Világgazdaság, 1998. október (30. évfolyam, 189/7449-209/7469. szám)

1998-10-08 / 194. (7454.) szám

1998. OKTÓBER 8. Különleges konstrukciót dolgozott ki az ÁÉB Bankgarancia orosz exportra Egy különleges elszámolási s egy barterkonstrukciót is kidolgozott az Általános Értékfor­galmi Bank Rt. az Oroszországba irányuló magyar kivitel csökkenésének megállítására. A Gazdasági Minisztériumban megtudtuk: az elképzelések még nem jutottak abba a szakasz­ba, hogy konkrét fejleményekről számolhatnának be. Az érintett magyar vállalatok üdvö­zölnék az ÁÉB konstrukcióinak megvalósítását, bár úgy vélik: a puding próbája az evés. MUNKATÁRSAINKTÓL Az Oroszországba irányuló magyar export drasztikus visszaesés megállítását céloz­va kétféle konstrukciót is kidol­gozott az ÁÉB. Az elszámolá­si nehézségeket áthidalandó az anyacég, a Gazprom tulajdoná­ban lévő Gazprom Bankon és Olimpijszkij Bankon keresztül lebonyolításra kerülő tervezett ügylettel garantálnák, hogy a magyar exportőr pénzéhez jut. A másik konstrukció gyakorla­tilag egy barterügylet: már a jövő héten aláírhatják a Gazprom és a Mal Rt. között a megállapodást arról, hogy a jövő év végéig a magyar olaj­ipari társaság a tervezetten fe­lül 102,6 millió dollár értékű (1,5 milliárd köbméternyi) gázt vásárol az orosz mamutcégtől, amely ellentételezésként ma­gyar élelmiszereket, gyógy­szeripari termékeket importál saját munkatársainak az ellátá­sára. Minderről Mihail Ra­­himkulov, az ÁÉB (és a Pan­­rusgaz) vezetője számolt be teg­nap Budapesten. Az ÁÉB elnök-vezérigazga­tója már tárgyalt a konstruk­ciókról Chikán­ Attila gazdasági miniszterrel, továbbá a legna­gyobb magyar exportőr cégek — köztük a Globus, a Me­­dimpex, a Chinoin, az Egis, a Richter—képviselőivel. Balás Péter, a GM helyettes államtit­kára lapunknak csak annyit mondott: egyelőre nincs olyan stádiumban az előkészítés, hogy érdemes volna beszámol­ni a tervekről. Temesfői István, az Élelmi­szer-feldolgozók Országos Szö­vetsége konzervipari ad hoc bi­zottságának elnöke elmondta: a csomagterv három elemet tartal­maz. A Gazprom dolgozói részé­re vásárolna élelmiszert, illetve gyógyszert. Ez természetesen csak kisebb tételt tenne ki, ami a magyar cégek problémáit ön­magában nem oldaná meg. Szó volt azonban arról is, hogy az orosz kormány állami garanciát adna a magyar élelmi­szer- és gyógyszerexport ellen­­tételezésére, s ennek fedezetét a gázszállítás jelentené. Ma­gyarország évente 600-650 millió dollár értékű gázt impor­tál Oroszországból, s ha létre­jönne a konstrukció, ennek egy részét — évi 250 millió dollár értékben — élelmiszerrel és gyógyszerrel egyenlítenénk ki. A megállapodás három évre szólna, ami 750 millió dollár értékű áru exportját jelentené. Hasonlóképpen vélekedett Lo­vas László, a Medimpex vezér­­igazgatója is. Hozzátette, hogy cégük oroszországi exportja a töredékére esett vissza, s ha ez a konstrukció működőképes lenne, újra megindulhatnának a szállítások. Az orosz krízis miatt nehéz helyzetbe került Richter Rt. — mint ismeretes — kénytelen volt több mint száz dolgozóját kényszerszabadságra küldeni. Kovács László kereskedelmi vezérigazgató-helyettes úgy fogalmazott: a Richter öröm­mel venné, ha az üzlet létrejön­ne, de a puding próbája az evés, s kérdés, hogy a tervből mi va­lósul majd meg. A Chinoin kommunikációs igazgatója, Orosz Jenő megje­gyezte: a cég vezetése vizsgál­ja az ajánlatot, s azt