Világgazdaság, 1998. június (30. évfolyam, 104/7364-124/7384. szám)
1998-06-24 / 120. (7380.) szám
6 Harmincmilliárdnyi kenyér „fekete” (Folytatás az 1. oldalról) így — 85 forintos kilónkénti átadási árral számolva—napi 76 millió forint árbevétel után sem adót, sem tb-t nem fizetnek. A kenyérnél éves szinten több mint 27 milliárd forintnyi lehet az a sütőipari bevétel, amely után nem folyik be közteher a költségvetésbe. A feketén értékesített péksüteményekkel együtt jóval 30 milliárd forint fölé emelkedhet az összeg. A tervek szerint a sütőipari érdekképviseletek tételes szakmai számításokkal segítenék a hatóságok munkáját a feketegazdaság felderítésében. Ha például a vizsgálatok során a gyártók nem tudnák igazolni tényleges kiadásaikat, e kalkulációk szolgálhatnának alapul a visszaélések megállapításához. Az ellenőrzéseknek ki kellene terjedniük a működési engedélyekre és a személyi feltételekre is. Utóbbiaknál többek között azt kellene vizsgálni, hogy a dolgozók be vannak-e jelentve a tb-hez, munkaszerződésük igazodik-e az ágazati kollektív szerződéshez. Ezen felül azt is ellenőrizni kellene, hogy a termelés megfelel-e az “ajánlati közösség” megalakításával megakadályozhatják-e az árletörést. Makay szerint az üzletláncok tisztességtelensége ma már egyértelműen bizonyítható azzal, hogy jelentős részük a beszerzési áraknál olcsóbban kínálja a lisztet. A mostani értékesítési viszonyok mellett sem tartható, hogy egyes cégek a minőségrontást versenyeszközzé tették. A szövetség külső segítséget is kér ahhoz, hogy saját hatáskörben fel tudjon lépni ez ellen – fogalmazott. Az Auchan osztályvezetője, Papp Károly elmondta, hogy az áruház a nyitása után két hétig valóban 69 forintért adta a kilós fehér kenyeret, de a sütőüzemektől is kedvezményesen vették. Ma 84 forint a fehér, 88 a félbarna kilója. Azért tartják ezen a szinten az árakat, hogy a konkurenciával eredményesen vegyék fel a versenyt. Az országos Plus hálózatban a kilós kenyér fajtától függően 79,85, illetve 89 forintba kerül — mondta lapunknak Székács Tibor kereskedelmi igazgató, hozzáfűzve: a sütödéknek minőségi bizonyítványt kell bemutatniuk. Gyakran kérik an Egy magát megnevezni nem kívánó malomipari szakember szerint már jó néhány éve kialakult az a szokás, hogy a pékségek ott veszik a lisztet, ahol legolcsóbban adják, így nem mindig a megfelelő minőségű lisztből sütik az árut. A malomipar minőség szerint A, B és C osztályba sorolja a különböző minőségű liszteket, az utóbbi takarmánygabonából készül. Az A1 az úgynevezett javítóliszt, amely sikérszerkezete miatt túl “erős” a kenyérkészítéshez, így a B2, vagy C osztályú lisztekhez adagolva kevernek ki A2 vagy B2 minőséget. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a C osztályúból készül a kenyér. A különféle minőségű tiszta lisztet nem használják fel, hanem a szabványoknak megfelelően korpával keverik. A legalacsonyabb korpatartalmú BL 55 liszt az édes- és a péksütemények alapanyaga, a BL 80-ból a fehér kenyér készül, a BL 112 már sötétebb, így abból a félbarna és a rozskenyereket sütik. Ez is módot adhat a visszaélésekre: a rozsliszt ugyanis ma kilónként ezer forinttal drágább, mint a búzaliszt, így ha nem adják a keverékhez az előírt rozslisztmennyiséget, nyilván olcsóbb az alapanyag, ám a korpatartalomnak köszönhetően a kenyér barna színű élelmiszertörvény előírásainak, és a gyártást kellően dokumentálják-e a cégek — mondta. Bár a sütőipari érdekképviseletek átfogó ellenőrzéseket tartanak szükségesnek, a