Világgazdaság, 1998. június (30. évfolyam, 104/7364-124/7384. szám)

1998-06-24 / 120. (7380.) szám

6 Harmincmilliárdnyi kenyér „fekete” (Folytatás az 1. oldalról) így — 85 forintos kilónkén­ti átadási árral számolva—napi 76 millió forint árbevétel után sem adót, sem tb-t nem fizetnek. A kenyérnél éves szinten több mint 27 milliárd forintnyi lehet az a sütőipari bevétel, amely után nem folyik be közteher a költségvetésbe. A feketén érté­kesített péksüteményekkel együtt jóval 30 milliárd forint­­ fölé emelkedhet az összeg. A tervek szerint a sütőipari érdekképviseletek tételes szak­mai számításokkal segítenék a hatóságok munkáját a fekete­­gazdaság felderítésében. Ha például a vizsgálatok során a gyártók nem tudnák igazolni tényleges kiadásaikat, e kalku­lációk szolgálhatnának alapul a visszaélések megállapításá­hoz. Az ellenőrzéseknek ki kel­lene terjedniük a működési en­gedélyekre és a személyi felté­telekre is. Utóbbiaknál többek között azt kellene vizsgálni, hogy a dolgozók be vannak-e jelentve a tb-hez, munkaszerző­désük igazodik-e az ágazati kol­lektív szerződéshez. Ezen fe­lül azt is ellenőrizni kellene, hogy a termelés megfelel-e az “ajánlati közösség” megalakí­tásával megakadályozhatják-e az árletörést. Makay szerint az üzletláncok tisztességtelensége ma már egyértelműen bizonyítható az­zal, hogy jelentős részük a be­szerzési áraknál olcsóbban kí­nálja a lisztet. A mostani érté­kesítési viszonyok mellett sem tartható, hogy egyes cégek a minőségrontást versenyesz­közzé tették. A szövetség kül­ső segítséget is kér ahhoz, hogy saját hatáskörben fel tudjon lép­ni ez ellen – fogalmazott. Az Auchan osztályvezetője, Papp Károly elmondta, hogy az áruház a nyitása után két hétig valóban 69 forintért adta a ki­lós fehér kenyeret, de a sütőüze­mektől is kedvezményesen vet­ték. Ma 84 forint a fehér, 88 a félbarna kilója. Azért tartják ezen a szinten az árakat, hogy a konkurenciával eredménye­sen vegyék fel a versenyt. Az országos Plus hálózatban a kilós kenyér fajtától függően 79,85, illetve 89 forintba kerül — mondta lapunknak Székács Tibor kereskedelmi igazgató, hozzáfűzve: a sütödéknek mi­nőségi bizonyítványt kell be­mutatniuk. Gyakran kérik an­ Egy magát megnevezni nem kívánó malomipari szakember szerint már jó néhány éve kialakult az a szokás, hogy a pékségek ott veszik a lisztet, ahol legolcsóbban adják, így nem mindig a megfelelő minőségű lisztből sütik az árut. A malomipar minőség szerint A, B és C osztályba sorolja a különböző minőségű liszteket, az utóbbi takarmánygabonából készül. Az A1 az úgynevezett javítóliszt, amely sikérszerkezete miatt túl “erős” a kenyérkészítéshez, így a B2, vagy C osztályú lisztekhez adagolva kevernek ki A2 vagy B2 minőséget. Ugyanakkor az is előfordul­hat, hogy a C osztályúból készül a kenyér. A különféle minőségű tiszta lisztet nem használják fel, hanem a szabványoknak meg­felelően korpával keverik. A legalacsonyabb korpatartalmú BL 55 liszt az édes- és a péksütemények alapanyaga, a BL 80-ból a fehér kenyér készül, a BL 112 már sötétebb, így abból a félbarna és a rozskenyereket sütik. Ez is módot adhat a visszaélésekre: a rozsliszt ugyanis ma kilónként ezer forinttal drágább, mint a búzaliszt, így ha nem adják a keverékhez az előírt rozs­lisztmennyiséget, nyilván olcsóbb az alapanyag, ám a korpatar­talomnak köszönhetően a kenyér barna színű­ élelmiszertörvény előírásainak, és a gyártást kellően dokumen­tálják-e a cégek — mondta. Bár a sütőipari érdekképvise­letek átfogó ellenőrzéseket tar­­tanak­ szükségesnek, a vizsgá­latokat szerintük a