követően hoznak majd döntést. Mihail Rahimkulov szerint nem tipikus barterügyletről van szó, mivel nagyon nagy köve­telményeket támasztanak az el­lentételezésként kiszállítandó magyar áruk iránt. Ennél némileg bonyolultabb az ugyancsak az ÁÉB-en ke­resztül bonyolítandó másik konstrukció, amelynek a Gaz­prom kezességvállalása is ré­sze. Az orosz importőr átvilá­gítása után az energetikai cég egyik (Gazprom vagy Olim­pijszkij) bankjában nyit szám­lát, amelyre elhelyezi az import ellenértékét. A pénzt az orosz­­országi pénzintézet az ÁÉB-nél lévő levelezési számlájára utal­ja, a magyarországi bank pedig bankgaranciát ad az exportőr számára, aki így már biztonsá­gosan tud szállítani Oroszor­szágba. Az ÁÉB egyébként kész arra is, hogy e magyaror­szági cégek számára adott eset­ben termelési hitelt nyújtson — az elszámolás mellett. Persze az ÁÉB nem jóté­konysági intézmény, azaz maga is az üzletet keresi — hangsú­lyozta az elnök-vezérigazgató. A konstrukciótól részint azt várják, hogy nő bevételük a bankgarancia utáni befizeté­sekből, részint emelkedik a for­galmuk (a magyar exportőrnek ugyanis náluk kell számlát ve­zetnie). Temesfői István szerint az élelmiszer-ipari cégek öröm­mel vennék ezt a megoldást, s jó lenne, ha a kormány gyors döntést hozna, hiszen rossz idő­járás esetén a szállítási költsé­gek megduplázódnának. A vál­lalatoknak nem jelentene prob­lémát, hogy az orosz exportot érintő számláikat az ÁÉB-nél vezessék. Kovács László sze­rint az esetleges számlavezetés­ről cége pénzügyi vezetésének kell dönteni. H.É.—N.V.Zs. Mehetnek az Ikarusok Elindulhat a Székesfehérváron veszteglő Ikarus buszok első szállítmánya Oroszországba, mert a cég megkapta a várt garan­ciát a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) Rt.-től a lekötött mennyiség egy részének exportjára. A garanciáról a Mehib szerdai igazgatósági ülésén született kedvező döntés. Informá­cióink szerint most 80 jármű kiviteléhez járultak hozzá, a további szállítások annak arányában folytatódhatnak, ahogy az orosz vevő fizet a már átadott buszokért. (VG) Csökkenhet a vetésterület (Folytatás az 1. oldalról) A kieső területek termését egy év alatt a legjobb fajták ho­zamával sem lehet pótolni — mondta Guba Mihály, a Mező­­gazdasági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetsége ga­bonaválasztmányának vezető­je, a kisújszállási Tisza II. Szö­vetkezet elnöke. A termésátlag egy év alatt legföljebb 5-6 szá­zalékkal nőhet, ezzel szemben a terület csökkenése miatt leg­alább 15-20 százalékos vissza­esés várható. Gondot okozhat az is, hogy a szaktárca 10 százalékos terü­letcsökkentésre ösztönzi a ter­melőket — mondta Guba —, hiszen a jobb minőségű búzát döntően a nagyobb területen termelők takarítják be. A talajok előkészítettsége azt mutatja, hogy a megyében az idén nem vetnek el 76 ezer hek­táron búzát, mint egy év­vel ko­rábban . Jó esetben is ennek csak a 75-80 százalékán kerül föld­be a mag—mondta Torkos Lász­ló, a Hajdú-B­ihar Megyei Föld­művelésügyi Hivatal helyettes vezetője. Hasonló helyzetről szá­molt be tegnap Gombár Mihály, a Jász-Nagykun-Szolnok me­gyei hivatalvezető is. A vetőmagrendelések azt jel­zik, hogy drasztikusan vissza­eshet a fémzárolt búza haszná­lata—mondta Hullán Tibor, az Országos Vetőmag Termékta­nács ügyvezető igazgatója. A gazdálkodók nem tudtak élni a kedvezményes vetőmagvásár­lás lehetőségével, mert várniuk kellett