vizsgálatokat szerintük a kirívó eseteknél kellene kezdeni. Ehhez megfelelő alapot szolgáltathat, hogy a hatóságok és az ágazati szervezetek között már korábban együttműködési megállapodás jött létre. A Sütőipari Szövetség és a Magyar Pékek Ipartestülete a jövőben jelezné, ha a bolti árak alapján gyanús értékesítésre vagy előállításra bukkanna. Az üzletekben ugyanis sokszor olyan árakon kapható a pékáru és a kenyér, amelyen a termékeket nem lehetne eladni, ha a forgalmazás és a gyártás legális lenne. Bánki példaként az Auchan esetét említette, ahol a közelmúltban 69 forintba került a kenyér kilója, miközben a sütőipari előállítási költségek 80—85 forint között mozognak. Mint ismert, a malomipar a közelmúltban már állást foglalt abban, hogy az üzlethálózatok a lisztárak leszorításával tisztességtelen piaci magatartást tanúsítanak. A molnárok ezért azt tervezték, árkartell alóli felmentést kérnek a Gazdasági Versenyhivataltól (GVH), hogy egységesen léphessenek fel a piacon a lisztárak növeléséért. A Gabonaszövetség kereskedelmi tagozata döntött arról, hogy be kell nyújtani a kartellfelmentési kérelmet — mondta lapunknak Makay György, a szervezet főtitkára. A malmok a GVH válaszát várják azzal kapcsolatban is, hogy egy nagyobb kereskedőcég létrehozásával vagy valamilyen másnak igazolását is, hogy milyen minőségű lisztet használnak fel a sütéshez. A kenyér stratégiai terméknek számít, tehát egy élelmiszer-kereskedelmi vállalat nem ezzel éri el a nyereséget, viszont ha jó minőségű és olcsó kenyeret kínál, azzal behozza a vásárlókat. Székács Tibor úgy véli, Budapesten legfeljebb három-négy kenyérgyár képes nagy mennyiséget egyenletes minőségben előállítani. A 71 tagú Penny Market hálózat területi vezetői folyamatosan ellenőrzik a pékáru minőségét —jelentette ki Tóth Károly, a cég ügyvezető igazgatója. Mivel korábban a vásárlók egyes helyeken panaszkodtak az egyébként 8 forintba kerülő zsömle és a pogácsa méretére, bontottak már szerződést szállítóval. Arra is ügyelnek, hogy adalék anyagokkal puffasztott pékáru ne kerüljön boltjaikba, így a kenyér szerkezete is megfelelő állagú. A Penny Market boltjaiban a fehér és a félbarna kenyér kilója egyaránt 89 forintba kerül. A fentiektől eltérő utat választott a Cora hipermarket. Az áruházak saját péksége készíti a kenyérféléket és a péksüteményt. Farkas András, a törökbálinti egység pék- és cukrászati osztályának vezetője elmondta: a három legnagyobb malom egyikétől, a Budai Hengermalom Rt.-től minőségi tanúsítvánnyal vásárolják a legjobb lisztet. Emellett háromfázisú minőségvizsgálatnak is alávetik. A Cora hipermarketekben minden egyes veknit csomagolva árusítanak, s a legolcsóbb kilós fehér kenyér 102 forintba kerül. D.K.—H.L. ^^^VIUGGAZDASA^^pHB^^VZUTnjWLA^^ 1998. JÚNIUS 24. Az IKIM külgazdasági képviseletei Pénzhiány miatt szűkül a kör Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) bázisán felálló majdani Gazdasági Minisztérium átveszi az IKIM hatáskörébe tartozó külképviseleti hálózatot is. Ez ma 33 kereskedelmi szolgálati irodából, 48 külgazdasági attaséi posztból, három — nemzetközi szervezethez rendelt—misszióból és egy kereskedelmi kirendeltségből áll. MUNKATÁRSUNKTÓL Miközben az elmúlt évben csökkent az IKIM által felügyelt s a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) által működtetett külpiaci hálózat irodáinak száma, változatlan maradt a Külügyminisztérium (KM) állományába került, s az ipari, kereskedelmi tárca szakmai irányítása alatt tevékenykedő külgazdasági