kirívó ese­teknél kellene kezdeni. Ehhez megfelelő alapot szolgáltathat, hogy a hatóságok és az ágazati szervezetek között már koráb­ban együttműködési megálla­podás jött létre. A Sütőipari Szövetség és a Magyar Pékek Ipartestülete a jövőben jelezné, ha a bolti árak alapján gyanús értékesítésre vagy előállításra bukkanna. Az üzletekben ugyanis sokszor olyan árakon kapható a pékáru és a kenyér, amelyen a termékeket nem le­hetne eladni, ha a forgalmazás és a gyártás legális lenne. Bán­ki példaként az Auchan esetét említette, ahol a közelmúltban 69 forintba került a kenyér ki­lója, miközben a sütőipari elő­állítási költségek 80—85 forint között mozognak. Mint ismert, a malomipar a közelmúltban már állást foglalt abban, hogy az üzlethálózatok a lisztárak leszorításával tisz­tességtelen piaci magatartást ta­núsítanak. A molnárok ezért azt tervezték, árkartell alóli felmen­tést kérnek a Gazdasági Verseny­hi­vataltól (GVH), hogy egysége­sen léphessenek fel a piacon a lisztárak növeléséért. A Gabonaszövetség kereske­delmi tagozata döntött arról, hogy be kell nyújtani a kartell­­felmentési kérelmet — mond­ta lapunknak Makay György, a szervezet főtitkára. A malmok a GVH válaszát várják azzal kapcsolatban is, hogy egy na­gyobb kereskedőcég létrehozá­sával vagy valamilyen más­nak igazolását is, hogy milyen minőségű lisztet használnak fel a sütéshez. A kenyér stratégiai terméknek számít, tehát egy élelmiszer-kereskedelmi válla­lat nem ezzel éri el a nyeresé­get, viszont ha jó minőségű és olcsó kenyeret kínál, azzal be­hozza a vásárlókat. Székács Ti­bor úgy véli, Budapesten leg­feljebb három-négy kenyér­gyár képes nagy mennyiséget egyenletes minőségben előál­lítani. A 71 tagú Penny Market há­lózat területi vezetői folyama­tosan ellenőrzik a pékáru minő­ségét —jelentette ki Tóth Ká­roly, a cég ügyvezető igazgató­ja. Mivel korábban a vásárlók egyes helyeken panaszkodtak az egyébként 8 forintba kerülő zsömle és a pogácsa méretére, bontottak már szerződést szál­lítóval. Arra is ügyelnek, hogy adalék anyagokkal puffasztott pékáru ne kerüljön boltjaikba, így a kenyér szerkezete is meg­felelő állagú. A Penny Market boltjaiban a fehér és a félbarna kenyér kilója egyaránt 89 fo­rintba kerül. A fentiektől eltérő utat vá­lasztott a Cora hipermarket. Az áruházak saját péksége készíti a kenyérféléket és a péksüte­ményt. Farkas András, a török­bálinti egység pék- és cukrásza­ti osztályának vezetője elmond­ta: a három legnagyobb malom egyikétől, a Budai Hengerma­lom Rt.-től minőségi tanúsít­vánnyal vásárolják a legjobb lisztet. Emellett háromfázisú minőségvizsgálatnak is aláve­tik. A Cora hipermarketekben minden egyes veknit csomagol­va árusítanak, s a legolcsóbb kilós fehér kenyér 102 forint­ba kerül. D.K.—H.L. ^^^VIUGGAZDASA^^pHB^^VZUTnjWLA^^ 1998. JÚNIUS 24. Az IKIM külgazdasági képviseletei Pénzhiány miatt szűkül a kör Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) bázisán felálló majdani Gaz­dasági Minisztérium átveszi az IKIM hatáskörébe tartozó külképviseleti hálózatot is. Ez ma 33 kereskedelmi szolgálati irodából, 48 külgazdasági attaséi posztból, három — nemzetközi szervezethez rendelt—misszióból és egy kereskedelmi kirendeltségből áll. MUNKATÁRSUNKTÓL Miközben az elmúlt évben csökkent az IKIM által fel­ügyelt s a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) által működtetett külpiaci hálózat irodáinak szá­ma, változatlan maradt a Kül­ügyminisztérium (KM) állomá­nyába került, s az ipari, keres­kedelmi tárca szakmai irányí­tása alatt tevékenykedő külgaz­dasági attaséké. Míg a külföl­di