Világgazdaság, 1998. október (30. évfolyam, 189/7449-209/7469. szám)

1998-10-08 / 194. (7454.) szám

■minin1,1 —T0TTTTTTTTIV ^^ WT/Ti 7 TÁRSADALOM Bánk Attila kontra Lendvai Ildikó Az FKGP frakcióvezetője, Bánk Attila azt javasolja a párt országos elnökségének: jelentse fel rémhírterjeszté­sért Lendvai Ildikót, az MSZP budapesti elnökét. Az a kis­gazdapártot minősíti, ha a politikai vitákat a bíróságon akarja eldönteni — nyilat­kozta Lendvai Ildikó a Világ­­gazdaságnak. MMMmnmmmmm A parlamenti ellenzék utób­bi napokban tapasztalt hiszté­rikus megnyilatkozásai nem tesznek jót a magyar közéletnek — jelentette ki tegnap Bánk Attila, az FKGP frakcióvezető­je. Hozzátette: Lendvai Ildikó, a szocialisták budapesti elnöke azzal rémítette a közvéleményt, hogy antidemokratikus erők előretörése veszélyezteti Buda­pestet. “Az FKGP elnökségé­nek kell eldöntenie, hogy rém­hírterjesztésért feljelenti-e Lendvai Ildikót — mondta Bánk Attila —, én ezt fogom javasolni a testületnek.” Ha a kisgazda politikusok a politikai vitákat a bíróságon akarják eldönteni, az őket mi­nősíti —kommentálta a Világ­­gazdaságnak az esetleges felje­lentés hírét Lendvai Ildikó. “Az ötlet nem lep meg — tette hoz­zá —, hiszen éppen kisgazda politikusok nyújtottak be már olyan javaslatot a parlament­ben, ami megjelent vélemény­­különbségek tisztázásába a bí­róságot vonná be.” Ma ismét összeül a nemzetbiztonsági bizottság A Honvédelmi Minisztérium vizsgálja a Clodo-ügyet Dietmar Clodo, a pilisszentlászlói “bombagyáros” a honvédelmi tárca rendelkezésére álló információk szerint részt vett azon a biztonságtechnikai bemutatón, melyen magas rangú tisztek is jelen voltak. A honvédelmi tárca szóvivője lapunknak elmondta, kizártnak tartja, hogy a katonai titkosszolgálatok Dietmar Clodóra „dolgoztak” volna. MUNKATÁRSUNKTÓL Azonnali tényfeltáró vizsgá­latot rendelt el Szabó János honvédelmi miniszter annak tisztázására, hogy kinek a szer­vezésében, kiknek a részvéte­lével és miért tartottak bizton­ságtechnikai bemutatót 1997 októberében a honvédség tá­borfalvai lőterén — mondta el a Világgazdaságnak Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Miniszté­rium (HM) szóvivője. Mint mondta, a rendelkezésre álló információk szerint igaz, hogy a jelenleg előzetes letar­tóztatásban levő, a sajtóban “bombagyárosként” emlegetett Dietmar Clodo részt vett ezen az eseményen. Hozzátette: a je­­lenlegi adatok szerint a minisz­térium előző vezetése is tudott a bemutatóról, így Szabó János elődjétől, Keleti Györgytől is információkat vár az ügyben. Keleti korábban úgy nyilat­kozott: a nemzetbiztonsági bi­zottság múlt szerdai ülésén, mikor a testület meghallgatta Pintér Sándor belügyminisz­tert, valóban elhangzott utalás a bemutatóra, ő azonban erről ott szerzett tudomást. Éppen ezért a HM-hez fordult tájékoz­tatásért az ügyben. A HM-ben elrendelt vizsgá­lat kiterjed arra is, hogy a mi­niszteri felügyelet alatt álló ka­tonai nemzetbiztonsági szolgá­latoknak van-e bármilyen sze­repük az ügyben. Az RTL Klub Híradója több olyan fénykép negatívját is bemutatta, melyet Clodo pilisszentlászlói házában találtak, és amelyen a hírműsor szerint a katonai titkosszolgá­lat emberei láthatók Clodo tár­saságában. Lapértesülések sze­rint a katonai titkosszolgálat fi­gyelte Clodót. Erdélyi leszö­gezte: a vizsgálat eredményét ugyan meg kell várni, de tekin­tettel a két katonai titkosszolgá­lat törvényben meghatározott feladataira, szinte kizárható, hogy a szervek “Clodóra dol­goztak” volna. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága ma dönt arról, miután Orbán Viktor miniszterelnök visszautasította, hogy részt vegyen a testület meghallgatásán, Alkotmánybírósághoz for­dul-e az ügyben. Mikes Éva, a testület fideszes alelnöke szerint kérdéses, hogy a bizottság egyáltalán határozatképes lesz-e, hiszen az önkormányzati választások kampányában részt vevő képviselők csak két napja kapták meg a meghívókat. Arról, hogy támogatnák-e a bizottság Alkotmánybírósághoz fordulá­sát, nem kívánt a miniszterelnök levelének ismerete nélkül nyilatkozni. Mikes Éva elmondta: meglepné, ha a bizottság ülésén — melynek meghívóban szereplő egyetlen napirendi pontja Orbán Viktor levelének ismertetése—bármilyen formá­ban szóba kerülne a Pintér-ügy. Co­v CD •4: JD 03 Álvita az önkormányzatokról (Folytatás az 1. oldalról) Az ÁSZ igazgatóhelyettese, Nagy József szerint alapvetően nem a törvényi szabályozásra vezethető vissza az önkor­mányzati gazdálkodás hiányos­sága, sokkal inkább a rutinta­lanságra, a nem kellő odafigye­lésre. Az ÁSZ nemrégiben nyil­vánosságra hozott vizsgálata 3 milliárd forint állami támoga­tás és hozzájárulás elvonását javasolja az önkormányzatok­tól. A számvevők az elmúlt nyolc év vizsgálatai során tár­ták fel ezeket a szabálytalansá­gokat. Nagy József hangsú­lyozta: van mit javítani a gaz­dálkodáson, hiszen a vizsgált kör egyharmadában nem volt megfelelő a számviteli rend és kérdéses a mérlegek valódi­sága. A számvevők szerint egyér­telműbb jogi szabályozásra és a felelősségi viszonyok tisztá­zására van szükség. Az ÁSZ egyébként egyetért a kormány­­programban leírtakkal­­- tette hozzá Nagy József. A BM ille­tékese szerint az önkormányza­tok döntő többsége törvényesen működik. Jó példa erre, hogy az általuk 1997-ben hozott 37 665 rendelet közül a közigazgatási hivatalok 2900-nál tettek törve­gyakorlattal ellentétben négy­évente minden önkormányzat­nál ellenőrzést tarthassanak. Az önkormányzati rendszert 1990-ben hozta létre a parla­ment. Azóta egyetlen alapvető változtatásra került sor, amikor 1994-ben az MSZP—SZDSZ koalíció az ellenzék tiltakozá­sa ellenére elfogadott egy négy elemből álló módosító csoma­got. Azóta minden településen közvetlenül választják a polgár­­mestert, akinek tisztsége nem összeférhetetlen a parlamenti képviselőséggel. A Horn-kor­­mány az alkotmányhoz nyúlva lehetővé tette, hogy a képvise­lő-testületek kimondhassák önmaguk feloszlatását. Ekkor szűntek meg a köztársasági megbízotti hivatalok, s ekkor mondták ki egyértelműen: a polgármester irányítja, a jegy­ző pedig vezeti a hivatalt. Az előző ciklusban megszületett a helyi önkormányzatok adós­ságrendezési eljárásáról szóló törvény. Jelenleg nincs olyan sürgető szakmai kérdés, ami miatt módosítani kellene az ön­­kormányzati törvényt—mond­ta a BM illetékese. Az önkormányzati választás A lengyel parlament ép­pen most tárgyalja azt a tör­vényjavaslatot, amely új közigazgatási egységeket, povlatokat hozna létre. A Reuters adatai szerint ezen járások visszatarthatnák a területükön esedékes szemé­lyi jövedelemadó 5 százalé­kát. Ez bevételeik mintegy 4 százalékát fedezné, a finan­szírozás döntő része a köz­ponti büdzséből érkezne. A korábbi javaslatban még azzal számoltak, hogy az adóbevételek 60 százalék­ban fedezhetnék a povlatok kiadásait, de ezt végül mó­dosították attól tartva, hogy a szegényebb régiókban pénzügyi csődhöz vezetne. si kampány finisében éles po­litikai vita alakult ki a helyha­tóságok szerepéről. Az MSZP a demokrácia elleni támadás­ként értékelte a miniszterelnök azon kijelentését, hogy az ön­­kormányzatoknak a polgári kormány programját kell vég­rehajtaniuk. Kicsi ez az ország ahhoz, hogy a kormány és a helyhatóságok kapcsolatát konfliktusok terheljék—jelen­tette ki tegnap Deutsch Tamás. A Fidesz alelnöke ostobaság­nak tartja azt a felfogást, hogy az önkormányzatoknak a köz­ponti kormány hatalmát kelle­ne ellensúlyozniuk. A kabinet politikai összetételre való tekin­tet nélkül az önkormányzatok partnere kíván lenni — mond­ta Deutsch. Az önkormányzatoknak az a dolguk, hogy a helyi polgárok akaratát adott esetben a kor­mánnyal szemben is képvisel­jék, ezért nem értek egyet Or­bán Viktor kijelentésével — fogalmazott lapunknak Wekler Ferenc. Az önkormányzatok szerepé­ről kibontakozó vita nem állam­elméleti kérdésekről szól, ha­nem csupán a választási kam­pány része — véli Schlett Ist­ván. A politológus szerint erre az álvitára a választások után kevesen fognak emlékezni. Sz.Sz.—T.E. nyességi észrevételt, ebből 24 alkalommal kellett az Alkot­mánybírósághoz fordulni. A tavalyi 334 394 önkormányzati határozat közül 34 “végezte” bíróságon. Régóta folyik az a szakmai vita, hogy miként valósuljon meg az önkormányzati gazdál­kodás ellenőrzésének reform­ja: az ÁSZ megerősítésével, külön önkormányzati számve­vőszék létrehozásával, vagy a közigazgatási hivatalok fel­adatkörének bővítésével. Az ÁSZ jogkörének bővítését szor­galmazza Wekler Ferenc. A politikus szerint a költségvetés­nek kell finanszíroznia azt, hogy a számvevők az eddigi A német önkormányzatok és önkormányzati szövetségek ta­valy összesen mintegy 286 milliárd márkával gazdálkodtak, amiből azonban csak 233 milliárd volt a ténylegesen elkölthető összeg, mert több mint 50 milliárd az önkormányzatok egymás közötti átutalásaiból származott — tájékoztatta lapunkat a bonni pénzügyminisztérium. A bevételek majdnem 31 százaléka adókból származott, az iparűzési és a jövedelemadó önkormányzatokhoz utalt hányada egyenként körülbelül az adóbevételek 40 százalékát jelentette, a fennmaradó részt a telekadó és más, kisebb jelentőségű adóne­mek tették ki. Az adók nagy részét a központi költségvetésen keresztül kapják meg a helyhatóságok, de például a telekadó önkormányzati hatáskörbe tartozik. A szövetségi tartományoktól érkező támogatás az önkor­mányzati bevételek további jó egynegyedét adja. Ennek a csak­nem 74 milliárd márkának 70 százaléka általános támogatás, 30 százaléka pedig különböző céltámogatások formájában érke­zett. Különböző