attaséké. Míg a külföldi kirendeltséghálózat egy évvel ezelőtti kormányhatározatban előírt—átalakítása előtt 75 külföldi irodában 250 kiküldött (s további 84 részmunkaidős hozzátartozó) dolgozott, addig ma ugyanezen feladatokat 196 fő látja el. A kirendeltségekről leválasztották a gazdaságdiplomáciai feladatokat, s ezek ellátásával a külgazdasági attasékat bízták meg. Őket az IKIM jelöli ki, szakmai irányításukat is ez a tárca látja el, miközben szervezetileg a KM-hez tartoznak, túlnyomórészt a nagykövetségeken dolgoznak, s az utánuk járó költségvetési támogatást is a KM kapja a központi büdzsétől. Az átalakulás után 48 ilyen poszt maradt, 51 fő kezdett el dolgozni, s munkájukat 39 adminisztrátor segíti. Ez nem változott. Ugyanakkor alaposan megcsappant az állami export- és befektetésösztönző feladatokat ellátó, az ITDH-hoz került kereskedelmi szolgálatok száma. Ma összesen 30 országban, 33 irodában 93-an látják el ezeket a feladatokat. A bezárásokat pénzügyi kényszer szülte: az idén kereskedelmi szolgálati irodák fenntartására biztosított 1,2 milliárd forintból ugyanis még 33 posztot is csak szűkösen tudnak fenntartani (ebből eleve elvisz 300 milliót a működéshez szükséges ingatlanok bérleti díja). Egy kiküldöttre náluk évente 11 millió forint jut — a külügyi kiküldöttekre évi 16 millió. Továbbra is működik a moszk külpiaci hálózat vai magyar kirendeltség, s IKIM- képviseletként működik Párizsban az OECD, Genfben a WTO mellé rendelt misszió, továbbá a brüsszeli EU-misszión belül a kereskedelmi és ipari csoport. Itt összesen huszonketten dolgoznak. Évente egy főre (a hazai és a kinti költségeket összeadva) 22,4 millió forintos kiadás jut — tudtuk meg az IKIM-nél, ahol arra is felhívták azonban a figyelmet, hogy a világ legdrágább városaiban működnek ezek az irodák. Ombudsmani ajánlás az adóhivatalnak Vitatott személyiségvizsgálat Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) vezető beosztású munkatársainak személyiségvizsgálatára irányuló eljárás akkor jogszerű, ha biztosítják a teljes önkéntességet és anonimitást—tartalmazza az adatvédelmi biztos ajánlása. Az ombudsmani lépésre az egyik érintett munkatárs panaszát követően került sor. — Mint korábban hírt adtunk róla, az APEH elnöke személyiségvizsgálatot rendelt el az adóhivatal vezető munkatársai körében. Az adatvédelmi biztos megállapítása szerint az “irányított személyiségvizsgálatot” az ügy nyilvánosságra kerülése nyomán elhalasztották. Az MTI birtokában lévő dokumentum szerint még az APEH elnöke sem jogosult az eredményeket a vizsgált személlyel összekapcsolni. Az egyik érintett köztisztviselő panaszára lefolytatott ombudsmani vizsgálat megállapította: Kékesi László, a hivatal elnöke ugyan kiemelte a felmérésben való részvétel önkéntes jellegét, az adatkezelés deklarált céljának és módszerének azonban nem felelt meg az az eljárás, hogy az APEH vezető tisztségviselőit mintegy “felszólították” a megjelenésre a személyiségvizsgálaton. Az adatvédelmi biztos kérdésére az APEH-elnök a felmérés céljaként a köztisztviselői kar munkájának segítését, a hiányosságok pótlását jelölte meg — egyéni következtetések levonása nélkül. “A felmérés nem kérdőjelezheti meg az érintett szakmai, munkajogi alkalmasságát” — tette hozzá az APEH elnöke. A panaszos megfogalmazása szerint “a személyiségvizsgálattal nyerhető információk felhasználása irányítási, munkaszervezési célolán súlyosan sérti az APEH köztisztviselőinek személyiségi jogait, miután köztisztviselői jogviszonyukba nem