Világgazdaság, 1998. október (30. évfolyam, 189/7449-209/7469. szám)

1998-10-01 / 189. (7449.) szám

XXX. évfolyam, 189. (7449.) szám • 1998. október 1., csütörtök | MA: MENEDZSERKALAUZ ♦ SZOLGÁLTATÓMELLÉKLET ' ’f' 118 Ft www.vilaggazdasag.hu ^ . _­ . yvj * __ _ _ . ^ * VILÁGGAZDASÁG MTV______________ ÚJ ALELNÖK FELÜGYELI A HÍRMŰSOROKAT 10 ÜZLETI NAPILAP ♦ MEGJELENIKK ADÓVÁLTOZÁSOK________ ELTÉRŐEN ÉRINTI A JÖVEDELMI CSOPORTOKAT8 IDEGENFORGALOM TELJES KÖRŰ UTASBIZTOSÍTÁS 14 MULTIK VESZÉLYBEN A NYERESÉG 16 KUTATÁSOK JÖVŐRE KETTŐ IS INDULHAT 17 BANKOK MEGÁLLT A KAMATEMELÉS Az eddigi fellendülést megakaszthatja az oroszországi válság Csak Magyarországon gyorsult a növekedés Az idei második negyedévben tovább gyorsult a magyar gazdaság növekedése: az első há­romhavi 4,5 után 5,1 százalékkal bővült a bruttó hazai termék a tavalyi év hasonló időszaká­hoz képest. Az 1997-ben kezdődött fellendülés egy­edülálló a kelet-közép-európai térségben, mivel a régió más országaiban stagnál, de még inkább lassul. A jövőt illetően azonban már nem ennyire rózsás a kép, hiszen az oroszországi válság a magyar növekedési kilátásokat is beárnyékolja. ■wmmnmmmm A másodi­k negyedév erősebb növekedési adatának köszön­hetően az első fél évben a ma­gyar gazdaság teljesítménye 4,8 százalékkal nőtt az előző esztendő azonos időszakához képest — adta hírül a Közpon­ti Statisztikai Hivatal (KSH). Ez jó eredménynek számít az 1997 első felében mért 3,2 százalé­kos bővüléshez képest, s arról tanúskodik, hogy a tavaly meg­indult fellendülés továbbra is töretlen. Mellár To­más, a KSH elnöke lapunknak nyilatkozva elképzelhetőnek tartotta, hogy ez évben, az előrejelzésekkel összhangban, 5 százalék körüli lesz a GDP-növekedés. 1998 első felében Magyaror­szágon kívül szinte az egész kelet-közép-európai térségben lassult a gazdasági növekedés üteme (lásd grafikonunkat). Régiónk valamennyi országá­nak növekedési esélyeit — köz­tük Magyarországét is—rontja az orosz válság, továbbá az, hogy a jelek szerint jövőre a pénzügyi viharokat mindeddig stabilan álló Nyugat-Európa növekedése is fékeződhet — mondta lapunk kérdésére Laza Kekic, a londoni Economist Intelligence Unit közgazdásza. Magyarország esetében a szak­értő figyelmeztet: a második negyedéves GDP-adat ugyan jobb az elsőnél, de némileg el­marad az előzetes prognózisok­tól. Kekii szerint emiatt, továb­bá az egész térséget érintő ne­gatív fejlemények fényében nem biztos, hogy 1998 végéig elérhető lesz az ötszázalékos növekedési érték. Csaba László kutató közgaz­dász szerint viszont tartható az ez évre prognosztizált gazdasá­gi növekedés. A második fél évben bekövetkező világgaz­dasági válság hatása az idei har­­madik, de még a negyedik ne­gyedévben is alig érződik — tette hozzá. Magyarázata sze­rint azért nem, mert immár a fo­gyasztás, a belső piac lett a nö­vekedés hordozója. Jellemző ugyanis, hogy a többletjövedel­meket, a nyugdíjemeléseket el­­fogyasztják. A válság miatt azonban jövőre mindenképpen számolni kell a magyar GDP növekedésének a lassulásával — figyelmeztetett. Sok függ ugyanakkor a jövő évi költség­­vetéstől— hangsúlyozta. Kel­lő szigorral jelentősen csökken­teni lehet ugyanis a negatív vi­lággazdasági hatásokat. Az idei egész évben a GDP növekedése valószínűleg vala­mivel marad csak a tervezett 5 százalék alatt, ám jövőre nem lesz tartható ez az ütem—fej­tette ki lapunknak Csáki György, a GKI kutatója. Szerinte irreális a kormány részéről, hogy jövőre is 5 százalék körüli növekedéssel számol a jelen világgazdasági helyzetben, akkor, amikor legje­lentősebb kereskedelmi partner­­országainkban sorozatosan mér­séklik a jövő évi növekedési ter­veket. Számítások szerint min­den egyes százalékpontnyi GDP 41 milliárd forintnyi költségve­tési