a tárca rendeletére. Va­lószínűleg ez is oka annak, hogy az idén felhasznált összes bú­zavetőmagnak várhatóan csu­pán 14-15 százaléka lesz fém­zárolt. Ha a vetésterület a durum­­búzáéval együtt 1 millió hektár lesz, az összes vetőmagszük­séglet 240-250 ezer tonna. Hul­lán Tibor elmondta, hogy a ter­méktanács legfrissebb adatai szerint a gazdálkodók eddig mindössze 20-22 ezer tonna fémzárolt vetőmagot rendeltek. A többit maguk termelte négy­öt éves búzával pótolják. A jövő évi terméskilátások így eleve csökkennek. A vetőmagterme­lők mindennek ellenére tegna­pig 110 ezer tonna búzát fém­zároltak. Az agrárvezetés korábban egyfajta belső “barterüzlet” le­hetőségét ígérte a búzavetők­nek. Ebből azonban későn lett rendelet. A jogszabály kimond­ja, hogy amennyiben a terme­lő a saját malmi, euro- vagy ta­karmánybúzájából tonnánként 18 ezer, 16 ezer, illetve 13 ezer forintos áron átad a Concordia Rt.-nek vagy más kijelölt cég­nek, az ezektől kapott csereutal­vány ellenében fémzárolt bú­­zavetőmaghoz jut. Összesen 11-12 milliárd forintba kerülnek majd azok a stabi­lizációs intézkedések, amelyekről kedden állapodtak meg az agrártárca és a gabonatermelők képviselői. A garantált áras búzakvóták megváltásához 5,5-6 milliárd, a lejáró termelési hitelek megújításához 0,5 milliárd forintra lesz szükség 1998- ban. A kukoricakvóták megváltása döntően a jövő évi büdzsét terheli majd, várhatóan 4,5-5 milliárd forint mértékben. A hitelmegújításokra pedig mintegy egymilliárd forintot kell for­dítania az FVM-nek 1999-ben. VILÁGGAZDASÁG BELFÖLD ÜZLETI NAPILAP A vállalkozók sürgetik a terhek mérséklését A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nem tá­mogatja a tartósan életképte­len vállalatok állami eszkö­zökkel való életben tartását, ám érdekelt olyan jogi szabá­lyozásban, amellyel a még működőképes cégek létfelté­telei biztosíthatók. Ma közel negy­venféle jogcí­men vonnak el a vállalkozók­tól, ezek nyomon követése, be­fizetése szinte teljesíthetetlen — fejtette ki Tolnay Lajos, az MKIK elnöke egy tegnapi bu­dapesti nemzetközi tanácsko­záson. A közvetett adók lénye­gesen meghaladják az európai arányokat, magasak a társada­lombiztosítási elvonások is. A vállalkozók azt várják a kor­mánytól, hogy egyszerűsítse a befizetések rendszerét, és mér­sékelje a terheket. Az EU-csatlakozás elősegí­tése miatt is fontos, hogy a vál­lalkozói kör időben kapjon in­formációt az őket érintő kérdé­sekről. Hogy a vállalkozók megfeleljenek az európai piac magasabb elvárásainak, elen­gedhetetlen, hogy a képzési és támogatási programokról idő­ben tájékozódjanak. A fokozódó verseny, a kül­földi tőke térhódítása kiélezheti az unióhoz való csatlakozás, a magyarországi gazdaság és a külföldi gazdálkodók közti el­lentéteket. Ezek megelőzésére további figyelmet és forrásokat kell biztosítani a beszállítói programokra, a franchise-rend­­szerek terjesztésére, a kisvállal­kozók technológiai fejlesztését szolgáló kormányzati progra­mokra. E.E.A. Kétséges a világbanki hitel sorsa Bizottság vizsgálja a járulék-nyilvántartást Várhatóan e hónap végén egyeztet az Egészségügyi Minisz­térium a Világbank képviselőivel az egészségügyre felvett kölcsön felhasználásáról. A parlament egészségügyi bizott­ságának tegnapi ülésén a képviselők tényfeltáró albizottsá­got alakítottak az egészségbiztosító járulék-nyilvántartó rend­szerének kivizsgálására. Az Országos