kirendeltséghálózat egy év­vel ezelőtti­ kormányhatáro­zatban előírt—átalakítása előtt 75 külföldi irodában 250 kikül­dött (s további 84 részmunka­­idős hozzátartozó) dolgozott, addig ma ugyanezen feladato­kat 196 fő látja el. A kirendeltségekről leválasz­tották a gazdaságdiplomáciai feladatokat, s ezek ellátásával a külgazdasági attasékat bízták meg. Őket az IKIM jelöli ki, szakmai irányításukat is ez a tárca látja el, miközben szerve­zetileg a KM-hez tartoznak, túl­nyomórészt a nagykövetsége­ken dolgoznak, s az utánuk járó költségvetési támogatást is a KM kapja a központi büdzsé­től. Az átalakulás után 48 ilyen poszt maradt, 51 fő kezdett el dolgozni, s munkájukat 39 ad­minisztrátor segíti. Ez nem vál­­­tozott. Ugyanakkor alaposan meg­csappant az állami export- és be­fektetésösztönző feladatokat el­látó, az ITDH-hoz került keres­kedelmi szolgálatok száma. Ma összesen 30 országban, 33 irodá­ban 93-an látják el ezeket a fel­adatokat. A bezárásokat pénz­ügyi kényszer szülte: az idén ke­reskedelmi szolgálati irodák fenntartására biztosított 1,2 mil­liárd forintból ugyanis még 33 posztot is csak szűkösen tudnak fenntartani (ebből eleve elvisz 300 milliót a működéshez szük­séges ingatlanok bérleti díja). Egy kiküldöttre náluk évente 11 millió forint jut — a külügyi ki­küldöttekre évi 16 millió. Továbbra is működik a moszk­ külpiaci hálózat vai magyar kirendeltség, s IKIM- kép­viseletként működik Párizs­ban az OECD, Genfben a WTO mellé rendelt misszió, továbbá a brüsszeli EU-misszión belül a kereskedelmi és ipari csoport. Itt összesen huszonketten dolgoz­nak. Évente egy főre (a hazai és a kinti költségeket összeadva) 22,4 millió forintos kiadás jut — tudtuk meg az IKIM-nél, ahol arra is felhívták azonban a figyelmet, hogy a világ leg­drágább városaiban működnek ezek az irodák. Ombudsmani ajánlás az adóhivatalnak Vitatott személyiségvizsgálat Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) vezető beosztású munkatársainak szemé­lyiségvizsgálatára irányuló eljárás akkor jogszerű, ha biztosítják a teljes önkéntességet és anonimitást—tartalmazza az adatvédelmi biztos ajánlása. Az ombudsmani lépésre az egyik érintett munkatárs panaszát követően került sor.­ ­ — Mint korábban hírt adtunk róla, az APEH elnöke személyi­ségvizsgálatot rendelt el az adó­­hi­vatal vezető munkatársai kö­rében. Az adatvédelmi biztos megállapítása szerint az “irá­nyított személyiségvizsgálatot” az ügy nyilvánosságra kerülé­se nyomán elhalasztották. Az MTI birtokában lévő do­kumentum szerint még az APEH elnöke sem jogosult az eredményeket a vizsgált sze­méllyel összekapcsolni. Az egyik érintett köztisztviselő panaszára lefolytatott ombuds­mani vizsgálat megállapította: Kékesi László, a hivatal elnöke ugyan kiemelte a felmérésben való részvétel önkéntes jellegét, az adatkezelés deklarált céljá­nak és módszerének azonban nem felelt meg az az eljárás, hogy az APEH vezető tisztség­­viselőit mintegy “felszólítot­ták” a megjelenésre a személyi­ségvizsgálaton. Az adatvédel­mi biztos kérdésére az APEH-elnök a felmérés céljaként a köztisztviselői kar munkájának segítését, a hiányosságok pót­lását jelölte meg — egyéni kö­vetkeztetések levonása nélkül. “A felmérés nem kérdőjelezheti meg az érintett szakmai, mun­kajogi alkalmasságát” — tette hozzá az APEH elnöke. A panaszos megfogalmazá­sa szerint “a személyiségvizs­gálattal nyerhető információk felhasználása irányítási, mun­kaszervezési célolán súlyosan sérti az APEH köztisztviselői­nek személy­iségi jogait, miután köztisztviselői jogviszonyukba nem személyiségük