bevételt jelent. (Folytatás az 5. oldalon) A GDP változása (százalékban) Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia­­ VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA Forrás: Reuters A­ZÉL VILÁGGAZDASÁG JELENTI HOLLANDIA RATIFIKÁLT. A holland képviselőház tegnap jóváhagyta a Magyarország, Csehország és Lengyelország NATO-csatlakozásáról szóló tavalyi döntést. MEGKEZDŐDÖTT AZ RMDSZ BÚCSÚJA. A kormánykoalí­cióból való kilépés módozatairól kezdett tanácskozást tegnap este a Romániai Magyar Demokrata Szövetség operatív taná­csa, miután lejárt az a határidő, amelyet koalíciós partnereinek adott a magyar tannyelvű állami egyetem ügyének dűlőre juttatásához. Ion Diaconescu képviselőházi elnök kérésére teg­nap délután ugyan újra összeült a ház oktatási bizottsága, de a testület nem tűzte napirendjére a nemzetiségi egyetemek kérdé­sét. A bizottságnak a nap folyamán megtartott első ülését fel kellett függeszteni, mert nem volt meg a határozathozatalhoz szükséges létszám. ALBÁN KORMÁNYALAKÍTÁSI TÁRGYALÁSOK. Pandeli Majko leendő albán kormányfő tegnap megkezdte tárgyalásait az új kormány megalakításáról a politikai pártok képviselőivel, és ma állítólag közzé is teszi kormánya névsorát. Minisztereit elsősorban a hatalmon lévő baloldali koalícióból választja, de hajlik független értelmiségiek bevonására, sőt más pártok kép­viselői is szóba jöhetnek. BONN RÉSZT VESZ MILOSEVICS MEGLECKÉZTETÉSÉ­­BEN. A még hivatalban lévő Kohl-kormány úgy határozott, hogy német katonákkal és harci gépekkel támogatja a NATO esetleges büntetőakcióját a Koszovóban háborúzó szerb egysé­gek ellen. Bonn 14 Tornado vadászgéppel és 500 katonával venne részt az akcióban, amennyiben a NATO Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök megleckéztetéséről dönt. A szoci­áldemokraták egyetértenek a döntéssel. Jugoszlávia bonni nagy­követe el­lencsapásokat helyezett kilátásba. Koszovóból érkező hírek szerint a szerb fegyveres erők tegnap is folytatták tiszto­gató akcióikat. Az Országos Mentőszolgálat főbb adatai (1990-1997) Egyes EU-tagok túl gyorsnak találják a bővítés tempóját Brüsszel elvégzi házi feladatát Megkezdődött az EU álláspontjának kidolgozása a bővítés érdemi tárgyalásainak első for­dulójára, az EU Bizottság tegnap hét témakörben terjesztette elő javaslatát. Ezzel egyre va­lószínűbbé válik, hogy november 10-én valóban sor kerülhet az alkudozás megkezdésére. Egy lapjelentés ugyanakkor arról számol be, hogy a tagországok között vannak, akik túl gyors­nak tartják a bizottság tempóját, és lassítanák a bővítést. immunig A bizottság jelentése vi­szonylag kevés potenciális né­zeteltérést érintő témakört érint, így elemzők szerint van esélye annak, hogy november 10-e előtt megszülethet a hivatalos uniós álláspont is. A miniszte­ri tanács először hétfői ülésén vitatja meg az előterjesztést. Egyelőre tehát minden az ere­deti menetrend szerint halad a bővítés ügyében (Világgazda­ság, 1998. szeptember 10., 1. oldal). Továbbra is rengeteg azonban a bizonytalansági té­nyező. Nem kizárt, hogy a fo­lyamat lassulhat, amint már nem a bizottság, hanem a tag­államok kezdik majd diktálni a tempót. Egy brüsszeli tisztvi­selő szerint “változóban van a hangulat a tagországok között. Csillapodik a bővítés melletti retorika.” (Folytatás a 2. oldalon) A búzatermelők tárgyalóasztalhoz várják a kormányt Ma figyelmeztető demonstráció Országos demonstrációt, útelzárásokat terveznek az elégedetlen búzatermelők október 7-ére. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) mind a 19 megyei szervezete úgy döntött: csatlakoznak a helyi gazdákhoz. Úgy tudjuk, egyedül a Metész nem vesz részt a demonstrációban, ám taglétszámuk országosan is alig néhány tíz főre tehető. Battonyán és Dél-Békésben már ma erőgépekkel vonulnak a gazdák az utakra, ami a határforgalmat is lassítja. Ma kilenc órakor találkoznak a MOSZ megyei szervezetei­nek küldöttei Budapesten a Békéscsabán megválasztott nyolctagú tárgyaló delegáció­val, s közösen ismét megpró­bálják felvenni a kapcsolatot a kormánnyal, hogy tárgyalásos úton rendezzék a gabonakér­dést. Ha erre október 7-ig nem nyílik lehetőség, akkor orszá­gos, félpályás útelzárásos de­monstrációt tartanak—mondta a Világgazdaságnak Guba Mi­hály, a MOSZ gabonaválaszt­mányának elnöke. Az országos demonstráció előkészítése már minden me­gyében elkezdődött. A tervek szerint október 7-én kétórás fi­gyelmeztető megmozdulást tar­tanak az ország főbb közleke­dési útjainak félpályás elzárá­sával. (Folytatás a 3. oldalon) A belügyminiszter ott volt a merénylet egyik helyszínén Pintér ellentmondásban A nemzetbiztonsági bizottság tegnap több mint hat órán keresztül hallgatta meg Györgyi Kál­mán legfőbb ügyészt és Pintér Sándor belügyminisztert. A lapzártánkkor még tartó ülésről Keleti György a szünetben mindössze annyit nyilatkozott, hogy hiteles a testület elé került rendőrségi jegyzőkönyv, mely szerint a belügyminiszter 1996-ban ott volt az L. Csaba elleni merénylet egyik helyszínén, holott Pintér ezt korábban tagadta. DUDÁS GERGELY A nemzetbiztonsági bizottság­hoz eljuttatott rendőrségi jegy­zőkönyv szerint Pintér Sándor je­­len volt az L. Csaba elleni me­rényletkísérlet estéjén azon a helyszínen, ahol a rendőrség két férfit igazoltatott. A bizottság— melynek ülése lapzártánk után is tartott — hitelesnek találta a jegyzőkönyvet — mondta el a testület ülésének szünetében Keleti György elnök, aki azon­ban a jegyzőkönyv tartalmáról nem nyilatkozott. A meghallga­tások első feléről Keleti azt mondta, hogy az eddig kapott válaszok elfogadhatóak ugyan, de nem megnyugtatóak. Ismereteink szerint a bizott­ságnál levő jegyzőkönyv 1996. november 13-án este készült, az L. Csaba elleni merénylet köze­lében, ahol a rendőrség két fér­fit igazoltatott. Feltételezték, hogy a két férfinak köze van a merénylethez, lévén autójukban lőfegyvert és lőszert találtak. (Folytatás a 7. oldalon) Borúlátó IMF-prognózis a világgazdaságról Az oroszországi válság ko­moly kockázatot jelent Kelet- és Közép-Európa országai szá­mára, s csak néhány állam szá­míthat gazdasági fejlődésre — figyelmeztet a Nemzetközi Va­lutaalap (IVIF) éves közgyűlé­se alkalmából közzétett előre­jelzés. Az IMF becslései szerint a világgazdaság a korábban várt 3,1 százalék helyett az idén csak 2 százalékkal növekszik majd, s jövőre is a vártnál lassabb — 3,7 helyett csak 2,5 százalékos — lesz bővülése. A G7 csoport hét végi találkozóján egyébként alighanem az IMF és a Világ­bank működésének gyökeres átalakítása is szóba kerül, bár a fő téma a rövid távú tőkemoz­gások ellenőrzésének ügye lesz.(Bővebben a 2. oldalon) Csúcs László az AH élén? Értesülésünk szerint Csúcs László képviselő (FKGP), a Magyar Rádió volt elnöke is esélyes az Antenna Hungária Rt. vezető tisztének elnyerésé­re. A képviselő lapunknak azt mondta, hivatalosan még nem keresték meg ez ügyben. Máté István vezérigazgató elmozdí­tására újabb közgyűlést kell összehívni, ám erre november elejéig nem kerülhet sor. Már azonban az új összetételű igaz­gatóság működik, s ebben már nincs benne Máté. (Cikkünk a 15. oldalon) Pedagógusok pártszimpátiái A tanártársadalomban a Fi­desz a legnépszerűbb, míg az elmúlt négy év vesztese náluk az MDF és az SZDSZ. Szakem­berek úgy látják, a tanárok — karrierkép híján — a minden­kori kormánypártokhoz húz­nak. Ennek némileg ellentmond egyes politológusok azon aggo­dalma, hogy amennyiben a pe­dagógusok csalódnak a mostani kurzusban, úgy még inkább jobbra tolódhatnak. (Cikkünk a 8. oldalon)

Next