Világgazdaság, 1998. december (30. évfolyam, 231/7491-250/7510. szám)

1998-12-01 / 231. (7491.) szám

RÖVIDEN Javul Görögország besorolása A Standard and Poor's BBB mínuszról BBB-re javította Görög­ország hosszú lejáratú devizaadósságainak besorolását, a kilá­tásokat pedig továbbra is pozitívnak tartja. A hitelminősítő cég egyúttal megerősítette a rövid távú devizaadósságok A3, vala­mint a hosszú lejáratú drachmapapírok A mínusz és a rövid lejáratúak A1 besorolását. (Reuters) Késik az orosz költségvetés Az orosz kormány várhatóan december 10. előtt nem véglegesíti jövő évi költségvetési tervét —jelentette be Jurij Maszljukov mi­niszterelnök-helyettes. Moszkvában erede­tileg úgy tervezték, hogy hétfőre elkészülhet a dokumentum, ám az adótörvényekben ter­vezett változtatások feletti vita miatt ez tart­hatatlannak bizonyult. A büdzsé tervezete minden bizonnyal szóba kerül Michel Camdessus, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatójának ked­den kezdődő kétnapos moszkvai látogatásán is. (Dow Jones) Elmaradó bevételek Romániában A privatizációs bevételek elmaradása miatt a román kormány szerdai ülésén újabb pótköltségvetést lesz kénytelen megvitatni —jelentette a bukaresti sajtó Traian Decebal Remes pénzügy­minisztert idézve. Az utolsó negyedévben tervezett 3600 mil­­liárddal szemben várhatóan csak 270 milliárd lej folyik be a magánosításból. (MTI) Éves autópálya-matrica Csehországban Csehországban 1999-ben sem lehet majd heti- vagy havibérle­tet vásárolni az autópályákra és gyorsforgalmi utakra, ezek bevezetése csak 2000-től várható. A személygépkocsik úthasz­nálati díja az ideihez hasonlóan jövőre is 800 korona lesz, a teherautókért azonban a mostani kétszeresét kell majd fizetni. A 3,5 és 12 tonna közötti járművekre érvényes bérlet 4000, az ennél nehezebb teherautóké pedig 8000 koronába kerül majd 1999-ben. (MTI) „Rövidülnek” a bolgár árak A bolgár kormány által előterjesztett törvényjavaslat szerint 1999 júliusától denominálják a levát, valamennyi árat három év nullával. Lerövidítik: A..balkáni­országban az 1996--1997-es gazdasági összeomlás hatására kúsztak csillagászati magassá­gokba az árak, egy német márka például kb. 1000 levába kerül. Szófia szerint az intézkedés nem jár inflációs hatásokkal, költ­sége pedig előreláthatólag 5,89 millió dollár körül lesz. (Reuters) Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744 http://www.observer.hu Michel Camdessus (Folytatás az 1. oldalról) Második helyen áll a terme­lékenység, a gazdaság ereje, az üzleti etika, a jogbiztonság és a politikai stabilitás tekinte­tében. A fizetési mérleg szempont­jából bronzérmet ítélt a ma­gyaroknak a nemzetközi zsű­ri. Gyengébben mindössze az árstabilitást pontozták a szakértők, hiszen itt (közvet­lenül Azerbajdzsán mögött) a kilencedik helyen áll Ma­gyarország — derül ki a felmé­résből. A vizsgált 27 egykori szocia­lista ország üzleti környezeté­nek összesített indexe az 1997- es 5,02-hoz képest némileg visszaesett (4,95-ra). Ez azon­ban a világ fejlődő piacainak idei általános válságát tekintve igen jó teljesítmény — hangsú­lyozzák a szakértők. Komoly visszaesést mindössze a pénz­ügyi válságba sodródott Orosz­ország szenvedett el: a tavalyi kilencedikről az idén a 22. hely­re csúszott az összesített rang­sorban. Az év “sikertörténete” ezzel szemben Bulgária, amely hat lépcsőfokkal került feljebb, átvéve Oroszországtól a kilen­cedik helyet. A Magyarországgal holtver­senyben az élen végző Szlové­nia a tíz kritérium közül a fize­tési mérleg, az üzleti etika, a ter­melékenység és a politikai sta­bilitás szempontjából lett arany­érmes. Lengyelország az össze­sített