Egészségbizto­sítási Pénztár (OEP) eddig több száz millió forintot költött a já­rulék-nyilvántartó rendszer fej­lesztésére, ám a rendszer műkö­désképtelen. Az okok kivizsgá­lására héttagú, tényfeltáró eseti albizottságot alakított tegnap a parlament egészségügyi és szo­ciális bizottsága. A grémium az 1995-ben indított és 1998-ban használhatatlannak nyilvánított decentralizált járulék-folyó­számla nyilvántartási rendsze­rével (deják projekttel) kapcso­latos személyi felelősséget vizsgálja—jelentették be a teg­napi ülésen. Az albizottság munkáját akkor kezdi meg, ha elkészül a számvevőszék de­cemberre ígért jelentése, és le­zárul az OEP hasonló vizsgá­lata. A bizottsági ülésen Frajna Imre alelnök elmondta: a jövő­ben Jánosi Ferenc főigazgató­helyettesként irányítja az OEP informatikai fejlesztéseit, így a korszerűsítésre felvett vi­lágbanki kölcsön felhasználá­sát is. A testület megtárgyalta az ugyancsak világbanki forrásból elindított, regionális egészség­­ügyi fejlesztési programot. Mint ismert, a projektet nemré­giben Gógl Árpád egészség­ügyi miniszter állította le, mert a fejlesztési elképzelések nem egyeztek a minisztériu­méval. (A pályázat két nyer­tese egy szegedi és egy nyíregy­házi központú konzorcium volt.) A miniszter korábban la­punknak elmondta: a világban­ki kölcsönből kívánják kiépíte­ni a sürgősségi betegellátás rendszerét. Az ülésen részt ve­vő világbanki képviselő, Hol­­ló Imre leszögezte: a szerződés érvényben van, ám mindenfajta változtatáshoz — így az eset­leges forrásátcsoportosításhoz is — módosítani kell az egész­ségügyi kölcsönszerződést. A Világbank szakértői október 17-én érkeznek Magyaror­szágra. Tóth Mátyás István, az Egészségügyi Minisztérium vi­lágbanki programirodájának vezetője az ülésen kifejtette: végleges döntés nincs a prog­ram további sorsáról. Elhang­zott: a minisztérium és a finan­szírozó között kommunikációs problémák adódtak, s a tárca nem egyeztetett a Világbank­kal. Orosz Éva, a modernizáci­ós program volt témavezetője elmondta: az elmúlt egy év alatt országosan több mint 500 szak­értő vett részt a projekt kidol­gozásában, feleslegesen. M.R.M. § Országos hatáskörű költségvetési szerv _ Gazdasági Igazgatósága szakembereket keres " s)­ín közgazdasági tervező-elemző és - szervező feladatok ellátására. Az állás betöltésének feltételei: • szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, • legalább 5 éves szakmai területen szerzett gyakorlat, • átfogó, korszerű ismeretek, • jó tárgyaló- és szervezőkészség, • büntetlen előélet, • magyar állampolgárság, • számítástechnikai ismeretek. Előny: • közigazgatási szakterületen szerzett szakmai gyakorlat, • angolnyelv-ismeret. A felvételhez mellékelni kell: • szakmai önéletrajzot, • iskolai végzettséget és a nyelvismeretet igazoló okirat másolatát. A jelentkezés beadásának határideje: megjelenést követő két héten belül. A jelentkezés beadásának helye: Hírközlési Főfelügyelet, Humánpolitikai Osztály 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25. A jelentkezés elbírálásának határideje: A megjelenést követő egy hónap. Besorolás és bérezés: A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, illetve megegyezés szerint. Hírközlési Felvilágosítást ad:­­ , Humánpolitikai Osztályvezető I­nter UCiveset (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25., tel.: 202-6597). 5

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék