Világgazdaság, 1998. december (30. évfolyam, 231/7491-250/7510. szám)
1998-12-01 / 231. (7491.) szám
RÖVIDEN Javul Görögország besorolása A Standard and Poor's BBB mínuszról BBB-re javította Görögország hosszú lejáratú devizaadósságainak besorolását, a kilátásokat pedig továbbra is pozitívnak tartja. A hitelminősítő cég egyúttal megerősítette a rövid távú devizaadósságok A3, valamint a hosszú lejáratú drachmapapírok A mínusz és a rövid lejáratúak A1 besorolását. (Reuters) Késik az orosz költségvetés Az orosz kormány várhatóan december 10. előtt nem véglegesíti jövő évi költségvetési tervét —jelentette be Jurij Maszljukov miniszterelnök-helyettes. Moszkvában eredetileg úgy tervezték, hogy hétfőre elkészülhet a dokumentum, ám az adótörvényekben tervezett változtatások feletti vita miatt ez tarthatatlannak bizonyult. A büdzsé tervezete minden bizonnyal szóba kerül Michel Camdessus, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatójának kedden kezdődő kétnapos moszkvai látogatásán is. (Dow Jones) Elmaradó bevételek Romániában A privatizációs bevételek elmaradása miatt a román kormány szerdai ülésén újabb pótköltségvetést lesz kénytelen megvitatni —jelentette a bukaresti sajtó Traian Decebal Remes pénzügyminisztert idézve. Az utolsó negyedévben tervezett 3600 milliárddal szemben várhatóan csak 270 milliárd lej folyik be a magánosításból. (MTI) Éves autópálya-matrica Csehországban Csehországban 1999-ben sem lehet majd heti- vagy havibérletet vásárolni az autópályákra és gyorsforgalmi utakra, ezek bevezetése csak 2000-től várható. A személygépkocsik úthasználati díja az ideihez hasonlóan jövőre is 800 korona lesz, a teherautókért azonban a mostani kétszeresét kell majd fizetni. A 3,5 és 12 tonna közötti járművekre érvényes bérlet 4000, az ennél nehezebb teherautóké pedig 8000 koronába kerül majd 1999-ben. (MTI) „Rövidülnek” a bolgár árak A bolgár kormány által előterjesztett törvényjavaslat szerint 1999 júliusától denominálják a levát, valamennyi árat három év nullával. Lerövidítik: A..balkániországban az 1996--1997-es gazdasági összeomlás hatására kúsztak csillagászati magasságokba az árak, egy német márka például kb. 1000 levába kerül. Szófia szerint az intézkedés nem jár inflációs hatásokkal, költsége pedig előreláthatólag 5,89 millió dollár körül lesz. (Reuters) Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744 http://www.observer.hu Michel Camdessus (Folytatás az 1. oldalról) Második helyen áll a termelékenység, a gazdaság ereje, az üzleti etika, a jogbiztonság és a politikai stabilitás tekintetében. A fizetési mérleg szempontjából bronzérmet ítélt a magyaroknak a nemzetközi zsűri. Gyengébben mindössze az árstabilitást pontozták a szakértők, hiszen itt (közvetlenül Azerbajdzsán mögött) a kilencedik helyen áll Magyarország — derül ki a felmérésből. A vizsgált 27 egykori szocialista ország üzleti környezetének összesített indexe az 1997- es 5,02-hoz képest némileg visszaesett (4,95-ra). Ez azonban a világ fejlődő piacainak idei általános válságát tekintve igen jó teljesítmény — hangsúlyozzák a szakértők. Komoly visszaesést mindössze a pénzügyi válságba sodródott Oroszország szenvedett el: a tavalyi kilencedikről az idén a 22. helyre csúszott az összesített rangsorban. Az év “sikertörténete” ezzel szemben Bulgária, amely hat lépcsőfokkal került feljebb, átvéve Oroszországtól a kilencedik helyet. A Magyarországgal holtversenyben az élen végző Szlovénia a tíz kritérium közül a fizetési mérleg, az üzleti etika, a termelékenység és a politikai stabilitás szempontjából lett aranyérmes. Lengyelország az összesített