (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Binder István, Fehér István, Hazafi László, Kulcsár Anna, Lázár Ildikó, Lovas Judit, Magos Katalin, Molnár Mari, Nagy Ildikó, Rozgonyi Zoltán, Tóth Judit ♦ KÜLFÖLD: Gaál Csaba (rovatvezető), Facsinay Kinga, Kozma Géza, Mádl József, Oszlay Péter, Szalay Hanna, Urkuti György .♦ TÁRSADALOM: Illisz L. László (rovatvezető), Mucsányi Marianna (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Dudás Gergely, Kecskés Ágnes, Szerető Szabolcs, Tüske Erika, Tompa Imre ♦TŐZSDE, Nyomárkay Kázmér (rovatvezető), Lovas András, Majoros György (rovatszerkesztők), Daróczi Dávid, Halaska Gábor, B. Sebestyén Stella ♦ VÁLLALKOZÁS, ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Hlavay Richárd, Kvassinger Klára ♦ MENEDZSERKALAUZ: Weisz Györgyi ♦ WIRTSCHAFTSLETTER: Nemes Bettina ♦ TUDÓSÍTÓK: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Lehőcz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba) Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ TÖRDELŐSZERKESZTŐK: Csermák Katalin, Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Kati, Tóth Brigitta ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK Sas László (vezető), Friedrich Csaba, Friedrich Zoltán, Takács Zsolt, Tatai Miklós ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA EFGÉ Kft ♦ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓ: Budapest I Naphegy tér 8 Postacím 1537 Bp. Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest I Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199, tel.: 175-6722/1145. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, Budapesten a HELP kerületi ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (175-6722/20-47) ♦ Előfizetési díj egy évre 34 800, fél évre 17 400, negyedévre 8700 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ♦ ISSN 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest, F. v.: Lendvai Lászlóné vezérigazgató. Internet: http:// www.lang.hu/szikra.nyomda, e-mail: szikra@lang.hu. A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. EKTHM 11