illetékek, díjak az önkormányzati büdzsé 12 százalékát adták, a fennmaradó rész pedig egyéb forrásokból származott. Az önkormányzatok finanszírozásának Franciaországban követett gyakorlatáról Gerard Belet pénzügyminisztériumi fő­tanácsost kérdezte a Világgazdaság. Elmondta, a helyhatósá­gok jövedelmei között náluk döntő súllyal bírnak a helyben beszedett adók, amelyeknek kulcsát szabadon határozzák meg a választott testületek. A helyben felhajtott adók átlagosan mintegy háromnegyed részt képviselnek a helyi önkormányzat bevételeiből, a fennmaradó hányad pedig a központi költségve­tésből származik. A francia helyhatóságok három címen szednek adót, amelyek közül az első a lakhatási, a második az ingatlan-, a harmadik az iparűzési adó. Az önkormányzati jövedelmeknek átlagosan mintegy negye­de származik a központi költségvetés juttatásaiból, amelyet fejkvóta arányában folyósít a mindenkori kormány. Az állam ezt az elszámolási csatornát használja fel arra, hogy pozitívan diszkrimináljon azon közösségek javára, amelyek területén nincs például közterhek viselésére alkalmas üzem. HÍRSOROK Rendezik a BRFK adósságát Több kérdésben, így például a BRFK 800 millió forintos adósságának jövő évi rendezéséről is egyetértésre jutott szer­dán a belügyminiszter és a főpolgármester — derült ki Pintér Sándor és Demszky Gábor közös sajtótájékoztatóján, amelyet a mintegy háromnegyed órás eszmecseréjüket követően tartot­tak. Mindketten úgy vélték, hogy az úgynevezett posztos rend­őri szolgálat bevezetése hasznos volt, s a miniszter jelezte: a kormányprogramhoz igazodva állandósítják a rendőrök jelen­létét az utcákon. (MTI) Elhalasztották a Magyar Fórum Kiadói Kft. perét Még 1992-ben az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) 28,8 mil­lió forint előleget fizetett ki Csurka István vállalkozásának egy olyan sorozat elkészítésére, amely közérthetően magyarázza el a rendszerváltó gazdaságpolitika fő folyamatait. Mivel az em­lített mű nem készült el, az ÁPV Rt. (ÁVÜ) pert indított az előleg visszaszerzésére. Az ügyben tegnap tartandó tárgyalás a Fővárosi Bíróságon elmaradt, mert az ÁPV Rt. indítványára felkért szakértők nem nyújtották be szakvéleményüket a bíró­sághoz. (VG) Ideiglenes főszerkesztők az MTV-ben A Magyar Televízió Rt. vezetése felmentette a hírfőszerkesztő­­ség vezetői teendői, valamint a Híradó főszerkesztői posztjáról Rudi Zoltánt, illetve A Hét főszerkesztőjét, Szombathy Pált — tájékoztatta a távirati irodát Feledy Péter alelnök. Elmondta, a Híradó szerkesztőségét ideiglenesen Siklós András, A Hét szerkesztőségét ugyancsak ideiglenes jelleggel Császár Nagy László irányítja. (MTI) Fejenként egymillió forintot követelnek a diákok Precedensértékű per a Kodolányi ellen Egy tucat volt közgazdászhallgató peres úton keresi igazát a Kodolányi János Főiskolával szemben. A keresetlevél októ­ber végére készül el. A kárigények egyenként elérhetik az egy­millió forintot. Az ügyükben eljáró ügyvéd úgy véli: a per és az ítélet precedensértékű lesz. KECSKEMÉTI JÓZSEF Egy tucat volt közgazdász­­hallgató peres úton akarja érvé­nyesíteni követeléseit a Kodolányi János Főiskolával szemben. Erre azért került