rangsor második helyéről az idén a harmadikra csúszott. Abszolút értékben azonban így is javítani tudta pozícióját, hi­szen a tavalyi 7,8-del szemben az idén 8,1 pontra értékelték összteljesítményét a CEER ál­tal megkérdezett szakértők. Románia teljesítménye ezzel szemben az összpontszámot te­kintve is romlott (5,7-ről 4,7- re), ezzel a 11. -ről a 13. hely­re esett vissza. Keith Crane, a New York-i Planecon vezető kutató­ja a román pozíciók romlását a privatizáció akadozásával, a gyenge exportteljesítménnyel és a költségvetési reformok ha­logatásával magyarázza. Szlo­vákia megtartotta egy évvel ko­rábbi helyezését, ám a szakér­tők szerint a Meciar-kormány leváltása miatt 1999 folyamán komoly remény van a besoro­lás javulására. Magyarország és Szlovénia az élbolyban forrás: Ihe Wall Sírni Journal «fehéí-öroszwszóg Tádzsikisztán Forrás: The Wall Sírni Journal Forrás: Wall Street Journal Üzleti etika a reformországokban (1—100-as skóla közgazdászok véleményeinak átlagos 1 3 3 4 3 1 7 1 1 Észtország Szlovénia Észtország lettország Lettország . 1 lya Fehér-OroszországZZT Albánia Jugoszlávia Türkmenisztán—— Z­ktyyorország Csehország Szlovénia Észtország Lettország Kirgisztán Albánia UZMQKZtan* * . mmm -Azerbajdzsán Boánd-Hercegovina Üzbegisztán Üzbegisztán —— : Türkmenisztán :_____11__i 1 Tádzsikisztán Tádzsikisztán IA reformországok világgazdasági integrációjának mértéke ( 11-100-as skálán, közgazdászok vieményü­nek átlaga) forrás: Ihe Wall Sheet Journal A reformországok valutaslabozata és beruházási környezete (1—100-as állán, közgazdászok vtlenmimimk­ átlaga) I 1 7 3 4 S » 7 I 1 Mogyvanzás 1 1 ■ M , 1 1 ,­­2 A reformországok gazdasági kilátásai, 1999 (százalék, közgazdászok véleményének átlaga) Ország GDP­Infla­növe­kedés d­e Albánia 7,4 14,4 Azerbajdzsán 5,9 5,1 Bosznia-Hercegovina n. a. n. a. Bulgária 3,5 22,0 Csehország 1,7 8,0 Észtország 4,9 7,6 Fehéroroszország­­2,1 177,6 Grúzia 6,5­­4,9 Horvátország 3,3 3,6 Jugoszlávia 1,1 23,2 Kazahsztán 0,9 9,6 Kirgizisztán 3,1 11,2 Lengyelország 4,8 8,9 Lettország 4,0 4,8 Litvánia 4,2 6,3 Macedónia 3,8 3,8 Magyarország 4,2 11,2 Moldova­­0,4 11,3 Oroszország­­4,6 156,8 Örményország 3,9 9,2 Románia 0,7 27,0 Szlovákia 2,0 9,7 Szlovénia 3,9 6,8 Tádzsikisztán 3,1 49,4 Türkmenisztán 0,6 26,8 Ukrajna­­3,2 34,8 Üzbegisztán 2,3 31,4 *­JÉ« Főszerkesztő: Bánki András Felelős szerkesztő: Boronksy Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Kamasz Melinda, Kovács András István Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György BELFÖLD: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Nagy Ildikó, N. Vadász Zuzsa (rovatszerkesztők), Ballai József, Bányai Gyula, Fazekas Edina, Fehér István, Forián Szabó Gergely, György Renáta, Gyüre József, Hazafi László, Kecskés Ágnes, Lázár Ildikó, Magos Katalin, Molnár Mari, Nógrádi Tóth Erzsébet, Rozgonyi Zoltán, Török Tünde ♦ KÜLFÖLD: Gaál Csaba (rovatvezető), Urkusi György (rovatszerkesztő), Facsinay Kinga, Kozma Géza, Mádl József, Szalay Hanna, Takács Gábor ♦ PÉNZVILÁG: B. Varga Judit (rovatszerkesztő), Binder István ♦ TÁRSADALOM: Mucsányi Marianna (rovatvezető), Bundula István (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Bartus László, Dudás Gergely, Kecskeméti József, Szerető Szabolcs, Tüske Erika, Vas Gábor ♦TŐZSDE, Daróczi Dávid (rovatvezető), Oszlay Péter (rovatszerkesztő), Halaska Gábor, Lovas Judit, Majoros György, B. Sebestyén Stella, Szabó E. Viktor, Uhlmann Attila ♦ VÁLLALKOZÁS. ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők) Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Hlavay Richárd, Kvassinger Klára, Torontáli Zoltán ♦ KULTÚRA: Eszéki Erzsébet ♦ MENEDZSERKALAUZ Weisz Györgyi (szerkesztő), Tompa Imre ♦ WIRTSCHAFTSLEITER: Nemes Bettina ♦ TUDÓSÍTÓK: Dombi Margit (Debrecen), Lehöcz Rudolf (Győr) Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ TÖRDELŐSZERKESZTŐK: Csermák Katalin, Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Kati, Tóth Brigitta ♦ GRAFIKUS: Vizy Balázs ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK Sas László (vezető), Friedrich Csaba, Friedrich Zoltán, Lehotka Gábor, Takács Zsolt, Tatai Miklós ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: FEGA Informatika Kft. ♦ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ. 1016 Budapest I. Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp., Pf. 331. Telefon: 375-6722 (MTI) Telefax: 375-4191 ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest I. Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 375-6722/1145. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, Budapesten a HELP kerületi ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (375-6722/20-47) ♦ Előfizetési díj egy évre 34 800, fél évre 17 400, negyedévre 8700 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ♦ ISSN­ 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F v.: Lendvai Lászlóné vezér­­igazgató. Internet: http://www.lang.hu/szikra.nyomda, e-mail: szikra@lang.hu. A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG-ra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. A VILÁGGAZDASAG 3 _ KÜLFÖLD ÜZLETI NAPILAP Német—francia csúcs Potsdamban Lappangó feszültségek A kritikus fázisban lévő kétoldalú kapcsolatokról és az uniónak az euro bevezetése utáni hely­zetéről kezdett tegnap Potsdamban kétnapos csúcstalálkozót Schröder német kancellár és Chirac francia köztársasági elnök. Elsősorban az államközi viszony Kohl utáni új, a reális érdekek kifejezésén alapuló —jelképek, pátosz és illúziók nélküli — szakaszának megfor­málásáról van szó. VG-ÖSSZEÁLLITÁS Előzetes kommentárok sze­rint Párizs mindenekelőtt a né­met álláspont egyértelművé té­telét fogja kérni. A kétoldalú viszonyt olyan súlyos kérdések terhelik, mint az EU reformját szolgáló “Agenda 2000” prog­ram végrehajtása, benne a ke­leti bővítés üteme, a közös agár­politika reformja, az uniós költ­ségvetési és döntéshozatali rendszer új alapokra való helye­zése és a regionális fejlesztési politika újrafogalmazása. A Financial Times szerint Párizs számára az is fontos, hogy mi­ként hangolják össze a két or­szág gazdaságpolitikáját, ha jövőre erősen lelassulna a nö­vekedés. A legfontosabb kérdés azon­ban az, hogy sikerül-e a két or­szág között lappangó feszültsé­geket enyhíteni, és valóban új tartalmat adni kapcsolatuknak. Ennek azonban az a feltétele, hogy ne pattanjon ki közöttük nyílt vita és ellenségeskedés az uniós költségvetésbe való be­fizetés kapcsán. A Frankfurter Allgemeine Zeitung ezzel kap­csolatban egyértelműen fogal­maz: “Chirac elnök ne táplál­jon olyan reményeket, hogy Schrö­­sder—a Kohl-érában esetenként alkalmazott gyakorlatnak meg­felelően —kész lesz a két ország közötti jó viszonyt a német pénz­tárcával megmenteni.” A frankfurti lap szerint Bonn­ban máris észlelnek olyan jele­ket, hogy a francia politikai ap­parátus minden szintjén megér­tik: Németországnak ragasz­kodnia kell az uniós befizetések igazságos elosztásához. Véd­­rine külügyminiszter a Libé­­rationnak nyilatkozva úgy fo­galmazott a németekről, hogy “egy nagy országról és nagy partnerről van szó, amely Eu­rópáért munkálkodik, emellett azonban nemzeti érdekeit is védi”. Az uniós befizetésekkel kap­csolatos vitával nem ér véget a két ország közötti, burkolt konfliktusok sorozata. Szoro­san a