személyiségük teljességével, hanem annak a szaktudásuk köré szervezett és a hivatal számára szükséges készségeivel és adottságaival léptek”. Az ombudsman ajánlása kitér arra is, hogy a “készség- és képességvizsgálatot”—az önkéntesség követelményének biztosítása mellett — úgy kell elvégezni, illetve elvégeztetni, hogy illetéktelenek a közigazgatás körén kívül se juthassanak olyan adatok birtokába, amelyekkel a közigazgatás pártatlan működését befolyásolni lehet. A bírságolás sem visszatartó erő Sokan nem jelentik be a munkahelyi baleseteket A közelmúltban kétnapos ellenőrzést tartott az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) azokon a munkahelyeken, ahol veszélyes anyaggal dolgoznak. Az akció során 740 munkavállalót látogattak meg az ellenőrök, s csaknem 2 millió forint különféle bírságot szabtak ki — közölte egy tegnapi tájékoztatón Békés András, az OMMF elnöke. MUNKATÁRSUNKTÓL A munkaügyi felügyelők évente több alkalommal, a gazdaság különböző területén dolgozó cégeknél tartanak országos, úgynevezett akcióellenőrzést. Ennek során június közepén azokat a munkahelyeket látogatták meg, ahol veszélyes anyagokkal dolgoznak. A két nap alatt 157 felügyelő 740 munkáltatónál ellenőrizte a munkavédelmi előírások betartását. Ez összesen több mint 13 ezer munkavállalót érintett — mondta Békés András. A tapasztalatok szerint a dolgozók jelentős része egyáltalán nem ismerte azokat a veszélyes anyagokat, illetve azok hatását, amelyekkel dolgozott. Szép számmal voltak olyan alkalmazottak is, akik csak részben ismerték a negatív hatásokat. Jelentős azoknak a dolgozóknak a száma is — 251 —, akik a számukra kiadott egyéni védőeszközt nem használták. A két nap alatt 1,13 millió forint munkavédelmi bírságot szabtak ki, míg a helyszíni bírság és a bírságolási határozatok együttes összege 713 ezer forint volt. Mint Békés András elmondta, arról nincs pontos információjuk, hogy a munkaadók a kirótt összegeket mikor fizetik be, illetve hogy egyáltalán befizetik-e. Tapasztalatok szerint a szabálysértési bírság csaknem 70 százalékát befizetik, ám a munkavédelmi bírság esetében többnyire fellebbeznek. Ilyen esetekben a befizetés teljesítése akár évekre is elhúzódhat. Az OMMF-nek arról sincs pontos információja, hogy hány balesetet okoznak a veszélyes anyagok. Ennek oka egyrészt, hogy a munkaadók gyakorta nem is jelentik a munkahelyi balesetet, másrészt az Egészségbiztosítási Önkormányzat elszámolásában sem lehet ezt különválasztani. Az ilyenfajta nyilvántartást egyébként az OMMF már évek óta szorgalmazza, mindeddig eredménytelenül — közölte Békés András. L. I. Magyar—osztrák foglalkoztatási stratégia Összesen 2,5 millió embert érint Kelet-Ausztria és Nyugat- Magyarország egy év alatt elkészített közös foglalkoztatáspolitikai stratégiája, amelyről tegnap számoltak be Zalaegerszegen, Burgenland, Stájerország, valamint Győr-Moson- Sopron, Vas, Zala megye és az osztrák munkaügyi tárca képviselői szerint a határon átnyúló együttműködés stabil munkaerő-piaci politikai keretet teremt az EU-integrációs folyamathoz a regionális és helyi foglalkoztatáspolitika, a képzések és a területfejlesztési koncepciók egyeztetésével, a részprogramok megalapozásával. A határ menti együttműködés fő területei közé tartozik a szerkezetváltást és -átalakítást segítő aktív munkaerő-piaci politika, az ennek megfelelő szakmai védőháló megteremtése és új munkahelyek létrehozása. Olyan stratégiai célokat kíván elérni, mint a tartós és az ifjúsági munkanélküliség leküzdése. (MTI)