Világgazdaság, 1998. október (30. évfolyam, 189/7449-209/7469. szám)
1998-10-08 / 194. (7454.) szám
■minin1,1 —T0TTTTTTTTIV ^^ WT/Ti 7 TÁRSADALOM Bánk Attila kontra Lendvai Ildikó Az FKGP frakcióvezetője, Bánk Attila azt javasolja a párt országos elnökségének: jelentse fel rémhírterjesztésért Lendvai Ildikót, az MSZP budapesti elnökét. Az a kisgazdapártot minősíti, ha a politikai vitákat a bíróságon akarja eldönteni — nyilatkozta Lendvai Ildikó a Világgazdaságnak. MMMmnmmmmm A parlamenti ellenzék utóbbi napokban tapasztalt hisztérikus megnyilatkozásai nem tesznek jót a magyar közéletnek — jelentette ki tegnap Bánk Attila, az FKGP frakcióvezetője. Hozzátette: Lendvai Ildikó, a szocialisták budapesti elnöke azzal rémítette a közvéleményt, hogy antidemokratikus erők előretörése veszélyezteti Budapestet. “Az FKGP elnökségének kell eldöntenie, hogy rémhírterjesztésért feljelenti-e Lendvai Ildikót — mondta Bánk Attila —, én ezt fogom javasolni a testületnek.” Ha a kisgazda politikusok a politikai vitákat a bíróságon akarják eldönteni, az őket minősíti —kommentálta a Világgazdaságnak az esetleges feljelentés hírét Lendvai Ildikó. “Az ötlet nem lep meg — tette hozzá —, hiszen éppen kisgazda politikusok nyújtottak be már olyan javaslatot a parlamentben, ami megjelent véleménykülönbségek tisztázásába a bíróságot vonná be.” Ma ismét összeül a nemzetbiztonsági bizottság A Honvédelmi Minisztérium vizsgálja a Clodo-ügyet Dietmar Clodo, a pilisszentlászlói “bombagyáros” a honvédelmi tárca rendelkezésére álló információk szerint részt vett azon a biztonságtechnikai bemutatón, melyen magas rangú tisztek is jelen voltak. A honvédelmi tárca szóvivője lapunknak elmondta, kizártnak tartja, hogy a katonai titkosszolgálatok Dietmar Clodóra „dolgoztak” volna. MUNKATÁRSUNKTÓL Azonnali tényfeltáró vizsgálatot rendelt el Szabó János honvédelmi miniszter annak tisztázására, hogy kinek a szervezésében, kiknek a részvételével és miért tartottak biztonságtechnikai bemutatót 1997 októberében a honvédség táborfalvai lőterén — mondta el a Világgazdaságnak Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium (HM) szóvivője. Mint mondta, a rendelkezésre álló információk szerint igaz, hogy a jelenleg előzetes letartóztatásban levő, a sajtóban “bombagyárosként” emlegetett Dietmar Clodo részt vett ezen az eseményen. Hozzátette: a jelenlegi adatok szerint a minisztérium előző vezetése is tudott a bemutatóról, így Szabó János elődjétől, Keleti Györgytől is információkat vár az ügyben. Keleti korábban úgy nyilatkozott: a nemzetbiztonsági bizottság múlt szerdai ülésén, mikor a testület meghallgatta Pintér Sándor belügyminisztert, valóban elhangzott utalás a bemutatóra, ő azonban erről ott szerzett tudomást. Éppen ezért a HM-hez fordult tájékoztatásért az ügyben. A HM-ben elrendelt vizsgálat kiterjed arra is, hogy a miniszteri felügyelet alatt álló katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknak van-e bármilyen szerepük az ügyben. Az RTL Klub Híradója több olyan fénykép negatívját is bemutatta, melyet Clodo pilisszentlászlói házában találtak, és amelyen a hírműsor szerint a katonai titkosszolgálat emberei láthatók Clodo társaságában. Lapértesülések szerint a katonai titkosszolgálat figyelte Clodót. Erdélyi leszögezte: a vizsgálat eredményét ugyan meg kell várni, de tekintettel a két katonai titkosszolgálat törvényben meghatározott feladataira, szinte kizárható, hogy a szervek “Clodóra dolgoztak” volna. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága ma dönt arról, miután Orbán Viktor miniszterelnök visszautasította, hogy részt vegyen a testület meghallgatásán, Alkotmánybírósághoz fordul-e az ügyben. Mikes Éva, a testület fideszes alelnöke szerint kérdéses, hogy a bizottság egyáltalán határozatképes lesz-e, hiszen az önkormányzati választások kampányában részt vevő képviselők csak két napja kapták meg a meghívókat. Arról, hogy támogatnák-e a bizottság Alkotmánybírósághoz fordulását, nem kívánt a miniszterelnök levelének ismerete nélkül nyilatkozni. Mikes Éva elmondta: meglepné, ha a bizottság ülésén — melynek meghívóban szereplő egyetlen napirendi pontja Orbán Viktor levelének ismertetése—bármilyen formában szóba kerülne a Pintér-ügy. Cov CD •4: JD 03 Álvita az önkormányzatokról (Folytatás az 1. oldalról) Az ÁSZ igazgatóhelyettese, Nagy József szerint alapvetően nem a törvényi szabályozásra vezethető vissza az önkormányzati gazdálkodás hiányossága, sokkal inkább a rutintalanságra, a nem kellő odafigyelésre. Az ÁSZ nemrégiben nyilvánosságra hozott vizsgálata 3 milliárd forint állami támogatás és hozzájárulás elvonását javasolja az önkormányzatoktól. A számvevők az elmúlt nyolc év vizsgálatai során tárták fel ezeket a szabálytalanságokat. Nagy József hangsúlyozta: van mit javítani a gazdálkodáson, hiszen a vizsgált kör egyharmadában nem volt megfelelő a számviteli rend és kérdéses a mérlegek valódisága. A számvevők szerint egyértelműbb jogi szabályozásra és a felelősségi viszonyok tisztázására van szükség. Az ÁSZ egyébként egyetért a kormányprogramban leírtakkal- tette hozzá Nagy József. A BM illetékese szerint az önkormányzatok döntő többsége törvényesen működik. Jó példa erre, hogy az általuk 1997-ben hozott 37 665 rendelet közül a közigazgatási hivatalok 2900-nál tettek törvegyakorlattal ellentétben négyévente minden önkormányzatnál ellenőrzést tarthassanak. Az önkormányzati rendszert 1990-ben hozta létre a parlament. Azóta egyetlen alapvető változtatásra került sor, amikor 1994-ben az MSZP—SZDSZ koalíció az ellenzék tiltakozása ellenére elfogadott egy négy elemből álló módosító csomagot. Azóta minden településen közvetlenül választják a polgármestert, akinek tisztsége nem összeférhetetlen a parlamenti képviselőséggel. A Horn-kormány az alkotmányhoz nyúlva lehetővé tette, hogy a képviselő-testületek kimondhassák önmaguk feloszlatását. Ekkor szűntek meg a köztársasági megbízotti hivatalok, s ekkor mondták ki egyértelműen: a polgármester irányítja, a jegyző pedig vezeti a hivatalt. Az előző ciklusban megszületett a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény. Jelenleg nincs olyan sürgető szakmai kérdés, ami miatt módosítani kellene az önkormányzati törvényt—mondta a BM illetékese. Az önkormányzati választás A lengyel parlament éppen most tárgyalja azt a törvényjavaslatot, amely új közigazgatási egységeket, povlatokat hozna létre. A Reuters adatai szerint ezen járások visszatarthatnák a területükön esedékes személyi jövedelemadó 5 százalékát. Ez bevételeik mintegy 4 százalékát fedezné, a finanszírozás döntő része a központi büdzséből érkezne. A korábbi javaslatban még azzal számoltak, hogy az adóbevételek 60 százalékban fedezhetnék a povlatok kiadásait, de ezt végül módosították attól tartva, hogy a szegényebb régiókban pénzügyi csődhöz vezetne. si kampány finisében éles politikai vita alakult ki a helyhatóságok szerepéről. Az MSZP a demokrácia elleni támadásként értékelte a miniszterelnök azon kijelentését, hogy az önkormányzatoknak a polgári kormány programját kell végrehajtaniuk. Kicsi ez az ország ahhoz, hogy a kormány és a helyhatóságok kapcsolatát konfliktusok terheljék—jelentette ki tegnap Deutsch Tamás. A Fidesz alelnöke ostobaságnak tartja azt a felfogást, hogy az önkormányzatoknak a központi kormány hatalmát kellene ellensúlyozniuk. A kabinet politikai összetételre való tekintet nélkül az önkormányzatok partnere kíván lenni — mondta Deutsch. Az önkormányzatoknak az a dolguk, hogy a helyi polgárok akaratát adott esetben a kormánnyal szemben is képviseljék, ezért nem értek egyet Orbán Viktor kijelentésével — fogalmazott lapunknak Wekler Ferenc. Az önkormányzatok szerepéről kibontakozó vita nem államelméleti kérdésekről szól, hanem csupán a választási kampány része — véli Schlett István. A politológus szerint erre az álvitára a választások után kevesen fognak emlékezni. Sz.Sz.—T.E. nyességi észrevételt, ebből 24 alkalommal kellett az Alkotmánybírósághoz fordulni. A tavalyi 334 394 önkormányzati határozat közül 34 “végezte” bíróságon. Régóta folyik az a szakmai vita, hogy miként valósuljon meg az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzésének reformja: az ÁSZ megerősítésével, külön önkormányzati számvevőszék létrehozásával, vagy a közigazgatási hivatalok feladatkörének bővítésével. Az ÁSZ jogkörének bővítését szorgalmazza Wekler Ferenc. A politikus szerint a költségvetésnek kell finanszíroznia azt, hogy a számvevők az eddigi A német önkormányzatok és önkormányzati szövetségek tavaly összesen mintegy 286 milliárd márkával gazdálkodtak, amiből azonban csak 233 milliárd volt a ténylegesen elkölthető összeg, mert több mint 50 milliárd az önkormányzatok egymás közötti átutalásaiból származott — tájékoztatta lapunkat a bonni pénzügyminisztérium. A bevételek majdnem 31 százaléka adókból származott, az iparűzési és a jövedelemadó önkormányzatokhoz utalt hányada egyenként körülbelül az adóbevételek 40 százalékát jelentette, a fennmaradó részt a telekadó és más, kisebb jelentőségű adónemek tették ki. Az adók nagy részét a központi költségvetésen keresztül kapják meg a helyhatóságok, de például a telekadó önkormányzati hatáskörbe tartozik. A szövetségi tartományoktól érkező támogatás az önkormányzati bevételek további jó egynegyedét adja. Ennek a csaknem 74 milliárd márkának 70 százaléka általános támogatás, 30 százaléka pedig különböző céltámogatások formájában érkezett. Különböző illetékek, díjak az önkormányzati büdzsé 12 százalékát adták, a fennmaradó rész pedig egyéb forrásokból származott. Az önkormányzatok finanszírozásának Franciaországban követett gyakorlatáról Gerard Belet pénzügyminisztériumi főtanácsost kérdezte a Világgazdaság. Elmondta, a helyhatóságok jövedelmei között náluk döntő súllyal bírnak a helyben beszedett adók, amelyeknek kulcsát szabadon határozzák meg a választott testületek. A helyben felhajtott adók átlagosan mintegy háromnegyed részt képviselnek a helyi önkormányzat bevételeiből, a fennmaradó hányad pedig a központi költségvetésből származik. A francia helyhatóságok három címen szednek adót, amelyek közül az első a lakhatási, a második az ingatlan-, a harmadik az iparűzési adó. Az önkormányzati jövedelmeknek átlagosan mintegy negyede származik a központi költségvetés juttatásaiból, amelyet fejkvóta arányában folyósít a mindenkori kormány. Az állam ezt az elszámolási csatornát használja fel arra, hogy pozitívan diszkrimináljon azon közösségek javára, amelyek területén nincs például közterhek viselésére alkalmas üzem. HÍRSOROK Rendezik a BRFK adósságát Több kérdésben, így például a BRFK 800 millió forintos adósságának jövő évi rendezéséről is egyetértésre jutott szerdán a belügyminiszter és a főpolgármester — derült ki Pintér Sándor és Demszky Gábor közös sajtótájékoztatóján, amelyet a mintegy háromnegyed órás eszmecseréjüket követően tartottak. Mindketten úgy vélték, hogy az úgynevezett posztos rendőri szolgálat bevezetése hasznos volt, s a miniszter jelezte: a kormányprogramhoz igazodva állandósítják a rendőrök jelenlétét az utcákon. (MTI) Elhalasztották a Magyar Fórum Kiadói Kft. perét Még 1992-ben az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) 28,8 millió forint előleget fizetett ki Csurka István vállalkozásának egy olyan sorozat elkészítésére, amely közérthetően magyarázza el a rendszerváltó gazdaságpolitika fő folyamatait. Mivel az említett mű nem készült el, az ÁPV Rt. (ÁVÜ) pert indított az előleg visszaszerzésére. Az ügyben tegnap tartandó tárgyalás a Fővárosi Bíróságon elmaradt, mert az ÁPV Rt. indítványára felkért szakértők nem nyújtották be szakvéleményüket a bírósághoz. (VG) Ideiglenes főszerkesztők az MTV-ben A Magyar Televízió Rt. vezetése felmentette a hírfőszerkesztőség vezetői teendői, valamint a Híradó főszerkesztői posztjáról