témához kapcsolódik az agrárpolitika és -támogatás rendszerének reformja, amihez kedvező körülményeket te­remt, hogy mindkét országban baloldali kormány van hatal­mon, amelynek szavazóbázisa általában nem a paraszti válasz­tórétegből kerül ki. Nagy-Britannia kínálja a legtöbb kedvezményt Lista az adóparadicsomokról Az első konkrét lépést teszi meg ma az EU a károsnak tartott adóparadicsomok felszámolá­sának irányában azzal, hogy nyilvánosságra hoz egy feketelistát az egyes tagállamok ver­senytorzító hatású adókedvezményeiről. VG-ÖSSZEFOGLALÓ A pénzügyminiszteri tanács mai ülése elé kerülő (85 pontból álló) lista nem szükségszerűen teljes — hangsúlyozza az adó­zásról tervezett önkéntes jellegű magatartási kódex előkészítését segítő munkacsoport. A brüsszeli bizottság által fel­kért testület egyelőre három adótípus alkalmazását vizsgál­ta: a pénzügyi szolgáltatások­ra és off-shore vállalatokra ki­vetett adókat, az egyéb szek­­torális kedvezményeket, illet­ve a vállalatcsoportokon belü­li átutalások ellenőrzését—je­lenti a Dow Jones. További két kategória (a regionál­is befekte­tési ösztönzők és az egyéb adó­­könnyítések) vizsgálata ké­sőbbre maradt. Ennek alapján Nagy-Britan­­niánál tíz esetben, Franciaor­szágban és Hollandiában hét­hét, Luxemburgban és Spa­nyolországban hat-hat, Íror­szágban öt ízben, a többi tagál­lamban ennél kevesebb esetben állapítja meg a jelentős adóked­vezmények alkalmazását. Eze­ket értékelő kritikát azonban nem tartalmaz a dokumentum, vagyis a miniszteri tanácsra bíz­za annak eldöntését, melyiket tekinti olyan mértékben ver­senytorzító hatásúnak, hogy megszüntetését követelje. A befektetéselszívó adópara­dicsomok ellen főleg az elmúlt egy-két évben kezdték el fel­emelni szavukat egyes megha­tározó tagállamok az unióban — mindenekelőtt Németor­szág. Az uniós fellépést azon­ban nehezíti, hogy (néhány adónemet leszámítva) az adóz­tatás ügyét mostanáig nemzeti hatáskörbe tartozónak tekintik a legtöbb tagországban. 1998. DECEMBER 1. Holocaustkonferencia Washingtonban Meg sem kezdődött a wa­shingtoni holocaustkonferen­cia (amelynek megnyitását lapzártánk után, hétfő estére tűzték ki), máris megoszlás fenyegeti a résztvevőket: egyesek közülük szankciók­kal szeretnék sújtani azokat a biztosítókat, amelyek nem vetik alá magukat a megho­zandó döntéseknek, mások a meggyőzés útját járnák. VG-ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai kormány kezde­ményezésére összehívott kon­ferencián 44 ország, köztük Magyarország képviselteti ma­gát. Célja, hogy rendezze a vészkorszak túlélőinek és az áldozatok örököseinek kártala­­nítását a tőlük eltulajdonított javakért, az elmaradt biztosítá­sokért. Megvitatják még a ná­cik által rabolt arany és az el­kobzott műkincsek visszaszár­maztatásának módját is. Első íz­ben kerül napirendre—írja a Le Monde—a kelet-európai zsidók kártalanításának kérdése. Közép-Európában — a pári­zsi lap szerint—a földtulajdon rendezése a legégetőbb. A ná­cik felmérhetetlen mennyiség­ben “árjásították” ott a zsidó ingatlanokat, amiket azután a kommunista rezsimek nemes egyszerűséggel államosított­­nak nyilvánítottak. Esetükben az eredeti állapotot kell helyre­állítani. A dosszié egyaránt tar­talmaz egykori magán- és köztulajdonokat. Washington­ban ezúttal az egyházi köztulaj­donokra — temetők, zsinagó­gák, kórházak — helyezik a hangsúlyt. Az MTI, de a Le Monde is emlékeztet rá, hogy Magyarország az egyetlen új demokrácia, ahol speciális ala­pot létesítettek a kisemmizettek kárpótlására. Több amerikai állam olyan törvényt fogadott el, amely tiltja területükön az együttműködés­re nem hajlandó biztosítók te­vékenységét.

Next