sor, mert nem kapták vissza befize­tett tandíjukat az intézménytől. Lapunk információi szerint az alma mater hol azzal indo­kolta az elutasítást, hogy nem találják a diákokat az iskola nyilvántartásában, hol pedig a munkáltatótól várták a tandíj visszafizetését kérő nyilatkoza­tot. (Ismert, hogy a főiskolára ezer közgazdászhallgató abban a hiszemben járt, hogy főisko­lások, holott csupán előkészí­tésök voltak.) Emiatt az egyik volt hallga­tót munkáltatója, a fővárosi ön­­kormányzat 342 ezer forintra marasztalta el, s fizetéséből megkezdte annak levonását. (Az összeg azért haladja meg jelentősen a 110 ezer forintos tandíjat, mert az exdiák tanul­mányi szerződést kötött mun­káltatójával, s így vissza kell fi­zetnie a megkapott kedvezmé­nyek ellenértékét is.) A tizenkét diák keresetleve­le október végéig készül el — mondta lapunknak Gyekiczky Tamás. A hallgatók ügyvédje kifejtette, a Kodolány­i magatar­tása nem kecsegtet a megegye­zés lehetőségével. A kereset értékéről korai lenne még be­szélni, hiszen a közös kár mel­lett vannak csak az egyénre vo­natkozó tételek is — állította Gyekiczky. Elképzelhető, hogy egyenként a kárigények elérik az egymillió forintot. A pert próbapernek szánja Gyekiczky. Jelenleg a kártérí­tés felső határát a bírói mérle­gelés szabja meg. A jogállami­ság feltétele, hogy a személyi­ségi jogokat is polgári jogi esz­közökkel lehessen mérni — mutatott rá az ügyvéd. Az is pre­cedensértékű, hogy ezen ügy­ben először lépnek fel a hallga­tók önálló jogképes félként a bíróság előtt. Erre az adott le­hetőséget, hogy a felsőoktatá­si törvény egyfajta szolgáltatás­ként definiálja a tanítást. NAP- KELTE Október 9-én, péntek reggel is Nap-kelte 5.50 és 9.30 között az MTV 1-en stúdióbeszél­getésekkel, szolgáltatásokkal, hazai és külföldi jelentésekkel. Tervezett témáink: Újabb forduló Hágában. Vendégünk Szénási György, a tárgyaló delegáció vezetője. Biztos befutók? Hann Endre ismertei az önkormányzati választások előtti utolsó közvélemény­kutatás eredményeit. Gyengeség vagy antidemokratikus fenyegetés? A Szaunában: Lendvai Ildikó és Horváth Béla. Garantált ár helyett 3000 forintos támogatás. Kereszttűzben: Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos szövetségének elnöke. Megy vagy marad? A Sport Pluszban: Storcz Botond. Nyolc óra után újra Szuper riporter kerestetik! A vetélkedők: Bochkor Gábor, Csiszár Jenő, Várkonyi Attila és Villám Géza. Producer: Gyárfás Tamás. Felelős szerkesztő: Lakat T. Károly. Műsorvezető: Vitray Tamás és Gyárfás Tamás. Az adás ideje alatt hívható telefonszám: 251-0519 Az MTV Rt. a műsorváltoztatás jogát fenntartja! A Tv 2 Jó reggelt, Magyarország! holnapi tervezett műsora: A kávéházban lapszemlézik Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere; Hogy ki közvetíti ezentúl a professzionális labdarúgóliga mérkőzéseit? — megtudhatják a Reggeli Dupla vendégétől, Mészöly Kálmántól; Kié a Pókháló?: a Ringben Aradszky László és Poór Péter vitázik a sláger tulajdonjogáról; Franciakrémes: Zendülés a Caine hajón Huszti Péterrel és Dunai Tamással. "Azt mondta, hogy igyi szudá": Napról napra rovatunkban Végh Antal új könyve. Műsorvezető: Szilágyi János.

Next