rangsor második helyéről az idén a harmadikra csúszott. Abszolút értékben azonban így is javítani tudta pozícióját, hiszen a tavalyi 7,8-del szemben az idén 8,1 pontra értékelték összteljesítményét a CEER által megkérdezett szakértők. Románia teljesítménye ezzel szemben az összpontszámot tekintve is romlott (5,7-ről 4,7- re), ezzel a 11. -ről a 13. helyre esett vissza. Keith Crane, a New York-i Planecon vezető kutatója a román pozíciók romlását a privatizáció akadozásával, a gyenge exportteljesítménnyel és a költségvetési reformok halogatásával magyarázza. Szlovákia megtartotta egy évvel korábbi helyezését, ám a szakértők szerint a Meciar-kormány leváltása miatt 1999 folyamán komoly remény van a besorolás javulására. Magyarország és Szlovénia az élbolyban forrás: Ihe Wall Sírni Journal «fehéí-öroszwszóg Tádzsikisztán Forrás: The Wall Sírni Journal Forrás: Wall Street Journal Üzleti etika a reformországokban (1—100-as skóla közgazdászok véleményeinak átlagos 1 3 3 4 3 1 7 1 1 Észtország Szlovénia Észtország lettország Lettország . 1 lya Fehér-OroszországZZT Albánia Jugoszlávia Türkmenisztán—— Zktyyorország Csehország Szlovénia Észtország Lettország Kirgisztán Albánia UZMQKZtan* * . mmm -Azerbajdzsán Boánd-Hercegovina Üzbegisztán Üzbegisztán —— : Türkmenisztán :_____11__i 1 Tádzsikisztán Tádzsikisztán IA reformországok világgazdasági integrációjának mértéke ( 11-100-as skálán, közgazdászok vieményünek átlaga) forrás: Ihe Wall Sheet Journal A reformországok valutaslabozata és beruházási környezete (1—100-as állán, közgazdászok vtlenmimimk átlaga) I 1 7 3 4 S » 7 I 1 Mogyvanzás 1 1 ■ M , 1 1 ,2 A reformországok gazdasági kilátásai, 1999 (százalék, közgazdászok véleményének átlaga) Ország GDPInflanövekedés de Albánia 7,4 14,4 Azerbajdzsán 5,9 5,1 Bosznia-Hercegovina n. a. n. a. Bulgária 3,5 22,0 Csehország 1,7 8,0 Észtország 4,9 7,6 Fehéroroszország2,1 177,6 Grúzia 6,54,9 Horvátország 3,3 3,6 Jugoszlávia 1,1 23,2 Kazahsztán 0,9 9,6 Kirgizisztán 3,1 11,2 Lengyelország 4,8 8,9 Lettország 4,0 4,8 Litvánia 4,2 6,3 Macedónia 3,8 3,8 Magyarország 4,2 11,2 Moldova0,4 11,3 Oroszország4,6 156,8 Örményország 3,9 9,2 Románia 0,7 27,0 Szlovákia 2,0 9,7 Szlovénia 3,9 6,8 Tádzsikisztán 3,1 49,4 Türkmenisztán 0,6 26,8 Ukrajna3,2 34,8 Üzbegisztán 2,3 31,4 *JÉ« Főszerkesztő: Bánki András Felelős szerkesztő: Boronksy Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Kamasz Melinda, Kovács András István Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György BELFÖLD: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Nagy Ildikó, N. Vadász Zuzsa (rovatszerkesztők), Ballai József, Bányai Gyula, Fazekas Edina, Fehér István, Forián Szabó Gergely, György Renáta, Gyüre József, Hazafi László, Kecskés Ágnes, Lázár Ildikó, Magos Katalin, Molnár Mari, Nógrádi Tóth Erzsébet, Rozgonyi Zoltán, Török Tünde ♦ KÜLFÖLD: Gaál Csaba (rovatvezető), Urkusi György (rovatszerkesztő), Facsinay Kinga, Kozma Géza, Mádl József, Szalay Hanna, Takács Gábor ♦ PÉNZVILÁG: B. Varga Judit (rovatszerkesztő), Binder István ♦ TÁRSADALOM: Mucsányi Marianna (rovatvezető), Bundula István (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Bartus László, Dudás Gergely, Kecskeméti József, Szerető Szabolcs, Tüske Erika, Vas Gábor ♦TŐZSDE, Daróczi Dávid (rovatvezető), Oszlay Péter (rovatszerkesztő), Halaska Gábor, Lovas Judit, Majoros György, B. Sebestyén Stella, Szabó E. Viktor, Uhlmann Attila ♦ VÁLLALKOZÁS. ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők) Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Hlavay Richárd, Kvassinger Klára, Torontáli Zoltán ♦ KULTÚRA: Eszéki Erzsébet ♦ MENEDZSERKALAUZ Weisz Györgyi (szerkesztő), Tompa Imre ♦ WIRTSCHAFTSLEITER: Nemes Bettina ♦ TUDÓSÍTÓK: Dombi Margit (Debrecen), Lehöcz Rudolf (Győr) Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ TÖRDELŐSZERKESZTŐK: Csermák Katalin, Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Kati, Tóth Brigitta ♦ GRAFIKUS: Vizy Balázs ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK Sas László (vezető), Friedrich Csaba, Friedrich Zoltán, Lehotka Gábor, Takács Zsolt, Tatai Miklós ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: FEGA Informatika Kft. ♦ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ. 1016 Budapest I. Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp., Pf. 331. Telefon: 375-6722 (MTI) Telefax: 375-4191 ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest I. Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 375-6722/1145. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, Budapesten a HELP kerületi ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (375-6722/20-47) ♦ Előfizetési díj egy évre 34 800, fél évre 17 400, negyedévre 8700 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ♦ ISSN 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F v.: Lendvai Lászlóné vezérigazgató. Internet: http://www.lang.hu/szikra.nyomda, e-mail: szikra@lang.hu. A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG-ra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. A VILÁGGAZDASAG 3 _ KÜLFÖLD ÜZLETI NAPILAP Német—francia csúcs Potsdamban Lappangó feszültségek A kritikus fázisban lévő kétoldalú kapcsolatokról és az uniónak az euro bevezetése utáni helyzetéről kezdett tegnap Potsdamban kétnapos csúcstalálkozót Schröder német kancellár és Chirac francia köztársasági elnök. Elsősorban az államközi viszony Kohl utáni új, a reális érdekek kifejezésén alapuló —jelképek, pátosz és illúziók nélküli — szakaszának megformálásáról van szó. VG-ÖSSZEÁLLITÁS Előzetes kommentárok szerint Párizs mindenekelőtt a német álláspont egyértelművé tételét fogja kérni. A kétoldalú viszonyt olyan súlyos kérdések terhelik, mint az EU reformját szolgáló “Agenda 2000” program végrehajtása, benne a keleti bővítés üteme, a közös agárpolitika reformja, az uniós költségvetési és döntéshozatali rendszer új alapokra való helyezése és a regionális fejlesztési politika újrafogalmazása. A Financial Times szerint Párizs számára az is fontos, hogy miként hangolják össze a két ország gazdaságpolitikáját, ha jövőre erősen lelassulna a növekedés. A legfontosabb kérdés azonban az, hogy sikerül-e a két ország között lappangó feszültségeket enyhíteni, és valóban új tartalmat adni kapcsolatuknak. Ennek azonban az a feltétele, hogy ne pattanjon ki közöttük nyílt vita és ellenségeskedés az uniós költségvetésbe való befizetés kapcsán. A Frankfurter Allgemeine Zeitung ezzel kapcsolatban egyértelműen fogalmaz: “Chirac elnök ne tápláljon olyan reményeket, hogy Schrösder—a Kohl-érában esetenként alkalmazott gyakorlatnak megfelelően —kész lesz a két ország közötti jó viszonyt a német pénztárcával megmenteni.” A frankfurti lap szerint Bonnban máris észlelnek olyan jeleket, hogy a francia politikai apparátus minden szintjén megértik: Németországnak ragaszkodnia kell az uniós befizetések igazságos elosztásához. Védrine külügyminiszter a Libérationnak nyilatkozva úgy fogalmazott a németekről, hogy “egy nagy országról és nagy partnerről van szó, amely Európáért munkálkodik, emellett azonban nemzeti érdekeit is védi”. Az uniós befizetésekkel kapcsolatos vitával nem ér véget a két ország közötti, burkolt konfliktusok sorozata. Szorosan a témához kapcsolódik az agrárpolitika és -támogatás rendszerének reformja, amihez kedvező körülményeket teremt, hogy mindkét országban baloldali kormány van hatalmon, amelynek szavazóbázisa általában nem a paraszti választórétegből kerül ki. Nagy-Britannia kínálja a legtöbb kedvezményt Lista az adóparadicsomokról Az első konkrét lépést teszi meg ma az EU a károsnak tartott adóparadicsomok felszámolásának irányában azzal, hogy nyilvánosságra hoz egy feketelistát az egyes tagállamok versenytorzító hatású adókedvezményeiről. VG-ÖSSZEFOGLALÓ A pénzügyminiszteri tanács mai ülése elé kerülő (85 pontból álló) lista nem szükségszerűen teljes — hangsúlyozza az adózásról tervezett önkéntes jellegű magatartási kódex előkészítését segítő munkacsoport. A brüsszeli bizottság által felkért testület egyelőre három adótípus alkalmazását vizsgálta: a pénzügyi szolgáltatásokra és off-shore vállalatokra kivetett adókat, az egyéb szektorális kedvezményeket, illetve a vállalatcsoportokon belüli átutalások ellenőrzését—jelenti a Dow Jones. További két kategória (a regionális befektetési ösztönzők és az egyéb adókönnyítések) vizsgálata későbbre maradt. Ennek alapján Nagy-Britanniánál tíz esetben, Franciaországban és Hollandiában héthét, Luxemburgban és Spanyolországban hat-hat, Írországban öt ízben, a többi tagállamban ennél kevesebb esetben állapítja meg a jelentős adókedvezmények alkalmazását. Ezeket értékelő kritikát azonban nem tartalmaz a dokumentum, vagyis a miniszteri tanácsra bízza annak eldöntését, melyiket tekinti olyan mértékben versenytorzító hatásúnak, hogy megszüntetését követelje. A befektetéselszívó adóparadicsomok ellen főleg az elmúlt egy-két évben kezdték el felemelni szavukat egyes meghatározó tagállamok az unióban — mindenekelőtt Németország. Az uniós fellépést azonban nehezíti, hogy (néhány adónemet leszámítva) az adóztatás ügyét mostanáig nemzeti hatáskörbe tartozónak tekintik a legtöbb tagországban. 1998. DECEMBER 1. Holocaustkonferencia Washingtonban Meg sem kezdődött a washingtoni holocaustkonferencia (amelynek megnyitását lapzártánk után, hétfő estére tűzték ki), máris megoszlás fenyegeti a résztvevőket: egyesek közülük szankciókkal szeretnék sújtani azokat a biztosítókat, amelyek nem vetik alá magukat a meghozandó döntéseknek, mások a meggyőzés útját járnák. VG-ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai kormány kezdeményezésére összehívott konferencián 44 ország, köztük Magyarország képviselteti magát. Célja, hogy rendezze a vészkorszak túlélőinek és az áldozatok örököseinek kártalanítását a tőlük eltulajdonított javakért, az elmaradt biztosításokért. Megvitatják még a nácik által rabolt arany és az elkobzott műkincsek visszaszármaztatásának módját is. Első ízben kerül napirendre—írja a Le Monde—a kelet-európai zsidók kártalanításának kérdése. Közép-Európában — a párizsi lap szerint—a földtulajdon rendezése a legégetőbb. A nácik felmérhetetlen mennyiségben “árjásították” ott a zsidó ingatlanokat, amiket azután a kommunista rezsimek nemes egyszerűséggel államosítottnak nyilvánítottak. Esetükben az eredeti állapotot kell helyreállítani. A dosszié egyaránt tartalmaz egykori magán- és köztulajdonokat. Washingtonban ezúttal az egyházi köztulajdonokra — temetők, zsinagógák, kórházak — helyezik a hangsúlyt. Az MTI, de a Le Monde is emlékeztet rá, hogy Magyarország az egyetlen új demokrácia, ahol speciális alapot létesítettek a kisemmizettek kárpótlására. Több amerikai állam olyan törvényt fogadott el, amely tiltja területükön az együttműködésre nem hajlandó biztosítók tevékenységét.