teljességé­vel, hanem annak a szaktudá­suk köré szervezett és a hivatal számára szükséges készségei­vel és adottságaival léptek”. Az ombudsman ajánlása ki­tér arra is, hogy a “készség- és képességvizsgálatot”—az ön­kéntesség követelményének biztosítása mellett — úgy kell elvégezni, illetve elvégeztetni, hogy illetéktelenek a közigaz­gatás körén kívül se juthassanak olyan adatok birtokába, ame­lyekkel a közigazgatás pártat­lan működését befolyásolni lehet. A bírságolás sem visszatartó erő Sokan nem jelentik be a munkahelyi baleseteket A közelmúltban kétnapos ellenőrzést tartott az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) azokon a munkahelyeken, ahol veszélyes anyaggal dolgoznak. Az akció során 740 munkavállalót látogattak meg az ellenőrök, s csaknem 2 millió forint külön­féle bírságot szabtak k­i — közölte egy tegnapi tájékoztatón Békés András, az OMMF elnöke. MUNKATÁRSUNKTÓL A munkaügyi felügyelők évente több alkalommal, a gaz­daság különböző területén dol­gozó cégeknél tartanak orszá­gos, úgynevezett akcióellenőr­zést. Ennek során június köze­pén azokat a munkahelyeket látogatták meg, ahol veszélyes anyagokkal dolgoznak. A két nap alatt 157 felügyelő 740 munkáltatónál ellenőrizte a munkavédelmi előírások betar­tását. Ez összesen több mint 13 ezer munkavállalót érintett — mondta Békés András. A tapasztalatok szerint a dol­gozók jelentős része egyáltalán nem ismerte azokat a veszélyes anyagokat, illetve azok hatását, amelyekkel dolgozott. Szép számmal voltak olyan alkalma­zottak is, akik csak részben is­merték a negatív hatásokat. Je­lentős azoknak a dolgozóknak a száma is — 251 —, akik a szá­mukra kiadott egyéni védőesz­közt nem használták. A két nap alatt 1,13 millió fo­rint munkavédelmi bírságot szabtak ki, míg a helyszíni bír­ság és a bírságolási határozatok együttes összege 713 ezer forint volt. Mint Békés András el­mondta, arról nincs pontos in­formációjuk, hogy a munka­adók a kirótt összegeket mikor fizetik be, illetve hogy egyálta­lán befizetik-e. Tapasztalatok szerint a szabálysértési bírság csaknem 70 százalékát befize­tik, ám a munkavédelmi bírság esetében többnyire fellebbez­nek. Ilyen esetekben a befize­tés teljesítése akár évekre is el­húzódhat. Az OMMF-nek arról sincs pontos információja, hogy hány balesetet okoznak a veszélyes anyagok. Ennek oka egyrészt, hogy a munkaadók gyakorta nem is jelentik a munkahelyi balesetet, másrészt az Egész­ségbiztosítási Önkormányzat elszámolásában sem lehet ezt különválasztani. Az ilyenfaj­ta nyilvántartást egyébként az OMMF már évek óta szor­galmazza, mindeddig ered­ménytelenül — közölte Békés András. L. I. Magyar—osztrák foglalkoztatási stratégia Összesen 2,5 millió embert érint Kelet-Ausztria és Ny­ugat- Magyarország egy év alatt el­készített közös foglalkoztatás­politikai stratégiája, amelyről tegnap számoltak be Zalaeger­szegen, Burgenland, Stájeror­szág, valamint Győr-Moson- Sopron, Vas, Zala megye és az osztrák munkaügyi tárca kép­viselői szerint a határon átnyúló együttműködés stabil munka­erő-piaci politikai keretet te­remt az EU-integrációs folya­mathoz a regionális és helyi foglalkoztatáspolitika, a képzé­sek és a területfejlesztési kon­cepciók egyeztetésével, a rész­programok megalapozásával. A határ menti együttműködés fő területei közé tartozik a szer­kezetváltást és -átalakítást se­gítő aktív munkaerő-piaci po­litika, az ennek megfelelő szak­mai védőháló megteremtése és új munkahelyek létrehozása. Olyan stratégiai célokat kíván elérni, mint a tartós és az ifjú­sági munkanélküliség leküzdé­se. (MTI)

Next