Rudi Zoltánt, illetve A Hét főszerkesztőjét, Szombathy Pált — tájékoztatta a távirati irodát Feledy Péter alelnök. Elmondta, a Híradó szerkesztőségét ideiglenesen Siklós András, A Hét szerkesztőségét ugyancsak ideiglenes jelleggel Császár Nagy László irányítja. (MTI) Fejenként egymillió forintot követelnek a diákok Precedensértékű per a Kodolányi ellen Egy tucat volt közgazdászhallgató peres úton keresi igazát a Kodolányi János Főiskolával szemben. A keresetlevél október végére készül el. A kárigények egyenként elérhetik az egymillió forintot. Az ügyükben eljáró ügyvéd úgy véli: a per és az ítélet precedensértékű lesz. KECSKEMÉTI JÓZSEF Egy tucat volt közgazdászhallgató peres úton akarja érvényesíteni követeléseit a Kodolányi János Főiskolával szemben. Erre azért került sor, mert nem kapták vissza befizetett tandíjukat az intézménytől. Lapunk információi szerint az alma mater hol azzal indokolta az elutasítást, hogy nem találják a diákokat az iskola nyilvántartásában, hol pedig a munkáltatótól várták a tandíj visszafizetését kérő nyilatkozatot. (Ismert, hogy a főiskolára ezer közgazdászhallgató abban a hiszemben járt, hogy főiskolások, holott csupán előkészítésök voltak.) Emiatt az egyik volt hallgatót munkáltatója, a fővárosi önkormányzat 342 ezer forintra marasztalta el, s fizetéséből megkezdte annak levonását. (Az összeg azért haladja meg jelentősen a 110 ezer forintos tandíjat, mert az exdiák tanulmányi szerződést kötött munkáltatójával, s így vissza kell fizetnie a megkapott kedvezmények ellenértékét is.) A tizenkét diák keresetlevele október végéig készül el — mondta lapunknak Gyekiczky Tamás. A hallgatók ügyvédje kifejtette, a Kodolányi magatartása nem kecsegtet a megegyezés lehetőségével. A kereset értékéről korai lenne még beszélni, hiszen a közös kár mellett vannak csak az egyénre vonatkozó tételek is — állította Gyekiczky. Elképzelhető, hogy egyenként a kárigények elérik az egymillió forintot. A pert próbapernek szánja Gyekiczky. Jelenleg a kártérítés felső határát a bírói mérlegelés szabja meg. A jogállamiság feltétele, hogy a személyiségi jogokat is polgári jogi eszközökkel lehessen mérni — mutatott rá az ügyvéd. Az is precedensértékű, hogy ezen ügyben először lépnek fel a hallgatók önálló jogképes félként a bíróság előtt. Erre az adott lehetőséget, hogy a felsőoktatási törvény egyfajta szolgáltatásként definiálja a tanítást. NAP- KELTE Október 9-én, péntek reggel is Nap-kelte 5.50 és 9.30 között az MTV 1-en stúdióbeszélgetésekkel, szolgáltatásokkal, hazai és külföldi jelentésekkel. Tervezett témáink: Újabb forduló Hágában. Vendégünk Szénási György, a tárgyaló delegáció vezetője. Biztos befutók? Hann Endre ismertei az önkormányzati választások előtti utolsó közvéleménykutatás eredményeit. Gyengeség vagy antidemokratikus fenyegetés? A Szaunában: Lendvai Ildikó és Horváth Béla. Garantált ár helyett 3000 forintos támogatás. Kereszttűzben: Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos szövetségének elnöke. Megy vagy marad? A Sport Pluszban: Storcz Botond. Nyolc óra után újra Szuper riporter kerestetik! A vetélkedők: Bochkor Gábor, Csiszár Jenő, Várkonyi Attila és Villám Géza. Producer: Gyárfás Tamás. Felelős szerkesztő: Lakat T. Károly. Műsorvezető: Vitray Tamás és Gyárfás Tamás. Az adás ideje alatt hívható telefonszám: 251-0519 Az MTV Rt. a műsorváltoztatás jogát fenntartja! A Tv 2 Jó reggelt, Magyarország! holnapi tervezett műsora: A kávéházban lapszemlézik Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere; Hogy ki közvetíti ezentúl a professzionális labdarúgóliga mérkőzéseit? — megtudhatják a Reggeli Dupla vendégétől, Mészöly Kálmántól; Kié a Pókháló?: a Ringben Aradszky László és Poór Péter vitázik a sláger tulajdonjogáról; Franciakrémes: Zendülés a Caine hajón Huszti Péterrel és Dunai Tamással. "Azt mondta, hogy igyi szudá": Napról napra rovatunkban Végh Antal új könyve. Műsorvezető: Szilágyi János.